A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
|
|
- Zita Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pesti Központi Kerületi Bíróság 15. B. V /2003/10. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, a március 11. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következı ÍTÉLETET vádlott aki on született, én anyja neve: lakóhelye: tartózkodási helye: vádlott címe bőnös: - önkényuralmi jelkép használatának vétségében. Ezért ıt a bíróság 1 (egy) évre próbára bocsátja. A nyomozás során lefoglalt és a Fıvárosi Bíróság Gazdaság Hivatala Bőnjel Csoportjánál Bj.390/2003. számon bevételezett, a bőnjeljegyzék 1. tételszáma alatt szereplı 1 db 5 cm átmérıjő kartonpapírból készült vörös csillagot elkobozza. Az eljárás során felmerült bőnügyi költséget a vádlott viseli. INDOKOLÁS Vádlott mőszaki és közgazdaságtudományi egyetemet végzett, szakképzettsége erısáramú villamos- és kutatásfejlesztési mérnök, valamint szakokleveles közgazdász. A Rt. fımunkatársaként dolgozik, melybıl havont forint jövedelme származik. Nıs, felesége, aki gyógypedagógus, havi jövedelme forint. Egy kiskorú gyermeke után tartásdíjat fizet. Vagyonát képezi a lakcíme szerinti ház ½ tulajdoni hányada. Büntetve nem volt. Vádlott, a párt alelnöke február 21. napján 16 óra körüli idıben a téren a párt által szervezett rendezvényen, ahol a sajtó képviselıin kívül mintegy fı vett részt, a ruházatán elhelyezett 5 cm átmérıjő vörös csillagot bejelentése után megmutatta és azt a helyszínt biztosító
2 rendırjárır intézkedéséig viselte. A bíróság a tényállást a vádlott, valamint T1, T2, T3 rendırtanúk, valamint T4, T5, T6 és T7 tanúk vallomása, illetve az ismertetett okirati bizonyítékok alapján állapította meg. Vádlott a bőncselekmény elkövetését ténybelileg beismerte, bőnösségét azonban vitatta. Elmondta, hogy a vörös csillagot valóban viselte a rendezvényen, melyet azért szervezett a párt, melynek alelnökeként tevékenykedik, hogy e munkásmozgalmi jelképet töröljék az önkényuralmi jelképek közül. Egy beszédet tartott, melyben be is jelentette, hogy a ruháján hordott vörös csillagot meg fogja mutatni, vállalva az emiatt indult eljárást, melyet próbapernek tekint és nemzetközi bíróságok elé kíván vinni. Így a beszéd befejezése után a zakójára tőzött csillagot megmutatta, de hamarosan jött két rendır, akinek kérésére azt ismét elrejtette, így az csak rövid ideig volt látható. Hivatkozott arra, hogy e cselekménye nem volt győlöletkeltı, kirekesztı, erıszakos, és nem azonosult azokkal a diktatúrákkal, amiket a vörös csillag jelképez. Magatartása nem volt sértı és aggodalmat keltı, a köznyugalmat nem zavarta meg, és ennek veszélye sem állt fenn. A vörös csillagot a történelmi múlt jeleként használta, így cselekménye a törvényben írt kivételnek minısül, ezért nem büntetendı. Bizonyítékokat csatolt arra vonatkozóan, hogy a vörös csillagot máshol is használják legálisan, így például pólók díszítéseként, és tiltott jelképeket tartalmaznak a kommunista testvérpártok logói, melyek megjelennek az általuk kiadott és hazánkban is terjeszthetı újságokon. Mivel pártja e pártokkal együtt kíván indulni az Európai Uniós parlamenti választásokon, indítványozta, hogy a bíróság az eljárását függessze fel és e megváltozott politikai helyzetre tekintettel kérje az Alkotmánybíróság új állásfoglalását e kérdésben. T1, T2 és T3 rendırtanúk elmondták, hogy a párt rendezvényének biztosítása volt a feladatuk. T1, mint parancsnok beszélt a győlés elıtt a szervezıként résztvevı vádlottal, akinek felhívta a figyelmét a vörös csillag kitőzésének következményeire, egyben utasította kollégáit, hogy amennyiben önkényuralmi jelkép használatát észlelik, intézkedjenek és igazoltassák az illetıt. A vádlott beszédet mondott, majd megmutatta a kabátjára kitőzött, jól látható vörös csillagot. Az igazoltatásban T2 vett részt, aki úgy nyilatkozott, hogy felszólításukra a vádlott felhúzta a kabátja zipzárját, így a vörös csillag csak rövid ideig volt látható, és így elıállításra sem került sor. T3 - kollégáitól és a nyomozati vallomásától eltérıen - azt állította, hogy a csillag viselését nem látta, csak a parancsnokától értesült róla, mivel ı hátrébb állt és csak az adatok felírásában vett részt. Valamennyi rendırtanú azt vallotta, hogy a rendezvényen fı vett részt, és a demonstráció békés hangulatú volt. A vádlott indítványára meghallgatott T4, T5, T6 és T7 tanúk egybehangzóan sérelmezték a vörös csillag önkényuralmi jelképpé nyilvánítását, mert valamennyien az elızı rendszerben - munkájuk és szolgálatuk elismeréseként - kitüntetésekben részesültek, melyet az akkori címer és így vörös csillag díszített, ezért most azokat nem használhatják és nem viselhetik. Közülük csak T5 vett részt a vádbeli rendezvényen, aki megerısítette, hogy vádlott a beszéde után a kabátján egy vörös csillagot viselt, amely rövid ideig, de jól látható volt.
3 Az egybehangzó vádlotti és tanúvallomások alapján megállapítható volt, hogy vádlott a párt rendezvényén a ruházatán egy 4-5 cm nagyságú vörös csillagot viselt. Ennek kitőzését a beszédében be is jelentette, de a gyors rendıri intézkedést követıen rövid idı múlva azt ismét elrejtette. A Ügyészség B. számú vádindítványában vádlottal szemben a Btk. 269/B. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vádat. A bíróság a cselekmény bőncselekménnyé nyilvánítása kérdésében osztotta az Alkotmánybíróság 14/2000. (V.12.) AB határozatában foglalt elveket. Nem a bíróság hatásköre, így a bőncselekmény megállapítása szempontjából nem bírt jelentıséggel a tanúk által megfogalmazott sérelem a korábbi rendszerben kapott kitüntetések használatának tilalmáról. A bíróság, mint jogalkalmazó szerv e kérdésben döntési jogkörrel nem bír, ebben az Országgyőlés, illetve a Kormány szervei jogosultak a döntéshozatalra. Ugyancsak nem a jogalkalmazó feladata egy politikai probléma, a külföldi kommunista pártok szimbólumainak használata miatt alkotmányossági eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. A bíróságnak a megváltozott politikai helyzetet, az Európai Unióhoz való csatlakozást csak a jogalkalmazó szempontjából kell és lehet érzékelnie, amennyiben uniós norma alapján kell döntenie. A hatalmi ágak elválasztásának elvébıl következıen azonban nem avatkozhat bele a pártok közötti választási küzdelembe, ennek politikai feltételeibe. E kérdéskör szabályozása szintén az Országgyőlés, illetve a Kormány feladata. A jogbiztonság elvét - melyet a bíróságnak is védenie kell - sértené, ha egy néhány évvel ezelıtt született alkotmánybírósági határozat újbóli felülvizsgálatát a bíróság a megváltozott politikai helyzetre tekintettel kérné. Mindezek alapján a bíróság nem tartotta szükségesnek az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróságtól új állásfoglalás kérését. Bár a Btk. 269/B. a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogát korlátozza, e politikai helyzetben szők körben ezt elfogadhatónak minısítette az Alkotmánybíróság. Az önkényuralmi jelképpé nyilvánított szimbólumok politikai diktatúrák jelképei voltak, amelyek bizonyos emberekben a mai nap is fenyegetettség-érzetet, konkrét tapasztalatokon alapuló félelmet keltenek. Ezen csoportokra tekintettel a büntetıjogi védelem szükséges és nem aránytalan. Ezért nem fogadható el a vádlotti védekezés, miszerint a rendezvény hangulata nem volt sértı és fenyegetı. A vádlott magatartása önmagában volt alkalmas a köznyugalom megzavarására, ezért tilalmazott. Nyilvánvaló, hogy a győlésen azok vettek részt, akik a vádlott politikai nézeteivel egyetértettek, a más nézeteket vallók távol maradtak. Így nem mérhetı, hogy e személyekben, akik áldozatai lehettek a vörös csillag jelképezte diktatúrának, a vádlott cselekménye milyen hatást váltott volna ki. A törvény csak bizonyos elkövetési magatartásokat tilt, köztük a nagy nyilvánosság elıtti használatot, mely e jelképek mögötti eszmékkel való azonosulás miatt lehet aggodalmat keltı, ezért sértheti az üldözöttek érdekeit. E bőncselekmény nem eredménybőncselekmény, így nem érinti annak bizonyítottságát az, hogy az érdeksérelem másoknál bekövetkezett-e. Így az, hogy a demonstráció békés hangulatú volt, a bőncselekmény
4 megállapítása szempontjából relevanciával nem bírt. Azt a vádlotti védekezést, hogy e jelképet csak a történelem, illetve a jelenkor eseményeirıl való tájékoztatás céljából használta, a rendezvényen elhangzott beszéd tartalma cáfolta. Ebbıl kitőnik, hogy a vádlott tisztában volt magatartása következményeivel, de ezt vállalta, sıt ügyét nemzetközi fórumok elé kívánta vinni. Az általa hivatkozott "próbaper" fogalma kizárttá tette, hogy a vörös csillagot ismeretterjesztı céllal viselte. Mindezek alapján a bíróság a vádlott bőnösségét a Btk. 269/B. (1) bekezdés b) pontjában írt önkényuralmi jelkép használatának vétségében állapította meg. A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítı körülményként értékelte a vádlott javára büntetlen elıéletét, kiskorú gyermekének eltartását és a cselekmény elkövetése óta eltelt idıt. Súlyosító körülményt terhére nem észlelt. A büntetéskiszabási körülményekre, a vádlott és cselekménye társadalomra veszélyességére és a bőnösség fokára tekintettel a bíróság a Btk. 37. szerinti büntetési cél eléréséhez a vádlottal szemben intézkedés alkalmazását elegendınek tartotta. Büntetés kiszabása a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel - melyet a jogalkotó a büntetési nemek meghatározásakor értékelt - szükségtelen volt. Ezért ıt a Btk. 72. (1) bekezdése alapján próbára bocsátotta. A próbaidı tartamát az enyhítı körülmények számát és súlyát szem elıtt tartva a Btk. 72. (5) bekezdésében írt tételkeret minimumában határozta meg. A lefoglalt vörös csillagot a Btk. 77. (1) bekezdés d) pontja alapján elkobozta. A bőnügyi költség viselésérıl a Be (1) bekezdése szerint határozott. Budapest, március 11. Dr. Kováts Katalins.k. bíró A kiadmány hiteléül:
5 Fıvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 22.Bf. 8737/2005/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a november hó 16. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következı VÉGZÉST: Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetıügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság március hó 11. napján kihirdetett 15.B.V /2003/10. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott lakcíme helyesen:...,... út, személyi azonosító száma:... INDOKOLÁS: Az elsı fokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést felmentés végett. A Fıvárosi Fıügyészség Bfel. 6930/2004. számú átiratában a fellebbezést más okból tartotta alaposnak, álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátás is eltúlzott, hiszen a vádlott személyében rejlı, és cselekményének társadalomra veszélyességi foka oly csekély, amely miatt elegendı a vádlott megrovása. A vádlott nyilvános ülésen tett felszólalásában felmentését indítványozta a továbbiakban is, mert álláspontja szerint jogosan használta a vörös csillagot, mint a párt választott képviselıje. A marxista ideológia szabad terjesztése lehetséges az országban, ezért az Alkotmány rendelkezését nem sértette, több szervezet is használja a vörös csillagot - még a Belügyminisztérium is -, ezért álláspontja szerint a felmentése megalapozott. A védı a nyilvános ülésen felszólalásában elıadta, hogy álláspontja szerint a Btk. 269/B. (2) bekezdése alkalmazásának van helye jelen esetben, hiszen a vádlott a Marx szobor elıtt tartott beszéde alatt viselte a vörös csillagot, így álláspontja szerint a történelem, illetve a jelen kor eseményeirıl szóló tájékoztatás céljából viselte azt, ezért a vádlott nem büntethetı. A fellebbezések és a fıügyészség átiratában foglaltak sem helytállóak. A kerületi bíróság ítélete a Be (2) bekezdés b./ pontja alapján megalapozatlan, mivel a tényállást hiányosan állapította meg. A másodfokú bíróság a Be (1) bekezdés a./ pontja értelmében a tényállást kiegészítette, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján a helyes és teljes tényállás megállapítható. A vádlott a vörös csillagot kb. ½ - 1 percig jól láthatóan viselte. (10. számú tárgyalási
6 jegyzıkönyv, 5. oldal, T1 vallomása) A fenti kiegészítéssel az elsı fokú bíróság tényállása teljes. Az elsı fokú bíróság a tényállást a feltárt bizonyítékokra alapította, az az iratok tartalmával megegyezik, és teljeskörő. A kerületi bíróság logikai hibát sem vétett. Ennek megfelelıen a másodfokú eljárásban is a Be (1) bekezdése alapján az elsı fokú bíróság által megállapított tényállás irányadó a másodfokú bíróság által végzett kiegészítéssel. Az elsı fokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból alappal vont le következtetést a vádlott bőnösségére, és cselekményét törvényesen minısítette. A megállapított tényállásból kitőnik az, hogy a vádlott politikai célzattal viselte a tiltott vörös csillagot, így a védı által hivatkozott Btk. 269/B. (2) bekezdésében írt büntethetıséget kizáró ok nem állapítható meg a vádlottal szemben. A jelenleg hatályos büntetı törvénykönyv az ötágú vörös csillag viselését - nagy nyilvánosság elıtti használatát - pönalizálja, ez pedig a tényállás szerint megtörtént, így a vádlott hivatkozása sem helytálló, hogy nem követett el bőncselekményt. Az elkövetés körülményeire és a feltárt súlyosító, illetıleg enyhítı körülményekhez igazodva alkalmazott az elsı fokú bíróság a vádlottal szemben intézkedést. A fıügyészség átiratában foglalt enyhébb intézkedés, a megrovás alkalmazása nem helytálló a vádlottal szemben, hiszen a vádlott személyében rejlı társadalomra veszélyesség, figyelemmel arra is, hogy az elsı fokú eljárás során és a másodfokú eljárásban is - szembehelyezkedve az ezt tiltó büntetı törvénykönyvi rendelkezéssel - viselte a tiltott jelképet, indokolja, hogy a Btk a alapján a bíróság a büntetés kiszabását próbaidıre elhalassza, hiszen csak egy ilyen súlyú intézkedés felel meg a Btk ában írt büntetési célnak. A fenti indok miatt a másodfokú bíróság a kerületi bíróság ítéletét a Be (1) bekezdése alapján tartott nyilvános ülésen, a Be (1) bekezdése értelmében helybenhagyta, és határozatát a (4) bekezdés alapján röviden indokolta. A kerületi bíróság nyilvánvaló elírás miatt tévesen tüntette fel a vádlott állandó lakcímét, valamint elmulasztotta feltüntetni személyi azonosítója számát, ezért azt a másodfokú bíróság pótolta. Budapest, november hó 16. napján Dr. Balázs Márta s.k. elıadó bíró. Péntek László s.k. a tanács elnöke. Fatalin Judit s.k. bíró A kerületi bíróság ítélete a másodfokú bíróság helybenhagyása folytán november hó 16. napján jogerıs.
7 A kiadmány hiteléül:. Péntek László s.k. a tanács elnöke
8 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.1.117/2008/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága Budapesten, évi március hó 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következı í t é l e t e t: Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetıügyben védıi útján a terhelt, és a legfıbb ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.V /2003/10. számú ítéletét és a Fıvárosi Bíróság 22.Bf.8737/2005/2. számú végzését megváltoztatja, a terheltet a Btk.269/B. (1) bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmenti; a büntetıeljárás során lefoglalt vöröscsillag elkobzását mellızi és kiadni rendeli a terheltnek. A felülvizsgálat során felmerült 1800 (egyezernyolcszáz)ft bőnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a március ll-én kihirdetett ítéletével a erheltet bőnösnek mondotta ki önkényuralmi jelkép használatának vétségében, és ezért 1 évre próbára bocsátotta. A bőnjelként lefoglalt, kartonból készült 5 cm átmérıjő vöröscsillagot elkobozta, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bőnügyi költség viselésére. A tényállás szerint a terhelt a cselekmény idején a Munkáspárt alelnöke volt február 21-én l6 óra körül a terhelt egy közterületen a párt által szervezett rendezvényen - ahol a sajtó képviselıin kívül mintegy fı vett részt - a ruházatán elhelyezett öt cm átmérıjő vöröscsillagot a jelenlevıknek megmutatta, és azt a helyszínt biztosító rendırjárır intézkedéséig a ruházatán láthatóan viselte. A bőnösséget kimondó ítélet jogalapja az volt, hogy az elkövetéskor és jelenleg is hatályos Btk.269/B. -ának (1) bekezdése egyebek között a vöröscsillag terjesztését, nagy nyilvánosság elıtti használatát, vagy közszemlére tételét - amennyiben ezzel súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg - pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett- a terhelt fellebbezett felmentése érdekében. A Fıvárosi Bíróság a fellebbezési eljárást június 24-én felfüggesztette, és az ügyet az Európai Közösséget alapító Szerzıdés 234. cikke alapján elızetes döntéshozatal céljából - a
9 hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mint alapvetı közösségi jogi elvnek az értelmezése végett - az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztette, arra figyelemmel, hogy az Európai Unió több tagállamában a baloldali pártok legálisan használt e jelképe a vöröscsillag. Az Európai Közösségek Bírósága október 6-án közölte, hogy nem tartozik a hatáskörébe az elıterjesztett kérdés megválaszolása. Ezt követıen a Fıvárosi Bíróság a november 16-án meghozott 22.Bf.8737/2005/2. számú végzésével az elsı fokú ítéletet, annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A Be ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében az iratok tartalma alapján a tényállást csupán annyiban egészítette ki, hogy a terhelt a vöröscsillagot kb. fél-egy percig jól láthatóan viselte. A terhelt fenti elítélése miatt kérelmet nyújtott be a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Köztársaság ellen (33.629/06. szám). Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi munkásmozgalom jelvényének viselése miatti elítélése az Emberi Jogok Európai Egyezménye /Róma l950./ 10. cikkelyét megsértve jogtalan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához főzıdı jogába. A 10. cikk szerint "1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. 2. E kötelezettségekkel és felelısséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerőségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetı alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minısülnek egy demokratikus társadalomban a zavargás vagy bőnözés megelızése, vagy mások jogai védelme céljából." Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a második szekciójában) a július 8-án kelt és október 8-án véglegessé vált ítéletével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok és Alapvetı Szabadságok védelmérıl szóló Római Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 10. cikkét. Indokolásában, egyebek közt a következıkre mutatott rá: Az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása a Magyar Köztársaság részérıl ugyan az elıreláthatóság követelményének megfelelı szabályozással történt, (ítélet 31. pontja) azonban az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésében oltalmazott véleménynyilvánítás szabadságának az e törvénnyel megvalósult korlátozására egyértelmő és nyomós társadalmi szükséglet nem állott fenn.(58.p.) A vöröscsillag ugyanis nem tekinthetı kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem a tisztességesebb társadalomért küzdı nemzetközi munkásmozgalom", valamint egyes - több tagállamban aktívan mőködı - törvényes politikai pártok szimbóluma is. (52.p.)
10 Miután a magyar jog kísérletet sem tesz a különbségtételre, a jelkép többértelmősége folytán a tiltás egy demokratikus társadalomban túlzottan széleskörő. (54.p.) A korlátozásra vonatkozó nyomós társadalmi szükséglet hiányát mutatja egyebek mellett, hogy a Btk.269/B. -ában meghatározott jogi szabályozás nem kívánja meg annak igazolását: a jelkép tényleges használata valóban önkényuralmi propagandának minısül-e. Így a tiltás a különbségtételt nem ismerı vonása miatt elfogadhatatlanul széleskörő, s nem tekinthetı olyannak, amely egy demokratikus társadalomban elismert, nyomós társadalmi szükségletnek felel meg. (56.p.) E magatartás alkalmazott szankciója az adott esetben ugyan enyhe, azonban mégis büntetıjogi szankció, ami nem volt arányos a törvényes céllal.(58.p.) A végleges ítélet kifejezésre juttatta azt is, hogy a jogsértés megállapítása önmagában megfelelı igazságos elégtételt nyújt mindazon nem-vagyoni kárért, amelyet a kérelmezı elszenvedhetett. * * * A Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fıvárosi Bíróság ügydöntı határozatai ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére utalva a Be a (1) bekezdésének g) pontja alapján, mind a terhelt - védıi útján - mind a legfıbb ügyész felülvizsgálati indítvánnyal élt. A terhelt a jogerıs határozatok megváltoztatását és a büntetıeljárás megszüntetését kérte, mivel a vád tárgyává tett cselekmény az ismertetett döntésbıl következıen nem képez bőncselekményt. A legfıbb ügyész a BF.2096/2008/1-I. számú indítványában utalva a Be ának (2) bekezdésében írt kötelezettségére is, kifejtette, hogy a Be a (3) bekezdésének alkalmazása mellett, az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatára tekintettel, a terhelt irányadó tényállásban rögzített cselekménye nem bőncselekmény. Miután a Be a (1) bekezdésének I/b. vagy I/c, illetıleg II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértés sem volt megállapítható, a jogerıs határozatok megváltoztatása, s a terheltnek az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bőncselekmény hiányában történı felmentése indokolt. (Értelemszerően - azt alaposnak tartva - csatlakozott a terhelt által elıterjesztett felülvizsgálati indítványhoz, és a két indítvány együttes elbírálását indítványozta). A nyilvános ülésen a terhelt és a legfıbb ügyész képviselıje felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta. A védı a legfıbb ügyész indítványának megfelelıen a terhelt bőncselekmény hiányában történı felmentését kérte. A Legfelsıbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokat az alábbiak szerint alaposnak találta. A Be a (1) bekezdésének g) pontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha nemzetközi szerzıdéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása, vagy a bíróság jogerıs határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerzıdés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát. Az Emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló Rómában november 4-én kelt Egyezményt (és kiegészítı jegyzıkönyveit) az évi XXXI. törvény kihirdette. A kihirdetett Egyezmény 46. cikkének 1) bekezdése szerint a szerzıdı felek magukra nézve
11 kötelezınek tekintik az Emberi Jogok Európai Bírósága végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. Ekként a Be.416. (1) bekezdés g) pontjában szabályozott felülvizsgálati feltételek teljesültek. A Be ának (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzıdéssel ellentétes jogszabály - nevezetesen a Btk. ma is hatályos 269/B. -a (1) bekezdése - figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni. E rendelkezésnél fogva, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltakra tekintettel, a terheltnek a felülvizsgálati indítványokkal támadott határozatok tényállásában leírt cselekménye nem bőncselekmény, tehát nem volt törvényes alap az elítélésére. Ezért a Legfelsıbb Bíróság, a Be ának (3) bekezdése alapján a jogerıs határozatot megváltoztatva, a terheltet a Btk.269/B. (1) bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bőncselekmény hiányában felmentette. A felmentés következménye, hogy a büntetıeljárás során a terhelttıl lefoglalt vöröscsillag elkobzására vonatkozó rendelkezést mellızni kellett, egyben a lefoglalt dolgot részére ki kellett adni, mivel az elkobzásnak a Btk.77. -a (1) bekezdésében szabályozott feltételei - figyelemmel arra is, hogy önmagában a vöröscsillag, mint politikai jelkép birtoklása nem jogellenes - nem állnak fenn. Miután a vádat az ügyész képviselte, az állam a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 30 napon belül, a külön jogszabályban meghatározott mértékben megtéríti a terhelt költségét, továbbá védıjének az eljárás során nem elılegezett díját és költségét. /Be ának (3) bekezdése/. Az alapügyben bőnügyi költség nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védıi díjként felmerült költséget az állam viseli (Be ának (1) bekezdése). A Legfelsıbb Bíróság ítélete a Be ának (1) bekezdésén alapul. Budapest, március 10. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. elıadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintézı MGy
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenA büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédı szervezet véleménye A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezetı
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenMAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT
MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: I. fejezet Bevezetı rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belsı szabályzatok összefüggése II. fejezet Általános
RészletesebbenFejér Megyei Területi Választási Bizottság 34/2014. (IX.15.) számú határozata
Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 34/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenAZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS
AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS A bíróság eljárásának formái Tárgyalás kötelezı, ha a vádlott büntetıjogi felelısségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. Nyilvános ülés, hasonló a tárgyaláshoz
RészletesebbenBÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE
BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága az EGUT Egri Útépítı Zrt. (Eger) I. r., a STRABAG Építı Zrt.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 52. 33.M.1356/2006/2006/6. A Magyar Köztársaság nevében! A Fıvárosi Munkaügyi Bíróság dr. Oláh Tamás jogász, Független Rendır Szakszervezet KKI Jogsegélyszolgálata
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember
RészletesebbenA büntetıeljárásban a másodfokú tárgyalás és a nyilvános ülés, valamint a harmadfokú nyilvános ülés lefolytatása és jegyzıkönyvezése 2
Dr. Háger Tamás 1 A büntetıeljárásban a másodfokú tárgyalás és a nyilvános ülés, valamint a harmadfokú nyilvános ülés lefolytatása és jegyzıkönyvezése 2 I. Bevezetés A büntetıeljárási cselekményekrıl a
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.11/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 12.M.8/2006/7. A Magyar Köztársaság nevében! A Fıvárosi Munkaügyi Bíróság a dr. Tordai Gábor jogtanácsos (a Független Rendır Szakszervezet részérıl, 1388 Budapest, Pf.: 52.)
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta
RészletesebbenA felperes módosított keresetében a Ptk a alapján az alperesek kártérítésre kötelezését kérte.
A panaszjog, mint a büntetıeljárásban igénybe vehetı rendes jogorvoslat igénybevételének elmulasztása miatt a felperes az ellene elrendelt nyomozati eljárással a vádhatóság és az elsıfokú büntetı bírósági
RészletesebbenFejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata
Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG :1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 : 33-104 fax: 33-303 /fax: 443-5733 : orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/547- /2012.P. Tárgy: alapvető jogot sértő
RészletesebbenPERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL A látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékő kereseti kérelem alapján kell megállapítani.,nincs
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.331/2004/4. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.154/2009/5.sz. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Martonyi és Kajtár Baker & Mckenzie
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a dr. Cziráki és dr. Icsu Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. Icsu Róbert pártfogó ügyvéd) által képviselt B. G. I.r. (Budapest) és a dr. Ócsai József ügyvéd által
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
Részletesebbenv é g z é s t : A bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 36/2010. (X.7.) számú határozatát helybenhagyja.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint elsıfokú bíróság dr. Sáhy Erzsébet ügyvéd által képviselt polgármesterjelölt kérelmezınek, - a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.171/2003/14. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi január hó 13. napján és 2004. február hó 10. napján tartott fellebbezési
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenV É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN! A garázdaság szabálysértés miatt és társai ellen indult szabálysértési ügyben a Debreceni Városi Bíróság Debrecenbe, 2011. április hó 16. napján gyorsított szabálysértési
RészletesebbenTájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl
Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! í t é l e t e t: A bíróság a felperesek kereseteit elutasítja. I n d o k o l á s :
Fıvárosi Bíróság 16.K.32324/2008/13. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Bíróság dr. Török Tamás ügyvéd által képviselt Flavin 7 Kft. (Maklár) I. rendő és a dr. Sallay István ügyvéd által képviselt
RészletesebbenMENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot
K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TİB I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.93/4 /2007. Tárgy:
Részletesebbenhatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)
A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 6. és május hó 7. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É
RészletesebbenBÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE
BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE (Határozatok az ügyészségi nyomozásban) Dr. Friedmanszky Zoltán vezetı ügyész Miskolci Nyomozó Ügyészség BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE I. A büntetı határozatok fogalma
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.3/2003/8. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 1. napján tartott nyilvános, fellebbezési tárgyalás alapján meghozta
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési
RészletesebbenSzám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/275-
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Ptk.79. /1/ bekezdése. Gyıri Ítélıtábla Pf.I /2007/5.szám
A sajtó-helyreigazítási kérelemnek nem szükségképpeni eleme az új tények megjelölésére irányuló igény, ez csupán lehetıség a jogosult számára. Amennyiben a kérelem megjelöli, hogy a sajtó mely tényeket
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.546/2010/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. Sz. jogtanácsos által képviselt OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA. mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Magyar Telekom Nyrt, ( Budapest) a Gazdasági Versenyhivatal
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.197/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi június hó 24. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenDEBRECENI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
DEBRECENI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Debreceni Munkaügyi Bíróság a Független Rendır Szakszervezet Központi Koordinációs Iroda Jogsegélyszolgálata (1136 Budapest
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: évi X. törvény, 98.. (1) bekezdés, , (1) és (3) bekezdése bekezdés, 102.
I. Az üzletrésztıke megszüntetése a közgyőlés-törvényben szabályozott - felajánlásával indul és valamennyi szövetkezeti üzletrész tulajdonos igazolt elfogadó nyilatkozatával, vagy a 2007. május 1. napjával
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-210/2007/22. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Best Reisen Utazási Iroda Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indított
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.6.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (49/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság szenátusának indokolással ellátott véleménye a házassági vagyonjogi rendszerekkel
RészletesebbenAz Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
RészletesebbenA Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
RészletesebbenNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1464/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/15130-10/2012. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: Melléklet: személyes adat a hatósági eljárás tárgyát képező honlap másolata
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi március hó 7. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A
RészletesebbenT. Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (8200 Veszprém, Vár u. 19.) Siklórepül Szövetség (1037 Budapest, Toboz út 7.)
T. Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (8200 Veszprém, Vár u. 19.) Siklórepül Szövetség (1037 Budapest, Toboz út 7.) képviseletében: Kardos István elnök közigazgatási határozat felülvizsgálata
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Bíróság 27. 11. K. 34. 04312007/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a KÖNYVMÍVES Könyvkiadó Kft (Budapest) felperesnek a GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (Budapest) alperes ellen verseny ügyben
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA, mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA, mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága az OTP Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (Budapest)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.060/2008/8. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla az OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest, hivatkozási szám: Vj-50/2007.)
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 44. (1) és (3) bek., Ptk.240.,.361. (1) bek.
A felszámolási eljárás egyezségkötéssel történı befejezését eredményezı egyezség a bejelentett hitelezıi követelések tekintetében ide érve a megállapodást ténylegesen meg nem kötı azon hitelezıket is,
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Ctv. 51. (6) (Gt.II. 47. ) Gyıri Ítélıtábla Cgtf.IV /2006/2.szám
I. Az iratbetekintés alapvetı tagi, részvényesi jogosultság, amelytıl a tag, illetve részvényes önmagában az üzleti titoksértésre hivatkozással nem zárható el. A vezetı tisztségviselık üzleti titok megóvására
Részletesebben1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebben