Balogh Andrea. Gamergenerációk. 0. Bevezetés

Átírás

1 Balogh Andrea Gamergenerációk 0. Bevezetés A számítógépes játékok már több mint ötven éve szórakoztatják az erre fogékonyakat, de manapság az internet, a mobiltelefonok és a tabletek elterjedésével, az egyszerű játékok (casual games) robbanásszerű elterjedésével azoknak a hétköznapjaiban is felbukkannak, akik sose állítanák magukról, hogy nagy játékosok volnának. A számítógépes játékosok száma pontosan nem meghatározható, folyamatosan növekszik, több száz millió főre lehet becsülni. Mindannyian egy közös nyelvváltozat, a számítógépes játékok nyelvváltozatának a variánsait használják, amikor meg szeretnék értetni magukat egy online szerepjátékban, vagy csak előre szeretnének haladni az offline pályákon. A számítógépes játékok nyelvének nyelvészeti feldolgozása magyar nyelven még kezdeti fázisban tart, de több ígéretes vizsgálat is folyamatban van. Jelen kutatással a célom annak a feltárása volt, hogy a mára már szinte beláthatatlanná nőtt játékos közösségek nyelvi normáinak kialakításában a számítógépes játékokkal foglalkozó újságoknak mekkora szerepük volt, az internet elterjedése előtt. A vizsgálatom a szókincsre terjed ki, ennek változásai alapján igyekeztem felmérni, hogy lehetséges-e generációs határokat húzni a területen. 1. A számítógépes játékok nyelve A számítógépes játékok nyelvének kutatásával kapcsolatban két irányt különböztethetünk meg: egyrészt vizsgálható a játékokon belüli kommunikáció, másrészt a játékokról szóló kommunikáció. A tanulmányban az utóbbi szempontot vettem figyelembe, ennek alapján elemzem a helyzetet, és ebben a formában hivatkozom a játéknyelv kifejezésre. A játéknyelvet elsősorban hobbinyelvként, nyelvváltozatként tartják számon. Használata eleinte erőteljes szubkulturális körhöz kötődött, később a számítógépek és egyéb informatikai eszközök, valamint természetesen az internet elterjedésével az elemei egyre szélesebb körben elterjedtek, bár a mai napig elég zárt csoportnyelvnek tekinthető (ezt részben az indokolja, hogy a különböző játéktípusoknak, játékoknak más és más az alapszókincse) (Balogh 2014: 350). Feltételezésem szerint a korai számítógépes játékokkal kapcsolatos kommunikáció normáit az írott sajtóban megjelent cikkek, ismertetők adták. Ezek közül kieme-

2 132 Balogh Andrea lem az 1980-as, 1990-es évek számítógépes játékokkal foglalkozó újságjait, mivel ezek a sajtótermékek szolgáltak abban az időben szinte az egyetlen olyan orgánumként, amelyen keresztül országos szinten normaalakító tevékenységet lehetett folytatni. A kezdeti önálló számítógép-kezelés, az idegen nyelvű programok esetén szótárazással történő tájékozódás az újságoknak köszönhetően segítséget kapott. A folyamatosan kialakuló helyi, városi (szak)körökön belül az addig önállóan játszott játékról csoportosan kellett/lehetett beszélni. Szükséges volt tehát egy elfogadott norma, amelyhez igazodva a résztvevők megértették egymást és ezt a nyelvváltozatot használva elkülönülhettek a csoporton kívüliektől is. Az internet elterjedésével ez a közösségi normaalkotás a fórumokra, a játékszerverek csetszobáiba, majd a közösségi oldalakra költözött. Egy korábbi kutatásom (Balogh 2013) alapján elmondható, hogy a jelenlegi magyar játéknyelv dominánsan használja az angolt (a játékok alapnyelve, a külföldi játékosokkal való kapcsolattartás közvetítőnyelve), azonban megjelennek jellegzetesen magyar kifejezések is, sőt, a játékosok nagyon kreatívan használják fel, alakítják át a játékban elérhető nyelvi elemeket a saját kommunikációjuk megkönnyítésére. 2. A szókincset befolyásoló tényezők A számítógépes játékokról való kommunikációt több külső tényező is befolyásolta, befolyásolja a mai napig. Ezek közül a legkézenfekvőbb egyrészt a technikai fejlődéssel való összefonódás, másrészt a játéktípusok különbözősége A technikai fejlődés A technikai-informatikai szókincs hosszú ideig kéz a kézben járt a játékosok szókincsével, mivel a számítógép-programozás és a számítógépes játék témakörök hosszú ideig közös érdeklődési körhöz tartoztak, ahogy ezt a magyar retró újságoknál is tapasztaltam. A különböző technikai újítások bevezetése, illetve a régebbi technológiák, eszközök kikopása, háttérbe szorulása erősen hat a szókincsre. Vannak olyan eszközök, amelyek bevezetésük óta ugyanazon a néven szerepelnek, ilyen például a (számítógépes) egér, amelyet 1963-as megjelenése óta így hívunk, bár eleinte bogárnak nevezték el, de végül maradtak az alaki hasonlóság miatt a ma is elterjedt változatnál (W1). Akadnak olyan kifejezések, amelyeket ma már erős nosztalgiával emlegetünk, ha ismerjük őket, ilyen például a C64 rövidítés, a Commodore 64-es számítógép elnevezése, amely az 1980-as éves kultikus személyi számítógépe volt, az 1982-ben kezdődő és 1993-ban befejezett gyártásáig eladott millió eladott darabszámmal

3 Gamergenerációk 133 minden idők legtöbbet eladott számítógépmodellje (W2). Az internet korszakához elérve jelentésátvitellel is találkozunk, hiszen az 1998-ban alapított Google cégnévről ma már mindenki elsősorban a keresésre, az általuk működtetett keresőre aszszociál (W3). Ezeknek és a hasonló eszközöknek, fejlesztéseknek a számítógépes játékok szókincsére tett hatása bár változó erősségű, de nem kikerülhető A játéktípusok különbözősége A számítógépes játék gyűjtőnév szinte beláthatatlanul sok típust ölel fel. Mivel folyamatosan fejlődő területről van szó, nem lehetséges egyetlen átfogó taxonómiát kijelölni, mindig a célnak megfelelően más és más szempontot kell figyelembe venni. A számítógépes játékok tervezésének állapota gyorsan változik. Ezért várható, hogy az [ ] előadott rendszerezés rövid időn belül elavult és nem megfelelő lesz. Az elkövetkező új taxonómiáknak reagálniuk kell majd a következő években megjelenő piaci változásokra is (Crawford 1982: 35). A játékok tipológiájában beszélhetünk cél szerinti rendezésről (szórakoztatás, oktatás, katonai, politikai célok) és műfajok szerinti besorolásról. Ez utóbbi a legösszetettebb rendszerezési mód, hiszen bár a köztudatban eléggé elterjedtek a különféle megnevezések (például az FPS first person shooter belső nézetű lövöldözős játék, MMORPG massively multiplayer online role-playing game sokszereplős online szerepjáték ), nehéz őket egy rendszerré összeállítani. Az általánosságban meghatározható főbb kategóriák a következők: akció, ügyességi, kaland, szerepjáték (rpg, role playing game), stratégia, szimulátor, sport, logikai. Természetesen ezeknek is számos alműfajuk van, továbbá léteznek keverék típusok is. Fekete Zsombor ludológus (játékkutató) ezeken felül felállított egy funkcionalista videojáték-modellt, amelynek lényege, hogy minden kornak megvan a releváns kategóriarendszere, azaz a játékok is generációváltásokon mennek keresztül. Ennek alapján három korszakot különít el: az 1983-ig tartó kezdő szakasz a játékmechanika (azon szabályok és feladatok összessége, amelyek a játékosok tevékenységeit a játékban meghatározzák) ideje; az 1990-es évek végéig tartott az ikonográfia (videojátékok audiovizuális környezete) és az ergonómia (újfajta nézőpontok, illetve irányítási módszerek) virágkora; a 2000-es évek elejétől számított harmadik korszak pedig a funkcionalista játékkategóriák ideje (a játékot hagyományos rekreációs tevékenység megfelelőjeként éli meg a játékos) (Fekete 2009: ). Ezeket figyelembe véve megállapítható, hogy ha ennyi játéktípust tudunk megkülönböztetni változó, nem akadémikusan meghatározható szempontok alapján, akkor a játékok nem lehetnek működőképesek egyetlen statikus szókinccsel, a típusok változásával a hozzájuk kapcsolódó szókészlet is variálódik.

4 134 Balogh Andrea 2.3. Nyelvtudás Az 1990-es évek elején még nem volt mindennapos az angol nyelv ismerete és használata, a területtel kapcsolatos szaknyelv is kiforratlan volt még, így szinte elengedhetetlen voltak az újságokban megjelenő végigjátszások és a szótárazás egy játék sikeres végigviteléhez. Azonban néha még itt is előfordultak apró hibák, például félrefordítások: a turn undead élőholttá változtatás képesség fordítása az egyik újságban: élőholt elfordítása. Bár ma már van lehetőség arra, hogy akár magyar nyelven játszanak a programokkal, a többség angol nyelven játszik, és ezen a nyelven is kommunikál a játékról. Ezt az angol nyelv általános iskolától kezdődő tanítása, domináns jelenléte a fiatalok mindennapjaiban is támogatja, így a játékosok sokszor a játékokhoz kötődő szókincset is ezen a nyelven sajátítják el. 3. Számítógéppel foglalkozó retró magyar újságok A szókincset befolyásoló tényezők mellett a témakör másik alappillérei a magyar számítógépes játékos sajtótermékek. A hazai számítógépes játékokkal foglalkozó újságok egy ideig összefonódtak a korai programozói, technikai sajtóval, ilyen például az 1983-tól megjelenő Mikroszámítógép magazin ( ), amelyet Kovács Győző indított útjára, és az érdekes, hasznos információk és programok között játékhíreket is talált benne az olvasó. Ez az újság nyitott először aktívan az olvasók felé, akik kisebb-nagyobb rutinok, vagyis trökkök beküldésével részévé váltak a rovatoknak (W3). Az első, döntően számítógépes játékokkal foglalkozó folyóirat 1987 augusztusában jelent meg magánkiadásban, Spectrum Világ néven ( ), majd a szerkesztők nagy része a technikai fejlődést követve 1989-ben létrehozta a korszerűbb C64-es számítógépekkel foglalkozó Commodore Világot ( ) (W4). Ezen előzmények után indult el 1990-ben az 576 KByte magazin ( ), amelynek fő profilja már kifejezetten a videojáték volt, nem egy kiemelt géptípushoz kötődött (W5), és a többi újság közül egyedi, humoros, de egyben tartalmas játékismertetőivel emelkedett ki. Hasábjain az újdonságok domináltak, és a bekerülő képek minősége is jóval a versenytársaké fölött volt (W6). Ennek az újságnak a levelezőrovatát választottam a korpuszkutatásom alapjául, mivel hipotézisem alapján egyrészt az újság által képviselt nyelvi normához kívánnak igazodni a levélírók, másrészt a levél formája lehetőséget enged számukra arra, hogy az élőnyelvi elemeket is megjelenítsék a szövegükben, így adva egy vizsgálható keresztmetszetét a játéknyelvi elemek használatának. A rovat mindezek mellett fontos szerepet töltött be a folyóiraton belül, hiszen 1992-től egészen 2002-ig, a nyomtatott újság meg-

5 Gamergenerációk 135 szűnéséig állandóan szerepelt, és terjedelme a fél oldalról helyenként négy oldalra is megnőtt (átlagosan két oldal terjedelemben jelent meg). 4. Vizsgálati módszer, kutatási kérdés A korpuszkutatás tehát az 576 KByte magyar számítógépes játékokkal foglalkozó újság hivatalos archívumára épült. Ebből kifejezetten a Csevegő elnevezésű levelezőrovatot emeltem ki és vizsgáltam (összes szószám: n). Mivel az archívum az újság digitalizált képeit tartalmazza, így optikai karakterfelismerést kellett végigfuttatnom a választott oldalakon. A beolvasást követően volt lehetőségem statisztikai szempontból vizsgálni a szókészletet. Ennek a kutatási módszernek a hátulütője, hogy a választott korpusz tipográfiailag nagyon változatos, sokszor a kézíráshoz is közelítő betűtípusokat is használ, így a beolvasások eredményei sajnos nem minden esetben megfelelőek (ezen a jövőben változtatni kell). Mivel a kutatásom fő hipotézise szerint a számítógépes játékokról történő magyar nyelvű kommunikáció szókincsének kialakulását befolyásolták az internetkorszak előtt megjelent, témába vágó újságok cikkei, így a korpusz vizsgálatánál arra a kérdésre kerestem elsősorban a választ, hogy egy magyar játékújság levelezőrovata alapján megállapítható-e generációs szókincsbeli rétegződés a számítógépes játékosok nyelvváltozatában. 5. Eredmények A fenti kérdésre a jelen kutatás alapján a válasz az, hogy nem. Ennek az eredménynek két fő okát látom: egyrészt a rossz gépi szövegfelismerés nagyban nehezítette a pontos statisztikai adatok számítását, másrészt a korpusz mérete valószínűleg túl kicsi volt az adott kérdéskör vizsgálatához. A két elem javítása után mindenképpen megismételem a vizsgálatot, mielőtt egyértelműen elvetném a hipotézist. A szókincs kialakulásával kapcsolatban azonban vannak olyan jelenségek, amelyeket meg kell említenem, mivel egyrészt alátámasztják a kiemelt befolyásoló tényezőket, valamint rávilágítanak az angol és a magyar közti nyelvválasztási kérdésre. A gyakorisági vizsgálatban a legjobb egyedi eredményt a névelők, a kötő- és határozószók után a folyóirat neve érte el ( megjelenés). Az újsághoz kapcsolható eredmény a rovatvezetők, írók nevének gyakori megjelenése is (martin 176; covboy 230), ami a nekik címzett levelekre, az általuk írt cikkekre való reagálásra vezethető vissza. A levél kommunikációs helyzetével, a személyes véleménynyilvánítás kiemelésével magyarázható az én (619), a nekem (295) és a szerintem (290) gyakori előfordulása a korpuszban.

6 136 Balogh Andrea A technikai fejlődésre példaként megemlítendő a C64 rövidítés (és toldalékolt formáinak, például c64et [sic!]) 37 előfordulása. A kifejezetten játéknyelvi kifejezéseket vizsgálva a játék (220) dominánsabban van jelen a szövegben, mint a game (43), ami azt mutatja, hogy az utóbbi jelentésszűküléssel keletkezett új tartalma ( játék ) a 2000-es évek elején kezdett el beszivárogni a nyelvhasználatba, itt még egyértelmű a magyar kifejezés használata. A játékos (13) és a gamer (12) kapcsán nem volt ilyen egyértelmű az eltérés, és az adatok száma is sokkal alacsonyabb volt. A játéktípusok megjelenésekor sem egyértelmű a helyzet: az fps (first person shooter első személyű lövöldözős játék ) és a lövöldözős ugyanúgy 5-5 előfordulással szerepel, mint az rpg (role playing game szerepjáték ) és a szerepjáték. Ennél a kategóriánál elmondható tehát, hogy az angol és a magyar kifejezéseket vegyesen használták, azonban az előfordulások csekély száma miatt ezt mindenképpen meg kell erősítenie egy újabb kutatásnak is. 6. Következtetések A tanulmány során érintettem a játéknyelv jelenlegi hazai helyzetét, az ebből levonható következtetések alapján a kialakulását befolyásoló tényezőket, a témával összefüggésben lévő hazai számítógépes játékokkal foglalkozó újságokat, valamint ismertettem az 576 KByte című újság Csevegő rovatán alapuló korpuszkutatásomat. Az eredeti kérdésre, miszerint a szókincsvizsgálattal bizonyítható-e a számítógépes játékokkal foglalkozó újságok normaalakító tevékenysége az internet elterjedése előtti időben a magyar játéknyelv kialakulásában, nem sikerült megerősítő választ kapnom, ugyanakkor ezt egyrészt a kutatásmódszertan megváltoztatásával, másrészt a korpusz bővítésével tudom a jövőben ellenőrizni. Továbbra is relevánsnak tartom a kérdést, hogy mik azok a befolyásoló tényezők, amelyek a ma is aktívan használt játéknyelv kialakulását végigkísérték, alakították. Ezek közül a technikai eszközök folyamatos változása kikerülhetetlen, és ha mindenképpen generációkra igyekszünk bontani a játéknyelvet, akkor valószínűleg ez a terület adja majd a legerősebb támpontokat. Azonban továbbra se vetném el annak a lehetőségét, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessem alá az 1980-as, 1990-es évek számítógépes játékokkal foglalkozó újságjait, mivel ezek a sajtótermékek számítottak abban az időben az országosan a gamernyelvhasználatra is ható tényezőnek. Megerősítésként egy jelenleg is működő Facebook-csoport vagy Facebook-oldal nyelvhasználatát is érdemesnek tartom megvizsgálni, hogy az adatok összevethetők legyenek egymással.

7 Gamergenerációk 137 Forrás 576 KByte összes megjelent száma, DVD (2006. december 15.) Szakirodalom Balogh Andrea (2013): A számítógépes játékok és az oktatás. Szakdolgozat, kézirat. Budapest: ELTE BTK. Balogh Andrea (2014): Geeknyelvtan? A számítógépes játékok nyelvéről. In: Veszelszki Ágnes Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó Crawford, Chris (1982): The Art of Computer Game Design. edu/~bogost/courses/fall05/lcc2700/ppt/aocgd.pdf [ ] Fekete Zsombor (2009): Erőszak(ok) a videojátékokban. In: Stachó László Molnár Bálint (szerk.): A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták. Budapest: Századvég Kiadó W1 = C3%A1stechnika%29 W2 = W3 = W3 = W4 = W5 = W6 =