Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék W e r b ő c z y s o r o z a t Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján 4. átdolgozott kiadás P a t r o c i n i u m Budapest, 2015
Tartalomjegyzék oldalszám A tételek...9 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben...11 A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok 2. A büntetőjog alapelvei...15 3. A büntetőjog forrásai. A büntetőtörvény időbeli, területi és személyi hatálya...17 4. A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti felosztása...20 5. A tényállástan általános kérdései. Az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, a szituációs elemek...22 6. Az eredmény és az okozati összefüggés...25 7. A szándékosság és a gondatlanság...27 8. A jogellenességet kizáró és korlátozó okok általános kérdései...31 9. A jogos védelem...33 10. A végszükség...36 11. Gyermekkor, kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekmény. A tévedés. A kényszer és a fenyegetés...38 12. A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai...42 13. A büntethetőséget megszüntető okok...44 14. A stádiumok tanának általános kérdései. Befejezettség és bevégzettség...49 15. A kísérlet és az attól való visszalépés...50 16. Az előkészület és az attól való visszalépés...53 17. A bűncselekmény elkövetőiről általában. A tettes, közvetett tettes és a társtettesek...56 18. A részesség általános vonásai. A felbujtás és a bűnsegély...58 19. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok...60 20. Az egység és a bűnhalmazat...71 21. A szankció fogalma, fajai...75 22. A büntetés elméleti kérdései. (A büntetés jogalapja, célja, fogalma, a szankciórendszer jellemzői.)...78 23. Az életfogytig tartó szabadságvesztés (tartalma, végrehajtási fokozata és a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozó szabályai)...81 24. A határozott taralmú szabadságvesztés (tartalma, végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás szabályai)...84 25. A közérdekű munka és a pénzbüntetés...89 26. A foglalkozástól eltiltás. A járművezetéstől eltiltás. A kiutasítás. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás...92
27. A büntetés kiszabásának általános kérdései...98 28. A halmazati és az összbüntetés. A büntetés enyhítése...108 29. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Az ismételt bűnelkövetés és a bűnszervezetben való elkövetés büntetőjogi következményei...112 30. A büntetés végrehajtását kizáró okok. Mentesítés az elítéléshez fűződő hátrányok alól...116 31. Az intézkedések fogalma és osztályozása. A pártfogó felügyelet...123 32. A megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka...126 33. A kényszergyógykezelés...129 34. Az elkobzás és a vagyonelkobzás...130 35. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések...134 Az Általános Részhez kapcsolódó Értelmező Rendelkezések a Záró Részből...146 B tételek...149 1. Emberölés...151 2. Öngyilkosságban közreműködés, magzatelhajtás...171 3. Testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés...180 4. Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás...191 5. Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények, különös tekintettel a kábítószerrel és a teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos tényállásokra...196 6. Az emberi szabadság elleni bűncselekmények...206 7. Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak...214 8. Szexuális visszaélés, vérfertőzés, gyermekprostitúció kihasználása...216 9. Prostitúció elősegítése, kitartottság, kerítés...219 10. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények...223 11. Magánlaksértés, zaklatás, kiszolgáltatott személy megalázása...230 12. Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés. A valóság bizonyítása...236 13. Rablás, kifosztás Rongálás...258 14. Zsarolás, önbíráskodás...262 15. Lopás, jármű önkényes elvétele, jogtalan elsajátítás...266 16. Sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés...272 17. Csalás, gazdasági csalás, uzsorabűncselekmény...276 18. Rongálás, orgazdaság...281 19. Kényszervallatás, jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés...285 20. A hivatalos személy, a külföldi hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy büntetőjogi védelme...291 21. Hamis vád, hatóság félrevezetése, mentő körülmény elhallgatása...295 22. Hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, bűnpártolás...301
23. Vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása...307 24. Terrorcselekmény (és az ehhez kapcsolódó tényállások), jármű hatalomba kerítése...313 25. Közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása...319 26. Lőfegyerrel vagy lőszerrel visszaélés...323 27. Közösség elleni uszítás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek használata...326 28. Garázdaság, rendbontás...330 29. Közokirathamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, termőföld jogellenes megszerzése...335 30. Költségvetési csalás...343 31. Pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása...346 32. Csődbűncselekmény...351 33. Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése...353 34. Közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása...353 35. Járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban, járművezetés tiltott átengedése...353 36. Az állam elleni bűncselekmények átfogó elemzése...363
A Tételek
A/1. Tétel A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Jogtörténeti ismétlés: magánbosszú/vérbosszú, tálió, kompozíció, állami büntetőhatalom: ekkor már nem a sértetti bosszú vagy elégtétel a kiindulópont, hanem az állami jogrend védelme. Szabályok, normák kialakulásának oka: az ember zoon politicon, társadalomban élő lény, a társadalom fennmaradása érdekében szükségesek a normák Norma: erkölcsi, jogi. Erkölcsi és jogi normák közös gyökerűsége. A büntetőjog tágabb fogalma: anyagi büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetésvégrehajtási jog. Anyagi büntetőjog: mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, melyek az elkövető felelősségre vonásának feltételei / akadályai, milyen szankciók alkalmazhatók az elkövető felelősségrevonásakor. Büntető eljárási jog: a feljelentéstől, az eljárás hivatalból történő megindításától a jogerős befejezésig a büntető eljárás egész menetét szabályozza, mely szervek rendelkeznek hatáskörrel, illetékességgel, milyen szabályok, határidők vonatkoznak az egyes szakaszokra. Büntetésvégrehajtási jog: a már kiszabott büntetések végrehajtásának módját határozza meg. Szabadságvesztés esetén a különböző rezsimekre (fogház, börtön, fegyház) vonatkozó szabályok. A büntetőjog szűkebb fogalma megegyezik az anyagi büntetőjoggal. Anyagi büntetőjog feladata, funkciója: 1. megtorló- represszió, malum az elkövetett rosszért, 2. védelmi- védi a jogrendet, a társadalmi rendet, 11
A/1. Tétel 3. megelőző speciális, generális prevenció, 4. kárjóvátételi helyreállító igazságszolgáltatás esetén az áldozat kárának megtérítése, jóvátétel. Más a büntetőjog és más a büntetőjogtudomány. Büntetőjog: normarendszer, Közjogias jelleg, ius puniendi, ius criminale. Büntetőjogtudomány: különböző tudományos iskolák, irányzatok felfogása a bűnről és a büntetésekről. Klasszikus iskola: előfutára Beccaria (1764). Csak törvények mondhatnak ki büntetést az elkövetett bűnökért. A törvények legyenek világosak, érthetőek. A büntetések legyenek arányosak a bűnnel. A büntetés legyen gyors és elmaradhatatlan. A halálbüntetést eltörlendő, mert kegyetlenségből ad példát és egy nemzet háborúja a saját polgára ellen. A bűnöket jobb megelőzni, mint büntetni. A generális és speciális prevenció megfogalmazása. Magának a klasszikus iskolának főbb elvei: törvényesség elve: Nullum crimen, nulla poena Indetermininizmus, szabad akaratunkból választunk a törvénytisztelet vagy a törvényszegés között. A szabad akaratából a bűnt választó igazságos megtorlást érdemel. Proporcionális, tettarányos büntetés. Bűnfelelősség elve. Pozitivista büntető iskola főbb elvei: a klasszikus iskolában fellelt hibákra reagál. Míg a klasszikus iskola kizárólag jogi jelenségként foglalkozik a bűncselekménynyel, addig a pozitivista iskola társadalmi oldalról közelít. A pozitivista iskola középpontjában nem a tett, hanem a tettes áll. Közös jellemzői a pozitivista iskoláknak: vizsgálatuk tárgya az elkövető. Determinizmus a filozófiai alap: a tettes nem maga választ, hanem sorsa meghatározott, determinált. A determinált elkövető esetében nem létezik igazságos megtorlás, helyette a társadalmat megvédő biztonsági intézkedésre van szükség. A biztonsági intézkedés, amelynek tartamát nem a bíró határozza meg, hanem az intézet vezetője, ahol a tettest őrzik, határozatlan tartamú. 12