Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza?

Átírás

1 KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza? (A város és városiak vagyonképessége a XIX. század elején) A szabad polgári földtulajdon megteremtését, amelyet az 1830-as évek polgári reformmozgalma újra zászlajára tűzött, már az 1790-es évek reformerei is felvetették. Az évi országgyűlésen az alsótábla szorgalmazta a jobbágyi birtokbírhatás mellett az örökváltság elfogadását is, de a törekvésük sikertelen maradt. Az örökváltságot ellenzők egy része az ősi alkotmány végromlásától"' tartott, más része pedig azzal indokolt, hogy eddig is megváltakozhatott az a település, amelyik akart. Példaként hozták fel Nagykőröst, amely a Sztárayaktól és a Keglevichektől 1747-ben, ill ben váltotta meg terheit. Emlegették a virágzó szepességi községeket és a Zala megyében lévő Festetich-birtok, a csáktornyai uradalom kilenc települését. Példa lehetett a Deák Ferenc által is dicsérő szavakkal illetett, alig félszáz éves mezőváros, 2 Nyíregyháza is, amely 1803-ban egyik földesurától, a Dessewffyektől, majd 1824-ben a másiktól, a Károlyiaktól váltotta meg földesúri terheit. A nyíregyháziak örökváltsághoz vezető útját, megvalósulásának szakaszait Cservenyák László munkáiból 3 ismerhetjük, míg arról, hogy mit nyertek a megváltakozott helyek az örökváltsággal, a várostörténet másik jeles kutatója, Hársfalvi Péter írt. 4 Most néhány forrással ahhoz kívánunk adalékot szolgáltatni, hogy mi volt a sok pénzbe kerülő megváltakozás reális gazdasági alapja és fedezete. Annak megértéséhez, hogy a régióban egyetlenként megváltakozó Nyíregyháza újratelepítése után fél évszázaddal hogyan tudott ilyen merész és anyagilag megterhelő szerződésre vállalkozni, a betelepítésig szükséges visszapillantani, hiszen ekkor teremtődött meg az a kivételes gazdasági lehetőség, amely biztosította az örökváltságok összegének kifizetését. A század utolsó nagy telepítési hullámában, ben a főként Békés megyéből és a Felvidékről Nyíregyházára érkezett kb főnyi lakosság számára a telepítő földesúr, gróf Károlyi Ferenc birtokostársának, Palocsaynénak a hozzájárulásával ugyanis olyan gazdasági kedvezményeket és autonómiát biztosított, amelyek megalapozhatták a megváltakozáshoz szükséges anyagi jólétet. Mindenekelőtt az új lakosok maguk határozhatták meg, hogy a Debrecen-Tokaj útvonalon lévő, jó földrajzi fekvésű hely nagy határát miként akarják művelni. A gazdák a legcélszerűbbnek a nagycsaládos munkavégzést tartották, így 1759-ben a településtől távol lévő határt szállásokra osztották. A földesurak támogatásával a helység elöljárósága a közeli és távoli puszták bérlésével gondoskodott arról is, hogy a lakosok állatainak legyen elegendő legelője. A földművelő lakosság gazdasági gyarapodása együtt járt az iparcikk-szükséglet növekedésével, így a század utolsó évtizedeiben mind szívesebben fogadták Nyíregyházán a szállásföldet nem igénylő iparosokat, főként ha azok olyan mesterséget űztek, amelyek még nem voltak itt Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle, Az ben újratelepített Nyíregyháza 1786-ban lett mezőváros. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, (a továbbiakban Cservenyák, 1974.) Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században. Bp., 1982.

2 A megváltakozás szempontjából érdemes figyelmet fordítani a főként Felvidékről bevándorolt iparosokra is, akik között többen különböző privilégiumokkal bíró városokból jöttek, ill. vándorlásuk során világlátott emberekké válva tovább láttak" a település határánál. 5 A betelepítésnek és az azt követő folyamatos bevándorlásnak köszönhetően 1786-ban, amikor mezővárosi jogállást nyert a település, a lakosságszám meghaladta a hétezer főt. 6 A számbeli növekedés mellett mindinkább megfigyelhető az anyagi tehetősség növekedése is: élénkült az ingatlanok belső adásvétele, valamint a 4 országos és egy hetivásár forgalma. A sokadalmakon az 1760-as évektől a város által bérelt pusztákon legeltetett állatok, ill. a szállásokon és a város által kiosztott földeken termelt gabonafélék cserélődtek el csizmára, ruhára, szerszámra stb. A szállásföldhöz sem öröklés, sem szabad adás-vevés útján nem jutók többsége pedig az 1770-es évektől több helyen is kiosztásra kerülő szőlöföldekből pénzelhetett. A saját gazdaság műveléséhez és növeléséhez nagy segítséget jelentett, hogy a földesuraknak majorsága itt nem volt, így nem tartottak igényt a legnagyobb terhet jelentő robotra. A telepítési pátensnek és az 1757-től kelt szerződéseknek köszönhetően a terhek sem voltak elviselhetetlenek, gazdálkodást gátlóak. A földesúrnak ugyanis minden gazda fejenként csupán 1 aranyat fizetett, más szolgálattal nem tartozott. A betelepítést követő 3 szabad év letelte után a többi településhez hasonlóan - Nyíregyháza is, mint a többi település, a vármegye szükségleteinek fedezésére kivetett háziadót, ill. a hadiadót fizetett, és katonatartással tartozott. Az állami terheket az elöljáróság minden lakosra vagyonarányosan vetette ki. A lakosok egyéni gyarapodása mellett a közösség is élhetett a korabeli gazdasági lehetőségekkel. A telepítési szerződés biztosította a communitast arról, hogy a szabad évek után a földesurak itteni haszonvételeit árendálhatják. Az 1757-es contractus évi 2000 rénes forintért nemcsak bérbe adta a benefíciumokat, hanem biztosítékot is nyújtott arra, hogy ez a város kezében is marad: sem zsidó, sem más, vélek egyben nem férhető kereskedő vagy másféle lakos közikbe nem elegyíttetik, hanem természetéhez és szokásokhoz illő móddal engedtetik meg a magok administratioja... " 7 A betelepülés utáni szerződések révén széles körű autonómiával élhetett az alakuló parasztcommunitas: a földesurak és a közösség jelöltjeiből évente fő- és albírót, valamint esküdteket választhattak a lakosok. A bérbe vett haszonvételek kezelését is a lakosok közül választott tisztségviselőkre bízták: az 1754-től árendált malom felügyelője a malombíró lett, az 1772-ben felállított serház ügyeit a sáfár, a mészárszékekét a székgazda, az 1788-tól mind szélesebb körűvé váló vásárokkal kapcsolatos teendőket pedig a vásárbíró látta el. A bérelt pusztákon a város rendeleteinek betartásáról a pusztagazda gondoskodott. Az 1786-tól mezővárossá váló település számára a legnagyobb bevételt a borbíró által felügyelt kocsmáitatás jelentette. A közösség írásbeli ügyeit az újratelepítéstől kezdve a nótárius intézte. A tisztségviselők, akik gazdaságukat hagyták oda a köz ügyeinek intézése miatt, természetbeli járandóság mellett a városi konyhán ellátást kaptak, továbbá részleges mentességet nyertek az adózás, a katonatartás és a hetiszeres szolgálat alól ban, amikor megszüntették a Kujbusné Mecsei Éva: Pusztuló faluból virágzó mezőváros (Migrációs okok és lehetőségek Nyíregyházán a XVIII. század második felében). In: Migráció. Szerk. Illés Sándor - Tóth Pál Péter. Bp., Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Bp., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. A. 101/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Várossal kötött szerződések, (a továbbiakban V. A. 101/f.) 37/ :8.

3 városi konyhát, a város hivatalos ügyeinek intézői akiknek száma a város növekedésével egyenes arányban nőtt már pénzben kapták honoráriumukat. A város kasszájából a tisztviselők salláriumára és a város cselédjeinek (bakterek, hajdúk, kocsisok, kovács, kéményseprő, órás stb.) konvenciójára pl ben 494, 1807-ben 1970, 1818-ban pedig 4860 rénes forintot fizettek ki. A mind több pusztát bérlő, egyre élénkebb országos vásárokat rendező Nyíregyháza gazdálkodása a század végére mind szélesebb körűvé vált. A városlakók életének, a város gazdálkodásának a szervezése az állandósuló, az ügyeket folyamatosan irányítani tudó testület felállítását kívánta meg. így került sor 1793-ban a 40 állandó tagú választott közönség, az ún. electa communitas megszervezésére. 8 A communitas a teendőktől függően tartott ülésein döntött a tisztségviselők által felterjesztett ügyekben. A népes elöljáróság és a tisztségviselők tekintélyes jövedelmet biztosító regálékat kezeltek: az 1757-es szerződés árendába adta a nyíregyháziaknak a földesurak malomtartási, ital- és húsmérési jogát, ami 1786-ban a vásártartással, majd a tizeddel is kibővült. Az árenda összegét az általában három évenként kötött szerződések szabályozták. A legjelentősebb bevétel a kocsmáitatásból származott. A betelepüléskor a helységben csak egy, 1770-ben már három kocsmaház (a nagyvendégfogadó, ill. az alsónak és felsőnek nevezett) állt. A XIX. század elejére féltucatnyira nőtt a kocsmák száma. A régiek mellé felépült a serház, a Morgó és a Sas is, sőt a pusztákon álló csapszékeket is árendálta, majd az arra érdemes nyíregyháziaknak bérbe adta az elöljáróság. A regálé benefíciumok közül évről évre növekvő bevételt jelentettek az országos vásárok is, hiszen Nyíregyháza földrajzi fekvése lehetővé tette azt, hogy gyűjtő-elosztó központként a környék gabonafeleslegének eladóhelyévé váljon. A négy vásár közül a látogatottabbak, és ezáltal jövedelmezőbbek a májusban és szeptemberben tartottak voltak. A sokadalmak bevételének nagy része a helypénzből, 9 valamint a vásárra hajtott állatok legelésbéréből, a városi mértékek (vékák, rőfök stb.) bérbe vételéből és a büntetéspénzből állt. A város vásárvámból származó bevétele pl ban 289, 1801-ben 531, 1813-ban 1969 rénes forint volt. A város az újratelepítéstől folyamatosan fejlődött és gyarapodott, de nagy patrónusának, gróf Károlyi Ferencnek a halálával (1758) kedvezményei korlátozódtak. Bár az örökösök 1 " a korábban szerződésbe foglaltakat teljesítették, ugyanakkor újabb kedvezmények helyett mind nagyobb terhet igyekeztek a nyíregyháziakra róni. Károlyi Antal pl. igényt tartott volna a karácsonyi adóra, gazdánként két nap szolgálatra, ill. azt szerette volna, ha minden külön kenyeres gazda, sőt a zsellérek is fizették volna az egy aranyat. A város tiltakozásának és kérvényeinek eredményeként nem került sor sem ezek bevezetésére, sem az úrbérrendezésre. A gazdasági fejlődést egyre inkább korlátozták az olyan földesúri intézkedések, mint a taksa és a szolgálat megváltási összegének emelése, a boltárenda kivétele a városi árendából stb. Ráadásul a két birtokos fél közötti súrlódások során felmerült a város megosztásának kérdése is. Ez pedig megváltoztatta és korlátozta volna az eddig kialakult gazdálkodási és igazgatási rendet. A város vezetői ezért 1802-ben úgy döntöttek, hogy eddigi kedvezményeik megtartásának A communitas tagjai, akik életük végéig viselhették tisztségüket, nem kaptak rendszeres fizetést, csak egy-egy ügy elintézése során napidíjat, de éppen úgy megillette őket a természetbeni juttatás (a pascuumon lévő dinnye-, tengeri-, krumpli-, paszulyföld, ill. néhány állatuk ingyen való legeltetése), mint a tiszségviselőket. A helybelieknek nem kellett helypénzt fizetni. Palocsayné részéről a Dessewffyek és Károlyi Antal

4 biztosítására gazdaságukhoz mérten nagy, de még elviselhető anyagi terhet vállalva megváltakoznak, és megpróbálják a szabad királyi városi jogállás megszerzését. A megváltakozást segítette, hogy a birtokosok, főként a Dessewffyek is kényszerhelyzetben voltak, ugyanis a famíliából tizenketten kellett, hogy osztozzanak a Nyíregyházáról befolytjövedelem felén. Bizonyára a részbirtokosságból származó gondok, a család egyes tagjainak labilis anyagi helyzete, valamint az, hogy Nyíregyháza nem tartozott a családi törzsbirtokhoz, mind hozzájárultak a város örökváltság iránti kérelmének elfogadásához." Dessewffy Sámuel a család teljes meghatalmazottjaként 1803-ban mondott le a Nyíregyháza városában és határában lévő összes birtokuk tulajdonjogáról. Az március l-jén a jászói konvent előtt hitelesített örökvallás értelmében a nyíregyháziak 320 ezer rénes forint ellenében mentesültek a Dessewffyeknek járó földesúri szolgáltatások alól, megkapták birtokrészük tulajdonjogát, a regálékat, és a család lemondott a város javára a földesúri igazságszolgáltatásról is. 12 A nyíregyházi elöljárók tudták, hogy a váltság egyösszegű kifizetésére önerejükből nem vállalkozhatnak. Amennyit elő tudtak teremteni, az a lakosokra kivetett különadóból, az ún. váltságpénzből származhatott: 60 rénes forintjával számolva az 1346 házat, 1710 kötélalj földet és 279 nyilas szőlőt összesen forintnyi bevételt jelenthetett. Egy összegben azonban kevesen voltak képesek fizetni, a nyíregyháziak többsége éveken keresztül törlesztette az ingatlanjaira kivetett váltságot. A tanács problémáinak egyik legfontosabbikává is az adósságfizetés megoldása, a lakosok fizetésre ösztönzése vált. Határozatok sora született egyrészt a kirótt összeg beszedésére, másrészt újabb lehetőségek felfedezésére. így hozták 1810-ben azt a döntést, hogy az 1 kötélalj földet meghaladó szállások után az 1803-ban megállapított összegen felül is fizetni kell. Vétettessenek intra- és exravillanaproportioba, mérettessenek az udvarok, kertek és szállások megtartatván a már egynehányszori közvégezést, mely szerint a legkisebb porta vagy szállás, egy kötélaljból álló, 60 rénes forinton váltathatik, amely porta pedig vagy szállás nagyobb lesz (melyek mindazonáltal három classisra fognak osztatni) ezen 60 rénes forintokat pótolni tartozik... A régi szőlőskertek szomszédjában lévén egynéhány gyümölcsét termő kertek, azoknak mind váltsága, mind pedig árendafizetéséről tétettessen rendelés s meghatározás. " I} A város jövedelme nem volt olyan nagy, hogy a megváltakozásnak számottevő forrása lehetett volna, azonban fedezetül szolgálhatott a magán vagy ónokból nyújtott kölcsönökhöz. A Dessewffy-féle váltság kifizetéséhez a szükséges összeg felét ugyanis hitelekből teremtették elő ben forintnyi kölcsönt vettek fel, amelyet 9600 forint kamat terhelt. 14 A lejáró kölcsönök visszafizetéséhez szükség esetén újabb és újabb hiteleket is fel kellett venni ban pl. 82 hitelezőtől forintot kölcsönzött Nyíregyháza. 15 A nagy összegű tartozás kiegyenlítésére az közötti infláció biztosított jó lehetőséget, amelyet igyekezett is a város kihasználni pénzügyei rendezésére. Az örökváltság-szerződéssel Nyíregyháza a Károlyiak birtokostársa" lett. Pénzéért nemcsak egyik földesura fennhatóságától szabadult meg, hanem értékes ingatlanokat szerezve földesúri jussokat is kapott a város parasztcommunitasa. Belső autonómiája azonban nem nőtt a remélt mértékben, hiszen a jelentős ügyekben továbbra sem dönthetett egyedül. Sőt, a Cservenyák, Uo. 52. SZSZBML, V. A. 102/a. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 78/ október 26. No A hitelezők a kölcsönöket általában hat, ritkábban öt százalékos kamatra adták. Cservenyák,

5 Károlyiak egyre határozottabban avatkoztak be életébe: 1810-ben pl. adás-vevés, végrendelet és ingatlancsere nem mehetett végbe az uradalmi tiszttartó nélkül, a földesúr a vásárokon igényt tartott a legjövedelmezőbb forrásra, az ital- és húsmérésre, és mind gyakoribbá vált a forspont is. A további fejlődés, a gazdaság gyarapodása csak akkor látszott biztosítottnak, ha továbbviszik az 1802-ben megfogalmazódott gondolatokat, és újabb nagy anyagi terhet vállalva megváltakoznak a Károlyiaktól is. Húsz évi várakozás után ennek is megteremtődött a feltétele: az osztozkodni kívánó Károlyi családdal 1824-ben megkötötték az örökváltság-szerződést. A megváltakozásért Nyíregyháza 3 részletben bécsi értékű forintot fizetett: 1824-ben , 1825-ben és 1826-ban pedig ezret. 16 A pénz előteremtéséhez most három forrásra alapozhatott a város. Elsősorban a lakosokra kivetendő újabb váltságra tudva azt is, hogy ennek az összegnek egy részét sokáig kölcsönökből kell majd pótolni, hiszen 1824-ben a lakosok az óváltságnak nevezett előző váltságba való tartozása a kamatokkal együtt még váltóforint 11 krajcár volt. 17 A városi elöljáróság alábbi számítása szerint azonban optimális esetben majdnem négyszázezer forint bevétel volt remélhető a lakosok ingatlanjaira kivetett megváltakozási adóból: Az ószőlő foglal négyszögöleket, számítván Újszőlő négyszögöleket Kisteleki négyszögöleket Kötélalj föld 1600, számítván 10 köblöst, 120 forint Gyümölcsös kertek, nyilas 236, fizet pro 50 forint Ház 1720, pro 95 forint Összesen: rénes for rénes for rénes for, rénes for rénes for rénes for, nt 21 krajcár nt 51 krajcár nt 32 krajcár nt nt nt rénes forint 44 krajcár Ezt az összeget 14 év alatt kellett kifizetni a váltság alá eső ingatlanokkal, tehát házzal, szállásfölddel és szőlővel bíró lakosoknak. Ehhez az összeghez számítódott még a kamat, amelyet azoknak a kölcsönöknek a törlesztésére fordítottak, amelyet az egy összegben fizetni nem tudó nyíregyháziak váltságának pótlására vett fel a város. 18 Az 1824-es adóösszeírás 2356 városi adózót vett számba. (A váltság alá eső adózókat lásd az 1. sz. mellékletben!) Ezek közül váltságra kötelezhető ingatlannal 1858 lakos bírt. Megoszlásuk a következő: A váltság alá eső ingatlannak bíró lakosok száma az 1824-es adóösszeírásban' Ház+szállásföld+szőlő Ház+szállásíöld Ház+szőlő Szállásföld+szőlő Ház Szállásföld Szőlő 371 fő 374 fő 680 fő 33 fő 433 fö 134 fő 160 fő Uo. 76. SZSZBML, V. A. 101/f. 37/ :46. SZSZBML, V. A. 101/j. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Örökváltság iratok, (a továbbiakban V. A. 101/j.) 47/ :24. SZSZBML, V. A. 102/h. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Összeírások (a továbbiakban V. A. 102/h.) 56/ :46.

6 Házzal bíró lakosok száma 1824-ben Gazda Kézműves Zsellér Összesen 1 háza van Házrésze van Szállásfölddel bíró lakosok száma 1824-ben Gazda Kézműves Zsellér Összese/? 1 kötélaljtól kisebb kötélalj kötélalj kötélalj kötélalj kötélalj kötélalj kötélalj kötélaljtól több A szőlőbirtokosok száma 1824-ben Szőlöfc'Ulek nagysága Ószőlőben Újszőlőben Kisteleken Kőiájban Kin Oroson l A nyilas nyilas '/2 nyilas nyilas á nyilas nyilas á nyilas Miből tudták kifizetni az állami adón felül rájuk nehezedő váltságot a nyíregyháziak? Elsősorban a betelepítést követő években a gazdasági lehetőségek és kedvezmények következtében öröklés vagy vásárlás révén összegyűjtött, saját rendelkezésű ingó- és ingatlan vagyonukból. Leginkább a szálláson és bérelt pusztákon termeiteket tudták pénzzé tenni, továbbá a helyi országos vásárokon is jól értékesíthetőek voltak az állataik (főként a szarvasmarha), amelyek egyre nagyobb számban legeltek a bérelt pusztákon, a városszéli legelőn. A juhok gyapjának eladásában a város is segédkezett: az elöljáróság szervezte a a városháza udvarán tartott gyapjúlicitációt, amelyre levélben hívták meg a közel és távol élő ismertebb kereskedőket. Lovakat a nyíregyháziak saját gazdaságuk számára tartottak.

7 Az adózás alá eső állatvagyon 1824-ben 2356 fő 2665 db 1916 db 3645 db 5214 db Szükség szerint nagyobb összeghez juthattak a városiak házuk, földingatlanuk (szállás, szőlő, gyümölcsös) szabad értékesítésével, eladásával, kisebbekhez a háziipar (pl. szövés-fonás) termékeinek eladásával. Hogy mennyi készpénze volt egy-egy lakosnak, azt csak sejteni lehet. Forrásul szolgálhatnak a becsléshez a végrendeletek, hagyatéki leltárak, ill. a kölcsönökről készült városi kimutatások. Ez utóbbiból látható, hogy többen is hiteleztek kisebb-nagyobb összegeket a városnak, így pl. Blahunka János 1822-ben 1000, Suták Mihályné 1824-ben szintén 1000, míg Benyitzki Rozália 1825-ben 100 váltóforintot. 20 A nagyobb készpénzvagyon azonban nem volt általános. Hogy általában egy nyíregyházi lakos mennyire tudta kifizetni az ingatlanjaira kivetett váltságösszeget, ahhoz érdemes figyelembe venni a lakosság vagyoni állapota mellett a pénz értékét is. A váltságot egy kötélalj után 68, 1 ház után 64, 1 nyilas szőlő után pedig 50 forintban 21 állapította meg az elöljáróság akkor, amikor egy öreg anyabirka 7, egy kimustrált kos 15, egy sertés 15, egy 1 esztendős üszőborjú 15, egy 4 esztendős tinó 80, egy hámos ló 150 váltóforintot ért. 22 Azok, akik 1824-ben eladták ingatlanjukat, 1 kötélalj föld után annak helyétől és minőségétől függően váltóforintot kaptak, míg városi házak váltóforint közötti áron keltek el. 23 Az otthon termeiteket eladni, ill. a vásárokon a szükséges ruhaneműt megvenni az alábbi limitált árakon lehetett. Az 1824-ben a nyíregyházi vásárban kapható ruhák és élelmiszerek árai Férfi csizma" *" " 3-5 váltóforint SóinsertéstefontF 10 krajcár Női csizma 3,20-4 váltóforint Oszalonna fontja 10 krajcár Gyerek csizma 1-1,30 váltóforint Nyers faggyú fontja 8 krajcár Nagykodmön 6 váltóforint Közönséges gyertya fontja 12 krajcár Szűr 3-5 váltóforint 1 tyúk 6 krajcár Férfi mente 1-2 váltóforint 1 kövér lúd 24 krajcár Dolmány:. 1,2-2 váltóforint 1 pulykakakas 36 krajcár : Nadrág WmffMM 0,24-0,30 váltóforint 1 icce olvasztott vaj 18 krajcár 25 : Lajbi 1-2 váltóforint 1 icce tejfel 18 krajcár ;: Szoknya 0,24-1,15 váltóforint 1 font túró 6 krajcár Női mente 1,24-2 váltóforint 5 tojás 2 krajcár Nói hosszúruha 1,23-3 váltóforint 1 icce búzaliszt 2 krajcár Férfi süveg 1 váltóforint 1 icce lencse, borsó 1 krajcár SZSZBML, V. A. 102/i. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Úriszéki iratok. 80/ :26. Cservenyák, SZSZBML, XV. 16. Uradalmi gazdasági számadások SZSZBML, V. A. 102/d. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Telekösszeírások. 40/ :25. font: 0,56 kg icce: 0,81

8 Egy-egy család vagyoni helyzetének rekonstruálásához adalékot nyújthatnak az adóösszeírások mellett pl. a végrendeletek is. Özvegy Hogyan Andrásné Zajatz Mária 1823-ban vetette számba vagyonát. A házasságba egy kötélalj szállásföldet vitt egy házikóval és szalmából rakott istállóval együtt, valamint egy ökröt, egy tehenet és egy lovat. Rész szerint az urammal szerzettem, úgymint: a városban Hogyan János és Ilavszki Mihály közt lévő házamat... A váltságnak kifizetésére requiráltató pénzt, valamint a kisteleki szőlőkben volt egy fél nyilas szőlőt, melynek az árába mindazonáltal én magam férjem halála után fizettem száz, 100 rénes forintot. De ezen szőlőt idővel, mikor János fiamat házasítottam, eladtam százhetven, 170 forintért, melynek egy részét János fiam mindjárt lakodalmakor magára elköltötte, a hátralévő részét pedig királyteleki pusztának kifizetésére fordította. Egyszóval én azon pénzben semmiképpen nem részesültem, hanem a fiam még a feljegyzetteken kívül vett magának egy kanca lovat és egy kanca két esztendős csikót. Volt még egy kevés marha is a férjem halála után, nevezetesen kettőszázötven, 250forint bankóban, melyekhez én is idővel adván a magam vászonból lett szerzeményemből kettőszázötven, 250 forintot, János fiamnak csináltattam egy vasas s becsületesen elkészült szekeret. Azonkívül a magam szerzeményéből egy ekét harminc, 30 forinton bankóban. Van még a házi bútorokból egy élésláda, egy szekrény, két szuszék, esztováta, csüllő, egy nyoszolya hozzá tartozó ágybélivel, egy kis véka, egy új testamentum könyv, egy tót Zsivota Studnice nevű könyv, két Tranoscius nevű könyv, egy énekes könyv, egy rézüst, egy mángorló sulyok, egy asztal lócákkal együtt. " Krajetz Mihály 1825 februárjában íródott végrendeletében az alábbiak olvashatóak: következendő vagyonaim is vágynak, melyeket rész szerint az édesatyámtól megkaptam, rész szerint magam is megszereztem magamnak. Van pedig elsőben is a városban a Debreceni utcán Palitz Mihály és Lavrentsik János házok között fekvő házom, melyet az édesatyám után megkaptam. Másodszor szállásom 3 kötélalja valóval, melyekből egyet én magam megszereztem ezen mostani második feleségemmel, kettőt pedig az édes szüleimtől megkaptam. Harmadszor vagyon egy fél nyilas szőlőm az orosi határban, melyet szinte ezen második feleségemmel megszereztem. Negyedszer vagyon egy fél kertem, ötödször vagyon öt hámos lovam és egy kétesztendős csikóm, hatodszor vagyon hat jármos ökröm, kettő kétesztendős ökörtinó, négy rúgott borjú, hat tehén, egy azokból a menyemé, és eszerint csak öt tehén, negyven fejős juhok, ürü és kos 15, bárány 23. Hetedszer tíz darab sertés, aki udvari, hízóba négy darab. Nyolcadszor vagyon három vasas szekerem, két eke, hozzávaló eszközökkel, két vasas berena. Kilencedszer vagyon a megírt lovakhoz és ökrökhez szükséges [szerszámok] ökröknek. Tizedszer, szállási épületek úgymint ház, lovakhoz estálló, szarvasmarhának két ajtóra való estálló, granarium, pelyvás és akol. Vágynak még házi bútorok is. " 26 Ahhoz, hogy a városban a lakosság nagy része fizetőképes volt a megváltakozáskor, nagyban hozzájárult az, hogy mentesek voltak a korszakban a legsúlyosabb terhet jelentő robot alól, 11, gazdánként egy aranyon kívül más szolgálattal nem tartoztak. Továbbá a földesúr nem avatkozott bele a gazdálkodásukba, sőt a közösségnek árendába adott haszonvételekből a lakosok nagy része is jövedelemhez juthatott. A második váltságra 1824-ben végül a lakosoktól rénes forint gyűlt össze. A váltsághoz szükséges összeg kis részét a város a regálékból, a lakosoknak termények alá kiadott földek béréből és a tulajdonában lévő más ingatlanokból származó jövedelemből: a városi földekből és bérelt pusztákból, az erdőkből, valamint a regálé benefíciumokból, kocsmákból, malmokból, vásárokból, mészárszékekből és a boltokból, ill. a lakos háza utáni taksából forint bevételből tudta fedezni. A gyors és biztos megtérülés után jelentős SZSZBML, V. A. 102/k. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Végrendeletek. 47/

9 haszonra lehetett számítani a kocsmák számára vásárolt italokba fektetett pénzből, valamint a kölcsönök kamataiból is. A város pénztárába majd az összbevétel felét kitevő összeggel tartoztak a várostól hitelezők, ill. az óváltságot még ki nem fizető lakosok. A biztos készpénzbevétel mellett a nyíregyházi communitas több mint százezer váltóforintnyi ingatlant is magáénak tudhatott. Igaz, forintnyi adóssága és kiadása is jelentős volt: pl. a tisztségviselők salláriumaira 4796 váltóforint 15 krajcár, interesekre 6166, vegyes kiadásokra forint 41 krajcár. Bár a váltság kifizetésében a város gazdálkodásából származó összeg most sem volt jelentős, a városi vagyon és a források a kölcsönök felvételéhez megfelelő fedezetnek bizonyultak ben hitelképességének bizonyítására íratta össze a város a vagyonát, minthogy a kötött summának megszerzésére nézve szükséges az illető helyeken városunk jövedelmeit és találtató vagyonait fundusul előmutatni. " r (Az összeírást lásd az 2. sz. mellékletben!) A hazai nehézkes magán- és jogi személyeken alapuló hitelviszonyok ellenére a város mindig átlagos vagy elfogadható feltételekkel kapott elegendő pénzt: 1824-ben pl rénes forint hitelt vett fel. (A hitelezők neveit lásd a 3. sz. mellékletben!) A XVIII. század végétől az elöljáróság folyamatosan hitelezett kisebb-nagyobb összegeket. 28 A pontos törlesztés felügyelete a váltságkassza perceptorának feladata volt. A tőke és a kamat visszafizetése mellett a hitel egyéb kisebb kiadásokkal is járt (pl. a kölcsönfelvételeket kereső, a pénzért menő, a capitálist és interest vivő küldöttek útiköltségei, a magukkal vitt kedveskedő ajándékok''). 29 A hitelezett pénzeket természetesen nemcsak adósságainak törlesztésére használta fel a város, hanem jövedelmét gyarapító ingatlanok vásárlására és működtetésre, valamint a kiváltságainak bővítéshez szükséges jóakarók megnyerésére is. A reformországgyüléseken az örökváltságról vitázok által emlegetett, a régióban egyetlenként megváltakozó parasztcommunitas nagy terhet vállalt a két megváltakozással, de megtehette, hiszen az újratelepítés és az azt követő évek földesúri szerződései olyan gazdasági feltételeket teremtettek, amilyenek a megyében egy településen sem voltak. Az, hogy a nyíregyháziak gyarapodó jólétüket lehetőségeik kiszélesítésére használták fel, dicséri a város határain túllátó elöljáróságot is. Az összeírást az június 26-i megyei közgyűlés hitelesítette. A váltságkassza perceptorának feladata volt a pontos törlesztés felügyelete. SZSZBML, V. A. 101/j. 47/ :24.

10 1. sz. melléklet Nyíregyháza adózó lakosai 1824-ben 3t Jelmagyarázat: A = ház B = szántóföld (kötélalj) C = szőlő (nyilas) D = mesterség, tisztség E = váltságtartozás (váltóforint) F = összes állatok (ló, ökör, juh) száma Adami János 1 0, Ailer János 0 0, Ailer János, ifj Aleva Márton 1 1 gubás 64 Almán András 1 0,5 molnár 12 Almási János 1 0,5 Almási Mihályné Ambrusz András 1 0,5 2,5 11 Ambrusz János Ambrusz Ádám 0,5 30 Ambrusz Ádám 0,5 csizmadia Ambrusz András 1 0,5 varga utcakapitány Ambrusz Andrásné 0,5 Ambrusz György Ambrusz István 1 Ambrusz János 1 0,5 1 szabó Ambrusz János 0, Ambrusz János, id. 1 0,5 Ambrusz Jánosné 0,5 0,5 Ambrusz József 0 1 szabó Ambrusz Mátyás 1 64 Ambrusz Tamás 1 0,5 2 6 Andrási Pál Andráskó György Andrasószki János Andrástik István 1 0,5 lakatos 2 Andrikovits Márton 1 Andrikovits Márton 1 2 csizmadia utcahadnagy Angyalossy Pál, ns. 1 3 senator Antal György Antal György 0 64 Antal György 1 0, Antal János 1 1 Antal János Antal János 1 0,5 1 4 Antal Márton Antal Mihály 1 9 Antal Pál Antsan Jánosné 68 Arató József 1 kalapos Árnyas János 0,5 Árnyos Ádám 1 0,5 1, Árvái András 0,5 Asztalos Márton 1 0, Asztalos András 1 1,5 vésérbiró 12 Asztalos András 1 Asztalos György 1 Asztalos György 1 0, Asztalos Márton 0,5 Asztalos Pál esküdt 77 Áts György, id. 1 0,5 1,5 7 Áts Györgyné, ifj Áts János 1 Augusztin András 1 1 3,5 21 Augusztin Mihály 1 1,5 4 tizedes 33 Augusztin Sámuel Avara Pál 1 5 Babinszki Márton Babitz Mihály Bakai Ádám 1 1 2,5 15 Bakai Mihály Bakai Pál Bakó János 1 1,5 41 Bálint András Bálint János Bálint János 1 0,5 2 Bálint Márton 0,5 1 6 Bálint Mihály 1 1 csizmadia 30 Köszönöm az összeírás számítógépes feldolgozásához nyújtott segítséget Drobni Erzsébetnek és Kujbus Péternek.

11 Bálint Mihály Bálint Tamás 1 64 Balkó András 1 0,5 1 Ballá András 1 0,5 4 Ballá György, ifj. 1 Ballá Jánosné 0,5 1 Ballá Márton 1 Ballá Sámuel 1 1 székgazda esküdt 5 Bailas Ádám 2 7 Bailas András 1 1 Bailas András 1 csizmadia Bailas András Bailas András 1 0,5 Bailas György 1 0, Bailas György 1 0,5 1 7 Bailas János 1 Bailas János, Geczo 0,5 Bailas Mihály 1 Bailas Mihály, Geczo 1 1 Bailas Mihályné 1 4 Balog András 1 0, Balog György 1 0,5 13 Baltzár János 1 csizmadia Baltzár Márton 1 59 Bánszki György Bantsó Mihály 2 8 Bárány József Bartzlk Mihályné Báron Tamás 1 Barta András 1 0,5 2 8 Barta György 0,5 2 5 Barta György, Spanan 0,5 1, Barta István 1 0,5 1 3 Barta János 0, Barta József Barta László Bartkó András 1 1 molnár 1 Bartó András Bartó István 1 0,5 Bartó János 1 1 Bartó Mihályné 1 0,5 Bartos György 1 0, Bartos János 1 1 Bartos János Bartos Mihály 0 64 Bartos Mihály Barts János 0,2 1 Barts Mihály 0 1 Barzó János 1 0, Barzó Mihály 1 0, Batiz Ádám Bek András 1 kvártélymester 60 Belányi Pál, ns Bellus András 1 64 Bellus András, id törvénybíró Bellus András, ifj Bellus Mátyás 0,5 0,5 Benediczi Dániel Benedikty Dániel, ns 1 2 orvos Benke János 0 1 Benke János 1 0,5 3 Benke Mihály Benke Mihályné 0,5 0,5 Benke Sámuel Benkó István 1 Benkó János Benkó Mihály 1 0,5 1,5 7 Benkó Mihály 1 0,5 1,5 6 Benkó Sámuel 1 2 Benkó István 1 főbíró Bents András, id Bents András, ifj. 1 2, Bents János csizmadia Bents Mátyásné 1 1 Bents Mihály Bents Pál, Id Bents Pál, ifj. 1 1, Bents Sámuel Bentsik András 1 1 2,5 8 Bentsik János Bentsik Márton, ifj. 1 0,5 64 Berecz György 0 0,5 1 Berecz György 0 0,5 1 Berecz János 1 Beretska János 1 Bertelecz Mihály 1 0,5 1, Berzevitz Mátyás 0,5 1 Bessenyei András 1 0,5 Betusák Mihály 0 0,5 Bihari András 0,5 0,5 Biri György Birí István Blahunka András 1 1 kereskedő 10 Blahunka János Blahunka Sámuel 1 Blaskó András 0,5

12 Blaskó János 0,5 2 Blaskó Mihály 1 1 Bodnár András 1 0,5 2 Bodnár András 1 0,5 2 Bodnár András 1 2 kerékgyártó senator 3 Bodnár György 1 0, Bodnár József 1 Bodnárik András 0,5 0,7 Bodnárik János 0,5 1 Bodnárik Mihály 0,5 1 Bogár Ádám 1 0,5 2 Bogár András 0 0,5 Bogár Andrásné 1 1,5 1 Bogár György 1 1 1,5 15 Bogár György Bogár György 1 0,5 1 7 Bogár János 1 0,5 10 Bogár János Bogár János Bogár József 1 0,5 molnár Bogár Márton 1 0,5 1,5 36 Bogár Mátyás 0,5 Bogár Mihály 1 1,5 1, Bogár Mihály 0,2 1 Bogár Pál 1 0,5 1,5 1 Bogár Pál 0,2 0,5 Bogár Pál 1 0,5 1,5 6 Bogár Tamásné 0 0,5 Bohus Mihály 1 2 Bopkó György 1 0,5 64 Borbély József 1 1 Bomik András Boros János Boros János 0 0,5 1 Boros Márton Boros Márton, ifj. 0 0,5 Boros Pál 1 0,5 Borsa Mihály, ifj. Spanan Borsukószki Eiias 0 0,5 bodnár Botz Mátyás 1 csizmadia Botz Mihály 1 0,5 Botzkó András 1 64 Brezina András 1 0,5 varga 1 Brezina János 1 Breznyiczki György 1 1,5 23 Breznyiczki András 0,5 varga Breznyiczki Pál 0 2 Brlas András 1 0,5 Brlas Pál 0 0,5 Brtka András 1 0, Brtka György 1 0,5 Brtka Jánosné 1 1 Brtka Jánosné 1 0,5 32 Budai Mihály 1 60 Bukovi György 0 1 Bukovinszky József, ns Bukovinszky Mátyás, ns. 1 1 Bukovitzki Mátyás Bukovitzki Mihály Bukovitzki Pál 0,5 1 1 Bulyig György 0 1 Burró János 1 0,5 kötélverő Burró Sámuel 1 64 Burró Sámuel 1 1 kötélverő 55 Butskó János 0,5 1 Chalupka János 0,5 0 0 Chalupka János 1 0,5 1, Chalupka János Chalupka Mihály 1 0,5 2,5 29 Chalupka Mihály 0,5 1 4 Chalupka Mihály 1 3 Chamulya György 0,5 Chmel Mátyás 1 szabó Chmelár János 1 Chovan Jakabné 0,5 0,5 Chovan János 1 64 Chovan János 1 0,5 Chovan Mátyás Chovan Mihály 0,5 1 csizmadia Chovan Mihály 0,5 0, Chrenkó András 1 csizmadia 1 Chrenkó János 1 0, Chrenkó Mihály 1 0, Chrenkó Pál 1 0,5 Crenyó János 0,5 Czapkai Elias 1 Czapkai Elias 1 2 szabó 1 Czesznák András 1 0,5 12 Czesznák Márton, ifj Czesznák Pál 1 Czesznák Pál Czesztóczki András 1 1, Czesztóczki János Czesztócki János

13 Czesztyiczki Mihály Czevar János 1 0,5 bognár 64 Czinkóczi János 0 1 Czinkóczki András Czinkóczki István 0 1, Czinkóczki János Czinkóczki Pál Czirbesz Sámuel 1 1 Czirják András 1 0, Czirják György Czvik Mihályné 0,5 0,5 Csabjánszki Ádám 1 1,5 Csajka József 1 csizmadia 2 Csákányi János 1 0,7 2 8 Csankószki György Csankószki János 1 Csatlás Jakab 1 mészáros 60 7 Cseh András Cseh András 0 0,5 Cseh Andrásné Cseh György 0 0,5 Cseh György 1 0,5 1 6 Cseh György Cselószki Mihályné 0,5 Csemen Ádám 0 0,5 Csemen András 0,5 0,5 Csemen András 1 molnár Csemen György 1 1,5 5 Csemen János 1 0,5 Csemen János, id. 1 0,7 Csemen Márton 1 1 Csemen Tamás 1 1 Csengén Ádám Csengeri Mihály Csemák János 1 5 Csemák János Csemák Jánosné Csemák Márton Csemák Pál 1 2 csizmadia esküdt Csernik István, id. 1 0,5 4 Csernik János 0,7 2 Csernik János 1 0,5 Csernik János, id. 1 0,5 3,2 37 Csernik József 0,7 Csernik Márton Csernik Mihály 1 1, Csemók János 1 4 Csikós Jánosné 0,5 5 Csordás János Csupek Márton 0 0,5 Dán István 1 1 Dániel György 1 64 Dániel György Dániel Mátyás 1 0,5 Dániel Pál Dankó Ferenc 1 0,5 Dankó Ferenc, id Dankó György 1 1 Dankó György 1 Dankó György 1 1,5 kovács Dankó János 1 csizmadia 64 Dankó János 1 Dankó János, id. 1 0, Dankó Márton Dankó Mátyás 0 1 Dankó Mihály Dankó Mihályné, id. 1 0, Dankó Pál, Laczó 1 1,5 3 Dankó Péter 0,5 0,5 Dants Miklós 1 0,5 Daskó Márton 0 0,5 Davalószki Pál 0 0,5 1 Davkó György 1 Davkó János 0 0,5 Deák József árvái 1 Debrószki Ádám Debrószki András 1 0, Debrószki András 0, Debrószki János Debrószki János Dedinszki Mihály 0,5 1,5 6 Dedits József 1 0,5 szabó 2 Dekis István Dekis János 0 10 Deli György Deli János Dióssi József, ns Dióssi Pál, ns. 0 0,5 Dióssy András, ns. 1 Dióssy István, ns. 1 1,5 Dióssy Jánosné, ns Dióssy Tamás, ns. 1 1 senator Dióssy Tamás, ns Diskó Mihály Dobiász Pál Dobiász György 0,5 Dobiász János 0,5 0,7 5

14 Dobiász Pál 1 0,7 7 Dobránszki György Dobránszki János Dobránszki Mihály 1 0,5 Dobránszki Mihályné 0,5 1 1 Dojtsák György 0,5 1 Dojtsák Mihály Dőlik Mátyás 0 0,5 Dorulya Márton 0 1 Drabutz János 1 1 Draskóczi János, ns. 1 fiskális Drenószki Ádám Drenószki András Drenószki György Drenószki János Drenószki János 0,5 1 Drenószki Mátyás Drenószki Pál 1 1 csizmadia 1 Drobni György Droppa Ádám 0, Droppa György Droppa Pál 1 64 Drotár György, id. 1 1,5 Drotár János 1 4 Duljánszki Mihály, ifj Duljánszki Pál Duszkó Ádám Duszkó András Dutsai János 1 2 kovács Dutsai Jánosné 1 1 utcahadnagy 3 Dvorszki János Dzsavar András 1 2 Eberlain Dániel 0,5 Eberlain Eiius 1 1 Eberlain Gottlieb 1 0,5 Eberlain Sámuel 1 64 Égeri Mihály 0,5 30 Ekert Imre 0, Eliász Mihály 1 0,5 2 9 Enzigni Dániel 1 1 esküdt Fábai Sámuel 1 0,5 Fábián András 1 0,5 szabó Fábián György 0,5 1 Fábián János 0,5 lakatos 12 Fábián János 0,5 0,5 Fábián János, id. 1 0,5 Fábián Pál 0 0,5 Fábri Gábor 0 0,5 1 Fábri János 1 1 Fábri József 1 1 csizmadia 25 Fábri József 1 1 csizmadia Fábri József 1 64 Fábri Márton 1 1 csizmadia Fábri Pál 0,5 csizmadia 64 Fábri Sámuelné 1 1,5 Fabulya Mihály Fabulya András 0,5 Fabulya János Fabulya Mihály Fajtsik János, id. 1 csizmadia Fajtsik János, legifjabb! csizmadia Fakla András 0,5 0, Farkas György 1 Farkas Mihályné 1 0,5 Fazekas András Fazekas Ferenc 1 0,5 1,5 12 Fazekas István 0,5 3 Fazekas János 0,5 0,5 8 Fazekas Márton 1 0,5 32 Fedor János 1 1 csizmadia 1 Fedor József 1 0,7 sódirektor 1 Fedor Mihály 1 1 Fedor Mihály, id. 1 Ferentz András 0,5 2 4 Ferentz György 0,5 1,5 1 Ferentz János Ferentz János 1 Ferentz János, Kaskötő! 0, Ferjantsik Mihály Ferkó András 1 1,5 Ferkó János 0, Ferkó Mihály Fertály András 1 0,5 60 Fertály János 1 1 Fertály Mátyás Feschlar Andrásné 1 1,5 3 Figetzki András, ifj. 2 5 Figetzki János 1 Figetzki Jánosné 1 1 Figetzki Mihály 1 1 Figura János 1 szűcs 64 Filipai András 0,5 Fillák András 0 0,5 Fillinger Józsefné 1 Filló András 0,5 0,5

15 Filló János 1 Filló János 0,5 0 0 Filló János 1 0,5 1 8 Filló Mihály 0,5 Filló Pál 0,5 Filtsik Pál 1 2 Fitkonidesz András 1 0,5 festő Fitkonidesz Dániel 1 0,5 7 Fitkonidesz Mátyás 1 1 varga utcahadnagy Fizely András Fizely Mihály 1 0, Fodor Andrásné 1 0,5 Fodor Jánosné 0,5 Foltin János 0,5 1 3 Foltin János Folyóvári Antal 0 0,5 üveges 2 Forgáts János 0,5 32 Forgáts János, ifj Forgó Dániel 1 asztalos Franczel András 0 0,2 1 6 Franczel Andrásné 1 Franczel János 1 1 1,2 22 Franczel János Franczel Mihály 1 2, Franczel Mihály 1 0,5 2 7 Frankó Mihály Frankó Pál Frenyó Sámuel 1 1 varga Fridericus András 1 csizmadia 2 Frlicska József 1 1 Frtska György Frtska János, ifj Frtska János, középső Frtska József, Rada Frtska Márton Frtska Mihály 1 1,5 6 5 Ftrska Pál Furman András 1 1 1, Furman György Furman János 1 1,5 5 Furman Jánosné 0 0,5 1 5 Furman Márton 0 1,5 9 Furman Mihályné 1 0,5 2 Futzman János, id Fülep Györgyné 1 0,5 2 Fülep István, ns Fülep Mihály, ns. 1 7 Gaál Jakabné 1 Gaál Jakabné 1 Gabulya György 1 0, Gabulya György, Betkó 1 1 2,5 33 Gabulya János, Betkó 1 0,5 1, Gabulya Mihály 0,5 Gafrik András 0 0,5 Gafrik András 1 0, Gajdos János 0, Gajdos János 1 0,5 szabó Gál András, ifj Gál György 0 1,5 7 Gál Ignác 1 0,5 64 Gál János 1 0,5 2 Gál János 0 0,5 Gál János 0 2,5 4 Galáth Mihály 0 1 halász Galáth András 1 1 Galáth György 1 1 varga 64 Gálik András 1 1,5 8 Gálik György 1 0,5 1,5 11 Gálik György 1 64 Gálik Mihály Galli András Gallo József 1 Garai András vásárbíró 2 Garai András Garai Gergely 0, Garai Györgyné 1 3 Garai János, id Garai János, ifj Garai Márton Garai Márton, ifj. 1 2 Garai Mihályné 1 1 Garai Pál Garai Pál, id. 1 0,5 Garai Tamás 0,5 1 8 Garai Tamás, Hrusovszki! Gasch Dániel 1 1 boltos 8 Gáspár Mihály Gáspár Dániel 1 hajdú 64 Gavallér János Gazsó András 1 0,5 4 Gazsó János 1 1 1,5 5 Gazsó János 0,5 0,5 4 Gazsó János, Siska 1 1

16 Gazsó Márton 1 0,5 1 3 Gerbár András 0 1 Gerbár György 0,5 1 1 Gerbár István 1 0,5 Gerbár János Gerbár János 0,5 0,5 Gerda András 1 0,5 1 Gerda István 0,5 Gerda János 1 0,5 kerékgyártó 64 Gerda János 0,2 0,5 Gerda Mihály 0,5 Gerhad András Gerhad János Gerhad Pálné 1 0,7 Gerhár János, id Gerliczki János Gerliczki Mihály 1 0, Gerliczki Pál Gerschabek Mátyás 1 Geskó András 0,5 0,5 Geskó János, ifj Geskó Pál 1 1 1,5 9 Geskó Pál 0,5 0,5 1 6 Gintsai András 0,5 Gintsai András 1 0,5 1,5 12 Gintsai György Gintsai György 0,5 Gintsai György 1 Gintsai István 1 0,5 9 Gintsai János 1 1,5 26 Gintsai János Gintsai János 1 24 Gintsai János, ifj Gintsai Mihály 1 4 esküdt 36 Gombár János 1 1, Gottlib Balázs Gráf András 1 Gráf Andrásné 0 0,5 Gráf Dániel 1 0,5 molnár 2 Gráf János Gráf Mihály Gráf Sámuel 1 64 Gráf Sámuel 1 1,5 kereskedő 4 Graizer János 0 0,5 csizmadia Gregori János Gregus János 1 kalapos Grexa András 1 0,5 1,5 16 Grexa János, id Grexa János, ifj Gróner Mihály 0,5 1 kovács 1 Gróner Sámuel 0 0,5 Groskó György 1 Groskó Mátyás 1 0,5 5 Gubándi Jánosné 1 0,5 Gubányi János 1 0,5 64 Gubányi János, ifj. 1 0,5 csizmadia Gubányi Pál 1 4 Gubinyi István 1 0,5 1,5 8 Gulyás János Gulyás János 1 Gunca György 1 1 1, Guncza János 0,5 Gurányi András 1 csizmadia 64 Gúth András 1 asztalos 60 1 Gúth György 1 asztalos Gutyán András 1 30 Gulyán György Gutyán Mihály 1 1,5 2,5 9 Gutyán Pál Gutyán Pál 1 30 Guzselya András 1 1 kőműves 64 Gyeskó András 1 64 Gyurcsán János, ifj. 0,5 0,3 Gyureskó Gergely 1 Gyureskó György 1 0,5 32 Gyureskó János árvái! Gyureskó János, id Gyureskó János, ifj Gyureskó Márton 0,5 Gyureskó Mátyás 1 1 Gyureskó Mihály 0,5 1 Gyuris György 1,5 4 Gyuris Istvánná Gyuris János Gyuris János 0,5 1,5 1 4 Gyuris János 1 1,5 4 Gyuris János 0,5 3 Gyuris Márton 0,5 1 6 Gyuris Mátyás 0 0,5 1 Gyuris Mátyás 1 0, Gyuris Pál Gyurján György 1 0, Gyurján János Gyurján Mihály 0,5 12 Gyurkovits Márton 1 Gyurtsán György Gyurtsán István tizedes 45

17 Gyurisán János Gyurisán János, id. 0 0,3 1 Gyurisán József 1 0, Gyurisán Lukács 1 varga 8 Gyurisán Mihály Gyurisán Salamon Gyurtsik Ádám 1 0,5 64 Gyurtsik András 1 10 Gyurtsik János 0,5 Habdák István 1 Habsuda János 1 kalapos Hajdák Mihályné 0,5 Hajdú György Hajdú István 1 20 Hajdú János 0,5 Hajtsik János, id. 1 csizmadia Hanczus Mihály Hankószki András 1 3, Hankószki György Hankószki György, ifi.! Hannák János 0, Hanuja András 1 1 Haraszti János Hárman András 1 0, Hárman András Hárman György Hárman János Hárman János Hárman János Hárman Mihály Hárman Mihály 1 1 Hatvanszki György 1 Hatzel Antal 1 5 Havrilla János 1 Havris András 1 0,7 16 Havris György 0,7 0, Hentes János 1 varga 60 Henzsel Ádám 1 1 csizmadia 2 Henzsel András városgazda 92 Henzsel András 1 Henzsel György 1 0, Henzsel János Henzsel Mihály Hibján Dánielné 1 Hibján György Hibján György, ifj. 1 1, Hibján János Hibján József 1 1 szabó 4 Hibján Mátyás Hibján Mihály 1 Hibján Pál 1 1 csizmadia 2 Hibján Sámuel 1 1 szűcs 1 Hirsch András 0,5 Hlatki Mihály 1 1 varga 1 Hlavács András 1 0,5 1 Hlaváts Mihály 1 Hlavnya János 0,5 Hogyan György 1 Hogyan György 1 1,5 Hogyan György Hogyan János, id Hogyan János, ifj Hogyan Márton 1 2 kerékgyártó 60 Hogyan Mihály 0,5 1 1 Hok András 1 0,5 kovács 64 Hok György 1 3 Hok Imre 1 0,5 Hok János 1 1 kovács Hok Mátyás 1 1 Hok Pál Holek András 1 0,7 csizmadia Holek Márton 0,5 1 Holetskó János 1 0, Holik András 1 0,5 csizmadia Holik János Holik Mihály Holubik János 1 0,5 64 Holy János 1 0, Homa Ádám 0,5 Homik Márton 1 Homitskó János Homolya András 1 Homolya Márton 0,5 csizmadia Horányi György 1 0, Horányi György 1,5 16 Horányi János Horányi Márton 1 1,5 18 Horneczky János 1 Hornják György Homják György 1 Hornják János 1 0, Homják János, ifj. 1 0, Homják Mihály 0 1 Hornják Mihály 1 2 Horog János 0,5 1,5 2 Horog Menyhárt 0,5 1 Horvát Sándor 0,5 1 asztalos 2

18 Horváth András 1 1,5 csizmadia perceptor 2 Horváth István 0 1 2,5 42 Horváth István 0 0,7 3 Horváth Jakab 1 0,5 60 Horváth János, id. 1 0, Horváth Márton, id. 1 1,5 2,5 városgazda 37 Horváth Márton, ifj. 1 0,5 0 Horváth Márton, ifi. 1 0, Horváth Mihály 1 0,7 3 Hostisoszki András Hrabatska János 1 1 szabó Hrabina Mihály 0,5 Hrabószki János 1 0,5 Hrabószki Sámuel 1 1,5 kovács 2 Hrebenszki András 1 0,7 32 Hrestják András 1 Hrestják István 0,5 0,5 30 Hritsovinyi Andrásné 1 0,5 Hritz András 1 5 Hrntsár András 0,5 1,5 4 Hmtsár Mihály 0,5 12 Hrntsár Mihály 1 0, Hronecz János 1 4 Hronecz János Hrubi András 1 0, Hrubi István 1 1, Hrubi István 1, Hrubi János 1 1,5 64 Hucsdják György 1 0, Hudák János 0,5 0, Hudák András 1 0, Hudák András 1 0, Hudák György Hudák János Hudák János 1 0,5 Hudák János Hudák János 1 0, Hudák János Hudák Mihály 1 2 Hudetz András Hudetz Pál 1 0,5 3 6 Hudik János Hullej Mátyás 1 2 Hullok János, id Hullok János, ifi. 1 3 Hulvej András Hulvej János 1 1, Humenik János 1 40 NÉV A B C 0 E F Humpóvszki György 1 0,5 Humpóvszki Mihály 1 0,5 17 Hurai András 1 1,5 1,5 4 Hurai János 1 Hurai János 1 4,5 16 Hurai János 1 Hurai Mátyás 1 0, Huszár Ádám Huszár Mihály 0,5 10 Huszka György 1 0,7 Huszman Mihály Hutman Ádám 0 0,5 1, Hutman Ádámné 1 1,5 120 Hutzman György 1 1 ács 64 Hutzman János Hutzman Márton Hutzman Mátyás 0 0,5 Hutzman Mihály Ignát Sámuel 1 0,5 varga 64 3 llavszki András 1 12 llavszki Márton 0,5 0,5 llavszki Mátyás 1 1 llavszki Mátyásné 1 0,5 llavszki Mihály 1 varga llavszki Mihályné 1 0,5 64 llentsik János 0,5 0,7 6 lltsik András 0 0,5 lltsik András 0 1 lltsik János 0 1 1,2 7 lltsik Márton 1 1, István András István Gergely István Mihály 0, Iván Györgyné 1 0,5 3 Ivankó Mihály 1 0, Ivantsik György 1 0,5 32 Ivantsik János 0,5 0,5 Izsai János 0,2 1 Izsai Mihály 1 csizmadia Jakub Pál 0 0,5 Jakubtsák Mihály 1 csizmadia 64 Jakus György városgazda 40 Jámbor János 1 Janosik Márton 1 Janosószki György 0,5 0,5 3 Janosószki János 1 csizmadia Janosószki Márton Jánószki András 1 1 4,5 55 Jánószki András 1 2 8

19 Jánószki János 1 2,5 4 Jánószki Mátyás 1 Jánószki Mihály Jantsár János Jantsik András 0,5 0,5 Jantsik Jakab 0,5 27 Jantsó Ádám 0 0,5 Jantsurák János 0, Jantsurák Mihály 0,5 1 Jarkó András 0,5 22 Jarkó János 0,5 Járosi József 1 esküdt 64 Jaskó János 0 1 Jaskó Márton 1 0, Jaskó Pál 1 0, Jaskó Pál Jatzkó Mihály 1 1 Jatzkó György 0,5 Jatzkó Márton 0,5 1 Jatzkó Mátyás 0,5 0,5 6 Jatzkó Mihály Jávor András 0,2 0,5 Jávor György Jávor János 0 0,5 Jávor Márton Jávor Márton Jávor Mártonné 1 0,5 64 Jéger József 1 0,5 Jelenovits Sámuelné 1 0,5 Jenéi Mihály 1 0,5 1 8 Jeszenszki János, ns Jeszenszki Mátyás, ns. 0 0,5 Johanidesz János 1 Jónás János Jósvai György 1 0,5 64 Jósvai István Jósvai Márton 0, Jósvai Mihály Jósvai Mihály 0,5 1,5 4 Juditsják János 1 kovács 1 Juhász János Juhász János 1 0,5 Juhász Jánosné 1 0,5 20 Jurányi Ádámné 1 2 Jurányi István 1 2,5 csizmadia Kabai Mihály 1 0,5 1 Kabáth Mihály 1 0, Kachnitz Mártonné 1 64 Kadrits Mihály 0,5 Kállai György 0,5 Kálmán András 0,5 0, Kálmán János 0,2 0,5 Kálmán Mihály 0 1 Kálmán Mihály 1 Kamenyiczki Mihály Kamenyiczki Márton 0 0,5 Kapanószki János 1 3 Kapanószki József 0 1 Kapás Mihály 1 2 Karasz János 1 0,5 2 Karasz János 1 0, Karasz Mihály 1 0, Karasz Mihály, ifj Karasz Pál Karaszka Mátyás 1 Karaszka Pál 1 3 csizmadia Kasik Ádám 1 0, Kasik András 0 1 Kasik János 1 34 Kasik Márton 1 0,5 1,5 2 Kaszáts János 1 0,5 64 Katona András 0,5 30 Katska Dánielné, id. 1 Kazár András 0 0,5 2,3 7 Kazár György Kazár Jakab 1 0,5 2 7 Kazár Jakab, id. 1 0,5 4,5 18 Kazár János Kazár Mihály 0,5 2 Kazár Mihály Kazár Mihály, id Kazár Mihály, ifj Kazár Pál 0, Kazár Pál 1 1,5 csizmadia Kazár Pálné 0, Kazinczi János Kecskeméti Pál 1 0, Kelement János 1 Kelement Márton 1 0,5 Kelement Pál 1 0,5 1,5 17 Kereki Mihály 0 0, Kerekréti András Kerekréti János Kerel Ferenc 1 0,5 2 Kermetzki Márton 0 0,5 Ketzkó György 0 0,

20 Ketzkó János Kibicher János 1 3 kalapos 37 Kibicher János, ifj. 1 kalapos Király András 0 0,5 Király András 0,5 1 csizmadia Király György 0,5 Király István, ns. 0 1 Király János 0,5 1 Kis András 1 csizmadia 4 Kis András Kis András 1 0,5 1 Kis András 0,5 1 4 Kis Dankó János Kis Ferenc Kis György 1 0, Kis János 0,5 1 8 Kis János 0 0,5 Kis János 1 25 Kis József 1 Kis Kucsera 1 64 Kis Márton 0,2 Kis Mátyás 1 1, Kis Mihály 1 0,5 45 Kis Mihály 0,2 Kis Pál 1 1 Kiskereczki András Kiszely András 0,5 0,5 Kiszely János 1 2 Kiszely János Kiszely János 0,5 0,5 2 Kiszely János Kiszely Jánosné 1 1 Kiszely Mihály 1 0,5 2 9 Kiszely Pál 1 1,5 kerékgyártó Kitel Tamás Kitka András 1 0,5 1 Kitka János 0 0,5 Kitka Mihály Kjapes János 0,5 Klimanth János 1 1 csizmadia 10 Kobilicz Dániel 1 64 Kobilicz Dániel, ns. 1 1 patikárius Kobuljár István 0,5 0,7 4 2 Koch Jánosné Koczka András 0, Koczka György 1 0,7 1 6 Koczka György, ifj. 1 0,5 Koczka János Koczka János 1 5,5 39 Kóhne Kristóf 0 1 Kohut András 1 1 Kohut Jánosné 1 Kóka Ádám 1 64 Kóka József 1 64 Kolár Károly 1 könyvkötő 1 Koleszár Mihály 0 0,5 0,5 9 Kolimár Ádám 0 0,5 2 6 Kolotinyi Mihály Komorai János 1 1,5 varga 60 Komorai Mihály 1 3 Komorai Sámuel Konza György Konza Mihály, ifj Konza Mihályné 1 0,5 34 Konyer József 0 0,5 Koponai János 1 4 Koprivka János Koptsó János, id Koptsó János, ifj Korbei Józsefné 1 1 Korbely Jánosné 1 1 Korbely Mihály 1 1 molnár Kordován János 0,5 1,2 6 Kordován Mihály 0 1,2 Kordován Pál Korén Ádám 1 Korén György Korén János Korén Pál Korponai Pál 1 Kósa Ádámné Kósa András Kósa György Kósa János Kósa János, id. 1 2 mezőbíró 28 Kósa Jánosné 1 0,5 2 4 Kósa József 0,5 0,5 0 Kósa József 0,5 0,5 1 5 Kósa Mihályné 0,5 Koska Ádám Koska György 0 0, Koska István Koska János 1 0, Koska János Koska János, ifj Kostjál András 1 0,5 2 Kostjál Márton Kosztur Márton 0 1,5 csizmadia