Mándoki házasságkötések, lakodalmak között

Átírás

1 Nemes Tiborné Vonó Erika Mándoki házasságkötések, lakodalmak között Tartalomjegyzék I. Házasságkötések korabeli anyakönyvi adatok alapján 3. oldal II. Dajka Béláné elbeszélése saját házasság kötéséről 18. oldal III. Nagyvőfély szerepe, versei 1910-ből 20. oldal IV. Staférung 23. oldal V. Esküvői fotók a régmúltból 25. oldal VI. Bibliográfia 29. oldal

2 ELŐSZÓ Nem vagyok szakmabeli, csupán hobbim a múlt kutatása. Amikor megláttam a Megyei Levéltár újabb pályázati felhívását, nem gondoltam, hogy lesz anyagom, de a véletlen úgy hozta, hogy a mándoki polgármesteri hivatal pincéjébe éppen selejtezők érkeztek, és megkerestek azzal, hogy van egy csomó régi könyv (rendeletek, törvények), ha érdekel nézzem meg őket. Meg is néztem, de nem csak a könyveket, hanem a régi iratokat is. Ami legelőször a kezembe akadt az édesapám nagynénjének a házasodási szándékát kihirdető jegyzőkönyv volt. Talán a véletlen, talán a sors akarta így, de épp az azelőtti napok egyikén néztem meg a Levéltár pályázati kiírását, így az érdeklődésem csak fokozódott a téma iránt. Egy csomó ilyen jegyzőkönyvet találtam, amelyekből a pályázatban is felsoroltam néhány házasságot kötni szándékozó párt. Ezután idős embereket szólaltattam meg az ő esküvőjükkel kapcsolatban, majd el kezdtem kutatni régi staférung beli tárgyak után. Ilyeneket is sikerült találnom. Szép pillanatok a régmúltból így szólt a pályázati kiírás. Mi lehet szebb egy ember életében, mint a házasságkötése, a családalapítása? 2

3 I. Házasságkötések korabeli anyakönyvi iratok alapján Kutatva az iratok között 1900-tól egészen 1945-ig találtam olyan jegyzőkönyveket, amelyek a házasulandók házasságkötési szándékát tárgyalta, a házasságkötés kihirdetését elrendelte. Az anyakönyvvezető felhívta a figyelmet a házasságot kötőkre, akikre vonatkozóan valamilyen törvényes akadályról vagy szabad beleegyezést kizáró körülményről tudomásuk van, azt jelentsék be. A kihirdetést élő szóval kellett megtenni két vasárnapon, és kifüggesztve 14 napig a hirdetési táblán kellett tartani. Ha nem merült fel akadály, abban az esetben jöhetett létre a frigy, de ehhez kellett a szülői beleegyezés is, mivel általában a leányok kiskorúak voltak. Szülői beleegyezés 3

4 Tárgyalási jegyzőkönyv első lapja 4

5 Tárgyalási jegyzőkönyv hátoldala 5

6 Kihirdetés Tárgyalási jegyzőkönyvek a kihirdetés elrendelése tárgyában alapján készített táblázat 6

7 neve Dankó Miklós Csongár Borbála Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 év neve Tóth József Szabó Erzsébet Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje neve Oláh István Rab Zsuzsanna Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 év neve Pafcsik József Falmusz Ilona Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 év neve Juhász Gusztáv Maklári Julianna Születési ideje, helye Mándok Kisvárda Kihirdetési tárgyalás ideje neve Tomori Albert Szabó Eszter Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 év neve Kuhn Bernát Weinberger Regina Születési ideje, helye Mándok Kisvárda 7

8 Kihirdetési tárgyalás ideje neve Bélteky Lajos Komlázy Etelka Születési ideje, helye Mándok Debrecen Kihirdetési tárgyalás ideje neve Rjábécs György Hudák Mária Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 év neve Hudiczin Gyula Filczer Juliánna Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 neve Káté Mihály Lőrincz Mária Születési ideje, helye Ungvár Ungvár Kihirdetési tárgyalás ideje július 21. neve Nagy Ferencz Levéci Mária Születési ideje, helye Kék Kék Kihirdetési tárgyalás ideje december 14. neve Árva János Sinka Mária Születési ideje, helye Mándok Mezőladány Kihirdetési tárgyalás ideje november 4. neve Szamíváry János Klioka Mária Születési ideje, helye Mándok Mándok 8

9 Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 neve Sajtos T. János Galambos Erzsébet Születési ideje, helye Kihirdetési tárgyalás ideje 1900 neve Rab Károly Szilágyi Eszter Születési ideje, helye 1877.november 13. Mándok október 15. Mándok kisbirtokos Kisbirtokosnak segítő családtagja Evangélikus református Evangélikus református Kihirdetési tárgyalás ideje január 15. neve Gottdiener Salamon Burger Sarolta Születési ideje, helye Mándok Tornyospálcza Kihirdetési tárgyalás ideje deczember 8. neve Szeles András Boka Zsuzsánna Születési ideje, helye 1893.jun.14. Mándok jan.1. T.Pálcza földmíves református református Kihirdetési tárgyalás ideje 1918.nov.17. neve Szolnok József Pásztor Ida Születési ideje, helye január 13. Kisvárda nov. 22. Mándok Lakatos segéd református református Kihirdetési tárgyalás ideje decz. 10. neve Katkó János Lázár Erzsébet Születési ideje, helye jul.1. Mándok szept.21. földmíves református református Kihirdetési tárgyalás ideje 1920.nov.20. neve Berki József Bódi Eleonóra 9

10 Születési ideje, helye 1898.aug.16. Ajak 1902.majus7. Mándok Kovács mester r. kach. református Kihirdetési tárgyalás ideje 1920.decz.7. neve Fabu Mihály Kis Katalin Születési ideje, helye jan.15. Mándok 1893.szept.18. Tiszakerecsen kocsis ref. rkach. Kihirdetési tárgyalás ideje 1920.decz.27. neve Galambos József Sajtos Éva Születési ideje, helye 1896.nov.19. Mándok jan.14. Mándok földmíves ref ref Kihirdetési tárgyalás ideje decz. 18. neve Galambos István Balog Zsuzsánna Születési ideje, helye nov. 24. Mándok ápril 16 Mándok földmíves ref ref Kihirdetési tárgyalás ideje decz 31 neve Szántó Lajos Balogh Julianna Születési ideje, helye aug 12. T.Szt.Márton mar.4 földmíves ref ref Kihirdetési tárgyalás ideje 1921 február 23 neve Borkú Sándor Szeles Julianna Születési ideje, helye jul.6. Mándok ápril 16. Mándok földmíves ref. ref. Kihirdetési tárgyalás ideje febr.5. neve Tóth Ferencz Csongár Julianna Születési ideje, helye 1900 okt.5 Szürte 1902 decz 20 Igás kocsis r. kath. g. kath. Kihirdetési tárgyalás ideje marc 1. 10

11 neve Márton János özvegy Papp Mária özvegy Születési ideje, helye 1864 nov. 29. Anarcs okt 27. K.apáti kondás r.kach. g. kath Kihirdetési tárgyalás ideje julius 10 neve Medve László Kosztyó Karolin özvegy Születési ideje, helye 1897 szept. 27. nyirkarász 1889 okt 6. Beregdéda tanító g.kath. g.kath. Kihirdetési tárgyalás ideje szept 27. neve Kis Oláh Gábor Nagy Éva Születési ideje, helye ápril 3. Mándok febr. 18. Mándok földmíves ref. ref. Kihirdetési tárgyalás ideje július 2. neve Pivárnyik József Joó Terézia Születési ideje, helye szept.13. T.bezdéd jul.5. N. Tárkány Földmíves napszámos Ref. r.kath. Kihirdetési tárgyalás ideje október 26. neve Czap Balázs Katkó Erzsébet Születési ideje, helye aug.17. Mándok május 8. Mándok Kőműves segéd Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje nov.8. neve Ortutai Lajos özvegy Kis Borbála özvegy Születési ideje, helye dec.4. Mándok febr. 3. Mándok földmíves g. kath. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje november 30. neve Dr. Fried Sándor Rochlitz Irén Születési ideje, helye julius 6. Kisczigánd március 12. Mándok orvos Izr. Izr. Kihirdetési tárgyalás ideje szeptember

12 neve Katkó Lajos Szernyi Borbála özvegy Születési ideje, helye január 5. Mándok április 25. Mándok Lakatos segéd Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje november 26. neve Sajtos Lajos Sajtos Julianna Születési ideje, helye 1895 julius 16. Mándok november 12. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje dec.3. neve Szeles Sándor Berecz Erzsébet Születési ideje, helye október 18. Mándok november 13. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje február 5. neve Szeles András Sajtos Eszter Születési ideje, helye május 3. Mándok aug. 14. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje 1921.február 21. neve Kepics Bertalan Szeles Zsófia Születési ideje, helye október 9. Tuzsér június 9. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje december 17. neve Majoros János Egyed Anna Születési ideje, helye jun.23. Mándok okt. 24. Mándok földmíves r.kath. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje ferb.3. neve Berecz Sándor Balogh Eszter Születési ideje, helye április 13. Mándok január 9. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje dec

13 neve K. Oláh Mihály Sajtos Eszter Születési ideje, helye május 1. Mándok jun.29. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje dec. 17. neve Barna Bálint Dajka Zsuzsánna Születési ideje, helye máj. 17. Mándok okt. 27. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje dec. 3. neve Kállai István Diózi Julia Születési ideje, helye aug. 5. TSzt.Márton szept. 21. Mándok béres Ref. r.kath. Kihirdetési tárgyalás ideje január 17. neve Geczi János Czap Zsuzsánna Születési ideje, helye jul.13. Nagylónya okt. 16. Mándok földmíves Ref. Ref. Kihirdetési tárgyalás ideje január 11. Találtam több jegyzőkönyvben is olyan iratot, amelyet a Magyar Királyi Igazságügy miniszter miniszteri tanácsosa adott ki, melyben felmentik a házassági akadály alól a házasulandókat. A legtöbb ilyen akadály a vezetéknév egyezősége miatti feltételezett unokatestvéri viszony volt, vagy a törvénytelen gyermek születése, de találtam más várakozási idő alóli felmentést is. Egy ilyet idézek most: Nagyméltóságú M. Kir.Igazságügyi Miniszter Úr! Alulírott, de itt is megnevezett Friedlaender Katalin tisztelettel bejelentem, hogy néhai férjem Wolszter Sándor 1936 évi február 2-ik napján elhalt és halotti anyakönyvi kivonatára utólagos bejegyzésként reá van vezetve, hogy nevezett Marosvásárhely /Targu Mures/ községi illetőségű, külföldi állampolgár volt és ennek következtében én magam is román állampolgárnak vagyok vélelmezve. Tekintettel arra, hogy házasságot kívánok kötni Marmorstein Fülöp Lónya községi illetőségű, magyar állampolgárral olyan bizonyítványt, melyben igazolva van, hogy románia törvényei szerint itteni házasságkötésem akadályba nem 13

14 ütközik, bemutatni nem tudok és tekintettel arra, hogy Romániában soha életemben nem csak hogy nem laktam, de nem is jártam, ismerve az ottani közállapotokat, ilyen bizonyítványt beszerezni sem tudnék és amennyiben az mégis sikerülne az házasságkötésemet időben annyira eltolná, hogy ennek következtében kétségessé válna az, hogy em velem egyáltalában házasságot is kötne, miután ő maga is özvegy ember és házasságkötését azon körülmény sietteti, hogy női munkaerőre tekintettel arra, hogy három gyermeke van, haladék nélkül volna szüksége, éppen ezért kérem Nagyméltóságodat, miszerint az 1894 évi XXXI.t.c ában előírt bizonyítványt előterjeszteni kötelezettsége alól felmenteni méltóztassék. A hölgy megkapta a várakozási idő alól a felmentést. Egy másik felmentés iránti kérelem: Alulírott de itt is megnevezett születtem 1936 évi márciusában a tiszabezdédi lakosokkal együtt álltam Mándokon toborzó bizottság előtt és ugyanakkor a M. kir. Honvédség kötelékébe felavatva is lettem, azzal a tiszteletteljes kéréssel járulok Nagyméltóságodhoz, hogy a Mándok községben született.. való házasságkötésemet engedélyezni méltóztassék. Tisztelettel bejelentem, hogy katonai szolgálat teljesítése végett még behíva nem lettem és hogy nevezett leánnyal már házasságon kívüli életközösségben élek és körülbelül egy hónapon belül várjuk gyermekünket és azt szeretném, ha arra az időre, mire az megszületik, már törvényes házasságot kötnénk, hogy a gyermek, mint törvényes születésü volna az állami anyakönyvbe bevezethető. Az engedélyt illetve a felmentés ő is megkapta. Bábák: 1924-ben Bettelheim Johanna 1936-ban Vincze Áronné Horváth Irén Megtaláltam az akkori községi szülésznőnek az illetőségi bizonyítványát is. Aki Horváth Irén született 1909-ben április 17-én Mándokon. 14

15 Renner Gusztáv ezredes nősülési engedélye Az iraton szereplő Répászky Máriára még a gyermekkoromból emlékszem, Baba néninek hívtuk, de ő nem ment férjhez. Mi lehetett az oka? Az ezredes meghalt? Nem tudjuk, de azt igen, hogy a hölgy egész életében egyedül élt. 15

16 Nősülési engedélyt kellett kérni a vitézeknek is, nekik a vitézi Szék Kapitányától kellett megszerezni az engedélyt, de ahhoz a községi elöljárónak nyilatkoznia kellett a leányról, akit a vitéz el akart venni feleségül, hogy a leány erkölcsileg, politikai tekintetben kifogástalan viseletű, büntetlen előéletű és feltétlenül hazafias gondolkodású. A csendőrnek és a vámőrnek is engedélyt kellett kérnie. Találtam egy Princz Ottmár nevű vámőrfőhadnagyot akinek a nősülési engedélyben óvadéktőkét határoztak meg. 16

17 A kutatott iratok között találtam válásokat is. Válóok 1922-ben: A férj 6 havi házasság után elhagyja feleségét minden ok nélkül és vissza nem tér. Válóok 1940-ben: A férj a közös lakást elhagyta, a szeretőjéhez költözött és idegen nővel él együtt. Azóta őt soha nem hívta vissza, hozzá nem közeledett. 17

18 II. Dajka Béláné elbeszélése saját házasságkötéséről Dajka Béláné Barna Ida Született Mándokon 1922.március 31-én. Ida nénihez egy kérdésekkel teleírt papírossal mentem, de amikor elmondtam neki, hogy a régi házasságkötések érdekelnek, nem is kellett kérdeznem mondta magától. 17 éves voltam, sétálni mentünk a barátnőimmel Tornyospálcára. Séta közben több legénnyel szóba elegyedtünk. Láttam, hogy Dajka Béla engem figyelget, de odajönni hozzám nem mert. Az egyik tornyospálcai fiatalember a lovasszekerével hazahozott bennünket Mándokra. Amikor odaértünk a házunkhoz, már Dajka Béla a kapuban várt. - Hallod?! Én udvarolnék neked. mondta Béla. De én kinevettem. - Hát idefigyelj, ha apád kilök az ajtón én visszamegyek az ablakon, de akkor is fogok járni hozzád. Az igazság az, hogy nekem is tetszett Béla. Mindez 1939-ben történt, de úgy képzeld el Erikám, hogy ez egy igazi kimondhatatlan szerelem volt. Nem lehetett egymástól bennünket elválasztani. A páci úton laktunk, néha olyan sár volt, hogy beleragadtunk, de nem volt nap, hogy Béla le ne jött volna hozzám, volt úgy hogy lúháton. Amikor üres perce volt, mindig meglátogatott. Nagy szerelem volt köztünk. Már két éve udvarolt Béla, amikor tudtára adták, hogy mennie kell katonának. Egyszer, egyik este édesapámnak előadta, hogy neki van egy gondolatja velem, hogy engem el szeretne venni. Apám pedig nemet mondott. Nem tetszett neki Béla. Én ekkor odaálltam apám elé és megmondtam neki, hogy ha engem nem ad Bélához, akkor engem az életben férjhez nem ad. Édesapám látta, hogy nem tágítok Béla mellől, így nagy nehezen beleegyezett. Ezután egy pár nappal a Béla apja, az anyja meg a keresztanyja eljött hozzánk megkérni, utána jött a jegyváltás, itt csak a közeli hozzátartozók voltak. Karikagyűrűt kaptam, nem ezt, ami most van az ujjamon, az már régen elkopott, ezt sokkal később vette az uram. Hirtelen kellett esküdni, mert Bélát besorozták, menni kellett a háborúba. Háromszor hirdettek ki minket a templomban. Két hét volt a bánom idő. Ez azt jelenti, hogy gondolkodjunk a házasságon, ha megbántuk a jegyváltást, akkor még az esküvő előtt 18

19 visszakozzunk február 22-én esküdtünk. Fehér i ruhám volt, krepdeszin volt az anyaga, a keresztanyám vette. Csokrom nem volt. A menetben csak a két keresztapa volt, meg Szemán Ilona, ő volt a szomszédasszony. Ő azért jött velünk, mert ilyenkor szokás volt a papnak egy kendőt adni, ezt vitte Ilonka. Batta Zoltán volt a tiszteletes, Bartha Ferenc meg a segédlelkész. Ők adtak össze minket. A községháza az Apagyon volt. Háhn Imre volt a főjegyző, L Oláh István volt a szolgabíró. Amikor megeskedtek az apósom házához mentünk. Vacsora előtt a Béla keresztapja meg egy másik ember elmentek apámékért, úgyanis a szülei, meg a rokonsága hívás nélkül nem jöhettek a lakodalmas házhoz, hívni kellett őket a vacsorához. Ezt hívták hérésznek, hérészesnek. Vacsorára húsleves, pörkölt, töltött káposzta, meg kőttes kalács volt. Menyasszonyi tortám is volt, Litki Jóskáné, Varga Erzsi néném készítette. A vacsora után táncmulatság volt cigányzenével, nagybőgő, meg cimbalom, meg hegedű. Nem sokan voltunk, csak a szűk család, így nekem nem volt tánc. A Béla családja állta a lagzit. Éjfél után felöltöztettek újasszony ruhába. Fekete selyem ruha volt, magába nyomott rózsákkal, meg kaptam hozzá a legdrágább termó fejrevalót. Abban az időben csak kettőnknek volt ilyen fejrevalója. Ezt apósomék vették. A staférungom a következőkből állt: 8 párna (2 a fejünk alá, 6 letévő), 2 dunyha, 2 rendbeli huzat, lepedők, törülközők, szűtt zsák, 6 db szakajtókendő, sütőabrosz, ágyterítő, díszpárnák és kapric (kispárna), meg pokróc. Ezen kívül bútorzat: 2 ágy, 1 almárium, 1 sifony, 1 asztal, 4 szék. A vásznakba piros bársonycsík volt szűve, és a leánykori nevem a BI belevolt keresztszemes öltésekkel varrva. Még a zsákba is. Édesanyámmal együtt készítettem. Egyszer lemértem, hogy mennyit bírok egy nap meg egy este szűni. 11 rőföt szűttem. - Tudod mennyi az 1 rőf? 75 cm. A következő héten vasárnap a sógornőmmel, Béla meg a bátyjával mentünk a templomba. Az volt a szokás, mint ma, hogy külön padsora volt a férfiaknak, külön az asszonyoknak, külön a leányoknak, a legények meg a karba mentek. Én már az asszonyok padsorába mentem. Nekem a fekete újasszony ruhámba kellett mennem, rajta meg a vastag kendő, a hajamat szigorúan hátraszorítva, fejemet a termókendővel bekötve. Ezután három család laktunk egy házban. Béla meg én, a bátyja meg a sógornőm, meg a két szülő. Itt is öregedtünk meg együtt, ezen a portán, sajnos már csak én élek. 52 évig éltünk együtt, gyermekünk nem született. (Lejegyezve: július 6-án Mándokon a Honvéd utcában) 19

20 III. A nagyvőfély szerepe, verselése 1910-ből A lakodalmakban a nagyvőfély szerepe mindig is nagy fontossággal bírt. Ő az egész ceremónia vezénylője. Általában egy nagy szájú, jó énekhangú ember vállalta el ezt a tisztséget. Ahány nagyvőfély, annyi féle verselés volt. Már régebben is találtam írott formában ilyen verselést, de most sikerült egy olyat is ami eredeti írással egy kicsiny füzetben van és ami számomra nagy érdekességgel bírt, az az hogy van benne - a nálunk már hagyománnyá vált - kendőről is szó, de a hérészes is felkeltette az érdeklődésemet, bár ma már ezt a szokást nem használjuk. Ezeket idézem: Mikor a vőfély a os házhoz megy: Szerencsés jó napot kivánok ez háznak, adjon az úr Isten kicsinynek nagyának. Mindnyájan azoknak kik itt jelen vagynak, reátok a menyből áldások száljanak Követségül jöttem ez ház gazdájához. Küldött a kedves mátkájához. Kedves mátkájának atyjához anyához. Köszönettel küldött minden rokonához. Édes szószóló uramék talán gondolják is hogy miféle járatbeli emberek követői vagyunk annak is ismerjenek. Ennek előtte néhány nappal ezelőtt tutokra adtuk hogy tisztes házaknál meg fogunk jelenni most tehát Isten segedelméből meg is jelentünk. Távol légyen az meg se gondoljátok. A mire czéloztok hogy fel találjátok. Elmegyek tőletek nem jövök hozzátok. Én azért nem megyek maradok egy szóra. Nem jött talán még el az engedett óra. Nics kedves válaszod mely vihessem jóra. Ne ültesd szivünket bánatos hajóra. A mi ünk kért meg keservesen. Válaszoddal lábom hogy hozzá siessen. Ne is féljen szegény hogy járnák üresen. Szánjátok meg szegényt könyörül szivesen. Egy üveg pálinkát küldött ajándékba a mely rokonának régi maradéka. Igen csudálatos munkás fáradéka. Sok féle szineket mertt visel árnyéka. Vedd el ajándékát kit küldött szivesen maga parancsolta hogy szép szeméjével kedvére élhessen. A szomoruságból vigságra vittesen. Kendő kérő vers: Valamely rubintott hallottunk itt lenni melyet méltóztatnák eladóvá teni. Mi pediglen asztat meg akarnák ha valmi módon rá lehetne venni jó hejen is vagyon lábam meg. Mert N N 20

21 itt vagyon lakása Kinél a rubintnak lett megtalálása. Ez a rubint pedig nem a föld gyomrába termett az ő kigyelme házába Nem is tanáljuk azt fel semmi bányába csak az ő kati leányába. Már ezen rubintnak ha nézünk becsére Úgy találjuk nem más lesz anak a bére. Hanem Kiss András a kis személyér Hasonlatos hozzá és minden diszére. Ki is ajándékát ttőlünk úgy küldötte el jó uramékhoz egész becsülettel. Hogy tiszteljük szives és jó szeretettel. Menjünk vissza hozzá jelölt üzenettel. Kérünk azért tiszta szivből minden jókat. Ne vonják meg tőlünk jó akaratjokat Hanem vászon béli ajándékokat fügesztjük kezünkre czimerül azokat. Hajdan míg a szép rend vala virágzásba hajdanába ijen szokás vala hogy mikor kezdődött lakadalmazásba vőfély volt az első a közbe járásba. Kitt is hogy mindről megismerjenek szép kivarrott kendőt kezembe tegyenek. Én is tehát ki mostan tiszteletben állok Tőletek kezembe egy pár kendőt instálok. Melyet ha ki nyerek majd vigan tánczolok Ily két új pár mellett többet is szolgálok. Azért hát uraim ne kevélykedjenek szép ki varott kendőt kezembe tegyenek Kivált egéségbe azután éljenek. Kendő megköszönő vers: Kinek ezen kendő volt keze munkája kivánom az Isten tekincsen reája. Adja meg valami jót kér tőle szája. Hogy örömel fojon világi órája. Tudjuk a kenderből míg vászon szövetik. Nem egy de sok kézen keresztül vitetik Csekéj ajándékul ilyenkor tetetik de mi eszt ugy nézzük mint szives ajándékot mert ezt ugy szemléljük mint szives szándékot. Hanem aki fonta ezen fonadékot ne érjen semibe holtig szakadékot. Sok jót kivánok szövőnek fonónak jány kiadó uramék csendes békességbe éljenek kivánom fris jó egészségbe szivemből kivánom. Hérészest hívó vers Szerencsés jó estét ez ház gazdájának Adjon az Úr Isten kicsinynek nagyának. Mindnyájan azoknak kik it jelen vagynak. Reátok az égb ől áldások száljanak Követségül jötem ez ház gazdájához Mert szép sereg vendég érkezet házához. Kit egy kegyes atya vár nagyon magához. Öömel ültetni fogja asztalához. Nics ott semi bánat semi szomoruság Hanem teljes öröm és vig múlatozás. Ma nyert egy koronát anak is iszák ma áldomás poharát. Azért hát uraim kik ide jötetek szép atyafisággal itten leültetek. Minden késedelem nékül el jöjetek ételből italból bőven részt vegyetek. Irta Kis András 1910 január 15 kén Szobat este 21

22 Vőfélyverses könyv 22

23 IV. Staférung Mielőtt egy leányt férjhez adtak, előtte már voltak az asszonyoknak teendőik. A staférungot el kellett készíteni. A nyáron előkészített kendert télen fonták, szőtték, hímezték. Településünkre igen jellemző volt, hogy a vászonból készült használati tárgyakra, mint a kendő, törülköző, lepedő, falvédő, párna, ágyhuzat, de még a staférungban helyet kapó terményes zsákokra is ráhímezték, a kerámiákra pedig belegravíroztatták a leányok kezdőbetűit. Gyúró kötő: HI monogrammal (Halász Ilona) Fal mellé való 1913-ból: felírat: Balogh Sára varta 1913 Terítő: Sz Á monogram (Szigethy Ágnes) Kenyérkosárba való kendő BI monogram ( Balogh Irén) Zsák: KE monogrammal (Kis Erszébet) Párna: PI monogrammal (Pásztor Irén) 23

24 Gyúrófa tartó Törülköző: BI monogramm (Borbély Ilona) Étkészletből való tányér, benne Csizmadia Kati írással, mely Lázár Istvánné staférungjából való. Boros készlet: Sz Á monogrammal gravírozva (Szigethy Ágnes straférungjából való) Amikor a leányt a legény szülei, keresztapja, és a nagyvőfély megkérte, és ha a család kedvére való volt a házasság, akkor a leány odaadta a kendőjét, jelét annak, hogy elfogadja a leánykérést és feleségül megy a legényhez. Az előbb említett nagyvőfély verseléséből az is kiderült, hogy a kendőt, amit a nagyvőfély és gondolom, hogy a többi férfi is kapott a karjukon kellett vinni. Ez a szokás ma is meg van de ma már a lakodalmi menetben a fiúk, férfiak oldalára tűzik, még pedig hímzett, hátulján két oldalon felhajtott, bíztostűvel a nadrág korcához erősítve. Ennek az a jelentése, hogy a elbúcsúzik tőlük, ezzel jelezve, hogy ő már elkelt. 24

25 V. Esküvői fotók a régmúltból Egy katolikus imádságos könyv első lapján ezt a beírást fedeztem fel. Akkoriban így történt a szerelmi vallomás?a könyv egy mándoki hölgyé volt. Veres János és Kukri Mária esküvői fotója 1916-ban (laktak Mándokon a Honvéd utcában) 25

26 Esküvői fotók Dajka Béláné fotóalbumából, a nevekre már nem emlékszik, a férje rokonai voltak a képen látható személyek. 26

27 Menyasszony a barátnőivel 1918-ból Bodnár Sándor és Urbán Zsófia esküvői fotója 1914-ből, laktak Mándokon a Honvéd utcában, kisbirtokos család volt. 27

28 Bodnár István és Urbán Zsófia esküvői csoport képe a szűkebb rokonsággal Ezeken a fotókon miért nem látszik a boldogság? Talán azért mert nem szerelemből köttettek, hanem érdekből a házasságok? A vagyon a vagyonnal házasodott, a gazdag a gazdaggal, a szegény a szegénnyel. Ritka volt az olyan házasságkötés, mint a Dajka Bélánéé. Ha a szerelmes párokat nem engedték, hogy egymás társai legyenek, akkor történtek a megszöktetések, amelyek általában egy ismerős család, rokon ól padjára történt, ahol felhúzták a létrát, hogy ne zavarják őket, hogy az elhálás megtörténhessen. 28

29 VI. Bibliográfia Anyakönyvi iratok: tárgyalási, kihirdetési jegyzőkönyvek (lelőhely: Polgármesteri hivatal irattára) Staférungbeli tárgyak képei: (a tárgyak lelőhelye: Mándok Közösségi ház helytörténeti gyűjteménye, a fotókat készítette a szerző) Egyéb fotók (Mándok Közösségi Ház helytörténeti gyűjteménye, a fotókat készítette a szerző) Dajka Béláné Barna Ida elbeszélése Nagyvőfély verselése (a könyvecske lelőhelye: Berecz Áron Mándok Kossuth utca) 29