ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PANNÓNIA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. VAGYON- ÉS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI TERMÉKEIHEZ

Átírás

1 ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PANNÓNIA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. VAGYON- ÉS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI TERMÉKEIHEZ (NL 10001/7) Tisztelt Partnerünk! Köszönjük bizalmát, hogy ajánlatával Társaságunkat, a Pannónia Általános Biztosító Zrt.-t kereste meg. Kérjük az ajánlat aláírása elôtt figyelmesen olvassa el jelen ügyféltájékoztatónkat, mely a) a biztosító fôbb adatairól szóló tájékoztatást, b) a panaszkezelésrôl szóló tájékoztatást, c) az adatkezelésrôl és az adatvédelemrôl szóló tájékoztatást, d) a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, e) az üzleti titokkal kapcsolatos tudnivalókat, f) a biztosítók közötti adatátadási megkeresésekrôl szóló tájékoztatást, g) az irányadó jogot, valamint h) a szerzôdési feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl lényegesen eltérô rendelkezéseit foglalja magában. A biztosítási tevékenységrôl szóló évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) 4. sz. melléklete pontjai szerinti tájékoztatási kötelezettségének a Pannónia Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az általános biztosítási feltételek átadásával tesz eleget, mely általános szerzôdési feltételek dôlt betûvel vagy vastagon szedve, ezáltal külön kiemelve tartalmazzák a biztosítási szerzôdés legfontosabb jellemzôit. Kérjük, csak akkor írja alá az ajánlatot, ha biztos abban, hogy az ajánlat szerinti biztosítás mindenben megfelel az Ön igényeinek.tájékoztatjuk, hogy jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerzôdés részét képezi. I. Néhány szó a Pannónia Általános Biztosító Zrt.-rôl 1) A biztosító tulajdonosai az MKB Bank Zrt., valamint a CIG Pannónia Elsõ Magyar Általános Biztosító. Cégjegyzékszáma: Cg Nyilvántartja: A Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága Fô tevékenységi köre: nem életbiztosítás Székhelye: 1133 Budapest,Váci út 76. Tevékenységi engedély száma: E-II-251/2007 Székhelyének állama: Magyarország Adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH /2015, /2015 Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság. 2) Elérhetôségeink: Levelezési cím: 1133 Budapest,Váci út 76. Telefon: Fax: info@pannoniabiztosito.hu Honlap: 3) A biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: felügyelet). Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8 9. Elérhetôség: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levelezési címe: Budapest, BKKP Pf Központi telefonszáma Ügyfélszolgálati telefonszáma: Központi fax száma: címe: ügyfélszolgálat@mnb.hu 4) Biztosítónk a felügyelet által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünket fogyasztóvédelmi hatóságként a felügyelet ellenôrzi a) a fogyasztókkal szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott jogszabályokban elôírt rendelkezéseknek, b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseinek, c) a gazdasági reklámtevékenység alapvetô feltételeirôl és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek, Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax: NL 10001/7

2 II. d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggô szolgáltatások egyes kérdéseirôl szóló évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettségek, továbbá a f) 28/2014 (VII.23.) MNB rendelet a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás). Tájékoztató a panaszkezelésrôl 1) Az ajánlattal, a biztosítási szerzôdéssel és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeivel vagy esetleges problémáival forduljon bizalommal a biztosítás közvetítôjéhez. További információk találhatóak a és honlapokon is. Amennyiben problémáira megnyugtató választ a fentiek igénybevétele után sem kap, kérjük, forduljon bizalommal a biztosító ügyfélszolgálatához. Elérhetôségeink az alábbiak: Székhely: 1133 Budapest,Váci út info@pannoniabiztosito.hu Telefax: Telefon: ) A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az ügyfélszolgálat részére szóban (telefonon vagy személyesen), illetve írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet megtenni. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával, és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat megtalálja a honlapunkon, illetôleg az ügyfélszolgálati irodánknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatunkban. 3) Jogorvoslati lehetôségek: a) Pénzügyi Békéltetô Testület: A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén Ön békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet. Levelezési cím: H Budapest, BKKP Pf Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. Capital Square Irodaház Telefonszám: cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu Honlap: A fentiekhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Felügyelet honlapján (http: // illetve de a fogyasztónak lehetôsége van a formanyomtatvány költségmentes megküldését igényelni. b) Fogyasztóvédelmi eljárás: A Magyar Nemzeti Bankról szóló CXXXIX törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet az alábbi elérhetôségeken: Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Telefonszám: cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Felügyelet honlapján ( mnb.hu/fogyasztovedelem/panaszomvan/formanyomtatvanyok), de a fogyasztónak lehetôsége van a formanyomtatvány költségmentes megküldését igényelni. c) Bíróság: Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság ( d) Online vitarendezési platform: Az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozott egy online vitarendezési platformot. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére irányuló NL 10001/7 2/11

3 kommunikációt ezen a platformon keresztül is a fogyasztóknak biztosítani kell. A fogyasztó a Rendelet szerint online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a szolgáltatóval közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult. A Pénzügyi Békéltetô Testület elérhetôségei: Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP, Pf.: cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu Fax: Telefon: Nemzeti Kapcsolattartó Pont: Budapesti Békéltetô Testület 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. III. em Az online vitarendezési eljárással kapcsolatosan tájékoztatást az alábbi elérhetôségeken nyújtanak: Telefon: onlinevita@bkik.hu Az online vitarendezési platform elérhetô: Társaságunk elérhetôsége: info@pannoniabiztosito.hu Mielôtt az online vitarendezési platformhoz fordul, Önnek mindenképpen meg kell próbálnia közvetlenül társaságunkkal rendezni a vitás kérdést, mivel a Pénzügyi Békéltetô Testület ezt elôzetes eljárási feltételként szabja, amelyet a fogyasztónak bizonyítania kell tudni. Az online vitarendezési platform eljárása maximum 90 napot vehet igénybe onnantól kezdve, hogy a kérelem hiánytalanul beérkezett. Ez az idôtartam az Európai Unió egyik tagállamában sem lehet hosszabb. III. Adatkezelés, adatvédelem 1) Személyes adatnak minôsül az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 2) Ügyfélnek minôsül a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzôdésre ajánlatot tesz. 3) Biztosítási titoknak minôsül minden olyan minôsített adatot nem tartalmazó, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek ideértve a károsultat is személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. 4) Adatvédelmi incidensnek minôsül a személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés. 5) Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.) foglaltaknak megfelelôen tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg.az adatkezelés jogalapja a Bit ) A biztosítási szerzôdés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait. Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 7) Adatfeldolgozási tevékenységet a Biztosító részére kizárólag erre irányuló megbízási szerzôdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni.az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítôi, illetve a biztosító részére külön szerzôdés keretében adatfeldolgozási-és/vagy kiszervezett tevékenységet végzô személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. NL 10001/7 3/11

4 8) Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a biztosító a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége az alábbi IV pont értelmében nem áll fenn. 9) A biztosító a Bit ban, a 138. (1) (6) pontjában, a ban, és a ban (az alábbi IV. 5) 9), 13) és 14) pontokban) meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 10) Az érintett kérelmezheti az adatkezelônél a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak a kötelezô adatkezelés kivételével törlését vagy zárolását. 11) Az érintett ügyfél kérelmére a biztosító köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl, az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, az adatvédelmi incidens körülményeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekrôl, továbbá az érintett személyes adatainak továbbítása esetén az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl. Az adatkezelô ha belsô adatvédelmi felelôssel rendelkezik, a belsô adatvédelmi felelôs útján az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenôrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens idôpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést elôíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. 12) A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idô alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthetô formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlátozhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni. 13) Az érintett ügyfél az Info. törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a biztosító a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idôn, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és annak megalapozottságáról döntést hoz, és errôl írásban tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidôt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni. 14) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, tel.: , ugyfelszolgalat@naih.hu, fax: ) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. IV. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 1) A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit.-ben meghatározott más cél lehet. 2) Ettôl eltérô adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. 3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a IV. 1) és 2) pontokban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 5) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha NL 10001/7 4/11

5 a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 6) A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal kapcsolatos hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval, s) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott állami támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosításai szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját. NL 10001/7 5/11

6 8) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6) és 7) pontokban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 9) A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet: a) június 30-ig hatályban volt évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. 10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 11) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása. 12) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bûnüldözô szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól. 13) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az Info. törvény 8. (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 14) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása, c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás. 15) A 14) pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a IV. fejezet 6) pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 11) pont alapján végzett adattovábbításokról. 18) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létre- NL 10001/7 6/11

7 jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô. 19) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap. 20) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. V. Az üzleti titok 1) A biztosító, a biztosító tulajdonosa, a biztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni. 2) Az V. fejezet 1) pontjában leírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) felügyelettel, b) nemzetbiztonsági szolgálattal, c) Állami Számvevôszékkel, d) Gazdasági Versenyhivatallal, e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenôrzô, Kormány által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel, f) vagyonellenôrrel, g) Információs Központtal h) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezôgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben. 3) A Bit ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. 4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére. 5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás. 6) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon. VI. A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok 1) Biztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. 2) A biztosító üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással nem tarthat vissza információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, Info. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló évi V. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni. NL 10001/7 7/11

8 VII. A biztosítók közötti adatátadási megkeresések 1) A biztosító (megkeresô biztosító) a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) az e biztosító által a jelen ügyfél-tájékoztató IV. 1) és 2) pontjaiban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt és a 3)- 6) pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került. (Bit.149 (1).) 2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak. 3) A megkeresô biztosító balesetbiztosítási (Bit. 1. melléklet A) rész pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott) ágazathoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait; b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. 4) A megkeresô biztosító a Bit 1. melléklet A) rész 3-9. és pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó a szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat; c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. 5) Általános felelôsségbiztosítás esetén (Bit. 1. számú melléklet A) rész 13. pont) a szerzôdés teljesítésével kapcsolatban a megkeresô biztosító az alábbi adatokat kérheti: a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait, b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4) pont b)-e) pontjában meghatározott adatokat, c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatti kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adat felvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat, d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat. 6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is jogosult az alábbi adatokat kérni: a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is, NL 10001/7 8/11

9 b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat. 7) Az 1) pont szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs a megkeresési jogosultság tényének fennállásáért. 8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti. 9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. 10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô. 11) A megkeresô biztosító a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíteni köteles. 12) Ha az ügyfél az Info. törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.a megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1) pontban meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze. 13) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs. 14) A biztosítók az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban a biztosítási szerzôdés vonatkozásában a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza a) a szerzôdô személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait; c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát. 15) A biztosító az 14) pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az adatbázisba. 16) A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az adatbázisból adatot igényelhet. 17) Az adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak. 18) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az adatbázis irányában, az adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá. 19) Az adatbázis kezelôjének az adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak. 20) Az adatbázis kezelôje amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges a hozzá intézett, a fenti IV. fejezet 6/b), f), p) és q) pontjában, foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára.az adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni. 21) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb NL 10001/7 9/11

10 adatokkal a 16) pontban meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze. 22) Az adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs. 23) A 14) pontban meghatározott adatok a 24) pontban meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk. 24) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a 14) pontban meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk a 14) pontban meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az adatbázis kezelôjét. 25) Az adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti. 26) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 25) pontban meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig. 27) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô. 28) Az adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak a 14) pontban meghatározott célból kezelheti. 29) Az igénylô biztosító a 16) pontban meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja. 30) A 14) pontban meghatározott adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 14) pontban meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô biztosítók megállapodást megelôzô piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl. 31) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák. VIII. Irányadó jog A Pannónia Általános Biztosító Zrt. által értékesített biztosítási szerzôdések joga, a magyar jog: A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. IX. Jelen ügyfél-tájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl lényegesen eltérô rendelkezései 1) Az elévülés A Ptk. 6:22 -tól eltérôen, mely szerint a követelések 5 év alatt évülnek el, a vagyonbiztosítási (beleértve a casco biztosítást is) és a balesetbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülése a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 1 év.a felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a kárnak, illetve a kárigénynek a biztosítottal való közlésétôl számított 1 év. 2) Egyéb rendelkezések Ptk. 6:63..-ában foglaltaktól eltérôen nem válik a biztosítási szerzôdés tartalmává a felek esetleges korábbi szerzôdéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás. X. Egyéb 1) Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló, évi CXVII. törvény a biztosítási szerzôdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvényben és a hozzá kapcsolódó egyéb adószabályokban lelhetôek fel a biztosításért fizetendô díjra, a biztosító szolgáltatására, illetve a biztosítással kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. NL 10001/7 10/11

11 2) A Biztosító a Bit 108. szerinti, a fizetôképességrôl és pénzügyi helyzetérôl szóló jelentési kötelezettségének a honlapján történô közzététellel tesz eleget. 3) A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következôket: a) A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdési feltételek és záradékok elôírásai az irányadók. b) Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni. c) A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. 4) Ha a biztosító tájékoztatójával kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerzôdési feltételekrôl részletesen társaságunk termékeinek általános szerzôdési feltételeibôl informálódhat. Bízunk abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklôdését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük. Pannónia Általános Biztosító Zrt. NL 10001/7 11/11

12 AZ ELEKTRONIKUS MÛSZERBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (EMU1403) A Pannónia Általános Biztosító Zrt. jelen különös feltételekben foglaltak szerint arra vállal kötelezettséget, hogy megfizeti azokat a károkat, amelyek a következôkben felsorolt biztosítási események miatt a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan, elôre nem látható okból, bekövetkezett olyan fizikai károsodását okozzák, amelyekkel összefüggésben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki. A Biztosító ezen felül megfizeti a biztosítási események következtében alábbiakban részletezett költségeket, a biztosítási kötvényben feltüntetett biztosítási összeg erejéig. Jelen biztosítási szerzôdésre a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403), valamint a különös feltételek együttesen érvényesek. Ha az általános, valamint a különös feltételekben foglalt feltételek egymásnak ellentmondanak, a különös feltételekben foglaltakat kell érvényesnek tekinteni. 1. A biztosítási esemény 1.1. A jelen biztosítás alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak elôre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, balesetszerûen történt minden olyan külsô hatásra bekövetkezett fizikai károsodása, amely miatt az nem képes rendeltetésszerû használatra, valamint betöréses lopás, rablás, illetôleg feltöréses lopás folytán történt kára, mely esemény a vagyontárgy rendeltetésszerû használata érdekében a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki. illetve más eszközzel kinyitotta és ezt a tényt hatósági okirat igazolja. E szerzôdés szempontjából behatolás ellen védett helyiségnek a betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzatban (FUV/03/1403) részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minôsül Rablás, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erôszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott és ezt a tényt hatósági okirat igazolja Feltöréses lopásnak minôsül, ha a tettes a jármû feltörését, ellopását úgy követi el, hogy a szabályosan lezárt, zárt karosszériás jármûbe a zár vagy a retesz erôszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatol be E szerzôdési feltételek szempontjából megfelelôen lezártnak a jármû akkor minôsül, ha az ajtók zárását a gyárilag beépített zár végzi és a jármû el van látva biztonsági berendezéssel (pl. elektronikus jelzôrendszer, indításgátló, riasztó). Jelen 1.2 pont alapján a Biztosító szolgáltatást nyújt az eltulajdonított, de késôbb megkerült vagyontárgyakban rongálással okozott kárai esetén is a biztosítási összeg erejéig. 2. A kockázatviselés helye 2.1. A biztosítási fedezet a biztosítási szerzôdésben (kötvényben) meghatározott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki A jelen szerzôdés értelmében Betöréses lopás, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erôszakos módon behatolt, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, 2.2. A biztosított vagyontárgyakra akkor is vonatkozik a fedezet, ha a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatviselési helyen (telephelyen) belüli áthelyezésükre, mozgatásukra kerül sor A mozgatható vagyontárgyak (laptopok, mobiltelefonok, mûszerek, mikroszámítógépek, stb.) esetén a biztosítási EMU1403 Hatályos: tôl Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax:

13 fedezet kiterjed a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig az egész világon, nem a biztosítási helyszínen bekövetkezô károkra. 3. Biztosítható vagyontárgyak 3.1. A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgynak minôsülnek a kötvényen biztosítási helyszínenként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a Biztosított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak A vagyontárgyak az alábbi kockázati osztályok szerint biztosíthatók: A biztosítási kötvényben felsorolt olyan berendezések, eszközök, mûszerek, amelyek üzemszerû mûködésükben elektronikus alkatrészeket tartalmaznak (pl. számítógépek, gyógyászati eszközök stb.) a mûködésükhöz szükséges kiegészítô berendezésekkel együtt, így tápegységek, meghajtók, nyomtatók, kijelzôk, érzékelôk stb Biztosított vagyontárgynak minôsülnek azok az adathordozók (a gép által olvasható információkat tartalmazó adattárolók) is, amelyek nem kicserélhetôk (pl. merevlemez, félvezetô, memória) Biztosított vagyontárgynak minôsülnek az adatok (a gép által olvasható információk), amelyek a biztosított elektronikus berendezés alapfunkciójának ellátásához szükségesek, például a gyári beépített szoftverek (BIOS), ha a biztosított adatok elveszésének vagy megváltozásának, sérülésének oka az adatokat tároló biztosított adathordózót ért biztosítási káresemény. 4. Nem biztosítható vagyontárgyak 4.1. A Biztosító az elektronikus mûszerbiztosítás keretében nem vállal fedezetet az alábbi berendezésekre: még kereskedelmi forgalomba nem hozott vagy rendeltetés szerinti használatra nem kész programokból származó adatok; jogellenesen használt programokból (kalózmásolatokból) származó adatok Nem biztosítható vagyontárgyak Nem biztosíthatók a 3.2. pontban felsoroltak közül azok a vagyontárgyak, amelyek: a szerzôdéskötéskor bármilyen okból rendeltetésszerû mûködésre alkalmatlanok, gyártásuk a szerzôdéskötést megelôzô 7 évnél régebben történt. 5. Kizárások 5.1. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatrészekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevételüknek megfelelôen ismételt és idôszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, pl.: segéd és fogyóeszközök, továbbá a munkaközegek és felhasználásra kerülô anyagok, mint pl. elôhívó-folyadék, reagensek, nyomtatófestékek, hûtôés oldószerek, kazettába való szalag, film, kép- és hanghordozók, film/fóliakombinációk, különlegesen elôkészített papír, karakterformátum hordozó, raszteres képernyô, pipetta) mindenfajta szerszám (pl. fúró, maró, fogó) kivéve, ha a kár egy a biztosított vagyontárgyakat ért káresemény következtében áll elô; egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendô (pl. biztosíték, fényforrás, eldobható elem, szûrô) közlekedés irányítási és felügyeleti rendszerekre, számítógépes takarmányozó rendszerekre, jegy-automatákra, parkolójegyekre és parkoló órákhoz szükséges jegyekre, benzinpumpákra, fúrólyuk- és vezetékes televíziós kamerákra, árukészletekre A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított vagyontárgy bármely részének rendeltetésszerû használatából, üzemébôl, vagy fokozatos állagromlásból származó természetes kopása és elhasználódása, felületi kopása és elöregedése (az egyéb cserélhetô alkatrészek biztosítási eseménybôl bekövetkezô káraira a jelen szerzôdési feltételek azonban fedezetet nyújtanak), valamint a légköri tényezôk hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakodás által bekövetkezô károkra, fizikai károsodás nélküli meghibásodás, mûködési zavar, mûködésképtelenség formájában elôállt károkra, esztétikai sérülésre, a biztosítás megkötésekor fennálló, a biztosított vagyontárgynak a Biztosított által ismert hiányosságaiból eredô károkra, a leltározás, illetve idôszakos ellenôrzés alkalmával feltárt hiányból eredô károkra, kivéve ha a EMU1403 2/4

14 Biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás, rablás, illetôleg feltöréses lopás következménye, szállítás, átrakás, össze- és szétszerelés vagy próbaüzem alatt vagy által bekövetkezett károkra, kivéve, ha ezen tevékenységek részét képezik a karbantartási és szerviz munkáknak, jogszabályban vagy szerzôdésben meghatározott többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezô károkra (pl.: kötbér, bírság, egyéb büntetô jellegû költségek, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, többletköltség, vagy egyéb veszteség), valamint kedvezmények elvesztésébôl, piacvesztésbôl adódó károkra, feltöréses lopás kárra, ha a vagyontárgyakat a gépjármû utasterébôl, vagy más kívülrôl jól látható helyrôl tulajdonították el garancia és szavatosság körében megtérülô károkra, a károsodott vagyontárgy értékcsökkenésébôl származó és a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásoló károkra, a külsô adathordozókban vagy az azokon rögzített információk elvesztésébôl keletkezô károkra, esztétikai sérülésekre Nem szolgáltat a Biztosító az éjszakára (22.00 órától 6.00 óráig) felügyelet nélkül hagyott jármûben/munkagépben keletkezett feltöréses lopás károk esetén Nem szolgáltat a Biztosító továbbá a lakott területen kívül felügyelet nélkül hagyott gépjármûben keletkezett feltöréses lopás károk esetén, kivéve azt az esetet, ha a jármûvet zárt és ôrzött telephelyen vagy lezárt helyiségben hagyták. 6. A biztosítási összeg Jelen különös szerzôdési feltételek vonatkozásában a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403) 12. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki: 6.1. Amennyiben a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont biztosítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biztosítási tárgyévre vonatkozó legmagasabb értéket kell meghatározni. Berendezésenkénti biztosítás esetén a biztosítási összegeket tételes jegyzékben fel kell sorolni A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összeg a berendezések újértéke. 7. A Biztosító szolgáltatása Jelen különös szerzôdési feltételek vonatkozásában a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403) 21. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki: 7.1. Amennyiben a károsodott vagyontárgy pótlására vagy javítására nem kerül sor a Biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos (avult) értékét fizeti meg A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meghatározása és a Biztosító szolgáltatása újértéken történik: részkárok esetén a károsodott részek újraelôállításának, javításának a kár napján érvényes költségei figyelembe vételével teljes kár esetén a szerzôdésben szereplô újérték figyelembe vételével A közbensô képhordozókban (pl. fénymásoló, lézernyomtató stb. szelén dobja) illetve csövekben (pl. képcsô, nagyfrekvenciás adócsô, röntgencsô, lézercsô) nem tûzkár, vízkár vagy betöréses lopás, rablás vagy vandalizmus miatt keletkezett kár esetén a Biztosító szolgáltatása az alábbi táblázatban foglalt értékcsökkenést figyelembe véve alakul: Csövek esetén a káreseményt megelôzô használati idôtartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelôen az alábbi táblázat alapján: Csövek megnevezése A szolgáltatás mértékének csökkenése használati idô alapján havonta Röntgencsövek, egyenirányító csövek, lézercsövek 6 hónapig 5,5% Fotó- és fényszedô berendezések tároló/memória egységeinek katódsugárcsövei, valamint képfelvevôcsövek 12 hónapig 3,0% Képcsövek, nagyfrekvenciás csövek 18 hónapig 2,5% Tárolóegységek csövei, fotósokszorosító csövek 24 hónapig 2,0% EMU1403 3/4

15 A használati idô attól az idôponttól kezdôdik, amikor a vagyontárgy elsô tulajdonosa a vagyontárgyat dokumentálhatóan használatba vette (ennek hiányában a beszerzés dátumától). A fenti idôtartamokon túl a Biztosító további értékcsökkenést nem érvényesít a gyártó által javasolt használati idôn belül. Ennek letelte után, ha a csövet a Biztosított nem cserélte, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást Közbensô képhordozók (és szeléndobok) esetén a Biztosító a káreseményt megelôzô használati tartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelôen nyújt szolgáltatást (a csökkentô tényezô a használati tartam és a gyártó ajánlása szerinti szokásos üzemi élettartam hányadosa). Ezen vagyontárgyak a gyártó által elôírt idôtartamig mûködtethetôk és a Biztosító csak ezen idôtartam alatt teljesít kifizetést. A Biztosító kártérítés mértékét a gyártó által elôírt használati idô és a ténylegesen eltelt használati idô arányában veszi figyelembe A Biztosító megfizeti a biztosítási események folytán a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403) , valamint a pontjaiban felsorolt ténylegesen felmerült indokolt és igazolt költségeket a szerzôdésben megjelölt biztosítási összegig A Biztosító a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csô- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülô anyagok visszavételezési értékének levonásával fizeti meg. 8. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség Jelen különös szerzôdési feltételek vonatkozásában a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403) 22. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki: 8.1. A Biztosított kármegelôzés érdekében köteles betartani a biztosított vagyontárgyak gyártójának utasításait és ajánlásait a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan elsôsorban az alábbiak tekintetében: építés, szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a potenciálkiegyenlítô testelésére és a légkondicionálásra), általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás A Biztosított köteles legalább minden mûszak végén a beépített tárakból az információkat külsô háttértárba kimenteni. 9. Egyéb rendelkezések 9.1. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételeiben (ÁSZF/vagyon/1403) foglaltak, valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadók. Pannónia Általános Biztosító Zrt. EMU1403 4/4

16 A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK KÜLÖNÖS SZERZÕDÉSI FELTÉTELEI (VV 10069) A PANNÓNIA Általános Biztosító Zrt. jelen különös szerzõdési feltételekben foglaltak szerint tesz eleget annak a törvény általi kötelezettségének, hogy ügyfeleit a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról tájékoztassa, arra a figyelmet felhívja. Jelen biztosítási szerzõdésre a vagyonbiztosítás általános szerzõdési feltételei jelen szerzõdésre irányadó általános szerzõdési feltételei, valamint a jelen különös szerzõdési feltételek együttesen érvényesek. I. Adatkezelés, adatvédelem 1) Személyes adatnak minôsül az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 2) Ügyfélnek minôsül a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzôdésre ajánlatot tesz. 3) Biztosítási titoknak minôsül minden olyan minôsített adatot nem tartalmazó, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek ideértve a károsultat is személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. 4) Adatvédelmi incidensnek minôsül a személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés. 5) Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.) foglaltaknak megfelelôen tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a Bit a. 6) A biztosítási szerzôdés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait. Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 7) Adatfeldolgozási tevékenységet a biztosító részére kizárólag erre irányuló megbízási szerzôdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítôi, illetve a biztosító részére külön szerzôdés keretében adatfeldolgozási-és/vagy kiszervezett tevékenységet végzô személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. VV Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax:

17 8) Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a biztosító a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége az alábbi II pont értelmében nem áll fenn. 9) A biztosító a Bit ban, a 138. (1) (6) pontjában, a ban, és a ban (az alábbi IV. 5) - 9), 13) és 14) pontokban) meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 10) Az érintett kérelmezheti az adatkezelônél a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak a kötelezô adatkezelés kivételével törlését vagy zárolását. 11) Az érintett ügyfél kérelmére a biztosító köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl, az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, adatvédelmi incidens körülményeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekrôl, továbbá az érintett személyes adatainak továbbítása esetén az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl. Az adatkezelô ha belsô adatvédelmi felelôssel rendelkezik, a belsô adatvédelmi felelôs útján az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenôrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens idôpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést elôíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. 12) A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idô alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthetô formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlátozhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni. 13) Az érintett ügyfél az Info. törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a biztosító a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idôn, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és annak megalapozottságáról döntést hoz, és errôl írásban tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidôt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni. 14) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, tel.: +36/ , , fax: +36/ ) az érintett Ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. II. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 1) A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával összefüggnek. 2) Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit.-ben meghatározott más cél lehet. Ettôl eltérô adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. 3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. VV /6

18 4) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a II. 1) és 2) pontokban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 5) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 6) A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal kapcsolatos hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval, s) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott állami támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel VV /6

19 szemben, ha az a-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. 8) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6) és 7) pontokban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 9) A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet: a) június 30-ig hatályban volt évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. 10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 11) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása. 12) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bûnüldözô szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól. 13) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az Info tv. 8. (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 14) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása, VV /6

20 c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás. 15) A 14) pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a II. fejezet 6) pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 11) pont alapján végzett adattovábbításokról. 18) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô. 19) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap. 20) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. III. Az üzleti titok 1) A biztosító, a biztosító tulajdonosa, a biztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni. 2) A III. fejezet 1) pontjában elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) felügyelettel, b) nemzetbiztonsági szolgálattal, c) Állami Számvevôszékkel, d) Gazdasági Versenyhivatallal, e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenôrzô, Kormány által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel, f) vagyonellenôrrel, g) Információs Központtal szemben. 3) A Bit ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. 4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére. VV /6

21 5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás. 6) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nemhasználható fel. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon. IV. A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok 1) Biztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. 2) A biztosító üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással nem tarthat vissza információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, Info. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló évi V. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni. Pannónia Általános Biztosító Zrt. VV /6

22 Tájékoztató a kár bekövetkezése esetén követendő eljárásról és tudnivalókról Tisztelt Ügyfelünk! Amennyiben Ön a biztosított készülék károsodását észleli, kérjük, hogy két munkanapon belül a kárt írásban jelentse be biztosítási alkuszának! Felhívjuk figyelmét, hogy a kárral kapcsolatos szükséges felvilágosításokat az alkusz vagy a biztosító kérésére meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A kárbejelentéshez az Önnek a készülék vásárlásakor átadott kárbejelentő lapot kell használni, melyet azonban letölthet innen is: Az alkusz elérhetőségei: Fax: ugyvitel@palladium.hu Az alkusz neve: Palladium Consulting Biztosítási Alkusz Kft. Az alkusz a kárbejelentést 1 munkanapon belül továbbítja a biztosító részére. A kárbejelentéshez csatolni kell - a kitöltött kárbejelentő lapot, - a károsodott eszközről készült fotókat, - a szerviz által kiállított szakvéleményt a károsodás okáról, és mértékéről, - a vásárlási számlát, - vásárláskor kapott fedezet igazolást (adatközlő), - rablás kár esetén a rendőrségi feljelentést. A kárbejelentés vételét követően a biztosító visszaigazolja, hogy a benyújtott dokumentumok és a szerviz szakvéleménye alapján a kár biztosítási eseménynek minősül-e, ha igen megadja a kárszámot, illetve jelzi esetleges további dokumentumigényét. Ha nem biztosítási esemény történt, akkor jelzi és indokolja, hogy a bejelentett eseményre nem jár kártérítés. Amennyiben a bekövetkezett esemény biztosítási eseménynek minősül, és a károsodás mértéke (helyreállítás költsége ) a mindenkori javítási listaár 80 %-át nem éri el, a készülék javítható. Ebben az esetben az Ön feladata, hogy a helyreállítás után a javításról (helyreállításról) szóló számlát megküldi a biztosítónak a kárszámra való hivatkozással. A biztosító a számla kézhezvételét követő 15 napon belül téríti meg a kárt az önrész levonásával. A műszakilag, vagy gazdaságossági szempontból javítással nem helyrehozható illetve -a rendőrségi feljelentéssel dokumentált - betöréses lopás, rablás, illetve lezárt gépkocsi feltörésével vagy a teljes gépkocsi ellopásával megvalósult károk totálkárnak minősülnek. Totálkár esetén a biztosító a károsodott vagyontárgy újrapótlási értékét fizeti meg az önrész levonásával. Totálkár esetén a károsodott készülék a biztosítót illeti (rablás kár esetén is, ha a készülék később megkerül)! A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha Ön bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és Ön nyilatkozik, hogy ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges). Figyelem! A biztosítási fedezet lopáskárokra nem terjed ki! Ha Ön az utcán telefonál, vagy más célra használja a telefont (pl. sms-t ír) és a készüléket kikapják a kezéből, az lopáskárnak minősül! Rablás* esetén minden esetben tegyen rendőrségi feljelentést! Amennyiben a károsodott vagyontárgy pótlására vagy javítására nem kerül sor a biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos (avult) értékét fizeti meg! Köszönjük, hogy biztosítását nálunk kötötte meg! Pannónia Általános Biztosító Zrt. Rablásnak* minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

23 MKB VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (ÁSZF/vagyon/1403) Pannónia Általános Biztosító Zrt. Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: telefax: info@pannoniabiztosito.hu

24 MKB VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF/VAGYON/1403) TARTALOMJEGYZÉK 1. A Biztosító A Szerzôdô A Biztosított Fogalom meghatározások A biztosítási szerzôdés létrejötte A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak A szerzôdés módosítása A biztosítási szerzôdés hatálya Biztosítási esemény Általános kizárások A biztosítási összeg meghatározása, a szolgáltatás mértéke Biztosított költségek Értékkövetés Alulbiztosítás felülbiztosítás A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai A kockázat változása a biztosítási idôszak alatt elôgondoskodás Az önrészesedés A közlési és változás bejelentési kötelezettség A biztosítási kockázat jelentôs növekedése A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége A Biztosító mentesülése A megtérítési igény Egyéb rendelkezések ÁSZF/vagyon/1403 Hatályos: tôl Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax:

25 MKB VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF/VAGYON/1403) A vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket más szerzôdéses kikötés hiányában a Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) vagyonbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg. Cégjegyzék száma: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. Központi telefonszám: , fax: A Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatározott kockázatra fedezetet nyújt és a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fizetôeszközben. A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki. 2. A Szerzôdô 2.1. A Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt Szerzôdô lehet az a természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy vonatkozásában a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt javára köti. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis. A fedezet kizárólag az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényben megjelölt kockázatokra vonatkozik. 1. A Biztosító 2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerzôdô jogosult és a Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében, a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll. Név: Pannónia Általános Biztosító Zrt. Cím: 1133 Budapest,Váci út A Biztosított 3.1. A Biztosító szolgáltatására ha a feltételek ettôl eltérôen nem rendelkeznek a Biztosított jogosult. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és címmel megnevezett természetes személy, gazdálkodó szervezet vagy ÁSZF/vagyon/1403 2/15

26 polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet minôsül, aki/amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis A Biztosított és a Szerzõdõ azonos is lehet.a Biztosított, ha nem azonos a Szerzõdõvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzõdésbe, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges.. Ilyen esetben a folyó biztosítási idõszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a Szerzõdõ és a Biztosított egyetemlegesen felelõs.a biztosított belépésével a szerzõdõ felet megilletõ jogok és az õt terhelõ kötelezettségek összessége beleértve a biztosítási díjfizetési kötelezettséget is - a Biztosítottra száll át A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit beleértve a biztosítási díjat is megtéríteni. 4. Fogalom meghatározások 4.1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában ajánlattevô: az a személy, aki biztosítási szerzôdés kötésére ajánlatot tesz; ajánlattevô lehet a Szerzôdô és a Biztosító is fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy; hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; kötvény: a Biztosító által a biztosítási fedezet igazolása céljából kiállított biztosítási kötvény vagy más dokumentum; közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér. 5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 napig van kötve Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles kötvényt kiállítani Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatartásával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és arra a Biztosító az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától számított 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz ajánlatot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön létre, ha a Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés egyéb megállapodás hiányában a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon jön létre.az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül Ha a biztosítást az ajánlattevô (Szerzôdô és/vagy Biztosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közvetíti, a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak igazolható módon átadta. ÁSZF/vagyon/1403 3/15

27 5.8. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szerzôdô tette és a 5.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tartamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig). 6. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete 6.1. A biztosítási szerzôdés a 5.4. pontban foglalt kivétellel az ajánlat dátumát követô napon 0 órakor lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött vagy létrejön. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálybalépésével egyidejûleg kezdôdik A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak A felek írásban megállapodhatnak abban is, hogy a Biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan idôponttól kezdôdôen viseli, amikor a felek között a szerzôdés még nem jött létre (a továbbiakban: elôzetes fedezetvállalás) Az elôzetes fedezetvállalás a szerzôdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes A kockázatelbírálási idô alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírása szükséges. 7. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. 8. A szerzôdés módosítása 8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban A szerzôdés módosítással nem érintett része változatlan marad. 9. A biztosítási szerzôdés hatálya 9.1. A kockázatviselés helye A kockázatviselési helyek meghatározását a biztosítási szerzôdésre érvényes különös szerzôdési feltételek tartalmazzák Idôbeli hatály A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. 10. Biztosítási esemény A Biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vagyonbiztosítás körébe esô vonatkozó különös szerzôdési feltételek meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a Biztosító fizetési kötelezettséget vállal. 11. Általános kizárások A Biztosító nem fizeti meg a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen ÁSZF/vagyon/1403 4/15

28 szerzôdésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem; az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul: háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború; kisajátítás vagy állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai vagy közcélra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak; lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, forradalom, ellenforradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostrom állapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô; bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy, vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül: a Magyarország területén vagy a Magyarország területén kívül folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére Fertôzés alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy használatuk akadályozását vagy korlátozását értjük Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a pont alatt felsorolt kockázatok befolyásolására, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra Jelen biztosítás a fenti pontban felsorolt kockázatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t. Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô Az alap- és kiegészítô biztosítások továbbá nem fedezik azokat a károkat, amelyek a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a Biztosított által ismert olyan hiányosságából eredtek és azzal okozati összefüggésben álltak elô, amelyet a Biztosított a Biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, során keletkeztek; a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szerviz munkák részét képezik; a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt álltak elô; a biztosítási események során talajerôben (termôképesség) következtek be; az építési szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben keletkeztek; ÁSZF/vagyon/1403 5/15

29 jogszabály alapján megtérülnek; a káresemény veszélyes hulladékok, környezetszennyezô anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merült fel A és pont szerinti kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezô, birtokában vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve ellenôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátumfelismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt Dátumfelismerési kizárás A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (pl. számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor computer chip, integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni, adatok információk, parancsok vagy utasítások megfelelô kezelésére kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok helyes kezelését azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként felismerni A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem szolgáltat a pontban részletezettek miatt felmerülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért; akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenôrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez; a pontban részletezettek következményeként felmerülô bármely kárra és üzemszünetre. 12. A biztosítási összeg meghatározása, a szolgáltatás mértéke A mindenkori tárgyévi biztosítási összeg megállapításának módszerét (lsd pontot) és a vagyontárgyak, illetve költségtérítések biztosítási összegét a Szerzôdô határozza meg Eltérô megállapodás hiányában a vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az érték-megállapítás módszerével számított és vagyoncsoportonként összesített (az elôgondoskodás összegével korrigált) biztosítási összeg, valamint a Biztosított költségekre vonatkozó, a telephelyre arányosan figyelembe vett biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a Biztosító káreseményenkénti és biztosítási évenkénti szolgáltatásának felsô határa A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan kell meghatározni. Biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási kötvényen biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) minôsülnek A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át A Biztosító a Biztosított kockázatok tekintetében korlátozhatja felelôsségét szolgáltatási limit alkalmazásával. A szolgáltatási limit ebben az esetben az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felsô határ, téríthetô maximális összeg A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel év közben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó figyelembe vételével történt, illetve a vagyontárgy számlával igazolt módon helyreállításra, vagy utánpótlásra került. ÁSZF/vagyon/1403 6/15

30 12.9. A Biztosított a biztosítási összeget a vagyoncsoportokra vonatkozó elôírások alapján új és/vagy valóságos (avult) értéken határozhatja meg Új érték: A károsult vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekbôl engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerezhetô be, akkor hasonló mûszaki, gazdasági paraméterekkel rendelkezô más vagyontárgy beszerzési értéke az újérték az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa ez esetben is legfeljebb a biztosítási összeg lehet Kárenyhítési költségek A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülô költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülhetnek fel Mentési, oltási költségek A káresemény során és után a Biztosított oldalán felmerülô indokolt mentési, oltási költségek Bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek Valóságos (avult) érték A valóságos (avult) értéket a Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az új értékbôl levonja a használati idô alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást), de fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege mindig a tárgy valóságos (avult) értéke Ha a Biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérô értékmeghatározási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot tételesen részleteznie kell, azonosítható módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyoni érték meghatározásának módszerét Kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint ténymegállapítási költségek Tervezési, szakértôi és lebonyolítási költségek A tervezési, szakértôi és lebonyolítási költségek, amelyek a pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek Helyreállítási, ideiglenes csô- és kábelvezeték-rendszerek költségei A károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes csô- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülô anyagok visszavételezési értékének levonásával A Biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként értékeli A technikai avulás (elhasználódás/értékcsökkenés) mértékének megállapítása többek között a következô fôbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, mûszaki állapot, üzemelési idô, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy idôszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetôsége Közmûvek, közüzemi berendezések és közutak rombolási kárainak helyreállítási költségei A közmûvek, közüzemi berendezések és közutak a , , pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a Biztosítottat terhelik A biztosított vagyontárgyakhoz nem tartozó tárgyak mozgatásának vagy ôrzésének költségei 13. Biztosított költségek A Biztosító a biztosítási kötvényben megjelölt mértékig megfizeti az alábbi, káreseményekkel kapcsolatos költségeket: Expressz szállítás túlmunka, éjszakai mûszak, vasárnap és ünnepnapokon történô munkavégzés, légi szállítás (belföldrôl és külföldrôl történô) folytán felmerülô költségek, valamint a szerviz-technikusok és tanácsadó mérnökök Magyarországon belüli utazási költsége ÁSZF/vagyon/1403 7/15

31 A vezetékes víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk elhárításával kapcsolatban felmerülô takarítási és tisztítási költségek A takarítási és tisztítási költségeket a Biztosító számla ellenében maximum évente a biztosítási kötvényben feltüntetett összegig téríti meg. 14. Értékkövetés A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a Biztosító a biztosított vagyontárgyak, valamint a kiegészítô biztosítások esetében az üzemszünetbiztosítás, az elektronikus mûszerbiztosítás, valamint a géptörés biztosítás biztosítási összegét és biztosítási díját a kárgyakoriságtól függetlenül évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja) A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex Az indexálás módja: A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerzôdôt az index mértékérôl, a módosított biztosítási összegrôl és díjról Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra Amennyiben a Szerzôdô az indexálással nem ért egyet, évforduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan feltételekkel marad érvényben Az indexálás mértéke: A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 6 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-tôl a rákövetkezô év május hó 31-ig érvényes és alkalmazandó A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a Biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak. A Biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.). A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás bejelentési kötelezettség alapján a Biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni Nem indexálódik a szerzôdésben foglalt szolgáltatási limitek, valamint a vagyonbiztosításban biztosított 4. vagyoncsoport (értékcikkek) biztosítási összege és díja 15. Alulbiztosítás és túlbiztosítás Ha a Szerzôdô által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a kár idôpontjában alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak újértéken történô biztosítás esetén az újértéke, valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a valóságos értéke, a Biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárral kapcsolatban olyan arányban szolgáltat, ahogy a káridôponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak újértéken történô biztosítása esetén azok újértékéhez, valóságos (avult) értéken történô biztosítása esetén azok valóságos értékéhez, aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés) Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szerzôdésben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (újértéken történô biztosítás esetén újértékrôl, valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a vagyontárgy/vagyoncsoport valóságos értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza. ÁSZF/vagyon/1403 8/15 8/11

32 A biztosítási szerzôdésben a biztosítási összegnek a vagyontárgy vagy vagyoncsoport tényleges értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás).túlbiztosítás esetén a Szerzôdô jogosult a vagyontárgyra, vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg és tényleges érték különbözete alapján számított biztosítási díj visszatérítésére és a biztosítási díjat megfelelôen le kell szállítani. A díjszabás szerint megállapított minimáldíj ebben az esetben is érintetlen marad. kockázatvállalás elôzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelô díjat köteles megfizetni Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a Biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget a megszûnés megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek. 16. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai A Biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj. Elôzetes fedezetvállalás esetén, annak idôtartamára a biztosítási díjat a Biztosító egyedileg állapítja meg A Biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra, kockázatarányosan állapítja meg. 17. A kockázat változása a biztosítási idôszak alatt elôgondoskodás Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése automatikusan kiterjed a biztosított vagyoncsoportok telephelyi biztosítási összegének 10%-a erejéig a biztosítási idôszak alatt újonnan beszerzett vagyontárgyakra, valamint az év közben történt értéknövelô beruházás(ok)ból adódó értéknövekményre (elôgondoskodási fedezet) A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes A Szerzôdô és a Biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerzôdô vagy megbízása alapján a díjfizetô a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság) A Biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat ha a felek másként nem állapodnak meg a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb idôtartamra kötött szerzôdéseknél részletfizetési megállapodás nem köthetô A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kapcsolatban a következô szabály szerint jár el: A Biztosító a Szerzôdô 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, a Szerzôdô részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az értékhatárt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget beleértve az összeghatár alatti részt is megfizeti/megfizetteti a Szerzôdôvel Az elôgondoskodási fedezet a következôk miatti értékemelkedésre vonatkozik: épületek, építmények esetében az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújításokra, beszerzésekre; valamint az újonnan beszerzett épületekre akkor is, ha azoknak a kockázat elvállalása és a díj megállapítása szempontjából mértékadó jellemzôi eltérnek az eredeti ajánlatban feltüntetett biztosítandó épület(ek)nél közölt jellemzôktôl mûszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint a bérelt, illetve kölcsönvett vagyontárgyakra Az elôgondoskodási fedezet nem terjed ki a vagyontárgyak helytelen, téves vagy rossz közlése következtében elôálló alulbiztosítottságra, infláció okozta értékcsökkenésre és nem vonatkozik a szerzôdésben megállapított szolgáltatási limitekre Biztosított káresemény esetén a biztosított vagyoncsoportok/vagyontárgyak biztosítási összege az elôgondoskodási biztosítási összeg mértékének arányában kiegészül. A telephelyi, vagyoncsoportonkénti elôgondoskodási biztosítási összegek más telephelyre és más vagyoncsoportra nem csoportosíthatók át A szerzôdés megkötésének meghiúsulása esetén a Szerzôdô az elôzetes fedezetvállalás idôszakára a Biztosító által a Az elôgondoskodási fedezet létesítése nem mentesíti a Biztosítottat a 19. pontban foglalt bejelentési kötelezettség ÁSZF/vagyon/1403 9/15

33 alól. Az elôgondoskodási fedezet a biztosítási szerzôdés következô esedékességéig érvényes, amikor is a változásokat a Biztosító felé be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés elmarad, a biztosítás a továbbiakban az eredeti ajánlat szerint él tovább. 18. Az önrészesedés A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülô egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. 19. A közlési és változás bejelentési kötelezettség A Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési kötelezettségének eleget tesz.a kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését A Szerzôdô 30 napon belül köteles írásban bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen: ha másik Biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kötött, s erre a feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése is kiterjed; új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág, technológia bevezetését; a biztosított objektum területének megváltozását (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépítenek, vagy újabb épületet emelnek); a szerzôdéskötést, illetve a megelôzô adatközlést követôen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték változását, ha a változás mértéke eléri vagy meghaladja az eredeti (elôzô) biztosítási összeg 10%-át; a Biztosított által folytatott és a telephelyi adatközlôn megjelölt tevékenység változását; biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadását; a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítását; ha a biztosított vagyontárgyakat illetôen érdekmúlás következett be; a biztosított üzemek, berendezések legalább 3 hónapra történô nem idényjellegû leállását (átmeneti szüneteltetés), vagy a termelésbôl való végleges kivonást, új védelmi rendszerek, módszerek bevezetését; a Biztosított jogállásában bekövetkezett változást (átalakulás, szétválás, egyesülés); a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítását A Szerzôdô köteles a tudomásszerzést követôen haladéktalanul jelezni a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelését; a kármegelôzési, kárelhárítási felkészültség módosulását; a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerzôdés megkötésekor meglévô zálogjog változását, megszûnését a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. ÁSZF/vagyon/ /15

34 20. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást akár változás bejelentés útján, akár más módon a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja a kárrendezésben közremûködô és a Biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját, a beszerzési számlát, az adásvételi szerzôdést, a leltárívet, a költségszámításokat, bérleti szerzôdést, építési engedélyt, statikusi szakvéleményt, mûszaki leírást, gazdaságossági számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerzôdést tartalmazó dokumentumok Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a és a pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a Szerzôdôt terheli A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására A Biztosítottnak vagy a Szerzôdônek a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét és a kár összegszerûségét, hitelt érdemlôen bizonyító dokumentumokat a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátani. 21. A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidôszakra vonatkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként), az adatközlôn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, törvényes magyar fizetôeszközben fizeti meg A Szerzôdô (Biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétôl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy, illetve a környezet állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához elengedhetetlenül szükségesek: a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét, a káresemény idôpontját és rövid leírását, vagy kárfelvételi jegyzôkönyvet, a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket), Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétôl számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megôrizni. ÁSZF/vagyon/ /15

35 Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a birtoklás jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldolgozás, javítás, megmunkálás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzôkönyvben foglaltak alapján történik A Biztosítottnak az egy káreseménybôl származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelezô útján vagy mind a két módon, vegyesen történik A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerû megállapítását a Szerzôdô felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kell értékelni Jelen feltétel alkalmazásában: Teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mûszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyreállítható károk Nem az eredeti állapotra történô helyreállítás vagy utánpótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelô helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elôzô pontokban foglaltaknak megfelelôen Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a korszerûbb technológiából eredô értéknövekedést a szolgáltatási összegbôl levonja Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a Biztosító csak olyan mértékben nyújt szolgáltatást, amely biztosítási esemény következménye Az értékesíthetô vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a Biztosító a kár összegébôl levonja A javítással helyreállítható károk esetén a Biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségeit fizeti meg. Ha a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a Biztosító a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét fizeti meg. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és a Biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges) A Biztosító szolgáltatásának felsô határa minden esetben a biztosítási összeg elôgondoskodás mértékével növelt összege, figyelembe véve a költségtérítések összegét. Amennyiben a Biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a Biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában érvényes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatározott elôgondoskodással növelt biztosítási összeget Épület károsodása esetén a Biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit fizeti meg, ha a helyiség mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik, mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a Biztosított a Biztosítónak bemutatni Ismétlôdô elemi károk Egyetlen biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiakban felsorolt idôtartam alatt bekövetkezô alábbiakban felsorolt elemi károk: órán belül ismételten bekövetkezô jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó; a 72 órán belül ismételten bekövetkezô több vihar; az 504 órán belül ismételten bekövetkezô olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetôzô, egy vagy több víztömegként jelentkezô magas vízállás okoz; a 168 órán belül ismételten bekövetkezô földrengés, szökôár, vulkánkitörés; A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rendezéséhez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes. ÁSZF/vagyon/ /15

36 Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Biztosítóhoz, a Szerzôdô/Biztosított kérésére a Biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelôleget folyósíthat A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô az éves díjat megfelelôen kiegészíti (fedezetfeltöltés) A pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szerzôdô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte A Biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja útján jogosult ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. 23. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a Biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a Biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerzôdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. 22. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elôírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító utasítása, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni A károk megelôzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a Biztosított felügyeleti szervének utasításai és a Biztosító elôírásai mindenkor irányadók A Biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelô mûködésérôl és folyamatos karbantartásáról A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg: Érdekmúlás: Ha a kockázatviselés kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésôbb a kockázatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás vagy lehetetlenné válás napjával megszûnik A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek 30 nap felmondási idôvel a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító a következményekre történô figyel- ÁSZF/vagyon/ /15

37 meztetés mellett a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (amelyik késôbb következik be) a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a Biztosító visszautalja Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelô alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nemfizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartamengedmény idôarányos részének megfizetését Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló megállapodásban szereplô idôponttól Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban megszûnik. üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô munkakört betöltô alkalmazottjuk, a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy a Biztosított jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ügyvezetése (különösen a társaság vezetô tisztségviselôibôl álló testület és annak tagjai), cégvezetôje, tagja, megbízottja, vezetô beosztású tisztségviselôje, vezetô állású vagy más vezetô munkavállalója, a biztosított tevékenység folytatásában közremûködô tagja, illetve a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta A Biztosító abban az esetben is mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô, illetve a Biztosított a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, ideértve különösen, ha ebbôl kifolyólag az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének idôpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása vagy mulasztása miatt mûködésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elô A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért. 24. A Biztosító mentesülése 25. Megtérítési igény A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a Szerzôdô vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlege- ÁSZF/vagyon/ /15

38 zésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni. 26. Egyéb rendelkezések Elévülés A jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények a követelés esedékessé válásától számított egy év elteltével évülnek el Ha jogszabály a jelen szerzôdési feltételek alapján megkötött szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére nem az elévülési határidôkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni A Biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzôdéskötésre nem jogosult, és a Szerzôdô (Biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen a szerzôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók Az általános kizárások körében (11. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô Törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk. Pannónia Általános Biztosító Zrt. ÁSZF/vagyon/ /15

39 Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: telefax: info@pannoniabiztosito.hu

40 ZÁRADÉK VAGYONBIZTOSÍTÁSHOZ (FUV/03/1403) A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat Jelen szabályzat a vagyonbiztosítás különös szerzôdési feltételeivel (VAGY1403), valamint az elektronikus mûszerbiztosítás különös szerzôdési feltételeivel (EMU1403) együttesen érvényes. Jelen függelékben foglaltakat kell alkalmazni a Belföldi szállítmánybiztosítás különös szerzôdési feltételei (FUV/21/1403) 7.3. pontjában megfogalmazott közbensô tárolás fedezet keretében térítendô betöréses lopás, rablás károk esetén is. I. KOMPLETT LÉTESÍTMÉNYEK, ÜZEMEK, RAKTÁRTELEPEK, KERESKEDELMI ELOSZTÓHELYEK VÉDELMI SZABÁLYAI 1. Általános rendelkezések 1.1. Az alábbi védelmi szinteket komplett létesítmények, üzemek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek biztosítása esetén, a vagyonbiztosítás különös szerzôdési feltételei (VAGY1403), az all risks vagyonbiztosítás különös szerzôdési feltételei (VAR1403), és pontjaiban, illetve az elektronikus mûszerbiztosítás különös szerzôdési feltételei (EMU1403) 3.2. pontjában meghatározott vagyoncsoportok vonatkozásában (telephelyi összesen érték) kell alkalmazni A betöréses lopás, rablás biztosítási fedezete kizárólag a vagyon vagy elektronikus mûszerbiztosításban biztosított vagyontárgyakra terjed ki A védettségi szint meghatározásánál nem vehetô figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött. 2. Vagyonvédelmi szintek sz. védettségi szint: A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le; A folyamatos figyelés/ôrzés biztosítva van; A nyílászárók a teljeskörû mechanikai védelemnek megfelelôen védettek, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve; Az ôrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak, az egész területet figyelik; Az épületeken kívül kutyás járôrök, az épületen belül ôrök teljesítenek szolgálatot; Az ôrök közötti állandó információcsere biztosítva van; A kritikusabb pontok elektronikai jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.); FUV/03/1403 Hatályos: tôl Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax:

41 Közvetlen összeköttetés van az ôrzést végzô szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal sz. védettségi szint A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le; A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést; A nyílászárók a teljeskörû mechanikai védelemnek megfelelôen védettek, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve; Az épületeken kívül kutyás járôrök, az épületen belül fegyveres ôrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód; Az ôrök közötti állandó információcsere biztosítva van; A kritikusabb pontok elektronikai jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.); különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívüli eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak sz. védettségi szint A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel; A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést; Az épületek között járôrszolgálat van; A nyílászárók a részleges mechanikai védelemnek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve; A kritikusabb pontok elektronikai jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.) A védelem szempontjából a legfontosabb objektumrészt (pl. a páncéltermet) fegyveres ôr védi; Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal sz. védettségi szint A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel; A fôépületben biztonsági ôrszolgálat van; Az épületek között járôrszolgálat van; A nyílászárók a részleges mechanikai védelemnek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva; A kritikusabb pontok elektronikai jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.); A védelem szempontjából a legfontosabb objektumrészt (pl. a páncéltermet) külön ôr védi; Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal sz. védettségi szint A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel; A fôépületben 24 órás portaszolgálat van; A nyílászárók a részleges mechanikai védelemnek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva; A kritikusabb pontok elektronikai jelzôrendszerrel is fel vannak szerelve (pénztárterem, páncélszekrény, stb.); Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal. FUV/03/1403 2/10

42 sz. védettségi szint: A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel; Nincs ôrzés; A nyílászárók a minimális mechanikai védelemnek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva. 3. Szolgáltatási limitek 3.1. A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény idôpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelô és az alábbi táblázatban felsorolt szolgáltatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét). 1. sz. táblázat Védettségi szint Kártérítés mértéke (E Ft) 1. védettségi szint felett 2. védettségi szint védettségi szint védettségi szint védettségi szint védettségi szint Amennyiben a káresemény idôpontjában a behatolás helyén legalább a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesülnek, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást. II. AZ ÉRTÉKCIKKEK TÁROLÁSI SZABÁLYAI 1. Általános rendelkezések 1.1. A szerzôdési feltételek pontja szerinti értékcikkeket a választott biztosítási összegre meghatározott védelmi színvonalú helyiségben (2. pont, illetve 2. számú táblázat) a következôk szerint kell tárolni: mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben 100 E Ft-ig, tûzgátló lemezszekrényben 300 E Ft-ig A fentieket meghaladó összeg csak a Mabisz által a megfelelô értékhatárra* bevizsgált és ajánlott (minôsített), elôírásszerûen elhelyezett és rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben tárolható Ft-ot meghaladó értékcikk esetén az értéktárolót el kell látni testhang- és nyitásérzékelôvel, az elektronikai jelzôrendszerbe riasztóba kötötten. A lemez- vagy páncélszekrényt, páncéltermet a Mabisz elôírásai szerint kell telepíteni, megépíteni. (* Az értékhatárok A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat ellátják fúrás- és nyitásérzékelôvel, és bekötik azokat az elektronikai jelzôrendszerbe. Az értékcikkeket tartalmazó értéktárolókat az elektronikai jelzôrendszerbe be kell kötni.) FUV/03/1403 3/10

43 2. Vagyonvédelmi szintek sz. védelmi osztály Teljeskörû mechanikai védelem; Elektronikai jelzôrendszer; Szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás; Biztosító által minôsített rendszer; Biztonsági ôrség; Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálattal sz. védelmi osztály Teljeskörû mechanikai védelem; Elektronikai jelzôrendszer; Szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás; Biztosító által minôsített rendszer; Állandó (24 órás) portaszolgálat; Automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb vagyonvédelmi szakszolgálatnak sz. védelmi osztály Teljeskörû mechanikai védelem; Elektronikai jelzôrendszer; Rendszeres és dokumentált karbantartás; Biztosító által minôsített rendszer sz. védelmi osztály Teljeskörû mechanikai védelem; Elektronikai jelzôrendszer; Biztosító által minôsített rendszer sz. védelmi osztály Teljeskörû mechanikai védelem; Elektronikai jelzôrendszer sz. védelmi osztály Részleges mechanikai védelem sz. védelmi osztály Minimális mechanikai védelem. 3. Szolgáltatási limitek 3.1. A Biztosító, biztosítási esemény bekövetkezése esetén, legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény idôpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelô és az alábbi táblázatban felsorolt szolgáltatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét). FUV/03/1403 4/10

44 2. sz. táblázat Védelmi osztály Kártérítés mértéke (E Ft) 1. védelmi osztály felett 2. védelmi osztály védelmi osztály védelmi osztály védelmi osztály védelmi osztály védelmi osztály 250 III. AZ ÉRTÉKCIKKEK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI 1. Az értékcikkeket a következôk szerint kell szállítani Biztosítási összeg Szállítási elôírások Ft-ig 1 fô által, tetszôleges módon 1 fô által, riasztójelzést adó, illetve füst- vagy festékpatronos tehát a pénzt támadás esetén Ft letörölhetetlenül megjelölô pénzszállítótáskával, konténerrel Ft 2 fô által, füst- vagy festékpatronos pénzszállító táskával, konténerrel IV. VAGYONVÉDELMI FOGALMAK 1. Biztonsági zár Biztonsági zárnak minôsül tartószerkezetével együtt a Mabisz által bevizsgált és ajánlott (minôsített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, a Mabisz által az MSZN 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokozatba sorolt, ajánlott (minôsített) csapos, vagy kéttollú, kulcsos, lamellás, illetve bármilyen mûködési elven mûködô zár, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz biztonsági kategóriájúként ajánlott (minôsített), és minimum variációs lehetôséggel rendelkezik. 2. Bevésôzár Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a faajtónak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagymértékben gyengíti. 3. Blokkzár A blokkzár többfunkciójú elektromechanikus zárszerkezet. Alapfunkciója azonos a bejárati ajtók biztonságos zárását szolgáló standard zárakéval, ezzel azonos fontosságú kiegészítô funkciója az elektronikai behatolásjelzô rendszer élesítése, illetve az éles üzemmódból való kikapcsolása (értelemszerûen a zárással, illetve a nyitással végrehajtva). FUV/03/1403 5/10

45 Az élesítési funkcióhoz kapcsolódó kiegészítô szerepe az, hogy ha a behatolásjelzô rendszer élesítést gátló állapotot jelez, a mechanikus zár blokkolásával jelzi a rendellenességet. 4. Lakat Nem tekinthetôk biztonsági zárnak a hagyományos és a Mabisz-minôsítéssel nem rendelkezô lakatok. Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amelynek a tartószerkezetével együtt van Mabisz-minôsítése a minôsítésben meghatározott betartandó feltételekkel és fokozatban (részleges mechanikai-fizikai védelmi szint, teljeskörû mechanikaifizikai védelem). 5. Zárásmélység Teljes zárás esetén a zárnyelvnek az ajtótokban (vagy a rögzített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös szakasza (teljes záráskor a zárnyelv ajtótokba tolódó részének hossza mm-ben). 6. Záráspontosság Az ajtó csukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtólap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben meghatározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólap élei közötti távolság). 7. Többpontos zárás (két vagy több biztonsági zár is) A (zár)reteszelést végzô vasalatok (vagy rudazatok, nyelvek ) közötti távolság legalább 30 cm. 8. Törésvédelem (törésvédett) Beépített helyzetében törésvédett kivitelû az a mûszaki megoldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítô külsô oldalról nem szerelhetô biztonsági vasalattal megakadályozza, hogy a hengerzártestet egy (cél)szerszámmal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zárcilinder az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki.) 9. A fúrás elleni védelem A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha egy legfeljebb 500 W vagy azzal egyenértékû teljesítményû géppel/eszközzel, HSS minôségi fúrószárral, 3 percen keresztül e célból végzett roncsolásos támadás nem teszi lehetôvé a nyitást. 10. Reteszhúzás elleni védelem Kizárólag a kétszárnyú bejárati ajtók egyik szárnyának rögzítését általában tolóretesz szolgálja. A tolóretesz nyelve rudazata a küszöb- és szemöldökfába tolt helyzetében az ajtólapot rögzíti. Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felsô részén található, rögzített riglik (reteszek) illetve annak függôlegesen mozgó(csúszó) része például átfúrással és csavarral rögzítve van és a toló- vagy billenôreteszekhez a két ajtószárny közötti illeszkedésnél nem lehet hozzáférni. (Az ajtólapok csatlakozásának pontossága nem manipulálható a nyíló/fix ajtólapok kellô merevsége miatt, és/vagy a retesz mûködését olyan mûszaki megoldás blokkolja, hogy a rögzítés csak nyitott ajtószárnnyal oldható fel.) 11. Kiemelés elleni védelem A nyílászáróra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak, ablaknak a zsanérról való leemelését. 12. Be- és kifeszítés elleni védelem Olyan standard vagy pótlólag létesített szerkezetek, anyagok és mûszaki megoldások összessége, amely megakadályozza, hogy a nyílászárót becsukott és zárt helyzetében kívülrôl be- vagy kifeszítsék. Alapvetô feltétel a minél jobb záráspontosság, de megfelelô pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is. 13. A zárlemez megerôsítése A hagyományos technológiájú és szerkezetû fatok megerôsítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, elsôsorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dübel jellegû csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszítéssel szembeni ellenállása jelentôsen növelhetô. FUV/03/1403 6/10

46 14. Szilárdság A minimális, a részleges és a teljeskörû mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képezô külsô vagy belsô térelhatároló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, padozatoknak) a különbözô roncsolásos, áthatolási célú bontással (és annak kísérletével) szembeni ellenálló képessége. 15. Minôsített rács A rácsosztás mérete legfeljebb 100*300 mm; a tömör rácspálcák keresztmetszete, merevsége, darabolási ellenállása megegyezik a legalább a 12 mm átmérôjû köracéléval. A rács (falazathoz való) rögzítéseinek száma legalább 4, és egymástól mért távolságuk legfeljebb 30 cm. A rögzítések mélysége minimum 10 cm, és kívülrôl nem szerelhetôek. 16. Biztonsági üveg Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üvegnek tekintendô, ha érvényes Mabisz minôsítése szerint érdemi behatoláskésleltetô ellenállása következtében alkalmas a minôsített rács helyettesítésére. A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltetô és -gátló biztonsági üvegezések többrétegû ragasztott üvegek, amelyek a betöréssel szembeni ellenálló képességüket elsôsorban a speciális ragasztórétegeknek köszönhetik. A biztonsági üvegek másik csoportját a homogén szerkezetû, szerves bázisú polikarbonát anyagból készülô mûanyag üvegek teszik ki. (Figyelem! Nem minôsül biztonsági üvegnek betörésvédelmi szempontból az ún. securit glass, aminek elnevezésében a biztonság szó arra utal, hogy gyártástechnológiájából következôen mivel edzett üveg nem éles szilánkokra, hanem apró, gömbölyû szemû darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.) 17. Vagyonvédelmi fólia (áttöréskésleltetô célú) Vagyonvédelmi áttöréskésleltetô hatású az a fólia (illetve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliának érvényes Mabisz-minôsítése van, és a tanúsítvány szerinti beépítési feltételeket a telepítô jognyilatkozattal igazolta. A vagyonvédelmi fólia néhány száz mikron vastagságú mûanyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztóanyaggal rögzítenek az üvegfelületre. A védendô oldalon vagyonvédelmi fóliával felszerelt üvegen a fólia szerepe az áttörésállóság bizonyos mértékû javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üvegtábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szóródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, cserepek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerûen egyben maradnak, így a törött üvegtábla mellett tartózkodó személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok által okozta sérüléseket elkerülni. (Figyelem! A csak fóliával ellátott normál építôipari és/vagy securit üvegek elhanyagolható mértékû betörésellenállásuk miatt rács helyettesítésére nem alkalmasak.) 18. Mabisz ajánlás (minôsítés) A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt minôsítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minôsítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) különféle biztosítói eljárásokat és szerzôdéses kapcsolatrendszereket érintô alkalmazásának, alkalmazhatóságának a jellemzôit. 19. Üzemképesség Üzemképes az elektronikai behatolásjelzô rendszer, ha funkcióinak mûködôképessége lehetôvé teszi az élesítési utasítás fogadását ( a rendszer élesíthetô ). 20. Riasztásmentes állapot Az elektronikai behatolásjelzô rendszer éles üzemmódban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rendszer által felügyelt térben, abban az adott idôpontban nem észlel riasztást kiváltó okot. 21. Lemezszekrény Olyan értéktároló, amelynek Mabisz minôsítése: lemezszekrény ; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára nem haladja meg a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelembe véve alkalmazandók. FUV/03/1403 7/10

47 22. Páncélszekrény Olyan értéktároló, amelynek Mabisz-minôsítése: páncélszekrény ; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelembe véve alkalmazandók. 23. A minimális mechanikai védelem Minimális a mechanikai védelem, ha lezárt helyiség határoló szerkezetei az alábbi követelményeket kielégítik: A falazat, födém, padozat szilárdsága nagyobb, vagy legalább egyenértékû a 6 cm vastag, tömör, kisméretû tégla szilárdságával. E feltétel alkalmazásakor egyenértékûnek tekintendô a legalább 2 rétegû, minimum 1,5 mm vastag fémlemezbôl készült falazat, az Ytong téglából, gipszkartonból készült falazat, illetve a legalább 10 cm vastagságú, kétoldalt fa-, fémburkolatú, hab, vagy egyéb töltôanyagból készült szendvicsszerkezet és a kopolit üvegbôl, illetve az üvegtéglából készült falazat is A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek Az ajtók zárását legalább 1 db biztonsági zár végzi. Hengerzár esetén a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges!) Az üvegezett nyílászárók össz-üvegvastagsága (pl. thermo üveg esetén a 2 vagy 3 üvegtábla együttes vastagsága), illetve legalább 5 mm legyen. Amennyiben ennél vékonyabb, úgy csak az üveg vagyonvédelmi fóliával történô bevonásával felel meg a minimális mechanikai védelem követelményeinek Minimális mechanikai védelem alkotó elemének tekintendô az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésû garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincs felszerelve. 24. A részleges mechanikai védelem Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség paraméterei megfelelnek a minimális mechanikai védelemnél elôírtakon túl a következôknek: A védett helyiség határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékû a 12 cm-es tömör, kisméretû falazó tégla szilárdságával. Ilyen pl. a 6 cm-es vasbetonfal, vagy a három, vagy több rétegû szendvicsszerkezet is A járószinttôl 3 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz nélkül elérhetô üvegezett nyílászárók (ablakok, ajtók, oldal-, felül világítók, kitekintô ablakok, kirakatok, kirakatszekrények, portálok) vagyonvédelmi fóliával védettek. Amennyiben a nyílászárók élmagassága a járószinttôl 3 m-nél magasabb található, azonban a behatoláshoz valamely melléképület, épületrész, faág, beépített létra hozzáférést biztosít, a nyílászáró üvegezését szintén vagyonvédelmi fóliával kell ellátni. A vagyonvédelmi fóliát erre szakosodott vállalkozás kell telepítse. A részleges mechanikai védelemnek megfelelnek a Mabisz által ajánlott (minôsített) P1A, P2A, P3A és P4A, átdobás-gátló üvegek is. (A0, A1, A2, A3). Ez utóbbiakhoz vagyonvédelmi fólia nem szükséges A bejárati- és garázsajtók legalább 25 mm vastagságúak, homogén és tömör keményfa szilárdságával megegyezô szerkezetûek, amennyiben kitekintô ablakosak, kívülrôl csak roncsolással szerelhetô, behatolást gátló ráccsal felszereltek Az ajtók kiemelés és befeszítés ellen védettek Az ajtók zárását minimum 2 db törés ellen védett biztonsági zár végzi, úgy hogy a 2 záródási pont közötti távolság legalább 30 cm A zárás mélysége minimum 14 mm Bevésôzár esetén faajtónál a zárszekrény kívülrôl legalább 1,5 mm vastag és a zárszekrény területének kétszeres méretét elérô vaslemezzel megerôsített, csak roncsolással oldható módon távolítható el Fa tokszerkezet esetén a zárfogadó rész kívülrôl legalább 1,5 mm vastag vaslemezzel megerôsített, csak roncsolással oldható módon távolítható el Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként 5 mm-en belül van Az ajtólap 3 db normál zsanérral, vagy 2 db biztonsági (Mabisz által minôsített, ajánlott) zsanérral van a tokra erôsítve. FUV/03/1403 8/10

48 24.2. Megfelel a részleges mechanikai védelemnek a Mabisz által a részleges mechanikai védelem alkotó elemének ajánlott (minôsített) ajtó is. 25. A teljeskörû mechanikai védelem Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiség védelmi paraméterei megfelelnek a részleges mechanikai védelemnél elôírtaknak, továbbá az alábbi követelményeknek: A biztosított terület határoló elemei (falazat, födém, padozat) a 38 cm-es, tömör falazótégla szilárdságával egyenértékû. Elfogadott a 38 cm-es sejttégla is, a 10 cm-es vasbeton, illetve minden, a Mabisz által erre a kategóriára ajánlott (minôsített) határoló szerkezet A külvilággal határos összes üvegfelület vastagsága nyílászárónként minimum 6 mm Amennyiben az üvegezett nyílászáró alsó élmagassága a járófelülettôl 3 m alatt van, úgy a nyílászárót minôsített ráccsal kell borítani belülrôl, vagy kívülrôl. Elfogadható továbbá minden más, behatolási/áthatolási szempontból legalább a minôsített ráccsal egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô kivitelû mûszaki megoldás (pl. a rács helyettesítésére alkalmas, Mabisz-minôsítésû alumínium redônyrendszer, biztonsági üveg), beleértve a külsô, vagy belsô mobil rácsot is, az ajánlásban esetenként kötelezôen elôírt elektronikai jelzôrendszer alkalmazása mellett A rács a falazathoz ha szögletes minden sarkánál, ezen kívül egymástól max. 30 cm távolságra rögzített, amennyiben a rács nyílászáróra kerül, úgy kívülrôl csak roncsolással oldható. (Átmenô csavar, kapupánt csavar, stb.) A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által ajánlott (minôsített) P4A, P6B, P7B és P8B jelölésû betörést késleltetô üvegek is (A3, B1, B2, B3) a hozzájuk tartozó kerettel együtt A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által erre a kategóriára 3 perces áttörés gátlás illetve az 5, 10, 15, 20 percesre ajánlott (minôsített) ajtók is, függetlenül anyaguk összetételétôl Mabisz ajánlás (minôsítés) hiányában az ajtók a következô paramétereknek feleljenek meg: az ajtólap fémbôl, vagy keményfából készült és megfelel a min. 40 mm-es keményfa ajtó szilárdságának az ajtólap és a tok közötti záráspontosság fémajtónál oldalanként maximum 2 mm, faajtónál maximum 5 mm az ajtók zárását legalább 4 ponton és két irányba záródó biztonsági zárak végzik. E feltétel szerint zárási pontnak csak azok a pontok tekinthetôk, ahol két zárnyelv között legalább 30 cm a távolság; a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen záródnak a fogadó vasalatba; a zárszerkezet fúrás-, törés ellen védettek, továbbá minden zárszerkezet rendelkezik letapogatásos nyitás (finomnyitás) elleni védelemmel, pl. két- vagy több csapsoros zárral, vagy különbözô fizikai elveken mûködô zárakkal. (Mágneses-csapos, vagy elektromos-mechanikus zár.) Figyelem! Valamely eszköz, védelem használata csak egy konkrét védendô rész-terület védelmét emeli, a teljes védelmi színvonal emeléséhez minden elemének el kell érnie az adott, kívánt, védelmi színvonalat. Pl. részleges mechanikai védelem alkotó elemének minôsített zártól a teljes ajtószerkezet csak akkor lesz részleges védettségû, ha a többi alkotó eleme is (ajtólap, zsanérok, tokozat, rögzítés) megfelel az e védelmi osztályra elôírtaknak. 26. Az elektronikai jelzôrendszer (minimális) Amennyiben elektronikai jelzôrendszer kerül telepítésre, azt minden, a külvilággal határos, valamilyen nyílászáróval (ablak, ajtó, üvegfalak) ellátott helyiségbe telepíteni kell. Az elektronikai jelzôrendszer a következô, kizárólag a Mabisz által ajánlott (minôsített) elemekbôl kell álljon: az ajtó, ablak nyitását reed nyitásérzékelô jelzi; az üvegezett felületek törését, de kivágását, karcolását is akusztikus üvegtörés jelzô jelzi; a védett területen, a héjazaton való áttörést valamilyen fúrás,- bontás-, testhang érzékelô jelzi; a védett téren belüli illetéktelen mozgást PIR mozgásérzékelô, vagy radar, vagy más kombinált eszköz jelzi A jelzô perifériák a következô minimális kombinációt kell, hogy tartalmazzák: mozgásérzékelô + akusztikus törésérzékelô, illetve mozgásérzékelô + nyitásérzékelô FUV/03/1403 9/10

49 26.3. Megoldási lehetôségek: Bejáratoknál, illetve az egyes szinteken igény szerint kezelô egységek vannak elhelyezve, ezekkel lehet a teljes rendszert, vagy csak egyes részeit élesíteni vagy hatástalanítani (partícionálás vagy otthonmaradásos élesítés). Az ún. ugró kódos, rádiós élesítôk is elfogadottak. Az ugrókód azt jelenti, hogy a jeladó és a vevô is rendelkezik olyan mûszaki tulajdonsággal, melyben minden aktiváló, deaktiváló jelsorozat egymástól különbözô (az úgynevezett kódlopás megelôzésére) A támadásnak kitett helyeken nem rögzített, hanem mobil, tehát hordozható támadásjelzôk kerülnek telepítésre. Ezek a központnak jeleznek, a helyszínen némítva dolgoznak (szigorúan tilos életvédelmi okokból a támadás esetén helyszínen is történô riasztás!) A szabotázsvédett, akkumulátoros kültéri hang-fény jelzôt a külsô homlokzatra jól látható helyre kell szerelni úgy, hogy segédeszköz nélkül ne lehessen eltávolítani.a hangjelzô hangereje 1 méteres távolságban legalább 100 decibel legyen A jelzéseket legalább 4 számjegyû kóddal mûködtethetô, fixen bekötött tápellátású, akkumulátoros, a Mabisz által ajánlott, minôsített riasztóközpontnak kell gyûjtenie és továbbítania telefonon (kapcsolt vonalas módon), rádión, vagy GSM segítségével, esetleg mûholdas kapcsolattal egy távfelügyeletre. A távfelügyelet a riasztó jelzést követô legfeljebb 15 percen belül a helyszínre kivonuló szolgálattal rendelkezzen. Azokon a helyeken, ahol nincs kivonuló szolgálat, ott elfogadható a rendôrség értesítése is. Nem fogadható el a távfelügyelet és kivonuló szolgálat nélküli, csak helyi riasztás és a károsultnak történô kizárólagos értesítés, valamint az olyan kivonuló szolgálat, ahol nem biztosított a 15 percen belüli kivonulást! Figyelem! Az elektronikai jelzôrendszer csak abban az esetben vehetô figyelembe a kár rendezése során, ha az elektronika megvolt, bizonyíthatóan be volt kapcsolva és mûködött a káresemény során. Pannónia Általános Biztosító Zrt. FUV/03/ /10

50 ZÁRADÉK VAGYONBIZTOSÍTÁSHOZ (FUV/15/1403) Sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következtében fellépô károk fedezete 1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy bár a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403), a különös szerzôdési feltételek, a tételesen megjelölt záradékok és az esetleges külön megállapodások változatlanul érvényben vannak, a biztosítási fedezet különdíj fizetése ellenében kiterjed azokra a vagyontárgyakat ért fizikai károkra is, amelyek közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek: 1.1. olyan személyek cselekedetei, akik másokkal együtt megzavarják a közrendet és a közbiztonságot (akár sztrájkkal vagy munkáskizárással van ez kapcsolatban, akár nem); 1.2. a törvényes hatóság olyan intézkedései, melyeknek célja az 1.1. pontban leírt rendzavarás megakadályozása vagy annak megkísérlése, illetôleg az ilyen rendzavarás következményeinek enyhítése; 1.3. sztrájkolók vagy kizárt munkások szándékos cselekedetei, amelyeknek célja a sztrájk folytatása vagy a kizárással szembeni ellenszegülés; 1.4. a törvényes hatóság olyan intézkedései, melyek a fenti cselekedetek megelôzésére vagy következményeinek enyhítésére irányulnak. 2. Jelen záradék szerinti biztosítási fedezet nem vonatkozik azokra a károkra, amelyek 2.1. a munka teljes vagy részleges szüneteltetésébôl, továbbá valamely munkafolyamat vagy mûvelet késedelmébôl, illetôleg átmeneti megszakításából vagy végleges leállításából származnak (következményi károk); 2.2. a törvényes hatóság által foganatosított kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatti idôleges vagy tartós birtokon kívül kerülésbôl származnak; 2.3. épületek jogellenes elfoglalása miatti idôleges vagy tartós birtokon kívül kerülésbôl erednek. 3. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek közvetett vagy közvetlen következményei az alábbi események: 3.1. háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e vagy sem), polgárháború; 3.2. lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki, 3.3. terrorcselekmény (általános szerzôdési feltételekben foglaltak szerint). FUV/15 /1403 Hatályos: tôl Ügyfélszolgálat: Székhely: 1133 Budapest,Váci út 76. telefon: info@pannoniabiztosito.hu telefax:

51 4. Ha a Biztosító valamely peres vagy peren kívüli eljárás során arra hivatkozik, hogy a bekövetkezett kár a jelen záradék 2. vagy 3. pontja alapján nem térítésköteles, a Biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy az adott káreseményre a Biztosító kockázatviselése kiterjed. 5. A Biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény bekövetkezésétôl számított 168 órás megszakítás nélküli idôtartam alatt bekövetkezô károkat térít meg a szerzôdésben (kötvényen) meghatározott összeg erejéig az önrészesedés levonásával. 6. A fentiekben nem érintett kérdésekben változatlanul a vagyonbiztosítások általános szerzôdési feltételei (ÁSZF/vagyon/1403) valamint a különös szerzôdési feltételekben foglaltak az irányadók. Pannónia Általános Biztosító Zrt. FUV/15/1403 2/2

52 VAGYON KÁRBEJELENTŐ ADATLAP Biztosított neve: (cég esetén cégnév): Lakcíme: (cég esetén székhely címe): Szül hely, és idő: (cég esetén adószám): Biztosítási fedezetet kezdete: Kár bekövetkezésének helye: Biztosítás futamideje: 1 év 2 év 3 év Biztosított részéről a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma: Kapcsolattartó személy címe: Kár időpontja / vásárlás időpontja: A károsodott eszköz típusa, gyári száma: A kár rövid leírása: +36 Becsült kárösszeg: Ft ÁFA visszatérítésre jogosult-e: (vállalkozás esetén) Bankszámlaszám, ahová a kártérítési összeg utalható: Igen Nem Mellékletek: vásárlási számla másolata, szakszerviz írásos nyilatkozata a károsodás okáról, a javíthatóságról, totálkár esetén a maradványértékről, cserekészülék számlája, javítási számla, betöréses lopás, rablás esetén rendőrségi feljelentés másolata, fénykép a károsodott eszközről, stb. Dátum:.. aláírás (cég esetén cégszerű) A kitöltött kárbejelentő lapot az alábbi címekre küldjék el: kar@mkbbpannoniabiztosito.hu; és másolatban ugyvitel@palladium.hu Fax: