A Pécsi Tudományegyetem. Környezetvédelmi szabályzata február 11. napjától hatályos

Átírás

1 A Pécsi Tudományegyetem Környezetvédelmi szabályzata február 11. napjától hatályos

2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 5 Általános rendelkezések... 5 A Szabályzat hatálya... 5 II. FEJEZET... 6 A környezetvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatkörei és kötelességei... 6 III. FEJEZET A környezetvédelmi oktatás Az egyetemi és főiskolai hallgatók oktatása A helyi környezetvédelmi kapcsolattartók szakmai oktatása IV. FEJEZET A hulladékkezelés Az Egyetem különböző tevékenysége során keletkező hulladékok a hulladékok jellege szerinti csoportosításban A nem veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok Általános hulladékkezelési feladatok A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályok és feladatok A veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítás céljából történő átadása A veszélyes hulladékok gyűjtésével és a gyűjtőedényekkel szemben támasztott követelmények Különleges kezelést igénylő egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítás céljából történő átadása Egyéb (vegyi összetételük miatt) veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok telephelyen belüli mozgatása A veszélyes hulladékok átmeneti tárolása... 20

3 Veszélyes hulladékok átadása ártalmatlanítás céljából A veszélyes hulladék átadás-átvétel dokumentációja A nem veszélyes és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás A nyilvántartási kötelezettség részletes belső szabályozása Az adatszolgáltatási kötelezettség részletes belső szabályozása A helyi Hulladékkezelési Utasítás Az Egyetem Egyedi Hulladékgazdálkodási Terve V. FEJEZET Levegőtisztaság-védelem Légszennyező források üzemeltetési feltételei Bűzhatás A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatás VI. Fejezet Víz-, és talajvédelem A vízminőség védelmével és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatok A szennyvízelvezető közműbe bocsátott szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának csökkentése A szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének ellenőrzése VII. Fejezet Zaj- és rezgésvédelem A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatok A környezeti zajterhelés megelőzése, a zajvédelmi követelmények betartásának műszaki megoldásai VIII. Fejezet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek szabályai A veszélyes anyagok tárolásának környezetvédelmi és közegészségügyi előírásai A veszélyes anyagok mozgatásának-szállításának szabályai Telephelyen belüli mozgatás... 30

4 Telephelyek közötti közúti szállítás IX. Fejezet Rendkívüli események X. Fejezet... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek jegyzéke XI. Fejezet Záró rendelkezések... 31

5 Preambulum A Környezetvédelmi szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja azon feladatok meghatározása, amelyek ellátásával a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) tevékenysége során keletkező káros szennyeződések és ártalmak feltárhatók, megelőzhetők, csökkenthetők, ill. megszüntethetők. A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) tevékenységének - a környezeti elemek védelmét, a környezet igénybevételének csökkentését, az emberi egészség védelmét szolgáló - szabályozása, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény előírásainak figyelembevételével történik. Meghatározza a feladatokat és hatásköröket, rögzíti a környezetvédelmi szabályokat, amelyek segítségével az Egyetem tevékenysége végzése során fellépő környezetterhelés megelőzhető, feltárható, csökkenthető, ill. megszüntethető. Jelen Szabályzat célja azon feladatok meghatározása, amelyek ellátásával az Egyetem tevékenysége során keletkező káros szennyeződések és ártalmak feltárhatók, megelőzhetők, csökkenthetők, ill. megszüntethetők. Mindezen célok érvényesítése érdekében az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) és vonatkozó mellékletei alapján a Szenátus az Egyetem környezetvédelmi jogszerűségének biztosítása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja. A feladat jogszabályi alapját a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, valamint az ezek végrehajtására vonatkozó kormány és szakminiszteri rendeletek alkotják. I. FEJEZET Általános rendelkezések A Szabályzat hatálya 1. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem tevékenységéből adódó környezetterhelésre, a környezeti ártalmak megakadályozására, illetőleg a kialakult környezetterhelés csökkentésének szabályozására, megadja a környezethasználati tevékenység végrehajtásához szükséges belső szervezet felépítését, a szervezet résztvevőinek feladat- és hatáskörét. 2. (1) A szabályzat személyi hatály kiterjed az Egyetemmel a) közalkalmazotti jogviszonyban, b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban, c) hallgatói jogviszonyban, d) egyéb jogviszonyban álló, e) továbbá az Egyetem érdekében, annak megbízása alapján munkát végző és, f) az Egyetem területén tartózkodó személyekre. (2) A 2. (1) bekezdésben meghatározott személyeknek kötelességük jelen Szabályzat előírásainak végrehajtása, betartása - és beosztásuktól függően - betartatása. Ennek körében az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat kötelesek a hatáskörükön belül tőlük elvárható módon azonnal megszüntetni. 3. A szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyetem egész területére, beleértve a székhelyen kívüli karokat, tagozatokat, létesítményeket is, továbbá a szervezeti egységekben létesített munkahelyre, tevékenységre, gépre, berendezésre, műszerre.

6 4. (1) A rektor: II. FEJEZET A környezetvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatkörei és kötelességei A rektor feladat-és hatásköre a) felelős az Egyetem egész területén a környezetvédelmi helyzetért és az ezzel kapcsolatos hatályos rendelkezések érvényre juttatásáért, b) felelős a jelen Szabályzatban, és az egyéb jogszabályokban foglaltak végrehajtásáért, megtartásáért. (2) A rektor az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatait - a vezető beosztásával járó felelőssége változatlanul hagyása mellett - az Egyetem gazdasági főigazgatója útján, átruházott hatáskörben látja el. (3) Rendkívüli esetben (nagyobb volumenű környezetvédelmi jellegű beruházás, új, környezetvédelmi célokat szolgáló eljárás bevezetése, rendkívüli környezetszennyezés) soron kívül beszámoltatja a környezetvédelemért felelős munkatársakat. (4) Bizonyítottan szándékos környezetszennyezés, környezeti ártalom okozása esetében közalkalmazotti felelősségre vonást eredményez a felelősökkel szemben. A gazdasági főigazgató feladat-és hatásköre 5. (1) A gazdasági főigazgató a rektor által átruházott hatáskörben látja el a 4 (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatait. (2) A gazdasági főigazgató felügyeli a Munkavédelem szervezeti egység környezetvédelmi tevékenységét. (3) A gazdasági főigazgató biztosítja a beszerzések alkalmával és a szolgáltatókkal kötött szerződések során a környezetvédelmi szempontoknak történő megfelelést, a beszerzett gépek, berendezések, eszközök, járművek jogszabályban előírt működtetését. (4) A gazdasági főigazgató minden rendkívüli környezetvédelmi eseményről beszámol a rektornak. A műszaki igazgató feladat-és hatásköre 6. (1) A műszaki igazgató érvényesíti jogkörében a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és a jelen Szabályzat előírásait. (2) A műszaki igazgató ellenőrzi, hogy a beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók kivitelezője érvényre juttatja-e a környezetvédelmi előírásokat. (3) A műszaki igazgató irányítja és ellenőrzi a létesítményfelelősök környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. (4) A műszaki igazgató segítséget nyújt a felettes szervek, hatóságok ellenőrzései során hozott határozatok műszaki végrehajtásához. (5) A műszaki igazgató ellenőrzi, hogy a beszerzett gépek, berendezések, járművek a műszaki és a használati környezetvédelmi előírásoknak megfelelnek-e.

7 (6) Új létesítmény, gép, berendezés stb. üzembe helyezése (használatbavételi eljárás) előtt a műszaki igazgató gondoskodik a szükséges környezetvédelmi dokumentációkról. (7) A műszaki igazgató biztosítja, hogy a hatósági környezetvédelmi szemléken illetékes műszaki szakember is részt vegyen. (8) A műszaki igazgató környezetvédelmi szakmai feladati körében gondoskodik a) az új légszennyező pontforrások létesítéséről, méréséről és a mérések megtörténtéről szóló jegyzőkönyvek megküldéséről a Munkavédelem számára, b) a közcsatornába vezetett szennyvíz, szerves anyag tartalmának jogszabályi megfelelőségéről, c) a szervezeti egységekben történő bővítés, korszerűsítés esetén a zajmérésről, d) a 3 kg feletti hűtőfolyadék-töltettel rendelkező hűtő- és klímaberendezések létesítéséről, szivárgásmentességének vizsgálatáról, méréséről és a mérések megtörténtéről szóló jegyzőkönyvek megküldéséről az Munkavédelem számára, e) a veszélyes hulladékok és a nem veszélyes hulladékok kezelésének műszaki vonatkozású megszervezéséről. A munkavédelmi vezető feladat-és hatásköre 7. (1) A környezetvédelmi szakmai irányítási feladatokat a Gazdasági Főigazgatóságon belül létrehozott, a munkavédelmi vezető közvetlen irányítása alatt álló Munkavédelem szervezeti egység látja el. A munkavédelmi vezető fő környezetvédelmi szakmai feladata megszervezni, megtervezni, koordinálni, irányítani környezetvédelmi szempontból az Egyetem szervezeti egységeit. Ennek keretében a munkavédelmi vezető a) eljár a környezetvédelmi szakmai tevékenységek körében, b) eljár a környezetvédelmi hatósági ügyekben, c) érvényesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és a jelen Szabályzat előírásait. (2) A munkavédelmi vezető meghatározza azokat a környezetvédelmi szempontú követelményeket, körülményeket, melyek megléte, fenntartása, működtetése az Egyetem számára kötelezettség. (3) A munkavédelmi vezető köteles írásbeli felkérésre minden szakirányítási igényt hatáskörének megtartásával teljesíteni. (4) A munkavédelmi vezető a környezetvédelmi előadó útján környezetvédelmi szempontú adatszolgáltatást teljesít a jogszabályokban meghatározott hatóságok, külső szervezetek számára, amennyiben az adatszolgáltatást jelen Szabályzat a feladatkörébe utalja. (5) A munkavédelmi vezető a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti és felülvizsgálja az Egyetem hulladék gazdálkodási tervét. (6) A munkavédelmi vezető felügyeli a környezetvédelmi szakelőadó(k) munkáját. (7) A munkavédelmi vezető biztosítja az irányítása alá tartozó környezetvédelmi szakember(ek) továbbképzését. (8) A munkavédelmi vezető kezdeményezi az illetékeseknél a környezetvédelmi tevékenységhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek biztosítását, új eljárások, környezetvédelmi technológiák bevezetését. (9) A munkavédelmi vezető biztosítja az Egyetem Környezetvédelmi Szabályzatának elkészítését, elvégzi annak évenkénti felülvizsgálatát, illetőleg jogszabályváltozás esetén módosítási javaslatot készít és kezdeményezi annak kiadását.

8 (10) A munkavédelmi vezető gondoskodik a környezetvédelmi ellenőrzések során tapasztalt észrevételek jegyzőkönyvezéséről, melyben a hiányosságok felszámolására kötelező érvényű határidőt állapíthat meg, a felelős megnevezésével. (11) A munkavédelmi vezető felügyeli a jogszabályokban előírt adatközlési kötelezettségek teljesítését az illetékes környezetvédelmi hatóságok felé. (12) A munkavédelmi vezető tervezi, szervezi és irányítja az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok gyűjtésével, valamint ártalmatlanítás céljából történő átadásával kapcsolatos feladatokat. (13) A munkavédelmi vezető ellenőrzi a kezelésében álló környezetvédelmi hatósági engedélyeket, valamint környezetvédelmi szerződéseket, azok érvényességét. (14) A munkavédelmi vezető szükség esetén konzultációs jellegű továbbképzést tart a helyi környezetvédelmi kapcsolattartók részére. (15) A munkavédelmi vezető kivizsgálja a rendkívüli környezetvédelmi eseményeket és a vizsgálat eredményéről írásban beszámol a gazdasági főigazgatónak. (16) A munkavédelmi vezető a hatósági ügyintézési feladatai körében a) képviseli az Egyetemet a környezetvédelmet érintő hatósági eljárásokban, b) képviseli az Egyetemre érkező környezetvédelmi tárgyú írásos megkereséseket a megkeresésben meghatározott határidő betartásával véleményezi az alábbi szempontok figyelembevételével: ba) megvizsgálja, hogy a hatósági megállapítás megfelel-e a valóságnak, bb) megvizsgálja, az esetleg hatóságilag feltárt mulasztásokért kit terhel felelősség, bc) megállapítja, hogy kinek, milyen intézkedést kell foganatosítania annak érdekében, hogy a feltárt hiányosság megszüntetésre kerüljön. (17) A munkavédelmi vezető a hatósági ellenőrzésen való részvétel tekintetében: a) képviseli az Egyetemet az előre bejelentett környezetvédelmi jellegű hatósági ellenőrzésen, b) az előre be nem jelentett környezetvédelmi jellegű hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont szervezet a hatóság ellenőrzését nem gátolhatja, de távbeszélőn soron kívül értesíteni köteles a munkavédelmi vezetőt vagy a Munkavédelem szervezet munkavédelmi vezető által megbízott munkatársát, aki csatlakozik az ellenőrzéshez és képviseli az Egyetem érdekeit. (18) A nem pécsi telephelyeken lefolytatott, soron kívüli környezetvédelmi jellegű hatósági ellenőrzéseket az adott ellenőrzés alá vont szervezeti egység folytatja le. 8. (1) A munkavédelmi vezető nyilvántartást vezet: a) az Egyetemen keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok elszállításának Egyetemi összesített mennyiségi adatairól, b) a Műszaki Igazgatóság részéről történő adatszolgáltatás alapján a létesítmények légszennyező pontforrásairól, c) a Műszaki Igazgatóság részéről történő adatszolgáltatás alapján azon létesítmények hűtőköreiről ahol a 3 kg-nál nagyobb hűtőfolyadék-töltettel rendelkező hűtő-és klímaberendezések üzemelnek, d) a szervezeti egységek rézéről történő adatszolgáltatás alapján az Egyetemen keletkezett termékdíj köteles csomagoló anyagok és reklámhordozók, adatairól. (2) A (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott nyilvántartásokhoz a műszaki igazgató, az a) és d) pontjában meghatározott nyilvántartásokhoz a különböző szervezeti egységek vezetői szolgáltatnak

9 adatot. Az adatokat az azokat tartalmazó dokumentumok iktatásától számított 10 munkanapon belül kell megküldeni a munkavédelmi vezetőnek. 9. (1) A munkavédelmi vezető együttműködik az Egyetemen történő fejlesztések, beruházások, felújítások, beszerzések környezetvédelmi jogszabályokban foglaltak érvényesítésében, kötelezően alkalmazandó hatósági előírásokban foglalt követelmények teljesítésében. (2) A munkavédelmi vezető együttműködik az Egyetem környezetvédelmi kérdésekben feladat-és hatáskörrel rendelkező minden szervezeti egységével. (3) A munkavédelmi vezető jogosult az Egyetem bármely szervezeti egységében, bármely időpontban a környezetvédelmi és a kapcsolódó egészségügyi előírások betartását ellenőrizni. A környezetvédelmi előadó feladat-és hatásköre 10. (1) A környezetvédelmi előadó részt vesz az Egyetem Környezetvédelmi Szabályzatának összeállításában, annak évenkénti felülvizsgálatában, figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat és kezdeményezi a Környezetvédelmi Szabályzat megfelelő pontosítását. (2) A környezetvédelmi előadó közreműködik a rövidebb és hosszabb távú környezetvédelmi feladatok végrehajtásában. (3) A környezetvédelmi előadó jogosult az Egyetem bármely szervezeti egységében környezetvédelmi előírások betartását ellenőrizni, ellenőriztetni. (4) A környezetvédelmi előadó jegyzőkönyvezi és jegyzőkönyvezteti a környezetvédelmi ellenőrzéseket, gondoskodik az ellenőrzési jegyzőkönyvek megfelelő, előírásszerű tárolásáról, a tapasztalatok feldolgozásáról. (5) A környezetvédelmi előadó részt vesz a környezetvédelmi ellenőrzéseken, észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíti. (6) A környezetvédelmi előadó részt vesz az Egyetem környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésében. (7) A környezetvédelmi előadó részt vesz az Egyetem oktató- kutató- gyógyító tevékenysége során keletkező egészségügyi (fertőző), és egyéb veszélyes hulladékok gyűjtésével, tárolásával, ártalmatlanítás céljából történő átadásával kapcsolatos feladatok végzésében. (8) A környezetvédelmi előadó részt vesz szakmai fórumokon, továbbképző tanfolyamokon, konferenciákon. (9) A környezetvédelmi előadó segítséget nyújt az Egyetem szervezeti egységeinek a környezetvédelmi szakmai és adminisztrációs feladatok (nyilvántartások, adatszolgáltatás) elvégzésében. (10) A környezetvédelmi előadó szakmailag segíti a helyi környezetvédelmi kapcsolattartók munkáját. (11) A környezetvédelmi előadó éves munkaterv, és előzetes írásos egyeztetés alapján környezetvédelmi ellenőrzést végez az Egyetem szervezeti egységeinél. (12) A környezetvédelmi előadó kivizsgálja, hogy az Egyetem oktató-gyógyító tevékenysége végzése során a környezetvédelmi jogszabályokban foglaltak érvényre jutnak-e.

10 (13) A környezetvédelmi előadó szakmai irányítást, tanácsadást ad a szervezeti egységek kijelölt környezetvédelmi kapcsolattartóinak. (14) A környezetvédelmi előadó környezetvédelmet érintő hiányosság esetén intézkedési javaslatot tesz, illetve intézkedést kezdeményez. (15) A környezetvédelmi előadó szakmai segítséget nyújt a hatósági, illetve egyéb környezetvédelmi vonatkozású engedélyezési eljárások lebonyolításában. (16) A környezetvédelmi előadó megszervezi, ellenőrizi az Egyetem szervezeti egységeinél keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, átmeneti tárolását, ártalmatlanításra történő átadását, a telephelyi nyilvántartásokat ellenőrizi. (17) A környezetvédelmi előadó szakmailag irányítja, megszervezi és teljesíti a területileg illetékes hatóságok (területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Környezetvédelmi Felügyelőség, Központi Statisztikai Hivatal, stb.) részére jogszabályban előírt éves adatközlési kötelezettségek határidőre történő megküldését. (18) A környezetvédelmi előadó köteles a felmerülő környezetvédelmi problémák bejelentéseit fogadni, rögzíteni, kiértékelni, hatáskörét megtartva elhárítani. (19) A környezetvédelmi előadó adott gazdasági lehetőségek mellett megszervezi a szelektív hulladékgyűjtést, annak gyakorlati megvalósítását kidolgozza az Egyetem azon szervezeti egységei együttműködésével, ahol erre igény merül fel. 11. (1) A szervezeti egység(ek) vezetője: A szervezeti egységek vezetőinek feladat-és hatásköre a) felelős a vezetése alatt álló munkaterületen az érvényben lévő környezetvédelmi előírások érvényre juttatásáért, e feladatkör ellátása során, szükség esetén az Egyetem környezetvédelmi előadójának közreműködését kéri. b) közvetlenül felelős az irányítása alá tartozó munkaterület környezetvédelmi helyzetéért, a környezetvédelmi előírások végrehajtásáért, betartásáért. c) gondoskodik a jogszabályokban és a szabványokban meghatározott környezetvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzéséről és elhárításának feltételeiről, fegyelmi jogkörükben eljárva a környezetvédelmi előírásokat megszegő dolgozókat felelősségre vonja. e) a szervezeti egységében változtatást szükségessé tevő, a környezetre kiható átalakítás, technológiai módosítás, tevékenység megkezdése előtt tájékoztatja a Munkavédelem szervezeti egységet. d) környezetet szennyező új készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása esetén - amennyiben a gyártó és a forgalomba hozó nem gondoskodott a környezetvédelmi szempontból szükséges vizsgálatok elvégzéséről -, e vizsgálatok elvégzését kezdeményezi. e) részt vesz (akadályoztatása esetén döntési, intézkedési jogkörrel felruházott felelőse képviseli) a szervezeti egysége területén tartott hatósági szemléken, ellenőrzéseken, gondoskodik az észlelt hiányosságok, szabálytalanságok határidőre történő megszüntetéséről. f) szükség esetén a környezetvédelmi kapcsolattartót szóban vagy írásban beszámoltatja. h) új létesítmény, gép, berendezés stb. üzembe helyezése (használatbavételi eljárás) előtt gondoskodik a szükséges környezetvédelmi dokumentációk beszerzéséről.

11 (2) A szervezeti egység vezetőjének ismernie kell az általa vezetett szervezeti egység tevékenységeinek környezetre gyakorolt hatását, valamint az Egyetemi szabályzatokat. (3) A szervezeti egység vezetője gondoskodik az egészségügyi (fertőző)- és egyéb veszélyes hulladékok gyűjtési, tárolási, illetve ártalmatlanítás céljából történő átadás szabályainak betartásáról, az erről szóló SZ kísérőjegyek, a szállítójegyek, valamint egyéb dokumentumok megfelelő tárolásáról, a jogszabályban előírt helyi hulladék nyilvántartás vezetéséről a IV. fejezet 42. -a szerint. (4) A szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a beruházási, karbantartási, felújítási munkáknál érvényesüljenek a környezetvédelmi előírások. (5) A szervezeti egység vezetője a) személyi felelőssége mellett a környezetvédelmi feladatok helyi ellátása érdekében helyi környezetvédelmi kapcsolattartót bíz meg. A megbízásról írásban tájékoztatja a Munkavédelem szervezeti egységet. A megbízási dokumentációt a 2. számú melléklet tartalmazza. b) a környezetvédelmi kapcsolattartókat nem telephelyenként, hanem szervezeti egységenként kell kijelölni. (6) A szervezeti egység vezetője biztosítja a helyi környezetvédelmi kapcsolattartó belső egyetemi szervezés keretében zajló környezetvédelmi oktatáson, továbbképzésen való részvételét. (7) A szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az általa irányított szervezeti egység dolgozói ismerjék és végrehajtsák a Környezetvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásait. (9) A szervezeti egység vezetője biztosítja a belső környezetvédelmi ellenőrzések zavartalan lebonyolítását. (10) A szervezeti egység vezetője gondoskodik az ellenőrzések során tapasztalt, jegyzőkönyvben rögzített megállapítások, felmerülő hiányosságok felszámolásáról vagy felszámoltatásáról. (10) Az Egyetem egyedi Hulladékgazdálkodási Tervében foglaltak szervezeti egységeknél történő megvalósításért az illető szervezeti egység vezetője felelős. A környezetvédelmi kapcsolattartók feladat-és hatásköre 12. (1) A helyi környezetvédelmi kapcsolattartók: a) a szervezeti egység vezetőjétől kapott írásos megbízás alapján, a Munkavédelem szervezeti egység szakmai útmutatásával - munkaköri feladatainak ellátása mellett - felügyeli, és részt vesz az egység környezetvédelmi tevékenységének megszervezésében. A megbízási dokumentációt a 2. számú melléklet tartalmazza, b) kezeli a helyi környezetvédelmi dokumentumokat, nyilvántartásokat, c) kapcsolatot tart a Munkavédelmi szervezet környezetvédelmi előadójával, d) szükség esetén értesíti a környezetvédelmi előadót az esetleg felmerülő környezetvédelmi problémákról, e) a Munkavédelem szervezeti egység munkatársai által tartott környezetvédelmi ellenőrzéseket és bejárásokat aktív részvételével segíti, f) a külső-és belső ellenőrzések során feltárt esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében közreműködik a szervezeti egysége vezetőjével, g) részt vesz a munkavállalók gyakorlati környezetvédelmi oktatásának megszervezésében, lebonyolításában, h) részt vesz a Munkavédelem szervezeti egység által szervezett, és lebonyolított konzultációkon, i) felelős az adott szervezeti egység kezelésében lévő környezetvédelmi hatósági engedélyek,

12 nyilvántartások, adatlapok, bizonylatok, egyéb dokumentumok naprakész állapotban tartásáért és megőrzéséért, j) ellenőrzés esetén köteles a dokumentumokat, az ellenőrzést végzőknek bemutatni, k) felügyeli az egészségügyi (fertőző)-és egyéb veszélyes hulladékok jogszabály szerinti gyűjtését, tárolását, illetve ártalmatlanítás céljából történő átadás szabályainak betartását, illetve az erről szóló SZ kísérőjegyek, a szállítójegyek, valamint az egyéb környezetvédelmi dokumentumok megfelelő tárolását, l) a helyi hulladékkezelési utasítást (46. ) a munkavállalók számára hozzáférhető helyen biztosítja, m) elvégzi a 13. (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást. Az Egyetem közalkalmazottainak, hallgatóinak, valamint külső partnereinek környezetvédelmi feladatai 13. (1) Az Egyetem közalkalmazottai, hallgatói a) az Egyetem közalkalmazottai és a gyakorlati oktatáson, gyakorlaton részt vevő hallgatók kötelesek megismerni, elsajátítani és betartani a munkaterületükre vonatkozó általános, és a munkakörükkel összefüggő környezetvédelmi előírásokat, melyeket az Egyetem Környezetvédelmi Szabályzata, illetve egyéb helyi szabályozás tartalmaz, b) bármilyen észlelt környezeti rendellenességet kötelesek azonnal jelenteni felettesüknek, hallgató esetében a foglalkozást vezető oktatójuknak, c) a szervezeti egység tevékenysége során keletkező egészségügyi (fertőző)- és egyéb veszélyes hulladékok jogszabály szerinti gyűjtése, tárolása, illetve ártalmatlanítás céljából történő átadása során be kell tartania a munkavédelmi, munkaegészségügyi és balesetvédelmi rendszabályokat, melyeket a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatok írnak elő. (2) Amennyiben az Egyetemmel szerződésben lévő külső vállalkozó, vállalkozás tevékenysége, munkavégzése az Egyetemmel kapcsolatos hulladékkezelési területet érint (pl. belső veszélyes hulladékkezelési rend, hulladékkezelési utasítás), a munkavállaló általános dokumentált oktatását a Munkavédelmi szervezet környezetvédelmi előadója végzi, a külső vállalkozás és a Munkavédelem szervezet közös szervezésében. (3) A külső vállalkozó, vállalkozás (2) bekezdésben említett munkavégzési körülménye esetén a munkavégzés helyszínét jellemző helyi sajátosságokról az érintett szervezeti egység környezetvédelmi kapcsolattartója, vagy a szervezeti egység vezetője által e feladattal megbízott személy végzi a tájékoztatást. III. FEJEZET A környezetvédelmi oktatás 14. A környezetvédelmi oktatás célja, hogy minden munkavállaló és hallgató megismerje a munkaköréhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, előírásokat. A dolgozók előzetes környezetvédelmi oktatása 15. (1) Munkába álláskor minden munkavállalót, elméleti és gyakorlati környezetvédelmi oktatásban kell részesíteni az alábbi szabályok szerint a) az elméleti oktatásra új, belépő munkavállaló esetében a munkavédelmi oktatás keretében kerül sor melyet a Munkavédelmi szervezet tart, b) a munkakörhöz kapcsolódó gyakorlati környezetvédelmi oktatást (a helyi Hulladékkezelési Utasítás/Rend ismertetése) a munkavégzés helyszínén, a munkába álláskor, a munkavállaló közvetlen munkahelyi vezetője, vagy a környezetvédelmi kapcsolattartó tartja,

13 c) a munkavállalónak meg kell ismernie az Egyetem Környezetvédelmi Szabályzata, illetve a helyi Hulladékkezelési Utasítás reá vonatkozó rendelkezéseit. (2) Az oktatások dokumentálása valamennyi szervezeti egység számára: a) új belépő dolgozó, elméleti környezetvédelmi oktatása esetében a munkavédelmi oktatási nyilatkozattal történik, b) új belépő dolgozó gyakorlati oktatása esetében a szervezeti egységeknél a munkavédelmi oktatási naplóban történik, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazolnak. (3) Külső munkavállaló, az Egyetemmel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozás, vállalkozó munkavállalójának hulladékkezeléssel kapcsolatos oktatását a 13. (2) és (3) bekezdése szabályozza. A hallgatók környezetvédelmi oktatása 16. (1) A hallgatók előzetes környezetvédelmi oktatásáról a karok dékánjai gondoskodnak az alábbiak szerint: a) minden I. évfolyam hallgatói részére, tanévkezdés előtt, elméleti környezetvédelmi oktatást tart a Munkavédelem szervezeti egység, b) a gyakorlati képzés megkezdése előtt a gyakorlati környezetvédelmi oktatás megtartásáért a gyakorlatot vezető oktató felelős. (2) A gyakorlati környezetvédelmi oktatás megtörténtét a hallgatók aláírásukkal igazolják. A helyi környezetvédelmi kapcsolattartók szakmai oktatása 17. (1) A Munkavédelem szervezeti egység által megszervezett és megtartott időszakos konzultációkon, szakmai oktatásokon tájékoztatást kapnak a környezetvédelmi jogszabályok változásainak gyakorlati következményeiről, azok alkalmazásairól. (2) A Munkavédelem szervezeti egység oktatásban részesíti az újonnan kinevezett helyi környezetvédelmi kapcsolattartókat. IV. FEJEZET A hulladékkezelés 18. (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, b) az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását, c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását, d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. (3) Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.

14 (4) Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse. (5) A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatára előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére. (6) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újrahasználatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. 19. (1) A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos (az Egyetem) amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. (2) A hulladékbirtokos (az Egyetem) a saját ingatlanán, telephelyén, illetve az általa jogszerűen használt ingatlanon, telephelyen képződött hulladékot az ingatlan területén, illetve a telephelyen így különösen a munkahelyi gyűjtőhelyen vagy az üzemi gyűjtőhelyen hulladékgazdálkodási engedély nélkül gyűjtheti. (3) Törvény, kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet a hulladékbirtokost (az Egyetemet) kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta így különösen a papír, fém, műanyag, biológiailag lebomló, építési-bontási, illetve üveg vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a közszolgáltatónak vagy egy hulladékkezelőnek átadja. (4) Az előzetes tárolásra és az előzetes válogatásra a hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 20. A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport vonatkozásában az arra alkalmas gyűjtőhelyen a) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó használt terméket, illetve csomagolását a forgalmazótól, fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, valamint b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, illetve a termék csomagolásából származó hulladékot a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra előkészítése, hasznosítása, valamint veszélyes hulladék esetén annak ártalmatlanítása érdekében. 21. (1) A hulladékbirtokos (az Egyetem) a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben alkalmazott előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, illetve ilyen műveletek végzésére alkalmas berendezés, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

15 d) a hulladék kereskedőnek történő átadása, e) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is, vagy f) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. (2) A hulladékkezelő, a kereskedő és a közszolgáltató a hulladék birtokbavételével a hulladék tulajdonosává válik. (3) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos (az Egyetem) az átvételre kötelezettnek adja át. (4) Ha a hulladékbirtokos (az Egyetem) a hulladékot másnak átadja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. Az Egyetem különböző tevékenysége során keletkező hulladékok csoportosítása a hulladékok jellege szerint A nem veszélyes hulladékok 22. (1) A nem veszélyes hulladékok az alábbi csoportosítással jellemezhetők: a) a betegek és a munkavállalók napi ellátása, tevékenysége folyamán keletkező települési szilárd-és folyékony hulladékok; b) az oktató- kutató- gyógyító tevékenységből, és az üzemeltetési technológiákból származó nem veszélyes hulladékok. (2) Az Egyetem egész területén a keletkező települési szilárd hulladékot a BIOKOM Kft. mint közszolgáltató, az Egyetemmel kötött szerződésekben foglaltak szerint szállítja el ártalmatlanítás céljából Kivételt képezhet a nem az Egyetem által üzemeltett épületekben tevékenységet folytató szervezeti egységeknél keletkező települési szilárd hulladék. A különböző szabvány gyűjtőedények kihelyezéséről, tisztításáról a szolgáltató gondoskodik. A szolgáltató az általa elszállított települési hulladék további kezeléséért teljes felelősséget vállal. (3) Az Egyetem, a területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja. (4) A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a Hulladék Törvény 43. (1) bekezdésében meghatározott kivétellel a hulladéktermelő (az Egyetem) tulajdonát képezi addig, amíg az a közszolgáltató birtokába kerül. A veszélyes hulladékok 23. (1) Veszélyes hulladék a veszélyességi jellemzők jegyzékében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A veszélyességi jellemzők felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Valamely anyag vagy tárgy veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel.

16 (3) Valamely anyag vagy tárgy akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Minden ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben nem szereplő anyagot vagy tárgyat veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (4) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, de megállapításra került, hogy nem rendelkezik a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem. 24. (1) A veszélyes hulladékok az alábbi csoportosítással jellemezhetők: a) különleges kezelést igénylő egészségügyi, betegellátási (fertőző) veszélyes hulladékok, b) vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok. (2) A Környezetvédelmi Szabályzat előírásai nem alkalmazandók a halva született és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, felismerhető szervek, szervmaradványok vonatkozásában, ezek kezelése során a 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. (3) Az Egyetemen általában előforduló hulladékok listáját a 4. számú melléklet tartalmazza. Általános hulladékkezelési feladatok 25. (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) Az Egyetem a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesített létesítményben történhet. (3) A hulladék termelője, birtokosa, és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást vezetni. (4) A hulladékok keletkezéséről, kezeléséről telephelyenként rendszeresen adatot kell szolgáltatni az illetékes hatóságok részére a ok szerint. 26. Az Egyetem szervezeti egységei kötelesek valamennyi tevékenységük során képződő egészségügyi (fertőző) és egyéb veszélyes, nem veszélyes és települési hulladékok kezeléséről a jogszabályban meghatározott módon gondoskodni. 27. (1) A hulladék termelője (az Egyetem), vagy ha az nem állapítható meg a hulladék birtokosa (az Egyetem) a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja. (2) Ha a hulladék termelője (az Egyetem), illetve a hulladék birtokosa (az Egyetem) besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladék termelőjének, illetve birtokosának telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság a hulladék termelőjének, illetve

17 birtokosának költségén besorolja, és ennek tényét jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban megállapítja. (3) Ha a hulladék termelője (az Egyetem), illetve birtokosa (az Egyetem) besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője, illetve birtokosa erről a környezetvédelmi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem szereplő anyagot vagy tárgyat a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, majd ha a besorolás feltételei fennállnak a hulladék termelőjének, illetve birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályok és feladatok 28. (1) Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni és tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen. (2) A hulladékjegyzékben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A hulladékjegyzéket a 16/2001. KöM rendelet tartalmazza. (3) A veszélyes hulladékot elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon kell gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére kell átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat meg kell fizetni. (4) Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet tartalmazza. 29. (1) A veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységről a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékok jegyzékét a veszélyességi osztályuk megjelölésével a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A radioaktív hulladékok esetében az azokra vonatkozó különös jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni. A radioaktív hulladékok belső kezelési, tárolási rendjét az Egyetemi Sugárvédelmi Szabályzat határozza meg. (3) Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok a fertőző, illetve az anyagi tulajdonságaik miatt veszélyes hulladékok csoportjába tartoznak. (4) Az egészségügyi hulladékok részletes kezelési rendjét jelen szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. (5) A fertőző vagy potenciálisan fertőző hulladékokat elkülönítetten kell gyűjteni és kezelni. (6) Az anyagi tulajdonságaik miatt veszélyes hulladékoknál, a tűz- és robbanás veszély és/vagy a mérgező/maró/ártalmas/irritatív tulajdonság, valamint a várható környezetszennyezés miatt szükséges az elkülönített kezelés és gyűjtés. (7) A hulladékok elkülönített gyűjtésének, tárolásának, szállításának edényzeteit, illetve ezek anyagait a tervezett ártalmatlanítási módnak megfelelően kell megválasztani.

18 30. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik, a) a veszélyes hulladék képződését eredményező termelő tevékenységéről anyagmérleget készít, b) a veszélyes hulladék képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását és kezelését nyilvántartja, azt bizonylattal igazolja, továbbá c) tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat. 31. (1) A hulladéktermelő a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja és címkézi annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során. (2) A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot elektronikus formában is kiállítható nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat. 32. (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, csökkenését eredményezze, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és a mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (2) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységekről anyagmérleget kell készíteni. A veszélyes hulladék sorsát szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni kell, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat kell közölni. A veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítás céljából történő átadása A veszélyes hulladékok gyűjtésével és a gyűjtőedényekkel szemben támasztott követelmények 33. (1) A veszélyes hulladékot a települési hulladéktól és az egyes hulladékfajtákat egymástól elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni. (2) A gyűjtőedények minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a települési hulladéktól egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek. Különleges kezelést igénylő egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítás céljából történő átadása 34. (1) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló elsődleges, speciális edények az előírt minőségi követelmények mellett, mint orvostechnikai eszköz, gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, az ORKI által kiadott engedéllyel, a gyártó vagy forgalmazó az Orvostechnikai Hivatal regisztrációjáról szóló igazolással kell, hogy rendelkezzen. (2) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló elsődleges gyűjtőeszközök (papírdoboz, műanyag edény /badella/, műanyag zsák) egyszer használatosak, az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékkal együtt ártalmatlanításra kerülnek.

19 (3) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékot átönteni, a véglegesen lezárt gyűjtőedényt felnyitni, abból egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékot kivenni, és a gyűjtőedényt újra felhasználni tilos! (4) Az elsődleges, speciális gyűjtőedényeken fel kell tüntetni az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék termelőjének (szervezeti egység neve) nevét és az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék keletkezésének dátumát, altípusát. (5) A műanyag zsákot a gyűjtés ideje alatt lábbal működtethető tetejű, merev falú edényben /vagy állványon kell elhelyezni. (6) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok részletes kezelési rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. (7) A veszélyes hulladékok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedények típusait a 6. számú melléklet tartalmazza. Egyéb (vegyi összetételük miatt) veszélyes hulladékok 35. (1) A vegyi összetétele miatt veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén elkülönítve, környezetszennyezést kizáró gyűjtőedényben, a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak megfelelő, műanyag vagy fém kannában, üvegedényben, hordóban, badellában kell gyűjteni. (2) Veszélyes anyag felhasználása során keletkező veszélyes hulladék az adott veszélyes anyag biztonsági adatlapján szereplő, az anyag hulladékára vonatkozó előírások betartásával gyűjthetők, tárolhatók. (3) Egyetemi szintű gyógyszer előállításból származó veszélyes hulladékok - halmazállapotuktól függően - műanyag vagy papírdobozban, üvegedényben, műanyag, ill. acél kannában csak a jogszabályokban foglaltak szerint gyűjthetőek, tárolhatóak. Ártalmatlanításukat csak arra engedéllyel rendelkező szakcég végezheti. (4) Elemeket, akkumulátorokat, fénycsöveket, e-hulladékokat a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak, az ártalmatlanítás vagy hasznosítás módjának és a fogadási feltételeknek megfelelő edényben kell gyűjteni, és ártalmatlanítás céljából arra engedéllyel rendelkező szakcégnek kell átadni. (5) A kiürült festékpatronok, -kazetták, tonerek amennyiben nem töltetik újra veszélyes hulladéknak minősülnek, csak arra engedéllyel rendelkező szakcégnek lehet átadni. Az Egyetem szervezeti egységeinél még nem általánosan elterjedt, de elérendő célállapot ezek újratöltetése, újrahasználata. Egyes szervezeti egységek szolgáltatásként a festékpatronokat, -kazettákat, tonereket újratöltetik. Az elhasznált festékpatronok, -kazetták, tonerek gyűjtését, tárolását csak jogszabályban foglaltak szerint lehet végezni. (6) A veszélyes hulladékok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedények típusait a 6. számú melléklet tartalmazza. (7) A telephelyi üzemi gyűjtőhelyen, átmeneti tárolóban ezek a hulladékok a tárolókapacitásnak megfelelő mennyiségben, de az egy év alatt keletkező mennyiségnél több nem tárolható. A veszélyes hulladékok szállításra történő előkészítése 36. (1) A veszélyes hulladékokat - a fizikai-kémiai tulajdonságokat figyelembe véve - biztonságos szállításra alkalmas módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell átadni.

20 (2) A veszélyes hulladékok csomagolásán fel kell tüntetni: a hulladék EWC kódját, megnevezését, a hulladék tulajdonosának nevét (osztály, labor stb. szintig lebontva), egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék esetén, a gyűjtés megkezdésének és ajánlottan a befejezésének dátumát. (3) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok esetén a megtelt elsődleges papírdobozokat, badellákat véglegesen le kell zárni, a zsákok száját be kell kötni ehhez használható például kábelkötegelő, leukoplaszt. A véglegesen lezárt gyűjtőedény felnyitása tilos! (4) Az elsődleges gyűjtő eszközök közül végleges lezárást követően a papír alapanyagúakat sárga feliratos műanyag zsákba kell helyezni. (5) Vegyi anyagok veszélyes hulladékai esetén a gyűjtőedényt biztonságosan le kell zárni, kiömlését, kiszóródását megakadályozó módon be kell csomagolni, és a vegyi anyag minőségi (vegyi anyag megnevezése) és mennyiségi adatait tartalmazó adatlappal, több anyag esetén listával kell szállításra átadni. A veszélyes hulladékok telephelyen belüli mozgatása 37. (1) Az elkülönítetten összegyűjtött veszélyes hulladékot ha a keletkezés helyén valamilyen oknál fogva nem tárolható az erre a célra jogszabályszerűen kialakított gyűjtőhelyen kell tárolni. (2) A szállítási útvonalakat úgy kell meghatározni, hogy a veszélyes hulladék mozgatása sem személyek, sem tárgyak számára ne jelentsen veszélyt. (3) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékot a keletkezés helyéről 24 órán belül el kell távolítani, s legfeljebb 48 óránként ártalmatlanításra át kell adni az arra engedéllyel rendelkező és az Egyetemmel szerződésben álló ártalmatlanítónak. (4) Egyéb veszélyes hulladék belső mozgatását lezárt edényben, a hulladék tulajdonságaitól függő tűzés munkavédelmi előírások figyelembevételével kell végezni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolása 38. (1) Az Egyetem minden szervezeti egységénél, ahol egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék keletkezik, a használatban lévő munkahelyi gyűjtőeszközöket 24 órán belül el kell távolítani az átmeneti telephelyi tárolókba. (2) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékok a telephelyi tárolókban hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, azon túl, legfeljebb 30 napig csak erre a célra szolgáló, zárható hűtőkészülékben, 0-5 o C-on tárolhatók. (3) Az egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladékot tartalmazó hűtőkészüléken jól látható módon - fel kell tüntetni az adott szervezeti egység nevét. Veszélyes hulladékok átadása ártalmatlanítás céljából 39. (1) Különleges kezelést igénylő, fertőző hulladékok esetében a hulladék, az átmeneti tároló helyről, legfeljebb 48 óránként az elsődleges gyűjtőedényzettel (sárga műanyag zsákba helyezett papírdoboz, műanyag badella, sárga zsák) együtt kerül elszállításra. A szállítás a szerződésben meghatározottan, a megengedett gyűjtési idő betartásával történik. (2) Egyéb veszélyes hulladékok szállítása ugyancsak a szerződésben meghatározott módon, a felmerülő igény jelzése esetében történik. A veszélyes hulladék átadás-átvétel dokumentációja 40. (1) A veszélyes hulladékok útját a keletkezéstől az ártalmatlanításig dokumentumokkal kell kísérni.