NEMZETKÖZI DOPPINGSZABÁLYZAT NEMZETKÖZI SZABVÁNY DOPPINGVIZSGÁLAT január NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG

Átírás

1 NEMZETKÖZI DOPPINGSZABÁLYZAT NEMZETKÖZI SZABVÁNY DOPPINGVIZSGÁLAT január NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG

2 2 Nemzetközi Vizsgálati Szabvány A Nemzetközi Vizsgálati Szabványt először 2003-ban fogadták el, és 2004-től lépett hatályba. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség Végrehajtó Bizottsága május 10-én további módosításokat hagyott jóvá. A jelen változat tartalmazza a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány mindazon további módosításait, amelyeket a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség Végrehajtó Bizottsága szeptember 17-én hagyott jóvá. A módosított Nemzetközi Vizsgálati Szabvány január 1- én lép hatályba. Kiadás időpontja: október 4. Kiadó: Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség Stock Exchange Tower 800 Place Victoria (Suite 1700) PO Box 120 Montreal, Quebec, Canada H4Z 1B7 URL: Tel.: Fax: code@wada-ama.org

3 3 BEVEZETŐ A Nemzetközi Doppingszabályzat Nemzetközi Vizsgálati Szabványa az egész világra kiterjedő doppingellenes program részeként kidolgozott kötelező (2. szintű) Nemzetközi Szabvány. A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány 3.0 változatát a WADA Végrehajtó Bizottsága június 7-én hagyta jóvá. A évi Nemzetközi Doppingszabályzat módosításával összhangban konzultációt kezdeményeztünk az aláírókkal a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány megfelelő módosítása érdekében augusztusában a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány 1.0 változatát átnézésre és véleményezésre megküldtük az aláíróknak és a kormányoknak. A 2.0 (2007), 3.0 (2007) és 4.0 (2008) változatok az aláíróktól és kormányoktól a konzultációs időszakban beérkezett véleményeken és javaslatokon alapultak. A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány (2009 januárjától érvényes) változatát a WADA Végrehajtó Bizottsága 2008 májusában hagyta jóvá. A WADA gondoskodik a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány hivatalos szövegének karbantartásáról, és megjelenteti angol és francia nyelven. Az angol és a francia változat közötti bármilyen eltérés esetén az angol nyelvű változat a mérvadó. A Nemzetközi Vizsgálati Szabványt (2012. január) a WADA Végrehajtó Bizottsága 2011 szeptemberében hagyta jóvá.

4 4 TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ: BEVEZETÉS, A SZABÁLYZAT ELŐÍRÁSAI ÉS DEFINÍCIÓK Bevezetés és célkitűzés A Szabályzat rendelkezései Szakkifejezések, definíciók és értelmezésük Meghatározott szakkifejezések a évi Szabályzatból Meghatározott szakkifejezések a Nemzetközi Vizsgálati Szabványból Meghatározott szakkifejezések a Nemzetközi Laboratóriumi Szabványból A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány értelmezése MÁSODIK RÉSZ: VIZSGÁLATI SZABVÁNYOK Tervezés Cél Általános rendelkezések A vizsgálat eloszlási terv követelményei A versenyzők vizsgálatra való kiválasztásának feltételei A Versenyzők értesítése Cél Általános rendelkezések A versenyzők értesítése előtti teendők A versenyzők értesítésének követelményei Felkészülés a mintavételi eljárásra Cél Általános rendelkezések A mintavételi eljárásra történő felkészülés követelményei A mintavételi eljárás Cél Általános rendelkezések A mintavétel előtti teendők A mintavételi teendők Biztonsági /vizsgálat utáni adminisztrálás Cél Általános rendelkezések A biztonsági / vizsgálat utáni adminisztrálás követelményei A minták szállítása és dokumentálás Célkitűzés Általános rendelkezések A minták szállításával és a dokumentálással kapcsolatos teendők A minták tulajdonjoga A versenyzők tartózkodási helyének bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek Cél, általános elvek A nyilvántartott vizsgálati csoport iránti követelmények A tartózkodási hely bejelentése iránti követelmények Rendelkezésre állás a vizsgálathoz Csapatsportok Eredménykezelés A doppingellenes szervezetek holléti információval kapcsolatos feladatai HARMADIK RÉSZ: MELLÉKLETEK A melléklet Az eseteges mulasztás kivizsgálása B melléklet A fogyatékos versenyzőket érintő módosítások C melléklet A kiskorú versenyzőket érintő módosítások D melléklet Vizeletminták vétele E melléklet Vérminták vétele F melléklet Vizeletminták nem elegendő mennyiség G melléklet Vizeletminták nem megfelelő fajsúly H melléklet A mintavételi alkalmazottak iránti követelmények... 65

5 5 ELSŐ RÉSZ: BEVEZETÉS, A SZABÁLYZAT ELŐÍRÁSAI ÉS DEFINÍCIÓK 1.0 Bevezetés és célkitűzés A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány fő célja hatékony verseny közbeni és versenyen kívüli vizsgálatok tervezése, valamint a minták sértetlenségének és azonosságának megőrzése a versenyző értesítésétől a minták laboratóriumba, elemzésre történő szállításáig. A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány magában foglalja a vizsgálat-eloszlási tervre, a versenyzők értesítésére, a mintavételre történő felkészülésre és a mintavételre, a biztonsági / vizsgálat utáni adminisztrációs teendőkre és a minták elemzésre történő szállítására vonatkozó szabványokat. Továbbá, a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány 11.0 pontja a nemzetközi sportszövetségek és nemzeti doppingellenes szervezetek (valamint az elismert vagy alkalmazott doppingellenes szervezetek) számára kötelező érvényű szabványokat ír elő a sportolók hollétével kapcsolatos követelményekre a Nyilvántartott Vizsgálati Csoportjukon belül. A követelmények háromszori megszegése 18 hónapos időszak alatt a Szabályzat 2.4 cikkelyének értelmében doppingvétségnek tekintendő. A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány az összes melléklettel együtt kötelező a Szabályzat összes aláírója számára. A Nemzetközi Doppingellenes program magában foglal minden olyan elemet, amely a nemzetközi és nemzeti doppingellenes programok optimális összehangolásának és a legjobb gyakorlati alkalmazás biztosításának érdekében szükséges. A főbb elemek a következők: a Szabályzat (1. szint), Nemzetközi Szabványok (2. szint) és a Legjobb Gyakorlati Alkalmazás Modelljeli (3. szint). A Szabályzat bevezetője a Nemzetközi Szabványok célját és alkalmazását a következőképpen foglalja össze: A doppingellenes programon belül az egyes szakmai és működési területekre vonatkozó különböző Nemzetközi Szabványok az aláírókkal és az egyes országok kormányaival történő konzultációk során kerülnek kialakításra, és elfogadásukról a WADA dönt. A Nemzetközi Szabványok célja a doppingellenes programok egyes szakmai és működési területeinek részeiért felelős doppingellenes szervezetek közötti harmonizáció biztosítása. A Szabályzatnak való megfelelés érdekében a Nemzetközi Szabványok betartása kötelező. Az aláírókkal és kormányokkal történő megfelelő konzultációk után a WADA Végrehajtó Bizottsága időről-időre módosíthatja a Nemzetközi Szabványokat. Amennyiben a Szabályzat másként nem rendelkezik, a Nemzetközi Szabványok és minden módosítás a Nemzetközi Szabványokban vagy a módosításban meghatározott napon lép életbe. A Szabályzatban megadott definíciók dőltbetűsek. A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány speciális további definícióit aláhúzással jelöltük. 2.0 A Szabályzat rendelkezései A Szabályzat következő cikkelyei közvetlenül a Nemzetközi Vizsgálati Szabványokra vonatkoznak: Szabályzat 2. cikkely Doppingszabálysértések 2.3 A hatályos doppingszabályokban előírt értesítés után a mintaszolgáltatás megtagadása, vagy kényszerítő ok nélküli nem teljesítése, illetve egyéb módon történő megkerülése.

6 6 [Kommentár a 2.3. cikkelyhez: A mintavétel értesítést követő nem teljesítését vagy megtagadását a Szabályzat előtti összes doppingellenes szabályzat tiltotta. A jelen cikkely bevezeti a mintavétel egyéb módon történő megkerülése tiltott viselkedést, mint Szabályzat előtti tipikus szabályt. Ily módon, például, doppingvétségnek tekintendő, ha megállapítást nyer, hogy a versenyző bujkált a doppingellenőr elől, hogy elkerülje az értesítést vagy a doppingvizsgálatot. Míg a mintavétel megtagadása vagy nem teljesítése alapulhat szándékos vagy hanyag viselkedésen, a mintavétel megkerülése szándékos viselkedésnek tekintendő a versenyző részéről.] 2.4 A versenyző versenyen kívüli vizsgálatokra való rendelkezésre állásával kapcsolatos kötelezettségek megszegése, beleértve az elérhetőségi információk visszatartását és az elmulasztott vizsgálatokat, amelyek a Nemzetközi Vizsgálati Szabványnak megfelelő szabályokon alapulnak. A vizsgálatok elkerülése és/vagy az elérhetőség bejelentésének elmulasztása, illetve ezek bármilyen kombinációja három alkalommal egy 18 hónapos időszakon belül, amelyet a versenyző feletti joghatósággal rendelkező doppingellenes szervezet határoz meg, doppingvétségnek minősül. [Kommentár a 2.4. cikkelyhez: A jelen cikkely alkalmazása során összevontan kell kezelni a versenyző nemzetközi szövetsége saját szabályzata alapján bejelentett, illetve a jelen Nemzetközi Vizsgálati Szabvány hatálya alatt működő bármely más illetékes doppingellenes szervezet által bejelentett egyedi elérhetőségi bejelentés-elmulasztásokat és vizsgálatelkerüléseket. Bizonyos körülmények között a vizsgálatok elkerülése és az elérhetőség be nem jelentése doppingvétségnek minősül a 2.3. és a 2.5. cikkely alapján. ] 2.5 A doppingellenőrzés bármely részének manipulálása vagy arra történő kísérlet. [Kommentár a 2.5. cikkelyhez: Ez a cikkely tiltja az olyan viselkedést, amely meghiúsítja a doppingellenőrzési eljárást, de amely egyébként nincs felsorolva a tiltott módszerek listáján. Például, az azonosító szám megváltoztatása a doppingellenőrzési nyomtatványon a vizsgálat során, a B minta palackjának eltörése a B minta elemzése során, vagy csalárd információ szolgáltatása egy doppingellenes szervezetnek.] 2.8. Tiltott szer vagy módszer alkalmazása, illetve ennek kísérlete versenyidőszakon belül lévő vagy versenyidőszakon kívül lévő versenyzőnél, avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése, vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingszabálysértéssel vagy ennek kísérletével függ össze. [Kommentár a 2. cikkelyhez: A Szabályzat szerint nem minősül doppingvétségnek a versenyző vagy más személy számára, ha a versenyzésre való jogosulatlanság időszakában van kapcsolatban a segítő személyzettel. Azonban, bármely sportszervezet hozhat saját szabályokat a hasonló viselkedés megtiltására.] Szabályzat 3. cikkely A doppingolás bizonyítása Ha a pozitív vizsgálati eredmény vagy egyéb doppingszabálysértés megállapítása nem annak az eredménye, hogy eltértek az ellenőrzés során a Nemzetközi Vizsgálati Szabványtól, akkor ez az eltérés nem érvényteleníti az eredményeket. Ha a versenyző vagy más személy azt állítja, hogy eltérés történt egy másik nemzetközi szabványtól vagy más doppingellenes szabálytól vagy alapelvtől, ami okozhatta a pozitív vizsgálati eredményt vagy más doppingvétség megtörténtét, akkor a doppingellenes szervezet kötelessége bizonyítani, hogy nem ezen eltérések eredménye a pozitív vizsgálati eredmény megállapítása, vagy nem ezen nyugszik a doppingszabálysértés ténybeli alapja. Szabályzat 5. cikkely Vizsgálat 5.1 A vizsgálatok megoszlásának tervezése. A versenyidőszakon belüli ellenőrzésre vonatkozóan a cikkelyben foglalt illetékességi korlátozásokat figyelembe véve, minden egyes nemzeti doppingellenes szervezetnek vizsgálati felhatalmazása van minden olyan

7 7 versenyző tekintetében, aki az adott nemzeti doppingellenes szervezet országában tartózkodik, vagy aki annak állampolgára, állandó lakosa vagy az adott ország sportszervezetének tagja vagy igazolt versenyzője Minden egyes nemzetközi szövetségnek vizsgálati hatásköre van olyan versenyzők felett, akik tagjai a nemzeti tagszövetségeinek, vagy akik részt vesznek a rendezvényein. Minden versenyző köteles eleget tenni bármely vizsgálati hatáskörrel rendelkező doppingellenes szervezet felszólításának. Azokkal a doppingellenes szervezetekkel együttműködve, amelyek ugyanazokkal a versenyzőkkel végeznek vizsgálatokat, illetve a Nemzetközi Vizsgálati Szabvánnyal összhangban az egyes doppingellenes szerveztek: Megterveznek és végrehajtanak megfelelő számú verseny közbeni és versenyen kívüli vizsgálatot a hatáskörük alá eső versenyzőkkel, beleértve, többek között, a saját nyilvántartott vizsgálati csoportjaikba tartozó versenyzőket is. Saját sportágában minden nemzetközi szövetségnek ki kell alakítania a nemzetközi szintű versenyzőkből álló nyilvántartott vizsgálati csoportot, illetve minden nemzeti doppingellenes szervezetnek ki kell alakítania a saját nyilvántartott vizsgálati csoportját azokból a versenyzőkből, akik jelen vannak az illető nemzeti doppingellenes szervezet országában, annak állampolgárai, állandó lakosai vagy az adott ország sportszervezeteinek tagjai vagy igazolt versenyzői. A cikkely értelmében a vizsgálati csoportokba besorolt versenyzőkre kötelező érvényűek a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány elérhetőségre vonatkozó követelményei Kivételes körülményektől eltekintve a versenyen kívüli vizsgálatokat előzetes értesítés nélkül végzik Előnyben részesítik a célzott vizsgálatokat. 5.2 Ellenőrzési szabványok. A vizsgálati hatáskörrel rendelkező doppingellenes szervezeteknek a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány betartásával kell végezniük a vizsgálatokat. Szabályzat 7. cikkely Eredménykezelés: 7.1. A pozitív eredmények első felülvizsgálata Pozitív vizsgálati eredmény kézhezvételekor az eredménykezelésért felelős doppingellenes szervezet köteles megvizsgálni, hogy (a) a Nemzetközi Gyógyászati Célú Mentességi Szabvány alapján adtak-e vagy fognak-e adni az esetre alkalmazható gyógyászati mentességet; (b) történt-e valamilyen nyilvánvaló eltérés a Nemzetközi Vizsgálati Szabványtól vagy a Nemzetközi Laboratóriumi Szabványtól, ami a pozitív vizsgálati eredményt okozta Értesítés a pozitív vizsgálati eredményről az első felülvizsgálatot követően Ha a 7.1. cikkely szerinti első felülvizsgálat nem talál alkalmazható megadott vagy megadható gyógyászati célú mentességet a Nemzetközi Gyógyászati Célú Mentességi Szabvány alapján, vagy nem tár fel olyan eltérést a szabványoktól, amely a pozitív vizsgálati eredményt okozhatta, a doppingellenes szervezetnek a saját szabályai szerint azonnal értesítenie kell a versenyzőt a következőkről: (a) pozitív vizsgálati eredmény született; (b) melyik doppingellenes szabályt sértette meg; (c) a versenyzőnek joga van azonnal kérni a B minta elemzését, és ha ezt nem teszi, ez a B minta elemzési jogáról való lemondásnak tekinthető; (d) a B minta elemzésének beütemezett napja, időpontja és helye abban az esetben, ha a versenyző vagy a doppingellenes szervezet a B minta elemzésének kérvényezését választja; (e) a versenyzőnek és/vagy képviselőjének jogában áll jelen lenni a B minta kinyitásánál és elemzésénél a Nemzetközi Laboratóriumi Szabványban előirt időn belül, amennyiben ilyen elemzést kérvényeztek; és (f) a versenyzőnek jogában áll másolatot kérni az A és B minta laboratóriumi elemzésével kapcsolatos dokumentáció-csomagról, amely a Nemzetközi Laboratóriumi Szabványban előírt információkat tartalmazza. A doppingellenes szervezet köteles értesíteni a cikkelyben leírt más doppingellenes szervezeteket is. Ha a doppingellenes szervezet úgy dönt, hogy a pozitív vizsgálati eredményt nem minősíti doppingvétségnek, ilyen értelmű értesítést küld a versenyzőnek és a többi doppingellenes szervezetnek, a cikkelyben leírtak szerint. 7.3 Atipikus eredmények felülvizsgálata

8 8 A Nemzetközi Szabványok előírásainak megfelelően, bizonyos körülmények fennállása esetén a laboratóriumok kötelesek olyan tiltott anyagok jelenlétét is bejelenteni, amelyek endogén módon is létrejöhettek, atipikus eredményt okozva. Az A mintával kapott atipikus eredmény kézhezvétele után az eredménykezelésért felelős doppingellenes szervezetnek felülvizsgálatot kell végeznie, és megállapítani a következőket: (a) kiadtak-e érvényes gyógyászati célú mentességet; (b) történt-e nyilvánvaló eltérés a Nemzetközi Vizsgálati Szabvány vagy a Nemzetközi Laboratóriumi Szabvány előírásaitól, ami az atipikus eredményt okozta. Ha a felülvizsgálat nem tár fel semmilyen érvényes gyógyászati célú mentességet, illetve a Szabványoktól való eltérést, amely az atipikus eredményt okozhatta, a doppingellenes szervezet köteles elvégezni a szükséges vizsgálatot. A vizsgálat befejezése után a cikkelyben meghatározott versenyzőt vagy doppingellenes szervezetet értesíteni kell, hogy az atipikus eredményt pozitív vizsgálati eredménynek minősítik-e. A versenyzőt a 7.2. cikkely előírásai szerint kell értesíteni A doppingellenes szervezet nem ad ki értesítést az atipikus eredményről, amíg a vizsgálat nincs lezárva, és amíg döntést nem hoz, hogy az atipikus eredményt pozitív vizsgálati eredménynek minősíti-e, kivéve, ha az alábbi körülmények egyike fennáll: a) Ha a doppingellenes szervezet úgy határoz, hogy a B mintát a 7.3. cikkelyben leírt vizsgálat befejezése előtt kell elemezni, a doppingellenes szervezet elemeztetheti a B mintát azután, hogy értesítette a versenyzőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell az atipikus eredmény leírását és a 7.2.(b)-(f) pontban felsorolt információt. b) Ha egy nagy rendezvényekkel foglalkozó szervezet nem sokkal az egyik nemzetközi rendezvény előtt, vagy olyan sportszervezet, amelynek egy nemzetközi rendezvény előtt határidőre ki kell választania egy csapat tagjait, felkéri a doppingellenes szervezetet, hogy ismertesse, van-e függőben lévő atipikus eredmény a jelentős rendezvényekkel foglalkozó szervezet vagy a sportszervezet listáján szereplő bármely versenyző esetében, a doppingellenes szervezet tájékoztatást nyújt az ilyen versenyzőkről, de csak azután, hogy először magukat a versenyzőket értesíti az atipikus eredményről A cikkelyek hatálya alá tartozó egyéb doppingvétségek felülvizsgálata A doppingellenes szervezetnek vagy az általa létrehozott felülvizsgálati szervnek el kell végeznie minden olyan doppingvétségre irányuló pótvizsgálatot, amelyet a Szabályzatnak megfelelő, alkalmazandó doppingellenes szabályok és irányelvek előírnak, illetve amelyeket a doppingellenes szervezet egyébként is szükségesnek tart. Amint a doppingellenes szervezet meggyőződik arról, hogy doppingvétség történt, a saját szabályzatában leírtak szerint azonnal értesítenie kell a versenyzőt vagy egyéb szankcionálandó személyt, megjelölve a megsértett doppingellenes szabályt, és a doppingvétség alapjául szolgáló tényeket. A többi doppingellenes szervezetet a cikkelyben leírtak szerint kell értesíteni Visszavonulás a sportból Ha egy sportoló vagy más személy az eredménykezelési folyamat alatt visszavonul, az eredménykezelésre jogosult doppingellenes szervezetnek megmarad a hatásköre az eredménykezelés végig vitelére és lezárására. Ha egy sportoló vagy más személy bármilyen eredménykezelési eljárás megkezdése előtt vonul vissza, az a doppingellenes szervezet, amelynek eredménykezelési jogosultsága volt a versenyző vagy más személy fölött abban az időpontban, amikor a doppingvétség megtörtént, jogosult az eredménykezelés lefolytatására. [Kommentár a 7.6. cikkelyhez: egy versenyző vagy más személy magatartása azt megelőzően, hogy a sportoló vagy más személy egy doppingellenes szervezet hatásköre alá került volna, nem minősül doppingvétségnek, de jogalapul szolgálhat a versenyző vagy más személy sportszervezeti tagságának megtagadására.] Szabályzat 10. cikkely Egyénekre kiszabott szankciók:

9 A 2.4. cikkely (elérhetőség bejelentésének elmulasztása és/vagy elmulasztott vizsgálatok) megsértése esetén az eltiltási időszak minimum egy (1) év és maximum két (2) év, a versenyző vétkességének súlyosságától függően. [Kommentár a cikkelyhez: a cikkely szerinti szankció két év, ha a három hiányzó bejelentés vagy elmulasztott vizsgálat közül egyik sem indokolható. Egyébként a szankciót két és egy év között lehet mérlegelni, az adott eset körülményeit figyelembe véve.] Eltiltás után visszatérő versenyző vizsgálata. Ahhoz, hogy egy meghatározott eltiltási időszak végén egy versenyző visszakapja versenyzési jogosultságát, bármilyen ideiglenes felfüggesztés vagy eltiltás alatt rendelkezésre kell állnia bármilyen vizsgálati jogosultsággal rendelkező doppingellenes szervezet által végzendő versenyen kívüli vizsgálatokra, és kérésre aktuális és pontos elérhetőségi információkat kell szolgáltatnia. Ha egy eltiltási időszak alatt álló versenyző visszavonul a versenyzéstől, és kiveszik a versenyen kívüli vizsgálati csoportból, de később vissza akar térni a versenyzéshez, csak akkor kap újra versenyzési jogosultságot, ha értesíti az illető doppingellenes szervezetet, és rendelkezésre áll versenyen kívüli vizsgálatra olyan időtartamban, mint amennyi a visszavonulásától az eltiltási időszak végéig terjedő időtartam. Szabályzat 14. cikkely Titoktartás és jelentéstétel 14.3 A versenyzők elérhetőségi információi A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány előírásainak megfelelően azok a versenyzők, akiket nemzetközi szövetségük vagy nemzeti doppingellenes szervezetük besorolt egy nyilvántartott vizsgálati csoportba, kötelesek pontos és naprakész információt szolgáltatni a tartózkodási helyükről. A nemzetközi szövetségeknek és nemzeti doppingellenes szervezeteknek koordinálniuk kell a versenyzők kiválasztását és az aktuális tartózkodási helyre vonatkozó információk begyűjtését, és azt továbbítaniuk kell a WADA-hoz. Ez az információ az ADAMSon keresztül ésszerű mértékben hozzáférhető más doppingellenes szervezetek számára is, amelyek a 15. cikkely alapján jogosultak a versenyző vizsgálatára. Az információt mindenkor szigorúan bizalmasan kell kezelni, és kizárólag vizsgálatok tervezésére, koordinálására vagy lefolytatására használható, és meg kell semmisíteni, amikor már nem alkalmas ezekre a célokra Doppingellenőrzési információs adatbank A WADA központi adatbankként tevékenykedik a nemzeti doppingellenes szervezetek nyilvántartott vizsgálati csoportjában szereplő nemzetközi szintű versenyzők és igazolt versenyzők adatainak és vizsgálati eredményeinek vonatkozásában. Az összehangolt vizsgálat-eloszlási tervezés megkönnyítése és a különböző doppingellenes szervezetek által végzett vizsgálatok közötti szükségtelen átfedések elkerülése érdekében minden doppingellenes szervezet a vizsgálat elvégzése után a legrövidebb időn belül köteles jelenteni a WADA központi adatbankjának minden vizsgálatot, amelyet ezekkel a versenyzőkkel verseny közben és versenyen kívül elvégeztek. A WADA hozzáférhetővé teszi az információkat a versenyző, a versenyző nemzeti szövetsége, Nemzeti Olimpiai Bizottsága vagy Nemzeti Paralimpiai Bizottsága, a nemzeti doppingellenes szervezet, a nemzetközi szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy Nemzetközi Paralimpiai Bizottság számára. Ahhoz, hogy doppingvizsgálati központi adatbankként működhessen, a WADA kifejlesztette az ADAMS nevű adatbázis-kezelő eszközt, amely megfelel a személyes adatok védelmére vonatkozó elveknek. A WADA úgy alakította ki az ADAMS-t, hogy az összhangban legyen a WADA és az ADAMS-t használó más szervezetek iránt támasztott adatvédelmi követelményekkel. A versenyzőkre, a versenyzőket segítő csapatokra és a doppingellenes tevékenységbe bevont más személyekre vonatkozó személyes adatokat a WADA tartja fenn, és a kanadai adatvédelmi hatóságok felügyelik, a szigorúan bizalmas adatkezelés szabályai és a személyes adatvédelmi Nemzetközi Szabvány előírásai szerint. A WADA legalább évente egyszer statisztikai jelentéseket tesz közzé, amelyekben összefoglalja az általa kapott információkat, mindenkor biztosítva a versenyzők magánéletének tiszteletben tartását, és a nemzeti és regionális adatvédelmi hatóságok rendelkezésére áll megbeszélések céljából.

10 Adatvédelem A Szabályzat szerinti kötelezettségeik teljesítése közben a doppingellenes szervezetek a versenyzőkre és más harmadik felekre vonatkozó személyes információkat gyűjthetnek, tárolhatnak, dolgozhatnak fel és tehetnek közzé. Minden egyes doppingellenes szervezet az ilyen információk kezelése során betartja az adat- és magánélet-védelmi jogszabályokat és az adatvédelmi Nemzetközi Szabványt, biztosítva, hogy a versenyzők és nem-versenyzők teljes mértékben tájékoztatva legyenek a Szabályzaton alapuló doppingellenes tevékenység során végzett, rájuk vonatkozó személyes adatkezelésről, és ha szükséges, ehhez beleegyezésüket adják. Szabályzat 15. cikkely A doppingellenőrzési feladatok tisztázása 15.1 Vizsgálatok sporteseményeken. Nemzetközi sporteseményeken és nemzeti sporteseményeken egyaránt szokás és szükséges doppingmintákat gyűjteni. Ugyanakkor, az alábbi rendelkezést kivéve, csak egy szervezet vállalhat felelősséget a sportesemények alatt végzendő vizsgálatok kezdeményezéséért és irányításáért. Nemzetközi eseményeken a doppingminták begyűjtését a sporteseményt irányító nemzetközi szervezet kezdeményezi és vezeti (pl. az Olimpiai Játékokon a NOB, világbajnokságon a nemzetközi szövetség, a Pánamerikai Játékokon a PASO.) A nemzeti szintű sporteseményeken a doppingminta-vételt az illető ország kijelölt nemzeti doppingellenes szervezete kezdeményezi és irányítja Ha egy doppingellenes szervezet, amelynek nem feladata a doppingvizsgálat egy adott rendezvényen, kiegészítő vizsgálatot kíván végezni az eseményen részt vevő versenyzőkkel az esemény ideje alatt, először a rendezvény irányító testületéhez kell fordulnia, hogy engedélyt kapjon bármilyen kiegészítő vizsgálat lefolytatására és koordinálására. Ha a doppingellenes szervezet számára nem kielégítő az esemény irányító testületének válasza, akkor a WADA-hoz fordulhat, hogy az engedélyezze a kiegészítő vizsgálatot, és határozza meg a vizsgálat koordinálásának módját. A WADA nem adhatja meg az engedélyt addig, amíg nem konzultált és nem informálódott az adott eseményt irányító testületnél. [Kommentár a cikkelyhez: Mielőtt a WADA jóváhagyná egy nemzeti doppingellenes szervezet arra vonatkozó kérését, hogy nemzetközi eseményen doppingvizsgálatot kezdeményezhessen és végezzen, a WADA köteles konzultálni az eseményt irányító nemzetközi szervezettel. Mielőtt a WADA engedélyt adna egy nemzetközi szövetségnek, hogy egy nemzeti szintű eseményen doppingvizsgálatot kezdeményezhessen és végezhessen, a WADA köteles konzultálni annak az országnak a nemzeti doppingellenes szervezetével, ahol az eseményt rendezik. A doppingvizsgálatot kezdeményező és irányító doppingellenes szervezet saját belátása szerint megállapodást köthet más szervezetekkel arról, hogy ezekre a szervezetekre átruházza a mintabegyűjtési és más doppingellenőrzési feladatokat.] 15.2 Versenyen kívüli vizsgálat Versenyen kívüli vizsgálatot nemzetközi és nemzeti szervezetek egyaránt kezdeményezhetnek és végezhetnek. Versenyen kívüli vizsgálatot kezdeményezhet és végezhet: (a) WADA, (b) NOB vagy IPC az Olimpiai vagy Paralimpiai Játékokkal kapcsolatosan, (c) a versenyző nemzetközi szövetsége, (d) bármilyen más doppingellenes szervezet, amelynek doppingvizsgálati jogosultsága van a versenyző felett az 5.1. (Doppingvizsgálati eloszlási terv) cikkely alapján. A versenyen kívüli vizsgálat koordinálását az ADAMS-n keresztül kell lebonyolítani, ahol ez lehetséges, azért, hogy a vizsgálat a lehető leghatékonyabb legyen, és elkerüljék a fölöslegesen megismételt vizsgálatokat az egyes versenyzőkkel. [Kommentár a cikkelyhez: vizsgálatok lebonyolítására további felhatalmazást adhatnak az aláírók és a kormányok két- és többoldalú egyezmények keretében.] Kölcsönös elismerés. Az aláírók valamennyien kötelesek elismerni és tiszteletben tartani a 13. cikkely szerinti jogorvoslati jogosultságok, vizsgálatok, gyógyászati alkalmazási kivételek (mentességek) és a

11 11 meghallgatások eredményeivel kapcsolatosan hozott, a Doppingellenes Szabályzat évi változatával összhangban lévő, és az aláírók hatáskörét át nem lépő végleges döntéseit. [Kommentár a cikkelyhez: A múltban némi zavarok voltak e cikkely értelmezésében a gyógyászati célú mentesség megadásának tekintetében. Ha egy nemzetközi szövetség szabályai, vagy egy nemzetközi szövetséggel kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a nemzeti doppingellenes szervezeteknek nincs joguk gyógyászati célú mentességet adni a nemzetközi szintű versenyzőknek.] Az aláírók elismerhetik más olyan testületeknek is az ilyen jellegű cselekményeit, amelyek a Szabályzatot nem fogadták el, de szabályaik egyébként megfelelnek a Szabályzat rendelkezéseinek. [Kommentár a cikkelyhez: Abban az esetben, ha a Szabályzatot el nem fogadó testület döntése egyes vonatkozásokban egyezik a Szabályzattal, más vonatkozásokban viszont nem egyezik, az aláírók megkísérelik összhangba hozni a döntést a Szabályzat elveivel. Például, ha a Szabályzatnak megfelelő eljárásban egy alá nem író fél megállapítja, hogy a versenyző doppingvétséget követett el, mert a testében tiltott szert találtak, de az eltiltási idő rövidebb, mint a Szabályzatban előírt idő, akkor az aláíróknak el kell ismerniük a doppingvétséget, és a versenyző nemzeti doppingellenes szervezetének kell lefolytatnia a meghallgatást a 8. cikkely előírásainak megfelelően, és megállapítani, hogy a Szabályzatban előírt hosszabb eltiltási időt kell-e alkalmazni.] 3.0 Szakkifejezések, definíciók és értelmezésük 3.1 Meghatározott szakkifejezések a Szabályzat évi változatából (az angol kifejezések abc-szerinti sorrendjében) ADAMS: Doppingellenes irányító és kezelő rendszer, amely tulajdonképpen internet alapú adatbáziskezelő eszköz adatok bevitelére, tárolására, megosztására és lekérdezésére. Célja az érintett felek és a WADA segítése a doppingellenes tevékenységekben, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban. Pozitív vizsgálati eredmény: Laboratóriumból vagy a WADA által feljogosított más vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a Nemzetközi Laboratóriumi Szabvány és más vonatkozó Technikai Dokumentumok alapján a mintában tiltott szer vagy annak metabolitja vagy markere (beleértve endogén anyagok emelkedett szintje) jelenlétét, illetve tiltott módszer használatának bizonyítékát mutatja ki. Doppingellenes szervezet (angol rövidítése ADO): A doppingellenőrzési folyamat bármely részének kezdeményezésére, végrehajtására vagy kikényszerítésére vonatkozó szabályok elfogadásáért felelős aláíró. Ide tartozik például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, nagyobb sportesemény szervezője, amely vizsgálatot végez sporteseményein, a WADA, a nemzetközi szövetségek és nemzeti doppingellenes szervezetek. Versenyző: Minden olyan személy, aki (az egyes nemzetközi szövetségek által meghatározott) nemzetközi, vagy (a nemzeti doppingellenes szervezetek által meghatározott és, többek között, a nyilvántartott vizsgálati csoportba való besorolás szerint) országos szinten vesz részt a sportban, vagy aki az aláíró vagy a Szabályzatot elfogadó egyéb sportszervezet hatáskörébe tartozik. A Szabályzat valamennyi rendelkezését, így például a doppingvizsgálatra és gyógyászati célú mentességre vonatkozó előírásokat, kötelező alkalmazni a nemzetközi és nemzeti szintű versenyzőkre. Azonban, a nemzeti doppingellenes szervezetek nem kötelesek ilyen személyekre alkalmazni a Szabályzat minden rendelkezését. Saját nemzeti szintű doppingellenőrzési szabályok állíthatók fel a nem nemzetközi és nem nemzeti szintű versenyzőkre, anélkül, hogy azok ellentétesek lennének a Szabályzattal. Így például egy ország a szabadidő sportban résztvevő versenyzők számára előírhatja a vizsgálatot a gyógyászati célú mentesség és a tartózkodási hely bejelentési kötelezettségének alkalmazása nélkül. Ugyanígy, egy nagy esemény rendezője, amely az eseményt csak mesterszintű versenyzők számára rendezi, választhatja azt a megoldást, hogy a versenyzőkkel doppingvizsgálatot végez, de nem kéri az előzetes gyógyászati célú mentességet és a tartózkodási hely bejelentését. A

12 cikkely (Tiltott szer beadása vagy annak megkísérlése) és a doppingellenes tájékoztatás és oktatás szempontjából bármely személy, aki a Szabályzat aláírója, vagy a Szabályzatot elfogadó kormány vagy sportszervezet hatásköre alatt vesz részt a sportban, versenyzőnek tekintendő. [Kommentár: Ez a definíció világossá teszi, hogy minden nemzetközi és nemzeti kaliberű versenyzőre érvényes a doppingellenes Szabályzat, a nemzetközi és nemzeti szintű sport pontos meghatározását a nemzetközi szervezetek és a nemzeti doppingellenes szervezetek adják meg. Nemzeti szinten a Szabályzatból következő doppingellenes szabályokat alkalmazni kell legalább a nemzeti csapatok tagjaira és minden olyan személyre, aki jogosult bármely sportágban nemzeti szintű bajnokságon versenyezni. Ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy az összes ilyen versenyzőt be kell sorolni a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvántartott vizsgálati csoportjába. A definíció lehetővé teszi a nemzeti doppingellenes szervezetek számára azt is, hogy, belátásuk szerint, a doppingellenes programjukat a nemzeti szintű versenyzők mellett kiterjesszék az alacsonyabb szintű versenyzőkre is. Valamennyi szint versenyzőit doppingellenes tájékoztatásban és oktatásban kell részesíteni.] Atipikus eredmény: Jelentés egy laboratóriumból vagy a WADA által jóváhagyott intézményből, amely további kivizsgálást igényel a Nemzetközi Laboratóriumi Szabvány vagy a kapcsolódó Technikai Dokumentumok előírásai szerint, mielőtt még a pozitív vizsgálati eredmény megállapítást nyerne. A Szabályzat: A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat. Verseny: Minden egyes futam, mérkőzés, játék vagy egyéni atlétikai verseny. Például, ilyen egy kosárlabda mérkőzés, vagy az olimpiai 100 méteres síkfutás döntője. Szakaszversenyek vagy más olyan atlétikai versenyek esetén, ahol a díjakat napi vagy más szakaszos jelleggel ítélik oda, a verseny és a sportesemény közötti különbségtételt az adott nemzetközi szövetség szabályai határozzák meg. Doppingszabálysértések következményei: Egy versenyző, vagy más személy doppingszabálysértése a következő egy vagy több büntetést eredményezheti: (a) Diszkvalifikáció, amely a versenyző versenyen vagy sporteseményen elért eredményeit teszi érvénytelenné, annak valamennyi következményével, beleértve valamennyi érem, pont, díj elvesztését. (b) Eltiltás, amely a versenyzőnek vagy más személynek a 10.9 cikkely szerinti versenytől vagy más tevékenységtől vagy finanszírozástól történő eltiltását jelenti meghatározott időre. (c) Ideiglenes felfüggesztés: amely szerint a versenyző vagy más személy időlegesen eltiltásra kerül minden versenyen való részvételtől a 8. cikkely szerinti (tisztességes meghallgatáshoz való jog) meghallgatáson hozandó végső döntést megelőzően. Doppingellenőrzés: A vizsgálat-eloszlási tervezést, a tartózkodási hely bejelentését, a mintavételt és kezelést, a laboratóriumi elemzést, az eredménykezelést, a meghallgatást és a jogorvoslatot magában foglaló eljárás. Sportesemény: Meghatározott irányító testület által lebonyolított egyedi versenyek sorozata (pl. nyári és téli Olimpiai Játékok, FINA Világbajnokságok vagy Pán-amerikai Játékok). Verseny közbeni: Ha egy nemzetközi szövetség vagy más illetékes doppingellenes szervezet másként nem rendelkezik, a verseny közbeni egy olyan időszakot jelent, amely 12 órával az előtt a verseny előtt kezdődik, amelyre a versenyzőt besorolták, hogy annak befejezéséig versenyezzen, és a versennyel kapcsolatos mintavételi eljárással ér véget. Független megfigyelési program: A WADA felügyelete alatt működő megfigyelői csoport, amely bizonyos sporteseményeken megfigyeli és irányítja a doppingellenőrzési eljárást, és jelentést tesz az észrevételeiről. Eltiltás: Lásd a Doppingszabálysértések következményei c. pontot fent. Nemzetközi sportesemény: Az a sportesemény, amelyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, egy nemzetközi szövetség, egy jelentős sportesemény szervező vagy más nemzetközi sportszervezet az irányító testület, vagy az jelöli ki a sportesemény technikai tisztségviselőit.

13 13 Nemzetközi szintű versenyző: Az a versenyző, akit egy vagy több nemzetközi szövetség besorolt egy nemzetközi szövetség nyilvántartott vizsgálati csoportjába. Nemzetközi szabvány: A Szabályzat végrehajtását segítő, WADA által jóváhagyott szabvány. A nemzetközi szabványnak (szemben más alternatív szabványokkal, gyakorlattal vagy eljárással) való megfelelés esetén vélelmezhető, hogy a nemzetközi szabvány szerint kezelt eljárásokat az előírt módon hajtják végre. A nemzetközi szabvány magába foglalhat technikai dokumentumokat, amelyek a nemzetközi szabványhoz kapcsolódnak. Kiskorú: Az a természetes személy, aki a lakóhelyén hatályos törvények szerint nem érte el a nagykorúságot. Nemzeti doppingellenes szervezet: Az egyes országok által kijelölt szervezetek, amelyek országos szinten elsődlegesen jogosultak és felelősek a doppingellenes szabályok elfogadására és alkalmazására, mintavételek irányítására, a vizsgálati eredmények kezelésére, valamint a meghallgatások lefolytatására. Ide sorolható bármilyen szervezet is, amelyet több ország jelöl ki az adott országok regionális doppingellenes szervezeteként. Ha a kijelölést nem az illetékes hatóság végezte, akkor doppingellenes szervezetnek az ország Nemzeti Olimpiai Bizottságát, vagy annak jelöltjét kell tekinteni. Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB): A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert szervezet. A Nemzeti Olimpiai Bizottság kifejezés magában foglalja a Nemzeti Sport Konföderációt is azokban az országokban, ahol a Nemzeti Sport Konföderáció látja el az országos olimpiai bizottsági feladatokat a doppingellenes tevékenység vonatkozásában. Előzetes értesítés nélküli: A versenyző előzetes értesítése nélkül végzett doppingellenőrzés, amely során a versenyzőt az értesítés pillanatától kezdve a mintaszolgáltatás teljes ideje alatt folyamatosan figyelik. Versenyen kívüli: Olyan doppingellenőrzés, amelyet nem verseny közben végeznek. Tiltó lista: A tiltott szereket és módszereket meghatározó lista Ideiglenes felfüggesztés: Lásd a Következményeket fent. Nyilvántartott vizsgálati csoport: Az egyes nemzetközi szövetségek és nemzeti doppingellenes szervezetek által külön meghatározott élsportolói csoportok, akik kötelesek verseny közbeni és versenyen kívüli doppingvizsgálatokon részt venni a nemzetközi szövetség vagy nemzeti doppingellenes szervezet vizsgálat-eloszlási terve alapján. Minta: Bármely doppingellenőrzési céllal begyűjtött biológiai anyag. [Kommentár: Időnként hallhatók olyan állítások, amelyek szerint vérminták gyűjtése sérti egyes vallási vagy kulturális csoportok érzelmeit. Megállapítást nyert, hogy ezek a kijelentések alaptalanok.] Aláírók: Azok a szervezetek, akik a Szabályzatot aláírták, és vállalták annak betartását. Közéjük tartoznak a közvetkezők: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, nemzetközi szövetségek, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Olimpiai Bizottságok, Nemzeti Paralimpiai Bizottságok, jelentős sportesemény szervezők, nemzeti doppingellenes szervezetek és a WADA. Manipulálás: nem helyén való célra vagy nem helyénvaló módon végzett változtatás; nem helyénvaló befolyásolás; nem helyénvaló beavatkozás; akadályozás, félrevezetés Célzott vizsgálat: A versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott versenyzőket vagy versenyzői csoportokat nem véletlenszerűen választják ki egy meghatározott időben végzendő vizsgálatra. Csapatsport: Olyan sport, amelyben a játékosok a játék során lecserélhetők.

14 14 Vizsgálat: A doppingellenőrzési folyamat része, és magába foglalja a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt, a mintakezelést és a minták laboratóriumba történő szállítását. WADA: Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 3.2 Meghatározott szakkifejezések a Nemzetközi Vizsgálati Szabványból Vérvételi szakember (BCO): Képesített szakember, akit a doppingellenes szervezet felhatalmazott arra, hogy versenyzőtől vérmintát vegyen. Felügyeleti lánc: Azon személyek és szervezetek sora, akik felelősek a mintáért a mintavételtől a minta elemzésre való átvételéig. Kísérő: A Doppingellenes szervezet által speciális feladatok elvégzésére kiképzett és felhatalmazott szakember, akinek a feladatai közé tartozik a mintavételre kiválasztott versenyző értesítése, a versenyző kísérése és felügyelete, amíg meg nem érkezik a doppingellenőrző állomásra, ill. a mintaadásnál tanúként történő jelenlét, valamint annak igazolása, amennyiben a képesítése feljogosítja arra. Doppingellenőr (DCO): A doppingellenes szervezet által kiképzett és felhatalmazott szakember, aki a következő feladatokból egyet vagy többet is ellát: a mintavételre kiválasztott versenyző értesítése; a versenyző kísérése és megfigyelése a doppingellenőrző állomásra való megérkezésig; és/vagy a mintaadás tanúsítása és igazolása, ha erre a képesítése feljogosítja. Doppingellenőrző állomás: Az a hely, ahol a mintavételt lebonyolítják. Mulasztás: A Szabályzat 2.3, 2.4, 2.5 és 2.8 cikkelyében foglalt doppingszabálysértések leírására használt szakkifejezés. A tartózkodási hely (elérhetőség, hollét) bejelentésének elmulasztása: A vagy a pontban előírt tartózkodási hely bejelentési kötelezettség elmulasztása, amelyet vagy a versenyző, vagy (a és cikkelyek alapján a versenyző által felkért) harmadik személy követ el. Nemzetközi Szövetség (IF): Nemzetközi közhasznú (civil) szervezet, amely egy vagy több sportágat irányít nemzetközi szinten. Elmulasztott doppingellenőrzés: A versenyző nem áll rendelkezésre doppingellenőrzés céljára egy adott napon az általa előzetesen bejelentett tartózkodási helyen, az általa bejelentett időponttól számított 60 perces időintervallumon belül, a 11.4 vagy cikkelyek előírásai szerint. Nemzeti Szövetség: Nemzeti közhasznú (civil) szervezet, amely egy vagy több sportágat irányít nemzeti szinten. Véletlenszerű kiválasztás: Versenyzők kiválasztása nem célzott doppingvizsgálatra. A véletlenszerű kiválasztás lehet: teljesen véletlenszerű (semmilyen előzetes kritériumot nem vesznek figyelembe, és a versenyzők nevét tetszőlegesen választják ki egy versenyzői névsorból vagy nyilvántartásból); súlyozott (a versenyzőket előzetesen meghatározott kritériumok alapján rangsorolják azért, hogy növeljék vagy csökkentsék a kiválasztás esélyét). Felelős doppingellenes szervezet: A tartózkodási hellyel kapcsolatos speciális ügyért felelős doppingellenes szervezet, a cikkelyben leírtak szerint. Mintavételre Jogosult Szervezet: az 5.0, 6.0, 7.0, 8.0 és 9.0 cikkelyek szerint a Mintavétel valamennyi szakaszáért felelős Doppingellenes szervezet, független ügynökség, vagy alvállalkozó. Mintavételi készlet (felszerelés): A mintavételi eljárás során bármely időpontban a minta levételére vagy tárolására használt edény vagy készülék. A mintavételi felszerelés legalább az alábbiakból áll:

15 15 Vizeletminta vételéhez: - gyűjtőedények a versenyző testéből távozó vizeletminta begyűjtésére, - lezárható és manipulálás-biztos üvegpalackok tetővel, a vizeletminta biztonságos tárolására, - részleges minta készlet. Vérminta vételéhez: - tűk a vérminta levételéhez - lezárható és manipulálás-biztos eszközökkel felszerelt üvegcsövek a vérminta tárolására. Mintavételi alkalmazott (személyzet): Gyűjtőfogalom a doppingellenes szervezet által felhatalmazott képesített szakemberekre, akik mintavételi feladatokat láthatnak el, vagy segédkezhetnek a mintavételi eljárás során. Mintavételi eljárás: Tevékenységek sorozata, kezdve a versenyző értesítésével és bezárva azzal, hogy a versenyző elhagyja a doppingellenőrző állomást, miután beszolgáltatta a szükséges mintát. Megfelelő fajsúly az elemzéshez: 1,005 refraktométerrel mérve, vagy 1,010 vagy magasabb érték laboratóriumi mérőpálcával mérve. Megfelelő mennyiség az elemzéshez: Legalább 90 milliliter a teljes vagy részleges elemzési programhoz. Csapattevékenység: A definíciót lásd a cikkelyben. Vizsgálati eloszlási terv: A definíciót lásd a cikkelyben. Jelentés sikertelen kísérletről: Részletes jelentés sikertelen részletesebben lásd a (a) cikkelyben. doppingvizsgálati kísérletről, Tartózkodási hely (elérhetőség, hollét) nyilvántartása: Nyilvántartott vizsgálati csoportba besorolt versenyző által szolgáltatott információ arról, hogy a versenyző a következő negyedévben hol fog tartózkodni, a cikkely előírásai szerint (vagy, csapatsport esetén, a pont szerint). 3.3 Meghatározott szakkifejezések a Nemzetközi Laboratóriumi Szabványból Ellenőrző Szervezet(ek): az a Doppingellenes szervezet, amely a szóban forgó mintavételt kezdeményezte. Így különösen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, Nemzetközi Szövetség, nemzeti sportszövetség, Nemzeti doppingellenes szervezet, Nemzeti olimpiai bizottság, Fontosabb rendezvények szervezője, vagy egyéb, a Szabályzatban meghatározott, akár Versenyidőszakon belül, akár Versenyidőszakon kívül Mintaellenőrzés kezdeményezésére jogosult szervezet. 3,4 A Nemzetközi Vizsgálati Szabvány értelmezése Ha csak másként nincs meghatározva, a jelen dokumentumokban megadott referenciák a jelen Nemzetközi Vizsgálati Szabvány cikkelyeire vonatkoznak A Nemzetköz Vizsgálati Szabvány rendelkezéseihez fűzött kommentárok célja a Nemzetközi Szabvány jobb megértésének és értelmezésének segítése. MÁSODIK RÉSZ: VIZSGÁLATI SZABVÁNYOK 4.0 Tervezés 4.1. Cél

16 16 A cél olyan vizsgálat-eloszlási terv kidolgozása, amely megfelel az adott sportág követelményeinek (ha a tervezést a nemzetközi szövetség végzi), illetve egy adott ország követelményeinek (ha a tervezést a nemzeti doppingellenes szervezet végzi). Mindkét esetben az a közös cél, hogy hatékonyan tervezzék meg és hajtsák végre a verseny közbeni és versenyen kívüli mintavételt az adott országon, sportágon vagy versenyágon belül, így biztosítva a doppingolás hatékony feltárását, az attól való elrettentést és a doppingolás megelőzését az adott sportágban, versenyágban vagy országban Általános rendelkezések Minden egyes vizsgálati jogkörrel felruházott doppingellenes szervezet köteles hatékony és célravezető tervet kidolgozni a vizsgálati forrásainak a hatáskörében lévő sportágak közötti felosztására (nemzeti doppingellenes szervezet esetén), a hatáskörébe tartozó különböző országok közötti felosztására (nemzetközi szövetség esetén), illetve a hatáskörébe tartozó sportágon belüli versenyágak közötti felosztására (nemzetközi szövetség vagy nemzeti doppingellenes szervezet esetén). Ez a terv, amelyet időnként igény szerint ellenőrizni, értékelni, módosítani és frissíteni kell, a Nemzetközi Szabványban vizsgálati eloszlási terv néven szerepel. [Kommentár a 4.2. ponthoz: Bármilyen más (a nemzetihez hasonló) doppingellenes szervezet, amely vizsgálati jogosultsággal rendelkezik jelentős számú, különböző, és egyébként egymáshoz nem kapcsolódó sportág felett (pl. jelentős sportesemény rendező), a vizsgálati eloszlási terv és a vizsgálati források elosztása szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a nemzeti doppingellenes szervezet. (Lásd a 4.3., és cikkelyeket.)] A tervezés a következőket foglalja magában: információ gyűjtése (pl. a versenyzők száma egy adott sportágban, versenyágban vagy országban, az adott sportág/versenyág versenyszezonjának felépítése, beleértve a versenynaptárat és az edzési szokásokat minden egyes sportágban/versenyágban); a doppingolás potenciális kockázatának és az egyes sportágakra/versenyágakra jellemző doppingolási módszereknek a felmérése; végül a vizsgálati eloszlási terv kidolgozása, amely a rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon használja fel a kockázatok kezelésére A legfőbb tevékenység az adatgyűjtés, az ellenőrzés és nyomon követés, a kockázatbecslés, majd a vizsgálati eloszlási terv kidolgozása, ellenőrzése, kiértékelése, módosítása és frissítése A doppingellenes szervezet köteles ügyelni arra, hogy a versenyzőt segítő csoport és/vagy bármilyen más személy, amely/aki érdekellentétben áll a doppingvizsgálattal, ne végezzen vizsgálati eloszlási tervezést a saját versenyzői számára, illetve ne vegyen részt a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásában A vizsgálati eloszlási terv iránt támasztott követelmények A vizsgálati eloszlási terv alapja az adott sportág / versenyág / ország doppingolási kockázatainak és szokásainak a felmérése. A Nemzetközi Szövetségnek a sportágán belüli versenyágak kockázatfelmérése mellett figyelembe kell vennie azt is, mennyire erős a nemzeti doppingellenes program a hatáskörébe eső egyes országokban, hogy biztosítani tudja a vizsgálati források megfelelő koordinálását és hatékonyságát. Egy nemzeti doppingellenes szervezet, amellett, hogy elvégzi a hatáskörébe tartozó sportágakban és versenyágakban a saját kockázatfelmérését, figyelembe veszi a hatáskörébe tartozó sportágak közötti relatív doppingolási kockázatokat is, valamint a nemzeti doppingellenes stratégia követelményeit, és a különböző sportágak közötti prioritásokat is. [Kommentár a ponthoz: Érthető és nem meglepő, hogy a különböző nemzeti doppingellenes szervezetek különböző nemzeti stratégiai követelményeket és prioritásokat állítanak fel. Például, az egyik nemzeti doppingellenes szervezet jogos alapon az összes vagy egyes olimpiai sportágnak ad prioritást, míg egy másik (például) az adott sportnemzetre jellemző professzionális sportágat fogja előtérbe helyezni. A nemzeti doppingellenes

17 17 szervezet vizsgálati eloszlási tervének tükröznie kell a nemzeti doppingellenes stratégia követelményeit is a nemzeti hatáskörébe tartozó különböző sportágakon belüli relatív doppingkockázat mellett. Például, előfordulhat, hogy egy nemzeti doppingellenes szervezet úgy dönt, hogy a vizsgálati eloszlási tervében egy bizonyos időszakban (1) nem irányoz elő semmilyen doppingvizsgálatot a hatáskörébe eső egy vagy több sportágban; és/vagy (2) előír ugyan doppingvizsgálatot egy adott sportágban, de ebből a sportágból egy sportolót sem sorol be a nyilvántartott vizsgálati csoportba a tartózkodási hellyel kapcsolatos információ begyűjtése céljából, a jelen Nemzetközi Szabvány 11. cikkelye alapján. (Lásd még a 4.4.4(b) cikkelyt. Ezeket a döntéseket rendszeresen felül kell vizsgálni: lásd a cikkelyt.)] A doppingellenes szervezet a doppingolás potenciális kockázatát és a lehetséges doppingolási szokásokat az egyes sportágakban és/vagy versenyágakban az alábbiak alapján méri fel: a) A sportág és/vagy versenyág fizikai követelményei és a doppingolás által elérhető teljesítmény-növelés. b) Rendelkezésre álló doppingelemzési statisztika. c) A doppingolási irányzatok (trendek) hozzáférhető kutatása. d) A doppingolás története az adott sportágban és/vagy versenyágban. e) Edzési időszakok és versenynaptár, és f) A doppingolási gyakorlatról beszerzett információk A doppingellenes szervezet kötelessége kidolgozni, és dokumentum formájában lefektetni a vizsgálati eloszlási tervet, amelynek a következőkön kell alapulnia: a pontban leírt információk; a versenyzők száma az adott sportágban/versenyágban; az adott sportágban/versenyágban vizsgálati jogosultsággal rendelkező más doppingellenes szervezetek doppingellenes tevékenysége; az előző vizsgálati eloszlási tervezési ciklusok tapasztalatainak kiértékelés; (nemzetközi szövetség esetén) az egyes nemzetek nemzeti doppingellenes programjának erőssége; és (nemzeti doppingellenes szervezet esetén) a pontban leírt nemzeti doppingellenes politika követelményei A doppingellenes szervezet köteles betervezni a mintavételek, így a vizeletminta-vételek és vérminta-vételek, valamint a verseny közbeni és versenyen kívüli mintavételek számát az egyes sportágakra / versenyágakra / országokra. A vizsgálati források felosztását a vizelet- és vérminta-vételek, valamint a verseny közbeni és versenyen kívüli doppingvizsgálatok között az adott sportág/versenyág relatív doppingolás kockázatainak figyelembevételével kell megtervezni egy adott időszakra Minden nemzetközi szövetségnek ki kell értékelnie a versenyen kívüli és verseny közbeni vizsgálatok előnyeit és hátrányait a saját sportágában és az azon belüli versenyágakban. Azokban a sportágakban vagy versenyágakban, ahol nagyobb a kockázata a versenyen kívüli doppingolásnak, a prioritást a versenyen kívüli doppingvizsgálatnak kell megadni, és a doppingvizsgálatok jelentős részét versenyen kívül kell elvégezni, ugyanakkor azért helyet adva a verseny közbeni vizsgálatoknak is. Azokban a sportágakban és versenyágakban, ahol a versenyen kívüli doppingolás kockázata kisebb, jelentős mennyiségű verseny közbeni vizsgálatot kell lefolytatni, de azért helyet hagyva a versenyen kívüli vizsgálatoknak is Minden egyes nemzeti doppingellenes szervezet a sportágak közötti relatív doppingolási kockázat elemzése és a pontban leírt nemzeti doppingellenes politika követelményei alapján először meghatározza, hogyan fogja elosztani a lehetséges mintavételeket a hatáskörébe tartozó sportágak között. A prioritásos sportágak ily módon való meghatározása után a nemzeti doppingellenes szervezet eldönti a versenyen kívüli és verseny közbeni vizsgálatok arányát a prioritásos sportágakon belül. Azokban a sportágakban és/vagy versenyágakban, ahol a nemzeti doppingellenes szervezet magasnak találja a versenyen kívüli doppingolás kockázatát, a versenyen kívüli vizsgálatokat helyezi előtérbe, és biztosítja, hogy éves szinten jelentős mennyiségű versenyen kívüli vizsgálatot folytassanak le, helyet hagyva azonban a verseny közbeni vizsgálatoknak is. Azokban a sportágakban és/vagy versenyágakban, ahol a versenyen kívüli doppingolás kockázatát alacsonynak ítéli meg, a verseny közbeni vizsgálatnak ad prioritást, és jelentős mennyiségű verseny közbeni

18 18 vizsgálatot tervez be. Ugyanakkor, bizonyos mennyiségű versenyen kívüli vizsgálatra is sort kell keríteni Ahhoz, hogy a vizsgálati eloszlási terv más doppingellenes szervezetek tevékenységét is koordinált módon figyelembe vegye: a) A doppingellenes szervezeteknek koordinálniuk kell a vizsgálati tevékenységet az ismételt vizsgálatok elkerülésére. Világos megállapodásokat kell előre kötni a szerepekről és feladatokról az eseményeken végzett vizsgálatok vonatkozásában, a cikkellyel összhangban. b) A doppingellenes szervezeteknek szükségtelen halogatás nélkül tájékoztatniuk kell az érintett más doppingellenes szervezeteket a vizsgálataikról, ideális esetben az ADAMS rendszeren vagy más, azonos funkciójú és biztonsági fokozatú központi adatbázison keresztül, a cikkellyel összhangban A vizsgálati eloszlási terv részeként a doppingellenes szervezet meghatározza a vizsgálati típusok vizelet vagy vérvétel - eloszlását a sportágak, versenyágak és országok között, az adott sportág vagy versenyág doppingolási kockázatának elemzése alapján, ahogy az a cikkelyben le van írva A doppingellenes szervezet biztosítja, hogy a vizsgálatok időzítését úgy tervezzék, hogy optimális legyen az elrettentés és a doppingolási szokások felderítése Rendkívüli és igazolható körülményektől eltekintve az összes doppingvizsgálatot előzetes értesítés nélkül kell lefolytatni az alábbi esetekben: a) Verseny közbeni vizsgálat; a helyezett kiválasztását lehet előre közölni. Azonban, a versenyző vagy helyezett véletlenszerű kiválasztását nem lehet közölni a versenyzővel az értesítés előtt. b) Az összes versenyen kívüli vizsgálatot előzetes értesítés nélkül kell lebonyolítani, kivéve a rendkívüli és indokolt eseteket A doppingellenes szervezet köteles dokumentálni a vizsgálati eloszlási tervét, és kialakítani egy rendszert a vizsgálati eloszlási terv rendszeres megújítására és, ha szükséges, frissítésére, hogy új információk is belekerüljenek, és figyelembe vegyék a más doppingellenes szervezetek által végzett mintavételeket is. Ezekre az adatokra azért van szükség, hogy meg tudják állapítani, szükséges-e módosítani a tervet A versenyzők vizsgálatra való kiválasztása iránt támasztott követelmények A vizsgálati eloszlási terv megvalósítása során a doppingellenes szervezet a versenyzőket a célzott vizsgálat vagy a véletlenszerű kiválasztás módszerével választja ki doppingvizsgálatra A doppingellenes szervezeteknek biztosítani kell, hogy a vizsgálati eloszlási terv alapján jelentős mennyiségű vizsgálatot végezzenek célzott vizsgálati módszerrel, amely a doppingolás kockázatának okos mérlegelésén és a források hatékony felhasználásán alapul, és célja a hatékony feltárás és elrettentés. A szempontok, amelyek alapján meghatározzák, ki legyen a célzott vizsgálat alanya, teljesen különbözőek az egyes sportágakban, és, többek között, az alábbiak lehetnek: a) Abnormális biológiai paraméterek (vérkép, szteroid profil, stb.). b) Sebesülés. c) Váratlan visszalépés vagy távolmaradás egy versenytől. d) Visszavonulás vagy visszatérés a versenyzéshez. e) Doppingolásra utaló magatartás. f) A teljesítmény hirtelen, jelentős javulása. g) A tartózkodási hely bejelentési kötelezettségének ismételt elmulasztása.

19 19 h) A tartózkodási helyről kapott információ a doppingolási kockázat növekedését mutatja, pl. elköltözés távoli helyre. i) A versenyző sportteljesítményének története. j) A versenyző életkora, pl. a közeledő visszavonulás, átmenet ifjúsági korcsoportból felnőtt korcsoportba. k) A versenyző doppingvizsgálati története. l) A versenyző letiltásának lejárta. m) Pénzügyi ösztönzés a nagyobb teljesítményre, pl. pénzdíj vagy szponzorálási lehetőség n) A versenyző együttműködése olyan harmadik féllel pl. edzővel vagy orvossal, aki korábban doppingügybe keveredett. o) Megbízható információ harmadik féltől A nem célzott vizsgálatot a véletlenszerű kiválasztás módszerével kell lebonyolítani, amit dokumentálni kell. A súlyozott véletlenszerű kiválasztásnak világos kritériumok szerint kell történnie, a pontban felsorolt szempontok figyelembevételével (ha ez lehetséges) annak érdekében, hogy a kockázatnak kitett versenyzőket minél nagyobb arányban lehessen kiválasztani a vizsgálatra A cikkely szerint: a) A sportág-specifikus vizsgálati eloszlási terv kidolgozása mellett a nemzetközi szövetség köteles meghatározni, hogy az adott sportágban milyen kritériumok alapján kell a versenyzőket besorolni egy nemzetközi nyilvántartott vizsgálati csoportba, amelyre a jelen Nemzetközi Szabvány 11. cikkelyében lefektetett tartózkodási hely bejelentési kötelezettség érvényes. A kétségek elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy a nemzetközi szövetség vizsgálati eloszlási tervének nem csak a nyilvántartott vizsgálati csoportba besorolt versenyzőket, hanem a sportág valamennyi versenyzőjét magába kell foglalnia, így a nemzetközi szövetségnek vizsgálatra (versenyen kívüli vizsgálatra is) olyan versenyzőket is ki kell választania, akik nem szerepelnek a nemzetközi nyilvántartott vizsgálati csoportban. Azonban, a vizsgálati eloszlási tervben előirányzott versenyen kívüli vizsgálatra megfelelő számú versenyzőt kell kiválasztani a nemzetközi nyilvántartott vizsgálati csoportból is. b) A vizsgálati forrásait a hatásköre alá tartozó sportágak között felosztó vizsgálati eloszlási terv kidolgozása mellett a nemzeti doppingellenes szervezet feladata olyan kritériumok meghatározása, amelyek alapján az összes vagy egyes sportágak versenyzőit besorolják egy nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportba, amelyre a jelen Nemzetközi Szabvány 11. cikkelyében lefektetett tartózkodási hely bejelentési kötelezettség érvényes. A kétségek elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy a nemzeti doppingellenes szervezet vizsgálati eloszlási tervének nem csak a nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportba besorolt versenyzőkre, hanem egy adott sportág valamennyi versenyzőjére ki kell terjednie, így a nemzeti doppingellenes szervezetnek vizsgálatra (versenyen kívüli vizsgálatra is) olyan versenyzőket is ki kell választania, akik nem szerepelnek a nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportban. Azonban, a vizsgálati eloszlási tervben az adott sportágra előirányzott versenyen kívüli vizsgálatra megfelelő számú versenyzőt kell kiválasztani a nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportból is. [Kommentár a ponthoz: Ahogy a jelen Szabvány 11. cikkelye bővebben megmagyarázza, a nyilvántartott vizsgálati csoport célja az egyes sportágakban azoknak a versenyzőknek a meghatározása, akik kötelesek információt benyújtani a tartózkodási helyükről a jelen Szabvány 11. pontjának megfelelően. Ez a döntés attól függ, mennyire van kitéve a versenyző a versenyen kívüli doppingolás kockázatának az adott sportágban vagy versenyágban. Minél nagyobb a veszély, annál nagyobb nyilvántartott vizsgálati csoportot kell létrehozni, illetve ha a veszély kicsi, a vizsgálati csoport is lehet kicsi. Azonban, a cikkely előírásai szerint van egy minimális létszámkövetelmény a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz, és a pont alapján a vizsgálati eloszlási tervben meghatározott megfelelő számú versenyen kívüli vizsgálatot kell végezni a nyilvántartott vizsgálati csoportba besorolt versenyzőkkel.

20 20 Egy nemzeti doppingellenes szervezet esetén a 4.4.4(b). pontban leírt szempontból nézve azok a hatásköre alá eső sportágak kapják a versenyen kívüli vizsgálathoz a prioritást, amelyeket a doppingellenes szervezet kiválaszt a nemzeti doppingellenes stratégia követelményei ( cikkely), a kockázatelemzés és más tényezők ( cikkely) alapján. A tényezőket figyelembe véve a nemzeti doppingellenes szervezet dönthet úgy, hogy egy bizonyos sportágból nem sorol be versenyzőt a nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportba. Ezt a döntést rendszeresen felül kell vizsgálni a cikkely alapján. Azonban, ha a nemzeti doppingellenes szervezet úgy dönt, hogy egy bizonyos sportág versenyzőit besorolja a nemzeti nyilvántartott vizsgálati csoportba, akkor a vizsgálati eloszlási tervben megfelelő számú versenyen kívüli vizsgálatot kell előirányozni és lefolytatni ezekkel a versenyzőkkel Ha a nemzeti doppingellenes szervezet egy doppingellenőrt bíz meg azzal, hogy mintát gyűjtsön be egy versenyzőtől, kiválasztási kritériumokat kell adnia a doppingellenőrnek a vizsgálati eloszlási tervvel összhangban Miután kiválasztották a versenyzőt mintavételre, de még nem értesítették erről a versenyzőt, a doppingellenes szervezetnek és/vagy a doppingellenőrnek ügyelnie kell arra, hogy a kiválasztásról csak azok tudjanak, akiknek feltétlenül szükséges, annak érdekében, hogy a versenyző értesítése és doppingvizsgálata előzetes értesítés nélkül történhessen. 5.0 A versenyzők értesítése 5.1. Cél Ésszerű kísérlet a versenyző tartózkodási helyének megállapítására, a kiválasztott versenyző értesítése az cikkelynek megfelelően, a versenyző jogainak megőrzése, a minta manipulálásának megakadályozása, és az értesítés dokumentálása. [Kommentár az 5.1. ponthoz: A WADA útmutatót ad, hogy segítse a nemzeti doppingellenes szervezeteket annak meghatározásában, mi tekinthető ésszerű kísérletnek a versenyző tartózkodási helyének megállapítására a 11. cikkely (tartózkodási hely) vonatkozásában.] 5.2. Általános rendelkezések A versenyzők értesítése akkor kezdődik, amikor a doppingellenes szervezet kezdeményezi a kiválasztott versenyző értesítését, és akkor fejeződik be, amikor a versenyző megérkezik a doppingellenőrző állomásra, vagy amikor a versenyző esetleges mulasztása a doppingellenes szervezet tudomására jut. A fő teendők a következők: A doppingellenőrök, kísérők és egyéb mintavételi alkalmazottak kijelölése. A versenyző tartózkodási helyének megállapítása, és személyazonosságának megerősítése. A versenyző tájékoztatása arról, hogy ki lett választva mintavételre, valamint a jogairól és kötelezettségeiről. Az előzetes értesítés nélküli mintavételnél a versenyző folyamatos kísérése az értesítés időpontjától kezdve a kijelölt doppingellenőrző állomásra történő megérkezéséig, és Az értesítés vagy értesítésre tett kísérlet dokumentálása 5.3. A versenyzők értesítése iránt támasztott követelmények A mintavételhez, ahol erre nincs kivétel, az előzetes értesítés nélküli módszert kell alkalmazni A mintavétel levezetéséhez, vagy annál történő segédkezéshez a doppingellenes szervezet olyan mintavételi alkalmazottakat jelöl ki és hatalmaz fel, akiket kiképeztek kijelölt feladatukra, nem érdekeltek a mintavétel eredményét illetően, és nem kiskorúak A mintavételi alkalmazottaknak hivatalos felhatalmazó dokumentummal kell rendelkezniük, amelyet a doppingellenes szervezet ad ki és ellenőriz. A doppingellenőrök azonosító