Nyári színházak színházak nyara. 268 Ft, határon túl: 1 uro. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. V. évfolyam, 6. szám 2013.

Átírás

1 268 Ft, határon túl: 1 uro V. évfolyam, 6. szám június A Magyar Teátrumi Társaság havilapja Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán! Gulyás Attila 7. oldal XIII. POSZT 3. oldal Koronázási játékok 10. oldal MTI Fotó: Földi Imre Nyári színházak színházak nyara oldal

2 Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja június 2. A színház befektetés mint az oktatás Színigazgatók tapsban és viharban a Hitel-esten Tapsvihar. Ez, és az őszinteség jellemezte a júniusi Hitel-estet a budapesti MOM Kulturális Központban, ahol a színház került terítékre, négy színigazgató, Vidnyánszky Attila (Nemzeti Színház), Balázs Péter (Szolnoki Szigligeti Színház), Ókovács Szilveszter (Magyar Állami Operaház) és Fekete Péter (Békéscsabai Jókai Színház) részvételével. A moderátor Gazsó L. Ferenc ismert újságíró volt. Az est a Színigazgatók tapsban és viharban címet kapta, a résztvevőknek az utóbbi időkben mindkettőből bőven kijutott ban és meg kell mondanom, élvezet volt olvasni a pályaműveket, mert szellemi felüdülést jelentettek a számomra. Ilyen magasröptű esszéket ritkán lehet olvasni! Különben az a véleményem, képtelenség összehozni olyan bizottságot, amely mindenkinek megfelelne Köztünk ül az első fecske, aki körül kitört a kultúrbotrány. Hogyan keveredtél ki belőle? fordult az est moderátora Balázs Péterhez, aki így válaszolt: Ebből nem lehet. Hogyan lettél a Szolnoki Színház igazgatója?, sze- kötött, ami egy évre megkötötte az új színházvezető kezét. Erre most már nincs lehetőség. Miben fog változni a Nemzeti Színház? hallottuk a következő kérdést. Mindenben kaptuk a rövid választ Vidnyánszky Attilától. Az elmúlt tíz-húsz évben eltűntek a színpadokról az igazi hősök, deheroizálás folyt, nem szólt jól a kisemberekről. Ezen változtatni szeretnék a jövőben. Hiszek abban, hogy a következő korszak megint a színészről fog szólni. Olyan színházat kívánunk felépíteni, Két vasúti kocsi válaszolta az operaház direktora. Ősszel újra indítjuk, tizenkét vidéki kőszínházat látogatunk meg előadásainkkal. Nem haknizni megyünk, komplex előadásokat viszünk magunkkal. Fekete Péter és Balázs Péter örömmel látja majd vendégül az utazó operatársulatot, mert mint mondták, közönségük nagyon nyitott és befogadó. Igaz, a befogadás pénztárca függő is, erre mondta Ókovács Szilveszter, hogy az emberek igény színvonala nem csökkent, csak a pénze, mire Fekete Péter: A külföldiek el sem hiszik, hogy már ilyenkor tízezren eljönnek egy kis városban jegyet, bérletet váltani az őszi előadásokra, pedig még nem is tudják, mit kapnak cserében Egy angol szerzőt meghívtam és csak ámult azon, hogy fogynak a jegyek hónapokkal előbb. Trill Zsolt Balázs Péter, Gazsó L. Ferenc, Ókovács Szilveszter, Fekete Péter és Vidnyánszky Attila A magyar ember nagyon szereti a színházat és ebben ápolni kell ez volt a kétórás, nívós műsorszámokkal fűszerezett, beszélgetés végkicsengése. Megérezhette a közönség, hogy itt egy rendkívüli estében lesz része, négy rendkívüli életpályát magának tudó színházi ember főszereplésével, hiszen sokaknak már csak állóhely jutott a MOM egyik nagy termében, ahová beférnek majd háromszázan. Már a részt vevők bemutatásakor kitört a szimpátia tapsvihar, színházban éreztük magunkat, ahol olyan darabot játszottak szünet nélkül, amelyet az élet írt. Zenével kezdődött, a házigazda, Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző, a Fővárosi Roma Oktatási Központ igazgatója játszott hegedűjén, majd Gazsó L. Ferenc bemelegítő kérdése jó-e az igazgatói posztra kiírt pályáztatási rendszer?, illetve a ráadott válasz, megadta az est alaphangját, őszinte hangvételét. Ókovács Szilveszter határozottan kijelentette: nem híve a pályázatnak! Annak idején a magyar operaház élére, Gustav Mahlert is kinevezték, de tőlünk nyugatabbra, ma is divat erre a posztra való kijelölés érvelt Ókovács. Miért baj az, ha egy általunk felhatalmazott kormány, érvényt szerez saját értékeinek? Egyébként benne voltam a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatokat elbíráló bizottság- gezték nekem sokszor a kérdést, mire a válaszom igen egyszerű volt, a polgármester kért fel, pályázzak a posztra. Zajos visszhangja lett a pályázatnak, kigyót-békát kiabáltak rám, de mindig bíztam abban, ha elkezdek dolgozni, elcsitulnak ezek a hangok. Hat éve vagyok Szolnokon igazgató, és újabb négy évre hívtak, minden párt rám adta a voksát. A másik kultúrbotrány, illetve vihar frissebb, a Nemzeti Színházhoz kapcsolódik. Az Alföldi hívek aknamunkát végeztek hónapokon át, Vidnyánszky kapott hideget-meleget. Jól állta a sarat, sárdobálásról részéről nem beszélhetünk. Pályázat-győztes, július 1-től kinevezett igazgatója a nemzet színházának. Az átmenetet kormánybiztos segítette, segíti, Fekete Péter személyében. Ilyen helyzetben, mit tehet a kormánybiztos? szegezte neki a kérdést Gazsó L. Amikor elfogadtam a kinevezésemet, hangoztattam, senkinek, még a sajtónak sem tudok szenzációval szolgálni mondta az igazgatókormánybiztos. Nem ez a dolgom, hanem az, hogy törvényesen megtörténjen az átadás-átvétel. A törvény jó, jó hogy fél évvel a régi igazgató végleges távozása előtt, már tudjuk ki az új, akinek kormánybiztos segíti az átvételt, mert régen ilyenkor a búcsúzó igazgató még megtervezte a következő évadot és szerződéseket amelyben a színészek valóban kiteljesedhetnek, helyzetük megerősödik. Balázs Péter az összeforrott társulatról beszélt, Ókovács Szilveszter pedig arról, hogy céljuk a legjobb énekesek megszerzése. Gazsó L. Ferenc végzetül arra is kíváncsi volt, mi az a gördülő opera? Szóka Júlia Gubik Petra Hogyan is fogalmazott az est egyik színházi szakembere? A magyar ember nagyon szereti a színházat és ebben ápolni kell. A színház befektetés, mint az oktatás. A beszélgetés alatt vihar helyett tapsvihar volt, amiből jutott bőven a többi szereplőnek is, ugyanis a Hitel-estet színesítette még Balázs Péter egy szabadságról szóló verssel, Szóka Júlia énekművész a Szép primadonna csodál a világ című Kálmán-dallal, Gubik Petra színész a Monte Christo grófja című musical egyik slágerével és Trill Zsolt, a dohányzás ártalmairól szóló monológgal. Különleges színházi estében volt részünk. Temesi László Szerzőink, munkatársaink: Elek Tibor Csicsely Zoltán Fekete Péter Tölgyesi Tibor Józsa Mihály Nyári Attila Zalán Tibor Kozma András

3 3. Borovics Tamásé a Kaszás Attila-díj Újra benépesült színháziakkal a pécsi Király utca, az országos színházi találkozó első napján máris két versenyprodukciót láthatott a helyi és a szakmai közönség. A megnyitó ünnepségen átadták a Kaszás Attila-díjat is: Borovics Tamásé az elismerés. A megnyitón az ünnepi szavak között Halász János kultúráért felelős államtitkár úgy fogalmazott: 2008-ban az előadó-művészeti törvény elfogadásával és későbbi módosításával létrejött struktúra ma is biztosítja a magyar színjátszás intézményi kereteit. Megszülettek a nemzeti intézmények, az előadó-művészeti szervezetek pedig tavaly 10 milliárd forint társaságiadó-kedvezményt tudtak igénybe venni, ebből 6 milliárd a magyar színházi világnak jutott. Úgy vélte, a biztonsághoz szükség van arra is, hogy a különböző műhelyek kapcsolatot teremtsenek, együttműködjenek. Jó példa erre a POSZT, Bodrogi Gyula amelynek hát- Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja június mák és papák együtt élvezhették a magas fák árnyákát és a friss levegőt. A látványos óriás plüss állatok, az évszakokat bemutató egyedi mágnes táblák nagy sikert arattak, miközben a nagyobbak megpróbálkoztak a kirakós játékokkal. Az autós és konyhai szőnyegszigeten mindig volt mozgás, a bátrabbak még a mini alagutat is kipróbálták. A játszóház egyedi vonása, hogy a szülők sem unatkozhattak. A mo- Megkezdődött a POSZT terében működtetőként a két nagy szakmai szervezet, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság áll mondta. A hivatalos megnyitót követően jelmezbe öltözött színészek a Pécsi Nemzeti Színház elé húzták a Bodrogi Gyulát, a fesztivál díszvendégét szállító ekhós szekeret, és a Nemzet Színésze onnan köszöntötte a közönséget. A tíznapos fesztiválon hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás verseng. Az érdeklődés nagy, a belépők döntő többsége elfogyott. A szakmai zsűrit Dobák Lívia dramaturg, Füzér Anni tervező, Gyöngyössy Katalin színész, Jászay Tamás kritikus, Nagy Viktor rendező, Zalán Tibor drámaíró és Pawel Szkotak, a poznani színház művésze, rendezője alkotja. A versenydarabokon kívül 29 helyszínen 148 úgynevezett offprogramra várják a közönséget. Bemutatkoznak a színművészeti egyetemisták, koncertet ad Kern András, Kulka János, Lajkó Félix és Varnus Xavér. Köszöntik a jubiláló művészeket, színházakat, a Nyílt Fórum programban új drámákat mutatnak be. Kaszás Attila-díj hatodszor Kétszer annyian szavaztak, mint tavaly, vagyis egyre ismertebbé válik a díj, amelynek odaítélésében nagy Borovics Tamás szerepe van a közönségnek is. Idén a színházak javaslatai, majd szakmai szavazás után három név került a közönség elé: idén Borovics Tamás (Szegedi Nemzeti Színház), Nyári Oszkár (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Vass György (Újszínház). Pokorni Zoltán a Hegyvidék polgármestere, a díj egyik alapítója szerint fontos, de nem lényeges, ki kapja a díjat, hiszen bekerülni a legvégső körbe önmagában az elismerés. Onnantól már kis véletlen, melyik város színházi közönsége fog össze jobban. Ezt a díjat nem a hatalom, a politika adja - hanem a szakma és a közönség. Ez a Kaszás Attila-díj legnagyobb értéke. Borovics Tamás november 22-én született, Nagyatádon. Az erdészeti szakközépiskolai érettségi után váratlanul a színészi pálya felé fordult, és felvételt nyert a békéscsabai színház színiiskolájába ben került a pályára, azóta a Szegedi Nemzeti Színház tagja, ahol az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész. Csicsely Zoltán Teátrumi Mocorgó A Magyar Teátrumi Társaság tavalyi kezdeményezése idén is folytatódott június 8-án és 9-én, szombaton és vasárnap 10 és 14 óra között színes játékszigetek fogadták a legkisebb fesztiválozókat a Dóm téren. A hiánypótlónak tartott kezdeményezés a Széchenyi-téri Magyar Teátrum Sátorból a dóm előtti füves területre költözött, ahol babák, ma- dern és naprakész logikai játékok tárából a felnőttek kedvükre válogathattak a kihívást jelentő ördöglakatok, kockák és kirakók közül. A Teátrumi Mocorgót idén is befogadta, megszerette Pécs városa és az itt élő kisgyermekes családok, akik még többet szerettek volna belőle kapni. Bízunk benne, hogy jövőre ugyanitt újra találkozunk, és egy egész hét szólhat majd a játékról. Sz. J. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház April de Angelis Színésznők című előadást mutatta be a POSzT-on. A Sztarenki Pál rendezte előadásról olvassák el a színház székhelyén működő Zalemédia Online kritikájának részletét Pánczél Petra tollából. (Teljes cikk: zalamedia.hu/38-koz-ter/ kultura/kritika/ szinesznok-a-hazi-szinpadon. html ( ) Sztarenki Pál rendező nem törekedett arra, hogy az as évek Angliájának hangulatát elénk varázsolja; a díszletek minimalizmusa azonban bőven elegendő ahhoz, hogy a teret a színpad/játék és a kulisszák mögötti élet/valóság között megoszsza. A kezdés hatásos: a színésznők, akik az adott korban tényleg létező személyiségek voltak (Doll Common- Ecsedi Erzsébet, Mrs. Betterton- Kiss Mari, Mrs. Marshall- Kovács Olga, Mrs. Farley- Misurák Tünde, Nell Zalaegerszegi Színésznők Gwyn- Madák Zsuzsanna), a 80- as évek egyik meghatározó magyar underground zenekarának, az Európa Kiadónak "Jó lesz" című dalára sorakoznak fel a színen. Csakhogy ezúttal nem Menyhárt Jenő énekel, hanem maguk a színésznők. "Jó lesz Ecsedi Erzsébet, Misurák Tünde, Kiss Mari, Kovács Olga és Madák Zsuzsanna nekünk, jó lesz nekünk, csak előbb lágyan tönkremegyünk." S valóban, míg egyik oldalon röpke jeleneteket látunk a korabeli színházak repertoárjából, a színfalak mögött, a valós életben, igazi dráma zajlik. Csalás, féltékenység, bosszú. K ü z d e l e m az öregedés ellen, felemelkedés és bukás; az öt színésznő élete. "Jó lesz nekünk", hiszen a színház lehetőség. De mihez? Hogy ócska prostiból a királyi palota hátsó lépcsőjén felosonva luxus prostivá váljon valaki? S vajon ki lesz szerencsésebb Mrs. Farley, aki csodás alsószoknyát kap a királytól ajándékba (ami az előadás egyik kulcsfontosságú tárgya is egyben), vagy Nell, aki ügyes fondorlattal kerül a társulathoz. A darabban nincs konkrét férfi szereplő - csak a rajongók a nézőtéren és a kuncsaftok a kocsmában mégis ők mozgatnak mindent. Ők teszik drámai teremtményekké, kiszolgáltatott bábokká a színésznőket. ( ) Kegyetlen játék ez, mert akinek érzelmei vannak, elbukik, és annak sem terem már sok babér, aki afféle konzervatív, vagy minőségi színházat akar (mint Mrs. Betterton, aki ráadásul a színház tulajdonosának felesége). Marad az erotika, és a show. Bár a színésznők szerepe azonos súlyú (nincs valós főszereplő), mégis Nell viszi sokra, mert neki nincsenek érzelmei, csak ambíciói és erős túlélési ösztöne. A Hevesi Sándor Színház előadásán szinte tökéletes alakításokat láthatunk, hatásos és jól szerkesztett jelenetekkel, kiváló zenei aláfestéssel. Szerző: Pánczél Petra Forrás: zalamedia.hu Fotó: Pezzetta Umberto Szerzőink, munkatársaink: Fejér János Gáspár Kiss József Varga Róbert Komlósi Katalin Mészáros István Szabó Anikó (Szaan) Havasi Renáta Pottyondy Nóra

4 Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja június 4. A POSzT első napján láthatták a versenyprogram nézői Georges Feydeau Bolha a fülbe című bohózatát a debreceni Csokonai Színház, Vidnyánszky Attila rendezésében. Az alábbiakban részleteket olvashatnak Hassó Adrienn kritikájából, ami a debreceni bemutató után jelent meg a Hajdú Online-on. (Teljes cikk: haon.hu/debrecen/kej-mamorszajpadlaskereses/ ) A Bolha a fülbe némiképp áthangszerelt verziója a jó ízlés határain belül aktualizál, de mindenekelőtt és felett szórakoztat. Tóth László, Trill Zsolt, Mészáros Tibor Debreceni Bolha a fülbe Vidnyánszky otthonosan mozog a vaudeville világában, a Kossuth-díjas rendező számos komédiát állított már színpadra. Közülük bizonyára többen emlékezünk még a Sólyompecsenyére, a Karnyónéra, a Csehov-egyfelvonásosokra, a Liliomfira, vagy a Ribillió Rómában című őrületre. Feydeau bohózatát Kassa, Kijev és a budapesti Új Színház után immár negyedjére rendezte meg. Ezúttal műfaji jártassága ellenére kissé döcögve indul az előadás, lassan forog a gépezet, talán épp e tempótlanság akadályozza a gondolat- és poénfogaskerekek egymásba kapcsolódását. Ám az is elképzelhető, hogy Vidnyánszky tudatosan lassította le a játék menetét, hogy utána úgy tudjon felpörögni, mint ahogy azt a második, illetve harmadik felvonásban tette. ( ) Ekkorra viszont egytől egyig mindenkit elkap a gépszíj, s Arany János után szabadon Repül a körforgó: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg? A darab orosz díszlettervezője ugyanis egy ringlispílre helyezte az előadást, s a forgószínpad közepén megvilágított áttetsző szeparék körül úgy repdesnek a felajzott szereplők, mint lámpánál a szentjánosbogarak. Ennek az egyszerű, ugyanakkor remekül használható díszletnek köszönhetően, mindenki mindig látható, még akkor is, ha épp nincs jelenetben, s így látványosabb a szereplők burleszkbe illő kergetőzése a kánkán zenére és a Torreádor-indulóra. Sokan felférnek Maszlobojscsikov forgójára, s míg egyesek kéjben, mások mámorban vagy szájpadláskeresésben utaznak. A jelmezek közül (Balla Ildikó munkája) különösen a hölgyekéi kifejezetten esztétikusak és a lehető legelőnyösebbek mindannyiuk számára. ( ) Edelényi Vivien, Ráckevei Anna, Szanyi Sarolta Sajnos e sorok írójának nem volt lehetősége a darab már említett korábbi színreviteleinek megtekintésére, így lehetősége sincs összehasonlítani azokat. Ám e most látott előadás a maga merészségével (a bolha kuplerája az EU kuplerája lett Brüsszelben, tagországbeli vendégekkel, s a kupi problémáját pedig majd a Pista Hajdúböszörményből elrendezi ), az eredetihez képest ötletesen feltupírozott mondhatni feljavított színpadi történéseivel minden bizonnyal sokak kedvence lesz. Remélem, sikerült beleültetnem a bolhát a kedves olvasók fülébe Szerző: Hassó Adrienn Forrás: haon.hu Fotó: Máthé András Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Mészáros Tibor Tehetséges Alkotók Publikum Sikere Győrben A közönség szava döntött a Győrben második alkalommal rendezett TAPS-díj Gála kitüntetéseiről. A regionális napilap kezdeményezésére idén 13 kategóriában szavazhattak az olvasók és művészetkedvelők Győr város meghatározó kulturális intézményeinek művészeire és produkcióira. A Vaskakas Bábszínház, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház szakmai kurátorai valamint a napilap munkatársai által kiválasztott jelöltekre közel 3 héten át lehetett szavazni. Az idei átadó ünnepélyességét megalapozta a győri teátrum Hétre ma várom a Győri Nemzetinél Operettmánia című estje, melynek dalai közé ékelődtek a díjátadó izgalmas pillanatai. A Tehetséges Alkotók Publikum Sikeréért járó A díszvendég Cserhalmi György egykor tüzet oltott ezüst gömböket Cserhalmi György Kossuth-díjas Érdemes Művész adta át a közönség kedvenceinek. A gála díszvendége mesélt egykori győri emlékeiről, 1981-ben Hamletet ját- szott az akkori Kisfaludy Színházban, amikor egy alkalommal lángra kapott az előadás díszlete, és a színész is részt vett az oltásban, neki is köszönhető, hogy nagyobb tra- gédia nem történt végül. Cserhalmi György a tisztelet gömbjét vehette át első díjazottként. Az év báb-előadása a Vaskakas Bábszínház Jancsi és Juliskája lett, bábszínész kategóriában a Taps-díjat Szúkenyik Tamás kapta. A filharmonikusok koncertjei közül Bobby McFerrin, és a Győri Filharmonikus Zenekar kapta az elismerést, az év zenésze Nagy Zsuzsa hegedűművész, koncertmester lett. A 2013-as év balettelőadása a Queen-Balett, balett-táncosa Sebestyén Bálint, baletttáncosnője pedig Szalai Judit. Idén a színház epizódszerepeit játszó művészei is jelöléseket kaptak, az ezüst gömböt Mézes Violetta kapta Tasnádi István Finito című komédiájában özv. Vecserák Károlyné megformálásáért. A legjobb jelmezért járó díjat Tordai Hajni kapta, a legjobb díszletért - az előbbihez hasonlóan a Jekyll & Hyde produkcióban -Kentaur érdemelte ki a közönség elismerését. A nézők szavazatai alapján legjobb előadása a Jekyll & Hyde című musical lett Molnár László rendezésében. Legjobb színésznek Nagy Balázst, legjobb színésznőnek Agócs Juditot választották a Taps-díjra voksoló olvasók. P.N. Fotó: Szirmai Klári Szerzőink, munkatársaink: A lap tervező grafikusai: Ferencz András Tarics Péter Bera Linda Tompagábor Kornél Dóra-Horváth Krisztina Schütz Péter Lengyel Tibor

5 5. Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja június Éjjeli menedékhely Veszprémben Hunyadkürti György, Juhász Róza és Reviczky Gábor Eperjes Károly a darabválasztásról Eperjes Károly Az olvasó és elemző próbákkal megkezdte a felkészülést a novemberi premierre az Éjjeli menedékhely című színdarab stábja a Veszprémi Petőfi Színházban. Makszim Gorkij művét Eperjes Károly, a teátrum művészeti vezetője rendezi. Az előadásban többek között színpadra lép Hunyadkürti György, Reviczky Gábor, Szalma Tamás, Trokán Anna, Kéri Kitty, Csarnóy Zsuzsanna, Juhász Róza, Borbiczki Ferenc és Oberfrank Pál. A díszlettervező Székely László, a jelmeztervező Jánoskúti Márta. Szerettem volna íratni egy színdarabot a kolontári iszaptragédiáról, Borbiczki Ferenc és Oberfrank Pál házba került. A Nemzeti Színházba frissen igazolt Kossuth-díjas Reviczky Gábor az Adáshiba című darab után most ismét Veszprémben szerepel. A kaposvári társulatból vendégként érkezett a produkcióba a Jászai-díjas Hunyadkürti György, az Újszínházból pedig Almási Sándor erősíti a csapatot. Az Éjjeli menedékhely bemutatója a következő évadban lesz a nagyszínpadon. V. R. Színdarab a szalézi szerzetesrôl Szolnokon A szolnoki Szigligeti Színház új bemutatót tűzött műsorára, meghallván az örömhírt: a szolnoki születésű Sándor István szalézi szerzetest az őszszel boldoggá avatja az egyház. Kiss József, a színház művészeti vezetője a nyáron színdarabot ír, melyet a színház novemberben bemutat, ezzel tisztelegve a város nevezetes szülötte előtt. E munkában együtt dolgoznak Máthé György atyával, az egyházközség plébánosával. Máthé György így nyilatkozott a munkáról: Szolnokhoz és környékéhez négy vértanú, hitvalló személy neve kötődik. Egyikük Sándor István örök fogadalmas szalézi szerzetes, aki, mint fémipari szakmunkás, Szolnokról került föl Pestre nyomdaipari szakoktatónak. Don Bosco Utolsóból első életműve volt számára a követendő példa. Nem volt jó tanuló. De az utolsókból lesznek az elsők, pedagógiai érzéke csodálatos volt. A fiatalok rajongtak érte. Volt egy ministráns csapata, mely fogalommá lett. A szaléziak száz esztendeje telepedtek le Magyarországon, ezt idén december 8-án ünneplik. Ez az apropója Sándor István boldoggá avatásának. Ő az első magyar szalézi, aki boldoggá lehet. A nagy tette az volt, hogy a munkásfiatalokat meg tudta szólítani. Nagy dolog. Hozzánk egyetemisták, jól tanuló, értelmiségi gyerekek járnak, zömében. De a szaléziaknál sok szakmunkás gyerek van ma is. Don Bosco vezérlő elve volt a megelőzés: oda se engedjük őket a bűnhöz, a játékossággal, az oratóriummal, a fiatalok szívéhez közeli foglalatosságokkal. Adjunk értelmes, sportos életet nekik. Nekünk is van négy katekumen csoportunk, nálunk is éheznek az több íróval is tárgyaltam, de különböző okok miatt egyikük sem tudta ezt vállalni. Szakonyi Károly akit szintén felkértem azt mondta, az Éjjeli menedékhelynél nem is lehet jobbat írni, mindent elmond erről a témáról. Ez egy minőségi, klasszikus darab, nagy rajongója vagyok, kétszer játszottam benne, a főiskolára Szatyin monológjával felvételiztem, kitűnő szerepeket kínál a mű a táremberek az igazságra, az Istenre. Most is nyolc felnőttet kereszteltem, holnap tizenöt felnőtt fog bérmálkozni, huszonegy volt elsőáldozó. Pedig a közömbösség totális, Carpe Diem állapotban élnek az emberek. Az élet valódi értékeit felvállaló magatartás felé kell terelni őket. A katolikus iskola is egy nagyon nagy érték Szolnokon. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk. A színházzal való együttműködés ilyen. Kiss József író ehhez még hozzátette: Utolsóból első. Ez a gondolat bibliai. Nagyon sok jelentése van, akár gondolhatunk a bűnös Saulra, aki a keresztények üldözőjéből az egyház megteremtője lett, de arra is, ha egy egyszerű, jelentéktelen ember, mondjuk egy vámszedő, valami igazán nagyot tesz, és ezért a legelsők sorába emeli az utókor. A kiválasztotsulatnak mondta a Kossuth-díjas Eperjes Károly a darabválasztásról. Az előadás egyik érdekessége, hogy hosszú idő után újból veszprémi színpadon játszik a Jászai-díjas Borbiczki Ferenc, aki a teátrumban kezdte a pályafutását 1981-ben és tíz évig volt tagja a társulatnak, mielőtt a Vígszíntak közé tartozik hősünk is, aki egyszerű szolnoki gyereknek született, apja a vasútnál dolgozott. Semmi különös nem volt életében, a hasonlóan egyszerű, többnyire nehézsorsú, gyakran árva fiatalokért élt, őket mentette, nevelte a háborúban, és azután, mint szerzetes. Hűséges ember volt, hitében, döntéseiben következetes, szilárd. Ez lett a veszte, hiszen nem szökött el, nem hagyta magára neveltjeit. Az ÁVH felfigyelt rá, besúgók feljelentették, a koncepció megvolt, hiszen pártfogoltjai java része katona, sőt ávós lett. A kommunisták példát akartak statuálni, megkínozták, elítélték, kivégezték. A névtelenből nevezetes lett, utolsóból első. Boldog. A színház a maga eszközeivel a nézők elé tudja állítani a mártírt, mint hús-vér, élő embert. Hallhatjuk a hangját, láthatjuk gesztusait, érzékelhetjük re- akcióit, tanúi lehetünk derűjének, szenvedélyének, erejének, tisztaságának. S mindezt egy térben, egy időben, együtt élhetjük át vele. Azaz a színésszel. Különleges, katartikus, felemelő színházi beavatásra készülünk Máthé atyával. (- -) Az elsô emberöléstôl az istenölésig tíz tételben Biblia leporolva A fenti címmel közölt terjedelmes elemző, kritikai cikket a Békéscsabai Jókai Színház idei Ádámok és Évák Ünnepe produkciójáról a Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja, az Evangélikus Élet május 26-ai számában. László Jenő Csaba írásából itt néhány részletet olvashatnak, a teljes írást a következő webhelyen találják: lapozgato/ A zsúfolásig megtelt Békéscsabai Jókai Színház nézőterén ülök, és várom, hogy kialudjanak a fények. Körülöttem sok-sok fiatal, többségük középiskolás lehet, a környék középfokú oktatási intézményeiből érkeztek. Talán csak néhány tucatnyian lehetünk, akik valamely felekezethez tartozunk, és még kevesebben, akik rendszeresen levesszük a Szentírást a könyvespolcról. Most mégis megtelt a teátrum, és mindannyian ugyanarra az előadásra várunk. A Jókai Színház idén második alkalommal csatlakozott a szolnoki színház kezdeményezéséhez. Az Ádámok és Évák ünnepe névvel illetett programban egy éve Az ember tragédiájának tizenöt színét mutatta be egy-egy tizenévesekből álló alkalmi társulat, ezúttal pedig a Biblia történeteiből válogattak. Helyzetüket nehezítette, hogy az apostolok és evangélisták nem színpadra szánták a szöveget, így mindenekelőtt dramatizálni kellett a kiválasztott részt. Ennek során a csapatok újragondolhatták, és gyakran újra is gondolták a több ezer éves forrást, majd profi színészek és rendezők segítségével állították színpadra. Ha figyelembe vesszük, hogy a tíz csapat tagjaként kétszáznál is több tizenéves lépett színpadra, és azt, hogy a tervezett két alkalom után hirtelenjében meghirdetett harmadik estén is csak az utolsó sorok egyikében kapott helyet a krónikás, már önmagában sikertörténetről beszélhetünk. ( ) Májusban néhány órára elsősorban nem Thália, hanem az egyetlen Isten templomává vált a békéscsabai teátrum. Több tucat tizenéves kereste meg és porolta le a családi Bibliát, és fogalmazta meg szövegkönyvvel, játékkal, tánccal és dallal, hogy mit jelent neki egy-egy benne olvasott történet. És bár a program címében Ádám és Éva jelent meg, reménység szerint kevesen maradnak meg az első emberpár személyénél: most vagy életük egy későbbi szakaszában talán éppen erre a programra is viszszaemlékezve eljutnak a meghalt és feltámadott Jézussal való találkozásig. (Forrás: Evangélikus Élet május 26.)

6 Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja június 6. Szinetár Miklós Víg özvegy Szinetár Miklóssal Megkezdték a próbáit Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének a Veszprémi Petőfi Színházban. A darabot Szinetár Miklós állítja színpadra. A produkció ősszel látható a teátrumban. Szinetár Miklós az elmúlt négy évben a Petőfi Színházban színpadra állította a Tisztújítás, a Koldusopera és az Iphigeneia Auliszban című darabokat. Most újból visszatért a teátrumba. Mint mondta, ő Veszprémbe mindig hazajön, nagyon megszerette a társulatot és örül annak, hogy a nézők is szeretik a színházat. A 81 éves Szinetár Miklósnak jelenleg három ország öt városában tíz rendezése van műsoron. A legendás színházi szakember az olvasó próbán elmondta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Szilágyi Tibor visszatért Veszprémbe Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. Itt Veszprémben is egy új és más produkció születik majd, mint az előzőek. Erre garancia az a remek csapat, amelyet itt megismerhettem az elmúlt években. Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, e mögött Szilágyi Tibor észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes többek között erről beszélt Szinetár Miklós a darab olvasópróbáján. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Keszei Bori és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor, aki az as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban. A víg özvegy című operett a következő évad őszén látható a Veszprémi Petőfi Színházban. Szereplők: Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész, Keszei Bori, Halas Adelaida, Szeles József, Kóbor Tamás, Kőrösi Csaba, Máté P. Gábor, Csarnóy Zsuzsanna Jászai-díjas, Szűcs László, Dominek Anna, Nagyhegyesi Zoltán, Tóth Loon, Módri Györgyi, Bakody József Aase-díjas Átdolgozta: Kállai István és Szinetár Miklós; Díszlettervező: Perlaki Róbert Örökös-tag (Fehér Miklós díszlettervei nyomán); Jelmeztervező: Balla Ildikó; Koreográfus: Pető László; Koreográfus asszisztens: Hátszegi Erika; Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Magyar Teátrum-díjas; Súgó: Módli Zita; Korrepetítor: Győrfi Judit; Karmester: Oberfrank Péter Liszt-díjas; Rendezőasszisztens: Pápes Mónika; Rendező: Szinetár Miklós Kossuth-, Jászai- és Balázs Béla-díjas, kiváló és érdemes művész. V. R. Opera a A kaktusz szolnoki virága jégkorszakban Rossini Bruschino úr című vígoperájának nyilvános főpróbáját láthatja a közönség június 22-én este hét órakor a Soproni Petőfi Színházban. A darabot a következő évadban bérletes előadásaként tekinthetik meg a nézők, akik előtt a színpadon a jégkorszakban elevenedik meg a kacagtató történet. Remek szórakozást ígér az igényes soproni operaszerető közönségnek Giocchino Rossini Bruschino úr című vígoperája. A népszerű op e r a r e nde z ő Toronykőy Attila sok nevetést ígér a nézőknek, hiszen Rossini műve igazi ínyencség a műfajt kedvelőknek, akik ebben az előadásban kiváló hangú énekeseket láthatnak együtt a színpadon. A parádés komikusi helyzetek és félreértések mellett a dalok szárnyán mindenki egy könnyed, felhőtelen estet tölthet el a zeneszerző varázslatos világában. Az előadás érdekessége, hogy két Petőfi Színház, a soproni és a veszprémi közös produkciójaként kerül színre a vígopera és a darabban mindegyik társulatból Két Petôfi Színház összefogott láthat színészeket a publikum és a következő évadban mindkét teátrumban látható lesz az előadás. Azt hiszem, az opera mindig élni fog, csak a közönséghez vezető utat kell megtalálni. A Bruschino úr, avagy a véletlen gyermek című Rossini művel szeretnénk tovább folytatni az opera népszerűsítését. Ez a darab tele van szerepcserékkel, és ezáltal félreértésekkel, ütődött figurákkal, egy szerelmi szállal, szellemes zenei megoldásokkal. Az operákat általában cselekményük idején játsszák, de előfordul, hogy a zeneszerzők korába, illetve a jelenkorba adaptálják. Mi úgy Toronykőy Attila gondoltuk, hogy ezen elveket felborítva, a régmúltba, egyenesen a jégkorszakba helyezzük a történetet. Hogy miért?... Jöjjenek el és nézzék meg! A kosztümök és a kellékek is természetesen ezt a kort idézik, sokszor ironikus megoldásokkal, humoros eszközhasználattal mondta Toronykőy Attila rendező. VéeR Fotó: Veréb Simon w w w. l o g o m o t i v. h u Szolnokon már hagyomány, hogy bérleten kívüli bemutatót is tart a társulat. Ennek nagyon népszerű darabnak kell lennie, hiszen a közönség közvetlenül szavaz a jegyvásárlásával. Érdekli, tetszette, vagy sem. A nézők továbbadják tapasztalataikat, egymást bíztatják, vagy sem. A kaktusz virága sikerdarab, hiszen sokszor bizonyított már Nádas Gábor és Szenes Iván dalaival. Akik pedig nagyon értettek a színház nyelvén, a szórakoztatás hazai nagymesterei voltak. Biztosan jóra vezet, ha az ember fia három gyereket, feleséget füllent magának azért, hogy szerelmét ne kelljen elvennie? Aki kíváncsi a válaszra gondolkodás nélkül vegyen jegyet, és nézze meg A kaktusz virága című ízig-vérig francia vígjátékot a Szigligetiben. A zenés, táncos, szívbemarkoló, kacagtató történetben adott egy nőtlen, szoknyapecér fogorvos; egy mogorva, maximalista asszisztensnő; egy helyét kereső írópalánta; egy céltudatos, fiatal lány és egy kezdeti füllentés, mely a négy szereplőt képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe sodorja. A szerzők a műfaj hagyományain belül, mégis egyéni ízléssel csevegnek az örök témáról: a szerelem bonyodalmas, de végül mégis boldog révbe jutó útjairól. E szavakkal csábítja a Szigligeti Színház leendő közönségét a teátrumba. A színészek közben lelkesen próbálnak a színpadon, a helyzetük kivételes, hiszen nemcsak az alapanyag osztályon felüli, de rendezőjük az a Balázs Péter, aki a hazai színjátszás egyik koronázatlan királya, legendás sikerek részese. Kevés szakember ért nála jobban ahhoz, hogy kell egy poént elmondani, milyen ritmusa van a sikeres belépésnek, mik a trükkjei a színpadi hatásnak. Kertész Marcella így fogalmazta meg érzéseit a darabról: Melyik színésznőnek nem vágya eljátszani egy olyan nőt, aki a darab elején még sótlan, kemény, túlfegyelmezett, szigorú, és a darab során, a nézők szeme láttára nyílik ki, lesz egy bűbájos fruska, egy imádnivaló lány. Nagyon élvezem lépésről lépésre kibontani ezt a kivirágzást. Péterrel nagyon jól tudunk dolgozni. Barillet-Grédy: A kaktusz virága Bemutató: október 5. Főszereplők: Kautzky Armand, Kertész Marcella, Molnár Nikolett, Harna Péter, Horváth Gábor Rendező: Balázs Péter K. J. Két főszereplő: Kertész Marcella és Kautzky Armand az Imádok férjhez menni című előadásban