A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) módosításai (a évi LXVI. törvény alapján)

Átírás

1 A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) módosításai (a évi LXVI. törvény alapján) I. A Htv. módosításai július 1-jétől hatályosan 1. Átmeneti rendelkezések [Htv. új 51/B. -a] Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozó előírást [II. rész 2. pontja] első alkalommal a január 1-jén hatályban lévő adórendeleti szabályokra kell alkalmazni. Az önkormányzatnak úgy kell hatályban tartania január 1-jétől az adórendeletét, hogy az megfeleljen az új rendelet-alkotási szabálynak. A Tao.tv.-ben változik a jogdíj fogalma. Átmeneti szabályok azonban biztosítják azt, hogy a június 30-ig még tartó adóévig a hatályos szabályokkal azonos módon igénybe vehető a jogdíjkedvezmény. A helyi iparűzési adó alapjának számítása során a jogdíj nem tartozik a nettó árbevételbe. A törvénymódosítás a Htv.-be is új jogdíj-fogalmat iktat be, továbbá átmeneti szabállyal teszi lehetővé a 2016-ban hatályos szabályozással azonos tartalmú jogdíjbevétellel való számviteli törvény szerinti nettó árbevétel-csökkentést. Az átmeneti szabályozás lényege: a nettó árbevétel megállapítása során a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekinthető a Tao.tv. szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték, akkor is, ha a Tao.tv. szerint az adózás előtti eredmény nulla vagy negatív; ha a Tao.tv június 30-án hatályos előírása szerint jogdíjból származó árbevétel sajátos esete fordul elő, ami július 1. és június 30. között hatályossá vált szerződés alapján keletkezett, akkor az a nettó árbevétel megállapítása során jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekinthető. 2. Jogdíj [Htv ának új 51. pontja] A Tao.tv.-ben megváltozik a jogdíj fogalma, és az lényegileg a jogdíjból származó nyereséget definiálja. Mivel a helyi iparűzési adó alapjának megállapításához nettó árbevételcsökkentő tételként kell számításba venni a jogdíjból származó bevételt, a törvénymódosítás a jogdíjra új értelmező rendelkezést ad, mely szerint jogdíj: a szabadalom, a használati mintaoltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint az előbb említett kizárólagos jogok értékesítéséből származó ellenérték (bevétel) /Htv.doc.

2 2 II. A Htv. módosításai január 1-jétől hatályosan 1. Építmény- és telekadóban mentesség [Htv. 3..-ának (3) bekezdése] A Htv ban hatályos szabályozása szerint egyes, tipikusan nonprofit szervezetek (pl. egyesület, alapítvány) mentesülnek az építmény- és telekadó alól a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló adótárgy után, feltéve, hogy az előző évben sem belföldön, sem külföldön nem volt jövedelemadó-fizetési kötelezettségük. Egyre többször előfordult, hogy egy-egy nagyobb ingatlan tulajdonosa az általa alapított vagy érdekkörébe tartozó érdemi tevékenységet nem végző alapítvány, egyesület javára vagyoni értékű jogot (pl. használati jogot) jegyeztet be az ingatlan nyilvántartásba. Ennek célja, hogy az egyébként adómentességet élvező alapítvány, egyesület legyen az adó alanya, s így az ingatlan tulajdonosát adófizetés ne terhelje. Ezen visszaélésszerű magatartás ellen ugyan az adóhatóság felléphet, a csalárd ügylet bizonyítása azonban körülményes, időigényes. A módosítás véget vet a kialakulóban lévő káros gyakorlatnak. A módosítás annyiban szigorítja a törvényi feltételt, hogy az építményadó- és telekadómentesség csak az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett (kedvezményezett) adóalanyt illeti meg, mégpedig azon épület, épületrész, telek után, amelyet kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A módosítás általános érvénnyel rögzíti azt is, hogy az adóalanynak a folyó adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell írásban nyilatkoznia a törvényi feltételek teljesüléséről, azaz arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége. A módosítás szerint ezen nyilatkozat adóbevallásnak minősül, viselni kell annak a joghatását. 2. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza [Htv. 7. -ának új g) pontja] A Htv. 6. -ának c) pontja értelmében az önkormányzatnak az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítania. A Kúria több döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatnak az adómérték(ek) meghatározása során vizsgálni kell az adótárgy forgalmi értékét is. Egysíkú értelmezés esetén ez oda vezethet, hogy a hasznos alapterület szerint működtetendő építményadó, és a terület szerint működtetett telekadó valójában értékalapú adóvá válik. Ugyanakkor nem célszerű az értékalapú adóztatás általánossá tétele. A döntés jogát továbbra is önkormányzati hatáskörben kell hagyni. Az új előírás arra irányul, hogy a rendeleti adószabályok összességében jusson érvényre a helyi adottságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményei és az adóalanyok teherviselő képessége közti kényes egyensúly. Ezért rögzíti a törvény, hogy e szempontokat nemcsak a mérték megállapításánál, hanem az adórendeleti tényállások (adóalap, adómérték kedvezmény és mentesség) mindegyike megállapítása során kötelező figyelembe venni. 3. Mentes az építményadó alól [Htv ának új c) pontja] Az új előírás szerint kizárólag a radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt épület, épületrész után nem kell építményadót fizetni.

3 3 4. Telekadó mentesség [Htv ának b) pontja] A 2016-ban hatályos előírás szerint a belterületi, 1 ha-t meg nem haladó, művelés alól kivettként nyilvántartott földterület mentességet élvez a telekadó alól, ha a terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll és a tényt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv igazolja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor tipikusan befektetési célú, belterületi építési telkek válnak telekadó-mentessé oly módon, hogy a területen csak látszatművelés folyik. Előfordul az is, hogy a földterületen a növénytermesztéshez kapcsolódó építmény (pl. fóliasátor, szőlőkordon) vagy valamely közszolgáltató építménye (pl. transzformátor, gázfogadó) áll, s ezért vitatott, hogy a teljes földterület mezőgazdasági művelés alatt áll-e, állhat-e. A törvénymódosítás ezért az értelmező rendelkezések között egyfelől meghatározza a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát, s rögzíti, hogy a mentesség nem kizárt abban az esetben sem, ha e földterületen az említett építmény áll, másfelől a visszaélések megszűntetése érdekében olyan szabályozást teremt, amely kizárja a mentességet a tipikusan építési telek esetén. 5. Mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek [Htv ának új 15. pontja] Az új előírás szerint a belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú művelés alól kivett terület akkor minősül mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, azaz mentes a telekadó alól, ha azt az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően műveli. További feltétel, hogy ne legyen lehetőség az adott területtel határos területen létesített ivóvíz-vezetékre, villamosenergia vezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozásra, mivel ezen közművek megléte tipikusan a építési telek és nem a mezőgazdasági terület sajátja. Nem lesz kizárt a mentesség abban az esetben, ha a földterület egy részén a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló építmény vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy van. Az új előírás rögzíti azt is, hogy a mezőgazdasági művelés tényét a telek fekvési helye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany naptári év június 9-e és szeptember 30-a között benyújtott kérelmére indult eljárás keretében megtartott helyszíni szemle alapján kiadott okirattal igazolja. Az új előírás alapján a mentesség abban az esetben is jár, ha az adóalanya a földterületet jogszerű földhasználóként a tárgyévben benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelöli meg. Ekkor is feltétel azonban a teljes terület mezőgazdasági művelése és a művelés tényének igazolása. 6. Idegenforgalmi adómentesség [Htv ának új f) pontja] Az új előírás a honvédelmi szerv vagy rendvédelmi szerv (rendőrség, katasztrófavédelem, adóhatóság) állományába tartozó, szolgálati kötelezettségét tartósan legalább 30 napig állandó szolgálati helyétől távol (pl. határvédelemben) teljesítő személyt meglátogató hozzátartozót mentesíti az idegenforgalmi adó alól, ha a hozzátartozó a vendégéjszakát a szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen tölti.

4 4 7. Adóbevallás a NAV-on keresztül [Htv. új 42/D. -a] A Htv. már kihirdetett, január 1-jétől hatályos szabálya szerint az iparűzési adóalanyok január 1-jétől a NAV-on keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat az illetékes területi önkormányzathoz. Az új előírás ezen egyablakos bevallás-benyújtási rendszert alapvetően nem változtatja meg. Egyértelművé teszi, hogy az adózó az állami adóhatósághoz elektronikus úton nyújthatja be a bevallását, továbbá azt, hogy a NAV-on keresztül való bevallás-benyújtás vonatkozik a már benyújtott bevallás önellenőrzésére, valamint a kijavított bevallás újólag való benyújtására is. Az állami adóhatóság továbbra sem rendelkezik adóhatósági jogosítványokkal az iparűzési adóbevallást illetően, azonosít, nyugtáz és tartalmi vizsgálat nélkül továbbítja a bevallást az illetékes önkormányzathoz. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. 8. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége [Htv ának 25. pontja] A Htv ban hatályos rendelkezései szerint az iparűzési adóalap megállapítása során az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége mint nettó árbevételt csökkentő tétel Htv. fogalma bővebb tartalmú, mint a Tao.tv. szerinti definíció. Így pl. az iparűzési adóalap megállapítása során a nettó árbevételt (K+F jogcímén) csökkenti a kapott támogatásból, illetve a más belföldi adóalanytól vásárolt K+F közvetlen költsége is. A módosítás az iparűzési adóban a K+F közvetlen költsége fogalmának tartalmát azonossá tette a társasági adóalapot csökkentő tétel tartalmával, azzal, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása során a felmerült költségeket csak egyszer lehet figyelembe venni. 9. Szövegcserés módosítások 9.1. Az önkormányzat adómegállapítási joga Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörével összefüggő módosítás miatt szükséges korrekció. a Htv. 6. -ának a) pontjában az az 5. -ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét szövegrész helyébe az a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét szöveg lép Adókötelezettség keletkezése [Htv ának (1) bekezdésében] A Htv. az építményadóban részint az egyes építésügyi hatósági aktusokhoz köti az építményadó-kötelezettség keletkezését. Az építésügyi szabályok változásával lehetőség van ugyanakkor egyszerű bejelentéssel megkezdeni az épület felépítését. A módosítás a Htv. vonatkozó előírását kiegészíti azzal, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő évtől rendelkezik az adókötelezettség keletkezéséről: a használatbavétel tudomásulvételét szövegrész helyébe a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását szöveg lép Egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítás [Htv. 39/B. (9) bekezdésben]

5 5 A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy szövegrész helyébe A vállalkozás e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy szöveg lép. Az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA-alany dönthet arról, hogy ezt a módszert az adóévben már nem kívánja alkalmazni. A módosítás a döntésre nyitva álló határidőt az adóév február 15-ében határozta meg A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség [Htv. 39/D. (1) bekezdésében] az A 39. (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető szövegrész helyébe az Állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóalap csökkenthető szöveg lép. A módosítás szövegpontosító jelleggel határozza meg, hogy a foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség (1 millió forint, minden többlet-foglalkoztatott esetén) az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választása esetén is figyelembe vehető A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség [Htv. 39/D. (3) bekezdésében] A módosítás a foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség alkalmazása során a mentesség alapját képező statisztikai állományi létszám megállapítását a január 1. napján érvényes helyett az aktuális, január 1-én hatályos KSH Útmutatóhoz köti Adóbevallás benyújtása [Htv. 42/C. -ának (4) bekezdésében] A 42/C. szerinti nyomtatványt szövegrész helyébe a nyomtatványt az önkormányzati hatósághoz elektronikus úton csak akkor lehet benyújtani szöveg lép A tulajdonos értelmező rendelkezése [Htv ának 7. pontja] A második mondat utolsó fordulatában a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. szövegrész helyébe a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, feltéve, ha az ingatlanügyi hatóság tulajdonosként bejegyezte. szöveg lép. Az adókijátszás megakadályozása érdekében a vagyoni típusú helyi adókban tulajdonossá, azaz adóalannyá a módosítás csak akkor teszi a széljegyzett szerződésben szereplő szerző felet, ha őt végül az ingatlanügyi hatóság bejegyzi tulajdonosként A telek értelmező rendelkezése [Htv a 16. pontjának új g) alpontja] Kiegészült azzal, hogy a bányató sem tartozik a telek fogalmába, és így kiemeli a telekadó hatálya alól. 10. Hatályát veszti január 1-jével a Htv ai Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörét illető módosítások miatt feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése (milyen adókötelezettségre terjed ki, milyen adók vezethetők be). a Htv. 6. -ának c) pontjában az a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan szövegrész. Indoka: az önkormányzat rendeletalkotási jogkörét illető módosítások.

6 6 a Htv. 40/C. -a (3) bekezdésének c) pontjában, az pontjában az energiaadó szövegrész. Indoka: az energiaadó-szabályozás új jövedéki adótörvénybe történő integrációja miatt szükséges hatályon kívül helyezés.