KIADJA. Winkler Benő, TÁRSULATI ELSŐ TITKÁR (april hó végéig) Aztán TÁRSULATI TIT K Á R O. I-X. szám. PEST, 1872.

Átírás

1 FÖLDTANI KÖZLÖNY KIADJA AMAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓLSZEEKESZTETTEK Winkler Benő, TÁRSULATI ELSŐ TITKÁR (april hó végéig) Aztán Bernath József és Koch Antal TÁRSULATI TIT K Á R O ELSŐ ÉVFOLYAM I-X. szám. 2 kőnymoatú táblával és a szövegbe nyomott I fametszvénnyel. PEST, NYOMATOTT KHÓR É8 WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

2

3 S a j t ó h i b á k. 4 -P 15- ik sor ululról: diluviulis helyett olvasdi : diluvialis '-Ili felülről: légiül lignit 5. Q - -.-A alulról: vastagságban vastagságban 4 iik fölülről: Oligocán Oligocán 12-dik.. Granat.. Gránát 14ésl6... Oligocán.. Oligocán _ l*j-dik alulról: numutit nmmnulit 8 l 2-dik fölülről: Knbinyi Knbínvi ' r 16-dik. alulról: ' «ö. és 6.. Sanidim Sanidin í ] 9 i -dik fölülről: ágasvari.. ágasvári 12 * 17-dik.. bödöje - bödöge alulról: válfaját válfaját Műiről: Ziukeustnck Zinkenstock T öearaehklatek -szalak bitók * viro«s-tül*' -ívik áörülövedzik f-lú lr 1: fesi t esz Araflból A mphiból M ik «alulról: Balatoinicus Balatonicus _ 5-dik fölülről: Brachvopoladús.. Bracbvopodadús r 19-dik _ keresendő keresendő dik alulról: Trachyberas Tracbyceras 36 7-dik inflata inflata dik. fölülről: Trachyeras,,.. Trachyceras 37 _ 11-dik srmiplecta,, srmiplecta 37 T T V decusasta,, decussata dik - Posidonsmya..,, Posidonomya 37 8-dik. alulról: Belatonieus Balatonicus dik. felülről: Radnanest,, > Badmanest 4 r 10-dik. alulról; Sapiudus Sapindus 40-6-dik. r pseudnla ternus pseudolatevnus 41 y 15-dik fölülről: Koraliok Koraliok dik. Traekjtot Tracbytot 44-3-dik.. sz-nfagya=zta- _ szénfogyasztás Ői. 1 ü*'-..k i.. _ arilr i: Pálkovies Palkovics 4 i y. 5-dik. Localsadiment.. I.ocalsediment »-dik fölülről: oblithos oolitbos 84 9 és 24., Haneuicbild Hauenschild 106 M 16-dik tályog tályag 116 w 6-dík alulról: min- minden dik sikiók.. siklók dik,, Stzana Sztána dik fölülről: vasútnál ntá i még beiktatandó: kétségen kivül nagyobbak. is lesznek, mint bármely vasútnál dik alulról: leglényesebb helyett olvasd : leglényegesebb dik,,» geologi geológiai dik r tartottak tartattak 161' 4-dik, ~ megtámadta mr gtámadtak dik _ bol honnan 201 M 8-dik feleségei féleségei dik hasoparás hasonparás.

4

5 1871 I, II., III, SZ, FÖLDTANI k i a d j a A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSU LAT. A V Á L A S Z T M Á N Y M E G B ÍZ Á S Á B Ó L S Z E R K E S Z T I Y/ÁNKLEf^_ E N Ő, TÁRS. ELS4J TITKÁR. Január, Február ás Márczius havi füzet. TARTALOM: Szakaié; i:"o -ik =. J í s. i : F e'rr.í: April 13-án, Junius 8-án k e :-..;- X : z 'zt: ;.-en. szakülés November 23-án, December 14-én 1871-ik évi Január 11-én. 25-én Február 8-án. É rteknisek. A Wehrlit mint összetett kőzet Szabó József egyetemi tanártól. Irodalom. Vegyesek. KÖZLÖNY A B.. r.yhegység Tries képletének taglalása. Böckh Jánostól. A Magyarhoni Földtani Társulat t, tagjaihoz, M id ő n a m agyarhoni Földtani T ársulat m últ évi Novem ber 9-ér. ta r:::: k 'gyű lésének határozata következtében a,.földtani K özlön y első szám át előterjeszteni szerencsém van, szabad legyen e g y p á r szóval in d o k o ln i: mi indította a társulatot ennek kiadására, s mit kíván ez által elérni. A társulat szerény an yagi helyzete nem engedi, h o gy m unkálatait minden évben rendesen kiadhassa és azokat a tagoknak m űködésének bizonyítékául átn yú jth assa; nem csuda tehát, h o gy a vidéki ta g o k közül számosán, nem lévén rendesen értesülve a társulat m űködéséről, ennek keb eléből v a g y egészen kiléptek, v a g y fenállása iránt kevés érdekeltséget mutatnak. Ú jab b időben a földtani tudom ány felvirá gzá sa érdekében U ru n k b a n nevezetes haladás történt, m ennyiben a m. k. :Y.'.m űvelés, ipar- és kereskedelm i minisztérium által egy őnállóm. kir. Földtani Intézet szervezése vétetett foganatba. Ezen intézkedés által lehetővé tétetett, h o gy a Földtan terén gyű jtött, és hazai viszonyainkra vonatkozó

6 ism ertek és vizsgá lato k az intézet által kiadandó évk ö n yvben m egjelenhessenek. A Földtani Társulat czélszerünek látván, h o g y az e téren működő hazai erők a F öldtani Intézetnél öszpontosítassanak, e g y önálló földtani évkönyv további kiadását nem tartja szükségesnek és inkább oda törekszik, h o gy a m. kir. Földtani Intézett elszorosb viszonyba lépvén, ennek m űködését tehetségéhez kép est előmozdítsa. A Földtani Társulat azon hiedelem ben van, h o gy k i tűzött czélját teljesen e lé r i: ha önálló kisebb havi füzetekben rövid kivonatokban és czíkkekben közölni fogja az irodalom és általában a tudom ány terén történt haladást és felfedezéseket, figyelem m el kiséri a hazai tudományos intézetek működéseit, szakgyü léseket rendez s az ezekben előadott tárgyakat a tagok tudomására hozandja. Ezen havi füzetek által a társulat kettős czél remél elérn i; egyrészt erejéhez képest igyekezn i fo g a földtani tudom ányok iránt szélesebb körökben is ked vet és érdekeltséget gerjeszteni, másrészt a külső tagokkal is folytonos összeköttetésben lévén, inkább lesz alkalm a azok nézeteit és kívánalm ait megismerni s azokat lehetőleg teljesíteni. A társulat igyekezni íog, tagjait az eddig kiadott évkönyv helyett, a m egindított Földtani K özlönnyel kárpótolni. Azonfelül, h o gy a m. kir. Földtani Intézet által kiadandó évkönyv is a társulat tagjai között évi illetm ény gyanánt k i fog osztatni. A. választm ány a Földtani K özlön y szerkesztését reám mint a társulat első titkárára ruházta. Érzem csekély erőmet, m elyei rendelkezem valam int a nehézségeket és az akadályokat, m elyekkel küzdenem keilend, mind azon által kötelességem nek tartottam ezen m egtisztelő bizolomnak m egfelelni s azon reményben, h o gy a társulat n agy érdemű, tagjai, különösen p edig a földtan és a bányászat terén működő szaktársaim segédkezet nyujtandnak, a nehéz vállalat m egkezdése és sükeres folytatásához. P e s t e n, Febr. 28-án \yinklefv JSe NŐ, társ. első titkár.

7 TÁRSULATI ÜGYEK. Szak ülés 1870-ik évi Január 19-én. Tárgyak- L A háraoshegyi ammonitok a Bakonyái- Lásd a Magyarhoni Földtani ~i ~-.. : műnká atainak V. kötetét.). II. A Lystriodon splendens uj leihelye Erdélyben. D r. Ho/wutnn Károlytól. Előadó bemutatta ezen a path iikin ia osztályához tartozó disznónemü állatnak állkapocs töredékeit, melyeket Merisor és Krivádia vidékén Hunyad megyében a piski-petrosenyi vasút építésénél találtak, értekezett röviden a vidék földtani viszo- - _'.... ezen állat maradványainak eddig is- crt lelbelyeiröl- A bemutatott maradványokat Polleasikí és Fadbs vasúti mérnök urak ajándékozták a M. : :r C' a Lajthaképzödményben A\>*r:áb?.n eddig csak Mannersdorfnál, Ma- - - _ : Pécsett és Szt. Endrén találtak egyes -:a:. Francziaországban és Svájczban gyakrav ban 'Urduinak elő. Szakülés 1870-ik évi Február 23-án. i -Agyak. I. Tolta földtani viszonyai. Dr. Szabó IL A erespataki aranybányászat viszonyai. Winkler Benőtől. Mindkét értekezés a közelebbi számokban fog megjelenni.

8 4 Szakillés 1870-ik évi Apri! 13-án. Tárgyak : I. A Wehrlit mint összetett kőzet. Dr. Szabó Józsefiül (lásd az értekezések között.) II. Veszprém földtani viszonyai. Bockh Jánostól. III. A Congeria képlet elterjedése a Bakony nyugoti részében. Koch Antaltól. Böckh János előadta a Bakony hegység egy részének földtani viszonyait, ottan tett vizsgálatai szerint ennek alkotásában következő képletek vesznek részt. 1. Az alsó Trias mely főleg palából és homokkőből áll, ezen képződmények Vörösberény felett kezdődnek, s innét a Balaton hosszában terjednek el. 2. A felső Trias, mely legnagyobb részben Dolomitok által van képviselve. 3. A Lias, ehhez tartoznak a mészkövek melyek szép rétegezést mutatnak, s kitűnő építő anyagot szolgáltatnak. 4. A Jura csak alárendelt szerepet visel. 5. A Kréta, ez mint felső és alsó Krétaképlet mutatkozik, különösen széntartalma miatt gerjeszt nagy érdeket. A felsőkréta Ajka környékén lép fel, s itten a kőszén több helyen észlelhető. Ezekre következnek: 6. a harmadkori és a diluviulis képződmények Koch Antal észleletei szerint a Bakony nyugoti szélének hosszában a Congeriaképlet tetemes, legalább is 200'- nyi vastagságban fedi a régibb képleteket s gyakran az ezek által képezett medenczéket is megtölti; a felületre azonban kevés helyen lép ki, mert a negyedkori vagy mostkori képződmények egy átalános takarót képeznek fölötte. A Congeriaképlet vizsgálását lehetségessé tették a számos téglavetők, melyekben a Cong. agyag földolgoztatik és az 1851-ben a pápai uradalom által foganasított szénkutatázok mely czélból Pápa környékén számos helyen tetemes mélységig fúrások tétettek.

9 A legfelsőbb rétegek kavicsból és ez alatt homok- ^. illír:. utóbbi helyenként, különösen Kúpon, araszen tartalmazza a kihalt csigák és kagylók z- a-.: Ezen legfelső rétegek a legnyugotibb részeken. keletfelé már a mélyebb rétegek jönnek a - t*.-t rzek legnagyobb részt sárgás-vagy kékesanrke agyagból állanak, mely helyenként homokos - lesz, igen gyakran vékony légniterecskéket és telepecskéket is tartalmaz s ily helyeken barnás színű. Dió s majorban és Ugódtól keletre a Forraszt o k (hegy) D t alján vastagabb telepek is előjönnek. Hám ajorim egy kétásás alkalmával 3' nyi mélységtaláltak, mely azonban a n írlrráf fogra kiaknázásra nem érdemes. A Forrasz- reg; ük. alján egy akna mélyesztetvén 124' _:-r. egy 5" vastag lignittelepre jöttek, melynek kiaknázása azonban nem sokáig tartott. A lignit a.a-'rk-tr. homályos, csak némely haránttörési lapon : - ;:'ur;k: rr.ynyel s ily helyen rendesen tömöttebb Is. legnagyobbrészt teljesen kivehető s megfieielsen a farostok hosszában, kitünően hasad és levelekre szétválik. Az akna górczán egész halom hevert még, 1852 óta kitéve az idő minden változásának a nélhagy saémábott volna, mi jeles minősége mellett Az i-ir.u özeiében még 2 helyen eszközölt fúrás ereimerye azonban azt bizonyítja, hogy ezen vastag kgnittelep nem messze vagy legalább nem egyenletes vastagséghan terjed el, mert egyikben sem érték azt el. s ennek következtében a további kutatással felhagytak. Szakülés 1870-ik évi Junius 8-án. Tárgyak. Az eruptiv kőzetek érülése kőszénnel Vasas : r. -- Esztergom vidékén D r. Szabó Józseftől. A gyzehi pyramisok környezetének földtani viszonyai. Pávai Vájná E/ekt'ó/. Szabó József vizsgálatai szerint a pécsi Liasképletü

10 6 kőszén több ponton mutat érülést eruptivkőzetekkel így Pécs mellett a Káposztás bányában, itt azonban nincsen jól feltárva; 1870-ik évi ápril 25-én előadónak alkalma volt Vasason meggyőződni egy eruptiv kőzet érüléséről a széntelep Különböző rétegeivel a szabadban, azon uj szekér utón, melyet a Kis-Köveshegy egyik előhegyén az új akna felé készítenek. Itt több helyen látni ezt; ott hol ez a legérdekesebb, az eruptiv kőzet egy eret képez a köszénrétegben, melynek vastagsága az eruptiv kőzet fedüjében vagy 14 hüvelyk, feküjében pedig vagy 20 hüvelyk. Az eruptiv kőzet vastagsága körülbelül 24 hüvelyk, ez fehérre van mállva, egyöntetű, földes, Limonit által itt ott festve van, azonban kőzettanilagnem ismerhető fel. A szén mely vele mind két oldalon érintkezik, a Bazalt módjára oszloposán van elválva, s az oszlopok az eruptiv kőzeten függélyesen állanak. Más helyeken ezen eruptiv kőzet kevésbé van elmálva, úgy annyira, hogy abban a szöveg és a Földpát kivehefő. A Kis-Köveshegy eruptiv kőzete Földpát, és egy Amphibolféle ásványnak krystályosan szemcsés elegye. A Földpát Oligoklas és Albit közé helyezhető, Nátriumban igen dús, mig Kálium nincsen benne. Az Amphibolos ásvány finom csiszolatban kétfélének tűnik ki, egyike nem változik egyes Nikol alatt, színe zöldes barna, alakja egy hajlású de ritkán van jól körvonalozva, magatartása szerint Diallagenak tartható. A gyérebben előjövő barnás zöld ásvány valóságos Amphibol, igen jól mutatja a nikol alatti elsötétedést. A kőzet mállott felületén igen tanulmányosan lehet kivenni a Földpátot és a nagyon fénylő, fekete, apró tűs krystályokban a gyér Amphibolt, mig a Diallage elmállott, és a Földpátban űröket hagyott vissza, az Oligoklas és Amphibol együttléte miatt az eruptiv kőzet tehát Diorit és összehasonlítva az illmenaui jelleges Diorittal finom csiszolatban a különbség az hogy az illmenauiban az Amphibol az uralkodó és a Diallageféle ásvány a mely ott sem h'ányyik, alárendelt. A Diorit tehát mint eruptiv kőzet

11 szerepel itt. ennélfogva fiatalabb mint a közép Lias a hová a pécsi kőszén tartozik. EMr.ergom határában előfordul egy kutatási ak- - -r.nek környékén az Oligocán édesvízi mész- _-y f'széntelep melybe Trachyt hatott be kitódafea alkalmával. A kőszéntelepen függélyesen ütvén - i, á : -re- tül, ott a szén ezen Trachyittömeget körül treszi, s vagy 25 öl mélységből való példány a szenet oslopos elválásban mint termés kókot mutatja. A Trachyt nagyon el van változva, látni benne Földpátot, **»*"*_ és veres Gránátokat. Ezen ásványok közül csak G r fr ft o o ^ i k t irányadóul és minthogy az a Labra r.if.-iulni. és ismeretes máshonnan, hogy ezen Trachyt az Oligocán k ép letn él fiatalabb, több mint valószínű, hogy az esztergomi Oligocán szénlelep ezen eruptiv kőzete nem más mint a Labrador-Trachyt mely a visegrádi Trachit csoportban nagy mennyiségben fordul elő. Pávai Vájná Elek elősorolta mindazon egyptomi - rr. ke: melyek a Xumulit képlethez tartozó kőzetnemekből vannak alkotva, az egyszerű úgynevezett barlangi kryptáktól kezdve, az óriás nagyságú Pyramin tog. melyekből kiderül hogy a numutitképlet mész és hnnakhöreá szolgáltatták az első anyagot a legelső fa- -. :: 'érietekhez. 7. Ti-yptemi eruptivkőzetek közül Syene..r :..: ;'l rvtett páratlan szép rózsaszínű Gránit játa -. erepet, belőle készültek a nagyszerű pomv és iiszioborok (Obelisque) Sphynxek és. Sarkophágok rr.elveknek remekebb példányait rövid történelmi jelent ---főkkel mind elöszámlálta. Végre megemlékezett Memnon hires csengő szobráról, mely hitelesnek látszó - k bizonyítéka szerint a nap feljöttét siró fohász hang r. üdvözölte volt. Most azonban bizonyos, hogy a homokk öböl faragott óriás ülő szobor ölében beillesztett Phonolittábla ütése által idéztetett elő a rejtélyesen hangzó sóhaj. Előadó értekezését a helyszínéről hozott kőzet és kövület példányok bemutatásával kisérte.

12 8 Közgyűlés 1870-ik évi Novemberhó 9-én. Reitz Frigyes másodelnök megnyitván az ülést felolvastatott Kubinyi Ferencznek a társulat elnökének egy levele, melyben előrehaladott kora és beteges állapota miatt elnöki állásáról lemond, és szivélves s szavakkal búcsút vesz a társulat tagjaitól. Ezen levél felolvasása után D r. Szabó József egyetemi tanár kiemelvén Kubinyi Ferencznek számos és eléggé nem méltányolható érdemeit, melyeket honunkban a Nemzeti Muzeum, a Földtani Társulat, és általában a természettudományok meghonosítása körül szerzett; indítványba hozta: hogy a Földtani Társulat jogyzökőnyvileg fejezné ki Knbinyi Ferencznek lemondása feletti sajnálkozását, ötét kitűnő érdemeiuek elismerése jeléül tiszteleti elnökének megválassza, és ebbeli határozatát vele egy küldöttség által tudassa. Ezen inditvány a jelenlévő tagok által egyhangúlag elfogadtatván a küldöttség tagjaivá Reitz Frigyes vezetése alatt Szabó József és Hantken Miksa urak kérettek fel. Az első titkár felolvasta jelentését a társulat munkálkodásáról. Az utolsó 1868-ik évi február 27-ki közgyűlés óta tartott a társulat összesen 10 szakülést, s ez idő alatt jelent meg munkálatainak V. kötete. A pénztárnoki jelentés szerint a társulat vagyona 1869-ik év végén 4587 frt és 28 krajczárból állott. Miután a nagym. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által az elmúlt évben egy önálló m. kir. Földtani Intézet szerveztetett, a Földtani Társulat választmánya figyelembe vévén a társulat czélját és a rendelkezésére álló eszközöket, ennek előmozdítása és sükeresb keresztülvitele végett czélszerünek találta javaslatba hozni, hogy a Társulat és a m. kir. Földtani Intézet között szorosb összefüggés hozatnék létre; ennek következtében inditványba hozta, hogy ezen viszony megalapitása végett a kereskedelmi ministeriunhoz egy kérvény intéztessék,

13 9 - A közgyűlés ezen indítvány czélszerüségét és hasznos voltát beismervén, azt elvben elfogadta, hogy azonban az keresztülvihető legyen mindenekelőtt a tár* sulat eddigi alapszabályainak módosítása találtatott - k-égésnek; ezek pontonkénti tárgyalása után a módosított alapszabályok felolvastattak. Az uj alapszabályok megerősítés végett a nagyin, belügyministeriumr.oz terjesztetnek fel, ezek megerősítése után egy új közgyűlés fogja megalapítani azon kérvényt, mely a hl. kir. Földtani Intézettel kötendő szorosb viszony kieaközlése s megerősítése végett a kereskedelmi miab orksiiq i fog iniéztetni. Kwiemwe. frrrmcz elnöknek és Hantke n Miksa első űdcárrfák lrhnsjönésc folytán. ezen állomások betöltése kerülvén szőnyegre, miután Szabó József inditvá- Miksa úrnak eddigi működéséért a társulat köszöneté és elismerése kimondatott, titkos szavazás utján R-:.:: F- :^ys eddigi másodelnök elnöknek, Szabó József másodelnöknek, és Winkler Benő titkárnak megválasztattak. H. mm Miksa indítványt tett, hogy a társulat kiűzött czéljának sükeresb elérése, és a földtani tutiim Iliről szélesb körökben való terjesztése tekinte- ftfl, vidéki hely eken a jelesen a bányavárosokban J tar-. - bárt a jövő évben " me talányán.r.áltassanak meg. Ezen indítvány elvr'.f:gadtatván kivitele a választmányra bízatott. '. égre új tagoknak bejelentettek Wiessner A dolf : ányatársulatí igazgató, Volny József rima-murányi ár.yaigazgató, Ölhofer kohótiszt és Gesell Sándor bányatiszt urak. Szakülés 1870-ik évi Novemberhó 23. T árgyak. Kolozsvár vidékének földtani viszonyai. Pávai l ájna Elektől. Geológiai közlemények Beocsin vidékéről. Koch Antaltól.

14 IO Pávaj Vájná Elek előadta Kolozsvár vidékén tett ' újabb kirándulásainak eredményét, s az ez alkalommal feltalált rétegek különböző szintjeit összehasonlitotta a párizsi medeneze Eocán képletével, mely mind rétegzeti mind kövületi szempontból feltűnően hasonlít a kolozsvári medeneze közép és felső Eocán képződményeihez. Előadását nagy számú újonnan gyűjtött kövületek előmutásával illustrálta különösen a mohóczok (Bryozoa) és a kagyló rákok (Ostracoda) rendjéből. Végre a Pénzige (Numulites szintből óriás Grypheákat mutatott elő, mellyek Gyalú határán csaknem félnégyszög mértföldnyi területen roppant számmal lelhetők; továbbá egy kis tengeri szivenyt; mindkét faj újnak bizonyulván az elsőt Gryphea Eszterházii az utóbbit Macropneustes Hajnal di névvel jelölte meg a tudomány számára. Koch Antal megismertető Beocsin vidékének földtani viszonyait; Beocsin vidéke már régóta ismeretes kitűnő cementmészmárgája által, ezen mészmárga a harmadkor legfiatalabb képletéhez (Congeria) tartozik, és hatalmas rétegekben jön elő. Beocsintól nyugotra Cserevicz környékén ezen mészmárgán még fiatalabb rétegek terülnek el, s a képlet itten agyagból és homokból áll. Az agyagban igen sok édesvízi puhánykövületeken kívül két 4 lábnyi vastagságú lignit telep is észlelhető, ezek azonban mostanáig semmi ipari fontossággal sem birnak. Beocsintól keletre mélyebben a hegységben régibb képletekből egy Trachytkúp emelkedik. Ezen Trachyt a tudományra nézve annyiban fontos, mert egy különös faját képezi a Trachytoknak, melyben a Földpátok közül csupán csak a Sanidim (üveges Orthoklas) van meg, s mely ennélfogva Sanidimtrachyt. A csereviczi völgyben beljebb a hegységben egy szenes, palás márga van kifejlődve, mely számos kövületeket tartalmaz, s ezek után a Gosau képlethez (felső Kréta képlet) tartozik, Ezen képlet az Alpokban több

15 helyt van jól kifejlődve s széntelepeket zár magábanj lehetséges tehát, hogy Beocsin vidékén is részletesb vizsgálatok és furatások után kőszenet lehetne találni; mi, tekintve a vidék fekvését a Duna mellett, nagy ipari fontossággal birna. Szakülés 1870-ik December hó 14-én. Tárgyak. Az ágásvári barlang a Mátrában Dr. Szabó Józseftől. Felső Kréta képlet a Bakonyban. Koch Antaltól. Szabó József egyetemi tanár megismertette az ágasvári barlangot, ezen barlang a Mátrahegység egyik nevezetességét képezi, és ennek megvizsgálására előadó 1869-ik évi Májusban egy nagyobb expeditiót rendezett, melyben mint a vidékről, úgy a fővárosból is többen részt vettek. A barlang Pásztó közelében az Ágasvárnak nevezett kúphegy meredek déli oldalán, Tajtkő conglome- -?.:ban van, mely kőzetben barlangok csak igen ritkán szoktak előjönni. Az ágasvári barlang, szájától kezdve mintegy íz öinyi távolságban egy közös terembe vezet, honnét 3 irányban elágazik: behatolva tapasztalni, hogy a Tajt- U o a ^ h a n t antsen eredeti összefüggésében, hanem - -- ' _ bokra van töredezve. - -^tegcomplex lassú de folytonos csuvan a völgy mélye felé, ezen tömegmozgás - v-rtkeztében a rétegek összetöredeztek, s a darabok rgymásfelett különböző sebességben mozogván, torlódásokat idéztek elő. A Tajtkőconglomerát Oligokles, Amphibol, fekete Csillám és Ouarczból áll, ezen keresztül tört egy fiatalabb kőzet a. Mátrait, mely Anorthit, és Augitból áll; ezer. -melkedés alkalmával történt, hogy a rétegek szabálytalanul megtörődtek, és igy barlang képződött, melyet a folytonosan tartó csuszamlások és az erosio mostani alakjába öltöttek, és azt ugyanazon tényezők ezután is untalan változtatni fogják.

16 Az ágasvári barlang tehát nem annyira képződési módja mint inkább anyagának sajátsága által tűnik ki, s ez által eltér a többi, rendesen a mészkövekben lévő barlangoktól Trachyt vidékeinknekegyik nevezetességét képezi miután ezen kőzetben barlang létéről még nincsen tudomásunk, és a Mátrahegységnek is az egyedüli barlangja, Koch Antal megismertette a Bakonyhegység nyűgöd részének felső kréta képletét, ez Ugódtól Ajka vidékéig húzódik, s ebben három különböző szintet lehet megkülönböztetni. A Gryphea szint ez kiválóan a keleti részeken jön elő, vékony, táblás, agyag vagy mészmárgából áll, melyben helyenkint roppant nagy mennyiségben fordul elő a Felső Kréta képletet jellemző Gryphea vesicularis nevű ostriga. Ezen szintnek alsóbb részében Homokbödöje határában kőszénnyomok mutatkoznak, melyek édesvízi kövületei teljesen megegyeznek az ajkai kőszénképletben előjövő szerves zárványokkal, úgy, hogy nem valószínűtlen, miszerint az ajkai oly nagy reményekre jogosító kőszénterület odáig elnyúlik. A Gryphea márgára következik pados rétegekben kifejlődve a nrudista mészkő, melyben a tehénszarvalakú Hypurites cornuvaccinum kőmagvai nagy menynyiségben lelhetők; különösen jól van kifejlődve ezen szint Ugódnál. A Rudista mészköveken elterjed a legfelső bioceramus szint vékony, táblás, szürke márga és mészkő váltakozó rétegekben, melyekre tiszta táblás mészkő következik. A márgában csupán csak az Inoceramus kagylónak a Felső Krétát jellemző fajai jönnek elő, a mészkő nem tartalmaz kövületeket, ezen mészkő képezi Tapolczafőn a sziklaágyat, melyből a Tapolcza folyó számos és bő forrásai kibugyognak. Az egész képletnek összehasonlításából kitűnik, hogy ez az Alpokban előjövő Krétaképlet Gosau rétegeivel leginkább megegyezik,

17 13 SzakUlés 1871-ik évi Januárhó ll-én. Tárgyak. Erdély észak keleti részének földtani viszonyai. Herbich Ferencztol. Dr. Franz Unger Die fossile Flora von Szántó in Ungarn czimü munkájának ismertetése, Winkler Ben'ót'ól. Herbich Ferencz kolozsvári múzeumi őrsegéd értekezett Erdély éjszakkeleti részének földtani viszonyairól jelesen a Hargita és a keleti határhegység alkotásáról. A Hargita hegységet kizárólag harmadkori eruptivkőzetek képezik a Trachytok osztályából, geológiai tekintetben ezen területen két Trachytfajt lehet megkülönböztetni egy idősbet, mely a hegység zömét, és egy fiatalabbat, mely a központi részeket képezi; Ouarcztrachytok sem az idősb, sem a fiatalabb kori Trachytok területén nem jönnek elő, a hegység aljában nagy kiterjedésben Conglomeratok és Trachyttuffok vannak kifejlődve, ez utóbbiakban több ponton látni barnaszénnyomokat. A keleti határhegység a (Kárpátok folytatása) vízválasztót képez Erdély és a Dunafejedelemségek között, a hegység alapját jegeczes kőzetek alkotják és pedig, lég gyobb részben Cstüéwtfmlm.alárendelt l b r Gneisz, t' C A Chloritpalák érczeket is. n élesen vasat és rézkovandokat, A jegeczes palás kőzetek közül a piricskei Syenit- Syenitstock) emelkedik ki, melyben ritka és igen -Ap ásványok jönnek elő, a tömzs központi részét M i iscit és Ditroit alkotja, ez utóbbi Erdélynek egy sa- ;á*_ság :> kőzete, mely leihelyétől Zirkel által nyerte elnevezésé: a Gránitnak egy válfáját képezi, egyik fő a/.ka-.tvme a Sodalith. Ezen két fent említett kőzetben min: mellékes alkatrészek Wöhlerit, Zircon, Cancrinit, Titani:. Pyrit és más ásványok találtatnak. A jegeczes palákon megegyező telepedésben fekszenek a másodkor üledékes kőzetei, melyek helyenkint

18 nagy számú, s igen jól megtartott zárványokat tartalmaznak jelesen a Trias, Lias, Dogger, Neocom, és és Eocán korszak rétegeit jellemzik. Az üledékes rétegek a Trachyt kitörések következtében néhol lábnyira vannak emelve. Winkler Benő megismertette Unger Ferencz tanárnak Die fossile Flora von Szántó in Ungarn czimü munkáját egyszersmind bemutatta az olaszországi földtani intézet 1870-ik évi kiadványait. Uj tagoknak bejelentettek Posepny Ferencz, bányageolog és Láng Ede, p. ü. min. fogalmazó urak. Szakülés I87l-ik évi Januárhó 25-én. Tárgyak. Quarczkrystályok újabb elöjövése Svájczban és honunkban. D r. Szabó Józseftől. A székesfehérvár-velenczei hegység földtani alkotása. Winkler Benőtől. Dr. Szabó József, egyetemi tanár értekezett a Quarczkrystályok újabb előjövéséről Svájczban és honunkban; a svájczi Quarczkrystályok régi idők óta hi: resek, már Plinius ir rólok, s azokat úgy magyarázza - hogy a jég sűrűsödéséből erednek nagy hideg befolyása mellett. A legnagyobb krystály, melyet Plinius látott 50 fontot nyomott, ezekből készítették a régi időkben az oly értékes krystályedényeket. Plinius magyarázata a Quarczkrystályok eredetéről hosszabb ideig érvényben maradt, csak a XYII. században találunk egy adatot, mely szerint a régi nézet megtámadtatik. A Quarcz jegeczei a hatszöges rendszerhez tartoznak, legáltalánosabb alakjai a hatszöges Oszlop (00 P} és a hatszögos Pyramis (P), ez utóbbi ritkán van mintaszerüleg kiképződve, sőt leggyakrabban a Pyramis lapok különértéküek, úgy, hogy ezek helyett a Rhomboéderek vannak kiképződve, ritkábban találni kiképződve a Trapezoédert, legritkábban pedig a Végaf - t to P), ez utólsó különösen a régi gyűjtemények

19 ló ben néha mesterségesen van lecsiszolva, mit egy példányon az egyetemi gyűjteményből be is mutatott. A rendes kiképződést mutató jegeczek ismertetése után értekezett az egyenesen és csavarodottéin összenőtt továbbá a kiett krystályoknál; az utolsók vagy az által erednek, hogy idegen anyag áll útban és a kiképződést akadályozza (legtöbb esetben a mészpát,) vagy hogy az anyag utólagosan eltávolódott; mig az első körülmény a selmeczi bányakrystályokon s a nagyobb mármarosi gyémántokon fordul elő, a svajcziaknál az utólagos eltávolodással magyarázta ki a tüneményt. A nagy Quarczkrystályok fészkekben jönnek elő, melyek néha nagy üregeket képeznek s krystálypinczéknek (Krystallkeller) naveztetnek, i 751-ben már van leirás egy ilyen krystálybarlangról; ezekben néha óriási jegeczek találtatnak Zinkeustock hegyben találtak egyet, mely 8 mázsát nyomott ben fontosakról tétetik említés Svájczban. Egyike az újabb érdekes leleteknek 1869-ben történt Úri Cantonban a Tiefengletscherben, hol egy krystálybarlangra bukkantak, melyből vagy 300 mázsára menő krystályokat vettek ki. Ezek közt több mind a két végén volt kiképződve, s a barlang alján a Gránit porladéka és málladékában hevertek. A legnagyobbnak súlya, mely azonban nem volt szépen kiképzőéivé a 3 mázsát meghaladta. A szépek között a legnagyobbak külön nevet kaptak, s többnyire a berni muzeum számára vétettek m eg; a Groszvater nevűnek súlya 267 font, hossza 69 centimeter, köriilete centimeter. Egyet Bécsbe is küldöttek az udvari ásvány kabinetbe, s ott a legnagyobb Quarczkrystályt képezi, súlya 206 font. Szine sötétesde állátszó. Áttérve honunkra megemlíti előadó, hogy példa a nagy krystályokra szintén van, valamint kicsinyekre is, melyek alakbeli kiképződésre nézve a svájcziakkal párhuzamba állithatók, Gömörmegyét hozza fel, hol különösen Rima-Lehota és Rimabánya határán Gneisz, s ebben igeu sok Quarczér van; az ezen hegyek völgyé

20 i6 ben lévő hömpölyök között sok, s tetemes nagyságú QuarczkrVstályok jönnek elő, azonban csak töredékekben ismeretesek. Egyet bemutat 26 font, s körülbelül egy harmada lehet az egész krystálynak. Ha kiegészítve gondoljuk már a jelen hosszaságában is súlya közel járna egy mázsához. Ugyanonnét bemutat kis Füstqzarczot, melyen érdekes összelaklatok fordulnak elő, többi között egy hegyesebb és tompább jobb Trapezoeder, valamint az uralkodón kívül alárendelve kétféle Rhomboeder. Winkler Benő megismertette a Székesfehérvár-velehczei hegység földtani alkotását; ezen hegylánczolat igen élesen emelkedik ki az ottani síkságból, Tót Pázmándnál kezdődik s délnyugoti irányban a székesfehérvári szöllőkig terjed, hosszasága 2 mértföld közepes szélessége '/2 3A mértföld, legmagasabb pontja a Nadaptól éjszakra emelkedő Meleghegy, mely majdnem a hegylánczolat közepén fekszik tengerfeletti magassága 1098 bécsi láb. A hegység zömét Granit képezi, alkatrészeinek kiképződése szerint igen sok féleséget mutat, az elmálásnak igen alá van vetve jelesen a nagyszemü földpátdús Granit, mely itten leginkább van elterjedve, apró szemű és az egészen tömött féleségek épebb állapotban találtatnak; a székesfehérvári Granit némely faja igen jó anyagot uyujt a kövezethez, nagyobb feltárások mellett az otjani bányákból Budapest szükségletének nagy részét lehetne fedezni, jelenleg még csak Fehérvárt van alkalmazva, kitűnő sikerrel. A Gránitokat több helyen Trachytok törik keresztül, eddigelé 7 ponton látni ily kitöréseket azonban mindenütt csak igen kis területen. A Trachytnál is több fajt lehet megkülönböztetni leggyakoribb a Labradorit- Amphibol Trachyt.

21 17 Szakülés I87l-ik Február hó 8-án. Tárgyak. A Bakonyhegység Trias képletének taglalása. Böckh Jánostól. (Lásd az értekezéseket.) A Bazaltnak egy sajátságos elválása a Rajna vidékén. Koch Antaltól. K : ;h Antal értekezett a Siebengebirge hegység eruptiv kőzeteiről: a Bazaltnak meglepő szabályos oszlopos elválása mindenütt ismeretes; a Rajna vidékén, Bonr - -bar. ezen sajátsága kiválóan észmert ott realmpffl minden egyes bazaltkúp hatalmas U U a jfá k által töl van tárva. A múlt év nyarán E : :b~.arr. vb.: a Bazaltnak egy ^ edifig még nem észlelt elválását láthatni. Előjöredbehre a Scheidsberg Bonntól délre i L mértföldre, kösd a Rajna partjához. A kirándulást oda Rath tanár- Itktket azonnal közölte is a A tó r - i w r i. G esellsch a ft fu r die Khemprouinz und Westphalesr- czlxtü társulat Julius havi ülésén. A Scheidsb u { u már hosszú évek óta van egy bazaltbánya művelés alatt s épen a múlt év nyarán jöttek a kis terje- - ~ :! T- - ^ A kúpnak kerületén a Bazalt a reales oszlopokban jön elő, mely oszlopok, mint egyeb ü tá u T - elé legyezóalakúan széthajtanak; a közepet ásódban egy 2 51 átmérőjű, hatalmas, hordóalakána gömbölyödött mag foglalja el, melyet az ottani mmkások a hegy szívénak elkereszteltek, s mely bizonyosan hatalmas oszlopot képezve folytatódik lefelé. A eje:e>ebb ezen oszlopon az, hogy szerkezete tö- Az egyes héjak 1 3 vastagságúak - ^; r r. sokszorosan ismétlődre teljesen köegész oszlopot. Valószínű, hogy ezen b -- b :ó messze tart a tengely felé, de kitárva :~Vg a felületen volt, miután a vékony héjas Bazal- ::: rerr. - rróhatván, a mint föltárva lett érintetlenül hagytak. Ilyen héjas elválás nagyban a Bazalton sehol sem 2

22 észleltetek még, de a Trachyton már régóta ismeretes a Siebengebirg -ben, hol az a Stenzelberg nagyszerű bányáiban fordul elő; csakhogy a Scheidsberg Bazaltjának ezen sajátságos oszlopos héjas elválása sokkal nagyobb szerübb, s miután az egész kúpnak csak magvát képezi, érdekesebb is, mint a stenzelbergi Trachyton észlelhető hasonló elválás, mely számos oszlopokon ismétlődik. Egyúttal közlő bemutatott Sanidin-Oligoklas-Trachytot a Siebengebirge Perlenhardt nevű hegyéről, melyben egy 2 széles s 3" hosszú táblás Sanidin-iker van kiválva, mely ily nagyságban ritkán fordúl elő. Ugyanezen Trachytnak üregeiben fennőve előfordul csinos hatszügü táblás kristálykákban a Quarcznak egy dimorph alakja, melyet Rath tanár ismertetett meg legelőször egy pachucai (Mexiko) Trachytporphyból, s Tndymitnek elnevezett azon okból, mert a kristályok igen gyakran hármasokat képezve vannak egymáson átnőve. Értekezések. A Wehrlit Szarvaskőről mint összetett közét. S Z A B Ó JÓ Z S E F, egyetem i tanártól. Történelme. A ném et term észetvizsgálók és orvosok Boroszlóban 1833, Sept. 30. tartott vándor-gyűlésén Dr. Zipser e g y előadást tartott, m elynek czim e Ü ber den L ievrit aus U ngarn *). Előadta, h o gy Szilváson lévén m egtekintette a g ró f K e g le v icsfé le vaskohót, hol neki e g y vasérczet mutattak, m elyről azt állították, h o gy nem olvasztható. A mint e g y ilyen darabot e g y halom ból, *) Külön lenyomatott ezen czim alatt Leonhardt és Bronn Neues Jahrbuch-jában

23 19 hol már 6 év óta hevertek, szétütött, azt találta, h o gy igen szívós és törlapja csillám ló. Em lékeztette e g y hasonló v a s k ő r e, m elyet Göm ör m egyében Tiszólcz m ellett az úgynevezett M ágn esh egyen talált. A h ely szir.rre menvén, ott e g y tárnát talált, m ely m ár 6 év za nem m üveltetvén. beomlott. A h e g y neve K e c s kefa rk - S zarvaskő m ellett H evesm egyétien *). Ő a : ;y s z ín é n n yert adatokra nézve csak annyit mondott, h ; g y eső által gáto lva lévén, neki ú g y tetszik, h o gy o k k e r e ' B arr.avaskö kerül abból ki, a m ely Zöldkőbe van települve. A z előjövési körü lm én yek h ián ya m ellett azonban term észettudom ányi m eghatározás eredményét körölte, mint Dr. W e h rle Selm eczen a v e g y tan tanara. fa ra d : zásának eredm ényét :: említi, hogy vas- : ' - mutat hajlamot hasadásra, színe vasfeketo üdeállapotban, és barna mállottban. Karcza JöUessznrke; fénye félig fémfényü, töm 3, 9. kém Uofas skálája szerint. A hasadás módja, a hasadási alak valamint, a többi tulajdonság Zipser szerint hatáma- A mutat, hogy Lievrit. A forraszcsö előtt igen kevés fokban olvad, csak a széleken; Boraxxal aöld gyöngyöt ad, mely kihűlés után halavány lesz, Sásxv csak részben olvasztja fel. A mágnestűre élénfcfft liüt A m w k n i é s eredmémét Wehrle szerint közli - vabonöt az általa felállított vegyjegyet is. -. r.. r.:gy az elbai Lievrit sósav- : r J - tv.olvad és kocsonyás J lesz a szarvaskői _ A'ehrlitnek nevezte el és a Lievrit mellett függelék gyanánt hozza fel munkájában. Utánna minden ásványtani könyvben ezen a módon tárgyaltatik. Rammelsberg megkísértette a vegyjegyét átdolgozni, de az eredményt nem találta kielégítőnek és így a leg- * 1 - ári és Bronn Neues Jabrbuch-jában nyomdahibából a lelhcly így i - zauk..der Berg Kecskefark bti Szurraskő, einem Dorfe im Tenescie: C: zu täte, mely helytelen elnevezés ezután minden német, franczia ü angol szakmunkróa átment. ** Mi Mibb fog következni az újabb elemzéssel szembeállítva. 2 *

24 20 újabb időig a német', a franczia (Dufrénoy, Traité de Minéralogie 2-e edition.) az angol irók hozzá véve Dana ötödik kiadását is (1868) csak mellékesen említik meg mint olyan ásványt, melyben egy jól megállapítható ásvány faj tulajdonságait együtt találni nem lehet. Az első, ki annak összetett voltát kipuhatolni kezdette, Fischer, az ö Clavis der Silikate, * *) függelékében említi, hogy porrá törte, s a port mágnes rúddal hozta érintkezésbe, mi kis részét kihúzta, a nagyobbra nem volt hatással; ebből méltán azt következtette, hogy a szarvaskői Wehrlit-ben (valamint a Fayalitban is Magnetit fordul elő hintve, s ennek köszöni azon tulajdonságát, hogy a mágnesre hat; eltávolitván a Magnetitszemeket, az mi visszamarad, nem Magnetit, következéskép a Wehrlit nem egynemű anyag. Még tovább kifejtve jelent meg tőle egy közlés 1869-ben **), mit szives volt külön lenyomatban nekem is megküldeni. Itt a Wehrlit és Fayaliton. kivfil Anthophyllit (Kongsberg), Hypersthen (Labrador, Penig, Ehrsberg) Veltlin), Hedenbergit (Fürstenberg) Anthosiderit, Hisingerit (Riddarhyttan) Gillingit (Gillingebánya), Hercynit említtetnek meg mint olyanok, melyek anyaga nem egynemű, s a melyeket az ásványok sorából kizárni s mint keverékeket, vagy ha elegendő mennyiségben jönnének elő, mint kőzeteket kellene tárgyalni. Különösen jelenti, hogy Wehrlit, Gillingit és Anthosiderit-ről más alkalommal bővebben fog írni, Én a Mátrában több alkalommal fordulván meg, a Wehrlitet is megtekintettem s előjövési körülményeiről adatokat gyűjtöttem. Az Egerben 1868-ban összegyűlt Magyar Orvosok éstermészetvizsgálók nagygyülyésén csak keveset közölhettem még***), mert a petrographiai tanulmányozás tár *) Leipzig ;. lap. **) Neues Jahrbuch für Mineralogie u. s. w. von Leonhard und Geinitz lap. ***) Heves és Szolnok megyék földtani leirása. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartott X III. nagygyűlésének munkálata.

25 gyává még nem tehettem ; erre ugyanis szükségesnek tartottam egy uj elemzést már azon oknál fogva, hogy biztos legyek, hogy az elemzés ugyanazon anyagra vonatkozik, mint a melyen a többi tulajdonságok puki. Az elemzést Than tanár ur volt szíves v_; -temi laboratóriumban Lengyel Béla ur által Tiké vitetni, s annak eredménye a Wehrle eredményével szembe állitva a következő : Lengyel 1868 "Wehrte K o vasav *^ o V a s a i d to «V a g r ó h i MtSÜOW >_rríj. 2.^ M agnesia Tim föld. 9 >4<> 0,12 M angánoxydul Víz (veszteség) t -oo I OO.29 I OO.00 Ezen eltérés az -rreiményben, a kovasavat kivéve, fcfcw* ú g y, pedig minden körülmény oda mutat, hogy a s am ng vök. Bánya, melyben előfordul :süjl evr 32.. melyek Wehrle d f j f a f c A fc «Klrwrlr, megegyeznek, úgy, hogy itt a e - - " háramlik a különbség, s itt hozzá h»», hogy petrographiai tanulmányom eredménye a Wehrie-féle elemzéssel nem volna összefüggésbe hoz- a::. a Lengyel-félével igen jól kijön. Tömöttsége szerintem Súlya, a kézbe véve, nagykeménysége (csiszolt felületén) 6. Labradoritot nem ka- alja, ez a Wehrlit csiszolt lapján a tömöttebb foltokon nem idéz elő karczolást. A további vizsgálatot tettem aj egy üde törlapon, egy mállott példányon c) egy üde példány csiszolt lapján d) finom átlátszó csiszolaton, s végre e) lángkisérletekkel.

26 Ude törlapon határozottan látni, hogy egy irányban hasad, a hasadás lap egyenetlen s kétféle szint meg fényt mutat: némely foltok vagy helyesebben kisebb nagyobb pontok feketébbek s fényesebbek, mig mások szürkébbek s kevésbé fénylök. Hasadási alak, melyről Zipser említést fesz, távolról sem mutatkozik. Igen szívós, széttörni s idomítni nehéz. A mágnestűre élénken hat. Mállott példányok a felületen barna okker kéreggel vannak behúzódva, hatásuk a mágnesre gyengébb vagy semmi. A törlapon kétféle anyag határozottan mutatkozik, az, mi az üde törlapon fekete s igen fénylő volt, a mállott példányon is az, nem változott; ellenben a szürke s kevesebbé fénylő most a Limonit által áthatva szennyes barnás-szürke, s nem fénylővé lett. Az üde példány porából kiszedhetni mágnes által Magnetit szemeket, de kiszedhetni még kétféle anyagot : az igen fényes feketét, s a szürkét. A fekete törlapja, hol egyenetlen, hol sik, hol kagylós, de a darabok még széleken sem áttetszők; a szürke tisztán mutat hasadást, még pedig figyelemmel vizsgálva egyszerű nagyítóval kivehetni, hogy ez két irányban van meg. Áttetsző csak nem minden kis darab, annál inkább mentői vékonyabb, a legvékonyabbak átlátszók és színtelenek, mig a vastagabbak Limonit által látszanak festve lenni többé kevésbbé. A nagyobb darabról leütött szeletek vékony széleit vizsgálva hasonlót tapasztalhatunk : nem átlátszó erősen fénylő fekete anyagot, s áttetsző egészen átlátszó szürkéset homályos üveg fénnyel. Ezen szürke anyag tekintve a keménységet s a hasadást két irányban, gyaníthatólag Földpát. Végre egy igen ép nagyobb darabot (vagy 8 négyszög centimeter) egy oldalon csiszoltattam, s e lap már nagyító nélkül is mutatja, hogy az anyag nem egynemű; egyszerű nagyítót használva pedig tisztán kivehető három féle ásvány: egy igen fénylő fekete és egy' kevéssé fénylő szürke, melyek tűlnyomólag képe

27 23 zik a Wehrlitet, végre egyes pontok gyanánt hintve fémfényü vasszürke homályos szemecskék t. i. a Magnetit, Egy ilyen csiszolt lapot nézve a legegyszerűbb módon s igen biztosan győződhetni meg, hogy a Wehrlit legalább három ásványnak aprószemü benső s egyenletes keveréke. Még többre tanít bennünket, ha egy lapot két oldalán oly finomra csiszolunk, hogy azon az, mi arra képes, átlátszóvá legyen, szóval, ha az úgy nevezett fimom csiszolatát készítjük meg, s azt a mikroskop alatt Jtm b f ln t d c példányokból készítettem ilyen csiáücxs. t némi lényegtelen. r. d -gyanazt mutatták.,r.... >:skop alatt vagy 140-szeres nagyításnál a háromféle ásvány még határozottabban btja. Legjobban tűnik fel a Magnetit az ö érdes fieületével és vasfényével; képez egyes szemeket, de ystzly :kat is, a keresztmetszet után Ítélve ih w b liiriili llő i az alakja. Ez a három között a leggyérebb. Legnagyobb számmal az átlátszó ásvány van, mely az egy oldalú csiszolaton szürkének teta k, s Főidpátnak tartottam. Ez helyenkint egészen táofenab. mag io k a k a t szürke s barnás-sárga. Látni o f b hasadás* vonalakat, melyek egymással paralle-.r? _ i- a iá sí iránya helyzetével meg- - i.. rrgy barna ásvány, mely áttetsző, hoszés gyakran egyközesen hasadékos. Ezt Amphibolnak tarthatni. Ha m st a mikroskop szemlencséjére egy herapatitot - gy nihilt teszünk, ezt tengelye körül forgatva, azt. tapasztaljuk, hogy a víztiszta ásvány nem változta: a -. r m i g a barna hasadékos váltakozva első- - - megvilágosodik. Ezen tüneményt nem rég Dr. Tschermak volt szives nekem mutatni Bécsben, mint biztos ismejelét az Amphibolnak s különösen alkalmasat arra, hogy az Augittól megkülönböztethessük, mi

28 24 úgy színre s alakra mint vegyi összetételére, sőt a legtöbb physikai tulajdonságára nézve az Amphibolhoz anynyira közel áll, hogy egymástól a finom csiszolatban megkülönböztetni alig lehet, s úgy szólván csak akkor, ha az Amphibolon a jó hasadás irányok mentében a repedési vonalok meg vannak, az Augiton pedig (melyen néha szintén mutatkozik egy kettő) épen nem tűnnének ki. Egy nikollal tekintve, a barna átteszö hosszúkás és parallel repedésekkel ellátott ásvány elsőtétedik s megvilágosodik, tehát ezen tünemény párosítva a jó hasadást mutató parallel vonalokkal biztosan engedik kimondani, hogy Amphibol jelen van mint a Wehrlit egyik ásványa. Az Amphiból többnyire egyes krystályokat képez, de olykor egymáshoz nőtt ikreket is, s ilyenkor a mint a nikolt forgatjuk azt tapasztaljuk, hogy midőn az egyik elsötétedik, világos marad a másik, s viszont, midőu amaz megvilágosodik, emez éppen elsötétedik, szóval diametrál ellenkező helyzetben állanak egymáshoz képest. Az Amphibolok néha ferdén keresztbe menő hasadási vonalokat mutatnak, úgy hogy a közöttök lévő tér rhomb; ez akkor van, ha a kristály a főtengelyre függélyesen talál csiszolva lenni. Egyesen tűnnek elő a vonalok, ha a csiszolás a főtengellyel többé kevésbé parallel irányban történt. Ez többször van. Ép határokkal biró egyének egyik csiszolaton sem mutatkoztak, azok szabálytalan körvonalú tömeget képeznek a Földpát és a Magnetit között. Vannak azonban a barna ásványok között, melyeket a forgatott nikol nem változtat meg, ezeket tehát Angiinak vagy Augitféle ásványnak kell tartanunk, mire még azon körülmény is utal, hogy hasadási vonalok nem látszanak rajta. Több példányon, nézve ezen ásvány viszonyait kitűnik, hogy már színre nézve is eltér az Amphiboltól, ennek szine legtöbbször zöldesbarna, s ritkábban vereses barna, míg ezen ásványé mindég veres barna. Egészben véve jóval gyérebb mint az

29 Amphibol. Magában jön elő egyes krystályos darabokban ; de egyik csiszolaton összenőve találom az Amphibol', a' :kor igen tanulságosan győződhetni meg, * hogy az" egyik sötét meg világos lesz a nikol forgatásánál, a másik megtartja színét változatlanul. Kivehető alakja ennek sincs. Az A "ipáiból mellett tehát gyérebben, valami Augitféle ásvány is egyik elegyrész. Maga az Augit valószínűleg nem, mert ez ha Amphibollal együtt jön elő a Tiachjtokban például, mindig jól kiképződött végekkel som HLana. s snne is világosabb, még legjobban meg- u u. 25 : s: cocához tartozó HyptrsUnnel... - i : ar. :.:r. való,hogy a víztiszta ásvam a zöld sárga s ibolya szinek pompáját sávolyokban am atja, mi Földpátnak s leginkább egy többszörös ftaefeben ldképződött háromhajlásu Földpátnak a sajátpnetit Amphibol Augitféle ásvány (Hypersten) és a háromhajlásu Földpát (Plagioklas) úgy csupán a górcső, mint a nikol, és a sarkított világosságban önálló ásványok gyanánt tűnnek elő; van azonban ezeken kívül még egy ásvány, melynek fellépése oda mutat, hogy nem eredetileg képződött ugyanegyütt amazokkal, hanem n f h g v m és leginkább a Föklpáton mint ereded t g d rtw m ásványon tűnik fel. Szine sárgás, s különösen barnás sárga több árnyalatban. Saját alakkal -.. nem. m, a: egyes nikol nem változtatja, a sarkí-.i i : " á g 'em idéz elő vele színjátékot úgy mint őz Amphibol vagy Augit ásvány, hanem a Földpát szinjátékának módosítójaként szerepel annyiból, hogy a mi szemz: vastagabban vagy vékonyabban vonja be ennek -rmeze::. a minek többé vagy kevésbé tisztán tűnnek - He.y etet tekintve, az gyakran tisztán kivehetöleg - V. v ;.! indul ki s innét terjedve a Földpát hasadd-: s.k ába veszi be magát, s a csipolatokon vagy vonalokat, olykor élesen olykor elmosódva, vagy lapokat shpez, a mi szerint a Földpát csiszolása történni talált; de egy önálló ásványt, a mely a Földpát Amphibol Au-

30 2 6 gitféle ásvány meg a Magnetit közé volna helyezve, soha. A tanulmányozásnál is csak utuljára kerül reá a sor. Az ép Wehrlit üvegcsőben vizet ad, a mállott sokkal tübbet: közel áll tehát azon következtetés, hogy ezen barnás sárga és csak a repedéseket meg utólagos űröket elfoglaló ásvány Limonit. Erre azonban támaszt még több kísérlet eredménye is szolgáltat. Ilyen az, hogy a mállott Wehrlitböl készített csiszolatban a Magnetitek gyérek, hanem helyöket lyukak foglalják el, melyek, mig a csiszolat vastagabb, okkerrel töltvék ki, de a mint finomodik, ez kihullik s csak lyuk marad, mi a csiszolat folytatását neheziti, mert a példány szélylyel megy. A Magnetit tehát elváltozik fokonként Limonittá, minek kezdete már az ép példonyokon is meg van s véget ér midőn az egész magnetit Limonittá lett, s ez a mállott példányok külsején egész kérget képez, mig belül a nem változott Amphibol, s az igen limonitos Földpát maradt meg. A víz tartalom tehát, melyet üvegcsőben kapunk, de a melyet a két rendbeli elemzés is összevégólag mutat ki, nem egyéb mint a Limonit vize. A Fö/dpátot illetőleg a nedves utón tett kísérlet annyit eredményezett, hogy az mészföldpát, még pedig a könnyen felbontható Anorthit: ugyanis egy finom csiszolatot egyik lappal canadabalzsam segítségével reá ragasztottam a tárgyüvegre, s sósavval leöntöttem. 24 óra múlva kivettem a savból s látni való volt, hogy a Földpátok meg lettek támadva, fehérek s nem átlátszók lettek. Az Amphibol és Augitféle ásvány megtartották fényöket, s ezen a példányon, melyről a Limonit s a Magnetit része eltávolodott egy nikol alatt a dichroskopos viselkedést igen tisztán lehetett kivenni. A folyadék szine zöld volt a vastól, de ezt kiejtve tetemes mészcsapadékot kaptam. A mész nem jöhetett más ásványból mint a Földpátból, s ezek között az Anarthit az, mely egész darabban engedi magát megtámadhatni. Hogy

31 21 csupán az Anorthit volt, s nem a másik mészföldpát a Labradorit, már az elemzés minőleges eredményéből is lehetne t iztosan következtetni, minthogy ott alkálik táv:'.'.-:-; látjuk, mikből több kevesebb a Labradorit-.- ~ ndig vau, de a következő eljárásom által határtun kitűnt, hogy a Földpát Anorthit. Tekintve azt, hogy a szín, a keménység, a hasadás és a polarizált világossági tünemény biztosan mutatnak oda, hogy egy közét alkotó Földpáttal van dolgunk, a kővetkező három kísérletet szoktam a kérdés további -r -rte: a bunsen-féle gázláng 'rise: ö hőfokánál erez alatt. A lángot Káliumra éppen nem, Nátriumra igen gyeugén festette, maga pedig nem olvadott.. Ki van zárva az Orthoklas, Albit, Migoklas; lehet Labradorit Anorthit. Mdr.ászc'r olvasztási kísérlet magasabb hőfoknál, a: i'.vasztérben szintén egy perez alatt. A lángfestési viszonyok mint előbb, az olvadásnak alig nyoma. Ez a kísérlet még egy második perezre kinyújtva hasonló eredményt adott, s biztosan mondhatom hogy nem Labradorit, a mely ilyen körülmények között az olvadás nagyobb fokát és az olvadék különös sajátságát szokta mutatni, hanem Anorthit *) Végre harmadszor a kémletet Bunsen eljárása szerint gypszszel olvasztva tettem az olvasztérbe s igy az alkálikat mind kihajtva véglegesen lehet meggyőződni, hogy Labradorit-e vagy Anorthit? Az eredmény most is nagy szegénységet árult el a Nátriumban, a K á lium:', ak nyómát sem, tehát egész biztossággal mondám: hogy a Vehrlit Földpátja Anorthit. A Nátrium tartalom oly csekély, hogy ámbár a.ár-a-r-:-' által annak jelenléte határozottan kitűnik, az elem. és a nedves utat követve, annak jelenlétéről em- *i Xéha kevés a fekete Amphibolból volt az Anorthithoz tapadva, ennél ízt tapasztaltam, hogy könnyen fekete üvegfényü golyóvá olvadott s csöppet képezett a nem olvadó földpáton.

32 28 lítést nem tesz, az minden esetre csekély tört számát tenné egy százaléknak. A Wehrlit tehát nem ásvány, hanem kőzet : Anorthit A mflbol Augitféle ásvány (Hypersten) Magnetit és Limonit Kryptokrystályos elegye. Az éppen úgy kihagyandó az ásványok sorából, mint kikagyatott a Bazalt, mely azelőtt szintén egyöntetű anyagnak tekintetvén, az ásványok között foglalt helyt. Lássuk el'ójövési körülményeit. Szarvaskőn csupán egy bánya van, mely jelenleg is azon elhagyott állapotban áll, melyben Zipser találta, az óta mivelése nem vétetett fel, s az általa ott lelt górcz, melyen okkeres barnavasérczeket vélt látni, jelenleg is meg van, s külsőleg Okkerek azok, de belsőleg minden nagyobb darab mutat ép Wehrlit magot. Zipser jelentéséből nem tűnik ki, hogy benn volt a tárnában, ezért nem is szól az elöjövési körülményekről. Én bementem a tárnába, mely vagy 25 ölre be van hajtva, kezdettől végig Wehrlit látszott az egész tárnában. A szájánál mállott, okkeres, de beljebb egy két ölre igen ép és így maradt mind végig. Azon fény és leveles szöveg, mely egyes darabokon látszik, így nagyban a gyertyalángnál igen feltűnő volt. A tárnában tehát nem volt kivehető hogy valamely értöltelék a Wehrlit, minők ásványok szoktak lenni. Kívül vizsgálva azt találtam, hogy a tárna fölött hosszan s alatta még hosszabban s szélesebben terjed ki, szóval hogy itt hegyalkotó eruptiv kőzettel van dolgunk, melyről egyik oldalról Diabas, másikról a Kőszénképleti palák a szomszédjai, s oly módon van helyeződve, hogy ezeket feltolva ütötte ki magát. A Wehrlit tehát eruptiv kőzet, mely feltolta a kőszénképleti rétegeket és a másodkori Diabast. Korra nézve tehát vagy fiatalabb másodkori vagy tán éppen harmadkori vulkáni képlet. Döntő adatok birtokában eddig nem vagyok. Annyit azonban mondhatni, hogy nem a Mátra csoportjához tartozik, abban igen is előfordulnak nagy számmal Anorthit Augit-

33 29 eruptiv kőzetek Mátrait), de Anorthit-Amfibolosakat eddig nem találtam, hanem az északkeletről szomszédos Bükk o portnak része, hol másod és harmadkori vulkán; kizetek szintén vannak, de úgy látszik régiebbek. ~ n: Mátra csoportjában levők. A Bükk csoport- : i ' t.:_ ;nn :.-: a harmadkori vulkániakból arhyolithok, s ugyanezek átmennek a Mátrába, de mig itt a Rhyo- :r r 11.talabb eruptiv termények is vannak (a Mátráitok), a Bükkben ezekről mindeddig semmi tudomásom sincs. A A Wehrlit mindezeknél fogva lényegesen Anorthit- Aafiboloss, korra nézve harmadkon, vagy tán fiatalabb wásmtik.mn e m pt iv kőzet. A Bakony Triász képletének taglalása. Böckh Jánostól.» (K ivo n t a Magyarhoni Földtani Társulat f. é. Február havi szaküléséri tartott felolvasásából.) Az és 70-iki nyáron Veszprém, Zala és Somogy megye egyrészének földtani felvételével foglalkozván, volt alkalmam a bakonyi Triász képletet bővebben tanulmányozni, s bátorkodom ezennel ennek taglalását röviden megismertetni. Nem szándékom itten részletes leirásba ereszkedni, ez meg fog töri enni a m. k. Földtani Intézet évkönyvében, most csak ennek rövid vázlatát akarom adni. 1. A legmélyebb lerakodást vörös homokkő és Ouarcz-conglomerat képezi, melyben eddig még nem sikerült szerves zárványt lelni. 2. A következő színt finom homokkőből, palából és V_. ' -.it-.h több ponton is előjön a Wehrlit. Én ugyanis, mielőtt e tar- i r -~y. Lievrithez való rokonságot és nagyvastartalmát tekintve a;anz:r.uui _;t::zet. A tulajdonos gr. Keglevich Béla tétetett is vele kisírle.í:. ie i csaknem olvaszthatlan Anorthit miatt nem boldogultak vele; kutatták. Bűikben egyebütt is, és vagy három más pontról küldöttek' be te leányokat, mel riet gr. Keglevich Béla szíves volt nekem átengedni. Ezek ic általam Szarvaskőn a bányában gyűjtöttekkel megegyeznek. Alkalmilag nem fogom elmulasztani az előjövetet a helyszínén megtekinteni.

34 30 márgából áll; a zárrétegeket végre Dolomit és sejtes Raucwacke képezi. Zárványai folytán ezen képződmény az Alponkivüli R 'ó th egyenértékeit képezi. 3. E lerakodás bitumenes, lemezes márgás mészkő rétegekből áll, melyek palaeontologiai tekintetben roszúl képviselvék. Roszúl megtartott Myophoriák, Naticellák és Gervilliákon kivül nem mutattak semmit. Ezen képlet a Bakonyban kitűnő szintet képez, és változatlan petrographi kinézésénél lógva mindenkor könnyen felismerhető. 4. Az előbbi rétegek fedüjét bitumenes Dolomit képezi. Ez azon Dolomit, melyet Dr. Majtisovics*) mint Dolomit mit Ammonites efr. Carintkiacus sorol fel., s melyet én röviden megyehegyi Dolomitnak akarok nevezni, s a kagylőmész alsó osztályába helyezek ; miután Felső-Őrsön ezen Dolomit még a Brachipodadús kagylómész lerakodás alatt fekszik. Az említett Ammonit valószínűleg A m : Balatonicus Mojs. sp Ezen lerakodás Brachiopodak dűssága által tűnik fel, és szerves zárványai folytán nem egyébb mint az mit Stur Recoaro másznék szokott nevezni. Ide tartoznak a felső őrsi és köveskállai Brachiopodadús rétegek, jellemezve Rhynchonella decurtata Gir. és Spirifer hirsuta Alb. által Amm. BalatonicusKöveskállán ezen szintben szintén eléfordűl, de nagyon ritkán. 6. Ide lesz helyezendő talán azon setétszínü bitümenes mészkő, mely az Am. Balatonicus fő fekhelyét képezi. Am. Balatonicus t. Í. a Bakonyban oly körülmények közt találtatik, hogy fekhelyének viszonya a Brachiopodadus kagylómész lerakódások s az Arcestes Studeri szinthez közvetlenül nem észlelhető. Annyi bizonyos, hogy Am. Balatomicus habár ritkán, de előfordul Köveskállán már a Rhynch. decurtata szintben (Stur Reco- *) Beiträge zur Kenntniss der Cephalopodenfauma der oenischen Gruppe Jahrb. der Geol. R. A Nr. I. S. 9$.

35 3i aromesze), s eléfordúl valószínűleg már a megyehegyi Dolomitban; s igy már a bakonyi kagylómész alsó osztályában mutatkozik. Más részt ha tekintetbe veszem az Am. Balatonicus-t tartalmazó kőzet petrographiai kinézését Köveskállán, hol a Brachiopoladús kőzet tőszomszédságában és vele együtt fordúl elé lehetetlen, hogy ugyanazon egy réteg kőzete legyen előttem; mert a két kőzet közt lényeges különbség mutatkozik, és nézetem oda megy, hogy okvetetlen szintkülönbség létezik a két lerakodás képviselői közt. Nem ismerem továbbá eddig az Am.Balatonicus-1 oly rétegekből, melyekben Arcestes Studeri otthonos. De előfordulnak vele Amm. cfr. domatus Hau. továbbá Amm. cfr. Gondola 3 Iojs, tehát oly fajokhoz hasonlító példányok, melyek az Alpokban az Arc. Studeri szintben otthonosak. Mindezt tek.ntetben véve nem lehetetlen, hogy az Amm. Ba/atcmicns kőzetnek valódi fekhelye az Arcestes Studeri és a Rhynchonella decurtata szint közt keresondö. 7. E helyet azon mészkő foglalja el, mely Arc. Studeri, Ceratiles binodosus stb. által van jellemezve, s igy Stúr Reiflingi meszét képezi. Felső-Őrsön ezen mészkő a Brachiopoda dús rétegek (5) felett fekszik. 8. Az Arc. Studeri szint legfelsőbb rétegeiben már egyes márgás táblák észlelhetők, melyek roszúl megtartott Cephalopodákat és Halobiákat tartalmaznak. Ezen Halobia közréteg Felső-Őrsnél nagyon csekély, de van egy más hely a Bakonyban t. i. Aszófó, hol az Arc. Studeri szintre márgák következnek, melyek en Halobiák tömegesen fordúlnak elé, és úgy lát- :t a képlet ott vastagabb. A Halobiák többnyire tiatai példányok.. E Halobia szintre a királykútivölgyben nagyon -lovadú' kőzet következik, mely gyakran márgával van bevonva, és többször zöldes pontokat mutat. Ezen rétegeket különösen érdekessé teszi, faunájuk, mely eddigelé önálló, miután az Alpokból még

36 32 ismeretlen. Ide tartozik Ceratites Reitzi sp, n. Arcestes hungaricus sp. n. stb. E rétegek különös figyelmet érdemelnek, már fekvésüknél fogva is itt az alsó és felső Triász közt. 10. A Ceratites Reitzi szintre következik azon vörös szarúköves mészkő, melyre már az 1869-ki felvétel alkalmával akadtam. E rétegek faunája három fajt kivéve eddig szintén csak a Bakonyból ismeretes.. A bennük talált Arc. Tridentinus szerint, mint az alpi, buchensteini és Pötschenmész egyenértékei bizonyultak b e, tehát már a felsőtriasz legalsóbb osztályába, Mojsisovics Oeni - csoportjába valók. *) Az idén is sikerült ismét 2 új fajt lelni benne t. i. : 7 rachyceras pseudoarchelaus sp. n. és Ammon Szabói sp. n. Nem kételkedem, hogy gyűjtések által ezeknek száma még szaporítható lesz. 11. E vörös mészkőre az egész Bakonyban fehérebb mészkövek települnek, melyek ugyan szintén tartalmaznak szarúkövet, de koránt sem annyit mint az Arc. Tridentinus szint mészkövei. E mészkövek felülete nagyon rögös, és a rétegvonalzat kigyóvonalként tűnik elé. E mészkő palacontologiai tekintetben nagyon szegény, és néha napokig vizsgálhatja az ember a nélkül, hogy valamit lelhetne benne. Halobia Lommeli még a leggyakoriabb. Egypár kis Trachyberas és két törött Arcestes Roth barátom által jutott kezeimhez de ezek is meghatározatlan állapotban vannak. E szerint csak annyi bizonyos, hogy e mészkő fiatalabb mint az Arc. Tridentinus szint, de az Alpok, mely rétegével párhuzamositandó, azt még függőben kell hagynom. A mészkő a fedüfelé gyakran tartalmaz márgás *) Dr. Edtn. v. Mojsisovics, Beiträge zur Kenntniss der Cephalodenfatma der oenischen Gruppe. Jahrbuch der geol. R. A Nr. 1.

37 33 közfekveteket, mig végre fedüjét hatalmas márga csoport képezi. 12. E márga csoport, melynek feküjét az imén emlmett - ehéres mészkő képezi, fedüjét pedig Dolomit, ' mintekben mészdúsabb rétegeket is tartalmaz, és különösen fedüje felé a mésztartalom gyakran anynyira szaporodik, hogy a zárréteget sok helytt mészkő képezi. Ez történik p. o. Pécsölynél, Monoszlónál stb. Bitumenes közetek e csoportban; és különösen alsó osztályában nagyon gyakoriak, de a palaeontologiai tartalom nem mindég kielégítő. Sok hehlt a márga nem tartalmaz semmi zárványokat más helyeken megint tartalmaz, de ott vagy mint heverő darabok találhatók, vagy a feltárási viszonyok nem kedvezők, úgy, hogy az ember nem tudja mindég, váljon ugyan azon egy réteg tartalmát látja e maga előtt, vagy pedig különféle rétegekbe tartoznak; ez különösen, ott, hol a kőzet nem szolgálhat útmutatóul, nagyon hátrányos. Én tehát az ügy jelen állásánál nem tartanám még czélszerünek bővebb részletezésekbe ereszkedni, s egyelőre megelégszem e márga csoportot két részre felosztani. A mélyebb osztályt főleg pala és bitumenes palás márga képezi, és faunája többnyire Posülonomya We?igensis Münst és Avicula globulus Wissm. által van képviselve. Nagyon ritkán hallenyomatok is észlelhetők ebben, igy Füred környékén a kelcsi malom közelében. A Sándorhegy alján, Arácstól éjszak nyugatra, rósz állapotbein növénylenyomatokat is észleltem. E mélyebb rétegek ezáltal, valamiut petrographi-. nkább azon réteg csoportozatra utalnak, mely az Am -mam az úgynevezett Wengeni rétegeket, képezi, 5 én egyelőre azok egyenértékének tartom. Nem kételkedem, hogy szorgalmas kutatások által idővel fog sikerülni, ezen rétegcsoportozatból is több 3

38 34 zárványt gyűjteni, s ezeknek alapján a tényállás könnyen lesz véglegesen megállapítható. A magasabb osztály palaeontologiai tekintetben fajok által van kitüntetve, melyek az Alpokból több helyről ismeretesek ugyan, de ott is többféle szintekből soroltatnak fel. Ezen osztályból ed<^ többek közt következő fajokat ismerek. Megalodús sp. (kis példányokban). Waldheimia Stoppanii Sfs. Myophoria inaequicostata Klipst? Myophoria decussata Münst. Corbis Mellingi Hau. Ostrea Montis Caprilis Klipst. Pecten filosus Hau. Pinna sp. n. Stb. stb. Továbbá Füredtől nem messze e csoportban egy heverő darabot találtam, melyet a szőllőkertből dobtak ki, mely petrographilag egészen az Ostrea Montis Caprilis kőzetéhez hasonlít, és melyben az Avicula aspera Pich. több példányban fordul elé. Ezen faunát áttekintve, kétségkívül itt már egy nagyon magas felső-triaszi szintben vagyunk, mert ezek egy két fajt kivéve, p. o. Raibl vidékéről, mind a legfelsőbb szintekből mint Megalodon és Corbula rétegek soroltatnak fel *) de egyenesen kizárólag ezen szintek egyikével vagy másikával azonosítani még is bajos, ha tekintetbe vesszük, hogy épen a vezérfajok mint p. o. Corbula Rost horni nálunk eddig még ismeretlenek. Épen úgy ismeretlen nálunk még a mélyebbszintü Myophoria Kefersteinii. Én okvetetlen még több adat beszerzését tartom kivánandónak, annál inkább, mert újabb korban mé- *) D. Stur. Beiträge zur Kenniniss der geolog. Verhältnisse de? Umgegend v. Raibl und Kaltwasser. Jahrbueh der k. k. Geol. R. A Nr. 1 S. 93 n. 96.

39 35 n > találtattak cassiani jelleggel bíró fajok. é g jelenleg e magas szintekre utalni. Még egy lerakodást kell felemlítenem mielőtt - ~ "-'v. és ez a veszprémi Trachyceras márga. ré ~ k myékéről már tavaly volt szerencsém a FflMrairi társulat szakgkülésének egyikében márgát, hematatm. mely Trachy^Bas tartalma által tűnt fel. Geológiai állását akkor függőben kellett hagyni, mert a id t fd ié s viszonyok mint ezt akkorában kitüntetém, U n c a cxea máig a nszooya az Arc. Tridenti- tex xagtoo kxnályib maradt, e kérdés megoldására különös ügyeimet fordiaz idén, s ámbár nem sokára tisztában voltam a veszprémi Trachyceras márga nem tar- - az: tavaiv állítani hajlandók valánk, ennek szintje sokkal magasabban keresendő, a iogiai bebizonyítás soká mégsem akart sikerülni; dmbár petrographilag a kőzet már rég emlékeztea veszprémi márgára, a Tracycerasok fellelése nem sfteriilal. Végre még is sikerült Csicsó közelében kaefaá. de ennek meghatározása leheteden volt. O f e d n A B n iiiü ffarnag mellett szintén egy Trachyc n s k k d j i e akadni, melynek fajai közt a Trachyce- - m fel, mely utóbbi a veszprémi márgában nagyon gyakori. Sikerült nekem továbbá - v - - anyagomból utólagosan egy Myophoria drrmsuttái meghatározni, mely szintén a szóbanforgó márgacsoportban otthonos. A Rhynch cfr. semiplectát, mely Veszprémen e szintben eíéfordúl, Barnagnál újra feltaláltam. N - -:-::-'.kedhetem, hogy ezen uj Trachyceras _zyan azon szintbe tartozik mint a veszprémi, défordulási helyénél fogva pedig a fennebbiben tárgyalt márga csoportba tartozik. Mily viszonyban áll azonban a Trachyceras tartalmú lerakodás a Posidonomya rétegekhez ez még kér- 3

40 36 déses. Meglehet, hogy ugyan azon egy szintbe, meglehet, hogy csak ugyan azon egy alosztályhoz tartoznak. 13. Az előbbiben idézett márga csoportra roppant kiterjedéssel Dolomit következik, és ez a bakonyi Triász leghatalmasabb képletét képezi. E Dolomit Veszprém környékén Megalódús complanatus Güm. által van kitüntetve, mely ott számos példányban fordul elé. Tovább Szt. Gálnál pedig a Myophoria Whatleyae jellegével biró Myophoriákat és a Turbo solitarius Ben. találtam. E zárványok folytán kétségtelen, hogy itt a Fődolomittal van dolgunk. Mig az előbbiben felsorolt Triadi rétegek tovább éjszakkeletféle t. i. a Bakonyfolytatását képező Vértesben már nem észlelhetők, a Felső-Triász ezen tagja ott is még hatalmas mérvben uralkodik. 14. E hatalmas Dolomitképletre mészkő települ, melyből sikerült a Megalódús triqueter Wulf. sp. hatalmas példányban beszerezni. A Megalodús-triquetert az előbbiben tárgyalt Dolomitban is találtam több példányban, de nagyságra nézve korántsem közelíti meg az ezen mészkőben talált példányokat. E mészkőben eléfordúl továbbá a Cardium austriacum Hau. és a Myophoria infiata Emr., mely fajok a kössem rétegekben is otthonasak. E mészkövet e szerint tékát már a Rhäti képlethez számítom. E mészkő szintén áthúzódik még a Vértesbe is, hol a Dolomit fedüjét képezi. A mondottak szerint tehát a Bakony-Triasz képletét következőképen taglalom:

41 37 R b lt i I k f p l e i i M ;; - :-e:er, Carrdium austriacum, Myophoria inflata. 14 Megalodos triqueter, Meg. complanatus, Turbo solita- :. Myophorya Whatleyae jelleggel bitó Myopboriak. 13 ' A-ricala aspera. Ostrea Montis Caprilis, Waldheimia Step-paeh. Corbis Mellingi, Myophoria inaequico- - i» choria decuriata. Pecten tilosus, Pinna s o. U ig ü - h ö sp. Z a c n e e s» T n d BacnmciCE. Trachyceras 12 I B p a a A c k. «p in u M jcpbom decasasia stb. I B h m b s T o p i s s, A m h giobnhis. e.. '.. 11 Tlirll all Olli oll l<4í > > UHM1' t T iid o tin s, Arr.m. Szabói sp. n. meäi stb. Halobia Lom- C e n ü c s R a u i sp. n. Arc. hungaricus sp. n. 9 Halobia sp. 8 Are. Staderi. Cer. binodosus (Reiflingi mész) N 7 M Am. Bol atonicus?? R.rrr.tii_ igc^nata. Spirif. hirsuta. (Recoaro mész) 5 M w. i r r sp. S a ir r ib sp. i ;-.rs Dolomit és Rauhvacke. Röth / Xaticella costata, Turbo rectecostatus, j Myopohoria costata stb. 2 Vörös homokkő és conglomerat. 10 e I L l } <St

42 3«í r o (t a I o ni. A bécsi cs. k ir, fö ld ta n i in tézet \77o-iki évkönyvének I ll- ik (J u liu s, A ugu sztus, Sejtem ben ) füzetében m egjelent értekezések : I. R evision der tertiären Land und Süssw asser V e r steinerungen des nördlichen Böhm ens von Dr. O skar B oettger. Á b rákkal. II. B eiträ g e zur K entn iss der stratigraphischen V e r hältnisse der marinen Stufe des W iener B eckens von D. Stur. III. D ie Fauna der Congerien Schichten von R admanest. Von Th. Fuchs. Á b rákkal. V I. D ie geologischen V erhältnisse des östl. T h eiles der Europäischen Türkei von Prof. D. Ferd. H ochstetter. (Színezett földtani térképpel és átm etszetekkel.) Ezen értekezések közül Fuchs T ivad ar m uukálata új adatokat nyújt hazánk C ongeria kép letének ism ertetéséhez, a jelzett kövületek a Bánátban Lúgos m ellett R adnanest h ely ség közelében, igen n a g y m ennyiségben és k i tűnő jó m egtartási állapotban jönnek e lő ; ezen leihelyről Fuchs 51 fajt határozott m eg, m elyek közül 37 újnak bizonyult. Igen leltünő h o gy a C ongeria kép let faunája a különféle lelh elyekröl an n yira különbözik egym ástól, s m ajdnem minden vidék új fajokat mutat fel, m ig a Sarm at képletben m ely elterjedésére nézve szoros összefüggésben van a C ongeria képlettel, a legtávolab b lelh elyeken előjövő fajok egym ással tökéletesen m egegyezn ek. A R adm anesten talált és m eghatározott uj fajok k ö vetkezők : 3 Planorbis, 1 Lim naea, 2 V alvata, 1 B ithynia, 4 Pleurocera, 4 P yrgula, 5 Neritina, 1 M elanopsis, 1 x Cardium, 2 Unió, 3 Congeria. A z iki évkönyv IV. (Október, November, Decem ber havi) fü zetén ek tartalm a : I. G eologisch e Ü bersichtskarte der österreichischungarischen M onarchie. B latt V II. ungarisches Tiefland. V on Franz R itter von Hauer. II. G eologischer D urchschnitt durch Süd-A frica. Von K a rl L udw ig Griesbach.

43 39 ü l. Ü ber die E rzlagerstätten von Schn eeberg unweit S terzin g in Tirol. V on Constantin Freiherrn von Beust. rv. O ber den. Dim orphism us in der G eologie der E rzlagerstätten. V on Constantin F reih ern v. B eust. V - Zwei neue Pseudom orphosen. Von Prof. D. A. E. R e e s. V L D as K oh len becken des Zsily-T hales in Siebenb ergen. Von D r. K a r l Hofmann. (Aus dem ungarischen übersetzt von T h. Fuchs.) YTL B eiträge zur K enntniss fossiler Binnenfaunen, IV e. V die- Fauna der Congerienschichten von T ih any d K i x U a Von T h. F u ch s. ob D r. M- N eum ayr (Erste F olge.) b et B eslm ac nächst T e rg o ve in e. V o n K a r l R itte r v. H auer. N : -u- dem nordöstlichen S e r ifo «Dr. E m il H etze. A hhmmyi és subáéi C ongeria rétegek Faunája feltü- tg fg jf rik a radmanesti Fannával, itt is majdnem apró fajok különösen G asteropodák jönnek e l ő ; Fachs T üudttói 42, K ú p ró l 30 különböző fajt határozott cg. ezek közül ismét több faj újnak bizonyult, és pedig : Tdhmar<m 1 Lym naeus. 1 Planorbis, 2. B ithynia, 1 Lito- V'aErata. 1 -Melanopsis, 2 M elánia, 1 Pleurocera, D reisenom ia összesen 17 faj. Kúpon 1 V al- 2 lt»laz»3psi>. 1 P leu rocera. 1 Cardium, 1 C ongeria 1 Számla in U n g a m, von P r o f. D r. Umger. D en k sch riften der ka is. A kadem ie B d. X X X Tab. 1 V. A magyar földtani társulat D r. O váry Endre tisztelt tagtársunk szives közrem űködése folytán, a szántói R h yolith - tnfiokban előjövő növény lenyom atokból e g y nagyobb gyűjtem ény birtokába jutott, m ellyeknek m eghatározását az elm últ évben m eghalt U n ger Ferencz tanár szives vo lt Erre- vonatkozó m unkálata a bécsi akadém ia k i i ív.-. : vaiban jelent m eg m ellyet miután hazánk harmadkon flórájának viszonyait felderíti, röviden m egösmert-rtn: k --g esn ek tartottam. A H e g y a lja kizáró lag a harm adkor eruptiv k ő zetei, jelesen T rach yt és T rach ytp o rp h ir, valam int az ezekkel összefüggésben lévő T ra ch y t és Rhiolithtuffokból van a lk o tv a ; ezen kőzetek g ya k ra n a viz színe alatt

44 4o történt kitörés nyom ait m utatják, szerves zárván yokat tartalm aznak, és ig y a kitörési korszak m eghatározására biztos adatokat szolgáltatnak. A R h yolith tu ff m elyben a szántói növénylenyom a tok előjönnek igen palás szerkezetű ; vékony a lig e g y vonalnyi vastagságú lem ezkék fekszenek egym áson, m elyek között a növénym aradványok igen jó m egtartási állapotban találtatnak, a kőzet rendesen igen szép fehér szinü, m elyen a barnaszinü szenes növénym aradványok a le g kisebb részletekig igen világosan kivehetők. Valam int a T rach yt úgy a R hyolithtuffokból számos lelhelyről ism erünk növénylenyom atokat és habár a R h y olithtuff fiatalabbkori képződm ény mint a Trachyttuff, az ezekben előjövő növénym aradványok egym ással annyira m egegyezn ek, miszerint egész biztossággal lehet állítani, h o g y m indkettőnek flórája ugyanazon je le g g e l bir, m ajdnem ugyanazon korszakban tem ettetett el, s a harm adkor Cerithm m (Suess tanár szerint Sarm át emelet) képletének korát jellem zi. Dr. U nger Ferencz a szántói növény lenyom atokból következő fajokat határozott m eg, azokat részletesen leirta s részben lera jzo lta: P h ragm ites U ngeri Stur. oeningensis. A Braun *Sm ilax hyperborea. U ng. n. sp. P inus K otschyana. U ng. A lnus K efersteini. U ng. Carpinus Grandis. U ng. Quercus deuterogona. U ng.,, Nimrodis. U ng. gigantum. Ett. Zelkova U ngeri. K o v. Ulm us plurinervia. U ng. Celtis trachytica. Ett. *Morus sycaminos. U n g n.sp. F icu s tiliaefolia. H eer. grandifolia. U ng. n. sp. Populus latior rotundata. Heer. Populus insularis. K o v. Cinnamomum Rossm ässleri Heer. E leagn us acum inata W eb, J B an ksia helvetica Heer. *Embothrium Szántoinum U ng. n. sp. Androm eda tristis Ung. Vaccinium myrsinaefolium Heer. *Sterculia H antkeni U ng. n. sp. Sterculia tenuinervis H eer. T ilia vindobonensis Stur. A cer tilobatum Heer. Trachiticum K ov. Sapiudus U ngeri Ett. erdőbényensis K o v. Evonym us Szantoinus U ng. Rham nus oeningensis Heer. pseudulaternus U ng. n. sp. Juglans acuminata A. Braun R h u s H erthae U ng. *A m yris Zanthoxyloides U ng. n. sp.

45 4i *Zanthoxylon pannonicum U n g. n. sp. P telea m acroptera K o v. M yrtas D ian ae H eer. R obinia R e g e li H eer. Podcgoninm K norrii H eer. Sap őora europaea U ng. A tó h c k éj jafok, összesen 8. G leditschia allem anica H eer celtica U ng. Cassia rotunda U ng. B erenices U ng., Phaseolithes U ng. Caesalpinia delta U ng. W. B.. út.r K em ntniss der C hón chilien Fauna des Vícenir-G eh rg es. I. A btheu ung die oberen Sch ich-. Gom berto. Lavorda, und mkmd. Bmmd X X X. der W issenschaften : Faunája igen nagy7 változacsig á k és k a g y ló k n a g y m ennyiségben d &. ezek m ellett K o ralio k és Echinóderm ák. A között a vastagh éjú fajok, Hemicardium, Chama. i áin, Spondylus, O streák és m ások vannak túlsúlyba». A G asteröpodák közöl vastaghéjú és szépen diszitett % w l w., Cassis, X aticellák különösen pedig Cerithium ok é s Trochoidok a kisebbek k ö z ü l: M arginella Rissoina, R isso a. B u lla stb. II- A L avorda rétegek Faunája, ez az előbbivel elentétben n a g y egyform aságot m u ta t; nehány b ivalva faj ig e» n a g y m ennyiségben jön elő jelesen Psam m obia H ol- Uarmyst. S o r - Pmnopaea angusta X y st és Pholadom ya Pmscki Goid/. ITT- A sangonini B asalttuff Faunája ném ileg ellentéte az előbbinek, a Lavorda rétegben kiválóan a bivalvok ebben a G asteropodák uralkodnk, jelesen : Fusus, Pleurotoma. M urex, Tritonium, V oluta, Conus, A n cillaria : a Gom berto régekben uralkodó K o ralio k, Echinóderm ák, továbbá a vastaghéjú k a g y ló k, valam int a Cerithium ok, Trochoidok itten egészen elenyésznek. S ;erző azon nézetben van, h o gy ezen rétegek habár ^ be-.r.tk talált Fauna egym ástól nagyon kü lön bözik, ranazon korszakban s csak különböző viszonyok között -A p edtek le, és az egész réteg com plex szerinte az O ligon vagy a felső Eocän képlethez tartozik (mely elnevezés Fuchs szerint helyesebbnek mutatkozik.) Ezen rétegöszletből összsen 221 fajt sorol elő m elyek közül 132 faj m ás helyről is ism eretes a többi ezen lelh ely n ek tulajdona. W, B.

46 42 W. B D ie C honchylien F a un a der E ocänbildungen von K a linovka in Gouvernem ent Cherson im südlichen R u sslan d Th. F u chs. A szerző ajándéka. Ezen a Sz. pétervári A kad ém ia kiadván yaiban m egjelent m unkában összesen 42 faj k a g y ló van leírva és lerajzo lva; a Fauna összebasonlitásából kitűnik h o g y ezen rétegek m egegyezn ek a kressenbergi, biaritzi, és a V icenti priabonai eocän réteg ek k el, W. B. D ie L a n d u n d Süssw asser-c honchylien der Vorw elt. V on F rid o lin Sandberger. W iesbaden CT IV. K reid els Verla g Szerző ezen m unkában m elynek első füzete m ár m egjelent, az édes és féligsósvizi k a g y ló k leirását és leszárm aztatását kezdi m eg, a le g ré g ib b időktől kezdve a je le n k o rig ; a paläozoi korszakbul csak nehány U j-s kócziában az ottani kőszén képletben előjövő szárazföldi c sig á k tartoznak ide, a többi k a g y ló k m elyek eddig az édes víziekhez szám itattak, közelebbi v izsg á la t után ten gerü k n ek bizonyultak ; hasonló eredm ényre jutott a T ria sk ép let állítólag o s édes és félig sósvizi csig á ira nézve is ; csak a mélyeb b Liasrétegekben találni valódi édesvízi k a g yló k a t m elyek a barna de m ég inkább a fehér Jurában mindinkább szaporodnak. V erh. d. k. G. R. A. Nr. 9. IV B. Term észettudom ányi K özlöny kiad ja a k. m. term é szettudom ányi társulat. III. kötet X X I füzet. A jelen füzet L e n g y e l B éla és P etrovits G yu la titkárok szerkesztése m ellett következő tartalommal' jelent m eg : A gyerm ekn yelvről. Ponori T h ew rew k E m iltől. A z egyetem i oktatás lényeges kellékeiről. Than K á ro lytó l. A p ró b b közlem ények. Á lla tta n. A protisták országa. U j állat. A Szivacsok az állattani rendszerben. Á sván y és N övénytan. V u lkán i tünem ények statistikája ben. A z első csehországi gyém ánt. N övénytan. A z A ilanthus fák. T ársulati ü gyek. A B á n y á sza ti és K o h á sza ti la p o h lí m elyeket P éch A n ta l pénzügym iszteri osztálytanácsos 1868-ban m eginditott. és három éven keresztül a legn agyobb buzgalom m al

47 43 szerkesztett, f. évi Január i-je óta Selm eczbányán jelennek meg K e rp e íy A n ta l akad : tanár szerkesztése m e lle tt; az első szám tartalm a következő : A bánya és kohóm unkások gyarm atosítása, rajzokkal. A kéntartalm ú vasérczek előkészítése és olvasztása, rajzokk a l M agasság i m érésekre szolgáló A neroid-barom eter, rajzo k k al A telluros savnak szinitése szőllőczukorral. Guilemin rézfinom itó eljárása. K ü lön félék. Lapszem le. K önyvism ertetés. A M_ T- A kadém ián ak múlt évi O któber hó 17-én K ( O t i l f i i a n D r. S zabó József r. t. értekezett JI- i^ycsaportjában u kepletek legk iseb b cso- A z ed d igi nyom ozások annak szerkezetét csak áta- H fcee áhapieoiták m eg. a mennyire azt t. i. az edd ig dívott mafcradmgmisxsok m egengedték. E gészen ezen a módon to lin a k a iw a k viszonyait visszaadva a bécsi birodalm i földt a i in é z e t térképén, m ely 1866-ban jelen t m eg. K é t évvel k é rfb b e n én szerkesztettem e g y térképet, m elyben e g y Am Abol Trackytot Labradorittal s e g y A northittrachytot k ü lönböztettem m eg, kim utatván, h o gy m ely leih elyek rő l való k az általam vizsgált kőzetek. E z csak a kezdet volt, a m ely feltételezte, h o g y ily módon minden eg yes kúpnak a kőzete vizsgáltassák m eg azon m ikrodiagnostikai eszköz ö k k é. m elyeket a z ásvány- és kőzettan az utolsó években bódrtnp m eg. t. L a finom csiszolatok górcsői tanulm ányozása é s m ásrészt lángelem zési kísérletek alkalm azásával. A M átra tanulm ányozását ezen szempontból azóta folytatva, je le n le g m ár v a g y */.-ével kész v a g yo k, s hiszem, h p gy az e g y e s kőzetek quantitativ szerepléséről ism eretem b efejez ért a n n y ib ó l: h o g y kimutathatom, h ogy m ely T rachyt v a g y általában vulkáni kőzetfaj az uralkodó s m elyik s m ily sorban alárendelt. E g y ik e ezen utóbbiaknak a csak e g y ponton feltóduló Bazalt I.örinczi falu határában, hol egyszersm ind a le g első vulkáni kőzettel találkozunk, ha H atvantól, tehát a m ag yar alföldből éjszaknak a M átra m agaslatai felé indulunk. Ez y rekete igen aprón kristályos kőzet, m ely n a g y ban kétféle alakulást mutat, a domb tetején táblás s oszlopos, s aláb b töm eges, s a helyszínén az újabb ásások által a határ e kettő között látható. E legyrészei Földpát, A u g it s M agnetit. A tá b lá k síkján, de néha a fekete

48 44 kőzeten, világos zöldes fehéres erek húzódnak keresztül, a m elyek részben F öld p át, részben Quarz s részben v a lam i vasóxyd u lh yd rosilikát k everék e. E z utóbbi kettő utólagosan jött oda, m ig benn a fekete kőzetben nem mutatkoznak. Ezen bazalt-küllem ű kőzet nem m aga képezi azon h egyet, hanem e g y m ásik eruptiv kőzettel együtt, s ez e g y T r a c h y t, m elyben O ligoklas s A u g it a fő e le g y részek. Ezen T ra ch yt az öregebb, s a fiatalabb B azalt által többféle m ódosulást szenvedett. Á talán os színe v i lágos veres. V á lad ék a táblás. H asználják ép ítésre, s a b ányát vereskőbányának nevezi a nép, m ig a B azaltét h e g y e sh e g y i v a g y feketekőbánya. E zt útcsinálásra hordjá k el törecsekben. A z utolsó évek b en annyira neki estek, h o g y ha íg y m egy, az egész oszlopos válad éku B a zaltot k ev és évtized alatt el fo gtá k hordani. A B aza lt földpátja A northit, az tehát nem egyéb b mint az anorthit-augitos kőzet, m it én e g y előbb i a lk a lommal M átraitnak neveztem, bazaltos kiképződésben. M íg keletre a Tárná v é g e t vét ezen M átraitnak, ny-ugotra az a Z agyván keresztül tart m essze be, nem csak eg é sz N ógrádon keresztül, hanem bejön P estm eg yéb e, e l hatol a D unáig, sőt biztosan kim utattam ínár a visegrád i hegycsoportban is, hol azonban nem az uralkodó mint a M átrában, hanem- alárendelt. Ú g y hiszem, h o g y több a nógrádi s pestm egyei B azaltokból ugyanazon anorthitau gitos kőzetn ek fo g találtatni, m int a L őrinczi falu m ellett a m ulatóh egyi, m elyet a h e ly színén vizsgáln i s itthon tanulm ányozni tüzetesebben v o lt alkalm am. (A M. T. A k a d. Értesítője sz.) D ie F ora m in iferen des S ep ta rien thon es von P ietzp u h l. E. v. S ch lich t. B erlin ; Szerző ezen a K özép -O ligocan korszakhoz tsrtozó a g y a g b ó l 556 különböző alakot ism ertet m eg m elyek 38 táblán a term észet után van n ak lerajzolva, s lehető tö k é letesen k ép v iselik ezen képződm ény Foram iniferait. A z osztályozásnál D O rbigni rendszerét követte, az e g yes alakokat azonban nem hasonlította össze a már edd ig ism ert és leirt fajokk al, s a netaláni uj fajok elnevezését fü ggőb en h agyta.

49 45 Vegyesek. W. B. Tudva levő dolog, h o gy a szénsavas mész diinocph tulajdonságánál fogva majd a hatszöges, majd a s rendszerhez tartozó alakokban jegeczesedik, első esetben mint M észpát utóbbi esetben mint A ragonit, Strohmeyer n ézete, h o gy a legtöbb A ragonitok Strontian tartalma ezen dimorph tulajdonsággal összefüggésben van, '* :-.t B ecquerel felfedezése, m ely szerint bizonyos kök 'm r :. A G yps jelenléte m ellett a szénsavas A ragonit jegeczesedik ki. háttérbe nyom ult Cm r-ii f H w ^ e t ö következtében. m elyek azt ered- 'imférni M észpát. m eleg oldatból E já b b időben Dr. Credner H. fog-. :'-l dérit ésével is kísérlet i következő eredm ényekre ju to tt: tiszta szénsavas oldatból a hidegben M észp á t jegeczesedik ki Rhom - i; ha ezen oldathoz csekély m ennyiségű kova- ICmIí, v a g y X a tron adatik, a mészpát Rhom boede- **ken a Végnapok is m utatkozn ak; ha az oldathoz szénsavas óloméleg adatik csak kis adagban is a Mészpát Rhnmboédarjei m ellett A ragon it jeg eczek is mutatkoznak : ha végre a szénsavas mész o ld ath o z, szénsavas Strontian adatik akkor a hideg oldatból csak A ra g on it jegeczek válnak ki. Ezen kísérletekből kitűnik i. az ksvanyxddathoz adott ném ely an yag befolyást gyakorol a jegeceek alakjára és a jegeczlapok sokaságára 2. e g y és ugyanazon ásványoldatbúl bizonyos a n yag hozzáadása által, knlonbőzó ásványfajok képződnek. 3. A szénsavas mész, -mely kétszer szénsavas m észoldatből a hidegben mint mészpát jegeczesedik k i, csekély m ennyiségű szénsavas ólom éleg, kénsavas mész (Gyps) szénsavas S tron tia n hozzaadasa á lt a l. legalább részben az A ragonit jegeczalakjá t és tulajdonságait felveszi, 4. A z oldat különdöző hőfoka a szénzavas mész dim orphismusáuak nem egyed üli oka. V erh. der k. k. G. R. A. Nr. 9. A.. B. Poroszorsság földtani térképe szinnyomatban fog m egjelenői 1 : való m értékben); ezen a m aga neméhe- nagyszerű és páratlan válalat m eghalad mindent, mi e téren m ostanáig létrejött. A usztriában és nálunk M agyarországon a részletes földtani felvételekn él a táoorkari térképek vannak használatban ( i" = 400. v a g y 1:28,800,) s ezeken történnek

50 46 az aredeti feljegyzések, a közönség használatára kiadott földtani térképek m értéke i " 2000 v a g y is 1 : A z évi szénfagyasztás az egész földön B r ahm G eographisches Jahrbuch 1870, III. Band" szerint 3009 millió mázsa, ebből esik Európára % A m erikára A ustráliára 0-40 Á zsiára 0-28 A legfontosabb európai termelő országok ezek : A n golország term elt 1868-ban 2095, m., Poroszország 1867-ban 530,088660, Francziaország 1868-ban 226,082000, B elgium 1867-ben 255,116440, A usztria és M agyarország 121,634620, Szászország 1867-ban 57, m. Európa.tö b b i országaira összevéve 28, mázsa esik. Ezen összes kőszén értéhe 314V2 m illió talérra becsültetik. A föld minden eddig ismert szénterületeinek kiterjedését 225,000 A n g o l m fldre b ecsü lik, ebből esik k ö rülbelül : Éj s z a k - A m e r ik á r a...180,000 mfld. A ngolországra ,000,, F ran cziaországra, az Osztrák- M agyar birodalomra, Poroszországra és a többi Ném et tartom ányokra. 1,800 B elgium és Spanyolországra. 900 A föld többi országaira körülbelől 30,000 K. A Mammuth-csontok Sáros megyében. Bártfa-Ű jfalu közelében nem régiben e g y mammuthagyarat találtak, m ely leletről a következő sorok bővebben szólanak. Kassa, nov. 2-án. A múlt szünidőket B ártfán töltvén, tudomásomra ju tott, h o gy nem messze B ártfa-ú jfalutól az andrejowai határban vizözönelőtti csontm sradványokat találtak. Ennek k ö vetkeztében F dbn j István úr m eghívása nyomán Bártfa-Újfalura mentem, ezen őskori m aradványok megtekintésére. Oda érkezvén, nem kis csodálkozásom ra e g y hatalmas mammuth fogat találtam, m elynek felfödözéséről e következők jutottak tudomásomra. Több andrejowai földm űvelő az úgynevezett Andrejo w k a h egy i patak partján köveket ásván, egyszerre a pa-

51 47 ta k iszapjában ezen csontokra bukkantak. A z e g y ik paraszt a talált csont kem énységét puhatolandó, fejszével több v á g á s t tett rajta, a mi e lé g sajnos, m ivel a csontkóvület r darabra töretett. A z e g y e s darabok azonban o ly állapotban vannak. h e g y azokból egész kövület alakjára és nagysákövetkeztetní lehet. G örbületének átmérője 1*6 mé- ; 37 kgrm root nyom. H a nem csalódom, ezen csont nem egyéb b, mint az Prrwngenx* s agyara, m ilyeneket eddig Szibériában, legú jabb időben Cannstadtm ellett W ürttem - kzéta form atió felett találtak. A földréteg, m Sag találtatott, hom okos a g y a g ; valószínű!~ i r ammuth csontm arad k x l ~y adtai -zéthordattak. allatt többi csontmafeifedezni. -, '.11 : a külső réteg már kövü lt J lh p o tb a a van, m íg ellenben a belső rétegek s a fog m agva i - g magányos és szép fehér. E zen lelet azért is nevezetes, m ivel Sárosm egyében c c az első eset, h o g y vízözön előtti m aradványokat találtak Torrn. K crj. 20 fü zet. Myskovszky Viktor. A del-afrikai gyémánt mezők. X eh án y é v előtt n a g y feltűnést okoztak ama délafrikai gyém ántleletek, m elyekről m ár 1867-ben is lehetett jelentéseket olvasni ; újabb időben az értékes leletek anyn yira szaporodtak, s annyi, sokszor túlzott, jelentések és hírek jutottak Európába, h o g y nem lesz érdektelen azokból - való adatokat közölni. A gyém ántterület az Orranje folyam s ennek m ellékfolyója, a V a a l közt fekszik s több mint ) négysz. m érföldet fo glal, de m ég folyvást újabb helyeken találnak gyém ántokat. A főlelh ely L ik atlo n g a K o va folyócskának a V aalb a fo ly á sá n á l; a terület h egyes 'g y e '. s a felületen eddigelé a m észkőkonglom erátban találták a gyém ántokat. A darabok J/2 150 kárát súlya ak. A.D é l-a frik a csilla g a nevű gyém ánt, m ely oly n a g y : -ltünést okozott 1869-ben, csak 83 */a karatot nyomott, - közel a font sterlingre becsültetett. H opetow-nál azonban, a jelentések szerint, e g y 167 karátos darabot ta lá l tak. m elynek értéke közel 130,000 font sterling. A 6 13 karátos darabok a legközön ségeseb b ek. A gyém ánt gya-