MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL
|
|
- Júlia Borosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL
2 Az ipari anyagok szerkezete és tulajdonságai 1. Az anyagok mikroszerkezete 1.1. Atom Mit tanultunk az atomokról a kémia tantárgyban? Mi az atom? a kémiai elemek azonos, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része sajátosságai közvetlenül szabják meg az elemek kémiai tulajdonságait az atom kémiai sajátosságai megegyeznek az elem makroszkopikus mennyiségének kémiai sajátosságaival
3 Hogyan épül fel az atom? H atom 1. héj atommag az atom felépítése: A hidrogén atomszerkezetének vázlata atom atommag proton neutron elektronok
4 Pl.: az elektronhéjak száma és elhelyezkedése Atommodell elektronhéjakkal
5 Az atomi részecskék jellemző tulajdonságai Részecske proton neutron elektron Relatív tömeg 1 1 Töltés +1 0 Elhelyezkedés az atomban a magban a magban 1/ a magon kívül (héjban) Egy elektromosan semleges atomban a héjon lévő elektronok száma megegyezik a magban lévő protonok számával A magban lévő protonok száma az elem rendszáma (Z) A (tömegszám) =Z (protonok száma) +N (neutronok száma)
6 Példa: elektronok: 29 protonok: 29 elektronok: 13 protonok: 13 az egy héjon lévő elektronok száma: 2n 2, ahol n a héj sorszáma
7 Ion: egy vagy több elektron megy át az egyik atomból a másikba pozitív ion (kation): elektron hiány, proton többlet negatív ion (anion): elektron többlet 1.2. Molekula Molekula: több elemből kémiai kötéssel létrejött új anyag (pl.:h 2 O) vagy azonos atomokból álló csoport legkisebb része (pl.:h 2 )
8 1.3. Kémiai kötések Ionos kötés: Egy vagy több elektron megy át az egyik atomból a másikba. A pozitív és negatív töltésű ionokat ellentétes töltésük vonzása tartja össze. Semleges Cu atom pozitív ion (kation): elektron hiány negatív ion (anion): elektron többlet egyszeres kétszeres pozitív töltésű Cu ion
9 Kovalens kötés: H H H : H Különálló atomok Kovalens kötéssel kapcsolódó atomok a kapcsolódó atomokat olyan elektronok tartják össze, amelyek pályája mindkét atommagot körülveszi A pozitív és negatív töltésű ionokat ellentétes töltésük vonzása tartja össze.
10 Fémes kötés: fémekre jellemző kötésfajta Fémionok (kationok) Összetömörülés A fémes kötés kialakulása Szabad elektronok a kötőerő a fém pozitív ionjai és a többé-kevésbé szabadon mozgó elektronok (elektronfelhő) között jön létre
11 a könnyen mozgó elektronok miatt a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt van der Waals-kötés: elektromosan semleges részecskék között is kialakulhat az elektrosztatikus erő, amikor az elektronok a mag egyik oldalán egy pillanatra túlsúlyba kerülnek az egy részecskéhez tartozó elektronok számával együtt növekszik a van der Waals kötés energiája
12 Hidrogénkötés: a kapcsolat hidrogénatom és egy erősen elektronegatív atom (pl.: fluor) között jön létre a hőre lágyuló műanyagoknál igen jellemző kötésfajta a van der Waals kötést és a hidrogénkötést másodlagos kötésnek is nevezik
13 Mit nevezünk atomnak? Ismétlő kérdések atom: a kémiai elemek azonos, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része Mit nevezünk molekulának? több elemből kémiai kötéssel létrejött új anyag (pl.:h 2 O) vagy azonos atomokból álló csoport legkisebb része (pl.:h 2 ) Milyen kémiai kötésfajtákról tanultunk? ionos kötés kovalens kötés fémes kötés van der Waals-kötés, hidrogénkötés
14 2. A szerkezeti anyagok csoportosítása a kötés típusa alapján Fémes kötés Ionos kötés Kovalens kötés Másodlagos kötés Fémek Kerámiák Polimerek Félvezetők Mesterséges anyagok Természetes anyagok pl. acél pl. üveg pl. kavics pl. fa pl. gumi Társított (kompozit) anyagok
15 3. A szilárd halmazállapotú szerkezeti anyagok mikroszerkezete a műszaki gyakorlatban alkalmazott szerkezeti anyagok kristályos vagy amorf szerkezetűek lehetnek amorf szerkezet: az anyagon belül nem fedezhetők fel rendezett tartományok 3.1. Kristályos szerkezet a kristályos szerkezetben az egyes részecskék periodikusan ismétlődnek, szabályos geometriai rendben helyezkednek el a rácsnak azt a legkisebb - több atomból álló - szabályos részét, melynek ismételgetésével a térrács leírható, rácselemnek vagy elemi cellának nevezzük.
16 Térrács: a térrács (kristályrács): az elemi cellák elhelyezkedését leíró rendszer A térrács képe és az elemi cella képe
17 Az elemi cella különböző alakú lehet. Az elemi cella lehetséges alakjainak leírására hét fő kristályrendszer különböztethető meg I. Köbös
18 II. Tetragonális III. Rombos
19 V. Romboéderes IV. Hexagonális
20 VI. Monokilin VI. Triklin
21 A legfontosabb rácsformák módosulatai: Egyszerű köbös rács I. Köbös a térközepes köbös rácsnak 8 1/8=1 atomja van egyszerű köbös rácsa csak a polóniumnak (Po) van 1 8 atomrész
22 Térközepes köbös rács 1 atom 1 atomrész 8 a térközepes köbös rácsnak (8 1/8)+1=2 atomja van ilyen rendszerben kristályosodik a Cr, Li, K, Mo, Na, Ta, W, V, Rb, Cs, Ba, Ni, Fe 3 C
23 Térközepes köbös rács modellje
24 Lapközepes köbös rács 1 1 atomrész atomrész 8 2 az lapközepes ebben a rendszerben köbös rács kristályosodó minden lapközéppontjában fémek: Cu, Al, is Au, tartalmaz Ag, Pb, Ni, rácspontot Ir, Pt, Fe 3 C a közös lapközepes tulajdonságuk, köbös rácsnak hogy nagyon (8 1/8)+(6 1/2)=4 képlékenyekatomja van
25 Lapközepes köbös rács modellje
26 A hexagonális rács (egyszerű illeszkedésű) csak a hatszög alapú hasáb csúcsain találunk atomokat (12 1/6 atom) az ebben a rendszerben kristályosodik a grafit
27 A hexagonális rács (szoros illeszkedésű) az atomok a cella 12 csúcsában, továbbá a két alap közepén helyezkednek el három atom pedig az elemi cella közepében van az egy cellához tartozó atomok száma: ez a típus elsősorban fémekre jellemző Zn, Cd, Mg, Be, Ti, Ru
28 A hexagonális rács modellje
29 egyes anyagoknál (pl.: P, Fe 3 C) a hőmérséklettől függően megváltozik a rácsforma és ezzel az anyag tulajdonságai a rácsok ilyen átalakulását allotróp átalakulásnak, vagy polimorfizmusnak nevezzük
30 Mit nevezünk térrácsnak? Ismétlő kérdések a térrács (kristályrács): az elemi cellák elhelyezkedését leíró rendszer Milyen fontos térrácsformákat ismerünk? térközepes köbös lapközepes köbös
31 hexagonális (egyszerű illeszkedésű) hexagonális (szoros illeszkedésű) Miben különbözik a kristályos szerkezettől az amorf szerkezet? az amorf anyagon belül nem fedezhetők fel rendezett tartományok
32 4. A mikroszerkezet és az anyag tulajdonságainak kapcsolata anyagtulajdonságok: az anyag reagálása a külső környezeti hatásokra 4.1. Anyagtulajdonságok csoportosítása: Fizikai tulajdonságok A fizikai tulajdonságok az anyag fizikai állapotát tükrözik, változásuk nem okoz szerkezetváltozást, új anyag nem keletkezik Sűrűség: tömeg(m) g ( ) 3 térfogat(v) cm könnyűfém: ρ<5 kg/dm 3 nehézfémfém: ρ>5 kg/dm 3
33 Hővezető képesség: hideg oldal jó rossz hővezetők a fémek pl.: levegő, pl.: réz, üveg, alumínium műanyag
34 Elektromos vezetőképesség: Elektromosan vezető Anyag Ezüst Réz elektromosan vezető: fémek, (pl.: ezüst, réz, Arany 0,023 arany, alumínium, vas) grafit Alumínium Vas Elektromosan szigetelő 1 m hosszú, 1 mm 2 keresztmetszetű huzal ellenállása 20 o C hőmérsékleten, Ω 0,016 0,0178 0,028 0,12 elektromosan szigetelő: műanyagok, kerámiák (porcelán, üveg), fa, texíliák
35 Olvadási hőmérséklet: Anyag Olvadási hőmérsékletek Olvadáspont o C Halmazállapot: Ólom Alumíniu m Öntöttva s Acél szilárd (fémek, fa, kavics, gumi, stb.) folyékony (kőolaj, higany, stb.) légnemű (nemesgázok, O, Cl, CO 2 stb.)
36 Kémiai tulajdonságok A kémiai tulajdonságok az anyag kémiai jellemzőit írják le. A kémiai átalakulás során új anyag keletkezik, melynek tulajdonságai eltérnek a kiindulási anyagok tulajdonságaitól Leírják az anyagok: Összetételét 72% Cu, 28% Zn
37 Átalakulásait: pl. az elégetéskor lejátszódó folyamatokat Vegyületeit: pl. az oxigénnel alkotott vegyületeket korrózióállóságot ötvözhetőséget Metallográfiai tulajdonságok: Szövetszerkezet: Ferrit perlites
38 Mechanikai tulajdonságok: Olyan fizikai tulajdonságok, amelyek valamilyen igénybevétel (erőhatások okozta megterhelés) hatására nyilvánulnak meg Egyszerű igénybevételek: Húzó Nyomó Hajlító Csavaró Nyíró Hajlítás Csavarás Húzás
39 Keménység: az az ellenállás, melyet az anyag egy test, pl.: acélgolyó behatolása ellen fejt ki kemény anyag pl.: az edzett acél, a keményfém, a gyémánt
40 Szilárdság: az anyagnak külső erőkkel szembeni ellenállása, alakváltozó képessége (törésig, szakadásig) megkülönböztetünk az erőhatás irányától függően szakítószilárdságot, illetve nyomószilárdságot
41 nyomószilárdság vizsgálat Szakítószilárdság vizsgálata
42 Rugalmasság: az anyagnak akkor rugalmas, ha a terhelés megszűnése után ismét eredeti alakját veszi fel rugalmas anyag pl.: a rugóacél, egyes műanyagok
43 Egy személygépkocsi váznyúlványának deformációja
44 Szívósság: az anyagnak az a tulajdonsága, hogy külső erőkkel képlékenyen deformálható anélkül, hogy eltörne, tehát jól alakítható (pl.: réz, alumínium, ólom)
45 Ridegség: az anyagnak az a tulajdonsága, hogy különösen ütésszerű, lökésszerű erők hatására nem deformálódik, hanem darabokra törik rideg anyag pl.: az üveg, a porcelán,a túl keményre edzett acél
46 Technológiai tulajdonságok: Alakíthatóság: alakítható az az anyag, amely erők hatására képlékenyen deformálódik jól alakítható anyag pl.: a kis C tartalmú acél, ólom, réz, alumínium
47 Forgácsolhatóság: a forgácsolhatóhatóság az a tulajdonság, hogy az anyag könnyen alakítható forgácsoló megmunkálással, pl.: esztergálással, marással, fúrással, köszörüléssel jól forgácsolható anyag pl.: a gyengén ötvözött acél, öntöttvas, alumínium
48 Hegeszthetőség: Önthetőhetőség:
49 4.2. Az anyagtulajdonságok és a mikroszerkezet kapcsolata: A kötési energia a kovalens kötésű kristályokban a legnagyobb kemény anyag a kovalens kötésű anyagok maradó alakváltozásra képtelenek, ridegen viselkednek a kovalens kötésű elemi cellák elektromosan semlegesek (szigetelők)
50 Ismétlő kérdések Milyen kemény anyagokat ismerünk? az edzett acél, a keményfém, a gyémánt Milyen jól alakítható anyagokat ismerünk? réz, alumínium, ólom Milyen elektromosan vezető anyagokat ismerünk? fémek, (pl.: ezüst, réz, arany, alumínium, vas) grafit Milyen elektromosan szigetelő anyagokat ismerünk? műanyagok, kerámiák (porcelán, üveg), fa, texíliák
51 5. A műszaki gyakorlatban használt anyagok Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja át olyanná, ami az igényeinek leginkább megfelel
52 5.1. Az anyagok csoportosítása: Halmazállapot szerint: szilárd (fémek, fa, kavics, gumi, stb.) folyékony (kőolaj, higany, stb.) légnemű (nemesgázok, O, Cl, CO 2 stb.)
53 Eredet szerint: szerves anyagok természetes eredetűek pl. gumi, fa, bőr stb. mesterségesen előállított műanyagok szervetlen anyagok fémek, kerámiák, kompozitok
54 Felhasználás szerint: Létfenntartáshoz szükséges (élelmiszerek) 23 % Energia hordozók 31 % Ipari anyagok 46 % energia hordozók ipari anyagok élelmiszerek
55 5.2. A fémes anyagok csoportosítása Fémes anyagok Vasalapú ötvözetek könnyűfém: ρ<5 kg/dm 3 nehézfémfém: ρ>5 kg/dm 3 Nemvas fémek Öntöttvas- és acélanyagok Könnyűfémek? Színesfémek Egyéb fémek Al és ötvözetei Mg és ötvözetei Ti és ötvözetei Cu és ötvözetei Horgany és ötvözetei Ólom és ötvözetei Ón és ötvözetei Nikkel Volfrám Króm Vanádium Kobalt Molibdén Nemesfémek
56 5.3. A nemfémes anyagok csoportosítása Nemfémes anyagok Szilikátok Üvegek Öblös (palack, laborüveg) Sík (ablak, biztonsági üveg) Műszaki (optikai üveg) Műanyagok Kerámiák Fa Papír Bőr Textílanyagok Durva kerámia (tégla, cserép) Finomkerámia (porcelán, kőagyag) Oxidkerámiák (híradástechnikai kerámiák, csiszolókorong) Építőipari kötőanyagok Természetes (gumi) Mesterséges (pl.: PVC) Kenő- és tüzelőanyagok Egyébanyagok (grafit)
57 Ismétlő kérdések Milyen módon csoportosíthatók az anyagok? Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, légnemű Eredet szerint: szerves anyagok, szervetlen anyagok Felhasználás szerint Milyen módon csoportosíthatók a fémes anyagok? Fémes anyagok Vasalapú ötvözetek Nemvas fémek Könnyűfémek Színesfémek Egyéb fémek
58 Milyen módon csoportosíthatók a nemfémes anyagok? Nemfémes anyagok Szilikátok Üvegek Öblös (palack, laborüveg) Sík (ablak, biztonsági üveg) Műszaki (optikai üveg) Műanyagok Kerámiák Fa Papír Bőr Textílanyagok Durva kerámia (tégla, cserép) Finomkerámia (porcelán, kőagyag) Oxidkerámiák (híradástechnikai kerámiák, csiszolókorong) Építőipari kötőanyagok Természetes (gumi) Mesterséges (pl.: PVC) Kenő- és tüzelőanyagok Egyébanyagok (grafit)
59 6. Az ipari anyagok rendszerezése Ipari anyagoknak vagy szerkezeti anyagoknak a technikailag hasznos tulajdonságú anyagokat nevezzük (alapanyagok, segédanyagok) Alapanyag Alapanyag (vagy előgyártmány): a termelési folyamatban az átalakítandó anyag előgyártmány? alapanyag?
60 6.2. Segédanyag Segédanyag: az alapanyag feldolgozásához, vagy a termékek élettartamának növelésére, a működés elősegítésére használt anyag hűtőfolyadék kenőanyag, gyártást elősegítő anyagok stb.
61 6.3. Hulladék, hulladékkezelés (recycling) Hulladék: a gyártás során (vagy a termék elhasználódásával) keletkező, egyéb célra nem, vagy csak további átalakítás után hasznosítható anyag A fém hulladék anyagokat anyagokat válogatás lehetőleg után fajta újraöntik szerint szét kell A válogatni műanyag és alkatrészeket elkülönítve megdarálják, tárolni, hogy majd minél kisebb költséggel újrahasznosítják lehessen újrahasznosítani, környezetkímélő végső tárolásra, vagy elégetésre átadni A fáradt olajat megtisztítják, újraadalékolják
62 (példa) 100%-ban újrafeldolgozott anyagból Újra feldolgozható ugyanolyan anyaggá Újra feldolgozható Légszűrő - doboz Vízzáró fedél Külső visszapillantó tükör burkolata Kesztyűtartó Műanyag ajtóburkolatok A-, B-, és C - oszlop burkolata Könyöktámasz, üléspárna és fejtámasz Hűtőrács Tüzelőanyagtartály Hátsó lökhárító Mellső lökhárító Oldalsó vészhárító Ékszíj burkolat Küszöbléc és kábelburkolat Mellső légterelő Középső konzol Műszerfal Padlóalagút Kerékdoblemez Irányjelző lámpák és ködfényszóró burkolata Akkumlátor Légterelő lap a fékek hűtéséhez Mellső és hátsó lökhárító vezetése Hűtőfolyadék kiegyenlítő - tartálya Kiegyenlítő tartály, fékrásegítő
63 6.4. Melléktermék Melléktermék: a gyártás során keletkező, egyéb célra nagyobb átalakítás nélkül hasznosítható anyag A kőolaj finomítás mellékterméke a petróleum A cukorgyártás mellékterméke a melasz
64 6.5. Alapanyag, előgyártmány, segédanyag a gyártás során (példa) Üveggyártás (példa) Alapanyagok: üvegképzők: kvarchomok (SiO 2 ) hulladék üveg Segédanyagok: folyósítók: nátrium oxid, kalcium oxid stabilizátorok: alkáliföldfém karbonátok
65 Olvasztás kemencében o C-on Alakítás: síküveg, öblösüveg, egyéb alak
66 Cementgyártás (példa) Alapanyag (nyersanyag): mészkő és agyag Előkészítés: őrlés, keverés Kiégetés: o C-on, forgó kemencében ez a klinkerképződés Aprítás: őrlés porrá ez a cement Felhasználás: a cement vízzel keverve megköt
67 Égetett kerámiák (példa) Alapanyag (nyersanyag): agyag tégla, cserép, edények kaolin porcelán Alkalmazás: tégla- és cserépipar háztartási eszközök dekoráció, dísztárgyak
68 Hidegen melegen alakított alkatrészek (példa) Előgyártmány
69 Ismétlő kérdések Milyen anyagokat nevezünk ipari anyagoknak? Ipari anyagoknak vagy szerkezeti anyagoknak a technikailag hasznos tulajdonságú anyagokat nevezzük Milyen anyagokat nevezünk alapanyagnak? Alapanyag (vagy előgyártmány): a termelési folyamatban az átalakítandó anyag Milyen anyagokat nevezünk segédanyagnak? Segédanyag: az alapanyag feldolgozásához, vagy a termékek élettartamának növelésére, a működés elősegítésére használt anyag Mi a különbség a hulladék és a melléktermék között? a hulladék egyéb célra nem, vagy csak további átalakítás után hasznosítható anyag, a melléktermék viszont nagyobb átalakítás nélkül hasznosítható
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenAnyagismeret tételek
Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné
RészletesebbenAnyagszerkezet és vizsgálat
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné dr.
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1
ANYAGISMERET 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 AZ ANYAG Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja olyanná, ami az igényeknek leginkább megfelel. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György
Részletesebbenaz Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok
az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenEnergiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
RészletesebbenACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK
ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a
RészletesebbenSiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3
ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak
RészletesebbenKÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016
KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenMit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
RészletesebbenAz alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály
Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenKristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenKULCS - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016
KULCS - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság
RészletesebbenAnyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek
Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Alapfogalmak Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet Vázlat Kötések Ionos, kovalens és
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenFémes szerkezeti anyagok
Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenA tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenFémek. Fémfeldolgozás - Alumínium
Fémek Fémfeldolgozás - Alumínium Felosztás - Vas - Nemvasfémek Nemvasfémek: - könnyűfémek (Al, Mg, Be, Ti) ρ < 5000kg / m3 - színesfémek (Cu, Pb, Sb, Zn) - nemesfémek (Au, Ag, Pt) Előfordulás - Elemi állapotban
RészletesebbenSzilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék
Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok
RészletesebbenTestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor
Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.
Részletesebben2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag )
2. tétel - A nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai, felhasználásuk. - Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik, alkalmazásuk. - A könnyűfémek fajtái és jellemzői, ötvözése, alkalmazása. - A színesfémek
RészletesebbenAz elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenJavítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p
Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenA szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A szilárd állapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson szilárd halmazállapot létrejöttének feltétele, hogy a szilárd részecskék
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenHalmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel
RészletesebbenHEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont
RészletesebbenFELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT
FELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT A feladatok kódját a Bevezetésben bemutatott tananyagtartalom- és képességmátrix alapján határoztuk meg. A feladat kódja a következőképpen épül fel: évfolyam/témakör1-témakör2/képesség1-képesség2/sorszám
RészletesebbenAnyagtudomány - 1. Előadás. Anyagtudományi alapismeretek. 2010/2011. tanév I. félév. 2010. szeptember 6.
- 1. Előadás i alapismeretek 2010/2011. tanév I. félév 2010. szeptember 6. 1 A tárgy előadója Prof. Dr. Tisza Miklós tanszékvezető, egyetemi tanár Mechanikai Technológiai Tanszék Miskolc 2010/2011. tanév
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenAz ötvözet a fémek szilárd oldata, ami a következő anyagokból tevődik össze:
Az ötvözet a fémek szilárd oldata, ami a következő anyagokból tevődik össze: alapfém: pl. vas, alumínium, ötvözőanyagok: amelyek kedvezően befolyásolják az alapfém tulajdonságait pl. a vas esetében a szén,
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
RészletesebbenA töréssel szembeni ellenállás vizsgálata
A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenBalazs Katalin_10_oraterv
10. Óraterv Az óra témája: Tudásfelmérés Az óra cél- és feladatrendszere: számadás az eddig megszerzett tudásról Az óra didaktikai feladatai: egyéni munka Tantárgyi kapcsolatok: informatika Dátum: 2014.
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony nincs saját alakja szilárd van saját alakja (deformálás után úgy marad, nem (deformálás után visszaalakul, mert ébrednek benne visszatérítő nyíróerők) visszatérítő nyíróerők léptek
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013
Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenT I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny
T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba III. előadás
Bevezetés az anyagtudományba III. előadás 2010. február 18. Kristályos és s nem-krist kristályos anyagok A kristályos anyag atomjainak elrendeződése sok atomnyi távolságig, a tér mindhárom irányában periodikusan
RészletesebbenTartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy
Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenKÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.)
SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A
RészletesebbenA periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
Részletesebben2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?
GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
Részletesebben