A Vörösmarty Mihály Gimnázium Vizsgaszabályzata Tanulmányok alatti vizsgák és helyi tantervi vizsgák A vizsgaszabályzat jogi kerete az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és az alapműveltségi vizsgáról szóló 24/1997.(VI.5.) MKM rendelet. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Korm. rendelet) vonatkozik. I. Tanulmányok alatti vizsgák 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: - osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. 6. bek.), aki vendégtanuló, aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Aki olyan tantárgyból akar előrehozott érettségi vizsgát tenni, amelyből még nem teljesítette a tantervi követelményeket. Ebben az esetben a tanuló a szaktanár és az osztályfőnök írásbeli hozzájárulásával kaphat engedélyt a vizsgára. Az igazgató megtagadja az engedély megadását, ha a tanuló az adott tantárgyból jó minősítésnél gyengébb osztályzattal rendelkezik, vagy ha valamely érettségi tantárgyból közepesnél gyengébb a teljesítménye. aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. - javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettőt és engedélyt kapott, aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. 2. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga 1
írásbeli vizsga gyakorlati vizsga 3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Magyar nyelv X X Magyar irodalom X X Matematika X Történelem és társadalmi ismeretek X X Idegen nyelv X X Informatika X X Biológia X X Fizika X X Földünk és környezetünk X X Kémia X X Ének-zene X X Testnevelés és sport X X Vizuális kultúra X X Mozgóképkultúra és médiaismeret X Dráma és színjátszás X X X 4. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése: Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % 1 31-50% 2 51-70 % 3 71-85% 4 86-100% 5 5. Vizsgaidőszakok: - javítóvizsga: augusztus 15. augusztus 31. között - osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 2
6. Jelentkezés a vizsgákra: A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén). A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára - osztályzat megállapítás céljából a tanuló kiskorú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. - javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22. 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. - osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban - javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. 8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai 3
A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 9. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. II. Helyi tantervi vizsgák A helyi tantervi vizsgák rendjét a Vörösmarty Mihály Gimnázium Pedagógiai programja szabályozza. A, A nyelvi előkészítő osztályok félévi és év végi szintfelmérő vizsgája és a drámais mustrák A nyelvi előkészítő osztályok a kilencedik évfolyamon tekintettel a kiemelt óraszámra angol nyelvből félévkor és év végén számot adnak a tantervi követelmények elsajátításáról. A szintfelmérés mindkét alkalommal írásbeli és szóbeli vizsgán történik. A vizsga lefolytatása és értékelése a szakaszvizsgáéval megegyező módon történik. A drámatagozatos tanulók 9-10. évfolyamon félévkor és év végén, 11-12. évfolyamon félévkor gyakorlati vizsgát ( mustra ) tesznek. A tantárgyi követelmények alapján megfogalmazott konkrét elvárásokat (vers, dal, tánc és mozgásetűd, jelenet) minden tanév szept. 15-ig kell a tanulókkal megismertetni. A mustra-vizsga minősítése a pedagógiai programban leírt háromfokozatú szöveges értékeléssel történik, amely a félévi és év végi tantárgyi minősítésbe súlyozottan számít bele. B, Helyi szakaszvizsgák 1. A vizsga fajtája, célja 4
A gimnázium valamennyi tanulója számára kötelező a helyi szakaszvizsga letétele. A szakaszvizsga célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben a 10. évfolyam végére a továbbhaladás feltételeként megfogalmazott kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló az érettségi előtt egyszer rendszerezze tudását és ismételje át a tanultakat. 2. Vizsgaforma A helyi szakaszvizsga formája az érettségi vizsgához hasonlóan írásbeli és szóbeli, illetve drámából gyakorlati is. 3. Vizsgatárgyak A tanulóknak kötelező helyi szakaszvizsgát tenni. a 10. tanévben: magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből (a tanuló választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből, kivéve a NYEK osztályokat, akik az angol nyelvet nem választhatják). a 11. tanévben: dráma és színjátszásból (csak a drámatagozatosoknak) A helyi szakaszvizsga tematikáját minden év október 15 30. között ismertetni kell a tanulókkal. 4. Vizsgaidőszakok: Írásbeli vizsga: az írásbeli érettségi idejében, attól elkülönülten megszervezve Szóbeli: az utolsó tanítási héten Gyakorlati: a szóbeli napján 5. Jelentkezés a vizsgákra A helyi szakaszvizsgára jelentkezni kizárólag a választott nyelvből kell, a jelentkezés határideje minden tanév második félévének első hete. 6. A helyi szakaszvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg. Magyar nyelv és irodalomból valamint történelemből az írásbeli és a szóbeli 50 50%-ban, idegen nyelvből 60 40%-ban kerül beszámításra. Matematikából csak az tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin nem éri el a 30 %-ot. Ez esetben a szóbeli lehetséges pontszáma hozzáadódik az írásbeli pontszámához, és az összpontszám százaléka alapján kap osztályzatot a vizsgázó. A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgán egyaránt legalább 15 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. 5
Ennek értelmében, aki az írásbeli vizsgán nem éri el a lehetséges pontszámok 15 %-át, már nem tehet szóbeli vizsgát és a vizsgaeredménye elégtelen. Dráma és színjátszás tantárgyból a szakaszvizsga három része egyenlő arányban kerül beszámításra. Az osztályzatokat a többi vizsgához hasonlóan - az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % 1 31-50% 2 51-70 % 3 71-85% 4 86-100% 5 7. A vizsga leírása A helyi szakaszvizsga az érettségi vizsgának megfelelően írásbeli és szóbeli feladatokból áll, amelyek dráma tantárgyból gyakorlati feladatokkal egészülnek ki. Matematikából az érettségi vizsgához hasonlóan csak az tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen eredményt ért el. A helyi szakaszvizsga feladattípusait az érettségin is előforduló feladattípusok közül válogatjuk. 8. A vizsga helye a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban való tanulás rendszerében a) A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja. b) Aki úgy kapott elégtelen osztályzatot a helyi szakaszvizsgán, hogy valamely vizsgarészben nem teljesítette az elérhető pontszám 15 %-át, annak év végi osztályzata egy jeggyel rosszabb lesz, mint az év közben megszerzett érdemjegyek átlaga. c) Ha az éves munka elégséges, de a szakaszvizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen. A vizsgaszabályzatot a tantestület 2009. augusztus 31-én elfogadta. 6
Záradékok Beillesztés: a Közoktatási törv. Záradékai MELLÉKLET.. tantárgy évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:. Dok.: N., TI., B. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozóvizsgát tehet. Dok.: N., TI. A(z).. tantárgyból javítóvizsgát tehet. Dok.: N., TI.,B. A javítóvizsgán. tantárgyból. osztályzatot kapott. évfolyamba léphet. Dok.: TI. B. A. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. Dok.: N.,TI.,B. A javítóvizsgán.. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. Dok.: TI.,B. A(z).. tantárgyból..-án osztályozó vizsgát tett. Dok.: N.,TI. Osztályozó vizsgát tett. Dok.: TI.,B. Az osztályozó ( beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére.-ig halasztást kapott. Dok.: TI.,B. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z).. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. Dok.: TI.,B. Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és.. nyelv tantárgyból szakaszvizsgát tett. 7