BENE JÁNOS: Polgár ben

Átírás

1 BENE JÁNOS: Polgár ben Az márciusi pozsonyi és pesti forradalmi események híre nem egészen egy hét múlva érkezett meg Szabolcsba. A vármegye akkori székhelyén, Nagykállóban tanácskozó megyei közgyûlés elõtt március 21-én olvasták fel a Helytartótanács március 16-án kelt levelét, melyben a rend és a béke fenntartásához szükséges intézkedések kiadására szólította fel a törvényhatóságot. Ennek megtételére még aznap egy 29 tagú Közbátorsági Választmányt rendeltek ki Péchy László alispán elnökletével. Ez a választmány kezdte meg a rend és a béke fenntartására a nemzetõrség megszervezését. Az V. Ferdinánd által április 11-én Pozsonyban szentesített törvények egyike a nemzetõrségrõl alkotott XXII. törvénycikk volt. E törvény vagyoni cenzushoz kötötte a nemzetõrségi szolgálatot, s a magasabb cenzus megállapításával (városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 pengõ forint értékû ház vagy föld, egyéb településeken fél jobbágytelek vagy 100 pengõ forint értékû tiszta jövedelem) próbálták a törvényhozók távol tartani a városi és falusi szegénységnek azon elemeit, akik éppen helyzetüknél fogva könnyebben forradalmasodhatnak, s fegyverrel a kezükben a rend és a béke ellen könnyebben felléphetnek. Ezt a látszólagos rendet és békét ugyanis számtalan belsõ ellentét feszítette, elég csak Polgárnál maradva arra gondolunk, hogy az egri káptalannal folyó szinte kilátástalan úrbéri pereskedés, a hajdúvárosi kiváltságok elvétele milyen felháborodást váltott ki a mezõvárosban. A korábban gerjedt feszültségek így továbbra is fennmaradtak, s nem véletlen, hogy a közgyûlés hatáskörében intézkedõ Közbátorsági Választmány (melyet másutt Központi Választmánynak, Közbiztonsági Választmánynak is neveztek) április 10-diki jegyzõkönyvében az alábbiakat jegyezték fel: tudomására jövén ezen Központi Választmánynak az is, hogy Polgár mezõvárosába, mellynek némely lakosai Szabó Ádám által ámíttatva magokat Szabad Hajdúknak hitték, s már huzamosabb évek olta nyugtalankodnak, s most a körülmények felhasználása mellett újabban Szabó Ádám által bujtogattatnak, s ezeknek nyomán arról is meggyõzõdött a választmány, hogy az õrsereghez beállásra mutatkozó még kevés sympáthia, a besorozottak fegyvertelen állapota miatt, a lehetõ rendzavarás esetén a személy és vagyonbátorság fenntartására elegendõ segéd eszközökkel nem rendelkezhetik. A választmány ezért úgy határozott, hogy a megyében lévõ esetleges zavargások elkerülésére és lecsendesítésére katonaságot kér a vármegyébe, Polgárra nézve pedig az ottani lelkipásztor felhívatik, hogy minden ott kifejlendõ eseményekrõl e választmány elnökét idõszakonként pontosan tudósítsa. 1 Kállay Ubulnak külön is tudomására hozták, hogy Polgárt szoros felügyelet alatt tartsa, s ha ott nyugtalanságot 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. B Szabolcs vármegye alispánjának iratai, (a továbbiakban IV. B. 106.) 2. doboz 235

2 Bene János észlel azt a Közbiztonsági Választmánynak azonnal jelezze. Ugyanazon a napon Péchy alispán gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz intézett levelében katonaságot, legalább két század gyalogságot kért a megye lecsendesítésére, s ismét csak a Polgáron tapasztalható zavargásokkal érvelt: a majd 6000 népességû Polgár helységünk lakosai földes urukkal körül belül 20 évektõl követelt hajdúságuk miatt folytatott, s többször katonai erõvel korlátozott villongásuk jelenleg nagyobb tûzzel, kiszámíthatatlan következésekkel üthetvén ki. 2 Katonaság ugyan nem érkezett a már Szabolcs vármegyében, Nyíregyházán állomásozó gróf Wrbna 6. könnyûlovas ezred alezredesi osztálya mellé, s ez az alakulat is július 12-én elhagyta a várost, új állomáshelyére, Bécsbe vonulván ban Polgár a dadai járás 1. szakaszában volt Kállay Ubul fõszolgabíró irányítása alatt. Ehhez a szakaszhoz tartozott Sényõ, Kemecse, Keresztút (ma Kótaj), Nyíregyháza, Szentmihály és Büd (ma Tiszavasvári), Tiszalök, Dada (ma Tiszadada), Dob (ma Tiszadob). 3 A márciusi pesti forradalom, majd a felelõs magyar kormány megalakulásának híre bizonyára eljutott Polgárra is, de ennek nyomát a hivatalos iratokban nemigen találjuk. A település tanácsülési jegyzõkönyvében május másodikánál találjuk az elsõ bejegyzést a változó korról. Ezen a napon olvasták fel a vármegyei hatóság körlevelét, melyben kérték, hogy Polgár is küldje el a már népképviselet útján megválasztott képviselõit a június 4-ére Nagykállóba összehívandó új megyegyûlésbe. Ezen a gyûlésen Polonkai Gábor törvénybírót, Molnár István esküdtet, Nátafalussy Kristóf fõjegyzõt, Császár Györgyöt és Tanyi M. Jánost a telkes gazdák, öreg Szánóczky Andrást, Répási Györgyöt a közlakosok közül választották meg, és a küldöttek közé delegálták Derekassy Ferdinánd orvost is. 4 Ez az összetétel még a korábbi városi vezetést képviselte. Június 8-án népgyûlést tartottak a mezõvárosban, ahol Nagy Balázs plébános vetette fel, hogy az itt nem lakozó Polonkay János (helyesen: Gábor B.J.) ügyvéd választott megyei középponti választmányi tag helyett olyat kell megválasztani, aki helyben lakik, s aki a nép bizalmát leginkább bírja, mindezen választással párosult hatáskörnek megfelelni képes. A felvetést a népgyûlés magáévá tette, s Polonkai Gábor mellett még másik két képviselõt is visszahívott, s újonnan megválasztotta Kártik Károlyt, Szabó S. Andrást és Szeidl Alajost. Nekik Kállóba utazásukra elõfogatot rendeltek ki és 1 váltóforintnyi napidíjat is megszavaztak a város kasszájából. 5 Ugyanezen a népgyûlésen már a változásokat jelezte az a határozat, mely kimondta, hogy közérdekû esetekben a legközelebbi vasárnapra, vagy ünnepnapra össze kell hívni a népgyûlést, hogy azon döntsenek a fontos kérdésekben, s ha az ügy még sürgetõbb, 2 Magyar Országos Levéltár, Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány iratai H :12/4. 3 SZSZBML, IV. B doboz 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), V Polgár Nagyközség iratai, (a továbbiakban V. 663.) A. kötet május sz. 5 HBML, V A. kötet június sz. 236

3 Polgár ben akkor hétköznap is dobszóval össze kell hívni a népet. Ezen határozat elõzménye az volt, hogy mivel az addig fennállott Communitas megszûnt, s a nép a közügyekbeni tanácskozás, s befolyhatástóli elvonását tovább tûrni nem akará, s a közügyekbe való beleszólást igényelte. 6 Még egy fontos döntést hozott ez a népgyûlés: az évek óta tartó úrbéri per befejezését sürgették, hogy a sikeres lezárás után a földet bíró és földnélküli nép között a közbéke helyreálljon. 7 Erre a közbékére mind a mezõvárosnak, mind pedig az országnak nagy szüksége volt! Május 4-én Deák Ferenc igazságügyminiszter küldött levelet Kállóba arról, hogy Polgáron Szabó Ádám és Pöstényi Gáspár mozgolódnak, s mint a város meghatalmazottjai írásban fordultak hozzá, felpanaszolva, hogy a várost kiváltságaitól erõszakosan megfosztották és a lakosokat önkényesen és kegyetlenül megbüntették. Deák elrendelte az ügy kivizsgálását. A megye május 22-én Elek Mihályt, Zoltán Mihályt, Uray Tamás tiszti ügyészt és Kállay Ubul fõszolgabírót küldte ki, de jelentésük nem található az iratok között. 8 Május 12-én Polgáron a bírák és a két jegyzõ részvételével tanácsülést tartott a mezõváros vezetõsége, ahol Polonkai Gábor ügyvéd elõadta, hogy a város határa már 29 éve rendezetlen, s ez az oka a nép szegénységének is. Az egri káptalan most azt az ajánlatott tette, hogy felezzék meg a határt. Ezt a lehetõséget nem szabad elmulasztani vélte Polonkai Gábor, nagyon sürgõsen fel kell méretni a földeket, s el kell készíttetni a térképet. Ezt a felvetést a tanácsülés el is fogadta, majd a gazdátlan telkekbõl az egyezség körül bábáskodóknak gyorsan osztottak is földeket. Kovács Mátyás polgári születésû egri kanonok három fivérének, Kovács Mihály ügyvédnek kettõ, Kovács Imre ispánnak egy, Kovács János kereskedõnek szintén két telket adtak. Ugyanúgy földet kapott Lévay Sándor egri nagyprépost két testvére, László és János, együtt 3 telki állományt. Franger Ferenc földmérõ mérnök a munkának meggyorsítására szintén kapott egy telket. Ezek után Kovács Mihály ügyvéd javasolta, hogy lelkiismeretes munkájukért a jegyzõk is kapjanak földet. A fõjegyzõ egy egész telket, az aljegyzõ pedig egy féltelket kapott. 9 Ez az osztogatás azonban kitudódott. Az akkor már szolgálatmentes földekre a mezõváros földnélküli, s most már felszabadított egykori jobbágy lakói is igényt tartottak, s nagy lett a felzúdulás, úgy annyira, hogy az június 8-iki ülésen Sován Péter, az akkori bejegyzés szerint polgártárs szóvá is tette, hogy ezt az osztogatást a város vezetése zárt ajtók mögött bizonyos idegenekkel együtt titokban végezte. A város vezetõi erre csak azt tudták válaszolni, hogy azért osztották el a gazdátlan telkeket, hogy annak 6 Uo sz. 7 Uo sz. 8 SZSZBML, IV. B Szabolcs Vármegye Központi Bizottmányának iratai, (1850). (a továbbiakban IV. B. 102.) 1. kötet 9 HBML, V május sz. 237

4 Bene János meglakásával az adóbevételek nõjenek. Mivel azonban mindez a nép tudta és beleegyezése nélkül történt, ezt a határozatot megsemmisítették, s kimondták, hogy a jövõben csak az arra jogosult bíróság oszthatja fel a földet. 10 A nyugalom, ha rövid idõre is, de ezek után helyreállt Polgáron. Ezekben a csendesebb idõkben történt meg azután a törvény rendelése szerint a nemzetõrök összeírása. 258 nemzetõrt vettek számba, nyáron pedig a vármegyei nemzetõrség 1. zászlóaljába osztották be õket. Ezekben a napokban azonban már az ország védelmérõl is gondoskodni kellett! május 16-án jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és báró Baldacci Manó ezredesnek, az Országos Nemzetõrségi Haditanács elnökének rendelete, amelyben bejelentették, hogy a kormány a nemzetõrség mellé egy fõbõl álló rendes nemzetõrséget, a késõbb általánosan elfogadott szóhasználattal élve, honvédséget szervez. A honvédsereg katonái 3 évre kötelezik el magukat, a belépéskor foglalópénzt, a szolgálatért pedig zsoldot kapnak. A 10. zászlóalj alakulási helyéül Debrecent jelölték ki, a legénységet Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegye és a Hajdúkerület adta. Szabolcs vármegye újoncait a nagykállói fiók-hadfogadó kormányhoz kellett bevinni, ott történt az orvosi vizsgálat és a felavatás is. Szabolcs vármegye Állandó Bizottmánya, mely május elejétõl már a közgyûlés hatáskörében intézkedett, s a késõbbi jegyzõkönyvekben hol Kormányzó Bizottmánynak, hol Kormányzó Választmánynak is nevezték, május 22-én döntött arról, hogy a toborzást egy hét múlva megkezdik. E nagy feladatra polgári biztosként Finta Márton táblabírót nevezték ki, aki jól elõkészítette a toborzást. Minden járásba toborzó biztosokat küldött ki, akik muzsikusokkal, itallal és elõtáncosokkal járták a falvakat. A községek fõterén aztán megszólalt a muzsika, megpendültek a sarkantyúk, az elõtáncosok járták a verbunkot, a katonának beállt legények fejébe csákót nyomtak, áldomást ittak vele, azután a kirendelt szekeresek már vitték is a legényeket Kállóba. Honvéd lehetett mindenki, aki 18. életévét betöltötte és legalább 5 láb 2 hüvelyk (163 cm) magasságot megütötte, és ami nagy elõny volt a nemzetõrséggel szemben, itt nem volt vagyoni cenzus, tehát a legszegényebbek is jelentkezhettek, sõt szolgálatukért még díjazást is kaptak. 11 Honvédtoborzásra a dadai járás ezen részébe Horváth Pált küldték ki a vármegyétõl. Õ Nyíregyházán kezdte a toborzást május 30-án. A felvett toborzópénzekrõl szóló elszámolás szerint melyet július 18-án összesített Nagykállóban június 1-jén ment Szentmihályról Polgárra, s ott egész nap toborzott a löki és a polgári cigányzenészek közremûködésével. Az útiköltség, tehát a forspontpénz és az ostorpénz az úton vett pálinkával 2 forint 40 krajcár, a napi toborzás 11 forint 25 krajcár volt. Sikeresen toborzott 10 Uo június sz. 11 A Szabolcs megyei honvédtoborzásokról részletesen lásd BENE János: Szabolcs a honvédelemért ben. In: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban ( ). A Jósa András Múzeum Kiadványai, 44. Szerk. Bene János. Nyíregyháza,

5 Polgár ben a mezõvárosban négy újoncot is, akiknek ellátását, tehát a kenyér részletet és a foglalót a Communitas, valamint Sinkovics Pálné ingyen szívességbõl magára vállalta. Ez az összeg 28 váltóforint és 31 krajcár volt. Ezen felül a polgári izraeliták 20 ezüst forintot gyûjtöttek a haza felsegítésére, s ezt az összeget adtak át Horváth Pálnak, aki azt élelmezési költségekre és a cigányok kifizetésére használta fel. 12 A fennmaradt avatójegyzékek szerint ezekben a napokban Polgáron nem négy, hanem öt újonc csapott fel honvédnek: Kövér János, Kovács János, Szilvási Antal, Kolártsik István és Görömbei István. Szintén 1848 tavaszán az évi V. törvénycikk alapján összeírták a népképviseleti választásra jogosultakat. Polgárt a 4. választókerülthez sorolták, a választás fõhelye Tiszalök volt. Polgár akkori népességét 4156 fõben adták meg, abból a törvény szerint választásra jogosult 266 férfi, a lakosság 6,4 %-a, ami éppenhogy megközelíti az országos 8-10 %-os arányt. A löki kerületben egyébként az arány 8,2 %-os volt. A választásra jogosultak száma és jogcíme Polgáron az alábbiak szerint alakult: Ingatlanbirtok alapján: 117 fõ 4,0 %-a Iparûzõ: 14 fõ 5,3 %-a Értelmiségi: 18 fõ a választópolgárok 6,8 %-a Jövedelem alapján: 73 fõ 27,4 %-a Régi jog alapján: 44 fõ 16,5 %-a Ez az összeírás május 31-én készült el, a választást pedig június 15-én tartották meg. A tiszalöki kerület képviselõjévé tolcsvai Bónis Sámuelt választották meg. 13 Megtörtént a zsidók összeírása is: Polgáron akkor 16 keresõ családfõvel (ebbõl 1 özvegy nõ, 1 még nõtlen) együtt 71-en éltek ott (42 fõ 20 éves kor alatt, 19-en 20 és 40 év fölött, 4-en 40 évestõl idõsebbek). Közülük 1 haszonbérlõ, 1 boltos, 4 házaló kereskedõ, 5 korcsmáros, 1 sakter, 1 tanító, 1 sáfár, 1 boros és 1 bõrszedõ volt. Helyzetüket, beilleszkedésüket mutatja, hogy magaviseletükre a becsületes jelzõt ragasztották az összeírók, mindössze két családfõt illettek a csalárd kifejezéssel. 14 A vármegyében lévõ helybeli és mozdítható nemzetõrség fegyverrel való ellátására Péchy László rendeletben hívta fel a járások fõszolgabíráit arra, hogy területükön írják öszsze a puskamûveseket a náluk lévõ kész fegyverekkel együtt, vegyék számba a lakosoknál 12 SZSZBML, IV. B Szabolcs Vármegye Hadipénztárának iratai, (a továbbiakban IV. B. 108.) 1. doboz 13 Az összeírásokról és választásokról részletesen lásd BENE János: Népképviseleti választások Szabolcs vármegyében és Nyíregyházán 1848-ban. In: Tanulmányok választásokról és önkormányzatokról Szabolcsban ( ). Szerk. Vinnai Gyõzõ. Nyíregyháza, SZSZBML, IV. B Szabolcs vármegyei zsidók összeírása,

6 Bene János lévõ fegyvereket (puska, pisztoly, kard), melyeket majd alkalmasint begyûjtenek, s végül össze kellett írni a boltokban lévõ puskaport is. Mindezekrõl Kállay Ubul fõszolgabíró augusztus 7-én nyújtotta be jelentését. Polgáron 16 puskát, 9 pisztolyt és 7 kardot írt össze. Két boltban, Adler Mózesnél (õt az összeírás haszonbérlõként tartotta nyilván, ezek szerint boltot is üzemeltetett ) háromnegyed font lõport valamint 2 és fél fontnyi srétet (sörét), Liszauer Jakab boltosnál pedig egy és háromnegyed font lõport, tíz és háromnegyed font srétet, valamint 10 darab kaszát talált. A fegyverek gazdái az alábbi polgári lakosok voltak: Név Puska Pisztoly Kard Derekassy Ferenc 1 Oravecz János 1 Puxbaum Mihály 1 1 Szakácsy Mihály Makó István 1 1 Fejér Mihály 1 Bálint Mihály 1 Veres József 1 1 Kincses Ignác 1 1 Kincses János 1 Sinkovics Pál 1 1 Sinkovics József 1 Ifj. Sinkovics Pál 1 1 Sterbaczki Ignác 1 1 Nagy Rudolf 1 Szeidl Alajos 1 1 Énekes Boldizsár 1 Sován Péter 1 1 Nátafalussy Kristóf 1 Polonkai Gábor 1 Összesen: Ez a viszonylag magas szám abból adódik, hogy egyrészt az egri káptalan uradalmában szolgáló tisztek fegyverrel voltak ellátva, a polgári régi nemesek között is bírtak fegyvert és a polgári elöljáróság egyes tagjai is tartottak otthon szúró-lövõ eszközöket. Kállay Ubul az egri káptalan uradalmában szolgálókat külön is összeíratta: Szakácsi Mihály tiszttartó, Puxbaum Mihály ispán, Oravecz János ispán, Kis Mihály írnok, Oláh 240

7 Polgár ben András és Barát István hajdúk, Szabó Márton, Horvát Gábor, Farkas Mihály lovas, Gáll Gergely pedig gyalog kerülõ. Aszódi István igás kocsis, Faragó György, Gulyás János, Huszár Mátyás, Takács István, Kovács Gergely, Kurucz János, Szurkos József, Német Pál, Répási Gy. Mihály béresek, Mézes Ferenc kerülõ, Jámbor József kertgazda, öreg Cz. Tót István tõkegulyás, ifj. Cz. Tót István pedig tinógulyás nyarán õszén két fontos kérdés foglalkoztatta a polgáriakat. Az úrbéri per meggyorsítására Szabó Ádám és Kártik Károly a Helytartótanácshoz nyújtottak be kérelmet, s az egri káptalan, valamint a megye megtorlásától félve kérvényt intéztek Szemere Bertalan belügyminiszterhez. A miniszteri válasz július végén érkezett meg Nagykállóba az alábbiakat tartalmazva: a nevezett egyéneket csak azért, mert állítólagos sérelmeik orvoslását folyamodás útján eszközölni kívánták, bárminõ fenyítékkel is illetni nem tehetvén, õket e részben bármely méltatlan bánásmód ellen védeni el ne mulasszák, egyszersmind pedig a nevezett város lakosait úrbéri viszonyaik elintézésének békességes bevárására utasítsák augusztus 8-án kelt Deák Ferenc igazságügyminiszternek a vármegyéhez írott levele, melyben az úrbéri pernek a Helytartótanács február 2-án kelt döntését ismertette, mely a város határának újbóli kimérését írta elõ. Ugyanezekben a napokban már javában készültek a tervezetek az Országos Nemzetõrségi Haditanácson a katonaállítás meggyorsítására. Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 13-án rendelte el a törvényhatóságokban a nemzetõrzászlóaljak szervezését, augusztus 23-án pedig az országgyûlés újonc kiállítását ajánlotta meg augusztus végén az önkéntes nemzetõri zászlóalj kiállítását végezte a megyei honvédelmi bizottmány, szeptembertõl pedig az országgyûlés által elrendelt újoncozást kezdték meg, melyet orvosi vizsgálatokkal kellett volna megindítani. Ennek végrehajtására Polgárra, Dadára, Dobra és Lökre Patay András elnökletével Bodó Ferencet, Désy Istvánt, H. Pete Gábort és Derekassy Ferdinánd polgári orvost rendelte ki a vármegye. Patay András bizottsági elnök azonban szeptember 9-én azt jelentette Tiszalökrõl, hogy részint az idõ rövidsége miatt, részint félelembõl igen kevesen jelentek meg elõttünk, a kívánt orvosi vizsgálatot nem eszközölhettük. 17 De éppen az elintézetlen úrbéri per miatt a kirendelt bizottság Polgáron a katonaköteles újoncokat meg sem tudta vizsgálni, mert azok nem jelentkeztek. A korábban már megjelent miniszterelnöki rendelet az újoncállítás módját is meghatározta: 127 lakosra 2 újoncot kellett számítani. Ennek alapján Szabolcs vármegye újoncilletéke 3471 fõt tett ki. Ezt a számot kellett kiállítani a éves korosztályból akár sorshúzással, akár toborzással, a lényeg az, hogy minél elõbb. Az újoncozást ismét Finta Mártonra bízta a vármegye. Az újoncozási bizottság a kiállítandó 15 SZSZBML, IV. B doboz 16 SZSZBML, IV. B doboz 17 SZSZBML, IV. B Gr. Dégenfeld Imre kormánybiztos fõispán iratai, (a továbbiakban IV. B. 101.) 1. doboz. 241

8 Bene János létszámot elosztotta az egyes települések lélekszámával és így számolták ki egy-egy település újoncilletékét. Polgár lakosságszámát 4213 fõvel számolták, a mezõváros újoncilletéke így 51 fõre rúgott. Az összeírástól és az egészségügyi vizsgálattól való óckodás és távolmaradás ellenére a városra kirótt 51 újonc kiállítása megkezdõdött, s ezzel együtt újabb gondok adódtak. Nevezetesen, hogy a polgáriak, magukat még mindig hajdúvárosnak tartván, nem akartak a szabolcsi gyalogos zászlóaljakban szolgálni, hanem rendre megszöktek Kállóból és a Hajdúkerület Bocskai csapataiba álltak (A Hajdúkerületben 1848 õszén két gyalogzászlóaljat és egy lovasosztályt szerveztek.). Az októberi sorozásúak közül néhányan, Nagy István, Puskás József és Huszár Márton Debrecenbe az ott szervezõdõ 28. honvédzászlóaljhoz kerültek, de a többiek inkább a hajdúsági Bocskaiakhoz húztak. Az Országos Honvédelmi Bizottmány helyettes elnöke, Nyáry Pál október 29-én a polgári újoncok ügyében az alábbiakat írta gróf Dégenfeld Imrének, Szabolcs vármegye fõispánjának: a mai napon az országos honvédelmi bizottmány Sillye Gábor kormánybiztos urat oda utasította, miként a Polgáron szedett újoncokat a Szabolcs megyei újoncok közé soroztassa be, s adja át, továbbá miután ezen polgári újoncok elfogadásából Polgáron a régi nyugtalanságok megújultak, tudassa a polgáriakkal, hogy már most a hajdúság kiváltságos állása megszûnvén, tegyenek õk is le ebbeli nyugtalankodásaikról. 18 Korábban azonban Sillye Gábor kormánybiztos éppen azzal a kéréssel fordult az OHB-hoz, hogy a polgári újoncok maradjanak nála. Így aztán az a különös eset történt, hogy ugyanazon a napon nem sokkal késõbb újabb levelet is írt Nyáry Pál Dégenfeld grófnak, revideálva az OHB álláspontját. Ez a levél, hivatkozva a feltámadt és újabb kellemetlenségekre, ezeket kikerülendõ megengedi, hogy a polgári újoncok a Bocskai csapatban maradjanak, de õket Szabolcs vármegye újoncilletékébe számolják be. Szabolcs vármegye kormányzó bizottmánya e döntést a haza érdekében elfogadta, bár a november 6-i ülésén ebben a rendeletben a hatósági jogkörének csorbítását látta és nehezményezte. Ettõl függetlenül a polgáriak azután is a Bocskai csapatba álltak be. Jó példa erre az december 9-én önkéntesként bevonult K. Molnár István, T. Kis János, Nyikon János és Kis László József esete, akik bementek ugyan Kállóba, ott felavatták õket, majd azonnal megszöktek, Hajdúböszörménybe mentek s beálltak a Bocskai csapatba. A vármegye újoncozó bizottsága otthon kerestette õket, s a kutató levélre az elöljáróság pontos választ küldött december 29-én, miszerint a négy szökevény már a Bocskai csapattal táborban van, valahol Kassa környékén harcra készül gróf Franz Schlik császári-királyi altábornagy serege ellen SZSZBML, IV. B doboz 19 SZSZBML, IV. B doboz 242

9 Polgár ben Idõközben a mezõvárosban is változások történtek, november 25-én Kállay Ubul fõszolgabíró elnökletével megtartották a tisztújítást. A fõbírói állásra öten pályáztak: Polonkai Gábor törvénybíró, Nagy Tanyi János, Szabó S. András, Juhász András és Szeidl Alajos. Közülük szavazással Juhász Andrást választották, kinek a fõszolgabíró át is adta a fõbírói pálcát, s kivette tõle az esküt. Ez a közgyûlés a fõbíró illetményét is megállapította évi 60 pengõ forintban. Adószedõvé, 50 forintos évi fizetéssel, közfelkiáltással ifjú Lukács Gáspárt választotta meg a tetemes számban összegyûlt lakosság. A törvénybíró Meggyesi Gábor lett, esküdteknek pedig Nagy Tanyi Jánost (õ egyben az árvák gyámja/tutora is), Répási Györgyöt, Nagy Józsefet, Lengyel Józsefet, Takáts Mátyást, Sándor Szabó Andrást, Metsei Mátyást, Pallagi Andrást és Isvák Mártont választották meg. Azután Vöröss József kántor indítványára az úgynevezett Külsõ tanácsbelieket is megválasztották: Kovács Márton, Juhász János, öreg Soltész József, Suhajda Gábor, Sován Péter, Szánóczki András, Veres József, Borsos Tanyi István, öreg Suhajda János, Kintses János, Bálint János, öreg Vámosi János, Metsei Pál, Vöröss József kántor, öreg Ferenczi János és Balla János személyében. Fõmezõbíróvá pedig Bálint Mihályt választották meg. 20 A Külsõ tanács felelt meg leginkább a korábbi Communitásnak december 20-án megválasztották a még hiányzó három tagját is Szeidl Alajos, Bartók Gáspár és Lukács József személyében. Az december végi városi közgyûlésen Sován Péter népképviselõ azt sérelmezte, hogy a város malmát árendáló molnárnak a korábbi határozatok ellenére a volt bírák két hónapi engedményt adtak, holott a közgyûlés csak egy hónapi fizetési kedvezményt hagyott jóvá. Azt is kifogásolta, hogy a megyei pandúrok sokszor jelennek meg a városban, s akkor el kell õket látni. A felvetésekre a közgyûlés azt a határozatot hozta, hogy húst, bort és pálinkát a legmértékletesebben kell felvenni a fõbíró számadásába, kenyérrel pedig a molnárgazda lássa el õket, s azt évente 1 véka életben számolják be az árendába, a bérfizetési kedvezményt pedig egy hónapban hagyták jóvá decembere elsõsorban Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos és a polgári elöljáróság közötti levelezéssel telt. Ennek elõzménye az volt, hogy november 20-án Nádosy Sándor ezredes, az Országos Nemzetõrségi Haditanács elnöke engedélyt adott Sillye Gábornak, hogy Bihar megyében, a hajdúvárosokban, nem különben Kis Marján, Polgáron, Szabolcs megyében és a hol ön legczélszerûbnek tudja a Bocskai csapat számára toborzásokat rendelni. A polgáriaknak a Bocskai csapatba való soroztatását a november 21-én Nyáry Pál által írott levél is megerõsítette. Ezt a levelet szintén Sillye Gábor kapta az OHB helyettes elnökétõl. Ezen két irat birtokában és felhatalmazásával december 11-én immár Hajdúböszörménybõl, a Bocskai csapat felállítási helyérõl írta az alábbi levelet Sillye Gábor Polgár elöljáróságának: közlöm a tisztelt elöljárósággal, hogy az abban érdeklett 51 újonczbeli illetõségnek még ki nem állított részét a Bocskai 20 HBML, V A. kötet november

10 Bene János csapatba leendõ soroztathatás végett rögtön állítsák ki és az általam e végett megbízott százados Ercsey Lajos úrnak szolgáltassák kezéhez, ki az ujjonczokat személyesen fogja megvizsgálni, s a csapathoz át szállitani. A levél további részében arról tájékoztatja a kormánybiztos Polgár elöljáróságát, hogy a legutóbbi kimutatás szerint még 19 újonccal tartoznak, kiknek kiállítását az elöljáróság hazafias kötelességévé tette. Azt írta, hogy a hiányzó újoncok kiállítására Ercsey százados Polgáron toborzást tart, s ehhez az elöljáróság adjon meg minden segítséget. Ercsey százados úr nép gyülést fog hirdetni, melyben a népet a haza védelmére, s a Bocskai csapatba leendõ állásra buzdítani fogja, az elöljáróság tehát adja tudtára jó eleve a népnek a nép-gyülés idejét zárta levelét Sillye Gábor. Ugyanaznap megírta Polgár népe számára a felhívó, buzdító levelet, melyet Ercsey századosnak kellett felolvasnia. Ez az irat így hangzik: Barátaim és Testvéreim! Hazánk veszedelemben van, minden felõl ellenséggel van megtámadva és a hütlen uralkodó ház ellenünk, Magyarok ellen irtó háborút indított, s országunkat több oldalról megtámadta. Most tehát nekünk érdekünkben áll tömegestõl felkelni a haza védelmére és megtisztítani a gaz ellenségtõl az elárult szegény hazát. Barátaim! Önök dicsõ elõdei Bocskai István fejedelem zászlai alatt küzdöttek Magyarország függetlenségéért és szabadságáért, most ezen zászló ismét kitûzetett, mely alatt hazánk szabadságának és függetlenségének kell kivívatnia: én ezen zászló alá hívom önöket, ezen szent ereklye alatt kívánom, hogy önök is részt vegyenek Magyarhon megmentésében. A honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos Úr, kit Isten tartson meg e szegény elárult haza javára, egy legközelebb hozzám intézett levelében, midõn a Bocski zászlóaljak minél elõbbi felszerelését sürgette, többek között ezt mondja: a haza megvárja a szabadság régi harczosaitól a hajdúktól hogy Erdélyt Magyar országnak visszavegyék, mi ezen roppant bizodalmat, mellyel irántunk a nemzet viseltetik, meg akarjuk osztani önökkel, s felhívjuk önöket, hogy valamint derék õs apáik, úgy önök azok lelkes utódai vegyenek részt Magyar ország szabadságharcában! Föl tehát barátaim! Derék polgárok fegyverre! Seregeljünk összve a szabadság szent ereklyéje, Bocskai õs zászlója alatt, s mentsük meg a hazát, mentsük meg a fenyegetett szabadságot, és egyesülve foglaljuk vissza az árulás által elvesztett Erdélyt! Átkozott legyen a férfiú, ki most karját a haza védelmében nem emeli, mert az nem szereti hazáját, nem rokonait, testvéreit, nem önmagát. Még egyszer szóllítom fel önöket, járuljanak a zászló alá, melly alatt szabadságunknak és hazánk függetlenségének meg kell mentetnie. Isten áldja meg Polgár város derék lakosait! SZSZBML, IV. B doboz 244

11 Polgár ben Kossuth Lajos december 2-án azért írt levelet Sillye Gábornak, hogy a kormánybiztost sürgesse a Bocskai zászlóaljak felszerelésével és az így felkészített 1. zászlóaljat (mely késõbb az 52. hadrendi számot kapta) minél elõbb küldje Pestre, a 2. zászlóaljat (a késõbbi 53-ikat) pedig az Erdélybe indítandó sereghez osztotta be, s ezt írta: A hajdúknak itt egy kis csorbát helyre kell ütniök, jelentse ki kormánybiztos úr a hajdú népnek, hogy a haza megvárja a szabadság ezen régi harczosaitul, hogy Erdélyt Magyarországnak vissza fogják venni. 22 Ezen iratból az tûnik ki, hogy az OHB a Bocskai zászlóaljakat Erdélyben kívánta alkalmazni, ahol Katona Miklós õrnagy dési veresége (november 24.) után a helyzet meglehetõsen veszélyessé vált. Az 52. (1.) Bocskai zászlóalj végül is nem oda, hanem mint tudjuk észak felé, Kassa alá került, s ott január 4-én a puskaport még nem szagolt honvédsereg vereséget szenvedett Schlik altábornagy csapataitól. Kossuth pedig rendre sürgette Sillye Gábort, hogy igyekezzék az 53. (2.) Bocskai zászlóalj szervezésével és felfegyverzésével, a Bocskai lovasságot pedig Ceglédre rendelte azzal a céllal, hogy ott fejezik be felszerelésüket. Azt is megírta Kossuth Sillye Gábornak, hogy ha Schlik ellen sikerrel veszik fel a harcot, azután egyesítik a Bocskai csapatokat és elindítják Erdélybe. 23 Források hiányában nem igazán tudjuk, hogy Ercsey százados milyen sikerrel toborzott Polgáron, de azt igen, hogy Finta Márton december 9-i összesítésében Polgárnak 11 újonc adósága volt, december 20-án még 7, s csak január 22-én jelentette, hogy nincs adósság, akkor ment be ugyanis Kállóba 7 újonc. 24 Õk viszont valószínûleg nem váltak be, mert Kállay Ubul még 1849 márciusában is követelte a hét újoncot a várostól. Az avatókönyvek ugyan hiányosak, de a források még néhány nevet megõriztek számunkra. Nátafalussy Kristóf jegyzõ december 8-án jelentette, hogy Szabó Sándor András tanácsnok vezetésével útba indította Kállóba Iglai János, Nyikon János, Kövesdi István, Kis László József és Ujhelyi Márton újoncokat. 25 Finta Márton május 10-én készítette el elszámolását az elsõ kivetés 3471 újoncáról, s ott azt írta, hogy 34 fõ a Bocskai csapathoz került. 26 Joggal feltételezhetjük, hogy ezek a polgári újoncok voltak, aki zömmel az 52. (1.) Bocskai zászlóaljban szolgáltak fordulóján ismét igen feszültté vált a helyzet a településen. Január végén Kossuth Lajos Debrecenben kapta meg Répássy Mihály tábornoktól azt a jelentést, melyben arról tudósította õt a tábornok, hogy Polgáron valami kormányellenes mozgolódás van. A hír forrása Grisza Ágoston századosnak, a váci 49. zászlóalj egyik századparancsnokának azon jelentése, miszerint õ Sován Péter helybeli kormánybiztostól arról értesült, 22 KOSSUTH Lajos Összes Munkái (a továbbiakban KLÖM), XIII. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., KLÖM, XIII SZSZBML, Szabolcs Vármegye Újoncozási Küldöttségének iratai, (a továbbiakban IV. B. 103.) 1. doboz 25 Uo. 26 Uo. 3. doboz 245

12 Bene János hogy a város némely polgára, sõt a tanácsbeliek is a kormány ellen bujtogatnak és királypártiságukat, királyhûségüket nyíltan hangoztatják, sõt arról beszélnek, ha Schlik arra jön, csatlakoznak hozzá. Sován Péter ezért katonai erõt kért a városba, s kijelentette, addig ott marad és embereivel ellenõrzi a helységet. Répássy tábornok ezeket az információkat terjesztette fel Kossuthoz, s ezek alapján, többek között az alábbiakat írta január 26-án Kossuth Asbóth Lajos alezredesnek Balmazújvárosba: ha az ellenség a Tiszán szándékoznék átjönni, leghihetõbben Polgárnál fogja megkísérleni a tiszáni átkelést: És így Polgár városa minden esetre igen fontos pontul veendõ e háborúban. Minek következtében szükségesnek tartom 1-ör, hogy Grisza Ágoston századjával továbbra is ott maradjon nemcsak, hanem hogy az a hajdu kerületbõl és Szabolcs megyébõl oda rendelendõ jó szellemû nemzetõrséggel mielõbb megszállassék 2-or, hogy ott helyben rögtönítélõ bíróság alakíttassék, s a bûnösök kérlelhetlenül bünheztessenek. 3-szor, hogy Polgár és környéke a legszigorúbb felvigyázat alatt tartassék, nehogy annak lakói magokat az ellenséggel a legkisebb összeköttetésbe tehessék, annálfogva elkerülhetlenül szükséges a Polgár és Miskocz közti minden közlekedést azonnal egészen megszüntetni, végre 4-er hazafiúi kötelességévé teszem alezredes úrnak azt, hogy Polgár felõl Miskolcznak az ellenség mozdulatait folyamatosan evidentiában tartsa, a minden elõforduló körülményekrõl úgy Bónis Samu kormánybiztost Nyíregyházán és Pély Gábor hajdúkapitányt Hadházán, valamint a honvédelmi bizottmányt is rögtön értesítse 27 Ugyanezen a napon Kossuth levelet írt Bónis Sámuelnek is, megismételve a fenti intenciókat, kiegészítve azzal, hogy Polgáron mindenképpen tekintélyes számú, jó szellemû nemzetõrséget tartson jó vezér alatt, s ha kell, kérjen segítséget a Hajdúkerülettõl, elsõsorban a nánási nemzetõrségtõl. Ugyanilyen levél ment Pély Gáborhoz is, felszólítva a hajdúkerületi kapitányt, hogy a hajdúvárosokból elegendõ számú és jó szellemû nemzetõrséget azonnal indítson Polgárra. 28 Másnap a Klapka György ezredeshez írott levelében jelezte Kossuth, hogy Tiszafüred és a rossz szellemû Polgár városa õriztetik A levél többi részében az OHB elnöke elõadta, hogy azon a környéken szervezték meg a tartalék tábort, melynek létszámát 5000 gyalogosra 4 lovasosztályra és két tüzerütegre emelik, de ezen a tájon, Tiszafüred Polgár területén tanyázik a Zrínyi és Hunyadi zászlóalj (szabadcsapat B.J.), 400 hajdú önkéntes, 150 tiroli vadász, 200 önkéntes a pesti egyetemi légióból, 3 ágyú, s az elõzõ nap indították útba az 500 fõs debreceni csapatot és egy század lovast. Azt is megírta Kossuth, hogy a 27 KLÖM, XIV. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., Uo

13 Polgár ben Hajdúkerület és Szabolcs nemzetõrségét is a Tisza õrzésére rendelte. Feltételezhetjük, hogy ez utóbbiak vonultak be Polgárra, de errõl nincs biztos adatunk. Január utolsó és február elsõ napjaiban viszont Polgáron állomásozott csapataival a január 29-én a tiszántúli csapatok fõvezérévé kinevezett Henryk Dembinszky. Források hiányában nem tudjuk, hogy 1849 elején még milyen csapatok állomásozhattak Polgáron, csak következtethetünk abból, hogy például március 10-én Dorogról kenyérrészletet kellett Polgárra szállítani, 29 ami vagy a rendes katonaság, vagy a Hajdúkerület nemzetõreinek ellátását szolgálta, lévén, hogy a Szabolcs megyei nemzetõrséget a megyebeliek élelmezték. Asbóth alezredes már a tiszafüredi fõhadiszállásáról rendelte el Böszörmény nemzetõreinek, hogy azonnal induljanak Polgárra, majd Pély Gábor utasítására hamarosan érkeztek nemzetõrök Nánásról, Dorogról, Szoboszlóról, s végül a rendes helyõrséget az 53. Bocskai zászlóalj 500 embere adta tavaszán az újoncozás tovább folyt, hiszen még mindig hét újonccal tartozott a város. Derekassy Ferdinánd vármegyei tiszteletbeli alorvos sorra megvizsgálta a számba jöhetõ újoncokat, március végén 18-at: Bálint Jánost, Medve Istvánt, Gaál Istvánt, Bartók Istvánt, Ujhelyi Jánost, Vámosi Györgyöt, Medve Mátyást, Német Mátyást, Cz. Tót Jánost, Szarka Istvánt, Tanyi Gábor Jánost, S. Szabó Mátyást, Kapus Jánost, Kovács Istvánt, Dobos Józsefet, Vámosi Istvánt, Sütõ Jánost és Tréki Józsefet. Közülük Bálint Jánost, Gaál Istvánt és Szarka Istvánt kicsinynek, de testileg alkalmasnak találta. A kiírt 18 újonc közül március 31-én Kállay Ubul fõszolgabíró úgy rendelkezett, hogy mivel Polgárnak még 7 újonca hibázik, a névsor elsõ hét tagját az elöljáróság április 2-án küldje be Kállóba. Miután pedig ezen város részérõl be állított Bogár Gábor Bocskai zászlóallybeli közvitéz a lábán lévõ állandó folyó sebe miá haza bocsájtatván a katonaságra alkalmatlanná vált, hellyébe az 8-ik szám alatt álló Német Mátyás beküldése is ezennel meg hagyatik. Két nap múlva a polgári elöljáróság már magyarázkodó levéllel kereste meg a fõszolgabírót. Beküldték ugyan Bálint János, Gaál István, Ujhelyi János és Szarka István, valamint Medve István 19 éves újoncokat, de rögtön kérték is vissza Medve Istvánt lévén õ az ottani tábori postáslegény, így állományi (állami B.J.) szolga, másrészrõl pedig családfõ is. Ezen túl lett volna még 3 újonc adósság, Bartók István, Medve Mátyás és Tanyi Gábor János (mert a kijelölt másik három: Vámosi György, Német Mátyás és Cz. Tót János törvényesen otthon maradhatott), de azt a hármat nem tudták beküldeni, mivel õket szülõik megugrasztották. Az illyen szülõkre nézve utasitást kérünk írta az elöljáróság Uo NYAKAS Miklós: A jobbágyfelszabadítástól az I. világháborúig. In: Polgár története. Szerk. Bencsik János. Polgár, SZSZBML, IV. B doboz 247

14 Bene János Finta Márton nem sokat késlekedett a válasszal, április 4-én szoros paranccsal rendelte el, hogy legkésõbb az ünnep, a húsvét harmadik napjára a kiállítandó újoncok benn legyenek Kállóban. Az általa küldött névjegyzékben 13 név szerepelt. A polgári elöljáróság válasza április 10-én kelt, s a fenti listából Cz. Tót Jánost szörnyû kicsinysége, S. Szabó Mátyást rögtöni megugrása, Kapus Jánost szintén kicsinysége és szájfájóssága, Kovács Istvánt és Sütõ Jánost kicsinysége, Dobos Józsefet meghalálozása, s végül Tréki Józsefet pedig megugrása miatt, bár keresve kerestettük, a többieket pedig megnevezett okoknál fogva ezennel be nem küldhetjük. Még mindig hiányzott mind a nyolc újonc, tehát az elöljáróság úgy döntött, hogy Bartók Istvánt, Medve Mátyást és Tanyi Gábor Jánost, kiket eddig a szüleik nem engedtek, most beviszik a megyeszékhelyre. Küldték továbbá Vámosi Györgyöt és Vámosi Istvánt, valamint Német Mátyást, aki szintén kicsinek bizonyult a méréskor, de már nem volt más. Rajtuk kívül Kovács Gáspárt és Katona Istvánt küldték Kállóba, akik még a múlt évben önkéntes úton katonákul béállottak, a város költségébe kerültek, azóta szökésben lévén, tennapi napon verekedtek és lefogattak, ezennel szinte beküldetnek, kérve a tekintetets Polgári Biztos Urat, hogy õket besoroztatni méltóztassék. 32 (Ezt a nyolc újoncot a levéltárban õrzött avatókönyvekben nem találtuk, de az is igaz, hogy az avatókönyvek sem teljesek B.J.) 1849 márciusát a frissen felállított Szabolcs megyei száguldó lovas csapat Polgáron töltötte, ott vásárolták meg a lovakat, s a szükséges felszerelés egy részét is. 33 Nem tudjuk, csak sejthetjük, hogy ezen elhelyezés is egy esetleges megmozdulás eleve elrettentését célozhatta április 24-én az országgyûlés újabb újoncot ajánlott meg. Szabolcs vármegyébe május 8-án érkezett meg a hadügyminisztérium újoncozási osztályának rendelete, mely szerint ebbõl a keretbõl a törvényhatóságra 867 fõ jutott, kiket május 15-tõl már lehetett bevinni Kállóba, majd onnan a nyíregyházi tartalék parancsnokságra beavatásra. Az újonc 18 és 40 év közötti, legalább 5 láb 2 hüvelyk (163 cm) ép, egészséges, erõs férfinek kellett, hogy legyen. A tartalék parancsnokság május 15-tõl kezdte meg munkáját Nyíregyházán. A megye Kormányzó Bizottmánya úgy döntött, hogy a korábbi kulcs alapján veti ki az újoncilletéket (tehát 127 lakosra 2 újonc). Az arányosítás alapján Polgárnak e második kivetésbõl 17 újoncot kellett kiállítania. Az avatókönyvek tanúsága szerint ezt a létszámot 1849 június végére a mezõváros pontosan kiadta, sõt eggyel többet is, mert Hegedüs András szûcs a püspökladányi Kertész János helyett vonult be. Hasonló helyettesítés Polgáron is történt, özvegy Makó Istvánné Pál fia helyett, aki akkor már elmúlt 23 éves, így sorshúzás alá nem esett (sorsot egyelõre csak a évesek 32 SZSZBML, IV. B doboz 33 SZSZBML, IV. B doboz 248

15 Polgár ben húztak), a város könnyebbsége tekintetébõl Csikós György polgári ifjút két borjas tehénért és tíz pengõforintért felfogadott Mindez június 11-én történt. A legutolsó bevonuló Polgárról Éliás János 19 éves ifjú volt, aki a sorshúzás alá esett testvérbátyja helyett önként vállalta a szolgálatot június 21-én indította útba Nátafalussy Kristóf jegyzõ Balla János négylovas szekerén Kállóba. 34 Az újoncozás és a helységbe telepített katonaság ellátása mellett a város továbbra sem adta fel az egri káptalannal folyó úrbéri per gyorsítását és lezárását június 11- én a mezõváros közgyûlésén Sován Péter népképviselõ és alpolgárbiztos indítványozta, hogy az úrbéri perben még a végítélet foganatosítása elõtt egy folyamodványt kellene intézni az országgyûléshez arról, hogy a Mária Terézia idején Polgáron 202 és fél telekföldet használtak, s ez a tény nincs benne a per ítéletében. A közgyûlés az indítványt elfogadta, a felterjesztés elkészítését pedig az elöljáróságra és Molnár János ügyvédre bízta. 35 A kérelmezõ irat június 21-re elkészült, azt Sován Péter és Szánóczki András képviselõk vitték fel Pestre. Útjukra bocsátásukkor a közgyûlés még azt is kikötötte, hogy útközben az egri káptalannal egyezkedni ne merjenek. 36 A Szabolcs megyei levéltárban ez a folyamodvány fennmaradt. Bevezetõjében a felterjesztõk kérték, hogy az egri káptalan, mint volt földesúr és felperes által május 20-án indított és mindaddig végre nem hajtott úrbéri pert az Igazságügyi Minisztérium nyilvánítsa érvénytelennek, és a végrehajtását függessze fel, mert azt törvénytelennek lehet tekinteni, hiszen a városnak sok sérelme van. Ezután öt pontban fogalmazták meg azokat és a kéréseket: 1. Sérelmezték, hogy a káptalan a város korábbi lakosságát templomától és házaitól megfosztva a városból kiûzte, úgy, hogy azok a csegei határban telepedtek meg, majd az új lakosokkal új szerzõdést kötve, a befizetett települési díjat viszont elsikkasztotta, mint ahogy eltûnt a határ régi térképe és a levéltárból az az úrbéri per is, melyet Rakamazon gróf Brunszwik elnöklete alatt folytattak le, pedig ezek a dokumentumok a polgáriak igazát támasztanák alá. 2. A káptalan a polgári határt különféle puszták elnevezésével elfoglalta, pedig a Mária Terézia-féle urbáriumban nyilvánvalóan benne van, hogy a város határában nincs puszta, sem irtás, semmi, csak 202 úrbéri telek. Ezt még a Helytartótanács is elismerte, mégis mind az úriszék, mind a megyei törvényszék a káptalannak adott igazat úgy, hogy elhitték a káptalannak azt, hogy a földek rosszasága miatt nincs gazda, aki azokat megszállja, s így az úrbéri telkek számát a káptalan csökkentette. 34 SZSZBML, IV. B doboz 35 HBML, V A. kötet június sz. 36 Uo június sz. 249

16 Bene János 3. Pedig a káptalannak a város engedte meg, hogy elõbb csak fejõs teheneinek, majd juhainak, gulyájának legelõje legyen, s a káptalan lassan-lassan elfoglalta a város földjeit, még azokat is, melyeket korábban Bónis Sámuel szolgabírósága alatt a városnak törvényesen, esküdtje jelenlétében kimért. Ha pedig ez ellen a város ellenszegült, akkor befogatással, huzamos tömlötzözéssel, páltzáztatással, sõt mint felládzattak katonai karhatalom hosszas élelmezésével vigasztaltattunk meg, a lefoglalt marhák árának az adóba való betudásán kívül káraikat senki nem térítette meg. 4. Adóikat nem az utolsó három katonai év alapján állapítják meg, hanem sokkal régebbi rovások alapján, melyek többet mutatnak, s végül 5. kérik, hogy a jogtalanságot megszüntetve a határban a 202 telket a minisztérium állíttassa vissza a káptalannal, az õ költségére, s az elégtételig az ítéletet függeszszék fel. Idõközben azonban a kormány is menekülni kényszerült a fõvárosból Szegedre, s ott kelt Vukovics Sebõ igazságügyminiszter levele a vármegyéhez július 21-én, amelyben elrendelte, hogy a megye az érdekeltek meghallgatásával kimerítõ jelentést tegyen az ügyrõl. 37 A per további sorsáról egyelõre iratok nem maradtak, hamarosan már kormánya sem volt az országnak, az önkényuralom sötét hónapjai telepedtek mind a megye elöljáróságára, mind lakóira, s a nagy per csak három év múlva, 1852-ben zárult le megegyezéssel, a határ megfelezésével nyara már a szabadságharc utolsó idõszaka volt június 25-én érkezett a vármegyéhez Tokajból Schenowitz Frigyes táborkari õrnagy levele, melyben felhívta a törvényhatóságot, hogy a megyében azonnal hirdessenek meg népfelkelést, s a felkelt néppel a Tisza partját Rakamazig szállják meg, az összes ladikot, csónakot Tokajhoz küldjék, mert az oroszok betörtek, s már Kassánál vannak. A levél vétele után Péchy László azonnal intézkedett a népfelkelés meghirdetésérõl, s arról, hogy a kimozdulókat vasvillával és kaszával fegyverezzék fel, lássák el 8 napi élelemmel és indítsák útba a nádudvari járás népét Polgárhoz júliusa pedig az általános népfelkelés szervezésével telt el. A hónap utolsó napjaiban vonult át a megyén Görgei Artúr serege, utána ismét orosz elõõrsök portyáztak a megye területén, s hamarosan megérkezett a világosi fegyverletétel híre is. A dicsõ napok elmúltak, a Kormányzó Választmány tevékenységét beszüntette, s hamarosan az önkényuralom rendszere rendezkedett be a vármegye területén. 37 SZSZBML, IV. B doboz 38 SZSZBML, IV. B doboz 250

17 Polgár ben FÜGGELÉK 1. Nemzetõrök összeírása Polgáron 1848 tavaszán Az évi XXII. törvénycikk (A nemzeti õrseregrõl) alapján nemzetõri kötelezettség alá esett az 20 és 50 év közötti, büntetlen elõéletû férfi, aki városban vagy rendezett tanácsú községben 200 pengõ forint értékû ház, vagy föld, egyéb községben féltelek, vagy ezzel hasonló kiterjedésû birtok kizárólagos tulajdonosa, vagy évi 100 pengõ forint tiszta jövedelemmel bírt. (Az összeírási ívek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 1848-as iratai között találhatóak. Rubrikái: Név, Életkor, Polgári állás, Betegség, Megjegyzés. E két utóbbi bejegyzéseit lábjegyzetben közöljük.) Név Életkor Polgári állás Kovács Márton 40 Földmívelõ Sinkovics József 65 Földmívelõ Tardi Pál István 50 Földmívelõ Nagy József 50 Földmívelõ Medve József 50 Földmívelõ Polonkai József 30 Földmívelõ Földvári József 30 Földmívelõ Öreg Szabó István 70 Földmívelõ Péli István 30 Földmívelõ Kovács János István 41 Földmívelõ Soltész István 32 Földmívelõ Suhajda Gábor 49 Földmívelõ Szabó István József 28 Földmívelõ Szabó István András 35 Földmívelõ Nyikon András 36 Földmívelõ Jászai Gábor 20 Földmívelõ Nyikon János 40 Földmívelõ Ifj. Cservák József 39 Földmívelõ László Juhász János 55 Földmívelõ Nyikon Mátyás 31 Földmívelõ Ifj. Medve István 45 Földmívelõ Répási György 41 Földmívelõ Név Életkor Polgári állás Béres József 32 Földmívelõ Medve András 29 Földmívelõ Medve F. István 50 Földmívelõ Kövér János 50 Földmívelõ Sinkovics Pál 36 Földmívelõ Venszlovszki Alajos 23 Földmívelõ Kovács Mihály 41 Földmívelõ Tardi György 42 Földmívelõ Lisztóczki János 25 Földmívelõ Pallagi István 35 Földmívelõ Kovács János 30 Földmívelõ Mályi Mátyás 30 Földmívelõ Görömbei János 57 Földmívelõ Ifj. Huszár István 35 Földmívelõ Földvári Gáspár 35 Földmívelõ Rabály János 19 Földmívelõ Kertész József 38 Földmívelõ Joó András 47 Földmívelõ Péli Mátyás 25 Földmívelõ Szabó Gábor 35 Földmívelõ S. Makó András 30 Földmívelõ Szeidl Alajos 40 Földmívelõ 251

18 Bene János Név Életkor Polgári állás Csekovics Tamás 50 Földmívelõ Lénárt József 35 Földmívelõ Ifj. Soltész József 29 Földmívelõ Bajusz András 30 Földmívelõ Barát József 33 Földmívelõ Sirokai Ger. János 35 Földmívelõ Öreg Soltész József 61 Földmívelõ Sajti Mátyás 30 Földmívelõ Juhász Imre János 50 Földmívelõ M. Takács Ferenc 35 Földmívelõ Stelbáczki Károly 22 Földmívelõ Ifj. L. Juhász János 28 Földmívelõ K. Kovács Gáspár 45 Földmívelõ Bajusz Gábor 20 Földmívelõ Bialos István 31 Földmívelõ Szurkos János 32 Földmívelõ Jászai Ferenc 46 Földmívelõ Ifj. Lénárt István 48 Földmívelõ Vékony Mátyás 47 Földmívelõ Ifj. Dobos József 29 Földmívelõ B. Tanyi István 48 Földmívelõ Tanyi András 35 Földmívelõ Dobos János 30 Földmívelõ Ifj. P. Juhász Péter 21 Földmívelõ Oláh József 35 Földmívelõ G. Kovács István 30 Földmívelõ M. Tót Mihály 34 Földmívelõ Barát Márton 34 Földmívelõ Barát György 35 Földmívelõ Borsos János 31 Földmívelõ Pallagi Mihály 32 Földmívelõ Deli János 31 Földmívelõ Simon Márton 28 Földmívelõ Név Életkor Polgári állás Belányi József 41 Földmívelõ Tanyi Mihály János 43 Földmívelõ K. Juhász István 33 Földmívelõ H. Juhász András 53 Földmívelõ Szabó János József 51 Földmívelõ Veres József 51 Földmívelõ B. Erdélyi István 35 Földmívelõ Hegedüs Mihály 51 Földmívelõ Sirokai István 21 Földmívelõ Soltész Gáspár István 39 Földmívelõ Ifj. Oláh István 30 Földmívelõ Subai János 29 Földmívelõ Simon János 33 Földmívelõ Kincses János 36 Földmívelõ Városi János 30 Földmívelõ Juhász Gergely István 39 Földmívelõ Takács Mátyás 35 Földmívelõ Ország János 26 Földmívelõ Dobos András József 40 Földmívelõ Kövi József 35 Földmívelõ Kincses István 35 Földmívelõ Csikós Mihály 30 Földmívelõ Pózsár József 40 Földmívelõ Ifj. Dobos Gábor 36 Földmívelõ Kovács Gergely József 20 Földmívelõ Öreg Suhajda József 40 Gazda Csendes István 57 Földmívelõ Magyar István 30 Földmívelõ Tanyi Gábor 51 Földmívelõ Ifj. Polonkai Gábor 31 Földmívelõ Öreg Kovács György 35 Földmívelõ Cs. Tóth János 22 Földmívelõ K. Mészáros Gáspár 40 Földmívelõ 252

19 Polgár ben Név Életkor Polgári állás Ifj. Molnár András 39 Földmívelõ Ifj. Görömbei József 20 Földmívelõ Ifj. Lovász Mihály 30 Földmívelõ Kor. Juhász János 30 Földmívelõ Szabó Péter József 25 Földmívelõ Bálint János 25 Földmívelõ Öreg Tisza Mihály 55 Földmívelõ Görömbei János 31 Földmívelõ B. Kurutz István 35 Földmívelõ Bartók Gáspár 49 Földmívelõ Lovász János 34 Földmívelõ Polonkai József 31 Földmívelõ B. Kis József 35 Földmívelõ Deli B. János 20 Földmívelõ B. Kis János 40 Földmívelõ Pallagi András 45 Földmívelõ Tanyi József 26 Földmívelõ K. Szurkos József 50 Földmívelõ Káposzta Pál Földmívelõ Lovász Gáspár 21 Földmívelõ Elek József 45 Földmívelõ Ifj. Suhajda János 22 Földmívelõ M. Tót Gábor 49 Földmívelõ Öreg Mészáros János Földmívelõ Mecsei Mátyás 36 Földmívelõ Katona István 43 Földmívelõ Z. Mecsei András 35 Földmívelõ Pap János 30 Földmívelõ Ifj. Vámosi István 33 Földmívelõ Név Életkor Polgári állás Ifj. Bartók József 50 Földmívelõ Németh József 39 Földmívelõ F. Varga Márton 40 Földmívelõ Isvák Márton 34 Földmívelõ Ifj. Makó József 34 Földmívelõ Encsi András 30 Földmívelõ Polonkai Gábor 48 Földmívelõ Császár Gáspár 31 Földmívelõ Kerti Bartók János 40 Földmívelõ Gy. Dobos András 52 Földmívelõ Imre Vámosi Gáspár 26 Földmívelõ Bába Ferenczi György 25 Földmívelõ Molnár Gábor 30 Földmívelõ Molnár József 25 Földmívelõ Ifj. Kovács Gábor 20 Földmívelõ Öreg Makó József 36 Földmívelõ Makó István András 22 Földmívelõ Tanyi István 40 Földmívelõ Kapos István 46 Földmívelõ Ifj. Kovács József 25 Földmívelõ Vámosi Márton 23 Földmívelõ Ráb Pál 65 Földmívelõ Szõke Horvát Gábor 40 Földmívelõ Dobos Geregely János 45 Földmívelõ Öreg Kovács János 39 Földmívelõ R. Vámosi János 39 Földmívelõ Pallai Mihály 47 Földmívelõ Császár György 45 Földmívelõ Öreg Encsi János Földmívelõ Szabó Sándor János 21 Földmívelõ 39 Betegség: tehetetlen 40 Betegség: tehetetlen 41 Betegség: tehetetlen 253

20 Bene János Név Életkor Polgári állás Pöstényi Gáspár 35 Földmívelõ Kapus Mátyás 40 Földmívelõ Em. Varga János 45 Földmívelõ Vásárhelyi János 58 Földmívelõ M. Tót Mátyás 50 Földmívelõ M. Tót József 49 Földmívelõ Ladi Kovács Mihály 43 Földmívelõ Z. Juhász József 40 Földmívelõ Szánóczki János 31 Földmívelõ Ifj. Makó János 39 Földmívelõ Juhász Gábor 45 Földmívelõ Isvák Mátyás 20 Földmívelõ Öreg Makó András 60 Földmívelõ Káposzta Mihály 35 Földmívelõ Öreg Pöstényi János 45 Földmívelõ Hamar Márton 30 Földmívelõ Szabó Sándor András 40 Földmívelõ Mecsei Pál 34 Földmívelõ K. Makó András 46 Földmívelõ Ifj. Görömbei István 35 Földmívelõ Balla János 38 Földmívelõ Antal István 32 Földmívelõ Makó János 33 Földmívelõ Kártik Károly 55 Földmívelõ Ifj. Makó István 34 Földmívelõ Vámosi József 40 Földmívelõ Szurkos János 32 Földmívelõ Lengyel József 40 Földmívelõ Vámosi János 59 Földmívelõ Ifj. Vámosi József 25 Földmívelõ Dobos András 45 Földmívelõ Kapus János 40 Földmívelõ Öreg Vámosi József 49 Földmívelõ Név Életkor Polgári állás Köv. Juhász Mihály 51 Földmívelõ Sinkovics Pál 34 Földmívelõ Madai Márton 40 Földmívelõ Pöstényi Márton 32 Földmívelõ Kis L. István 27 Földmívelõ Molnár István 62 Földmívelõ Cservák György 50 Földmívelõ Szabó S. József 20 Földmívelõ Tanyi Ferenc József 30 Földmívelõ Tóth István 40 Földmívelõ Ujhelyi János 30 Földmívelõ Elek János 40 Földmívelõ Fricskó András 38 Földmívelõ Éliás József 42 Földmívelõ Öreg Tanyi József 51 Földmívelõ Majoros János 48 Földmívelõ Tanyi Mihály 38 Földmívelõ Fekete Imre József 46 Földmívelõ Sirokai M. János 33 Földmívelõ Béke Gábor 35 Földmívelõ Majoros András 34 Földmívelõ Kocsis József 32 Földmívelõ M. Tót Gáspár 35 Földmívelõ Tepei János 48 Földmívelõ B. Kis József 40 Földmívelõ Felsõ Bartók János 25 Földmívelõ Erdõsi Lukács József 33 Földmívelõ Gyetvai Gábor 34 Földmívelõ Jónás Gábor 28 Földmívelõ Cseszlik Tóth Mihály 42 Földmívelõ Vörös József 44 Kántor Derekassy Ferdinánd 30 Orvos Sován Péter 39 Gazda 254