Balog Zoltán, a város díszpolgára

Átírás

1 A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÔ HÍRLAPJA XXIX. ÉVFOLYAM SZÁM A LAP INGYENES TERJESZTÉSÛ Miért vagyunk maglódiak? Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke nyitotta meg az augusztus 20-i ünnepséget a MagHázban. A korábbi miniszter sok szállal kötôdik Maglódhoz, mióta 1983-ban megszerezte lelkipásztori diplomáját, és 4 évre a református egyházközség lelkipásztora lett. Egy mesebeli kert romos parókiájára emlékezett pályája kezdetérôl. Kerékpárral, majd ajándék Trabanttal járta be a különleges települést. Tudta, milyen a falu: gyerekkorát egy borsodi bányászfaluban töltötte. Azt is, milyen a város: élt korábban Berlinben, Budapesten. De itt tapasztalta meg, milyen a falu is, város is : ahol az utak 80%-a földes, és egyszerûbb Keresztúrra kerékpározni telefonáláshoz, mint a 4 helyi kurblis készülékhez férni. Megismerte az öntudatos tót magyarokat, magyar tótokat. Bár azt soha nem értette, miért hívják Nyaralónak azt a részt, ahol kôkeményen dolgoznak nyaralás helyett az ideköltözôk: elsô temetésén egy 50 éves ácsmestert kísért utolsó útra, aki halálra dolgozta magát. Kis családjával segítséget, szeretetet és tiszteletet talált, felekezetre való tekintet nélkül ben történt, amire a legbüszkébb. A helyi evangélikusok, katolikusok és reformátusok elkezdtek együtt imádkozni a kereszténység egységéért. Be is kopogtatott hozzá a sötétben a pártember: Vigyázz, pártgyûlésen vitatták meg, hogy nagy baj lesz, mert a keresztények összefogtak! Azt felelte: Mondd el mindenütt, ha a keresztények összefognak, az jó lesz! Az egész országnak és Maglódnak is jó lesz. Így kapcsolódik Szt. Istvánhoz és mûvéhez az itt kezdôdött személyes történet. Nekünk ugyanis ma itt épp az a dolgunk, ami az ô feladata volt 1000 éve: szállásterületbôl hazát alkotni. Legyen a lakóterületbôl város és közösség, hogy az országlakosok nemzeti közösséggé váljanak! Hogy az itt felépített lakásból Balog Zoltán, a város díszpolgára valóságos otthon legyen! A határokkal körberajzolt terület még nem haza, nem ország. Azt Szt. István teremtette meg. A csupasz falak, de a berendezett ház sem otthon: csak lakás. Otthon attól lesz, hogy nagymamák, nagyapák, anyák, apák, gyermekek, unokák ülik körül az asztalt, ahol a búzakenyeret megszegik. Hogy otthon legyünk Maglódon, a házunkban, a hazánkban és a Kárpátmedencében is, ahhoz több kell, mint a földrajzi keretek, több, mint tégla és cement, több, mint aszfaltozott utak, Az új kenyér ünnepe állami is, önkormányzati is, egyházi is több, mint mobiltelefon és internet ahhoz szív kell. Akarat kell, hit és szeretet. Hogy együtt tudjuk énekelni a Himnuszt. A nemzeti imádság együtténeklése is kell ahhoz, hogy e terület valóban haza, város, közösség legyen! Neveljük úgy gyermekeinket, hogy tudják, mit jelent nekünk ez a föld, ahová születtünk, vagy ahová költöz- tünk. Ha már idefújt a szél, hadd legyünk itthon! A Kárpát-medencébe sodort a sors bennünket, és bár elôttünk is, elôttük is éltek már itt, mégis mienk lett ez a föld. Hogy itthon legyünk rajta, ahhoz óvoda, bölcsôde, iskola kell. Maglódon a templomok is szépülnek, a vallási közösségek is gyarapodnak. Amikor óvodát, iskolát építünk, az is fontos, mit tanulnak a gyermekeink, unokáink. El kell mondani nekik, milyen ennek az országnak a történelme, kultúrája. Tudnunk kell, hogyan ünnepelünk. Mitôl vagyunk mi magyarok? Maglódra Martonyi János külügyminiszter hozta el a millenniumi zászlót az ezredfordulón, érdemes ennek kapcsán Nemeskürty István mondását idézni: Ön kicsoda és miért? Tudnunk kell, személyesen mi dolgunk e világon, miért vagyunk épp ebben a közösségben, miért vagyunk magyarok, maglódiak! Mi a küldetésünk, amit senki nem tud helyettünk elvégezni? Ugyanilyen fontos tudni: összetartozunk. Közös a múltunk, a jelenünk is az, és szeretnénk, ha a jövônk is közös lenne. Szent István megteremtette a keresztény magyar államot. Ez reálpolitikai döntés volt: nem tehetett másként, ha meg akarta ôrizni a magyarságot (a kereszténységet nem vállalókat elsodorta a történelem). A reálpolitika, ha csak furfang, hatástalan marad, de elsô királyunk döntése szívbéli döntés volt: maga is ezt az utat választotta. Hitt a döntésében. Nem csak egyéni haszonból, sikerbôl, elômenetelbôl. Nekünk sem csak a mát vagy a választásokat, hanem 1000 évet kell megnyernünk. Ez hitbéli döntések nélkül nem megy, ami nem vallási kérdés. Hinnünk kell: nem véletlenül vagyunk e világon, nem véletlen, hogy épp itt élünk. Nekünk magyaroknak, maglódiaknak is ezt az utat kell járnunk. Nem muszájból: személyes döntés az utunk. A magyarság útja: keresztény és magyar. (folytatás a következô oldalon)

2 2 KITÛNÔK Augusztus 20-a alkalmából adta át a maglódi városi kitüntetéseket és szakmai elismeréseket Tabányi Pál polgármester, Kérges László és Remport Csaba alpolgármester, Fajka Szilvia laudációi után a MagHázban tartott ünnepségen. Összefoglalónk címét Balog Zoltán köszöntôbeszédébôl kölcsönöztük abban a reményben, hogy az alábbi életutak mindkét kérdésre választ adnak és példát mutatnak. Dís o gár Magas szintû közösségépítô tevékenységéért és a város fejlôdésének elôsegítéséért Maglód Város Önkormányzata Balog Zoltánnak díszpolgári címet adományozott. (folytatás az elôzô oldalról) A jövôt csak együtt lehetséges elérni. Az ország, ez a település is akkor gyarapodik, ha az egyéni boldogulás és a közjó egymást erôsíti. A 80-as évek világa nem ilyen volt, úgyis nézett ki a település. Milyen jó, hogy ma vannak olyan városvezetôk, akik az egyéni boldogulást összekötik a közösségével! Maglódon szebbnél szebb házak épülnek, gyarapszik a település, de tudnunk kell közösséget építeni, az összetartozást erôsíteni. Autópályák keresztezôdésében, egy világváros vonzásában ez nem egyszerû: megbecsülni, megvédeni egymást. Magyarország e szép, Maglód nevû darabkáját úgy továbbadni utódainknak, hogy ôk is otthon érezzék Balog Zoltán (fl958), gyerekkorát egy borsodi bányászfaluban, Nekézsenyben töltötte, ahol édesapja református lelkészként szolgált. Hitét, szociális érzékenységét és közéleti aktivitását is a 4 gyermekes családból hozta: az apa az iszákosmentô misszió keretében sokakat gyógyított ki alkoholfüggôségükbôl, köztük több maglódit. A társai és tanárai körében is népszerû diák kitûnô bizonyítvánnyal végzett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, mégis betanított esztergályos lett a Diósgyôri Gépgyárban, késôbb pedig a püspökszentlászlói katolikus szociális otthon gondnoka. Kétéves NDK-beli kint lét után fl978-ban iratkozott be a Debreceni Református Utunk személyes döntés magukat. Ha el is mennek valahová, akkor is húzza vissza a szívüket az, hogy ide tartoznak, itt vannak otthon. Otthonossá kell tennünk az országot, Maglódot, erôsíteni az összetartozást ez az istváni gondolat lényege. Köszönöm mindenkinek, akinek ebben része van, hogy annak idején befogadtak, azóta sem felejtettek el, és még mindig úgy tekintenek rám, mint aki idetartozik. Isten éltesse Maglód minden polgárát! A teljes beszéd olvasható: Bertalan Timea Teológiára. fl983-ban szerezte meg lelkipásztori diplomáját Budapesten. A Maglódi Református Egyházközség lelkészeként 4 éven át szolgált. Nagyon megszerette a gyülekezet a közvetlen, fiatal, tudós lelkipásztort, aki egyaránt értett az idôsek és a fiatalok nyelvén. Személyisége a fiatalokra komoly vonzerôt gyakorolt: rég nem látott számban látogatták az istentiszteleteket, egyházi és baráti öszszejöveteleket. Egykori szomszédai máig nem felejtik Az a város és közösség lehet sikeres, amelyik ilyen kimagasló közösségi, emberi és szakmai teljesítményeket tud felmutatni, elismerni és ösztönözni mondta Tabányi Pál polgármester köszöntôjében. Balog Zoltán, dr. Szûcs Lajos, Tomcsányiné Kovács Katalin és Szegedi Mária a szép hangú fiatalembert, aki mindenkivel jó viszonyt ápolt. Az általa szervezett kirándulásokon a más felekezetûek is szívesen részt vettek. Kapcsolatait felhasználva maglódi betegek németországi gyógykezelésében is segédkezett, személyesen intézte a kiutaztatást és a kórházi kezelést. Hitéleti és közösségépítô szolgálata mellett a kétkezi munkára is jutott ideje, maga is hordta téglát az evangélikus parókia építkezésén. A maglódi éveket követôen erôsödött politikai szerepvállalása. Tübingenben kapcsolódott be a keletnémet békefolyamat küzdelmeibe, késôbb a Budapestre érkezô NDK-sok körében fejtett ki karitatív tevékenységet. A rendszerváltást követôen a Fidesz parlamenti frakciójának szakértôje, fl között Orbán Viktor fôtanácsadója. Ezután a Köztársasági Elnök Hivatalában dolgozott fôosztályvezetôként tól országgyûlési képviselô, 20fl0-tôl államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, 20fl2 20fl8 között pedig ô vezette az egyik legfelelôsségteljesebb tárcát, az Emberi Erôforrások Minisztériumát. Irányítása alatt számos reformot vezettek be. Az egyszerûsödô pályázati rendszerhez nagyobb összegû forrást

3 KITÛNÔK SZÁM 3 A Falusi-Tóth házaspár Balog Zoltán mellett áll a kép jobb szélén. Balról pedig Béki Dzsennifer, Tóth Csilla, Orosz Kitti, Fodor Réka, Hegedûs Boglárka (Sziluett Mazsorett), Háfra Tímea, mögöttük Tabányi Pál polgármester és Kérges László alpolgármester, Szegedi Mária, Tomcsányiné Kovács Katalin, Késmárky Uzonka, Bácskai István és Osztertágné Szeili Mariann, jobbról legszélen Tóth Balázs és Lévai Attila, elôttük Veres Gyula, Petôné Szilágyi Irén és Csépe Milla rendeltek, így országszerte megújultak az oktatási, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények, templomok. Mi, maglódiak sem maradtunk ki a sorból: 20fl5-ben óvodát építettünk, 20fl7-ben felújítottuk iskolaépületeinket, 20fl8-ban nekiláttunk elsô bölcsôdénk felépítésének, hamarosan kezdôdik az új egészségügyi központ kivitelezése, és zajlanak egy fl0 tantermes iskola elôkészítô munkálatai is. Mindhárom felekezetünk temploma és a város jelképe, a Harangtorony külsôleg-belsôleg megújult. Balog Zoltán eddig is számos elismerésben részesült: egyebek mellett megkapta a köztársasági elnöki érdemérmet, a Német Szövetségi Köztársaság érdemkeresztjét, a Lengyel Köztársaság érdemrendjét és a Szent György-díjat. Maglód egykori díszpolgárai: Gulner Gyula fôispán (1908), gróf Teleki Tibor nemzetgyûlési képviselô (1927), Meskó Rudolf fôszolgabíró (1927). A kortársak: dr. Gürtler Magda pedagógus (1994), Sereg Gyula iskolaigazgató (1994), Ripka Jánosné pedagógus (2005), Somogyváry Mihály belsôépítész (2007), Barotai Endre plébános (2009), Kállai Pál mesterzsoké (2009), Bartha Ferenc bankár (2011). Ma ódért Emlé érem Falusi-Tóthné Koller Ilonának és Falusi-Tóth Bélának a közösségi életben kifejtett több éves, példaértékû, önzetlen tevékenységét Maglódért Emlékéremmel köszönte meg a város. Falusi-Tóthné Koller Ilona Terézia (fl96fl) 2 éves kora óta él Maglódon. Itt végezte az általános iskolát, majd a Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolában nôvérképesítést szerzett. Elsô munkahelye a kerepestarcsai kórház volt. Férjhez ment, megszületett kislánya. Késôbb Maglódon lett körzeti nôvér. Falusi-Tóth Béla (fl960) is itt járt általános iskolába, majd tanulmányait a Petrik Lajos Szakközépiskolában folytatva vegyészképesítést szerzett. Késôbb a Fôtaxinál dolgozott. Bélát és gyerekkori nagy szerelmét, Koller Icát, az élet külön utakra sodorta, de késôbb újra egymásra találva összeházasodtak. Közös történetük során a család és a munka összefonódott. Együtt nevelték Mártit, majd megszületett közös fiuk, Nándi. fl990-ben nyitották meg a családi összefogással megépült élelmiszerboltot a Fô utcában, késôbb még egyet a régi üzletsoron, és a Katona József utcában egy kis cukrászdát. Béla nappal a boltban dolgozott feleségével és testvérével együtt, éjjel pedig piacra és áruért járt, közben üzletvezetôi tanfolyamokon vettek részt, építették közös otthonukat. fl995-ben minden addigi üzletüket bezárva, a központban a legnagyobb ABC üzemeltetésébe fogtak, ez az üzlet lett a helyi CBA. (Innen ered becenevük: CBAs Ica, CBA-s Béla.) A nagy üzletben két évtizeden át több maglódi család munkahelyét biztosították. A boltot Béla 50 éves koráig üzemeltették, ekkor, a több évtizedes megfeszített, éjjel-nappali munka után, megelôlegezték maguknak a nyugdíjas éveket: visszavonultak a küzdelmes kereskedelemi élettôl. Icára és Bélára sokan, sokféle módon számíthatnak. Mindig önzetlenül és nagyvonalúan segítenek, nem várva érte viszonzást, dicséretet. A határon túli településekkel való kapcsolatok ápolásában éppúgy az élen járnak (a Kárpát-medencei Magyarok Találkozójának oszlopos segítôi), ahogy a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkájának is hosszú évek óta nélkülözhetetlen, önkéntes segítôi. Ica a keresztanyja, a kitalálója az angyalkázásnak : Karácsony közeledtével perselyeket helyeznek ki városszerte, és az önkéntes adományokból ajándékokkal kedveskednek a rászorulóknak. Tartós élelmiszerek áruházi gyûjtésében, ezek csomagolásában, az ajándékoknak és a fenyôfáknak a házhoz szállításában, a Magyar Élelmiszerbanktól kapott holmik Maglódra hozatalában vagy a nyári tiszakécskei tábor felszerelésének oda-visszafuvarozásában hosszú évek óta elsôszámú segítség a Falusi-Tóth házaspár. Rendszeres készpénzadománnyal, nagy mennyiségû gyümölcsvásárlással is szebbé teszik mások ünnepét, sôt ilyenkor a munkatársaknak is sütnek és kis ajándékokat készítenek. Ica több ciklus óta önkormányzati képviselô. A Szociális Bizottság elnöke, a helyi krízishelyzetet és veszélyeztetettséget jelzô rendszer, ill. a Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum tagja, számos közösségi (folytatás a következô oldalon)

4 4 KITÛNÔK (folytatás az elôzô oldalról) Késmárky Uzonka ezúttal nem elôadóként a színpadon a vastaps azonban menetrendszerûen érkezett most is fô feladatának tekinti a magyarságtudat erôsítését, és nem csak a gyermekek körében. Városunk közösségi életében szinte ideérkezése óta jelen van. Jelenleg a Tóth István vezette Vermesy Kamarakórus tagja. Nincs olyan rendezvény, ahol ne lehetne Uzonka vagy az általa felkészített fiatalok önzetlen mûvészi produkciójára számítani. Hívô emberként tisztelhetjük, akinek segítségét bármelyik felekezetünk megtapasztalhatta már. Az utóbbi idôben a református gyülekezet istentiszteleti és kántori szolgálatában is elsôsorban Uzonkára támaszkodhat. programban, szükséghelyzetben támasz és segítô, akinek szívügye a testi-lelki egészség. Évenként megrendezi a Maglódi Egészségnapot, havonta kirándulásokat szervez, hetente kétszer ingyenes Etka-jógát tart, és örömmel énekel a Magdala kórusban. Mindketten a Maglódi Református Gyülekezet templomba járó, hûséges, adakozó és aktív presbiterei, Ica a Számvizsgáló Bizottság elnöke. Amiben csak lehet, segítik a lelkipásztor, a gyülekezet munkáját. A Gyülekezeti és Családi Napok ebédeltetését szervezik, a nyári hittanos táboroztatás kellékeit szállítják, ott is Ica az étkeztetés egyik fô szervezôje. A házaspár teljesítette az Országos Kéktúrát, többször elzarándokoltak Lövétérôl Csíksomlyóra, sôt Ica egy Maglód Csíksomlyó kerékpáros túra után gyalogosan is megtette a Mária-utat. Három unokájuk van: Tomi, Bori és Olivér. Maglód közösségi életében kifejtett, kimagasló mûvészi tevékenységéért az önkormányzat Maglódért Emlékéremmel fejezte ki elismerését Késmárky Uzonkának. Késmárky Uzonka Sepsiszentgyörgyön született. Egyik nagyapja református, a másik unitárius lelkipásztor volt, édesapja kórházi asszisztensként, édesanyja könyvelôként dolgozott. Elemi és középiskoláját a helyi Mûvészeti Líceumban végezte, ahol Tóth István, a késôbbi Vermesy Péter Általános és Mûvészeti Iskola mûvészeti igazgatója fiatal pedagógusként tanította, így ôt azóta is elsôszámú tanáraként tiszteli. A Nagyváradi Zenei Egyetemre járt, majd a Kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát zenepedagógia szakon 2002-ben. Énekelt a nemzetközi rangú kolozsvári Antifonia egyetemi kórusban és a Kolozsvári Állami Operaházban, majd a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja lett. Uzonka 2004-tôl a Maglódi Vermesy Péter Általános és Mûvészeti Iskola ének-, szolfézs- és zongoratanára, karvezetôje. Szakmai képzettsége tökéletes. Sokoldalú munkájával a mûvészeti és az általános oktatásban is hosszú évek óta szép eredményeket ér el. Számos diákja felkészítésével jutott be zenei szakközépiskolába, ill. a komolyzene elkötelezettjeiként zenésznek, tanárnak, elôadómûvésznek készülnek, többen az Operaház Gyermekkórusának tagjai. Tanítványai az országos televíziós vetélkedôkön kiemelkedô, Maglód hírnevét öregbítô gyôzelmeket szereztek. A mûvészeti iskola Vadvirág Kórusa Uzonka és Bolyosné Pethô Ildikó vezetésével a Pest Megyei Éneklô Ifjúság Minôsítô Hangversenyén arany fokozatot ért el. Uzonka szólistaként és kórustagként olyan neves karmesterekkel mûködhetett együtt, mint pl. Záborszky Kálmán, Kocsis Zoltán, Kesselyák Gergely, Kobajasi Kenicsiró, Jurij Szimonov, Selmeczi György. Rangos intézményekkel kialakított kapcsolatait az iskola és a zeneszeretô emberek érdekében önzetlenül használja fel. Neki köszönhetô az iskola eredményes együttmûködése a Szent István Zenei Szakközépiskolával vagy az Operaház mûvészeinek vendégszereplése Maglódon. Nagy szerepe van abban, hogy a Vermesy Mûvészeti Napok rendezvénysorozatára évrôl évre sikerül neves mûvészeket felkérni. Tanítványai ragaszkodással hálálják meg a szeretetre méltó tanárnônek, hogy öröm vele dolgozni és tanulni tôle. Egyik A város hírnevének öregbítéséért és a mozgáskultúra fejlesztése terén nyújtott kiemelkedô tevékenységéért szintén Maglódért Emlékérmet adományoztak a Maglódi Mazsorett és Tánc Egyesületnek. A mazsorettek pompon csapata a Maglódi Ifjú Polgárokért Egyesület berkeiben jött létre fl998-ban, fl6 táncos kedvû lánynyal. fl999/2000-ben már megnyerték a monori térségi Ki mit tud?-ot, ami lendületet adott a fejlôdésükhöz ban kezdtek a bottechnika és a twirling tanulásával foglalkozni, ekkor alapították meg az önálló Maglódi Mazsorett és Tánc Egyesületet is, melynek ez a szekciója a Sziluett Mazsorett nevet kapta. Egy név világít, ha a maglódi mazsorettekrôl szó esik: Osztertágné Szeili Marianné, aki nélkülözhetetlen e téren is. Nemcsak megálmodta és elkezdte, hanem sok-sok éve vezeti is az egyesületet, 140-en is állhattak volna a maglódi mazsorettek a MagHáz Domján Edit termében rendezett ünnepi fogadáson; piros ruhában Osztertágné Szeili Mariann, mellette Hegedûs Boglárka, Papellás Orsolya, Skumát Judit, a kép szélén Tóth Csilla

5 KITÛNÔK SZÁM 5 A Maglódért Emlékérem korábbi kitüntetettjei: Kertész Károly sportköri elnök (1994), Sass Gyula szakosztályvezetô (1994), dr. Móczár István háziorvos (1995), Ripka Jánosné pedagógus (1995), Márkus Sándorné nyugdíjasklub-vezetô (1996), dr. Pápes Tibor háziorvos (1996), dr. Laczkó Pál állatorvos (1997), Sass Erzsébet pedagógus (1997), Bagyinka Mihályné védônô (1998), Németh Bertalan mérnök (1998), Miklós Jánosné temetôgondnok (1999), Pozsgai István pedagógus (2000), Bakonyi János autodidakta helytörténész (2000), dr. Patkós József pedagógus (2001), Kiss Mihály nyugdíjas (2002), Varga Mártonné nyugdíjas (2003), Sepcsik Ferenc és Sepcsik Ferencné (2004), Tóth István mûvésztanár (2005), Pavlovics Lászlóné Nôklub-elnök (2006), Osztertágné Szeili Mariann pedagógus (2007), Sereg Gyuláné pedagógus (2008), Mácsai Rudolf nyugdíjas (2008), dr. Balogh Sándor fogorvos (2009), Uhrin Gergelyné pedagógus (2009), Mártonné Csányi Katalin óvoda-pedagógus (2010), Gellér Anna óvodapedagógus (2010), Merczel János vállalkozó (2010), dr. Móczár Istvánné pedagógus (2011), Vaskó József vállalkozó (2011), Veres Eszter nyugdíjas (2012), Babos László képzômûvész (2012), Tabányi Pálné nyugdíjas (2013), Petrovics János vállalkozó (2013), Kostyák Attila mûvésztanár (2014), Bálint Klára református lelkész (2015), Rácz Gyula vállalkozó (2015), Lajos Pálné nyugdíjasklub-vezetô (2016), dr. Deáky Zita egyetemi docens (2016), Németh Mihály evangélikus lelkész (2017), Pálosiné Borbás Anikó televíziós szerkesztô (2017). Határtalanító néptáncosaink Lévai Attila (jobbról a 2.) és Tóth Balázs (a kitüntetéssel elöl) vezetésével ügyesebbnél ügyesebb lányok generációit kinevelve. A gyerekek, fiatalok tanulás után, a szabadidejükben vállalják ma is a próbákat, az edzéseket, szemináriumokat, fellépéseket, és minden megmozduláson részt vesznek, ahol a civil szervezôdések lehetôséget kaptak a bemutatkozásra, a közösségépítésre, a kultúra ápolására. Egyesületük ma már 4 korcsoportban fl40 gyereket oktat a tánc és mozgás esztétikus kifejezésére és szeretetére. Öszszefogják azokat a táncolni szeretô fiatalokat is, akik az iskolából már kikerülnek, de településünkön élnek. A korcsoportok visszahatnak egymásra: a kicsinek a nagy mindig példa, a nagyok pedig részt vesznek a kicsik felkészítésében. Tapasztaljuk: azok a fiatalok, akik ebben a közösségben dolgoznak, jobban kötôdnek Maglódhoz, aktívabban részt vesznek a város életében, a párjukat is itt keresik, szeretnének Maglódon letelepedni tôl vesznek részt külföldi fesztiválokon, ahol nemzetközi szinten is megmutatják, hogy a magyar lányok nemcsak nagyon csinosak, hanem boszorkányosan ügyesek is. Eljutottak Olaszországba, Franciaországba többször is, Bulgáriába, Macedóniába, Erdélybe. Kísérôik a Váci Városi Fúvószenekar és a Ceglédi Városi zenekar voltak. Az egyesület 2008-tól tagja a Magyar Majorett és a Magyar Twirling Szövetségnek is. Nem félnek a megmérettetésektôl sem. Rendszeres résztvevôi a Siófoki Majorett Vándorkupa versenynek. 20fl6-ban és 20fl7- ben Maglód nyerte a települések versenyét, ahol 750 versenyzô 390 számmal indult. A Magyar Bajnokságban 2009 óta vesznek részt. 20flfl-tôl minden évben kvalifikációt szereznek az Európa-Bajnokságra. 20flfl-ben a cseh Vyskovban, 20fl2-ben a lengyel Opoléban, 20fl3-ban Tatabányán, 20fl4-ben a horvát Porecsben, 20fl5-ben Brnóban, 20fl6-ban Siófokon, 20fl7-ben a bolgár Albenában, idén Opatijában. 20fl4 óta jelentôsek a nemzetközi eredményeik: fl1 Európa-bajnoki, fl2 ezüst- és 5 bronzérmes produkciót készítettek. A Twirling Szövetség éves összesített versenyén már 6 maglódi magyar bajnok van. Mindez annak a jól képzett, elkötelezett edzôcsapatnak is köszönhetô, amely segítik a szólistákat, duókat, kis- és nagycsapatokat, közöttük fl nemzetközi és 2 magyar pontozóbíróval. Akik Maglódot a mazsorett egyik fellegvárává emelték Osztertágné Szeili Mariann mellett: Hegedûs Boglárka, Papellás Orsolya, Skumát Judit, Urkom Renáta, Béki Dzsenifer, Orosz Kitti és Fodor Réka. Az egyesület életét Bobákné Szabados Márta a gazdasági ügyek intézésével, Tóth Csilla pedig adminisztrációs munkájával segíti, de a szülôk önzetlensége nélkül sem mûködhetne így a mazsorett csoport. Ugyancsak Maglód hírnevének öregbítéséért és a helyi hagyományok ápolásában nyújtott kiemelkedô tevékenységéért tüntették ki a Kacamajka Városi Néptáncegyüttest Maglódért Emlékéremmel. Nagy kincs a saját tánc és tánchagyomány, amivel nem minden település büszkélkedhet. A maglódi táncrendbe a lány körtánc mellett a férfi verbunk, a cifruválás, a mars, a lassú és friss csárdás tartozik. Mindig is mûködtek itt tánccsoportok, de a fiatalok általában elkoptak az idôk folyamán. Ki viszi tovább, kinek a lábában lesznek meg a szép motívumok, ha az itt élô fiatalok nem ismerik és nem tudják táncolni ezeket? Ez az indíttatás vezette 2000-ben a Gyöngyösbokréta hagyományôrzô csoport megalakulását, mely a Maglódi Ifjú Polgárokért Egyesület szárnyai alatt mûködött. Fô célul a szokások felelevenítését, a falu viseletének megôrzését, a helyi táncok és hagyományok ôrzését tûzték ki. Osztertágné Szeili Mariann, a mûvészeti tagozat néptánc osztályainak vezetôje szívügyének tekintette, hogy az iskolában megszerzett alapok ne menjenek kárba. Az elsô valódi néptáncegyüttes elsô és éveken át egyetlen táncpedagógusa, koreográfusa így ô lett. (folytatás a következô oldalon)

6 6 KITÛNÔK (folytatás az elôzô oldalról) A kezdô 6 pár után szépen gyarapodott a létszám azon fiataloknak köszönhetôen, akik vállalták a heti próbákat. A hôskorban csak maglódi táncokat adtak elô, de a fellépések számának növekedésével, a tagok egyre képzettebbé válásával már kismagyarországi dialektusokkal is bôvítették repertoárjukat ban a megnövekedett létszám már táncegyesület megalakulását kívánta, így született meg a Maglódi Mazsorett és Tánc Egyesületben mûködô Kacamajka Néptánccsoport. Rendszeresen részt vettek erdélyi tánctáborokban, hogy a távolabbi magyarság táncaival, kultúrájával ismerkedhessenek. Így bôvült repertoárjuk Válaszúton a palatkai, a füzesi, a boncidai, Püspökszilágyon a magyarszentbenedeki, Lapádon a helyi és a szászcsávási, Kalotaszentkirályon a mérai, Széken pedig az ottani dialektussal ben Szarvason arany minôsítést szereztek a maglódi táncok bemutatásával. A csoport még komolyabb szakmai kihívások elé nézett, miután az ideköltözô és az iskolában tanító kiváló táncpedagógus, Demeter Erika és Kis István kapta meg a szakmai stafétabotot, 2011-tôl pedig a néptánccsoport vezetését Lévai Attila vállalta tôl mûködnek önálló egyesületként Lévai Attila és Tóth Balázs vezetésével, Kis Demeter Erika és Kis István szakmai irányításával. A koreográfusok között megtalálhatjuk Galambos Györgyöt is. A volt táncosokból zenekar alakult: a Nyerítô kíséri fellépésein a táncegyüttest, sôt már önálló csapatként is hívják ôket táncházakba, mulatságokba. A zenei segítôk között említendô a Regôsök zenekar. A jelenleg 26 táncosból álló csoport lelkes tagjai, középiskolások, egyetemisták és dolgozó fiatalok közé a Vermesy Péter Mûvészeti Iskola végzôsei is beolvadnak. Életformájukká vált a néptánc. Számos meghívásnak tesznek eleget: rendszeresen szerepelnek a magyarországi, felvidéki települések rendezvényein, részt vesznek regionális táncháztalálkozókon, kulturális programokon. Mûsoraikkal fô segítôi a városi és civil ünnepségeknek. Gazdag repertoárjukkal hirdetik a magyar táncok virtuozitását, egyediségét, de megmutatják a maglódi tánc és viselet szépségét is. Testvértelepüléseinken kívül Szlovákiában, Németországban és Dániában is adtak kisebb mûsorokat ban egy 1,5 órás, kétfelvonásos színpadi elôadással, a Malomszegelettel örvendeztettek meg bennünket ben még magasabbra helyezték a mércét: az új koreográfia egy 2 órás, kétfelvonásos színpadi elôadás. A Határtalanító valójában tán- Bácskai Istvánt a település üzemeltetésében nyújtott kiemelkedô tevékenységéért, a köz szolgálatában végzettmunkájáért Dobozi István-díjjal jutalmazta a képviselô-testület. cos barangolás a Kárpát-medencében, amit tavaly két alkalommal is színpadra vittek. A Kacamajka rendezi a Múzeumok éjszakáján a Szent Iván-éji tûzugrást, de országos rendezvényekre is meghívást kapnak. Részt vettek a visegrádi Tánckarneválon, a Hôsök terén és a Duna Karneválon. Júliusban érkeztek haza Görögországból, ahol egy nemzetközi folklór fesztiválon szerepeltek kitûnôen. Idei tánctáborukat Gyimesbe szervezték. Munkájukra a bonyhádi III. Amatôr Néptáncegyüttesek Szakmai Fesztiválján tették fel a koronát: a kiemelt arany minôsítés mellett övék lett a legjobb koreográfia és a leghitelesebb elôadás is, szólistaként pedig különdíjat kapott Telek Zita és Tóth Balázs. S a mai e ismerések fl949-ben született Budapesten. Vasútgépész technikusi végzettséget fl969-ben szerzett, majd 26 éven át dolgozott a MÁVnál. Idôközben megnôsült, és családjával Maglódon telepedett le. fl995 novemberében került a helyi önkormányzathoz. Az általa irányított Falugondnokság, azaz a településüzemeltetésért felelôs cég elnevezése Tefü Kht.-ra módosult, ahogy Maglód nagyközségbôl várossá vált, ám a vezetô neve változatlan maradt. István egészen 2009-es nyugdíjba vonulásáig kitartott az ügyvezetôi poszton. Az ô felelôs irányítása tette lehetôvé Maglód önkormányzati intézményeinek mindennapi zökkenômentes mûködését: hozzá tartozott az iskola- és óvodaépületek karbantartása, a köztemetô mûködtetése, a közterek gondozása, az önkormányzati utak javítása, a hulladékszállítás megszervezése és lebonyolítása minden olyan feladat elvégzése, ami ugyan nem feltétlenül látványos, de ha elmarad, megáll a település élete. Munka mellett is képezte magát, ben környezet- és hidrotechnológus képesítést szerzett. A Maglód Projekt Kft. nyugdíjazása után visszahívta, így részmunkaidôben a mai napig tevékenyen segíti a mûszaki munkákat: a konyhai dolgozók irányítása és a takarítószolgálat tartozik a felügyelete alá. A városi nagy rendezvények is elképzelhetetlenek azonban a segítsége nélkül: folyamatosan szervezi a segítô háttérmunkát, legyen szó akár reggelikészítésrôl, mosogatásról vagy takarításról. István mögött szeretô család áll, védônô feleségével (a képviselô-testület ôt Pápes Tibor-díjjal tüntette ki) 2 gyermeket neveltek fel. A kertészkedés mellett szívesen jár kirándulni a Polgári Körrel és családjával is. Csépe Millának a kulturális életben kifejtett kimagasló tevékenységét, közel 3 évtizedes mûvészi munkásságát, a festészeti tagozat országos hírû mûhellyé fejlesztését a Maglódi Domján Edit-díj adományozásával köszönte meg a város. A Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola nagy tiszteletnek, szeretetnek örvendô tanára, a festészeti tagozat szakmai alapítója. Csépe Milla éveken át tartó elkötelezett, kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a képzômûvészet terén stabilan magas színvonal alakuljon ki. A szak népszerûsége évrôl évre nô, az utóbbi években szelektálni kell a jelentkezôk között. Kolléganôivel folyamatosan törekszik az újításra: nem rekedhetnek meg a csendéletnél. A tantárgy sajátos céljainak egyike, a vizuális kommunikáció fejlesztése, az utóbbi évtizedben különösen fontossá vált, amikor a munka és a kikapcsolódás is a vizuális médiára épít. Az iskolának segítenie kell, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségû képi információ magas szintû, önálló feldolgozására, értelmezésére, a kellô szelekció elvégzésére. Ez motiválta Csépe Millát a megújult tanárképzésben a mesterszak elvégzésére. 20fl3-ban szerezte meg Szegeden vizuális- és környezetkultúra tanári diplomáját. A képzés révén bepillanthatott hasonló mûvészeti programú iskolák életébe. A bôvülô szakmai kapcsolatok munkáját még tudatosabbá és igényesebbé tették. Törekszik a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására is. Kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Az általa kidolgozott tematika és módszertan alkalmazásával sikeresen szerepelt a Nemzeti Tehetség Programban is. A gyerekek szakirányú továbbtanulása szintén a tanárnô alapozásának

7 SZÁM KITÛNÔK 7 Csépe Milla diáktanítványainak kiállítás-megnyitója október 13-án, a felnôtteké október 25-én lesz a MagHázban tudható be. Minden évben sikeresen készíti fel a Kisképzôbe és egyéb mûvészeti iskolába jelentkezô tanulókat. A tagozat folyamatosan versenyeken méretteti meg magát. Sikerüket az a több fl., 2., 3. hely, a különdíjak jelzik, melyeket a minisztérium által hirdetett, mûvészeti iskolák közötti versenyeken értek el. A korábbi Kogart-pályázatot egymást követô 3 évben a maglódi tagozat nyerte minden kategóriában. Egy nemzetközi festészeti versenyen pedig, Tirgovistébôl is elhozták az fl. helyezést. A festészeti tagozat az ô szervezésében-rendezésében évente 3 alkalommal állít ki: októberben a Vermesy Mûvészeti Napok keretében, illetve félévkor és év végén. A tanárnô nagy sikernek értékeli, amikor egy tanítványa önálló kiállítását nyithatja meg. Már két ilyen alkalomra is sor került. Vezetésével heti egy alkalommal Festészeti képzôkör is mûködik, amin szülôk, kollégák vesznek részt nagy kedvvel, szorgalommal. Elfogadva az iskola társadalmi felelôsségét, a helyi közösségben is értékteremtô módon képviseli a vizuális kultúrát. Háfra Noémit világszínvonalú, a kézilabdázás terén nyújtott példamutató sporttevékenységéért Kertész Károly-díjjal ismerték el. A sportszeretô közönség jól ismeri Háfra Noémi nevét, akit a tavalyi junior kézilabda világbajnokságot követôen a Nemzetközi Kézilabda Szövetség az egyik legígéretesebb tehetségnek nevezett. Noémi családja Ceglédrôl költözött Maglódra. Ô már itt végezte az általános iskolát, és mellette Gyömrôn kezdett kézilabdázni, ahonnan gyorsan átigazolta a Ferencváros. fl7 éves korára a felnôtt csapattal magyar bajnokságot nyert. Hamarosan a felnôtt kézilabda válogatottba is meghívást kapott, eddig 5 alkalommal öltötte magára a nemzeti színû mezt. Az idei, hazai rendezésû junior nôi kézilabda világbajnokságon a magyar csapat egyik legjobb játékosa volt. Óriási szerepe van abban, hogy a lányok világra szóló sikert aratva veretlenül lettel aranyérmesek. Noémit a mérkôzéseken mutatott teljesítménye alapján beválasztották a vb álomcsapatába is. A kiváló sportoló távollétében édesanyja, Háfra Tímea vette át az elismerést amely bizonyos szinten az ô érdeme is. Hegedûs Boglárkának a mazsorettek felkészítésében nyújtott kimagasló tevékenységét Kertész Károlydíjjal köszönték meg. A maglódi születésû Hegedûs Boglárka itt tanult, és itt tette meg az elsô tánclépéseit is. A Vermesy Péter Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola néptánc szakának aktív tagja volt egészen nyolcadikos koráig, a Sziluett Mazsorett Csoporthoz szintén még alsó tagozatban csatlakozott. Barátnôivel együtt kezdettôl egészen edzô koráig példát adott a közösséghez és a tánchoz fûzôdô erôs kötôdés kifejezésére. Mindig is szerette a kisebbeket pátyolgatni, technikai tanácsokat adott, segített, akinek kellett. Tanulmányait is ez irányban folytatta, a Humán Szakközépiskola után a Szent István Egyetem Gazdaságés Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát emberi erôforrások szakon. 20fl4-ben elvégezte a Magyar Majorette Szövetség oktatói tanfolyamát, 20fl6-ban pedig sikeres országos pontozóbírói vizsgát tett. Boglárka maga is megtapasztalta az egyéni, duó és kiscsapatos versenyzés minden szépségét, hiszen egészen szenior koráig versenyzett. Virtuozitása, dinamikája, lehengerlô elôadásmódja a közönség és a zsûri tetszését is elnyerte. Kreativitása, elkötelezettsége egészen korán megmutatkozott, minden tevékenységét a próbák, versenyek alá rendelte. 20fl2-ben kezdett segédedzôként elôször a kadett csapatban. 20fl3-ban már önállóan vezette a csoportot. 20fl4-tôl a juniorok, 20fl5-tôl a szeniorok edzôje a mai napig. Eleinte szóló számokban, késôbb, Urkom Renátával, duóknak, kiscsapatoknak is készít koreográfiákat. Felkészítésük eredménye az elsô Eb-bronzérmünk 20fl4- ben. Azóta 3 Európa-bajnoki, 5 ezüst- és 3 bronzérmes produkciót készített. Fáradhatatlanul tervezi, flitterezi, díszíti a ruhákat, vágja a zenéket, a fejlôdés érdekében kiértékeli a verseny pozitívumait és negatívumait, szervezi a csoportok életét, videózza, elemzi a lányok, csoportok táncait. Petô Jánosné Szilágyi Irénnek a betegellátásban nyújtott több évtizedes, odaadó munkájáért a Pápes Tibor-díjat adományozták. A maglódiak Irénkéje több mint 2 évtizede rendületlenül szolgálja a település lakosságát. Szakmai pályafutását azonban a Péterffy Sándor utcai Kórházban kezdte, ahol fl8 évet töltött el ápolóként. Közben elvégezte az egészségügyi szakiskolát, általános ápoló és asszisztens képzettséget szerezve. Egy rövid, másik kórházbeli kitérô után állt munkába Maglódon fl996-ban, az önkormányzat alkalmazásában, mint laboratóriumi asszisztens. fl998-ban körzeti ápoló szakmai minôsítô vizsgát tett. Irénke azóta sem vált meg Maglódtól, bár munkaadói idôközben a háziorvosok lettek. Különösen sok idôt töltött el dr. Móczár István mellett, segítve a betegellátást. Egyszerre több területen is magas szakmai színvonalon teljesít: körzeti nôvérként, asszisztensként, orvos írnokként ellátja a háziorvosi praxisban felmerülô feladatokat, jelenleg dr. Papp Lászó körzetében. De nemcsak a betegeket patronálja, hanem a kollégáit is ugyanúgy. Mindenkihez van egy kedves szava, a hozzá fordulók bármikor számíthatnak a segítségére. Hetente kétszer a helyi laborban biztosítja a maglóid lakosok számára a vizsgálatok egy részének hozzáférését, így az idôsebb és a rendszeres vérvételre szoruló betegeknek nem kell elutazniuk a vizsgálatok elvégzéséért és helyben a várakozási idô is kevesebb, mint máshol. Irénke több éve stabil tagja a hétvégén és ünnepnapokon igénybe vehetô ügyeletnek. A városi rendezvényeken vagy valamilyen jótékonysági céllal szervezett megmozdulásokon szintén számíthatunk rá. Egészségmegôrzô és szûrôvizsgálati feladatokat vállal, amelyek a lakosság egészségi állapotának megôrzésén túl a helyes egészségkultúra kialakításában is nagy szerepet játszanak. Számos közösségi tevékenység mellett az önkormányzati munkát is segítette, (folytatás a következô oldalon)

8 8 KITÛNÔK (folytatás az elôzô oldalról) fl0 között az Egészségügyi Bizottság külsô tagjaként. Irénke szeretetteljes egyéniségét családja is élvezi: 2 felnôtt fia mellett unokájának is örülhet. Szegedi Máriának kimagasló oktató-nevelô munkájáért a Sereg Gyula-díjjal fejezte ki köszönetét és elismerését a képviselô-testület. Képesítés nélküli pedagógusként kezdte pályafutását, a maglódi iskola nevelôtestületébe pedig fl982-ben került alsó tagozatos tanítóként. Zsámbékon végezte el a fôiskolát. Az elmúlt évtizedek során szülôk százai íratták be tudatosan hozzá a gyermekeiket, majd aztán ezek a diákok, felnôtté válva, a saját gyerekeiket. Tudták, hogy Marika az alapos tudás mellett emberségre is neveli majd ôket. A mûvészeti iskola keretei között indított Vermesy-osztályok egyik állandó osztályfônöke. 20fl5-ben sikeres minôsítô vizsgát tett. Színes egyénisége, hatalmas energiája, életkedve, humora, empátiája teszi ôt alkalmassá arra, hogy gyermeket, felnôttet egyaránt magával ragadjon. Igazi közösségi ember: mindenki kedvelik közvetlen személyiségét. A Maglódi Szabadidô-, Természetjáró és Sportegyesület, a Maszat aktív tagjaként, túrák, táborok, erdei iskolák szervezôje. A farsangi rendezvények és a Szülôk Báljának mûsorvezetôje, számtalan iskolai program kezdeményezôje. 20fl8-ban, 40, pedagógusként ledolgozott tanév után saját kérésére nyugdíjba vonult. Tomcsányiné Kovács Katalinnak a kimagasló oktató-nevelô munkájáért járó köszönetet és elismerést a Sereg Gyula-díj átadásával fejezték ki. Pedagógiai munkásságából 34 esztendôt Maglódon töltött el: fl984-tôl folyamatosan erôsítette általános iskolánkat. Munkája mellett, fl987-ben szerzett diplomát a Budapesti Tanítóképzô Fôiskolán. Elismerésül rögtön osztálytanítói megbízást kapott, amelyet egészen igazgatóhelyettesi kinevezéséig, 2007-ig ellátott. Hiteles hozzáállásával, mintegy úttörô szerepével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az iskolában 200fl-tôl létrejöhetett a mûvészeti oktatás mind a néptánc, mind pedig a komolyzenei szakon. Mûvészeti tagozatként is mûködô osztályaiban részt vett a fellépések szervezésében, felkészítette, elkísérte a gyermekeket a hétvégi szereplésekre, motiválta, lelkesítette tanítványait. Személyes példamutatásával kivívta a helyi társadalom és a pedagógus kollégák elismerését: egyhangú támogatással kapott igazgatóhelyettesi megbízást az alsó tagozat, azaz egy önálló telephely napi életének szervezésére, 500 alsós gyermek és majd 40 pedagógus munkájának irányítására. Vezetésével folyamatosan bôvült a nyaralói iskola, miközben a pedagógusok valódi összetartozó közösségé szervezôdtek. Saját kérésére vonult nyugdíjba idén, 4 évtizedes pedagógusi és flfl éves vezetôi pályafutás után. Veres Gyulát szakmai életútjáért, a mûszaki területen végzett kimagasló munkásságáért Dóra Tivadar-díjjal ismerték el. Veres Gyula fl954-ben született maglódi szülôk gyermekeként. Villanyszerelônek tanult, majd altató asszisztensi képesítést szerzett. Katonaévei után a Röpülj, páva! mozgalom oszlopos tagjaként aktívan bekapcsolódott a helyi kulturális életbe. fl979-ben feleségül vette Hornyacsek Júliát, két lányuk született. Szakmai életében az igazi áttörést fl984 hozta meg. Nánai János, a maglódi KTSZ öntômestere biztatására a fémöntés felé fordult, tôle tanulta el a fémöntés csínjátbínját. Családi házuk udvarán garázst épített, mely egyben kis mûhelye is lett, ahol helyet kapott elsô olvasztókemencéje. Elsô munkája a Budapesti Nemzetközi Vásár hivatalos reklámkulcstartója volt. A megrendelések egyre szaporodtak: készítettek ólomkatonákat, olajkályha- és fegyveralkatrészeket, részt vettek a Zsiguli-programban, de a rendszerváltáskor hazatérô, Moszkva alatt állomásozó katonák sátrainak egyes alkatrészei is nála készültek. Majd egy évtizedes szövetkezeti munka után elindult önálló karrierje: egyéni vállalkozó lett. A Veres Öntöde lendületes fejlôdésnek indult. A kisebb mûhelyek száma a maglódi telephelyen egyre szaporodott, a 2000-es évek elején pedig megépült a nagy csarnok, de volt telephelye Nógrádmarcalban is. A 2008-ban kezdôdô gazdasági világválság alatt a hazai öntödék jelentôs része, sok partnere, üzletfele is tönkrement, ám ô példás szorgalmával, kitartó munkájával átvészelte a nehéz idôszakot. Napjainkban a Veres Öntöde a világ szinte minden tájára gyárt cink öntvényeket. A munka 5 kisebb mûhelyben és egy nagy csarnokban folyik, 8 modern, melegkamrás öntôgéppel és különbözô megmunkáló gépekkel. Megrendeléseik elsôsorban külföldrôl, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Svájcból, Norvégiából érkeznek. A település központjában mûködô öntöde jelenleg 20 embernek biztosít munkahelyet. Az észrevétlenség titka a környezetbarát, modern technológia alkalmazása. Veres Gyula 20fl7 októberében ugyan nyugdíjas lett, a munkát azonban nem hagyta abba teljesen. Jelenleg tapasztalataival és tudásával kisebbik lányát és párját támogatja, akik a tervek szerint tovább viszik a vállalkozást. Szeretett szülôfaluját, Maglódot évtizedek óta támogatja: a civil szervezeteket, óvodákat, az iskolát, egyházakat, sportegyesületeket, a rendôrséget. Hosszú évek óta segíti teherautójával az iskola és a református gyülekezet nyári táboroztatási felszereléseinek szállítását.