A helyi adókról szóló évi C. törvény [Htv.] évközi és január 1-jétől hatályos módosításai

Átírás

1 A helyi adókról szóló évi C. törvény [Htv.] évközi és január 1-jétől hatályos módosításai I JÚNIUS 20-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. 1. Önkormányzat adómegállapítási joga [Htv. 6. -ának új f) pontja] A hatályos Htv. szabályai kiegészülnek azokkal a rendelkezésekkel, amelyek a határozott időre rögzített adómérték esetén korlátozzák az önkormányzat adómegállapítási jogosítványait. Az új előírás önkormányzati adómegállapítási jogként fogalmazza meg azt, hogy ha a határozott időre rögzített adómérték alkalmazásának időszakában rendkívüli mértékben (50 százalékkal) csökken az önkormányzat adóbevétele, akkor az önkormányzat az adó mértékét természetesen a törvényi maximumra tekintettel emelheti, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől kezdődően. (A törvényi előírás meghatározza az összehasonlításra kerülő naptári évek bevallási időszakait is.) A rendelkezést a hatályba lépését követően megállapított, határozott időre szóló adómértékre kell alkalmazni. 2. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza [Htv. 7. -ának új h) és i) pontja] A Htv. hatályos szabályai alapján a helyi önkormányzat adórendeletének mértékszabályát figyelemmel az éven belüli súlyosbítás tilalmára akár évente módosíthatja (emelheti). Mindez a településen, hosszabb távon beruházni szándékozó befektetők gazdálkodásában, távlati üzleti terveit illetően bizonytalanságot jelenthet. Az új előírás erősíti a jogbiztonságot, azzal, hogy rögzíti: az önkormányzat a határozott időszak első két naptári évében semmiképpen nem változtathatja meg az adó mértékét az adózó hátrányára. Később, a határozott időszak alatt, legkorábban a határozott időszak harmadik naptári évétől az adómérték emelése csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat vállalása a körülmények jelentős megváltozása miatt a továbbiakban már nem tartható. A szabályozás szerint ez akkor következik be, ha a mértékemelés hatályba lépését megelőző naptári év első tíz hónapjában iparűzési adónemben bevallott és befizetett, az építményadóban, a telekadóban kivetett és befizetett adó (adóelőleg) összege az azt megelőző naptári év azonos időszakához képest jelentősen, 30 százalékot meghaladó mértékben csökken. A szabályozás azért ezen időszak bevételét tekinti kiindulópontnak, mert az adómérték emelése csak a naptári év január 1-jétől lehetséges, ugyanakkor a mérték-emelésről szóló rendeletet annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően ki kell hirdetni, illetve azt megelőzően elő kell készíteni és a képviselő-testületnek el kell fogadnia. A megemelt mértékű adó jelentős bevétel-csökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott időszakra rögzített adó mértékének 130 százalékát. A bevétel számításánál az előrehozott adót akkor kell figyelembe venni, amikor azt a jövőbeni adófizetési kötelezettségbe beszámítják. Külön előírás rendelkezik arról, ha a határozott időszakban bekövetkező mértékemelést követően, de még a határozott időszakon belül, az önkormányzat adóbevétele emelkedik és eléri a mértékemelés előtti második év bevételi szintjét, akkor a településnek vissza kell állítania a határozott időszakra megállapított, korábbi adómértéket. Htv., Gjt.doc

2 2 Átmeneti rendelkezés szerint a korlátozó szabályozás a törvénymódosítás hatályba lépését követően megállapított adómérték(ek)re vonatkozik. 3. A jövőben esedékessé váló adó előrefizetése [Htv. új 41/A. -a] Új előírás szabályozza azt az esetet, ha az adóalany a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettségére figyelemmel korábban kíván befizetést teljesíteni. Ez a évi előírások szerint túlfizetésnek minősül. Az új szabály szerint viszont a jövőbeni adófizetési kötelezettségre tekintettel korábban megfizetett összeg előrehozott adónak minősül, amely kizárólag a jövőben esedékes adóba számítható be, vissza nem téríthető. Ilyen esetben az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, amelyben az adóalany megjelölheti, hogy melyik később esedékes adóját, adóelőlegét kívánja korábban teljesíteni, milyen adófizetési kötelezettségébe kívánja beszámíttatni. Az előrehozott adót az ezen esedékességi időpontokban teljesítendő adófizetési kötelezettségbe, az adóalany erre vonatkozó rendelkezése hiányában pedig a soron következő fizetési kötelezettségbe kell beszámítani (legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig). Az előrehozott adóról szóló bevallás önellenőrzésének lehetőségét a törvénymódosítás kizárja (ezen bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető). Az előrehozott adót az 1. pont és a 2. pontban ismertetett esetekben a bevétel számításánál az adóalany által megjelölt esedékességkor, az akkor beszámított összegben kell figyelembe venni. 4. Önkormányzati adatszolgáltatás [Htv. 42/B. -ának új f) pontja] A 2017-ben hatályos előírás szerint a települési önkormányzatnak adatot kell szolgáltatnia a Magyar Államkincstár számára a bevezetett helyi adók főbb szabályairól annak érdekében, hogy ezen adatokat a Magyar Államkincstár a honlapján az adózók tájékoztatása céljából közzétegye. Az új előírás ezen adatszolgáltatási kötelezettséget egészíti ki azzal, ha az önkormányzat rendeletében az adó mértékét, vagy valamely adóelőny-szabályt határozott időre állapít meg, akkor az adóhatóság ezen tényről is adatot szolgáltat a Magyar Államkincstárnak. 5. Helyi adóbevallási nyomtatvány [Htv. 42/C. -ának (1) bekezdése] A 2017-ben hatályos szabályozás szerint nem nyújtható be közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz papíralapon a helyi adóbevallási nyomtatványokat szabályozó miniszteri rendelet szerinti helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, ha a vállalkozó az önkormányzati adórendeletben biztosított adóelőlegre jogosult és azt igénybe kívánja venni. Ez a korlátozó szabály azonban felesleges, mert a miniszteri rendelet szerinti bevallási nyomtatvány alkalmas az adóelőnyök érvényesítésére. Így a helyi iparűzési adóalany az adóbevallását, az adóbevallása kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését a PM-rendelet adóévre vonatkozó melléklete szerinti bevallási nyomtatványon is teljesítheti. 6. Adóbevallás a NAV-on keresztül [Htv. 42/D. -a] A január 1-jétől hatályos előírás szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. Ezen kedvező, adminisztrációs szabályt a módosítás kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásnak az állami adóhatósághoz való benyújtása lehetőségével.

3 3 Az állami adóhatóság azonban továbbra sem rendelkezik adóhatósági jogosítványokkal az iparűzési adóbevallást illetően, azonosít, nyugtáz, és tartalmai vizsgálat nélkül továbbítja a bevallást az illetékes önkormányzathoz. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. II/A JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. 1. Iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározása [Htv. 39/A. (4) bekezdése] A törvény külön rendelkezést fogalmazott meg arra az esetre, ha az Szja-tv. szerinti átalányadózásra való jogosultság munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, miközben az Szja-tv. értelmében a munkaviszony létesítése nem jár az átalányadózás megszűnésével. Erre tekintettel a módosítás törli a már okafogyottá vált hivatkozást, és így már csak az átalányadózás más ok miatt való megszűnésére, illetve megszűntetésére írja elő azt, hogy az egész évben a főszabály szerinti adóalapmegállapítást vagy ha a feltételek fennállnak a nettó árbevétel 80 %-ában való adóalap-megállapítást lehet alkalmazni. 2. Cégalapításhoz kapcsolódó adatszolgáltatás [Htv. új 42/E. -a] A cégbírósághoz kapcsolódó adminisztratív feladatok csökkentése érdekében az új előírás szerint az állami adóhatóság a Cégtörvény szabálya alapján a cégbíróság útján a létrejött cégről beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton megküldi. Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is az egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét. További előírás az, ha a cég a KATA-alanyaként az iparűzési adóban a rá vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítási módot kívánja alkalmazni, akkor választásáról külön nyilatkozatot kell tennie. Az egyszerűsített adóalapmegállapításra vonatkozó döntését ugyanakkor nem szükséges a cégalapításkor meghoznia, hiszen arra, és az arról szóló nyilatkozat megtételére 45 nap áll rendelkezésére. Elképzelhető, hogy a bejelentkezéssel egyidejűleg nemcsak az állami adóhatóságtól érkező, hanem más adatok bejelentése is szükséges az adókötelezettség teljesítése érdekében (pl. adóelőlegről szóló bejelentés a jogutódlással alakult vállalkozások esetén, vagy például az idegenforgalmi adóban a szálláshely címének bejelentése). Az új szabály szerint a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak ezen adatok bejelentésére külön fel kell hívnia az adózót. 3. Értelmező rendelkezések 3.1. Tulajdonos [Htv ának 7. pontja] A főszabály szerint a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Ez azonban módosult azzal, hogy kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. A korábbi előírás az újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző átruházásához kapcsolódott. Ez az időközben bekövetkezett törvényi változásoknak

4 4 megfelelően kiegészült, és így: az újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatbavétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző átruházása esetén a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba-vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni Nettó árbevétel [Htv a 22. pontjának f) alpontja] A hatályos Htv. önálló nettó árbevétel-fogalmat ír elő a tipikusan nem vállalkozási tevékenységet végzők számára. Esetükben nettó árbevétel a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. A 2017-től módosított előírás szerint egyértelművé vált, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlanbérbeadási tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül. Jelen módosítás ezzel összefüggésben azt is vitathatatlanná teszi, hogy az e tevékenységből eredő bevétel része a nettó árbevételnek (így az iparűzési adóalapnak). 4. Szövegcserés módosítások 4.1. Adótárgy [Htv. 7. a) pontjában] A Htv január 1-jétől új építményadó-tárggyal, a szabadtéri reklámhordozóval egészül ki. Ezzel összefüggésben a módosítás rögzíti, hogy az önkormányzatot csak az építmény és a telek kapcsán köti az a szabály, mely szerint egyféle adótárgy esetén csak egyféle adó fizetését írhatja elő Hasznos alapterület (belmagasság) [Htv ának 9. pontjában] A módosítás a jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanság miatt az építményadó alapjának (hasznos alapterületének) megállapítása szempontjából releváns belmagasság szó fogalmát egyértelműsíti. A belmagasság fogalma alatt amint az a szó köznyelvi értelméből jelenleg is következik a padlószint (járófelület) és az a felett lévő épületszerkezet (ami lehet födém vagy a tetőszerkezet) vagy (ha van) álmennyezet közti távolságot kell érteni Telephely [Htv a 31. pontjának a) pontjában] A hatályos előírás szerint telephelynek minősül a szélerőmű, a szélkerék, azaz ezen üzleti létesítmények helye szerinti településen iparűzési adókötelezettség keletkezik. Mivel a szélerőmű, a szélkerék funkciója azonos a napelemerőművel, a módosítás a napelem-erőművet is telephelynek tekinti. II/B JANUÁR 1-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLIX. 1. Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége [Htv. új 9. -a] Az új Art. és Air január 1-jétől már nem tartalmaz hatásköri és illetékességi rendelkezést a helyi adóügyet, települési adóügyet intéző szervre vonatkozóan. Ezért az új előírás rögzíti, hogy a helyi adóügyekben, települési adóügyekben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata (képviselőtestülete) a helyi adót, települési adót rendelkezésével bevezette. 2. Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések [Htv. 40/C. és 40/D. -ok]

5 5 Az IFRS szerinti beszámolót készítők nettó árbevétel-fogalmát a évi LXXVII. törvény a bevételek elszámolására vonatkozó új számviteli standard hatálybalépésére figyelemmel már módosította. Időközben azonban a gyakorlat által életre hívott problémák megszüntetése és a változó jogszabályi környezethez való igazolás érdekében az IFRS-eket vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket illetően négy témakörben további korrekcióra is szükség van. (Egyebekben a már módosított rendelkezések normatartalma változatlan.) Előfordulhat, hogy az adóalanynak az adóévben az IFRS-ek szerint olyan tételt kell bevételként (vagy a Hvt. szerint a nettó árbevétel megállapítása során bevétel-növelő tételként) elszámolnia, amelyet a korábbi években már figyelembe vett az adóalap megállapításánál. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében ezért a törvény egy nettó árbevételt csökkentő tétel bevezetését fogalmazta meg. [A bevételt csökkenteni kell az adóévet megelőző bármely adóévben figyelembe vett, a december 31-ig hatályos (2) bekezdés k) vagy (2) bekezdés m) pont szerinti bevétel-növelő tétel összegével.] A számviteli törvény 2018-tól megváltoztatja a származékos ügyletekre vonatkozó elszámolás rendjét. Így több ponton azonossá válik a különféle származékos ügyletek magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek szerinti elszámolása. Ezért a módosítás megszünteti a leszállításos származékos ügyletek kapcsán fennálló bevétel-korrekciót és a fedezeti ügyletekhez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség korrekcióit. Az új jövedéki adószabályozás értelmében az energiaadó a jövedéki adó részévé vált. Ezért kimarad a normaszövegből az energiaadóra való utalás. 3. Számviteli politika megváltoztatása [Htv. 40/J -ának új (3) bekezdése] A számviteli politika megváltoztatása együtt járhat azzal, hogy egyes árbevételtételek kétszeresen is az adóalapba tartozhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, az is lehetséges, hogy valamely adóköteles árbevétel-elem nem lesz része az adóalapnak. Ezzel összefüggésben a nettó árbevétel-csökkentő tételek kapcsán is felmerülhet kétszeres adóalap-csökkentés vagy éppen fordítva, az árbevétel-csökkentés elmaradása. A kétszeres adóztatás és az adóztatás elmaradása kizárása érdekében a módosítás önálló tényállást fogalmaz meg arra az esetre, ha a számviteli politika változik (ez a rendelkezés vonatkozik az IFRS 15 standard első ízben való alkalmazására is). 4. Hatályon kívül helyezés a évi LXXVII. törvénynek a január 1-jétől hatályos, a 40/C., a 40/D., a 40/J. -okat módosító rendelkezései (jelen összeállítás már nem tartalmazza ezeket a hatályon kívül helyezett módosításokat). 5. Naptári évtől eltérő üzleti év [Htv. új 42/F. -a] Az új Art. hatályba lépésével megszűnik a naptári évtől eltérő üzleti évet választók helyi iparűzési adókötelezettségét érintő külön Art. rendelkezés. Helyette a Htv.-be került be, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozó a helyi iparűzési adóban az adómegállapítási, bevallási, adófizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint köteles teljesíteni. 6. Kisebb javítások A módosítás az Art. és az Air. hatályba lépésével összefüggő pontosításokat tartalmaz több helyen.

6 Szabadtéri reklámhordozó [Htv. 7. -ának b) pontja] január 1-jétől az építményadó keretein belül adóztathatóvá válik a szabadtéri reklámhordozó, mégpedig négyzetméterben kifejezett adóalap alapulvételével. A Htv. hatályos rendelkezése szerint az önkormányzat a vagyoni típusú adok (így az építményadó) körében a hasznos alapterület/terület vagy a korrigált forgalmi érték szerint állapíthat meg adót. A módosítás ezért rögzíti, hogy a szabadtéri hirdető táblákhoz kapcsolódó új (tételes) adókötelezettség rendeletbe iktatása nem zárja ki, hogy az önkormányzat az általa bevezetett vagyoni típusú adókban az épület(rész) utáni építményadóban, illetve a telek utáni adóban, választása szerint egységesen a korrigált forgalmi érték alapján adóztathasson Adómérték változtatása [Htv. 7. -a h) pontjának hb) alpontja] Az önkormányzatok törvényi, az adózóra tekintettel garanciális természetű rendben állapíthatnak meg határozott időre adómértéket július 19-től. A módosítás egyértelművé teszi a határozott időre megállapított adómérték emelésére vonatkozó rendelkezést. A változtatás lényege, az önkormányzat nemcsak akkor emelheti az adó mértékét, ha a bevétel visszaesik 30 százalékkal, hanem akkor is, ha a bevétel-visszaesés legalább 50 százalékos Műemléképület-felújítás adómentessége [Htv. 13/A. -ban több helyen] A műemléképület felújításához kapcsolódó hatályos építményadó-mentességi tényállás rögzíti, hogy az adómentesség feltétele többek között a január 1-jét követően kiadott (jogerős) építési engedély. Az építésügyi és örökségvédelmi feladatok és hatáskörök változása és a közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba-lépése kapcsán a módosítás pontosítja, hogy a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség ezen feltétele jogerőssé vagy véglegessé váló építési engedély vagy ha a műemléképület felújítására irányuló munkák kapcsán építési engedélyt nem kell kiadni az örökségvédelmi hatóság által kiadott engedély. A módosítás egyértelműsíti azt is, hogy a műemléképület felújítása alatt csak szabályszerű felújítást lehet érteni. Mindezt az engedélyező hatóságtól függően az építésügyi hatóság vagy az örökségvédelmi hatóság igazolja az önkormányzati adóhatóság megkeresésére. 7. Hatályát vesztő rendelkezések Az IFRS-ekhez kapcsolódóan a Htv. 40/F. -a (2) bekezdésének f) pontja, (3) bekezdésének b) pontja, a 40/G. (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdésének b) pontja. A Htv ának (2) bekezdése az új Art. miatt feleslegessé vált. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény január 1-jével hatályba lépett rendelkezései értelmében az adózó akkor is benyújthatja elektronikus úton az adóbevallását az önkormányzati adóhatósághoz, ha az önkormányzat képviselőtestülete nem alkotott elektronikus ügyintézését biztosító rendeletet. A módosítás ezért hatályon kívül helyezi a rendeletalkotási kötelemre vonatkozó korlátozó szabályt, a Htv. 42/C. -ának (4) bekezdését. A Htv a 22. pontjának a) pontjából hatályon kívül helyezésre került az energiaadó szó, mert az energiaadó az új jövedéki adótörvénybe lett beépítve. II/C. A JANUÁR 1-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLXIII.

7 7 1. Nettó árbevétel sportvállalkozásnál [Htv a 22. pontjának új i) alpontja] Az új előírás a sportvállalkozások számára iparűzési adókönnyítést fogalmaz meg azzal, hogy a nettó árbevétele csökkenthető a sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet értékesítéséből, a reklámközzétételre irányuló szolgáltatásnyújtásból, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból, sportrendezvény televíziós, rádiós közvetítéséből, a sportlétesítmény hasznosításából származó bevétellel. 2. Sportvállalkozás [Htv ának új 52. pontja] Az adókönnyítés értelmezéséhez definiálni kellett a sportvállalkozás fogalmát. Az új előírás szerint sportvállalkozás az a vállalkozás, amely főtevékenységként sporttevékenységet végez. További feltétel, hogy a sportvállalkozásnak versenyeztetnie kell játékosait, azaz indulnia kell az adóévben mindazon sportágban kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben, amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogával rendelkezik. 3. Nettó árbevétel csökkentés, állami támogatás [Htv ának új (2) bekezdése] Az 1. pont szerinti nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkentés, azaz az egyébként adóköteles nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany választása szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban (sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként) vehet igénybe.

8 8 A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény [Gjt.] évközi és január 1-jétől hatályos módosításai I/A JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSAI A ÉVI LXXVII. 1. Az adó megállapítása [Gjt. új 9/A. -a] Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében új előírás rendelkezik arról, hogy az önkormányzati adóhatóságnak az adóévi gépjárműadó alól mentes tényállások kapcsán (a 0 Ft éves adóról) nem kell határozatot hoznia, azonban az adóévi mentesség tényét a nyilvántartásban rögzítenie kell. 2. Költségvetési szerv [Gjt ának 10. pontja] A módosítás pontosítja az értelmező rendelkezések között szereplő költségvetési szerv fogalmát (a törvény elnevezése változik). I/B JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSA A ÉVI CLIX. 1. Az adó megállapítása [Gjt. 9. -ának (1) bekezdése] A módosítás rögzíti az önkormányzati adóhatóság gépjármű-adóztatással összefüggő hatásköri és illetékességi szabályokat, mivel azokat a jövőben sem az Art., sem az Air. nem fogja tartalmazni. Gépjármű-adóügyekben első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el.