GRAMOFON 2007. TAVASZ 164 OLDALON, ELÔFIZETÔKNEK AJÁNDÉK DVD-VEL, VÁLTOZATLAN ÁRON GRAMOFON Klasszikus és Jazz NIGEL KENNEDY JAZZKVINTETT ÉLÉN JÖN BUDAPESTRE A HEGEDÛ FENEGYEREKE STEVE REICH Utálja ön Brahmsot? EGRI MONIKA, PERTIS ATTILA Duó a zenében, duó az életben ROY HARGROVE Semmi komoly, csak jazz A FADO ÚJ VIRÁGKORA A portugál lélek zenéje 2007. TAVASZ HIVATALOS ZSÛRITAG ZENEKRITIKAI MÛHELY MELLÉKLET A 2006. ÉVI KONCERT- KRITIKÁK OFFLINE KIADÁSA KALEIDOSZKÓP BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL 2007 PROGRAMOK, ESEMÉNYEK, SZTÁROK XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Ára: Ft 750 C= 3,-
KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK Bartók Kodály és neve erôs hívó szó A zene a kulturális diplomácia eszköze Kiemelkedôen sikeres esztendô volt 2006 a kulturális diplomáciában. Igaz, két jeles évforduló: 1956 és Bartók Béla születésnapja miatt került elôtérbe az ország és kultúrája. New Yorktól Sepsiszentgyörgyön át Delhiig számos esemény zajlott, amelyek jelentôs része azért kapott rendkívül jó visszhangot, mert valamilyen kapcsolatban állt a magyar zene múltjával, jelenével és közeljövôjével. Albert Mária Az új, közös oktatási és kulturális minisztérium fölállásakor külön szakállamtitkárságot hoztak létre a nemzetközi ügyek kezelésére. Élére Bogyay Katalin személyében olyasvalaki került, aki az utóbbi évtizedben széleskörû gyakorlati tapasztalatokat szerzett a kulturális diplomácia területén. Gramofon: Miért tartja fontosnak, hogy munkájában a zenét használja olyan nyelvnek, amit feltételezése szerint mindenki és minden kontinensen jól ért? Bogyay Katalin: Idôben egy kicsit messzebbrôl indulok, azért is, mert 1997-bôl közös élményeink vannak. Akkor szerveztem meg még független televíziós újságíróként az elsô párbeszéd-koncertet. Nem kevés nehézséggel kezdôdött a munka, az elegáns Café Royalban tartandó novemberi est fôvédnökéül Solti Györgyöt szemeltem ki. Tulajdonképpen meg is állapodtunk, csakhogy a mester nyár elején éppen tíz éve meghalt. Nem tehettem mást, fölkerestem az özvegyét, aki hallatán annak az elképzelésnek, hogy Solti személyét, életét és munkásságát a magyar és a világ kultúrája között hídként szeretném megjeleníteni, azonnal mellém állt. Azóta sokat dolgoztunk együtt, nagyon boldog vagyok, hogy az elsôk között kapta meg a magyar kultúra nagykövete címet például Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta társaságában. Ez valamelyes viszonzás mindazért, amit tett, és ígérete szerint tenni fog. G.: Milyen sajátosságot fedezett fel ô, vagy bárki más, aki érdeklôdik a magyar kultúra, a magyar zene iránt? B. K.: Ha bármelyik mûvészeti ágát megvizsgálom, azt érzékelem, hogy a magyar kultúra ôrzi a tradíciót, és képviseli a modernitást. Ez a kettôsség látványosan megmutatkozik például Bartók munkásságában: amit a tiszta forrásból merített, azt a legkorszerûbb zenei nyelven adta vissza. A magyar kulturális 6 GRAMOFON 2007. TAVASZ
Fotók: Paraszkay György diplomáciában két igen erôs hívó szó van, amelyre bárhol azonnal reagálnak, ez Bartók és Kodály neve. Kodály zenepedagógiai módszere nagyszerûen bevált a nagyvilágban, pompásan mûködik Kínában, Japánban, Nagy-Britanniában. És nemcsak azért, mert fölismerték a hatékonyságát, hanem azért is, mert belátták, a kodályi zenei neveléssel jobb teljesítôképességûvé, egészségesebbé formálható a fiatal nemzedék, hiszen aki például énekel, jobban lélegzik, a szervezet több oxigénhez jut, stb. G.: A kortárs magyar zene következô generációi iránt is élénk a figyelem. Ligeti Kurtág Eötvös hármasa ma már a huszadik századi klasszikusok közé sorolható. B.K.: A kortárs zene kifejezési formáinak tárháza igen gazdag. Londonban azt tapasztaltam, hogy a jazz és a világzene, a népzene egyaránt érdekes lehet. De nem önmagában, hanem csak akkor, ha a párbeszédre alapozva próbálunk figyelmet kelteni. A jazzben például akkor lehetett igazi áttörést elérni, amikor megismerték Dresch Mihály különös hangzású, népzenei ihletettségû jazzmuzsikáját. Egy-egy kis befogadóképességû jazzklubból ezután tudtunk kilépni, és integrálni az ajánlatainkat a London Jazz Festival programjába. Azt is érzékeltük, hogy a népzenei mûsoraink kíváncsiságot keltenek az ország iránt; a hallgató fantáziájában megjelenik egy kép, vajon milyen lehet az a táj, ahonnan ez a muzsika származik. Sebestyén Márta sikere nyilván azért oly nagy, mert az interpretációiból elemi erôvel sugárzik a hitelesség, hiszen ô nemcsak énekli, gyûjti is azokat a dalokat, amelyeket elôad. A migrá- Borbély Mihály londoni koncertje kiemelt helyet kapott tavaly a Magyar Intézet által delegált produkciók között BERLIN Bartók születésének 125. évfordulója alkalmából 2006 márciusában Bartók mûveibôl állítottak össze születésnapi elôadást, amelyet azután áprilisban egy nagy sikerû Bartók-Kurtág koncert követett, a középpontban Bartók Béla harmadik zongoraversenyével. A következô berlini Bartók-koncertre pedig májusban került sor. Ekkor Berlinben tanító magyar zongoratanárok Gonda Gabriella és Irányi Gabriella hat és tizenhat év közötti növendékei léptek fel. A sorozat zárásaképp Vikárius László zenetörténész, a Bartók Archívum vezetôje tartott elôadást a magyar zeneszerzô zongoradarabjairól, majd két Fischer Annie-ösztöndíjas, Farkas Gábor és Hlavacsek Tihamér zongorajátéka után Ránki Dezsô és Klukon Edit adott elô rendkívül nagy sikerrel Bartók-zongoramûveket. A berlini Konzerthaus Beethoven termében Bartók Béláról szóló dokumentációs kiállítás volt látható. A berlini Bartók-maratonnal a németországi magyar kulturális évad, az Ungarische Akzent zenei rendezvényei egyáltalán nem értek véget: Bartók Béla idén Kodály Zoltánnak adja át helyét a berlini koncerttermekben. 2007. TAVASZ GRAMOFON 7
KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK ció, az újkori népvándorlás miatt a népzene, vagy az, amit ma világzenének neveznek, beépült a befogadó országok hétköznapi kultúrájába. A zene révén az emberek megértôbbek, elfogadóbbak lehetnek. Az Unescónál Magyarország nevében kezdeményeztem, hogy induljon kutatás, amely a zene és a migráció kapcsolatát tárja föl. 8 G.: A párbeszéd folytatódott miután 1999-ben, most már kinevezett vezetôként a Maiden Lanen megtalálta a Magyar Kulturális Központ (HCC) helyét, ezt a kicsi, de hangulatos bérleményt. Londoni modell így nevezik ma már azt a szisztémát, amely követendô példává vált a többi külföldön dolgozó magyar intézet számára. B. K.: Nem volt lehetôségünk rá, hogy nagyobb házat szerezzünk, de nem is akartunk drága objektumot. Fontosabb volt, hogy a Covent Garden negyed a világ kulturális életének egyik központja, tehát itt megjelenni önmagában presztízs értékû. A HCC-ben több síkon folyt a munka. Az elsô szint a központ volt, amely szalonszerûen, találkozóhelyként mûködött, és remélem, az utódom vezetése alatt is így fog dolgozni. Különbözô kultúrák, és azok megszemélyesítôi találkozhattak, egymástól egészen eltérô eszmerendszerû emberek kerülhettek kapcsolatba, alkothattak kapcsolati hálózatot. Hamar népszerûek lettek a ház állandó sorozatai: a hétfô esti muzsika, a péntek esti jazz, a csütörtöki filmklub, valamint a könyvbemutatók, a felolvasások és egyéb, a magyar kultúrából ízelítôt adó események. Ha ezen a szûrôn átment egy program, akkor kezdtünk el azon gondolkodni, hogyan visszük ki a házból ez volt a munka második síkja. Hét év alatt elértük, hogy ma a legrangosabb londoni intézményrendszert vehettük igénybe, természetesen kizárólag együttmûködési formában. Így a Wigmore Halltól a South Bankig, a Christie s tôl a Sommerset House-ig, a Royal Academytôl a British Museumig bármely nevezetes külsô helyszíneken megjelenhet a magyar kultúra. Nagy-Britanniában jelentôs koncerthelyszínek akarják a programjukba fogadni az általunk ajánlott magyar produkciókat. Ehhez persze jól kellett tudni, hogy mi vagy ki illik a terveikbe. Csak magas színvonalú produkcióval állhattunk elô, felkészült és az ügy iránt alázatos mûvészekkel. A gyorsaság, pontosság, megbízhatóság alapfeltétel volt, hiszen Nagy-Britanniában az adott szó ér annyit, mint az írott szerzôdés. GRAMOFON 2007. TAVASZ Sebestyén Márta és a neves jazz-zongorista, Julian Joseph G.: Bekapcsolódtak brit mûvészeti fesztiválokba, hagyomány például, hogy megrendezik a zsidó kulturális napokat, vagy: ebben az etnikai kultúrákban páratlanul gazdag városban a magyar roma folklórnak meghatározó szerepet szereztek. Kialakult az úgynevezett trade mark: a Hungary in Focus, amely a Magyar Magicben teljesedett ki. B. K.: Az egy évnyi programból, amely nem szorítkozott a brit fôvárosra, és amely több új londoni helyszínt is bekapcsolt az évadba, nehéz bármit is kiemelni. A Wallace Collection például a magyar zene Kocsis Zoltán utáni nemzedékének adott teret, Kelemen Barnabásnak, Csalog Gábornak, a Trio Lignumnak, az Ewald Rézfúvós Kvintettnek. Dresch a Magic sorozatában már a híres Queen Elisabeth Hallban lépett föl. Bebizonyosodott, hogy a huszáros roham hatástalan, lépésrôl-lépésre tervszerûen TALLIN Óriási siker volt ôsszel Bartók operája, A kékszakállú herceg vára. A Pärnui Városi Zenekarral és a Pärnui Koncertirodával közösen szervezett magyar és észt közös produkciót Selmeczi György alkalmazta színpadra, és vezényelte két estén. Észtországban ezt a darabot korábban még soha nem játszották. A Pärnui Színházban és a tallinni Estonia Nemzeti Operaházban Meláth Andrea és Kovács István énekelt. A közremûködôk sikerére jellemzô, hogy Selmeczi György felkérést kapott egy észt kórustól egy kórusmû megírására. Az észt zenekart pedig magyarországi vendégjátékra hívták meg.
BÉCS Zipernovszky Kornél, igazgatóhelyettes: A Collegium Hungaricum különleges helyzetben van a külföldi magyar kulturális intézetek között, mert a magyar osztrák kapcsolatok a klasszikus zenében átfogóak, sokoldalúak és intenzívek. A Gramofon olvasóinak feltehetôen nem sok újat mondok, ha elôre bocsátom, hogy a kulturális élet társadalmi megbecsültsége, anyagi és szellemi presztízse, szerepe a közvélemény és az ízlés formálásában Ausztriában jóval magasabb, mint Magyarországon. Ha megnézzük a több hetes Wien Modern címû pazar kortárs bécsi zenei fesztivál mûsorát, nem csak a Kurtágnak szentelt tekintélyes programsúlypont tûnik fel rögtön, hanem az is, hogy Ligeti és Eötvös is természetesen bôven szerepel a fesztiválon mûveivel. Ligeti egyik mûve egyébként a Collegium Hungaricum szervezésében tavaly március elején a Musikverein Üvegtermében is felcsendült, ugyanis a finn és az észt követséggel együtt Finnugor kulturális napokat rendezünk. Mély gyökereket eresztett a magyar zenei jelenlét a szeptemberben tartott schwatzi (Tirol) kortárs zenei fesztiváltól kezdve ahol két éve rendeztek magyar súlypontot magyar mûvekbôl a Kurtág házaspár és Eötvös Péter közremûködésével a Stájer ôszön át sok kisebb eseményig. A magyar intézet klasszikus zenei tevékenysége a rendszeres saját koncerteken, így például a Bartók-év vagy más alkalmak megünneplésén túl elsôsorban a fiatal elôadók felléptetésére koncentrál. December 14-én például Kolcsár Pétert ültettük a Bösendorferhez: ez a koncert a bukaresti Magyar Kulturális Intézettel közös jutalmunk az idei romániai tehetségkutató verseny magyar nemzetiségû helyezettjének. Fischer Annie-ösztöndíjasokra építettük a Zene hosszú éjszakáján rendezett zsáner-koncertünket: a Magyar lélek címû 19. századi grafikai kiállítás zenei illusztrációit adták elô nagy sikerrel. Más a helyzet a jazzben: a magyar jazz Európában jegyzett elôadói alig ismertek Ausztriában: egy-két nevet a szakemberek már hallottak, a jazzpiacon magyarnak lenni itt nem elôny. Pedig nem csak a klasszikus szakokon vannak az akadémián magyarok, néhány fiatal már megvetette a lábát sideman -ként, de ritka alkalom akár egy néhány állomásos turné egy magyar zenekarnak. Ezért is nagy öröm, hogy a Dresch Quartet a bécsi Joe Zawinul s Birdlandet, a legjobb grazi jazzklubot és további három kisváros klubját járhatta végig októberben, az itteni Jeunesse központi irodájának szervezésében, komoly sikerrel. Dresch lassan évente felléphet Ausztriában, ehhez a magyar intézet is hozzájárult a maga szerény eszközeivel. A legjobb bécsi jazzklub, a Porgy and Bess tavaly szeptemberben tematikus hetet rendezett, ugyancsak az intézet közremûködésével a magyar jazz jobb megismertetésére. A Collegium Hungaricumban rendezett jazzkoncertek rendszeresen szerepeltek az ORF közszolgálati adó On Stage címû mûsorában: a jazz-szerkesztôség rögzítette a koncerteket, és így már hat magyar jazzegyüttes esti fômûsoridôben volt hallható. BRÜSSZEL az EU-ban betöltött szerepe miatt különösen fontos hely ezt nem szükséges magyarázni. Ennek megfelelôen szerkesztik a különféle programokat, amelyekben Reményi Krisztina mûvészeti igazgató jelentôs funkciót szánt/szán a zenének. Decemberben Fekete Gyula Te Deum 1956 címû mûvének ôsbemutatójával és Mozart Requiemjével zárultak a 1956 tiszteletére szervezett belgiumi események a St. Michel és a St. Güdüle katedrálisban. 2007 januárjában a magyar kultúra napjának ünneplésére hívtak vendégeket az intézetbe. A Rode Pompe Contemporary Music Ensemble Bogányi Gergely a Royal Festival Hallban Balassa Sándor, Király László, Gyulai Gaál János, Olsvay Endre, Orbán György és Fekete Gyula alkotásait szólaltatta meg. Hubay Jenô évekig folytatott pedagógiai munkát Brüsszelben. A 70 éve elhunyt muzsikusra emlékeztek február elején Ábrahám Bence hegedûs és Honda Tomoko zongorista koncertjével. A hó végén a város legnagyobb kulturális intézményében, a Palais des Beaux Arts-ban, a vasárnap délelôtti sorozatban Bogányi Gergely adott szólóhangversenyt Bartók, Mozart és Liszt alkotásaiból. Március 13-ára meghívták Hauser Adrienne-t, aki Liszt, Bartók, Schubert és Chopin kamaradarabokat játszik. A hónap végén az Accord Vonósnégyes, áprilisban Krausz Adrienne lép föl a brüsszeli intézetben. Májusban egy lengyel zongorista, Jakub Tchorzewski (Várjon Dénes növendéke) Veress-kompozíciókat mutat be. A jubileumi Kodály-évre több tervet dédelget Reményi Krisztina. Biztos, hogy az antwerpeni De Singel koncertközpontban szeptember 21- én Perényi Miklós és Várjon Dénes Kodály-mûveket játszik, koncertjükön Bartók-darab és a másik évfordulós szerzô, a száz éve született Veress Sándor mûve is megszólal. A Waterloo-i Musica Mundi Fesztiválon a kiváló Kodály Vonósnégyes lép föl, valamint a kvartett mesterkurzusát is megrendezik. A brüsszeli magyar intézet részt vett egy nagyszabású Bartók Enescu Kodály projekt kidolgozásában. A Cantata Profana sorozat európai öszszefogással valósulhatna meg ôsszel négy helyszínen: Bukarestben, Brüsszelben, Párizsban és Budapesten. Mivel a saját erô nincs meg a pályázáshoz, a tervet valószínûleg el kell vetni. 2007. TAVASZ GRAMOFON 9
KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK Bogyay Katalin (jobb szélen) Mádl Ferenc, Mádl Dalma és Lady Valerie Solti társaságában, a Magyar Magic nyitóestjén lehet bevezetni valakit. Meláth Andreát is elôször egy szûkebb körnek mutattuk be a HCC-ben, azután házon kívül, a nem túl nagy Leighton House-ban szerveztünk számára estet. A Magicen már a BBC Skót Szimfonikusaival Glasgow-ban A kékszakállú herceg vára Juditját énekelte, a herceg Fried Péter volt. A BBC rögzítette és közvetítette az elôadást, így milliók ismerhették meg a két magyar énekest. Késôbb a Sadler s Wells színházban is ôk szólaltatták meg Bartók operáját. Tevékenységünk harmadik síkja tehát, amikor mint egy impresszárió eladjuk a magyar mûvészeket. Ma már nem nekünk kerül pénzbe valamilyen fesztiválon felléptetni egy szólistát, vagy együttest olyan híres fesztiválok, mint például az edinburghi, a HCC szakmai ajánlására hívnak meg magyar közremûködôket. Egyik szint sincs a másik nélkül. SANGHAJ A Zenemûvészeti Konzervatórium és a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem között diák- és tanárcsere jön létre. Yang Licsing rektor szerint szerint a kínai zenei képzés sokat köszönhet a Kodály-módszer bevezetésének. A sanghaji konzervatórium idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, ezért ôsszel, a Kínában rendezendô magyar kulturális eseménysorozat keretében magyar hetet tartanak az intézményben. Sanghaj multikulturális város: jövôre Magyarország lehetne a díszvendége a Nemzetközi Mûvészeti Fesztiválnak, amelynek szakmai rangja évrôl évre növekszik. Másfajta felfedezésekhez is hozzájárultunk: a kanadai Angela Hewitt, aki a Liverpooli Királyi Filharmonikusokkal adott Liszt-mûvekbôl koncertet, ma a Gramophone címû brit szaklap címlapján szerepel mint az új zongorista generáció egyik meghatározó személyisége. London olyan város, ahonnan divatok indulnak el. Számomra az volt a kérdés, hogyan lehet itt a magyar kultúrát divatossá tenni. A hét év és a megelôzô fél évtizedes kapcsolatépítés eredménye, hogy sikk lett a magyar kultúrát ismerni. Átmentünk az érdektelenség falán, úrrá lettünk az elôítéleteken, felhívtuk magunkra a figyelmet. Ahogy egy brit külügyi tisztviselô fogalmazott: sikerült ellopnunk a rivaldafényt. Korábban én kopogtattam minden ajtón. Ma szinte nincs olyan nap, hogy ne nyitnának be szakmai tanácsért a HCC-be. Nemrég a Királyi Operaház kérte a központot, legyen együttmûködô partnere egy készülô estnél. Az újonnan alakuló londoni kulturális intézetek is élnek a tapasztalatainkkal. G.: Így, nagyobb távlatban is úgy látja, hogy a háromsíkú munka mindenütt beválik? B. K.: Európában sok ország elfogadta a kulturális sokszínûségrôl szóló egyezményt. Az intézetek/központok vezetôinek olyan munkatársakat kell választaniuk, akik ezt a sokszínûséget értik és képviselik. Magyar kulturális intézetek a világban: www.magyarintezet.hu 10 GRAMOFON 2007. TAVASZ
GRAMOFON GRAMOFON Klasszikus és Jazz Közelebb a nagyokhoz Évszakonként megjelenô zenei lap www.gramofon.hu