XIV XVI századi magyar történelmi és irodalmi források Olaszország levéltáraiban és könyvtáraiban ( ) OTKA Kutatási terv 81430

Átírás

1 XIV XVI századi magyar történelmi és irodalmi források Olaszország levéltáraiban és könyvtáraiban ( ) OTKA Kutatási terv A magyar irodalom és történelem szempontjából felbecsülhetetlen dokumentumok fekszenek kiadatlanul olaszországi levéltárakban és könyvtárakban. Köztudott, hogy a középkori latin és magyar lelkiség, költészet és művészet jelentős része Itália folyamatos befolyása alatt érlelődött Magyarországon. A Magyar Királyság és a különböző itáliai államok között fennálló diplomáciai, gazdasági és katonai kapcsolatok mindig igen intenzívek voltak és ennek okát nem csupán a földrajzi közelségben és a dinasztikus összefüggésekben kell keresnünk. E kapcsolatokat levéltári dokumentumok, könyvanyag és műemlékek tanúsítják, amelyek létét az utóbbi százötven év magyar és olasz tudósainak kutatásaiból ismerhetjük. Mennyiségükről azonban vajmi kevés ismeretünk van. Az utóbbi tizenöt évben és a legközelebbi múltban is kerültek napvilágra Itáliában korábban ismeretlen magyar kéziratok, levelek, nyomtatványok, amelyek a magyar történelem és kultúra dokumentumai. Ennek oka, hogy soha nem készült racionalizált és teljes felmérés valamennyi érintett intézményben, egységes módszer szerint. Ezért az egyedi felfedezések, bibliográfiai kiegészítések mögött igen gyakran véletlenszerű feltárások, egyedi kutatók állnak. Kiváló és minden tiszteletet megérdemlő munkák foglalkoznak kiválogatott kéziratok, levelek, számadáskönyvek, könyvek, egyetemi történelemre vonatkozó iratok stb. részeivel. Rendszeres katalogizálás és felmérés egyedül a Vatikáni Titkos Levéltárban vette kezdetét. A fentiek szerint az olaszországi intézmények igen gazdagok kiadott és kiadatlan magyar vonatkozású dokumentumokban. Ezeket soha nem írták le és nem ismertették megfelelő módon. A kutatás fő iránya ezért az Itáliában fellelhető magyar vonatkozású történelmi és irodalmi források módszeres felmérése. A komoly és kulturális értelemben hasznot hajtó munkához megfelelő erőforrások szükségesek csakúgy tudományos, mint anyagi oldalon. Be kell vonni az aktív kutatókon kívül azokat a frissen végzetteket és doktoranduszokat, akik tudnak latinul, lehetőség szerint olaszul és magyarul is, és előképzettségük nem korlátozódik az irodalom és történelem területére, hanem vannak ismereteik a paleográfia, a levéltártan és a kodikológia területén is. A megvalósítandó kutatások kiemelkedő tudományos célt szolgálnak, több hetes vagy hónapos kitartó kutatást kívánnak meg helyben az anyag felméréséhez, leírásához és kiadásra és felhasználásra történő előkészítéséhez, hogy ezek az anyagok visszatérhessenek a kultúra vérkeringésébe. A jelenlegi helyzet A XX. század kilencvenes éveiben jelentős gyűjtések és tanulmányok születtek, főképpen az Országos Széchényi Könyvtár munkacsoportjai révén (Hungarika anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke; Hungarika WWW). Ezekben a kutatásokban főként az volt a cél, hogy meghatározzák, mely intézmények őriznek magyar vonatkozású anyagot, s felmérjék, hogy ezekben milyen mennyiségű dokumentumot őriznek. Olaszországban ez a katalogizálás még nem zajlott le, valószínűleg a hatalmas mennyiségű felmérendő levéltári és könyvtári anyag miatt. Ez a munka még az Osztrák Magyar Monarchia létrejöttét követő években kezdetét vette. Noha az utóbbi években megtöbbszöröződött az olasz magyar kulturális kapcsolatokkal foglalkozó kiadványok száma, ezek közül több is dilettáns színvonalú, már ismert adatok újabb tálalására szorítkozik, nem egyszer ráadásul pontatlanul. Sok olyan szál van, amelyet újra fel kell vennie a kutatásnak, Szent Ferenc életének magyar fordításaitól Petrarca bűnbánati zsoltáraiig, az olasz kultúra magyarországi megjelenéséről tanúskodó fontos kódexektől a Bibliotheca Corvinianáig, Galeotto Marziótól Antonio Bonfiniig és Vitéz János neoplatonikus szompozionjáig, Benintendi Ravagnanitól és Giovanni Conversinitől Pier Paolo Vergerióig és Janus Pannoniusig. Ennek ellenére a

2 felsorolt szerzők számos munkája fekszik Olaszország és Magyarország levéltáraiban és könyvtáraiban arra várva, hogy pontos feltárás, szisztematikus katalogizálás és modern kiadás legyen a sorsuk. Ugyanez igaz azokra a levelekre és dokumentumokra, amelyek Itália városai és köztársaságai valamint a Magyar Királyság közötti diplomáciai és kulturális kapcsolatokról tanúskodnak. Az a kutatás is, amely az 1200 óta az itáliai egyetemekre járó magyar diákokra vonatkozik, folytatásra szorul: meg kell mutatni például, mi volt a kulturális funkciója azoknak a személyeknek, akik visszatérve Magyarország legjelentősebb püspöki székeit töltötték be, diplomáciai szolgálatot teljesítettek vagy a királyság kancelláriáján dolgoztak. A kutatás megkezdése előtt feldolgozzuk a Magyar Országos Levéltár ún. hungarika jelentéseit, hogy ne nézzünk át olyan fondokat, amelyeket már korábban alaposan átnéztek, illetőleg le is filmezték. Pl. a Modenai Állami Levéltárban Libri e carte d'amministrazione patrimoniale dei Principi. (Fejedelmek gazdasági adminisztrációja) Kovács Péter os jelentése alapján készültek: Magyar vonatkozásban a leggazdagabb anyag ez a 35 kötetből álló számadáskönyvgyűjtemény. Az esztergomi éresekségre és az egri püspökségre vonatkozó számadáskönyvek filmen vannak (8616 os tekercs) a MOL Filmtárában. Célkitűzések A kutatás elsődleges célja a Magyarországra vonatkozó, 1301 és 1550 özött keletkezett iratanyag szisztematikus felmérése, katalogizálása és regesztálása olaszországi levéltárakban és könyvtárakban (a) ősnyomtatványok és antikvák, (b) kéziratos dokumentumok vonatkozásában. A fent említett kapcsolatok egyes fejezeteit kutatták ugyan és jelentek meg tanulmányok, de ezek módszertana gyakran problematikus volt. Kiváló kutatásokat végeztek Itáliában magyar kutatók 1870 és 1915 között, ám munkájukat sokszor nem tudtál bevégezni. Az MTA Kézirattárában ma is kiadatlanul fekszenek ezek az anyagok és tanúsítják e korszak kutatói szemléletét. A nyomtatásban megjelent kutatások mára már kevés könyvtárban hozzáférhetők. Sok, egyébként igen hasznos publikáció hozzáférhetetlen az olasz tudósok számára, mivel magyar nyelvű. Sok forrás tehát mind a mai napig kevéssé ismert vagy teljesen feltáratlan. Arra vállalkozunk, hogy olasz könyvtárakban felmérjük és leírjuk a magyar vonatkozású ősnyomtatványokat és antikvákat. Ugyanezt szeretnénk megtenni magasabb szinten a levéltárakban a dokumentumok, levelek, regiszterek vonatkozásában. A kutatás olyan dokumentumokat érint, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a magyarországi levéltári anyag nagyarányú pusztulása miatt, s ezért pótolhatatlanok a magyar kutatók számára a két ország közötti kulturális kapcsolatok megértéséhez, a középkori, humanista kori és reneszánsz Európa megismeréséhez. A közelmúltban végzett kutatások a firenzei és a milánói levéltárakban olyan korábban ismeretlen állami leveleket hoztak felszínre, amelyek illusztrálják a felek kapcsolatát a XIV. század vége és a XVI. század eleje között. A javasolt kutatás A javasolt kutatás nem lehet más, mint egy nagyobb lélegzetű kutatási program első fázisa. Az időben és térben meghúzott korlátok határozzák meg a kutatás céljait és írják körül annak hatósugarát. A cél, hogy az Itália és Magyarország közötti kapcsolatoknak egy intenzív időszakára koncentráljunk. A történelmi vonatkozású dokumentumok terén az Anjou korra, Zsigmond korára, Hunyadi Mátyás korára és a mohácsi csatáig és Buda elestéig eltelő évekre vonatkozó iratanyag feltárása volna a cél. Ezek az anyagok Itáliában csak részben vannak kiadva és regesztummal ellátva, a kiadások sokszor nem mentesek a hibáktól, nem adnak fordítást (noha a latin dokumentumok lefordítása egyre fontosabb az iratok értelmezése szempontjából). Az irodalmi vonatkozású iratokat elsősorban a magándokumentumokban remélhetjük fellelni. Estei Hippolit bíborossága idején az esztergomi érsekségen keletkezett számadáskönyvek még feltárásra és kiadásra várnak. Ugyanakkor az itáliai levéltárak és könyvtárak számos olyan olasz kancelláriai dokumentum eredetijét vagy másolatát őrzik, amelyek Magyarországra vonatkoznak (itt elsősorban a következő családok levéltáraira gondolunk: Aragona, Este, Gonzaga, Medici, Sforza valamint a Firenzei és a Velencei Köztársaság). E levéltárak

3 őriztek meg számos olyan dokumentumot is, amelyek Magyarországnak a Nápolyi Királysággal fenntartott kapcsolatait tanúsítják, miközben ez utóbbi területen a II. világháború során jelentős részben megsemmisült az iratanyag. A hivatalos iratokon túl tudott dolog, hogy magánjellegű és félhivatalos iratok is léteznek, amelyek magyar személyiségekkel, főként például a bíborosokkal, püspökökkel, nemesekkel kapcsolatosak. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy kutatásunk nem kultúrtörténeti jellegű és nem fedi át az olasz magyar kapcsolatok átfogó kutatását, amelyet Várady Imrétől kezdve kiváló tudósok végeztek és végeznek: Klaniczay Tibor, Jászay Magda, Pál József és Sárközy Péter. Az általunk kezdeményezett kutatás elsősorban technikai és praktikus jellegű, amennyiben levéltári és könyvtári anyagok vizsgálata révén újabb adatokat szolgáltat a kapcsolattörténet művelői számára. A kutatás céljai és helyszínei A források felmérése (időrendi, számszerű és abc rendbe szedett módon), az őrzési hely, jelzet, időrendi adatok, állapot és vonatkozó személyek feltüntetésével. A kutatás egyik jelentős fázisát jelenti a magyarországi kolostorok és püspöki székhelyek dokumentum művészeti, egyházi és kulturális történetének tanulmányozása. További kutatást igényel azoknak az olasz hadmérnököknek és építészeknek a szerepe, akik a XVI. század elején nem csupán tervrajzokat és magánleveleket hagytak hátra, hanem fontos tanúi a magyarországi kulturális életnek. Egy jól kialakított magyar, olasz és angol nyelvű honlap, amelyet folyamatosan karbantartanak, lehetővé tehetné tudósok, diákok és más érdeklődők számára az ismeretek, eredmények és képanyag szélesebb körű felhasználását. Érintett történelmi témakörök a forrásokban Magyar Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás itáliai kapcsolatai; Magyar nemesség kapcsolatai olasz államokkal, diplomatákkal; Itália államainak és uralkodó családjainak magyar kapcsolatai: Aragona, Este, Gonzaga, Medici, Sforza, Visconti; Magyarországon élő itáliai és Itáliában tevékenykedő magyar érsekek, püspökök, papok; Itáliában tanuló magyar diákok; humanisták Olaszországban és Magyarországon; olasz diplomaták, hadi mérnökök, kereskedő, Magyarországon. Kutatóhelyek Tudatában vagyunk, hogy a jelen projektum csak egy első lépés egy nagy, átfogó kutatásban. Erőfeszítéseinket két városra szeretnénk összpontosítani, amelyek önmagukban is jelentőségteljesek az eddigi kutatások hiányosságai miatt, és ahol költséghatékonyan tudjuk ezt megtenni a fennálló kapcsolatok jó hasznosításával. Milánóban és Modenában már megkezdett kutatásaink és jó szakmai kapcsolataink vannak, ezért innen indulna ki a nagyobb lélegzetű munka. A Milánói Katolikus Egyetem kiváló bázis a kutatás megvalósításához mindkét városban, amennyiben kiváló könyvtárral és a kiszemelt téma iránt érdeklődő olasz kollégákkal rendelkezik. Az olasz magyar kapcsolatok történetével foglalkozott 2008 as pannonhalmi, 2009 es egri és fog foglalkozni 2010 es esztergomi nemzetközi szemináriumunk, amelyen a milánói kollégákkal működtünk együtt. A közösen vezetett doktori disszertációk, a nemzetközi VERBUM romanisztikai folyóirat, amelynek szerkesztésében már 10 éve működünk együtt, az intenzív oktatói és hallgatói mobilitás az Erasmus program segítségével, mind biztosítékot jelentenek a kutatás véghezvitelére.

4 A helyszínek tehát a következők: Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Kézirattár és Magyar Országos Levéltár a kutatások történetének, jelentéseinek, a készített másolatoknak teljes körű felmérése az olaszországi kutatás előtt; Milano, Archivio di Stato; Milano, Biblioteca Ambrosiana; Modena, Archivio di Stato; Modena, Biblioteca Estense. Várt eredmények és ezek terjesztése A kutatás legfontosabb eredménye egy on line adatbázis volna, amely a későbbiekben is folyamatosan bővíthető és javítható lesz az újabb kutatások fényében. A három éves munka során rendezett és kimerítő keretben felmérés készül a magyar vonatkozású anyagokról (hungarikumokról) Milánó és Modena négy nevezett intézményében, legyenek ezek már kiadott vagy kiadatlan források. A dokumentumokról katalógus készül, és ez hozzáférhetővé válik azon kutatók számára, akik a kutatást folytatni kívánják és publikációkon dolgoznak. A katalógushoz név és helymutató kapcsolódik majd. A felmérést és kutatás eredményeit: 1) nyomtatásban publikáljuk; 2) hozzáférhetővé és frissíthetővé tesszük egy on line adatbázisban; 3) egy nemzetközi konferencia keretében bemutatjuk és megvitatjuk; 4) illusztráljuk egy fizikailag megvalósított és egy virtuális fényképkiállítás segítségével. Minden történelmi és bibliográfiai adatot (a latin nyelvű incipitek és explicitek kivételével) lefordítunk és hozzáférhetővé teszünk magyar, olasz és angol nyelven. Ezeknek az adatoknak a felhasználhatóvá tétele kézzelfogható fejlődést hozhat a magyar történelmi, irodalmi kutatások számára, különös tekintettel a középkor és a humanizmus időszakára. Újabb kutatások kiindulópontját fogja jelenteni. Elsősorban rendezett és a lehetőségekhez mérten teljeskörű áttekintést fog nyújtani a kutatás helyszínéül szolgáló könyvtárak és levéltárak magyar anyagáról, másodsorban meg fogja mutatni, mi a már elvégzett és mi a még elvégzendő munka, és önmagában is érdekes betekintést jelent majd az itáliai forrásokon keresztül, amelyek az adott időszakban a világ egyik legfontosabb dokumentumanyagát jelentik. A kutatási projekt részvevői A kutatási terv sajátossága, hogy legfőképpen a külföldön elvégzendő munka finanszírozását kérjük, hogy minél nagyobb számú egyetemistát és doktorandusz hallgatót vonhassunk be a munkába. A diákok felkészülését szolgálja az MTA Kézirattára vonatkozó anyaga áttekintésével, és speciális kurzusokkal eltöltendő év. A jól felkészített és megfelelő vezetővel dolgozó hallgatók által gyűjtött adatokat a kutatók ellenőrzik majd rendszerezik. A kiutazásoknál a diákok élveznek elsőbbséget, a vezető kutatók kint tartózkodása a szükséges minimumra korlátozódik, az adatbank racionális felépítésének megtervezéséhez és a diákok helyszíni instruálásához. Szenior: Dr. Armando Nuzzo (PPKE). Egyetemi oktatók: Dr. hab. Domokos György (PPKE), Dr. Falvay Dávid (ELTE), Dr. Mátyus Norbert (PPKE), Dr. Somogyi Judit (PPKE), Dr. Tusor Péter (PPKE). Doktoranduszok, hallgatók, megbízott kutatók ben: Farkas Mónika (PPKE), Grosz Anikó (PPKE), Huszthy Alma (PPKE), Konrád Eszter (CEU), Kuffart Hajnalka, Mocskonyi Erzsébet (PPKE).

5 Bibliográfiai hivatkozások Anjoukori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia , pr. Julius Kristó ad. L. Blazovich, G. Érszegi, F. Makk; I V, VII VIII, XI, Szeged Budapest, Áldásy Antal, Alsáni Bálint bíbornok, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, A Magyar Tudományos Akadémia történettudományi bizottsága másolat és kéziratgyüjteményének ismertetése, összeállította Dr. Lükinich Imre, Budapest, MTA kiadása, Annuario. Studi e documenti italo ungheresi (numero speciale: Tra magiaristica e italianistica: cultura istituzioni), szerk. Pál József, Accademia d'ungheria in Roma istituto storico "Fraknói" Universita degli studi di SzegedMajd megbeszéljük személyesen dipartimento di italianistica, Roma Szeged, Florio Banfi, Ricordi ungheresi in Italia, a cura di P. Sárközy, Roma Szeged, Florio Banfi, Itáliai magyar emlékek. Bővitett és javítottkiadás, szerk. Kovács Zs. és Sárközy P., Szeged, Berzeviczy A., Acta vitam Beatricis reginae Hungariae illustrantia, Budapest A. Berzeviczy, I rapporti storici fra l Italia e l Ungheria, Roma, Istituto per l Europa Orientale, E. Carusi (a cura di), Dispacci e lettere di G. Gherardi, nunzio pontificio a Firenze e Milano (11 settembre ottobre 1490), Roma Csapodiné Gárdonyi Klára, Humanista kódexek nyomában, Budapest, Gondolat, Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon, kiáll. kat. szerk. Földesi F., Budapest, 2008 (In A Star int he Raven s Shadow. János Vitéz and the Beginnings of Humanism in Hungary, ed. F. Földesi, Budapest, 2008.) Alessandro Daneloni, Sui rapporti fra Bartolomeo della Fonte, János Vitéz e Péter Garázda, in L'ereditá classica in Italia e Ungheria (vd.), György Domokos, Letture e biblioteche nel Quattrocento in Ungheria, in L'umanesimo latino in Ungheria, Convegno internazionale di studi, Istituto italiano di cultura di Budapest, 18 aprile 2005, Treviso, Fondazione Cassamarca, 2005, Dráskoczy István Soós István, Középkori Oklevélpublikációk Magyarországon Bibliográfia, "Levéltári közlemények", LXII (1991), Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei, , közzéteszi E. Kovács Péter, Eger 1992 (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 4.) Földesi Ferenc, Bibliotheca Corviniana Die Bibliothek und ihr Gedächtniss. In Ex Bibliotheca Corviniana. Die acht Münchener Corvinen Handschriften, Hrsg. C. Fabian, E. Zsupán. Budapest, R. Fubini, Italia quattrocentesca. Politica e diplomazia nell etá di Lorenzo il Magnifico, Milano, Franco Angeli, Fügedi Erik, Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén, "Századok", 1960, , Gárdonyi Albert, A firenzei állami levéltár, "Levéltári közlemények", V (1927), Luciano Gargan, La cultura umanistica a Pavia in età viscontea, "Bollettino della Società pavese di storia patria", CVII (2007), Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften gesammelt und beschreiben von Graf Alexander Apponyi, I II, München ; III IV, besorgt von L. Dézsi, ; V, Budapest, Italia e Ungheria all epoca dell Umanesimo corviniano, a cura di S. Graciotti e C. Vasoli, Firenze, Olschki, Kardos Tibor, Studi e ricerche umanistiche italo ungheresi, Debrecen L'eredità classica in Italia e Ungheria fra tardo Medioevo e primo Rinascimento, Atti dell'xi convegno italo ungherese, Venezia, Fondazione Giorgio Cini, 9 11 novembre 1998, a cura di S. Graciotti e A. Di Francesco, Roma, Il Calamo, 2001.

6 Lettere di Stato di Coluccio Salutati. Cancellierato fiorentino ( ). Censimento delle fonti e indice degli incipit della tradizione archivistico documentaria, I II, a cura di Armando Nuzzo, Roma, Istituto Storico Italiano per il Medio Evo, Lukcsics Pál, A bolognai állami levéltár, "Levéltári közlemények", V (1927), Madas Edit Földesi Ferenc, Vitéz János könyvtára. In 4 X a Reneszánszról, szerk. Mikó Á., Budapest, Magyar Diplomáciai Emlékek az Anjou korból, gond. Wenzel G., I III, Budapest, MTA, (Monumenta Hungariae Historica). Magyar diplomáciai emlékek Mátyás király korából, , I III, gond. I. Nagy A. Nyári, Budapest, M. Tud. Akadémia, Mátyás király levelei. Külügyi osztály, gond. Fraknói V., Budapest, M. Tud. Akadémia, Milano nell età di Ludovico il Moro. Atti del Convegno internazionale, 28 febbraio 4 marzo 1983, I, Milano, Archivio storico e Biblioteca Trivulziana. Miskolczy István, A Nápolyi királyi levéltár, "Levéltári közlemények", IV (1926), Carla Maria Monti, Umanesimo visconteo e lettere di cancelleria in codici miscellanei dell'ambrosiana, in Nuove ricerche su codici in scrittura latina dell'ambrosiana, a cura di M. Ferrari e M. Navoni, Atti del Convegno, Milano, 6 7 ottobre 2005, Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I II, ed. Ferdinandus Knauzm, Strigonii ; III., ed. L. Dedek Crescens, Strigonii 1924; IV., ed. G. Dreska, G. Erszégi, A. Hegedűs, T. Neumann, C. Szovák, St. Tringli, Strigonii Budapestini Lucia Negri, Lettere dall Ungheria di Maffeo da Treviglio: la fine del regno di Mattia Corvino, Tesi di Laurea, Università Cattolica del Sacro Cuore di Milano, anno accademico Nel segno del corvo: libri e miniature della biblioteca di Mattia Corvino re d'ungheria ( ), ed. E. Milano et al., Modena, Il Bulino, Nyári Albert, A modenai Hyppolit kódexek, "Századok" III (1870), , , ; V (1872), , Nyári Albert, Az esztergomi érsekség és egri püspökség számadási könyvei a XV XVI századból, "Századok" I (1867), Armando Nuzzo, Coluccio Salutati e l'ungheria, "Verbum" VII (2005), L. Osio, Documenti diplomatici tratti dagli Archivi milanesi, II, Milano, Tip. Bernardoni, Klára Pajorin, Alcuni rapporti personali di Pier Paolo Vergerio in Ungheria, in L'umanesimo latino in Ungheria, Convegno internazionale di studi, Istituto italiano di cultura di Budapest, 18 aprile 2005, Treviso, Fondazione Cassamarca, 2005, Pajorin Klára, La cultura di János Vitéz, "Camoenae Hungaricae" 2 (2005), Rapporti veneto ungheresei all epoca del Rinascimento, a cura di T. Klaniczay, Budapest, Akadémiai kiadó, Péter Sárközy, Letteratura ungherese Letteratura italiana. Momenti e problemi dei rapporti letterari italo ungheresi, Roma, Sovera, 1997 (első kiadás: Roma, Carucci, 1990). Teke Zsuzsa, Firenzei kereskedőtársaságok, kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után , "Századok" (1995), Teke Zsuzsa, Rapporti diplomatici tra Mattia Corvino e gli stati italiani, in Italia e Ungheria all'epoca dell'umanesimo corviniano (vd.), Teke Zsuzsa, Velencei magyar kereskedelmi kapcsolatok a XIII XV. században, Budapest Zsigmondkori oklevéltár, I II, gond. Mályusz E., Budapest, Akadémiai Kiadó, Várady Imre, La letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria, I II, Roma, Veress Endre, Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium, I III, Budapest