125 ÉVES A KERTÉSZ UTCAI ISKOLA. (Ide kellene egy kép az iskoláról.)

Átírás

1

2

3 125 ÉVES A KERTÉSZ UTCAI ISKOLA (Ide kellene egy kép az iskoláról.) Budapest, 2015

4 Szerkesztette: Mátéfi Mária Tördelés és tipográfia: Daró Ildikó, Deszpot Éva Kiadja: Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola Felelős kiadó: Tillinger Péter Köszönetünket fejezzük ki Budapest VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának a 125. éves programok és a jubileumi kiadványunk támogatásáért. Kiadványunk további támogatói: Party Dance Tánciskola: Kalmár Autósiskola:

5 I. Bevezető Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot. Öveges József gondolatával köszöntöm a Kedves Olvasót! Az elmúlt egy és negyed évszázad történetét, emlékezéseit, eredményeit bemutató kötetünket elsősorban az egykori és jelenlegi diákjainknak, szüleiknek, az iskola valamennyi pedagógusának, dolgozójának és partnerének szánjuk. E jubileumi kiadvány szervesen hozzátartozik Erzsébetváros múltjához, jelenéhez és jövőjéhez, hiszen a mai diákok, felmenőik és majd leszármazottaik azok, akik alakították, alakítják a VII. kerület mindennapjainak életét. Múltunk ismerete mindig az önismeret szerves része volt. Nemcsak az egyén, hanem minden közösség erőt meríthet feladatai, gondjai megoldásához, ha ősei múltjához, példaképeihez fordul, felidézve, hogyan álltak helyt ők hasonló helyzetekben. A 125 év alatt remek példaképeket nevelt iskolánk a tudomány, a művészetek, a sport, sőt ezen felül a kitartás és az emberség területén. Természetesen nekünk, pedagógusoknak is a legfontosabb, hogy mintát adhassunk a felnövekvő ifjúságnak. Egy lángot adok, ápold, add tovább. (Reményik Sándor) Tillinger Péter igazgató 3

6 II. Iskolánk egykori tanulóinak leveleiből Dr. Kiss Gergely olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó Nyolc évet jártam a Kertész utcai suliba, ahol a környéken lakó sok sráchoz hasonlóan rengeteg hatás ért, számos dolgot az iskola tanulójaként tapasztaltam meg. Az iskola közelsége megkönnyítette az elfoglalt hétköznapjaim megszervezését. Az első diákcsínyek és szerelmek is a Kertészhez kapcsolódnak. Kitűnő tanulóként, élsportolóként évente indultam tanulmányi és sportversenyeken, szerepeltem diákelőadásokon, ahol szégyenlős fiúként egyszer még rosszul is lettem. Akkor még nem gondoltam, hogy később képes leszek több száz ember előtt előadást tartani, vagy több ezer szurkoló buzdítására olimpiai döntőt játszani. Tanáraim hol kritikusan, hol biztatóan álltak vízilabdázó céljaimhoz, mindkettő tovább motivált. Ezzel a nyolc évvel együtt is válhattam bajnokká. Dr. Kiss Gergely 4

7 Tövispataki Beáta színművész Mit jelent számomra a Kertész Utcai Általános Iskola? A boldog és gondtalan gyermekkort, barátokat, közösséget, el nem feledett tanárokat, dolgozatokat, zöld padokat, osztálykirándulásokat Gyulán, ketchupos-párizsis zsömlét a büfében, krétarajzokat az aszfaltozott udvaron és a végleges, örökéleten át tartó első szerelmem kezdetét a színház világa felé. Ez a világ ekkor még ismeretlen volt a számomra, de azonnal éreztem, hogy csodákat vihetünk véghez a színpadon. Mi voltunk az első színi tagozatos osztály. Az 5/c első évében a Koldus és királyfi című darabban ikertestvérem, Júlia játszotta Tom, a koldus szerepét, én Edward királyfit. Már gyermekként is nagyon tetszett, hogy mássá válhatok, akár királyfi lehetek, aki előkelő és lány létemre ráadásul fiú. Alig vártam a péntek délutánt, a tanítás utáni próbákat a tornateremben, ahol osztályfőnököm, Bendzsák István és Bubik István színművész irányításával és rendezésével készültünk a bemutatóra a többi osztálytársammal együtt. Sokaknak akkoriban már volt színházi előélete, akadt, aki az Operett Színházban szerepelt, vagy a Madáchban játszott. Nagyon tehetséges és elhivatott közösség gyűlt össze, akiket tudatosan, a rosszalkodás és a tanulás mellett, egy cél vezérelt, az aktuális bemutató sikere. A legtöbbjük több volt, mint az osztálytársam. Felnőttként is úgy emlékszem rájuk, mintha a testvéreim lettek volna. Együtt játszottunk és nevettünk, sírtunk, szerettünk, küzdöttünk. A Koldus és királyfit hatodik osztályban az Óz a nagy varázsló bemutatója követte, amiben Madárijesztő szerepét játszottam, hetedikesként a Légy jó mindhalálig Viola szerepét osztották rám, nyolcadikosként pedig a Grease-ben Jant, az egyik rózsaszín bombázót alakítottam. Minden évben, amikor közeledett a bemutató dátuma, beköltöztünk a Budapest Bábszínházba, a színpadon, a már kész díszletek között jelmezben, kellékekkel próbáltunk tovább. Számomra ez maga volt a csoda. Már gyermekként is úgy éreztem, a színház egy kicsit szentebb hely: más a fény, a levegő, a szagok, a hangok, a szabályok. 5

8 Emlékszem, amikor életemben először álltam a takarásban, arra várva, hogy belépjek a közönség elé a színpadra, annyira remegett a lábam, hogy azt éreztem, nem bírok megmozdulni. De amikor beléptem, a remegés hirtelen elmúlt, és felszabadult, könnyed boldogság vette át a helyét. Akkor és ott eldöntöttem, hogy színésznő leszek. A gimnázium elvégzése után, 2003-ban felvettek a Pesti Magyar Színi Akadémiára, ahol 2006-ban színészként végeztem ban osztálytársnőmmel együtt megalapítottam a Múzsák Társulatot, ami azóta is nagy sikerrel működik. Aktuális darabjainkban mára már sok tehetséges gyermekszereplő is közreműködik. Mikor a gyerekekkel együtt próbálunk, tanítjuk őket és együtt játszunk, magam előtt látom a múltat és az utat, ami a Kertész Utcai Általános Iskola színi tagozatától színészéletem állomásaihoz vezetett. Ezúton szeretném megköszönni volt osztályfőnökömnek, Bendzsák Isvánnak, Bubik István színművésznek és minden tanárnak, aki tanított, és hitt bennem, a stabil alapokat, amire bátran építkezhettem. Bízom benne, hogy én is átadom tapasztalatomat és tudásomat a jövő generációjának, ahogy Ti adtátok nekem, önzetlenül és szeretettel. Tövispataki Beáta 6

9 Kocsis Dénes színművész A döntéseinknek következménye van. Ezért fontos, hogy jól válasszunk, az életünket előre vigyük velük. Mert egy egész életet befolyásolhatunk akár egyetlen döntéssel is. Én a szüleimnek köszönhetem, hogy jól gondolták, és a "Kertész" (ahogy mi hívjuk) mellett voksoltak. Ha nem ide járok általános iskola 5. osztályától érettségiig, talán most közgazdász vagyok (mondjuk, nem voltam jó matekból). Arról nem is beszélve, hogy a musical itt lett az életem része. Tehát az éneklés is innen indult el. Nagyon sokat tanultam az itteni szakórákon: tánc, színészmesterség, dráma, beszédtechnika, színházelmélet. A Bubik István színkörös Dzsungel könyve vagy éppen a Grease próbái, illetve előadásai is sokat mutattak ebből a világból. Sajnos (vagy nem sajnos) beleszerettem a színházba. Ez lett a hobbim és egyben munkám is. Szerencsés vagyok! Kösz, Kertész! Kocsis Dénes 7

10 III. Programsorozat a Kertész utcai iskola 125. évfordulójára 125 év fényei Nyitórendezvény JANUÁR FEBRUÁR Weblapkészítés: 14. évfolyam munkája MÁRCIUS Vándortáborosok találkozója, régi emlékek felidézése ÁPRILIS Nyomtatott jubileumi kiadvány megjelentetése: Iskolánk története és írásos emlékei Nosztalgia party: április 21. Régi kollégák, ismerősök találkozója, színes műsorral E-book kiadvány készítése: elektronikus dokumentumok az iskola történetéből, emlékeiből Iskolatörténeti kiállítás: 125 év tárgyi emlékei április Iskolatörténeti vetélkedő: április 22. Játékos vetélkedő a történelmi korról, a kerület múltjáról, iskolánkról Osztálytalálkozók: április ÜNNEPI GÁLA április 28. Ünnepélyes műsor 8

11 IV. Iskolatörténet Az iskolaalapítás előzményei ( ) Iskolánk évi alapítását két döntő mozzanat előzte meg, ami nélkül nem jöhetett volna létre. 1867: a kiegyezés éve, ami a polgári fejlődést indította el az élet minden területén, így az iskolaügyben is. (A lemaradás óriási, hisz az évi statisztika 68,7 %- os analfabétizmust mutat Magyarország lakossága körében.) 1868-ban Csengery Antal reformpolitikus báró Eötvös József támogatásával megteremti a polgári iskola intézményét (1868. XXXVIII. törvénycikk) ban egyesül Pest Buda - Óbuda, létrejön az egységes Budapest, és sorra hozzák létre a polgári fiú- és leányiskolákat. Mi a polgári iskola és kinek kell? tették és tesszük fel a kérdést. Az alacsonyabb végzettséget igénylő milliós tömeg (parasztság, kispolgárság) gyermekei számára felemelkedést, továbbtanulási lehetőséget biztosítani az elemi iskola négy osztálya után, aminek révén így sok jó iparos, gazda és kereskedő képezhető megfelelő általános műveltség elérésével. Kezdetben Budapesten csak négy polgári iskola nyílik: kettő Pesten és kettő Budán, mivel az emberek többsége kissé vonakodik ettől az iskolafajtától: vajon nem fölösleges-e? A választ Trefort Ágoston miniszter adja meg az 1879-ben leírt törvényben. Pontosan megfogalmazzák, hogy mire képesít a polgári iskola, és hol, hogyan lehet továbblépni innen, mivel lehet kiegészíteni az itt folyó képzést. Ezután nem csoda, hogy tömegesen jelentkeznek tíz évesen a négy elemit végzett tanulók ebbe az iskolatípusba, annak ellenére, hogy a tankötelezettség 6-12 éves korig szólt. Ezen előzmények után érlelődött meg a gondolat Kaschnitz Gyula iskolaszéki elnökben, amit gyors tett is követ: január 14-én az Erzsébetvárosi Kör választmányi ülésén egy új polgári fiúiskola alapítására tesz indítványt. Óriási az igény egy új iskola létesítésére, hisz rohamosan nő a kerület lakossága, s csak 9

12 a szomszéd kerületben, távolabb működik fiúiskola. (A Kazinczy utca 21.-ben már 1873-ban megnyílik a polgári leányiskola Vajdaffy Ernő vezetésével.) Dr. Morzsányi Károly választmányi elnök Budapest akkori polgármesterét, Kammermayer Károlyt, valamint a budapesti tanügyi tanácsnokot, Alkér Ignácot keresi fel iskolaalapítási kérésével. Az ígéretből támogatás lesz, majd április 17-én a törvényhatósági közgyűlésen határozat születik az új iskola felállításáról. Június 7-én a belügyminiszter az iskola megnyitását jóváhagyta, s kibérelték a Kazinczy utca 3. szám alatti földszintes épületet. Június 18-án az akkorra már nagy tekintélyt szerzett 36 éves Lád Károlyt bízzák meg az iskola vezetésével. Lád Károly, iskolánk első igazgatója (A Lád család tulajdona) 10

13 Lád Károly igazgatói kinevezése, 1891 (A Lád család tulajdona) 11

14 A kezdeti évek ( ) Lád Károly tanítói oklevele (A Lád család tulajdona) szeptember 1-jén megkezdi működését a Budapest Fővárosi VII. kerületi (Kazinczy utcai) Nyilvános Községi Polgári Fiúiskola a főváros ötödik polgári fiúiskolájaként. Az első tanévben 253 fő iratkozott be a négy első és egy második polgári osztályba. Ez volt eddig a legnagyobb létszámmal induló iskola. Az osztályok több mint ötven fővel működtek. Érdekes, de a kor viszonyainak megfelelő, hogy a tanulók több mint fele kettős nyelvű (magyar-német). Az értesítőkben feljegyzett vallási megoszlásuk sokféle: többségében izraelita felekezetűek, de sokan római katolikusok. A szülők foglalkozása a tanulók társadalmi helyzetéről ad képet: a legtöbben önálló iparosok, kereskedők, munkások, de voltak értelmiségiek is. A következő 12

15 évtizedekben ezek a kötelezően feljegyzett tanulói alapadatok csak egy területen változtak meg: gyorsan a magyar nyelv vált egyedülivé a német nyelv ellenében. Az első iskola épülete 1890-ben - a következő tanévben - már 403 tanuló foglalt helyet a kis épületben. Ez közel 80%-os emelkedés. A továbbiakban is folytatódott ez a bővülés, de kissé lassuló ütemben. A tanév egyik jelentős eseménye volt, hogy a kor legnagyobb festője, Munkácsy Mihály elhunyt, s ravatalát tanárok-diákok küldöttsége látogatta meg ben egy országos jelentőségű eseményre, Ferenc József osztrák császár és magyar király budapesti látogatására vonult ki az iskola küldöttsége is, hazafias érzelméről tanúságot téve. Négy évvel a nyitás után már szűknek bizonyult ez az épület, s ezért 1894-ben az igazgató átalakítást, bővítést javasolt a fenntartónak. Ám ez a javaslat, kérés nem nyerte el tetszését a felettes hatóságnak. A fővárosi közgyűlés helyette egy másik, előrelátó tervet fogadott el: a Wesselényi utca - Akácfa utca sarkán levő 507 négyszögöles üres telek megvételében látta a jövőt. Ebben az évben veszítette el a magyarság egyik nagyságát: az emigrációban élő Kossuth Lajost. Temetésén a százezres tömegben a tantestület tagjai is kötelességüknek érezték jelenlétüket. 13

16 Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat az összes hivatal, intézmény életét meghatározta. Így volt ez az iskolákban is, ahol az egész évet áthatotta a hazafiság eszméje. Ebben az évben választották meg az iskolaigazgató Lád Károlyt az Országos Közoktatási Tanács tagjának. Majd még nagyobb szakmai feladatot kap, miután a polgári iskolákban oktatók szakmai szervezetei egyesülnek. Az újonnan létrehozott Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület (OPITE) elnökévé választották, s 11 évig az is maradt. (Az elődintézménynek titkára, majd alelnöke volt az 1881 és 1896 közötti időben.) A tanügyi kongresszuson a polgári iskolák hét osztályossá bővítését elfogadták, de Bécsben leszavazták, így elakasztották ennek az iskolatípusnak a megfelelő befejezését. Mindenki számára nagy csalódás volt ez, legfőképpen a százezres létszámú tanulóseregnek. Így maradt a 6 osztály. A következő években a szűkösség még nagyobb lett, hiszen az 1897-ben kezdődő tanévben megindult az iskolában először a további fejlődést jelentő ötödik évfolyam, majd a következő tanévtől a hatodik, befejező osztály is. Az iskola 13 osztályába már 600-nál is több gyerek járt. A tizenegy tanteremben nem fért be mindenki, ezért két osztályt már csak a Dohány utcai elemi iskolában tudtak elhelyezni. Új épület új korszak ( ) Az 1899/1900. iskolai tanévet 886 beiratkozott tanulóval 17 osztályban már a korábban megvásárolt Wesselényi utcai telken újonnan felépített épületben kezdhették meg. Elnevezése is új: Budapest Székesfővárosi VII. Kerületi Báró Wesselényi Miklós Községi Polgári Fiúiskola. Hogy milyen lett ez az új iskola? Kívülről egyszerű, csinos, háromemeletes, vakolás nélküli, színes épület. Belülről fényes, jó megvilágítású tantermekkel ellátva. Kellő számú szertárral, nagy tornateremmel, könyvtárral, tanári- és igazgatói szobával, s mindehhez korszerű fűtés bevezetése is társult. Összességében egy igen modernül megépített új otthont kapott a sok kis tanuló a korábbi évek szűkössége után. 14

17 A hat évfolyammal működő iskolába felállították a Kereskedő Tanoncz-iskolát, mivel a szomszéd kerületekben túlzsúfoltság volt. Egy előkészítő, egy első és egy második osztálynyi nebulót vettek fel. Év elején még csak 143 főt, ám év közben még újabb 60 főt. A tanonc a 12. életévét betöltő, két polgári osztályt elvégzett olyan diák volt, aki a munkaadójával érvényes szerződésben állt. Három évig tartott a képzésük, melynek során elsősorban szakmai képzést kaptak hetente három munkanapon délután. A tanonc iskolába járását köteles volt biztosítani a munkaadó iparos és kereskedő az évi iparostörvény alapján. A XX. századba átlépvén az első tanév - az 1900/1901-es - annyiban volt rendkívüli, hogy a jelentkezők száma már az ezres létszámot is átlépte tanuló 18 osztályban végzi napi feladatait. (Plusz 352 tanonciskolás.) A tanév legfőbb eseménye az Országos Tornaversenyen való részvétel volt, ahol az országosan megjelent 4000 ifjú között sikeresen szerepeltek a mi iskolánk 5-6. osztályos tanulói is. Az igazi nagy sikerekre még néhány évet várni kell, akkor viszont sokáig fognak dicsfényben ragyogni. Egy kis kitérő a Kertész utcai iskola első lakói ( ) A következő évtől a tumultust enyhítette egy új iskola létrejötte, ami némi kitérőt jelent az eddigi történeti leírásban, de egyben egy bonyolult és új összekötő kapocs is jelenlegi iskolánkkal. Ugyanis egyes gyerekek, osztályok és tanárok Wesselényi utcai épületből való áthelyezését eredményezte az újonnan létrehozott Nagydiófa Utcai Községi Nyilvános Fiúiskola. Az 1901/1902. első tanév tíz osztályába járó 420 tanulót a nagy tekintélynek örvendő Szécskay István igazgatta 1905-ben bekövetkezett haláláig. Őt egy évig dr. Ágh Géza követte, majd három évig, között Hochrein Lajos vezette az iskolát ban már 627 tanuló járt ide, s ezzel ismét zsúfoltság alakult ki. Néhány osztályt most már innen is más iskolákba kellett átirányítani ben ismét vezetőváltásra került sor Hittig Lajos személyében. Az éppen tíz éve alakult iskolának 1911-ben új helyre kellett költöznie, a Kertész utca 30. alatti, Reischl Gusztáv által tervezett, újonnan felépült épületbe. A korabeli leírás alapján az egész ország legjobban épített s legcélszerűbben beosztott polgári iskolája volt. (Hittig Lajos igazgató tollából). Ilyen formán ezek a tanulók voltak a mai 15

18 iskolánk első lakói, növendékei között találhattuk, többek között, a későbbi nagyhírű írót, Rejtő (Reich) Jenőt. Füst Milán Rejtő Jenő Itt kaptak elhelyezést még a Dob utcai polgári iskolások is: összesen 14 osztályban több mint 500 tanulóval kezdték meg az új életet ban egy új felsőkereskedelmi iskolának is helyet kellett adni, s így évről évre egyre több teremre tartottak igényt a bővülő létszámuknak megfelelően. Itt tanított a kor akkorra már ismert két híressége: Füst Milán író magyart, és Germanus Gyula orientalista török nyelvet. A polgári iskolások egyre több osztályát kellett átvinni, elhelyezni a szomszédos Kazinczy utcai elemi iskola tantermeibe. A kettős elhelyezés olyan fokú bizonytalanságot keltett az itt élők körében, hogy az a beiratkozások egyre nagyobb csökkenéséhez vezetett. Az 1930/1931. tanév elején már csak öt osztály volt mindösszesen 193 tanulóval. Látva a gyereklétszám drasztikus megcsappanását a főváros közoktatási vezetése határozatával megszüntette a Kertész Utcai Községi Polgári Fiúiskolát, melyet legutóbb 22 éven át Hittig Lajos irányított. Az alsóbb osztályok tanulóit a lakásukhoz legközelebbi másik polgári iskolákba irányították át. Ezzel megszűnt ez a fiúiskola. 16

19 Germanus Gyula Folytatás a Wesselényi utcában ( ) Az 1901/1902. tanévvel visszatérünk a korábbi Wesselényi utcai iskolához. Látható, hogy csökkenő, de még mindig magas létszámmal működött. A polgári 17 osztályába 933 fő jár. Ekkor kezdi meg itt tanulmányait a későbbiekben elismert, nagyhírű író, Karinthy Frigyes. A tanonciskola továbbra is működött. Év elején oda is 354-en jelentkeztek. Tanév végére mindkét helyen erős fogyást lehetett látni a kimaradások, lemorzsolódások, illetve a tanonc-felszabadulások miatt. Az eredménye közel 150 fős csökkenés lett. De így lazábban elfért mindenki. Az év fő eseménye a sok kirándulás és színházlátogatás mellett az új Országház megtekintése volt. A év őszén nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról. Ellátogattak a Kerepesi temetőbe, és koszorút helyeztek el a díszes sírbolton. Év közben sok budapesti és környéki látnivalót néztek a diákok tanulmányi kirándulás keretében, de egy valami nehézséget jelentett a közlekedésben: a Dunán sorra épülő új hidakon szedett hídvám megfizetése (a pénzszűke miatt) a budai oldalra való átkelést megakadályoztajegyezték fel a korabeli értesítőkben. 17

20 Karinthy Frigyes (Budapest, 1925 körül) Fotó: Magyar Erzsi Színháztörténeti Tár Az 1903-as esztendő az iskola szerkezetében változást hozott: nem indították már a záró 6. osztályt, és ötödik is már csak egy volt. Sem igény nem volt rá, sem nem erőltették, hiszen a gimnáziumi, a felsőkereskedelmi vagy reáliskolákba való továbbtanuláshoz már elegendő volt a polgári négy osztálya is. Így az 5. és 6. évfolyam sorvadásra ítéltetett, még mielőtt törvény által megszüntették néhány év múlva. Ebben az évben tették meg az első tömeges, egész iskolát megmozgató kirándulást a Nagykovácsi út melletti erdőbe. Az egésznapos játékos verseny mindenki nagy megelégedésére szolgált. Ismét szomorúsággal zárták a tanévet: 1904 májusában örökre elbúcsúztak a magyar írók legelsejétől, Jókai Mórtól. A temetési ravatalához sokan elmentek iskolánkból is. Az 1904/1905. tanévben a polgári iskolába 907 fő, a tanonciskolába 426 fő iratkozott be. Ez utóbbi még igen magas létszám, de már itt is látszott a csökkenés. A környéken nyitott két új tanonciskolába sokakat átirányítottak, s év végére mindössze 304-en maradtak. Négy év után újra megrendezték az Országos Ifjúsági Tornaversenyt, melyen az 56 fős csapat Lukáts Kálmán tornatanár vezetésével sikeresen szerepelt. 18

21 1907. május 28-án először tartják meg a miniszteri rendeletben előírt Madarak, fák napját tornatermi foglalkozás, játék, verseny keretében. Az 1907/1908-as tanévben véglegessé vált, hogy a két befejező évfolyam az 5. és a 6. többet már nem indult. Az oktatásirányítás a felsőbb évfolyamokat felső kereskedelmi iskola néven egy új szakirányú iskolaként vezette be ban ünnepelte a hazai oktatásügy a polgári iskolák megalakulásának 40. évfordulóját, s szakemberek megerősítették a fontosságát, létjogosultságát. Ám ennek ellenére az iskolában hosszú időre eltűnt az 5. évfolyam is. A polgáriban a létszám így is közel 900 fő, a tanonciskolában év elején 300 főnél is több. A cél továbbra is a középosztály általános irányú nevelése-oktatása volt az elemi folytatása után, s a szükséges alapok megteremtése a felsőbb fokú oktatás felé. Művelt, képzett iparos és kereskedő osztály megteremtése, hisz két dologé a jövő (írta Simon Bertalan tanár): az iparé és a kereskedelemé. A következő években országos szinten tovább tárgyalták a polgári iskolák megreformálásának, fejlődésének kérdését, problematikáját. Közös megállapítás lett: a jövő iskolájában a természettudományoknak nagyobb szerepet kell adni. A tudomány és a gyakorlati élet között legyen és erősödjön a kapcsolat májusában tartották a polgári iskolák II. Torna- és játékünnepélyét a fiú- és a lányiskolák együttes részvételével. A főverseny vándordíját, az aranyhímzésű, selyem Rákóczi Vándorzászlót az iskola 10 fős csapata hozta el. Felkészítőjük Lukács Kálmán és Bábel Rezső tornatanárok voltak. Ezt a szép sikert még hosszú éveken keresztül megismételték, egészen 1924-ig. Az 1910-es évektől kezdődően itthon és a környező államokban is érződött a feszültség: kormányválságok, merényletek, annexiók jelezték a háború felé való sodródást az iskola életében is szomorú esztendő lett: az épületet az átvonuló katonaság szállta meg, a férfi tanárok nagy része bevonult, s helyettük a női tanerők tanítottak. A tanulók kerti és mezei munkával igyekeztek hasznossá tenni magukat, a háború miatt így tudtak hozzájárulni a hiányzó javak pótlásához. 19

22 Rajzóra 1912-ben az iskola erkélyén Ugyanez évben Péntek Ferenc tanár vezetésével megalakult az iskola cserkészcsapata 45 fővel. (1918-tól szünetelt, majd 1922-ben szerveződött újjá Dobay József irányításával.) Az esztendő a külső nyomorúságok, nehézségek mellett még egy szempontból fájdalmassá vált az iskola történetében: november 22-én meghalt iskolánk első igazgatója, Lád Károly. A főváros által adományozott díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Búcsúztatásán kellő méltatásban részesítették a kor oktatásirányítói, pályatársai. Mindennemű korabeli napilap megemlékezett róla csakúgy, mint az iskolájában a tanártársai és a tanítványai. A második korszak ( ): nélkülözések évtizedei A tantestület egyik korábbi tagja, Béky Dezső vette át az iskolavezetői stafétabotot. 20

23 1914 és 1918 között a tanítás tüzelőanyag-hiány és járványok miatt is többször szünetelt. A tanulók és a tanárok is rengeteg iskolán kívüli munkát vállaltak, mint pl. erdélyi menekülteket fogadtak be, szállásoltak el, betegápolásban, étkeztetésben és ruhakiosztásban is segédkeztek. Közösen a szolgáló szeretetet gyakorolták a mindennapokban. A háború sok nélkülözése, a sok nyomor és véres áldozat mellett az elveszett országot is meg kellett siratni. Ezek után egy még rosszabb időszak következett: az évi véres proletárdiktatúra. Erőszakosan akarta átalakítani az oktatást, s eltörölni a polgári iskolákat is. A szabadelvű oktatás bevezetésével új irányt mutatott, és kikezdte a háború előtti évek öt évtizedes fáradságos munkáját. Szerencsére hamar, az 1918/19. tanév végére véget ért ez a szellemi pusztítás, ámokfutás. Az elmozdított igazgatót, Béky Dezsőt visszahelyezte állásába a Tanács. Nagy lendülettel és tettrekészséggel állt a munkának, ám a folyamatos tanítást ismét a tüzelőanyaghiány szakította meg, ami miatt az 1919/1920. tanévben öt hónap iskolaszünetet rendeltek el. Majd a tanévet újabb szomorúság szakította félbe: március 14- én a második igazgatónk is eltávozott közülük. Helyébe ismét a tanári kar egyik régi, megbecsült tagja, Puhr József került. Puhr József Az 1921/1922. tanévben nem volt már rendkívüli szünet, visszatért a háború előtti rend, tisztaság, fegyelem és lassan a színvonal december 6-án, Szent Miklós napján ünnepélyes keretek között báró Wesselényi Miklóst választották meg az iskola patrónusának, s egyben névadójának is. Wessel Jenő rajztanár 21

24 három darabos életképet is festett a névadó báróról, s a képsort elhelyezték az iskolai folyosót díszítő arcképcsarnok már meglévő képei közé. Kodály fotójáról 1982-ben adták ki a képeslapot Dohnányi Ernő Az iskolában a művészeti-zenei oktatás is magas színvonalon folyt. A Borus Endre énektanár által vezetett gyermekkórus április 2-án Kodály Zoltán szerzői estjén nagy sikerű népdalbemutatót tartott. Az énekkar később évente szerepelt számos énekbemutatón. Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kleiber Erik és Walter Brúnó világhírű dirigensek is vezényelték az iskola kórusát. Rendszeres résztvevői voltak a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület hangversenyeinek december 7-én az Országos Magyar Dalosszövetség nagy díszhangversenyén is nagy sikerrel szerepeltek a Vigadóban Kodály-művekkel, ahol jelen volt a kormányzó is (ti. Horthy Miklós). 22

25 Az iskola énekkara Ebben az évben a parancsnokok sorozatos cseréjének következtében sajnos a cserkészcsapat egy rövid időre megszűnt, de már ősszel a Magyar Cserkészsszövetség főtitkárának, dr. Major Dezsőnek sikerült újjáalakítania. A cserkészet ebben az időben az ifjúság jellegzetes és fontos nevelési területe volt. Célja a hazafiasan érző, becsületes, tisztalelkű, másokért tenni akaró egyén kinevelése tavaszán a 220. sz. báró Wesselényi Miklós cserkészcsapatban 20 felavatott, 10 újonc és 10 apródcserkész végezte napi jellegzetes feladatait. A polgári iskola, mint új oktató-nevelő intézmény, ebben az évben ünnepelte megalakulásának a 60. évfordulóját, ez az iskola pedig immár a 40. évébe lépett. Erre emlékezve az iskola falán márványtáblát helyeztek el június 16-án egész napos ünnepség keretében. Cserhalmi Ágost igazgatóhelyettes szomorúan írta le feljegyzéseiben, hogy az éppen most létező polgári iskolák a négy évfolyamos keretben nem tudják beteljesíteni azt a feladatot, amire hivatottak lennének: az ország gazdasági felvirágoztatásához nélkülözhetetlen szakemberek kinevelését. A négy évfolyam 11 osztályában már csak 301 tanuló kezdte meg a munkát. A padokban a korábban megszokott zsúfoltságnak nyoma sincs már gyerek lézeng osztályonként a tantermekben a sok régi, nagyhírű kolléga Borus Endre, Wessel Jenő, Germány Margit, Hilbert Károly - segítő keze alatt. Újítást jelentett az iskola életében a délután 2-től 5 óráig tartó 23

26 napköziotthon megszervezése tanári felügyelettel a jobb tanulmányi előremenetel érdekében. Az 1929/1930. tanév első napjával negyvenévi, iskolában eltöltött, fáradhatatlan pedagógusi munkáját bevégezvén nyugdíjba vonult Puhr József igazgató. Az iskola sorrendben 4. igazgatójának Ispánovits Sándort nevezték ki. Az 1930/1931. tanévtől kezdődően az iskolában megélénkült az ifjúsági élet egy újonnan kialakított formában, az Önképzőkör keretében. Ebben gyakran felolvasó- és szavalóesteket, valamint zeneelőadásokat tartottak az újonnan idehelyezett Triznyai László tanár vezetésével. Előre című lapjukban rendszeresen beszámoltak mozgalmas munkájukról. 1931/1932-ben a 28 évet itt oktató, neves testnevelő tanár, Lukáts Kálmán nyugdíjba vonult. Ő volt, aki 14 éven át között a nevezetes Rákóczi vándorzászlót fiaival megszerezte és itt tartotta. Az év ismét megrázó eseménnyel kezdődött: elhunyt a másik nagy öreg, Wessel Jenő híres-neves rajztanár, aki 25 évet ebben az iskolában tanított. A haza nagyjairól készült saját festményei Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Jókai, II. Rákóczi Ferenc, báró Wesselényi Miklós és az iskolaigazgatóké - az iskola falain díszelegtek sokáig, sokak tetszésére, megelégedésére. Az iskola tanulói létszáma ismét ugrásszerűen emelkedett, egy híján 500 fő volt. A szegénység olyannyira érződött a gazdasági hazai- és világválság miatt -, hogy a tandíj alól a gyerekek háromnegyede mentességet kapott. A már 70 főnél is nagyobb létszámú cserkészcsapatot Fodor Endre parancsnok vezette, s egész éven át lázasan készülődtek a nagy eseményre, a IV. Világ Jamboree-re (cserkésztalálkozó), ami az év talán legjelentősebb hazai eseményének számított. Két héten keresztül a nyári szünidőben Gödöllőn vetélkedett a 46 országból idesereglett kiscserkész, illetve tiszt a főcserkész, Lord Baden Powell és Teleki Pál személyes vezényletével. Tanulóink az előírásos formasapkát viselve - br. Wesselényi Miklós címérével ellátva - jelentek meg 12 fős küldöttséggel. Az emlékezetes esemény után néhány héttel nagy változás történt az iskola történetében. 24

27 Költözés a mai épületbe béke majd háború ( ) 1933 szeptemberében a Wesselényi utcából átköltöztek a Kertész utcai épületbe, amit a korábban említett polgári iskola birtokolt 22 éven át, 1931-ig. Mellette felsőkereskedelmi iskola is működött itt 1916-tól kezdődően a költözés évéig, 1933-ig. Most ővelük cseréltek helyet. A húszas-harmincas években itt tanított több híres-neves tanár is, mint Füst Milán, Germanus Gyula és Rubinyi Mózes. (Ma a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola működik az épületben.) Az újabb lakhely korszerűbb, de sokaknak fájt a szíve a költözés miatt a régi épülethez kötődő sikerek emléke okán. Az alagsorban kialakított zuhanyzó, szárító, öltöző létrehozásával megvalósulhatott a napi rendszerességű mosakodás, nem kötelező jelleggel. Ugyanis a tanulók csak egyötöde rendelkezett otthon fürdőszobával vagy csak egyszerűen fürdőkáddal. A napi tízperces tusolással nagyban megváltozott a gyerekek testi higiéniája, tisztasága, amire nagy hangsúlyt fektetett az igazgató. Az 1934/1935. tanév szokás szerint a vallásfelekezetek szerinti istentiszteleten való részvétellel kezdődött, majd Ágoston Béla címzetes igazgatótól búcsúztak el, aki 40 évi munka után megérdemelt nyugdíjba vonult. A közeli Zeneművészeti Főiskola középiskolai tanárjelöltjei tovább folytatták az évek óta fennálló óralátogatásaikat a neves Borus Endre tanár úrnál, illetve minta- és vizsgatanításaikat is itt végezték. A következő tanévben Ispánovits igazgató úr vette át a cserkészcsapat vezetését. A tantestületben nagy a jövés-menés. Két nagyhírű kolléga érkezett ebben az időben az iskolába: egyikük Teőke Andor festőművész-rajztanár. Hozzá is sok tanárjelölt járt ide a Képzőművészeti Főiskoláról, hogy elsajátítsák a tanítás szép és nehéz rejtelmeit. A másik neves, elismert tanár dr. Ilovay Sándor testnevelő, aki egyben a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének jegyzője, valamint a Magyar Főiskolai Sportegyletek Egyesületének elnöke. A sportolásra egy új lehetőséget is teremtettek azzal, hogy a Nemzeti Sportuszodába is rendszeresen eljárhattak, s ott kezdő- és haladó szinten úszásoktatásban részesülhettek. 25

28 Ettől az évtől kezdve egy új kezdeményezés jött létre: szülői értekezleteket már osztályonként külön-külön is tartottak az évi három általános, közös szülői megbeszélés mellett. Ezzel a család és iskola között jobb és bizalmasabb viszony megvalósítására törekedtek. Az újdonsült cserkészeket személyesen gróf Festetics Pál, a székesfőváros cserkészcsoport-vezetője avatta fel, s létszámuk a tisztekkel együtt kereken száz fő volt. Új, nemes, ma is irigylésre méltó kezdeményezést valósított meg az iskola ifjúsági vöröskeresztes csoportja: a tornateremben karácsonyra elkészített játékok eladásából befolyt összegből szegény sorsú társaiknak vettek ruhát, apró ajándékokat. Tanév végi bizonyítvány, 1936/1937 Az 1936/1937-es tanévben egy új, szokatlan témájú oktatási terület került bevezetésre: a légoltalmi ismereteké. Valami szomorú dolgot vetített ez előre. 26

29 Télen az iskola udvarán jégpályát létesítettek, s 24 jégnapon át a téli sportok örömeit élvezhették a nebulók. A tanév végén a Népligetben épített Fővárosi Diákstadion avató ünnepségére kiment az iskola apraja-nagyja. S nem telt el még a tanév, újabb különleges esemény történt: május 31-én, először a hazai iskolák történetében, felavatták az Iskolarádiót. Minden tanteremben, a folyosókon és az udvaron hallható, hallgatható, a házi stúdióból közvetített adás szolgált érdekes információkkal. Innentől kezdve a tanév során bármikor a rádió műsorszámait, a házi műsorokat, zeneszámokat és fontos üzeneteket is el lehetett juttatni a tanuló ifjúsághoz. Az avató ünnepségről a Budapesti Rádió helyszíni közvetítést sugárzott. Érdekesség, hogy a tárgyi beszerzés anyagi feltételeit a növendékek a Cserhalmi Ágost számtan-mértan tanár vezetésével megvalósított narancshéjgyűjtésből teremtették elő. Az 1937/1938. tanévben az épület földszinti és 1. emeleti tantermeibe szabóipari tanoncokat helyeztek el délutáni oktatás keretén belül. Öt éven át, 1942 nyaráig működött itt ez a képzés. Az 1938-as esztendő egész országra kiterjedő, kiemelkedő eseménye a Szent István Emlékév megünneplése volt. Ekkor tartották az Eucharisztikus Világkongresszust is Budapesten, melyen az iskola 100 tagú cserkészcsapata is részt vett. A négy évfolyam tizenkét osztályában a 485 beírt tanuló az év során nagyon sok ünnepi készülődéssel töltötte napjait. Az előző évben beszerzett rádiót már minden nap, mindenki örömére hallgatták. Újabb technikai eszköz is megjelent: a diavetítő és a filmvetítőgép, ami a szemléltetést segítette az oktatásban. Ez volt az 50. tanév. Derű, öröm mindenhol: Nagy-Magyarország képe derengett fel, hisz visszakerült Felvidék és Kárpátalja. Még nem szűrődött be az árnya, még nem érződtek az elkövetkező évek borzalmai, ami az iskola életét is felkavarta. Az 1939/1940-es tanévben jelentősen csökkent a tanulólétszám: év elején alig több mint 400 diák volt már csak a 11 osztályban. Egyre többet lehetett látni a tanulók körében a szegénységet, a nélkülözést. Rendszeresek lettek a gyűjtések, adományozások, a segélyezések, amelyek könyv, élelmiszer és ruhanemű formájában történtek. Már csak három központi, kötelező iskolai ünnep volt: 27

30 október 6-a, március 15-e és anyák napja. A korábban megszokott, bevezetett iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokat megtartották: úszás, zenehallgatás, német társalgási tanfolyam, tanulmányi kirándulások, cserkészet. Az énekzeneoktatást egy évig a neves Kopeczky Alajos tanár tartotta. A tanév végén 4 év cserkészparancsnoki, 11 év iskolavezetői és 40 év tanári munka elteltével Ispánovits Sándor igazgató is elbúcsúzott, nyugdíjba vonult. Helyét korábbi helyettese, Triznyai László magyar-történelem szakos tanár, az Önképzőkör vezetője vette át. Az ő helyét az igazgatóhelyettesi poszton Cserhalmi Ágost kapta meg. Az 1940-ben kezdődő tanévben már az iskolában is érződött a háború szele. A testnevelő tanár (egyben légó-parancsnok) diáktakarékossági egyletet hozott létre Diák Kaptár elnevezéssel. A katonai események miatt nem volt cserkésztáborozás. Érthető okokból tovább apadt a diáklétszám: már csak 377 gyerek iratkozott be év elején. Év közben is volt lemorzsolódás elköltözések miatt. A polgári iskolák körzethatárainak módosítása miatt további drasztikus csökkenés történt 1941-ben. Év elején még 333 tanuló volt kilenc osztályban, év végére alig 300 fő. A cserkészet vezetését Fodor Endre után Dobó István magyar-német szakos tanár vette át. Itt is egyre fogyott a létszám, egyre kevesebb az érdemleges iskolai esemény. Háború, ínség, fenyegetettség. Az 1942/1943-as tanévben váratlanul egy plusz osztály lépett be. Tíz osztályban 378 tanuló kezdte meg a tanévet. Kopeczky Alajos énektanár visszajött az iskolába, Cserhalmi Ágost tanár-igazgatóhelyettes elment nyugdíjba. Az általa elsőként megvalósított iskolarádió mindenki számára emlékül ottmaradt. Szénhiány miatt a téli szünet egy hónaposra bővült. A diákok nyelvőr szolgálatot láttak el, a Diákkaptár takarékossági mozgalom csúcsra volt járatva. Az általuk összegyűjtött, majd eladott hulladékok árát kamatostul megkapták a negyedik iskolaév végén. Önképzőkör, rajztanfolyamok, német társalgási szakkör működött az iskola falain belül. Egy-egy kirándulást, hangversenyt és ünnepélyt is megtartottak. A földszintre és az első emeletre székesfővárosi fiúés leány népiskolát költöztettek be a környék épülethiánya miatt. A tágas tornatermet éveken át az Élelmiszerjegy Hivatal foglalta el. 28

31 Az 1943/1944-es tanév a háborús események fokozódása miatt nehezen, csak november 3-án indulhatott el. A 395 tanuló csak rövid ideig, több megszakítással, nehézkesen tudott tanulni. Sokan sok helyről jöttek az épületbe: a földszinten és az első emeleten tovább tanultnak az elmúlt év után a fiú- és leány népiskolások, februártól befogadták még a szomszéd kerület műszerész iparostanoncait is. Ám március 24-én már kiürítették az iskolát: a német katonaság részére foglalták le. A tanévet március 31-én a Dohány utca 32. szám alatti polgári leányiskolában fejezték be április 5- ei bizonyítványosztással. A tanév így még öt hónapig sem tartott. Az 1944/1945-ös tanévben a környéken is dúltak a harcok. Az ősszel hét osztály 340 beiratkozott tanulójából év közben a folyamatos menekülés, vidékre költözés miatt sokan kimaradtak, eltűntek. A tanítás október 2-án kezdődhetett meg, s október 27-ig váltakozva folyt hol itt, hol a Dohány utcai iskolában. Utána a gyakori bombatámadások és a német katonaság beszállásolása miatt csak március 1-jével lehetett ide visszajönni tanítani. (Pest január 18-án, egész Budapest február 13-án szabadul fel.) Az iskola környéke az ostrom idején (Nagykörút, 1944) 29

32 Februárban a tantestület egésze részt vett a romeltakarításban. A tetőzet jó része elpusztult, a 3. és 4. emelet beszakadt, lejjebb több tanterem fala is beomlott. A tanítást csak a tornatermi öltözőben és a 2. emeleti tantermekben folytathatták. A Budáról bejáró tanárok a hidak felrobbantása miatt nem tudtak Pestre átjárni tanítani, így ők budai iskolákhoz lettek beosztva. A katonaságból öt férfi tanár nem tért vissza. Március 5-én az ostromot a Teréz körúti lakásában átélő Triznyai László igazgató meghalt. Utóda, a sorban immár 6. iskolavezető, a romos épületben Sándor Gyula Miklós lett. Márciustól az ő vezetésével folytatódott a gyerekek tanítása, s a tanév befejezése. Az év során két ünnepélyt tartottak: májusban a szabadság ünnepét és júniusban az anyák napját. Július 7-ével zárták a tanévet. Új korszak nyitánya (1945- ) A háború utáni első tanév szeptember 5-én kezdődött felekezeti hovatartozás szerinti istentisztelettel. A fűtetlen és ablak nélküli termekben csak csökkentett óraszámmal lehetett tanítani. Ezért december 1-jétől március 1-jéig szünetelt a tanítás. A tanárok a lakásokhoz kijárva felzárkóztató foglalkozásokkal pótolták az elmaradt órákat. Svédek által felállított konyhán száz fő kaphatott ingyen ebédet. Az újonnan felállt kormány rendelete alapján ettől az évtől kezdve a belépő új évfolyam számozása a régi polgári 1. osztály helyett, 5. általános iskolai osztály lett. Az elemi és polgári iskolákat fokozatosan felváltják a nyolcosztályos általános iskolák. A korábbi magasabb évfolyamokon tanulók folyamatosan fejezték be kimenő rendszerben tanulmányaikat. Hét osztályban 40 körüli átlagos osztálylétszámmal 317 nappalis járt ekkor az iskolánkba. Ezen kívül 281 magántanuló is volt. Délutánonként nyolc tanteremben polgármesteri engedély alapján az izraelita polgári iskola működött az épület 2. és 3. emeletén. A cserkészetet továbbra is engedték működni. Új vezetője dr. Horváth István lett. A Zeneművészeti Főiskola énektanár-jelöltjei egész éven át tanítási gyakorlatra jártak át, mint korábban. Sándor Gyula Miklós még egy évet vezethette az új rendszerű iskolát, Kertész Utcai Körzeti Általános Iskola néven. Az ő munkásságát, szintén csak két év erejéig, Bálint Árpád folytathatta 1947 és

33 között. Irányítása alatt hagyták el az iskolát az első újonnan végzett 8. osztályosok 1949-ben. A következő tanévet már Pethes Endre irányításával végezte a tanári kar és a nagy létszámú gyereksereg ben a Budapesti Tanárképző Főiskola az épületben külön-külön működő fiú- és leányiskolát együttesen Gyakorló Általános Iskolává szervezte át. A neves matematika-fizika tanár, Öveges József mint a Budapesti Pedagógiai Főiskola fizika tanszékvezető tanára segíti és figyelemmel kíséri az iskolánkban folyó fizikaoktatást. Félévi és év végi bizonyítvány az 1952/53-as tanévből 31

34 A következő, 1952/1953-as tanévet már egy új vezetőre bízták, dr. Szakál Jánosra, akit 1953-ban egy új igazgató, Kiss Béla váltott fel a vegyes fiú- és leányiskola élén ben a Tanárképző Főiskola megszűnt, ám a Fővárosi Zeneiskola gyakorló iskolai helyeként megmaradt az iskola, de ismét kettéosztották. A lányiskolát a korábbi igazgató, Kiss Béla vitte tovább, a fiúiskola vezetését Gólisz Ferencre bízták. Utóbbi vezető is csak négy évig dolgozhatott itt, mert 1959-ben egy másik kerületi iskola (Hernád utca 3.) vezetését bízták rá. A következő, 1959/60-as tanévben a két iskolarész újból egyesült. Új nevet is választottak: Fáber Oszkár Általános Iskola lett. (Sokunk számára a névadó személye még ma is ismeretlen. Munkásságát, tetteit a mai lexikonok már tárgyilagosan leírják: a Tanácsköztársaság idején a Vallásügyi Likvidáló Bizottság vezetője, kommunista élharcos stb. Nem meglepő az 50-es években az iskola ilyen névválasztása.) Az egyesülés ellenére még hosszú évekig a 60-as évek közepéig mind az osztályok, mind az úttörőcsapat is külön működött: külön voltak a lányok és külön a fiúk. Az úttörőmozgalomban a fiúcsapat Várbíró Ferenc csapatvezető irányításával Budapest legjobbjai közé küzdötte magát. Tőle dr. Nagy Lajos vette át a stafétát, majd dr. Aggod Józsefné. A lányok különálló mozgalmi csapatát Polgár Gyuláné irányította a két csapat egyesüléséig. Ennek a kornak egyik különleges oktatási formája volt a dolgozók iskolája is. Ide az olyan dolgozó fiatalok jártak, akik ilyen-olyan oknál fogva lépéshátrányba kerültek, kimaradtak a normál nyolcosztályos iskolarendszerből. Röviden: túlkorosakká váltak ben Loránd Ferenc vezetésével az iskola épületében, de elkülönülten elindult, és hét éven át tartott a VII. kerületi Dolgozók Általános Iskolája. A több száz délután bejáró fiatalember egy újfajta oktatási-nevelési kísérlet részesévé vált. Erről az időszakról részletesen és izgalmasan számolt be az igazgató úr az 1976-ban a Magvető Könyvkiadónál megjelent A Kertész utcaiak című könyvében is. Alcíme Iskolám története volt. 32

35 Loránd Ferenc könyve (Magvető, 1976) Mihályfy Sándor dokumentumfilmet forgatott iskolánkban 1972-ben Az iskola neve közben egyszerűsödött, s a változás szele elvitte a korábbi, talán nem vállalhatót: Kertész Utcai Általános Iskola lett 1965-től. Az új név a továbbra is megmaradt zeneiskolai gyakorlóiskolai státusznak és a nagyszerű oktatógárdának köszönhetően jól csengővé vált. A 600-as létszám hamar 700-ra nőtt, majd a 800 fölöttit is elérte. Ezért délutáni oktatást is be kellett vezetni. A közel két évtizednyi kissbélás időszakban az itt tanuló tehetségek tucatjai bizonyították a későbbiekben az itteni magas nívó és jó szellem erejét. Elismert művészek, sportolók, írók, tudósok, politikusok, mesteremberek vitték és viszik ma is hírünket a nagyvilágba. Felsorolni is nehéz lenne az ekkortájt idejárt hírességeinket, akik a kultúra, művészet, tudomány, sport területén a későbbiekben nagyot alkottak: Korda György, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Presser Gábor, Demjén Ferenc, Lezsák Sándor, Buda Béla, Konfár Gyula, Falvay Attila, Szirányi János, Klampár Tibor. A névsor nem teljes, ezért a kimaradottaktól elnézést kér a szerző (H. I.). Kiss Béla 1971-es halálával a megüresedett igazgatói helyet, immár sorrendben tizenkettedikként, a korábbi fiúcsapat-vezető, dr. Aggod Józsefné pályázta meg s nyerte el. Ekkor az újonnan megalakult, már egységes úttörőcsapat száma és neve: Számú Bolgár Elek Úttörőcsapat volt. Élére Varga Gábor fiatal, pályakezdő kollégát választották meg, aki néhány év elteltével az akkori Alsóerdősor Utcai Általános Iskola igazgatója lett. 33

36 1972-ben a Központi Sportiskola (közismerten KSI) segítségével beindulhatott az emelt szintű testnevelés oktatása, s a tagozatos diákok hamar bebizonyították tehetségüket. Pajter Anna testnevelő tanár vezetésével Csisztu Zsuzsa, Papp Ágota, Budai Ágnes, Kristály Tímea, Szűcs Erzsébet és még további tornászok, versenyzők tették le névjegyüket a magyar sport asztalára. Ekkori diákunk volt a későbbi világbajnok asztalteniszező, Klampár Tibor is ban az iskolaigazgatót kerületünk tanácselnök-helyettesévé választották, s a vezetői feladatokat Szűcs Ervinné dr. kapta meg. A testnevelés és a zene kiemelkedő oktatása tovább folytatódott. Alig két év elteltével Romácz József kapta meg újonnan az iskola vezetését. A tanulók egyre emelkedő létszámához újabb és újabb tanárokat kellett felvenni. Nagy volt a jövés-menés. A mindössze egy évig megbízott igazgatót az egyik közeli kerületi iskola irányítására szerződtették el ben utóda Nagy Nándorné lett, aki kétévi, reggeltől estig tartó áldozatos munkájával próbálta meg a félig idős, félig fiatal tantestületet összekovácsolni, az igen nagyra duzzadt diákság részére biztosítani tantermet és nívós oktatást, valamint a lassan pusztuló épületet rendbe tetetni. Két nehéz, munkás év után megérdemelten nyugdíjba vonult. Korábbi helyettese, Gerák Miklósné lett egy évre megbízva a további iskolavezetéssel. Az újítások évtizede ( ) 1986-ban dr. Váradi Iván Attila földrajz-rajz szakos tanár kapott vezetői megbízást. A régi hagyományokat megtartván sok újítást hozott évről évre iskolánk életébe. Az első éve jórészt az iskola fűtés-korszerűsítésével telt. Majd 1987-ben elsők között alakítottunk Diáksportkört (DSK) hét szakosztállyal a gyerekek nagy-nagy örömére. A tantestület és az osztályok is év közben és nyáron is túrák, kirándulások, erdei iskolák sorát szervezték, tartották. A bátrabbak már külföldre is elmerészkedtek, főleg a környező országokba. Az 1988/1989-es tanévben az iskola fennállásának 100. évfordulójára egész évben lázasan készültünk előadásokkal, vetélkedőkkel, kiállításokkal. Az iskola színjátszó körének első bemutatkozása az Almássy Téri Szabadidőközpontban volt a Lúdas Matyi című színdarabbal (dr. Poncsák Istvánné és Bendzsák István rendezésében). A következő évtől kezdve minden évben elmaradhatatlanná és nagysikerű rendezvénysorozattá vált a Kertész utcai napok tavaszi eseménysora. 34

37 Iskolánk alapításának 100. évfordulójára kiadott emlékkönyv Tanulóink létszáma stabilan 700 fölött volt, a sok gyereknek sokféle tagozat beindításával próbáltunk tehetségük kibontakozásában segítséget nyújtani. Alsóban a testnevelés, nyelvi intenzív fejlesztés, felsőben az ének, második idegen nyelv, informatika és fakultációk szabad választása segítette diákjaink jobb tanulmányi előmenetelét. A rendszerváltással megjelent a Diákönkormányzat, valamint az Iskolaszék szervezete is. Lassan, de biztosan bejött az iskolába is a demokrácia szelleme ben nagy szerkezeti változás állt be: megpályáztuk és engedélyt kaptunk Gép- és Gyorsíró Szakiskola két osztályának a beindítására, amit nevünkben is megjelenítettünk. A lassú gyerekfogyást így kissé mérsékelni lehetett, de a következő években mégis láthatóvá vált, óhatatlanul bekövetkezett. Nem lehetett megállítani a folyamatot, mivel egyre több alapítványi és egyházi iskola jelent meg, és elkezdődött a korosztály apadása. (1986-ban 710 fő, 1988-ban 660 fő, 1992-ben még 635 fő és 1997-ben összesen már csak 532 tanuló járt ide.) Másik újdonság volt ebben az időben, hogy a háború előtt itt működő 29. sz. Solymár cserkészcsapatot újjáalakítottuk, felébresztettük álmából. Rövid ideig 35

38 tartott ez a kísérlet, de megpróbáltuk ezt a szép, régi hagyományt feleleveníteni (cserkészparancsnokuk Hegedűs Imre volt). Az ELTE tanárjelöltjei hétről hétre látogattak hozzánk, megszokottá váltak az óralátogatások, bemutató órák, holott már nem voltunk gyakorlóiskola. A színi előadások évről évre egyre sikeresebbnek bizonyultak, s az áttörés számukra az 1994/1995-ös esztendő lett: Bubik István nagyhírű színművész pártfogásával megalakult a színi tagozat ötödik osztályosokkal. Az informatikaoktatás lassan egyre nagyobb teret nyert, csak folyamatosan pályázni kellett anyagi forrásokra ban a szakképzés tartalmát korszerűsíteni kellett, ezért a szakiskolai tanulóinknak már szövegszerkesztői ismereteket oktattunk, s ezt az iskolai névváltoztatás is megjelenítette: Művészeti Általános Iskola és Szövegszerkesztői Szakiskolává váltunk. (A évig, a következő nagyobb változtatásig maradhattunk ilyen formában, ilyen néven.) 1998-tól a törvényi változást követve szakmát már csak tíz osztály elvégzése után lehetett tanulni, választani. Elindítottuk először a 9., majd a 10. pályaorientációs osztályokat a későbbi szövegszerkesztői szakma megszerzése érdekében. Ehhez sok új kolléga, új tudásanyag és sok új eszköz megszerzésére volt szükség. A 10. évfolyamot alapműveltségi vizsgával zárhatták le a tanulók. Ez a fajta zárás, mérési lehetőség azóta megszűnt, mint oly sok más. A 12. évfolyam végét számítógépes-szövegszerkesztői OKJ-s szakképesítéssel lehetett befejezni ben három nagy változás állt be az iskola életében: 15 év után távozott dr. Váradi Iván Attila igazgató, s utóda megbízással Juhász Ferenc lett fél évig. Még azon a tavaszon hosszú előkészítés, átalakítás után megnyílt egy új típusú, informatikát segítő oktató bázis: a MULTICENTER óvodai-, alsó tagozatos-, nyelvi- és zenei orientációval. A még nagyobb változás: az önkormányzat képviselőtestülete megadta az engedélyt szakközépiskolai osztályok indítására (2001. őszi kezdéssel) a szakiskolai csoportok kivezetésével, fokozatos megszüntetésével. A sikeresebb pályakezdéshez már nemcsak szakmát, hanem megfelelő szintű nyelvismeretet, számítógépes ismeretet és az érettségit is megszerezhették a 2005-ben végzett első érettségiző osztályok. Ezt a munkát már az újabb igazgató, Miltényi Gábor vezényelte le (iskolánk egykori diákja). Az igény erre az iskolatípusra egyre 36