Thomas F. Torrance: Einstein és Isten

Átírás

1 T.F. Torrance: Einstein and God. ford. Kodácsy Tamás Teológiai Szemle, 2000/2. Thomas F. Torrance: Einstein és Isten Max Jammer, a jeruzsálemi Bar Lan Egyetem nyugalmazott rektora, aki! #" %$& ' ()+*,-./"01* 2 " 34" 5' %6,()7 &89 :; <$& := &() % 5" 0> 18?* $ A@BC D FE 3G " H E IE & 'JK$L*I%'1<HE IE & '<M>! NJ4OJ$& J! " P J Q R> " W &18 YX D" - Z[ 1 T " :;$<3G Y> E Y) ([ 4 megnyilvánulásai épp olyanok Einstein számára, mint egy természeti teológia. \3G3G-] :;$1 3G YY^R?>:_'! 18`< S&6,<J$&$a*> bz[ c& > TR d %$ V 24>"`$\:_ & $ VT 4>"e1 f N! g! 18T Y<3G> d 3G$,f 8h:;QR UZ)? <4>i-OVT>&18 Friedrich Dürrenmatt egyszer azt :; TR@]jC. i8k&>8>" < l> <3G$mZ)? <4 -CV&18:=' <H:=' W &8n " " <'a-o:; egy álruhás teológusra. 2 p :qv Y 3!!:=-\V&>8r &8N<3G S X s:; Ii4>3GV 2 $ 1"t 3G " hs3 Istenre való utalásokat, mint egyfajta façon de parler-t [beszédstílust], hiszen Einsteinnek volt egy mély, vagy inkább nehezen megfogható Isten-értelmezése, ami $ $ u$gmy^r1:;' 18Tvm 2* $" 18NJ$& $ u & \([ % G4Ow 3G J P (<'<3GI)exy!z3 3o &18 mélyen megalapozott életfelfogás és gondolkodás: Isten nem csak teológiai módon fogható fel, hanem sokkal inkább egy megélt hit -ként (eines gelebten Glaubens) ragadható meg. Albert Einstein 1879-ben látott napvilágot. Hitüket nem gyakorló héber szülei {; :! T-}:_J()R~` N T V 1 /$, " -usvu4/ Y " I'> Ih()' )e;\3 ' I:; u0> *>$ 18 0O) 3VT 1& ) (['2 V,$2 " I% Y * " R I a- 3G' :US31'G<' " := & E % 4! júdaizmust tanult. Einstein tizenkét éves korára mélyen vallásos lett, Istenbe vetett %! " 1bV,$2v~ >3! ƒo$] 2 V1* : ^ 31< " ' () [' 1 ]<3? 1* R $8$2* P ' JO6,TYa-OJ4T Z[ R> i TJ4OJ$& $ < LR " h6 -us:; D8 S" ` I " i'a>s:=! T `$=(<01* ne V?& > /:=& ' T" énekelt. Einstein egész életén keresztül rendszeresen olvasott Bibliát, Ószövetséget és Újszövetséget egyaránt. Megtanulta a héber nyelv alapjait, de magát a nyelvet soha 1 Max Jammer, Einstein und Die Religion, Konstantz, Friedrich Dürrenmatt, Albert Einstein, Zürich, 1979, p.12, idézet Max ˆ2 \ Š[Œ% ƒžg op. cit. p.54: Einstein pflegte so oft von Gott zu sprechen, dass ich beinahe vermute, er sei ein 1

2 nem sajátította el, a hagyományos JHƒ~ % a*> " $P3!$4] Yw 3G' " Q3GIJe :; :; " $gl3g T - "1 0> T0OJ nv & RXa()'$"L <' G=$ <R "i4r01iƒ- R.S3"ƒQ>.:; S < * > Y R1 s"0 i 3G4 3G'8T>" <a-b$ rítusoktól idegenkedett, amelyek a kóser ételekre, 3 m :^R '!!;:= & V'S <>3aI=&T> TR>" R' < * 2 " >3 T"Ae 3GR Yg" E ([i4r egy minden tekintéllyel szembeni bizalmatlanság, beleértve a bibliai és a vallási tekintélyt is. Szokatlanul független gondolkodásmódja volt: kritikai ugyan, de nem szkeptikus; ennek egyébként hangot is adott, neheztelve német tanárainak " $8 *X E &>8> I:= 3G$<$S < 1e R'! & (^Iƒ- V&18 E 0 ar ", " ' * I%'1<N 1^ 3& %:U'2=3G$ -VT>&18L:_ &v3g R^ (J LYƒQ> - " <4 W &>8 beszélt mint az egyetlen 3G :=$D8> GH <4Ye \3G> 1> sw &>8 0> Y$ h:; R 3G-;V&>8 T : *'! < : 2! Y '* '-BJ : * I%'1< %I T 2<$1ed js31< %RQ H" < 3 8$.*>!%%'TJO <R16 Q. SP>* 4 $ () \$ 01 J "1* $J <' o$ 3G [Io R'SI2'yw>VT_ T : *> <3 [I U S -] :#*,o" $y<j$& U3!>" T"n (J!% 4N<$S& E 4 - :U, " 01* 2 " 34" $PP (< I% :;3G Yy@lj szuperperszonális dolgok és célok, 3 < ( 43G0I amelyek nem tartanak igényt, de nem is képesek racionális alapra. 4 ebben a független szellemben ahogy magáról mondta tipikusan magánakvaló módon, egyrészt személyes vallási kötelezettség nélkül, másrészt mély vallásos tisztelettel, amit egész életén keresztül ápolt és megtartott. Nem csökkent bámulata az univerzum végtelensége, egysége, racionális harmóniája, és matematikai szépsége iránt. magáról: Élete derekán egy berlini beszédében az alábbi feltáró jellemzést adta Habár a mindennapi életben tipikusan magánakvaló vagyok, mégis :U S&:= %;S3 Y 3G &,<J$& $ 3G$J$4 3 az öntudat, amellyel a valóságra, 3G$P J M$GL & 31<'& J 0 < "1*>4>"# '2 V i! #" 03G0N[J$& $V S3 S ƒƒ>3gq S" *>! : magam. A titokzatos érzékelése a legszebb és legmélyebb tapasztalás, amire verkappter Theologe gewesen. 3 ˆGˆ z?š ˆ zˆ[ U Š)Œ Š2 Š. ŠTŠ "! 2 #$%&!'1 Š uˆ)(&!*#$+, Š-.)Œ Ž ˆ Š[ŒŠ &! / S 0+a 1GˆS + (GŠ?Š#2?Š( ŠG 3a Yˆ[ 4! ]Š5 $.JŽ6?Š Š 4#) ˆ2 7 Œ8# *#59?ˆŒ:[ <;&GˆS Š5'a D =?Š[ Š#a Š5>1Š#$(? Ž?ŠA@8BC5 Œ% ( D! &(+> ˆSŒŒ:+ E)Œ0(GŠ? Ž2(AF2 $ 5!ˆ0; # ˆ!G Š) szigorúan kóser-e, mire Einstein megjegyezte: Csak egy ökör eszik szigorúan kósert! Denis Brian, Einstein, a life, New York, p.128. Azonban Einstein soha nem volt tiszteletlen Œ% (?D?ˆSŒH[ Iˆ IGˆS 6&!SŠ[ TŠ# 4'1Š JGˆ5K&! A ˆ?7Gˆ[ 8z Š YŽ 4 Vö. Abraham Pais, 'Subtle is the Lord...', Oxford, 1982, p Ugyancsak idézet: Einstein, Ideas and Opinions, New York, 1954; A legnagyobb princípiumok törekvéseinkhez és ítéleteinkhez a zsidó-keresztyén vallásos tradícióból származnak. Lásd még Max Jammer, op.cit. p. 48k. 2

3 !: > \ 3G m VT )e * I%'1\ SP()'^f$SPP1Ẅ &>8>-m:; D Gw:U R " :;8` <4E G 3G6,$1!iP()'^ :Ẍ * $1 3G 2Y $Tc.Y^R1:;' P z 6P ^N: 3G& ' e 3 az ember, aki ezt soha nem tapasztalta meg, olyan nekem mint egy vak, vagy mit ne mondjak, egy halott. Érzékelni azt, hogy bármely dolog mögött lehet valami megtapasztalható, amit értelmünk fel nem foghat, és ezeknek a 3G$PNJ$& B$ E N<$S& }:; " <S"l" 03*> Y* -b:; w&>8>$ * Y2 3G2Y " <0>3a4 R$ 3 *>I%'<N2è Z 8 $ :! $ * %'1<N+* S&>8T"Ae 3G':; : < % & R4 rácsodálkozni ezekre a titkokra, valamint alázattal kísérletet tenni arra, hogy értelmemmel valamiféle képet alkossak mindezen dolgok fenséges struktúrájáról. 5 ~ I 41I L> 0,0I /* #KV R1" 01 3! Y<<$& 2n(< %! G4 3!! VT R1 " életévét, elhatározta, hogy kiiratkozik az iskolából, elhagyja Németországot, föladja német állampolgárságát, és csatlakozik Olaszországba költözött szüleihez. Úgy döntött, hogy nem Olaszországban, hanem egy svájci, aaraui iskolában folytatja tanulmányait, ahol azokat sokkal szabadabban végezhette. Szenvedélye Mozart 3G $ () s$ E 3G D" L <' h 1* '27 J4OJ0R?0I -u R1& "/E DE GR 3G$1<$2s:_& s:;q R()' folytatta tovább. Lévén nem svájci származású, fölmentése volt a katonai kiképzés Q -f6&8` IR41\ 18T <-bv&18n %!:= N(<0 S 18 & > n" 6*1 I fe &%%N[<'S& >"1>k %<mint például a barátaival végzett természetrajzi expedíciókba. Megtanult integrálni, D:=$ " R Yg$u&T> TR>z" R%=.E $ 18 j"1 0 0N< L JR' 2Oc3G- V&18 R>& " kinézhetnek, ha valaki egy fényhullám hátán végiglovagol, lépést tartva azzal, amint keresztül vágtat a térben. 6 Tizenhét éves korában véglegesen eldöntötte kilépését a 31< %RQ_*>! %'1< " 0>3!0O)<$&1>4Ye Aarau után Einstein Zürichbe ment, ahol a világszerte híres >, V "1^:_ ƒ * I%:;N<:U$S T0>" b"1^ 3^AJ>" J (<' )eaz 1 n", 3^1'S Y<4 D G Y^ C:X 3!" w Y " '>- :; ()Rl < 1 -w T*>' ([ 3G R :U munkahelyére, egy Hivatalhoz, ahol korszakalkotó tudományos munkáit megírta. Ezek az Annalen der Physik-ben jelentek meg 1905-ben. m$:;' 1" 3G : P z(<' Q - Y^R1 I% " - VT>&8 :;, Y IFf N Z[ S 1 <4 különösen érdekes Mileva Maric-kal, egy szerbiai görög ortodox család sarjával kötött házassága. Milevával egyébként fizika órákon ismerkedett meg. Noha nem a 5 Idézet: Denis Brian, Einstein, a life, New York, p

4 3G :=$D8>.V B*>&>8 * %I'G<Nn" 0 4 R$nV3 4>" [n0n[3g -;V T!: se 3G " -u & <" * Qv3G6D 1X- VT>&8t 3L VT'3G1[J'&+VT')< *>>,h J' Z[Y 1 J4> * Q+& R" R'<' $ := & 18 %% " >3!'< Ne p 8 %i*' 1*>!iQ 3.$ h$h R4 ^ * 3^N:= :_0>& 0% j" 3G:; D"1^A $ i!:% GH <4>]*> Q & > TR> 2! -bsv &>8T" < VT 3G ' ()uuj <S 3? TR! h$\j2 2 öltött fogalmakat, ami mintha azt jelezné: sokkal több, mint csupán egyfajta 3GQVG 3G 'I2 * F -:;, Z[ 1 <4:; TRIt$ & R?> )e I'S& OJ 18 :; " 0T*> V 2 4 3n &18` (W T-f:; D8 2 D. %R4N< `" <' T- Hƒ `R% &18 amerikai újságnak, a The Saturday Evening Post-nak. Mekkora befolyással van Önre a keresztyénség? Gyermekkoromban mind a Bibliából, mind a Talmudból kaptam útbaigazítást. Zsidó vagyok, de a Názáreti ragyogó alakja csodálatra késztet. Olvasta Emil Ludwig könyvét Jézusról? Emil Ludwig Jézusa felszínes. Jézus túl óriási egy frázispufogtató tollához, mégha tollát ügyesen forgatja is. Senki nem intézheti el a keresztyénséget egy ilyen szellemességgel. Elfogadja Ön a történeti Jézust? Micsoda kérdés! Senki nem olvashatja úgy az evangéliumokat, hogy ne érezné Jézus valóságos jelenlétét. Minden szóban ott lüktet a személyisége. Nincs mítosz, amelyben ennyi élet lenne. 7 m>4>=3l (W Q Yn% * 3! V S"sY^N ()R 6,Ih:; R'GS@ Jézus Krisztus volt minden zsidók közt a legnagyobb. Mindenesetre Einsteinben (<Q <$ 3S :; & := <RtK31 RQ <R16% QVT>39$ 3G :;%$!% :_QRV3 *>%Q " 0 4 R$<-5:; Berlinben ahová 1913-ban nevezték ki professzorrá egyre eltökéltebbé vált az D% ;$f> <' A % u D J'! 18?^NiQ} T' N':;R'1<"n<1 <' e " 0T*> " 3G4h$*? BE % )$& ;$ " $ E " 01* Y h4 \ S D 1 a- R. 3G n3g 1 T * ƒ)<3g$ Y " 1*>'J(J a> Mileva utálta Németországot. Einstein sírt mikor magára maradt kénytelenek voltak elválni. Egyszer Einstein azt írta neki: Te egy szentély vagy számomra és az is maradsz, : V 3u T :#E $ <VT wv33g'b< S 1" f:='2e< ux2qnp ' $*?* b" $1<41 <D 1 ne % )$&1 b* Y ~ & ' 18 '* C S&>8? Y\$S BVT' < * 4 özvegy unokatestvérét, Elsa Löwenthalt, aki 6 Lásd: Denis Brian, Einstein, a life, New York, 1996, p George Sylvester Viereck, What Life Means to Einstein, The Saturday Evening Post, október 26. 4

5 hiszek. 8 A zsidók üldözése, szívszaggató mészárlása Németországban, és az ellene részében gondoskodott róla. Az egyetemek ellen irányuló náci hadjárat ellenére, és S"LR ' J- V&>85 1<:=$ <,$" P I'% ƒ}$h',%' Nu < % i* '< I:=$% $ E 4>i & miután 1916-ban publikálta a Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie-t az Annalen der Physik-ben, Einstein tovább folytatta tudományos kutatásait és a 6,' C \ S D 1 e $% %!:F $ "1 Nd"1 3GR01I }E Y<4 "['; 3G>RN<'& '$S -fr h 3}*>$&1 R2* 3G 2 Iƒ-_VT>&18t4 $B> ;31< %RQ " > %$& ' ()- Polányi Mihály külföldre mentek: Einstein Princetonba, Polányi pedig Manchesterbe. Berlinben töltött évei alatt :U R1* $& & :; S& 4> < 3 Max von Laue és Max Planck bizalmát és támogatását; de a p 1 R>6 (n R6,$ $1< -!:_! 8 < $*T <4 $a*t < -:; S&>8 V <3G> he 0, (< 1 3 2I$"T- 3G'S:;O $:= *> 3G 4/E 3G D"1^ " <a- "1 0 0N< <N[3 TR^N%YW-u G I 3? :;, p T>!%H R6 ()T Lénárd Fülöp miatt mindig akadályba ütközött. Végül is 1922-ben kapta meg a díjat munkájáért, bár nem a relativitáselméletért, hanem a fényelektromos effektusért. Einstein a díjjal járó pénzjutalmat elküldte Milevának. $:= 1 [ 3!'& c31< %RQ>"#" J X# R03 $G<$ T "#V'G<' < C #%' V2Q közelebbi kapcsolatba került a keresztyén emberekkel is, például személyes barátságban volt Max és Heidi Bornnal, akik kvékerek lettek Edinburghban, valamint a Princeton Theological Seminary-ban, a Ross Stevenson és a Blackwood családdal. Amikor Andrew Blackwood tiszteletes megmutatott neki egy újságkivágást arról az HY \(< % := & -A$f:; S&" $ <R 3 4 -vvt>&18 interjúról, ami a The Saturday Evening Post * (< := & 'I H S3G-S"" > h4le &8 I:= J! *15$n3SU* ' 13G,@\j3L3!- S: irányuló antiszemita amerikaiak támadása ahhoz vezetett, hogy Einstein egyre,0>" $S, $` 18 6I, <S& 3" RIh3?< RQK 3G' <:;S3G'1<'V3G-B 3!1 N<T <seix 3* 31< %RQ ' [J V3K* Q " 0 4 R$<$-l^ &18T S"" > :;$D8<$& 1< a, #K" < G 3 8T$! egyházat és annak tiltakozását Hitler és a holocaust ellen. Íme egy bekezdés egy >8>! % * $ 4 -:U,9f N! &8 := < D" P1 ]P 0>" T " 6 &>8 3G S <Q# magatartásról, amit az episzkopális egyház a holocaust alatt tanúsított: j~ 3GRJ'& 3? < := 1< *>' :7S3; &8 := "14 -NV&8u:= &* $R "h3- Y^R* ' T-V&>8 :; R> &s? A 3"$" *>,"t3 & 31<'&L &18 <' G VX <$&1 " J R nem, az egyetemek hirtelen elhallgattak. Azután az újságok nagy kiadóira 8 Denis Brian, Einstein, a life, New York, p. 277k. 5

6 E &>8>!!:_- " " T " 3G 1*> R$8 1 3G " 134> ^ &8 " D 8 *'! 6,%'" 3G ar)'& H 3! < Y " [-CR 4" ƒjéppúgy mint az egyetemek, egy pár héten belül elcsöndesedtek. Csak az egyház áll ki becsületesen az igazság! E ( '<'* <3G :_ T- ;, VTR()' J! % Ne \3G 41Y : $ JR ", különösképpen az egyház, de most kimondhatatlan ragaszkodást és csodálatot érzek, mert egyedül az egyháznak van bátorsága és kitartása ahhoz, hogy kiálljon az intellektuális igazság és a morális szabadság mellett. Kénytelen vagyok megvallani, hogy amit egyszer megvetettem, azzal most fenntartás nélkül együtt imádkozom. 9 Hadd utaljak most arra, amit egy princetoni barátom mondott el nekem egy, a V' W SI2I 01 Y$ g R'!iO} < :=$ 18? <4Yef D N &>85" < 138T$ L :Ua! " : <Q $,- VT> 3G$S u&18gx, " 0N[3G -VT>&8 E >VT'1 3" R(J! T" $:= 1 [ 3!'& 31< %RQ>" $ <e ~ S < J y THƒ 4 -N<41]VT>32 :=&N'* Meglepetésükre Einstein eljött otthonából, a V & arx()$h Iye ~ &" $ JR 3 4" yƒ- VT>&18 < " 3VTH V33G' (^ " -U:; ) 4" 01 0:;:=! E & R'" 4ƒ- D P R & V S& RX()$ j %:='R1" >3!T%: e+~ $& YJ- "T0> 18T0 & 4 I:='R)'& " w I% 4 &nc n&>8>" < `QR13a" R?I y% Q -fv&>8`ja3n :_> < " S3 Z[ S $ 3G4V03 :='R<'S&>>! " 0> 18T0 <0&2([ T " -U$n" 6* ' )'S&! " () 1<6,$)$n" $S (<$"6 G-U:_ G P:; E "1^ & 9Z[ S H" $P E >&, " - : 4 szerinte ebben egy kisajátított, visszautasított. 10 Összekapcsolom ezt a princetoni véletlen esetet amikor elment az I:= " :; <uv & RXa([$*>! -f3a3gc3n J :U$ 18>!%-C:; 1929-ben Berlinben történt, ahogy arról Max Jammer számolt be nekem egy mostani levelében. Arról az ~ G^NV - &8L3< %RQsV & arxn:x * $13 alkalomról van szó, amikor Yehudi 3GQ Q1 ()'< 3G%c &18L V1* T- Vt$B w <V:un: X*>! n:; &A 3GQ Q " -=V= <D ] % V <:; "1^A " 7 I7" 03 < :X " 0 R0I Bruno Walter vezényletével. Einstein annyira megtelt a muzsikával, hogy keresztülrontott a színpadon, el egészen ~ ^V 0,0342(<$ & $ue " %',1Iy@ Jetzt weiss ich, dass es einen Gott im Himmel gibt Most tudom, hogy van Isten az égben Megjelent a The Evening News-ban, Baltimore, április Lásd a Princeton Theological Seminaryban tartott beszédét 1939-ben, Ideas and Opinions, New York, 1954, p Ezt Denis Brian is leírja, op. cit., p

7 ~,d:; Ru A: R 3 "1?"UC N 1 <4 -A Y^R?QO Q $CjZ)? <4> \f3= " $ <R$ <"" V! &A WA,8TN<? -: GbS:; 1 G8? < \ IJ4 P z 'G < '2< 3 "Ae/ $ E >&* S3; 4aR'T V' J!i$a*>4. <$3G$ n" $ " $ <R$ < k3g1 6, " 3a>:h@ \f z N.:U $ [I jsz[ - n 2Y Hogyan mutatkozik meg Isten matematikai és fizikai munkásságában? 1) Einstein mit értett Isten alatt? Élete korábbi részében Einstein úgy utalt Istenre, mint egyfajta kozmikus értelem -re, amelyre nem perszonális, hanem szuperperszonális módon gondolt; ugyanis, ahogy Spinozától átvette: miként a perszonális fogalmat az emberi létre alkalmazzuk, úgy az nem alkalmazható Istenre. 12 ~ RS3G> T', C N! ns3uz[? <4 való beszédben a zsidó-keresztyén utat választotta, azaz: Isten magát kimondhatatlan módon jelentette ki, mint igazság, ami önmaga bizonyossága. Spinoza állította, hogy igazság az, ami önmaga mértéke. Igazság az, ami önmaga és a hamisság kritériuma is, mint ahogy a fény önmagában és a sötétségben is megnyilvánul, azaz, akinek van egy igaz ideája, egyszerre van tudatában annak, hogy van egy igaz %R ' ([a- $! T" - V&>8 " $P1 % :; &" $ <R4S(< I S3 3 $ 3G$", R & igazságtartalmát. 13 Ennélfogva egy dolog megértése a maga kézzelfoghatóságából (<0 T-gJ (['2h & 3<'& ' T" 3L J J()$ 4 -; $ "1 Ni- V&8 " '> %! T 'S := "+ Yk további igazoláshoz. 14 Így, amikor Isten kijelenti magát gondolatainkban, & 3<'& ' S"}>!YJ4B J J(J '()' (< Qi " TƒIdE E >& '1 ^N?" -v:; %I2Y az folyamatosan ütközik gondolatainkkal, és értelmünkben teljesebb felismerésre késztet minket. f N! D8> :;QR & R" R% Z[Y 1 J4> - " S3 ^ * 3^N: < R'%O harmóniájában és racionális szépségében jelenti ki magát. Ez a kijelentés egy := &E & I:=3GV2 -w!%'3! -w R'%ƒ $ % 3 % 2 " E J() 3!4r GY^N,6* *'%31aR' "6*>'! T-C!:_! 8 _4 }Y^R1:;' 18 \$Gun:X*>$1 3G Y So'S [<6,IJe]fIJ4OJ> BY^R:;' 18 volt az a terület, ahol Einstein érezte és ápolta ezt a csodálatot és tiszteletet. Egyszer 12 Stuart Hampshire, Spinoza, revised edition, wˆsœƒ #-(/ Ž ˆ zˆ?š[ Spinoza filozófiájában az, amit állandóan ismételve kimond, hogy megakadályozza a félreértéseket: nincs kifejezés, amit Istenre alkalmazva meg tudná tartani az értelmét, miközben azt emberi létre alkalmazzuk. 13 Spinoza, The Chief Works of Benedict De Spinoza, Vol. II., Ethica, Proposition XLIII, fordította és szerkesztette R.H.M. Elwes, London, 1889., p.114; De intellectus Emendatione, pp Idézet Stuart Cˆ2 Œ Š ŽG Spinoza, p Tractatus de intellectus emendatione, szerkesztette R.H.M. Elwes, p.19. 7

8 mikor Ernest Gordont, a Princeton University Chapel dékánját megkérdezte egy skót \ % V <R - V&>8T KY^R1 T'f N! &>8 3G S X ösztöndíjas a fényképész Alan I% "1Y^AJ' "7$` 18 I*' 1* Q+ I 3S!i! "1X <$& $ T "7 &81 Y J$yk 6D < -us3 * ' 13G,@ j&8n< ()'OJ-N:;$D8 J4]E " arql'sv6,h $ 3G$wV' J>32 :; S&Ae 15 Nagyon is igaz: Einstein * I%'1< w$1 Y^R1QN VT ([%:Un &8 $1 ^ &8 S3k*>,-CV ƒ3g :; R1" Yƒ4r:_0>& 0%;3nZ[ 1 J <' 181^ QU'V6 O $ 3G$" VGW 3GQ R1I:= &Ae p : J0>"" T4_ I3 2 \3\j 1&18$ GH <41* S Q gondolataiban mindig meghatározó volt. Habár Einstein maga nem volt egy " 0T S 3? I 31 RQ V6*>4- judaizmus epicentrumával, a halacha-val ellentétben bizonyára inkább egyetértett volna azzal, amit ma Rabbi Shmuel Boteach úgy nevez: Isten maga-helyreállítása. 16 Tudományt csak azok teremthetnek, mondta Einstein, akik alaposan átitatódtak az igazság és a megértés iránti vággyal. Az érzelem e forrása 3G M* %I'G " 0> J$ 4E S" RNekVV S3 3F#V, Y+VT>3a3G' Y 3 " - :; lehetségesnek tartja, hogy az a rendezettség, amin a világ létezése alapul, < 'I Y<- $h" 0T*> " 3 [$uw1 (<' := & $ V ƒ4ve p :qy^r1" S"N$SP3G D ;8>! < R UY^R?QO -h" "7 1 :U$8V, 1e; 3G,Y^' Q/!i'! " E J() 3GV ƒ4# &18 képpel: a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül pedig vak. 17 Ez a nyilatkozat az 1939-ban, a Princeton Theological Seminary-ban D:_ R1IL G 3G$R$>4 * Q - R 9 3#'* <Q < : &>8> R - ^ &>8>! T 37()!% "q:_ & 18 I% " 3G[ Q 18 I% " 3G[ <-1S:; D8 S"N Y^R:=' 18 )Q%-A * ' <Q> $GbZ[ S 1 <41 Y)e Amikor Kessler gróf egyszer azt mondta neki: Professzor! Azt hallottam, hogy Ön mélyen vallásos!, csendesen és nagy méltósággal azt válaszolta: Igen, nevezheti ezt Ön annak. Próbáljon csak meg behatolni korlátolt értelmünkkel a természet titkaiba, és azzal fogja magát szembetalálni, hogy :U R $3 < * VT 4 ' ic:;0& 0IC:_ <R}*>I:= f 3G01* * $ 18 J-m$S G V i! $ :_ &:=&8 S <'3GV eo 1 T "`U: R E DE & V Q R1 & E 0 01Io' Qn <4 S" a tisztelete az én vallásom. Tulajdonképpen ilyen mértékben vagyok vallásos. 18 Einstein bizonyára nem volt pozitivista. 15 Aland Windsor Richards, Einstein as I Knew Him, Princeton, Rabbi Shmuel Boteach, The Jewish Chronicle, október Ideas and Opinion, New York, p Denis Brian, op. cit. p

9 :; $V ' 18 :='1< " C N 18 %I2 " >3G[ 4 $:;' /:= & $ $G W (<=', Y Y^R1QN U3G :;$D8 1w < :;$ 8>!"k$\QV (<"B %I 1< 4 való felszabadulást vívja ki, és ezáltal eléri azt, hogy az elme alázatos :US& ')<b; $ 3!$ h:u S&1 N C$ Y :# T&>8<3G XAJ$& UE!%$UE <R^ (< Tamely a maga rejtett mélységeiben elérhetetlen az ember számára. Azonban ez a magatartás számomra a vallásosságban, a világ legmagasabb szinten való $ 3G$" $1J$a> Y:= & 18 *'! 1^Ye m1* '2 ' W &8BYX ". T " :;-mvt>&8n Y^R?>:_'! 18 : &8N 3? X := &1 I 36,z(< *D%'1<N :;P1^N 3^AJ>" 2 <(J' antropomorfizmusának salakjától, hanem hozzájárul az élet megértésének egy vallásos átszellemesítéséhez is. 19 j\3n$.* I%'J: BV 2' ƒs E J4T 3G I% : I'3G2O_ R'%'2 Qw' I-w" 3G"1 u3_p <Q11u J$ 3G% "1>! \() % % " A:=& '-A:; 8 " : O TJ R4 $ gyarló elménkkel érzékelni tudunk. Az én Isten-ideámat az a mély érzelmi :U S&&>8T43G4R$GfE :_'! ()->VT>&18(< i * S ; &18 E J4T? - 0>?:;& 'Q1* iq _ :;- amely a megfoghatatlan univerzumban jelenik meg. 20 Ismét egy: Nehezen találsz a mélyrehatoló tudós elmék között bárkit, akinek ne lenne &>8TE ( * %'1<N:_ &&>8T43G4 R$< 3h * %'TJO :; &&8T4>3G4 R$ i8 E > <:;'>! ([ % " 3G " -hv&>8 X*>0* / JR' ()/ :;$1 3G B01 *>$ 18 S" VT <:;Q> %' ()'-!:_! 8 &8L i8> :=& 1Jar < RXt$ %!: "N$ w(< % "s:= & -\V&>8t :; %I 2Y minden rendszeres gondolkodás és az emberi lét minden cselekedete teljesen ([ % $"1 S * Y2 3GY " J0>3a4R$G2e < 21 Ennek az állításnak egy másik változata szerint Einstein így fogalmazott: j \ 3G 18T->VT< 1 Q ; S&18*> 'JO $ 3G$V 3!- 3 S3 :; &&18T4>3!4R$J-NV&18U:; TR :US& TJ < RX Y^R:;' 18N :^N?"N :;0& 0IFq* I'S& < D 'TJ $ 19 Out of My Later Years, New York, p.32.; és Ideas And Opinions, New York, p Lincoln Barnett, The Universe and Einstein, New York, Mentor soft cover edition, p

10 :U S& $ V 24OJ$& BVẄ 3!QR1 ":= &Ae]&18`E J4T>-f0 :;& ' P 3%'\* I%'&' " () I G4B$ Y : }*> Q. 3G I%' <RhV,-b:; D8V 3u:;$8`$ 3G I :" PN G< Q R S3 fejezi ki az én Isten-fogalmamat, amely hétköznapi nyelven «panteisztikusnak» (Spinoza) mondható. 22 Hogyan értette Einstein azt, amikor úgy mutatott Istenre, mint kozmikus $ i!:% GH < -fjhi$2 3G$! `:; &1, $ ƒ S : T&8N<3G XA<$& $ GH J -f" J } : <, " ' &8JD: ^OR> " E J(J 3G$)< 1^ y@js3 _ 1f&86 p :+*>1,f:; R D&u" 01* 2 " 3G J- 6z&18U T : " 0>? 181XnP ƒoj := & <S& R> i-]v&>8>! h& R" >3!T%<e>~ R < 2 < _* %'& N< ni'2< 3G " - V&>8gZ[ S dẅ &18uE &1_E -]:; o: R B <a! i> T'!% Y < TR> T "n_*>$&a<4. P <,Y^' ƒ %P()'amely meghaladja azokat a természeti törvényeket, amelyekkel a tudósok dolgoznak n S < ; R1 & < :=$&B" $G<41u* ƒ23g$ 1" -]R ;,$ J4 h 31< irqh" S < 3SY8$ u* I%'1ƒQ>inem fogalmazódott meg benne olyasmi, amit az Isten emberi ábrázolásban való kirajzolódásánál perszonálisnak vagy antropomorfikusnak tartott. Inkább a szuperperszonális (ausserpersönlichen) fogalmában gondolkodott, amely felszabadít a csak perszonális (Nur-persönlichen) béklyóiból, vagy az emberek 0>?3G4UQV (<,>Q>Ye Ami fontos mondta, annak a szuperperszonális tartalomnak és :U$ 8N)$& " 3 $ * $ 18> -/:=! 8 0 :US& qv :=/() % 4N<$S& $F 'VW3GQ :U S&&>8T43G4R$G 4CE " R-f " $"1 w <a- V&8.* (< "6Y<$S % 2\ 3?" H "k_ Y :; T"`3u Y $ S3G4T*> ]* Qn &8 6i$1J$ < 1e~ ' "1 0 1>! c : lehetne Buddhát és Spinozát vallásos személyeknek tartani. Eszerint, egy vallásos személy áhítatos abban az értelemben, hogy nincs kétsége azoknak a 3^ P P [ 3!> T'!% Y R & >" T"$G a$!i>" " (< I G4OJ$& $ E J4T)$& E 4 amelyek racionálisan nem alapozhatók meg, de nem is igénylik azt. 23 f N 4 &8T" < L" $ <R 3S$" -V&18Lj ; Y 3 5Z[ G * G- : z [ 4L $VT3 21 Ideas and opinions, New York, p Einstein, The World as I See It, London, p Ideas and Opinions, p. 44k. Ebben a Buddhára való utalásban Ben Guriont, vagy esetleg David Bohmot veszi alapul Einstein! Vö. azzal a kijelentéssel, ami Max Jammer A"?ˆ*#kˆ*$+ ˆ?Š&! 2 1Š 0. TŽG GˆS +! mˆ K B #$Y YŠ# Rabindranath Tagore között folyt Rabindranath ˆ* ŒŠ $F#52$)Œ Ž ˆ Š Religion of Man -ról. Ekkor mondta Einstein neki: Én sokkal vallásosabb vagyok mint Ön! op.cit. p

11 * '%1 I3G "P T>3G ƒ $>! T-S" : R S $ 3!4 VS :;Q 1 '(J' :^ (< :; S& magát. Spinoza 24 azt írta Etikájának legelején, hogy Isten alatt egy abszolút * $&1 %$ S3G4 $2 ƒ " - >8>! *>$&1 Y^NiJ()R J'& >"1>Q 'I Q 3^ N3 %'amelyeknek mindegyike az örök és a végtelen lényeget fejezi ki. Az Etika XV. részének ajánlásában állítja: Akármi legyen is az, Istenben van, és Istenen kívül semmi nem lehet, nem is gondolható el. 25 Einstein bizonyára azt tartotta ahogy az 4 'D% RQ Z[Y?V 3 * Q E 8 :; R'J ([ 3G - V&>8 Z[ s $"1 u< :U:= U:= & : Y<:U S VT 4 NR V&18 ="!% " G N?" >P 3G'V3* Qu" 0 4 R$J$ < f&8u6 3 h <; " $ <R$ < R% * '% 3!'a T-}VT>&8/j ; Y<3 \ P 3G Z[ S $ G- " 0T*> " 3G4" y mondta: j p : Y^R>"` &18 3G S X. & *>&8. T :U 2\:; R 1 e p!:9* &8T>" I-C$ nem gondolom, hogy panteistának nevezhetném magam. Annak a kisgyermeknek a helyzetében vagyunk, aki bemegy egy hatalmas könyvtárba,!:; A! 6, * *> l3g':i h"1 Ni0 1 03G4B 18>!* 6 "T0> 18?** ev7&8 <:= " Y^R[(<hogy valakinek meg kellett írni azokat a könyveket. A dolog mikéntje az, ami ismeretlen. A gyermek homályosan gyanít valami titokzatos szabályt a könyvek elrendezésében, de nem tudja mi az. Úgy vélem, ez a magatartás az, ami benne van az Isten felé irányuló legintelligensebb emberi lét mindegyikében. Egy csodálatosan elrendezett, és bizonyos törvényeknek 1& R :U 1" R4_^ * 3S^N:;1d 3G S: $,?" -R \ G<";V :U'8TOJ ;$ ( "= 3G " 0 * $ 18> " )e V'S <> ]& R 1"; :+ ^ARS(<'"uE E & 1 A3S,>"3!yƒOd S <4Tƒamely az univerzumot mozgatja. Engem Spinoza panteizmusa megigézett, de azokat a felismeréseit is csodálom, amelyekkel hozzájárult a modern & > TR>" R'V3G- ^ &8T ƒ 43c Y<4.E Ii>3GQEI^ <-f" }% " $ y &8 T " - :/P R & " $2]"1 i0> 1>0>3G4 R11z1&1?"\ 2 Y Iƒe 26 Spinoza Henry Oldenburgnak, a Royal Society titkárának írt egyik levelében kifejti: Nem hiszem, hogy a megváltáshoz szükséges lenne ismerni a test szerinti Krisztust. Azonban egészen más a helyzet Isten Örök Fiával, azaz Isten Örök Bölcsességével, amely minden dologban megjelenteti önmagát, különösen az emberi 24 Ld. Denis Brian, op.cit. p Ld. R.H.M Elwes fordításában, London, 1889, pp. 45.& Denis Brian, op.cit. p

12 elmében, és mindenekfölött Krisztus Jézusban. 27 :_& ' D6 T%-mV&18ja D " ' Biblia könyvei iránt fejezem ki tiszteletemet, mint az Isten Igéje iránt. 28 Spinoza egyaránt olvasta az Újszövetséget és az Ószövetséget, például Szent János evangéliumát és a Zsidókhoz írt levelet, héber értelmezés szerint. Henry Oldenburgnak adott magyarázata szerint: Azért gondolja Ön, hogy János evangéliumának és a Zsidókhoz írt levélnek textusai nem illenek össze azzal, amit elképzelek, mert Ön a keleti kifejezéseket az európai beszéd szerint érti meg. Ha János görögül is írta meg evangéliumát, azt héberként írta. 29 Ez az, amit John Reuchlin Hebraica veritas-nak nevez. 30 Amikor Martin Buber, egy másik zsidó, akit Einstein akkor már negyven éve ismert, egy napon Princetonban arra biztatta, hogy vallja meg hitét, Einstein azt mondta: Amire mi [fizikusok] törekszünk csak az, V&>8 E!*'3? ( ^N" \2e7 ~ $]:=$i8t? :; & $ ( "U S :;$3G A, ", w(< i Y " annál jobban tiszteljük Istent. Einstein azt tartotta, hogy napjainkban a vallás és a tudomány gondolatkörei " 0>3a0I d" E% D"1Y^A E 4.E <'J}ja <3G :U$ 8 Z[ `E >& :=' 6 }*> NeE ]^R1 I %D% " - S"" > P:;> E "1^ B:_QR L& > TR> S" - <4w() "N$SP h" $P3G "1 Istenre $c35 :_> 3G :=$D8 Y<$S&N$ S"KPN 3G % ViQ>& 13:=$ K'T <'3G ()'"" )e;f3g S"# " $P3G [ "9$ eszmék alkalmat adnak az istentisztelet vallásos gyakorlására és a gondviselés olyan %R ' D J-:; 8 " g3 : S < " 0 13!4s"6i*>' N<'& "+3G < h S"6,V2 "Ae 3 : 3 jelenti, hogy Einstein pusztán személytelen módon gondolt volna Istenre, hiszen V&8h:U S&() &8 3SY " -v4uz[ 1 T!A" P J Y>! h S&>8hE N<$& 1 szuperperszonális módon & > TR> -" z <4> S3A* I 1Ia->VT>&18 VT E E & 1 $b" ze (< 3? - $d" A 2 4T% V' tisztelettel és csodálattal állt. Ennélfogva mélyen megrendítette az, amikor O Connel Nƒ> A 6i>> JOw[ 3G:^]))v* 'ar,u4je 31 Amikor egy újságíró egyszer Kaliforniában azzal a kérdéssel rontott rá, hogy Doktor, van Isten?, Einstein szeme könnybe 27 Spinoza's Correspondece, LXXXIII. levél - ld. Spinoza's Works, Vol. II., szerk. R.H.M. Elwes, p A Theologico-Political Treatise, Spinoza's Works, vol. I., p XXIII (LXXV) levél, The Chief Works of Spinoza, Vol. II., London, p John Reuchlin, De verbo mirifico, 1552., 2.7, p.129. Vö. Torrance esszéjével: The Hermeneutics of John Reuchlin, , Church, Word and Spirit, Historical and Theological Essays in Honor of Geoffrey W. Bromiley, szerk. J.E. Bradley & R.A. Muller, Grand Rapids, pp Vö. Max Jammer, op.cit. p.54; és Helen Dukas, Albert Einstein - The Human Side, Princeton, p

13 lábadt. 32 Akkor tehát mit értett Einstein azon a kijelentésen, hogy hisz Spinoza Amor Dei Intellectualis-ában, az Isten intellektuális szeretetében, a legnagyobb boldogságban, amit ember ismerhet? Elfogadta Spinozának a gondolatát, hogy racionálisnak lenni azt jelenti: szeretni Istent, ugyanakkor szeretni Istent azt jelenti: racionálisnak lenni. Így annak, aki a tudománynak szenteli életét, nem jelent ez mást, mint Isten gondolatairól gondolkodni. Azonban Spinozánál ez Istennek a természettel * QK 18T6I, 3G N<6,'J' 1 "T> 1Y - S&18>" 3G[ IS&#0N[ 3!!EIX 3!0T% & $3 h % 1! Einsteinnél az Isten Verständlichkeit-je oly emelkedett volt, hogy azt nem lehetett % &8N<3G XA<6, :;$G<3G " H"3G[ E IE &VTQN<'& ' J1e 3 "N<$& G *>, transzcendens kapcsolat. Einstein zsidó lévén, természetesen rezonált Spinozára, minden modern zsidó filozófus legnagyobbikára, mivel egyet értettek az ember egységes hagyományos fogalmában: a test lélek, a lélek pedig test. Habár volt több olyan dolog Spinoza filozófiájában, amit Einstein nem tudott elfogadni, de amiért mégis hozzá fordult, az Spinozának Cartesius-szal és minden más dualizmussal 3G : 9 DV 2' < QR'G<- %I 2Y* 3 ^ * 3S^N: $ < (< 4 < '% ƒ harmóniának egységes felfogása volt. Ez egyszerre volt segítség és gát Einstein 3G':=' <?evf&18? <$13 J &6 I =4? -mvt>&8`:= & D" N[J 3n S&>8<$& 1$S < :=$!% $2 -C$ 4:;3GR6,IS-+V&18 * 2< S3 R4 $ $ <- qv^ I'S: $1 q <$3G " -7 relativitáselmélet és a kvantumelmélet közötti dualizmust. Másrészt azonban Spinoza & " H := :U2 "N $1 3G & > W " ^ 3!' ƒ S&>8T0 G YXA<$& &8 a 3GW :; J a* determinizmushoz vezetett, amely szemben állt az univerzum nyitottságának realista és dinamikus einsteini értelmezésével, valamint azzal, ahogy Einstein elvetette a világ zárt, euklideszi rendszerben való értelmezését. Így érkezünk el a második kérdéshez. 2) Mit jelent Isten Einstein számára matematikában és fizikában? Amikor Einstein pályafutásának kezdetén Newtont és Keplert tanulmányozta, <L :; &&8T4>3!4R$ < l( ^I -;V&18 :_$ 3G 2 01 *>$ 18 "7:; & Y<:U S <$1<$V 3 logikai út, mert a jelenségek és azok elméleti princípiumai között nincs számára 32 Denis Brian, op.cit. p

14 logikai híd. 33 James Clerk ~ Ib: ^ 1" '2J'& ' "u ^ :='! 18T3G'1<; 3 S&>8 3G X! := & <4N<6, Ye 34 Állította, hogy ami fontos, nevezetesen a valóság elképzelésének \3 ^ * 3^N: 4 < := & '%ISP6,% ontológiai vonatkozása: logikán kívüli probléma. 35 V <:;Q I' ()' "c" < $ u mja3u %R '"nz[ ƒ4>f<3g's :_!3G T"6 G-f$ :; S& 18 %i*' G^N "`3 ^ * 3^: 3! " 3G 2 i*$s < }VT 1& Q RI SD:= l3g':=' <-C$_$ V 2 41* $}*>'! " Y^,6i* módon, amely a tapasztalatra rezonáló megértésen nyugszik. Neki [a tudósnak] :U R BJ &6 <)$&u $ "1 N" N" vj < v:; RRR & -vs: 6z&l)GPA>)3) 2 WJ u0n[ 3! &8Xy( ] "1 Ni0> 1>0>3G4 2 < R1:=$ 18 " 2-:;6D& KP < 6 P ^:;" - := D8> " t#r R^ "G 6i* >"E ($1 EY 3 "1^ <"L & E 4> E!%R23Galapjaként felállíthat, fel nem fedik magukat. 36 V&>8k (J^ [) T"`3G"V3h3h :U b^ i* S 3G'I Y\ 0 * $S 18 " V 3G-f:; 8 " 4u" >3:_O3 R R^ "1 6*n:;Q R> ce %$P 6, VT 4Ne p :9 $ 3G "` >& "1^A W 3G "VT 3h 0 *>$ 18 " V S3 )"` P 3 :_ &N$S $< S 181^ &* Q GY^N6 Q -\:; \ %$ <V \4" A jelenségek és azok i 3 >8 >> R& ja 4> J elméleti alapjai között nincs logikai híd; ezt megállapított harmóniának írja le. 37 Einstein Isten gondolatainak letapogatása 38 " E ([ S3G$1[< I% \3!%$ <VT 4 Y<:= < T " 3g3 Y^,6* -\ : & "1^]=W (<')ecj~ $ mélyebben megértjük a természet titkait, annál jobban tiszteljük Istent. 39 Mikor élvezetes módon kirajzolódtak a relativitás-elmélet következtetései, amely reménysége szerint összhangban voltak Isten gondolataival, azt mondta: Nem tudom; vajon az Úr nem vezet-e félre, és nem nevet-e rajtam?! 40 Úgy gondolom, V&>8k 3u" P G< 2Y * n33!! $? 18 %- VT>&8nU J!% *,'G)!%:=$!% &8T I 2! d 4 < vetítik saját határaikat, és így visszavezetnek minket az univerzum kiterjedésének egy zérus pontjára, amit közönségesen a fekete lyuknak ismerünk. A fekete lyuk magába foglalja a creatio ex nihilo alapelvét, ahogy Henry Margenau állítja Einstein, The World as I See It, London, p.125k. 34 Lásd: Albert Einstein és Leopold Infeld: The Evolution of Physics, from Early Concepts to Relativity and Quanta, New York, pp. 125kk.; és Einstein, Maxwell' s Influence on the Development of the Conception of Physical Reality in James Clerk Maxwell, A Dynamical Theory of the Electromagnetic Field, Edinburgh, pp Ibid. P Ibid. p. 128.; és lásd még a Physics and Reality esszét, Out of My later Years, New York, 1950., pp. 60kk. 37 The World as I See It, p. 125k. 38 Vö. Denis Brian, op.cit. pp. 61& Denis Brian, op.cit. p Vö. Denis Brian, op.cit. p Henry Margenau, Thomas and the Physics of 1958, Milwaukee, pp lásd max jammer, op. cit., pp. 102k. &

15 Einstein rámutatott, hogy az univerzum kialakulásának kezdetére semmiképp nem következtethetünk, ez matematikai értelemben egy szingularitást kell, hogy jelentsen. Majd hozzátette: ez a meggondolás nem változtatja meg azt a tényt, hogy a világ kezdete valóban egy kezdetet jelent. 42 Egy ilyen kezdet, creatio ex nihilo, :;$G 3? J. %R U*,-f:= D8n>!% I%% Y >P T>3GuZ[ 1 <4!z" TƒI Deus sive Natura 3G:=$ ()$a> - : G &8q*>$&1-0 0"" $* Q :;& 'HI < S:4 3^ 3 T Ia- $#S3 ^ * 3^:;H E >& %:U'>-!:; : &>8 1< 2 S& TJ- R ([ 1J! 3 "A<$S&N 3? X identifikációban van Istennel. Most annak érdekében, hogy megmutassuk, Einstein tudományos ismeretében :U,g(< %! G I`jSZ[ S - G-U* &8G "KE G Q < s&18 " J 7 ƒ:=$ i4r4# 3G2 Nj3GQ '1J! : Z[ S 1 <4 -mvt' <: := &" 03G 6,$1 A@vjSZ2 c : 3? < J (['2$" O j God does not play dice ); Isten nem játszik nyílt lapokkal ( God does not wear his heart on his sleeve ); az Úr kifürkészhetetlen, de nem fondorlatos ( the Lord is subtle but not malicious ). a) Isten nem szerencsejátékos ( God does not play dice) Ez mintha Spinoza Etikájának &18 " $ $>4M3G' j A dolgok természetében bármilyen esetleges történés megengedhetetlen, de minden determinálva van az isteni természet kényszere által, hogy egy bizonyos úton létezzen $h:x " 0 R(<0 Nef&18N 3!QT*>!%- semmiféle esetleges nincs a természetben. 43 Isten nem szerencsejátékos jelentette ki Einstein újra és újra a törvény és rend teljes racionális világába vetett hitével összhangban, és visszautasítva azt, hogy a kvantumfizika bizonyos formáiban, mint pl. Heisenberg határozatlansági alapelve, feltételezi a * $% N 3G X5!i!:= " $$)e d'* <Q\< D 1=$ :U S3G4 $ Y$" n S" - :;, véletlennek mondanak: végül is az nem más, mint a gondolkodásnak egy negatív útja, vagy inkább a nem gondolkodás. Einstein Istene nem engedné meg neki, hogy := & I$S&N R2() >' <:U " * J %-q:; D G :;$<3! Y<4 3G>'! 8Tv[J'& ' " kérlelhetetlen tudományos, és a valóságnak mind a mikrofizikai, mind más szintjén 42 A. Einstein, The Meaning of Realitivity, Princeton, P Baruch Spinoza, Ethica, proposition XXIX: In rerum natura nullum datur contingens, sed omnia ex necessitate divinae naturae determinata sunt ad certo modo existendum et operandum. Angolra ford.: Andrew Boyle, Everyman' s Library, Vol London, p. 15

16 0 ƒ$s 4 6D J')' 'Ye o D &87 " :U:=u% 6D s % 1* $<,l3 "" 1 Y<:U S "1* Y^:; I:=$% Y " P < Y A@74 Ẅ &18 I'2Y-#V&18 S3 18 & j : ()'<3G " 3G : " 01 4N<R1, t*> QOJ'&# R G' ()'a*> Te V -V&>8t3 ^N * 3S^N:q$S <H R4s* QN<'& 'S!" E 8 :=Nn$kR1 :U "1^A ^ "GYW <' n$g < 3GE :_' Q B' &>8T I%& N< #:; &$ VT 4"9$ E E &VTQ>" -nr 7 J" Isten nem szerencsejátékos, benne van nyitott struktúrák segítségével viszonylag elemi szinten, még ha a megfogalmazásaik matematikailag pontosak is. Ahogy ; Y< 1 & 2h$ Y :;- $ 2 * $& E!%$ :=$&t4s I elismerte, hogy a kvantumelméletben a tudós érintkezésbe kerül a természettel, amely mélységében olyan szövevényes és nehezen megfogható, hogy nem lehet a véletlen $ 3 "N<$S&v3G XA)$&6 ;E & D:= *N" %E () 3G ejsz[ S u : 31 S < J J()'$S" O G-v <'2* D%'& 6,o 3 arra a tényre, hogy a véletlen végül is a gondolkodásnak egy negatív útja, vagy inkább nem gondolkodás. Úgy hiszem, ma sok tudósnak, különösen is a biológiában, szükséges megtanulni ezt a leckét vonzódásuk a véletlen -hez túl gyakran a Y^R1QN>";V$S3G& "1 < (< 4 =Z[ S" $ : b(< S 1 z" :_ & Einstein minden gondolata mögött a zsidó-keresztyén vallásban a világosság "!$#&%' ( ) *+,( "%.-!$-)/, /6"78"'9;:=<>- 3?"@.' 2 77 A": BDC!E#GFH-) -I7/9 1J,- KL-M<N,2/1O C K,2 ) -,2PRQ5#HS"9T!U 3"(11LU 35-M! 1L0'!$- 3"-11L2 3V2WPX Akkor azt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Isten maga örök teremtetlen Világosság, de úgy teremtette a világegyetemet, hogy azt a teremtett világosság S"- 7Y2 K.!$9?"Z[-<\!UW]%O ":^#_S"9$!UM3"(11LU 3"(D`Ra/1.# :^# 7,`b# <G9+c# 7d<>- 3 S"9$!U 3*e?gfh4 4-7i<>2 3:"2/1.0j j visszatérünk. Valamennyi, a kozmoszra vonatkozó ismeretünket makroszkopikus és <[9$: K.(1&7:"( k 9;: 1l1.79T),- )m- 3ono# K.U)/p#qS"9$!U 3"(g1 1.U 3r% -!-M9;^j"-W s"7 So-t1,7- K.-I77 A":u<>- 3?vfh7W James Clerk w # xyz-!!$)"- : : C 1,7 C )4 -;%OA":"`{0 B -' - 7,- B -!\# B 2M)n <>#W,-<G#W,9;:"#9 tulajdonságait, és ezeknek a tudományos elméletben játszott központi szerepét. Clerk w # xyz-!!+5: C S"-W,- fj9$)1d,-m9$)}`[#<g9t:"( K^#~,2IK.O9$' 0 ") 9;So- K&7 V< V' (o<gu)n}( 1^!$-*$K.U1.U j"#)m# B 2)n})"- : -! 1.0"'o!ƒ- 3"-1 B ( )/,(11.UI3"(/ "!$#&% ' (o) *+,(L? N<_9$) Hermann Weyl, Einstein princetoni kollégája, megfogalmazta Einstein fény-értelmezését: minden mozgó test a,2 K&4}- 7 21d9ƒ' 0o4 C 7ˆS"#!$8 S"9 1&7M(o)n"*+,U1&jo#M)r4"#W,UIK&( 74 #,8 <G- 3"`Š#~,2 Ki21=9$' 0 k"-' 9;3Œa/1.#I:Œ# fényhez való viszonyításban határozható meg, de amikor a fényt határozzuk meg: az semmi máshoz NEM viszonyítható. A fénynek egyedülálló fizikai és metafizikai 4 -!Tn}7-W,- So#M)z# S"9!U 3V- 3ono-W,-<vj"-)HQŽ- 7N- 3 nhsv2i31.0z,2i)/n"-70"`"# V'( <GU)n (1R- 3n}- )Y!$-W,- :jo- ) 23. Ld. Max Jammer, op.cit. p.38k. is. 16

17 C-nek jelölt Állandó. (ahogy Einstein híres képletében, E=mc 2 ). Ha a fénysebesség nem volna konstans, ha a fény mozgása bárhogyan is ingadozna, akkor nem volna K.- )}' `a/1l# :vs"2!-w,!$-)1&7- KDsiK.- ) ' -7-&!$-)Ž-/1.-<>2)n"- :"`:"U(1&7? B 2)n<v,#We%.# <G-I3i#v' (o!]3"(o: rendezett természetét. Ezért vonakodott Einstein a véletlennek vagy esetlegességnek helyet adni a tudományos magyarázatban vagy a tudományos elmélet kialakításában. A fény állandósága a teremtett rendben Isten R A": K C 79$`#<G9;K.0!#N71.9' 8d2/1 keresztyén szent iratok beszélnek Isten nem szerencsejátékos. Igen, hitt Einstein Istenben; Istenben, mint minden rendezettség, a racionális és morális rendezettségnek 9 1R# S"2 31L0[#!$# ki% U j"#) `"#<G-!TnG V' (o<zum)n}(1b3"( ) ' (!;:"("' U/1LUW 2/1b<G9$)"' -M) )}# k"9"2m!-w,2 9]K.U)n"*+;% #? :"- S"21&jV2 <G9$)/ f 9$)1D,-9T)}` 4 )4/s1.23"2 j"-)=q jou K ok"9$) ( 7#@1O,- ) 2/1Š# Spinoza, nem természetet rögzített egységben szemlélte, így a rendezettségnek általa elképzelt B #&%O,U&% # ' -W,- K,<_9$)"9 1O,#`\21 <z- K.- S!$(o3"9;: 1LO:"#W "7U!9 1 :"#Ik"a}1L(!$#W,( :j"#i) 2 KOD4}-WD0 <G-I3? Világosan láthatóak itt a fenntartások azzal kapcsolatban, ahogyan Einstein <>- 3 : C 7M-M!$*+,9 k"9t)}(o7y#h@ 1O,- )}2W? :"U K.a1.# : k"9t)}(o7m#`0[91 )}# 3 n (")d4}-m!$n"-/1 -)[S"9 11&7M#W,#/1.*+,(/,# a természet éles szétválasztását lélekre és testre, szubjektumra és objektumra, de mi van Spinoza mereven logikus és kauzális Isten- és világfelfogásával? Annak következtében, hogy ragaszkodott hozzá: Isten nem szerencsejátékos, Einsteint például Max Born azzal vádolta, hogy keményvonalas determinista, de ahogy Wolfgang Pauli is bebizonyította Princetonból Edinburghba írva Bornnak: 45 Einstein nem determinista, hanem realista azzal a Clerk Maxvellian -us tér és általános K.-!$#W,9;S"9+,U/1.-!<[2!-WD)}- : <>- 3 B -!-!$0 <G- 3 3 n 0"70' 211.-!$` 4 ( 3 n #,- K&<z2/1&7-,-W 2 K D4 -W 0 :"# k"a/1l(!$#w,( :ˆ#!# k S"-,0 1&79$)/e% -9 9$K.U)n"*+]% U :"` #<G-!Tn"-I:"-WN) -<!-M4}-WŠ:9 B -&% -M7) 9 #=:!#/11,79T: 1 :"#W"7#!$9+,U1 )n"- K1,- K&<G9$) (!ƒ8o3"9ul% U S"#! 2}1 #_4}# 3 n ("<[U)no(g1<z#W,-<[#D9;:"U SV#M!? w n}0o70"' 2/1Lvolt, hogy a dolgok felfoghatóságának mélyebb formái a fényre alkalmazva a K.-!$#W,9;S"9+,U/1.b21b:SV#)/ "<>-!T<>2!-W jv-)#h:"#"7#!t9e,u}1h:!ƒ#}1 1&79$: 1 B ( 3"#!$<[#9;SV#!)"-M< B -&%-I74 -W,0 : ki valami olyat igényel, amit Übercausalität-nek, kauzálison túlinak nevezett. Emiatt nemcsak az egyesített térelméletben, hanem egészében egy teljesen új <>#W,-<G#W,9;:"#9H3"( ) ' (!;:"("' U/1&K.# So#M) 1&7 A":1 2 3? fh7ˆ(!;n"# ) B #&%O,# <>#W,-<G#&9;:"# S"("!+,`v# <G9+ 0 egyáltalán nem ismert, tehát azt valakinek ki kellett találni Irene Born, The Born-Einstein Correspondence, London, p.180k. 45 Irene Born, The Born-Einstein Letters, London, pp , Ld. Denis Brian, Einstein, A Life, New York, p

18 b) Isten nem játszik nyílt lapokkal ( God does not waer his heart on his sleeve) 1.9' 8 4}# 3 n ("<[U)no#M9$:ˆ<G9#W <G9T)"'pf 9T)1D,-9T)}`J<_9$)"' k 9$) (7M#dK.# 3"#/1,7:"("' (/N#I7-! 1.0 k"# K.# )}a1.(!$#d4 ( 7`J# <G-!$n <>-3D9$!+,(,#i# 7W ` 4 ( 3n@1D,- )KL0o!bjVU K.<G9 B 2M!-:"2 k j"-) ` S"#I3onl!UWD4}#W,8 B (ok.<gu jv#)v3"( ) ' (!;:"("'W%O V):? k 9$) ( 7U) U!"- 7N- 3 n"2k&.-!$<vs52o1n)ny9;!;svu)s"#!$8zso(o!eb#j j"# )}`# 4}(o3n elvetette az érzékelést, mint a valódi objektív megismerési módot. Ez az alapfelfogás B -&% - 70"' 9;:r:9 f 9$)1D,-M9$) )}- : # B 9$79$:"#p V'( <GU)n"U 1O,- )r) -< % UW.1&79;: )n"*!+g!$#ik"(o: :"#!?bf j jo0! #!#I:! :"9# 7~#p<G2!Tn~<-3 3 n 0 70"' 2/1.` 4}(o3n #=,- K&<G21,7-W S"#!$8"'o9 &9eD:"#M9ƒ`-M!]K.-&%O,-W Š<G- 3V2 KOD4 -D0 K.-I) '%-) -< (!;S"#/1,4"#W,8 : 9v#%.-!-)1 2 3"- : j"0"!n2/1)"-< 1&7UIK <># 7I,#WD4 #W 8 #u%.-!-)1l2 3"- : B -! 1.7*$)"2M)}- : <>- 3 B 9T3 n"-!$4"-w,0 <_9$),UM9;jo8!$` ) kijelentett gondolatainak letapogatásával. Nem láthatjuk Istent másképp, csak saját fényének világosságában. Ahogy a héber zsoltáros mondta, A Te világosságod által látunk 2 77 A": B -!m#,-ik.- <H,-WuS"9$!U 3 j"#) # B 2)n : C 7k"( )/D K.-Ik"2 K.0! :"(okluwj j"#) mondottakat. Akkor a fény állandósága volt érdekes, most viszont a fény láthatatlanságával foglalkozunk. A fényjelek által hordozott matematikai minták :9;jo-W s"72/1l2m)ˆ:"-ik.-/1&7i A!1&7MU K.<[#I7,#WD4 #D8 <G9$) '"-) 91.<>-K.-W A")Y:r#,2IK.O9$' 0 S"9$!U 3"- 3 n"-w,- <GK.0"!$` annak hatalmas és parányi dimenzióiról egyaránt. A fény ilyetén felfogása a tudományos kutatás vég nélküli forradalmában gyökerezik, aszerint ugyanis, nem a láthatatlant kell kifejezni a látható alapján, hanem a láthatót a láthatatlan alapján. Maga a fény nem látható, csak az, amit megvilágít mélységében megragadni a S"#!$8 1LU 3"( `!$-W,#Ik"(o3"#D) 9R# 7 v1.9 fj3 n=3"( ) ' ("!$#W,#9+ `R# 4 ( 3 n# 7I fh9;)1d,-m9$)=<z(o)}'/,#? I@1D,- ) nem játszik nyílt lapokkal. Ez nem azt jelenti, hogy Einstein a mindennapi S"9!U 3 V): j"#)h,# k"#1&7,#!;4"#w,8nk.- ) ' -I7-WEK.-I) '1&7M- K.-/ ,0!"-!;:A"! C )/A"!ƒ0zS"#I3/nN#.8! :A"! C )/j C 70 kategóriák rejtett okait akarta kutatni, mert ugyanúgy, ahogy Bacon és Newton is, el # :"# KO 4 #W,U K,(!$8') 9 # 7 (o: : V!+ 8o! ` 1.0 <G2 3%.( j j"#) ` <>- KDN#[S"9T!U 3"2IKOv1L- < :"-I7' -W So(o!$)}# 1.-<G<[9+ # 77M#M! # B #&%O,#['/ V#!9$7<v 11.#!$`b#<>-!Tnjo0!b#I7( : : "!+ '(!;3"( :d,u k!$u!$:"( 7) # :?f 9T)"1O,-9$) 9$) :"Uj j # ' (o!;3"( : K.- )}' - 7-W 1,7#WjoUM!$n1.7-IKOs1.2 3"-9$)"-:!$UD4 #W,#WD!ƒ#M) <>2!Tn ' 9$)"#<[9$: 1 (o)d(!$8 39$#9=1,7- K&:"- 7M-W,2WjV- #I:"# KO=jo-M4}#W,(!T) 9ƒ`d#<G9$4"-M7Œ# KL- ) ' - 7M-W <G-I3 % -!-M)}0u<G9T),U9 9$3"# 7("') # :"` 2/1 #<[9 UM!e,#M! 9;K.U)n"*+,#D) # :? fh7 :A"! C ) C 1L-) :"9+ s") 9$: # 7 UM!e,#M!U) (1 relativitáselmélet által kiváltott ismeretelméleti forradalomból, amely megmutatta, 18

19 4 ( 3on # 7>-<vk9$K.9$:1 2/1 #H,-(K.-D9;:E1J,2 )n"- 7M0o:EX#_!$2,- 72/1 2/1 # B ( K&<G#[#v,- K&<G21,7-W <G9T)}'-) szintjén, és a mi ismereteinkben is összetartoznak. Ekképpen a tudományos :,#P,U1&) #I:r# ' (!;3"( : j"-! 1.0"`!$- :"2 k"-i721) 2!$:A!$9 B -!2 k"*;,0 1&7-IK&:"- 7-W,2j"- :"-!$!cjv-4 #,(o!$) 9#` #<G-!TnS"U!+,( 7#WD!$#)}` jou K.<[-!$n=S"9 1.7(o)n"*e,U/1.( )=:"- K.-1&7 AV! 9 1 S"9$7 1&3"U! %#5#d<G- 3"9 1<>- K.0ˆ-I<zjo- K.` 2/1~#M<z-M!$n ) -< :"* 1 2 K.!-,- 70 S"# 3 n B -) (<G-)}(!$8 39$#9S"9$71.3"U!#,#!$`4 #) -< a/1 # : 2 KO,-!$<>9 j"-4 #,(o!$u1 1.#! S"# 3 ni9$)/ V9+,*ƒSijV-W,- :"9$)/,2/1 1.-!E2 K.4 -W,05-!? N<G*$3 #[!2W B -M! 1.7*$)"2)=#G:A!1L0 B (ok.<g# <>- 3 B 9T3 n"-!$4"-w,02/1!ƒ- :2Ik"- 74 -W,0 <G#IK.#' `J2/1N<G9$) '"-) <G- 3 B 9$3 n"-!$0 1&7MUM<>U KL#d<>U/1G2/1Š<>U/1.`J# láthatatlan, leképezhetetlen ontológiai struktúra állandó és változatlan minden <>- 3 B 9T3 n"-!$0 1,7U<[UIK.#? w 9$)/>9$!;n"-) `(ji% - :D*;S :"- KL-W A!N1&7("!;3"U!# So-!-:"# k"a1.(!#w j"#)!$2 So0 <>- 3 B 9T3 n"-!$4"-w,0 S"U!+,( 7#D( : #!ƒ# k % U) #I:"` 2/1 # j j"#) <>- 3"#!T:"(e%.# # ' (o!]3"(o: K.- )}'W%.2)}- : B -)}(<G-) (!ƒ8o3"9$#9 1&79$)/,-)G-I3n1L2 3jg-d9$!T!ƒ-/1&7,05- K.-O%.2,` 1.0 #z:a"!1.0d:"# k"a1.(!$#w,( # )Y) # :i!$uwd4}#w,8 formájával. A természetet önmagában megragadni, intuitíve és egységesen, objektív <>2M!$n1 2 3"2 jo-m) 2/1Ž#pK.-U_%.-!!-<G70 C 1 1&7- B A"3 3V2/1&j"-) ` (o!;n <G8"' (o)}` 4 ( 3n #p<g9<>- 3 B 9$3ono-/!$0,# k"#/1,7,#!$#w ")Y: :AV! C )j C "-9$) - : 21 S"9 1.7(o)n}!#M3"(11LU 3"U) # :,-!%-1.-)\-!- 3"-Wl,- 3 n}-m) anélkül, hogy hagynánk pluralista relativizmussá szétesni, ez a tudomány szigorú feladta. Ez azt is jelenti, hogy az ontológiai mélység dimenziójában kell gondolkozni, amelyben a dolgok felszínét az egyáltalán nem látható mélység rendezi el, és ezért :"-!T!E- 3 n1,7- K&KL-H3"(o)}' (o!$) 9#7G-<Gk"9;K.9T: E1 21,-I(oK.-D9;: 1R,2 )n"- 7M0o: K.-` #HS"#!$81.U 3 B -M)}(<G-) U!9 1 és )/ V<[-)}UM!9 1 1&79$)/]% -M9]K.-`[4"#qSo#!$8oj"#)m# ' (!;3"( :"#W^-!;:A"! C ) *e,0m,-ik&<g2/1.7- A":u21l#!;:"(D8 alapjuk szerint akarjuk megismerni. Isten nem játszik nyílt lapokkal Itt nagy különbség van Einstein és Spinoza vélekedése között. Spinoza filozófiája a latin sztoikus Deus sive natura elmélet zsidó változata volt, mert szerinte csak egy mindent magába foglaló, önmagából kiinduló szubsztancia van: Isten vagy,- K&<G21&7Y-W ` # <G-!Tno-WG0 # 7( ) (1.*+,(/Š# S"9$!UI3-3 n"-,-m<g<>-!$` S"2I3,-M!ƒ-M)r1&7IA": 1L2 3"-/1Ž- 3"21&7) - : fogta fel, amelyet csak logikai, kauzális úton lehet megérteni számára Isten semmiképpen sem volt transzcendens a világegyetemhez képest. Ezzel ellentétben Einsteinnek az Isten nem játszik nyílt lapokkal elvének megfogalmazása bevezeti a világegyetem csodálatos felfoghatóságának (Verständlichkeit) mélyebb értelmét, és annak felfoghatatlan transzcendens alapját Istenben. A tudóst mondta, a S"9!U 3"- 3 n"-,-m<,9+ (o: 7#D(1 <z- 3"2 KOD4}-W,0g1L2 3"2 )}- : B -! B (o3 4"#,#WD!#M)"1.U 3"#` #I7 9;K.U)/,# 2 K&7M-W 19

20 csodálat és tisztelet sarkallja. 47 Legnagyobb mélységeiben elérhetetlen az ember számára. 48 Ezért mondta Einstein, hogy a tudomány vallás nélkül béna. c) Az Úr kifürké szhetetlen, de nem fondorlatos ( Subtle is the Lord, but malicious he is not) A Princetoni Matematikai Tanszék társalgójának kandallója fölé van bevésve ez a mondás, amely a német Raffiniert ist der Herr Gott, aber boshaft ist Er Nicht 49 fordítása. Ezalatt Einstein azt értette, hogy A természet azért rejti el titkait, mert lényegénél fogva csodálatos, de semmiképpen sem fortélyos. 50 Ezt, mint több más mondását is gyakran ismételték, talán nem mindig ugyanazokkal a szavakkal. Nekem %.(oj jo#m)\,-w.1,79;: # 7\-IK.0g1L-Wj j <z- 3 B ( 3"#!<># 7YU/1WX Raffiniert ist der Herr God, aber hinterlistig ist Er nicht`# <G-!$n5# 7 1O "3"#!$! % #` 4}(o3 )d)"-4}- 7-)d:"99 1.<>- K.4 -,0 ` ) -< fondorlatos vagy ravasz, noha mély de nem körmönfont nem csal meg bennünket és nem játszik velünk. Ha az Isten nem játszik nyílt lapokkal, azt hívatott kifejezni: #,-WK,<G21&7-WbD9eD:"# 9) -< (!;SV#/1.4 #,8o:G: 9"# B -M! 1.7*$) 9% -!-I)1 2 3"- : j"0!$`"# : :"( 1O,- )v<z2!+n}`' nem körmönfont mondás kifejezi, hogy a világegyetem egyszerre összetett, 1&7 C S"- So2M)no-1 2/1JS"2 3,-!-)/AV!E- 3onV1.7- KOsp2/1 <z- 3oj"*$74"#W,8?/fh7[#I7W%L-M!-)/,`b4 ( 3n # 79$<[<>#) -)1 rend, amely a világegyetemben megtalálható összefüggések bonyolult és gyakran 7#WSV# KDj"#=-&%O,0 -I3"2/1&7-=< C 3 C j6%.9t:l<>- 3"`J!2M)no- 3"2 j"-)ˆ4"9ƒ,-!+z2 K.' -I<_!ƒ0` <G- KOŠ<G9T)"' #) )}# : dacára, hogy racionális magyarázattal nem leírható eseményekkel találkozunk, a S"9!U 3"- 3 n"-,-m< ) -< C )Y:2)no-/1[S"#I3onqa/1.#! B #[%.U,2 :"(/vs"70 ` 4 # )}-M< <>- 3"9 1.<>- K.4}-W,0g1L2 3"2Wjo-M) egységes és hiteles. fj7n# <G-I3 3/n}0o7M0' 2/1 # K&K.## k"( )/DK.# So(o)}#WD:V(o79;:"`#<-!+nYK.-H<zU K -!$0j j[,#!+,#<g` 4 ( 3n a fénynek egyedülálló fizikai és metafizikai helyzete van a világegyetemben. Ha <[9$)"' -)v<g( 73"8z,-1O,-W #,2KR2/1b9$' 0vS"( ) #WD:"( 7U/1LUWj"#I)4 #W,U KL(o7 ")Y:d<z- 3"` #,2 KR21b9$' 0[# B 2I)/n vonatkozásában definiálható. A fény a nagy Konstans, amely nem határozható meg S"#!#<[9 BDC! C,- U!$!$8 S"( ) #WD:"( 7U/1LUWj"#)V? ( 77U S"9 1&7( )n *;DS"# K.- )}' -M7M0'9;: -!`\!$-1,7 nyilvánvalóvá, és definiálódik viszonylagosan minden más, amit a természetben 47 Einstein, Out of My Later Years, pp. 30, Ideas and opinions, p.49; vö. p Denis Brian, op.cit. p Ld. Abraham Pais, Subtle is the Lord..., Oxford,