Medjugorje A Nagy Kegyelmek ideje IV. rész

Átírás

1 Medjugorje A Nagy Kegyelmek ideje IV. rész NKI4 Selymes József atya műsora következik a napjainkban is tartó medjugorje-i jelenésekről. Nagy szeretettel köszöntöm a kedves rádió hallgatókat, örömmel vagyok újra Önökkel, hiszen, amit elmondottam nekem öröm a Szűzanya jelenéseiről beszélni. Azt is elmondottam, hogy miért. Azért, mert azt látom, hogy Isten anyja a boldogságos Szűz Mária ugyanúgy dolgozik a lelkek megmentéséért, mint mi papok és azon laikusok, ugymond hívek, akik ezt felvállalták valamilyen okból kifolyólag. A kedves hallgatóknak elmondottam, hogy ezt a sorozatot azért kezdtem, hogy valóban ismerjük meg Isten rendkívüli kegyelmeit, amelyeket nemzetünknek, népünknek és az egész világnak ad, mert Isten meg szeretne menteni minden embert. Ezen alkalommal nem folytatnám ezt a sorazatot, hanem inkább megragadnám az alkalmat, hogy egyik pap testvéremnekl a Laczkó István atyát, aki jelenleg Rómában a doktorátusát készíti, hogy mikrofonhoz hívjam és megkérem arra, hogy számoljon be nekünk az utóbbi zarándokútjáról, amely éppen a tegnap ért véget, és a tegnap ért haza Megjugorjéból. Miután köszöntötted a kedves Mária rádió hallgatókat, kérlek oszd meg velünk a legutóbbi zarándokútadon történt eseményeket, ugymond lelki élményeidet. -Szeretettel köszöntöm a kedves rádió hallgatókat, valóban, amint Selymes atya mondta a napokban tértem vissza Megjugorjéból, ahova a római Centru Maria, Mária Központ magyarra fordítva, szervezésében egy az Elba szigetéről származó zarándokcsoportot kísértünk el Medjugorjéba. Tulajdonképpen már évek óta szerettem volna visszatérni, mielőtt Rómába jöttem volna akkor voltam utoljára a papi lelkigyakorlaton, ahol mintegy 600 pap volt jelen,és ami egy korábbi adásban már beszéltem. Azóta mindig úgy jött ki, hogy bár közelinek tünt a lehetőség, nem tudtam el menni. Azt gondolom, pont ezáltal hogy most tudtam elmenni és egy csoportot kísérve, egy kicsit benne volt az az üzenete is Máriának, hogy nem azt várja el tőlem, hogy egyedül, vagy esetleg egy-két paptárssal együtt menjek el Medjugorjéba, hanem másokat is elvezessek hozzá. Hisz tulajdonképpen ez a papok feladata, de nem csak a papoké, hanem valamennyiünkké, akik megkeresztekedtünk Jézus Krisztusban, hogy segítsünk elsősorban a családtagjainknak és másoknak is, hogy felismerjék Jézust, eljussanak Jézushoz. Ez a mostani zarándoklat egy érdekes időszakban történt, mert februárban nem nagyon vannak zarándokok, nagyon kevés. Túlzás a nagyon kevés, egy más zarándokhelyhez sok, de a Medjugorjéban megszokott tömegekhez képest kevés zarándok volt. Általában nincsenk otthon a látnokok sem, így nem lehet részvenni jelenésen. A zarándoklat során azt tapasztaltam, hogy ez nem hogy hátrányára lett volna a zarándoklatnak, henem előnyünkre szolgált. Azért nem voltunk csak magunkba, több más autóbusz is vagy külön kis csoportba voltak zarándokok Medjugorjéba. Viszont így mintegy nyugodtabb, csendesebb volt, összeszedettebben tudtunk jelen lenni, akár a jelenések hegyén az imádság alatt, akár a Krizsevácra fölmenve, vagy más olyan pontokon, ahol tulajdonképpen, akár jelenések voltak, vagy folyamatban lévő dolgoknak a kulcsfontosságú helyei. - Kedves István atya hagyd, hogy megszakítom a beszámolódat, de érdekelne engem a te magataratásod, azért is, mert te rengeteget tanultál, itt nagyon sokat voltál Rómában, aztán a jezsuiták között is nagyon sokat forgolódtál, meg megjártad Európát, és most is tanulmányaidat folytatod. A kérdésemet fel 1

2 szeretném neked tenni. Hogyan tudod összeegyeztetni, azt, hogy te ugymond tudós ember, teológus elmész Megjugorjéba, mert általában a tanultabb papok nem nagyon foglakoznak jelenésekkel. Nem nagyon foglalkoznak ezzel a rendkívüli eseményekkel. Kevesen vannak olyan tudós papok, teológusok, akik azt mondják- gyerekek, álljunk meg nagy dologról van szó. - Hát most talán találok választ erre a kérdésre. Azt gondolom, hogy erre a Megjugorjei utamra a Szűzanya különösképpen felkészített, mert előtte nem sokkal elmentem Fatimába. Medjugorjéba nagyon gyakran a Szűzanya azt mondja, hogy Medjugorje beteljesítése annak, amit Fatimában elkezdett. És ugye Fatimában azzal köszönt el mintegy a látnokoktól, hogy az volt a végkicsengése a látomásoknak, hogy az egyház nem fogja megtenni azt, amit a Szűzanya kért, már mint Oroszország fölajánlását és a megtérést és ezért mindazok a dolgok amik elkerülhetők lettek volna, ha hallgatunk Jézus édesanyjának figyelmeztetésére be fognak következni, de végül az én Szeplőtelen Szívem győzedelmeskedik. Ezen út során elolvastam a négy visszaemlékezését Lúcia nővérnek, amiből azt gondolom, hogy eléggé megértettem a fatimai üzenetét Máriának, és valóban azt látom, hogy Megjugorje folytatása annak, amit a Szűzanya elkezdett Fatimában. A kérdésedre válaszolva egy teológustól, s érsektől, sőt bíborostól kaptam igazán választ erre a kérdésre, aki azt mondta -Schönborn bécsi bíborosról van szó, aki azt mondta, hogy Mária az igazi legjobb, legkomolyabb pasztorális teológus, ugye pasztorális teológiából készítem doktorátusomat,- mert, hogy ő mutatja, tanítja meg a legjobban, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy az Isten országát jelenvalóvá tegyük a földön. Ezzel kapcsolatosan most eszembe jut, a napokban olvastam egy könyvben, ahol egy rövid interjú Máriával az egyik látnokkal, aki Olaszországban lakik. Mária teljes egyszerűséggel annyit mondott, hogy egy pap, egy teológus azt mondta neki, hogy amit én másfél órán át magyarázok, hogy az emberek megértsék valamelyest, azt te három mondatban egyszerűen elmondod és megértik. Azt gondolom, hogy pontosan itt van egy pont, ahol látszik, hogy ezek a fiatalok, most már nem annyira fiatalok, tehát a medjugorjei látnokok valóban a Szűzanya iskolájáan járnak és hát valóban ki lehetne jobb tanító mestere a mai keresztényeknek, vagy akár nekünk papoknak, mint az, akire maga az Úristen rábízta az ő egyetlen fiát Jézus Krisztust, hogy tanítsa a legzsengébb életkorát, a legfiatalabb korától, Mária bevezesse őt az élet dolgaiba, és pontosan a Szentírás vagy az Isten ismeretébe is. Hisz Jézus az ő emberségében tulajdonképpen nagyon sok mindent, mint ahogy a mai gyerekek is az édesanyjuktól tanulnak meg, úgy Jézus is az édeanyjától Máriától tanulta meg az élet dolgait. - Kedves István atya akkor tehát oszd meg a kedves hallgatókkal a legnagyobb élményedet itt, amiben részed volt most Medjugorjéban. - Ez egy érdekes utazás vol, mert amikor korábban mentem Mejugorjéba akkor én szerveztem az utat, világosabban tudtam, hogy, mit akarok csinálni, körülbelül mi legyen. Ez alkalommal másokat kísértem, mondtam már, hogy a Centrum Maria szervezte az utat. Tehát nekem is a hallgatás állapotába kellet helyezkednem. Látni, hogy, akik az utat szervezik milyen feladatot szánnak nekem. Szószerint alázattal belehelyezkedtem ebbe. - De azt mondjuk el a kedves hallgatóknak, hogy ezek laikusok, ugymond ezek olyan megtért katolikus férfiak és nők, akik eldöntötték azt, hogy életüket az Istennek szentelik teljes egészében és Istent 2

3 helyezik az első helyre. Felvállalták, azt hogy embereket visznek el Medjugorjéba zarándok útra, nem papok. - Igen a zarándoklat vezetője, kísérője egy fiatal hölgy, aki miután egyszer-kétszer elment a Centro Maria szervezésében Megjugorjéba otthagyta a munkáját, amit addig végzett és tulajdonképpen rendelkezésre áll évente tíz-tizenkétszer lemegy, csoportokat kísér Medjugorjéba.Tehát valóban odaadta az életét,,persze a maradék időben családi vállalkozásait intézi a megélhetése érdekében. Az én feladatom, részben megmondták, részben az út során ki kristályosodott az, hogy mi a papi feladat. Bizonyos helyeken imádságok után megáldani a jelenlévőket, részben vezetni az imádságokat, és rendelkezésre állni lelki beszélgetéseknek, vagy gyónásnak. Persze az, hogy ez megtörténhessen törekedni kell arra, hogy az ember kiépítsen egy olyan bizalmi kapcsolatot, akkor is, ha pár napig tart a zarándoklat, ami segíti azt, hogy bizalommal megtudjon nyílni, mert nem magától értetődő, legalábbis én papként mindig egy ajándékként élem meg, a személy részéről, ha előttem meg tud nyílni, beenged olyan titkaiba, belső kamráiba az életének,amit nem osztunk meg akárkivel. - Az már a megtérésnek a kezdete, hogy valaki megnyílik és azt mondja itt vagyok tehát segítsetek. Nekünk gyakorlatilag az a feladatunk, hogy segítsük egymást és másokat is a megtérés útján előrehaladni, mert szükségünk van egymásra lelki vezetőkre. - Igen, ez egy központi üzenete Medjugorjénak. A Szűzanya elsősorban a plébániai közösséget, a zarándokokat megtérésre hívja. Valóban papként az egyik legszebb ajándék, tapasztalat, élmény ez volt számomra. Akár a kísért csoport részéről, akár a mások, akik látván, hogy ott van pap és gyóntat,- eljöttek gyónni és nagyon mély gyónások voltak, akár több évtized után, vagy olyan dolgokat amelyeket korábban nem tartottak bűnnek és ott rádöbben, hogy én ezt is tettem az életmben és, hogy ezzel megbántottam Istent. Ez a lényeges pont, hogy Máriának ez fáj, mint bármilyen édesanyának amikor látja, hogy mi emberek az ő Szent Fiát bűneinkkel újra és újra megbántjuk. Tulajdonképpen ez az a pont ahol Mária, mint igazi édesanya egyrészről jön és arra hív, hogy többé ne bántsuk meg többé Jézust, mert ennek következményei vannak ránk személyesen és az egész világra nézve, másrészt pedig, ha ezt tesszük tulajdonképpen eltávolodunk Istentől és kockáztatjuk akár az örök életünket is. Mária azért is jön, hogy az életszentségre hívjon, arra, hogy befogadjuk az életünkbe az ő Szent Fiának a szeretetét. - Az előbb említettem, de aztán egy kicsit elkanyarodtunk, de nem számít, mert Jézusról beszélünk és mindaz amiről beszélünk az szerintem értékes dolog, mivel Istenre, az Istem műveire figyelünk és Isten csodáit hirdetjük a maga valóságában. Teológusként, hogy látod, mert nem igaz az a vád, hogy az emberek kiváncsiságból és szenzációhajhászás miatt mennek Megjugorjéba. Nem, hanem igenis más valami van ott, ami az embereket oda vonzza. Mi az? - Egyrészt valószínű, hogy, aki ezt a tételt vallja, állítja ő is talál támpontokat hozzá. Valószínű, valljuk be mi is önmagunknak, hogy néha bennünk is van kiváncsiság. - Az nem baj, csak a kíváncsiságtól tovább kell lépni. - Pontosan minannyiunkban van kiváncsiság szertnénk bizonyos részleteket megtudni, stb,vagy pedig vannak emberek, akik elsődlegesen ez visz oda, de azt gondolom, hogy, aki oda megy abban történik 3

4 valami. Egészen biztos, hogy Jézus Krisztus Márián keresztül megajándékozza azokat, akik Medjugorjéba elmennek. Volt egy rendkívüli kegyelem is ezekben a napokban. A barátokon keresztül kapcsolatba tudtam kerülni Vickának az egyik látnoknak a testvérével. Vicka épp azokban a napokban Írországban volt, viszont ott volt a testvérének a családjából az édesanyja és elmesélték, hogy Vickának a másik testvére, kit szintén Istvánnak hívnak, látta, hogy a mennyből fény ereszkedik le, és ez a fény betölti mindazokat, akik elmennek Medjugorjéba. Úgy ahogy mondhatnánk, hogy függetlenül attól, hogy jók, vagy rosszak, függellenül, hogy milyen szándékkal mennek. Tehát egészen biztos, hogy, aki Medjugorjéba elmegy mindenki kap valamilyen kegyelmet. Persze nem mindegy, hogy hogyan megyünk. Nem mindegy, hogy hogyan megyünk a templomba vasárnaponként, nem minedgy hogyan térdelünk le, vagy állunk meg a napi imádságra milyen lelkülettel, hogy valóban csak a szánk imádkozik, vagy szívünk is, vagy az eszünkkel akarunk dolgokat felfogni és meglátni, vagy pedig nyitottsággal megyünk. Valahogy ezt éreztem előtte is erre bíztattam a zarándokokat is, hogy ne legyünk konkrét elvárásokkal, hanem nyitott kézzel. Engedni az Úr olyan dolgokat elvegyen, amikhez esetleg ragaszkodunk, de, amik bűnös dolgok, és amik akadályoznak bennünket az üdvösség felé vezető úton, vagy a megtérésünkben és engedni, hogy megajándékozzon olyan dolgokkal, amiket esetleg nem is tudunk kérni mert el sem jut el a tudatunkig, hogy ilyen dolgokat is kaphatnánk. - Ez az, amit mindig is hangsúlyozok és a Szűzanya maga megerősíti, hogy itt Isten eldöntötte, hogy most ebben az időben rendkívüli kegyelmeket osztogat az embereknek, mert szükségünk van ezekre a kegyelmekre. Tehát a rendes kegyelmek mindennap meg vannak nekünk, csak nem ügyelünk rá, annyira megkeményedett a szívük, a világ annyira leromlott, hogy azokkal a kegyelmekkel mi már nem tudunk előre haladni elégséges módon az életszentség utján. S ezért ad Isten rendkívüli kegyelmeket, s ezért mondja a Szűzanya, hogy igenis el kell zarándokolni Medjugorjéba. Áldozatokat kell hozni, el kell juni oda, akár Fatimába, most mi ugye erről beszélünk, igenis vállaljuk az áldozatokat, menjünk el zarándokhelyre, mert nagyon fontos. Isten minden zarándokhelyen, akár Csíksomlyon, akár Szőkefalván különleges kegyelmeket ad az embereknek, amelyekere aztán, majd világosabban látjuk a mi hivatásunkat és azokat a teendőket, amelyeket Isten elvár tőlünk a jövőben. Kedves István atya még annyit kérdezek tőled és ezzel sajnos be kell fejezzük, még számítok rád, és még szeretnék egy-két ilyen műsort mondjuk megejteni veled, mivel eléggé beledolgoztad magad ezekbe a jelenésekbe és felvállaltad ugymond ezt a missziót amely hozzájárul ahhoz, hogy nagyon sok embert vissza segíts a helyes útra, mert az igazság az, hogy világunk egy ilyen eltévelyedett. Az utolsó kérdésem az lenne, mit ad neked ez, mert nyilván nemcsak mi adunk az embereknek, hanem a Szűzanya is nekünk papoknak is ad valamit ezeken a rendkívüli helyeken. Te hogy érzed mi az, amit ezen a helyen nemcsak most máskor is kaptál a Szűzanyától ajándékba. - Talán most túl közel is vagyunk a visszatérés után, hogy világosan lássam, hogy ő igazán, mit adott, de hogy a kérdést fogalmaztad eszembe jutott egy dolog, amit a kísérőnk elmondott Mejugorjéba. Abban az időszakban, amikor a jelenések a templomban a sekrestyében átellenben lévő kis szobában az ablak magasabban volt és a jelenés pillanatában egyesek akarták látni a látnokot, hogy gyakorlatilag szem kontaktusba is lenni legalább a látnokkal, akinek látomása van. Tehát magasabban van az ablak, mint, hogy be lehessen látni, egyesek lehajoltak, leguggoltak, vagy lefeküdtek a földre, hogy mások mintegy rájuk lépve 4

5 be tudjanak nézni. Föl tette a kérdést a kísérő, mit gondolunk, kik kaptak nagyobb kegyelmet? És én hátul álltam és azonnal mutattm lefele, nem azok, akik be tudtak nézni az ablakon, hanem azok, akik lefeküdtek, lehajoltak, lehetőséget adtak arra, hogy az ő testükön keresztül mások ebben az élményben részesülhessenek. Ők segítettek oda másokat és azt gondolom, hogy azért is nehéz erre a kérdésre válaszolni,... jó kegyelem volt, hogy találkozhattam Vickának az édesanyjával, testvéreivel, valószínű, hogy ezáltal új lehetőségek nyílnak meg arra,hogy még jobban megismerjem mindazt, ami ott történik és valószínű benne van valami hívás az Úrnak, Máriának. De azt gondolom, hogy az igazán mély kegyelmek nem is annyira kommunikálhatóak, meg lassan bontakoznak ki azoknak az életében, akik elmentek oda. Tehát itt nagyon konkrétumokról nem beszélnék, de azt világosan érzem, hogy megérte. Az is úgy elégg világos bennem, hogy még az időt is, amit erre szántam, azt az áldozatot, amit hoztam,hogy el tudjak menni, vagy, hogy el vállaljam ezt a küldetést, bizonyos értelemben munka is az én részemről, azokat az Úr többszörösen visszaadja. - Kedves István atya én nagyon szépen megköszönöm neked, hogy vállaltad ezt az élménybeszámolót és remélem, hogy, majd még alkalom adtán meg tudjuk osztani a kedves hallgatókkal ezeket az élményeket és esetleg bátorítunk másokat is arra, hogy, ha lehetőségük van menjenek el Medjugorjéba. Megköszönjük figyelmüket, viszont hallásra. Kedves hallgatóink Selymes József atya műsorát hallották a napjainkban is tartó medjugorja-i jelenésekről. 5