FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT Budapest, Zab utca 12.

Átírás

1 1 TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ

2 KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. GENERÁLTERVEZŐ FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT Budapest, Zab utca 12. Fülöp Péter okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező Fülöp Építésziroda Bt. Fülöp Judit okl. építészmérnök Fülöp Építésziroda Bt. Aczél Gábor okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező Aczél Városépítész Bt. Márton Melinda okl. településmérnök Aczél Városépítész Bt január 2

3 Tartalom BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása Javasolt indikátorkészlet meghatározása MELLÉKLET

4 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései tematikus célokba rendezve illeszkednek a koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől-egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják. A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása A Kormány 2012-ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.). Kormány rendeletet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (a továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását. Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002-ben készült, amelyet a képviselő-testület 2012-ben kizárólag a gyógyhellyé nyilvánítás érdekében részlegesen módosított. A módosítás érdemben nem érint más településrendezési eszközt kizárólag a gyógyhely területének térbeli lehatárolása miatt vált szükségessé, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép elérése érdekében a város 2008-ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően. A felülvizsgálatot és aktualizálást a Kormányrendelet megjelenésén túl a korábbi IVS elkészítése óta eltelt idő is szükségessé tette, hiszen a stratégiája vonalán harmonikusan fejlődő Sárvár hat évvel ezelőtt körülhatárolt fejlesztési elképzeléseinek jelentős része megvalósult. A továbblépés érdekében a jövőkép és célok elérése érdekében az elmúlt évek tapasztalataira építve új beavatkozási területeket, projekteket kell meghatározni. Az fentieken túlmenően a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében is jelentős változások következtek be: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), megújult az EU kohéziós politikája, nagyobb figyelem fordult a korábban kisebb jelentőségű témákra, mint pl. a klímaváltozás, az energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre, módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a KSH 2011-es népszámlálási adatai), jelentősen megváltoztak az önkormányzat feladat- és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.), rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei. A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés már 2012-ben elkezdődött. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely alapján készülnek az uniós előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum fejlesztési gondolatait. Az OFTK elfogadását követően 2014-ben elkészült Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. A megyei koncepció megfogalmazta a megye és térségei területi fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges legfontosabb eszközöket. A megyei koncepció közvetíti a várostérségek felé az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. A településfejlesztési stratégia és a településrendezés eszközeinek összehangolása, harmonizálása közös nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 4

5 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései II. Településfejlesztési Koncepció a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései Jövőkép Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik. A város jövőképének elsődleges célja, hogy Sárvár gazdasági, azon belül turisztikai versenyképessége erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél: Sárvár gyógyhellyé fejlesztése Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva. A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további részcélokat határoz meg - majd e részcélok elérése érdekében konkrét beavatkozásokat és intézkedéseket fogalmaz meg -. (Ezeket a 2008-ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok): I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS 1. Fürdőfejlesztés 2. Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása 3. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 4. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása 5. Szálláshely-fejlesztés 6. Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS 1. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése 2. Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése 3. Tudatos városkép alakítás 4. Vonalas infrastruktúra fejlesztése 5. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése 6. Parkolóhelyek kialakítása 7. Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén 8. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) 9. Környezetkímélő technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 1. Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés 2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása 3. Intézményfejlesztés 4. Civil szervezetek 5. A humánerőforrás-fejlesztés infrastrukturális támogatása 5

6 III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései Az IVS a koncepcióban meghatározott prioritásrendszerhez illeszkedve a jövőkép elérése érdekében három specifikus stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Térségi szerepkör erősítése 2. A versenyképesség megőrzése 3. Élhető és vonzó település megteremtése A 2008-as IVS megvalósult fejlesztései Beavatkozás, indikatív tevékenység Megvalósulás igen részben nem 1. KÖZPONTI AKCITERÜLET 1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása X Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése X Nádasdy vár hídjának felújítása X Várpark zöldfelületi megújítása X Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója X Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása X Rákóczi utca - járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés X Várkerület útburkolat javítása X 2. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő fejlesztése X 3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron X 4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron X 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése X 6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja X 7. Volt téglagyár rehabilitációja - Sportcentrum kialakítása X 8. Szálláshelyfejlesztések X 9. Arborétum X 10. Piactér X 2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET 1. Szolgáltatásfejlesztés X 3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET - 4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT 1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés X 5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 6. IPARI PARK AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős területeken X 2. Szállodafejlesztés X 3. Kereskedelem-, szolgáltatásfejlesztés X 8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT 1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás keretében) X 6

7 Beavatkozás, indikatív tevékenység 9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT 1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás) Megvalósulás igen részben nem X 10. RÁBASÖMJÉN AT HEGYKÖZSÉG AT ÚJMAJOR AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések X Megállapítható, hogy a 2008-as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen határozta meg, azokat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a város fejlesztései a megvalósult és jelenleg folyamatban lévő fejlesztései egyaránt az IVS-ben foglaltaknak megfelelően történnek. 7

8 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései Jelen ITS a város eddigi sikeres városfejlesztési tevékenységét folytatva, a korábban meghatározott prioritásokhoz, specifikus célokhoz és a tervezett fejlesztésekhez illeszkedve kibővíti a 2008-as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek megfelelően: Sárvár középtávú célkitűzései JÖVŐKÉP Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik. ÁTFOGÓ CÉL Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva SPECIFIKUS CÉLOK SC1. Térségi szerepkör erősítése SC2. Élhető és vonzó település megteremtése SC3. A versenyképesség erősítése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK STRATÉGIAI CÉLOK 1.1.Turizmusfejlesztés 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatáso khoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése 8 T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása

9 A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása 1. GAZDASÁG 1.1. Turizmusfejlesztés Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is kiemelt figyelmet szentel a turisztikai célú fejlesztéseknek, melyeknek legfontosabb alappillére a városban fellelhető gyógyvíz. A gyógyvizek hasznosítása és az erre alapozott turisztikai vonzerő megteremtése a helybéliek és a városba látogatók érdekeit egyaránt szolgálják, hiszen a gyógyhelyi városkarakter kialakítása, illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő- és gyógyturizmusra épülő szolgáltatás- és szálláshelyfejlesztések hatására az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni Sárvár további idegenforgalmi adottságainak fejlesztési lehetőségeiről sem (műemléki környezet, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus), a kulturális- és sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind-mind olyan vonzerőt jelentenek, amellyel a város tovább növelheti turisztikai kínálatát. A megnövekedett kínálat további turisztikai infrastruktúra-beruházásokat is igényelhet (elsősorban szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények). A minőségi szolgáltatáshoz elengedhetetlen továbbá a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben tartásának elősegítése. A turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a város külső megközelíthetőségének javítása, és a városon belüli egyéni és közösségi közlekedési módok (autóbusz, kerékpár, gyalogos) megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a megfelelő információs rendszer (turisztikai táblarendszer, internetes tájékoztató) kiépítése. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2. A gazdaság diverzifikálása A turizmusfejlesztés mellett elengedhetetlen a város gazdaságának versenyképessége érdekében más gazdasági ágazatok fejlesztése is. Ennek érdekében szükséges az uniós források hatékony befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés ösztönzése, általában a tudásalapú gazdaság preferálása. A versenyképes gazdaság megteremtésének alapfeltétele továbbá a befogadó és támogató attitűd a város lakói és döntéshozói részéről. A vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő befektetői környezet megteremtése, mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása. A fenti alapelveket figyelembe véve elsősorban az alábbi gazdasági ágazatok fejlesztését kell elősegíteni (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés): o o o o termelői/feldolgozó ipar fejlesztése K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar) kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés KKV szektor fejlesztése 9

10 A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 2. ÉPÍTETT- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.1. Tudatos városfejlesztés A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind a város lakói, mind a városba látogatók számára. A minőségi városi környezet hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő ezáltal a térségi versenyképesség növeléséhez. Ezt a város az épített- és természeti környezetének értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az integrált szemléletmód érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet. A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek: - műszaki infrastruktúra fejlesztése (közlekedés vonalas létesítményeinek fejlesztése, parkolási problémák enyhítése, közműfejlesztések) - gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése (sétaútvonalak gyalogos zónák, pihenőhelyek kiépítése,) - közterület-rehabilitáció - városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése - pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) - lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció) - épületenergetikai fejlesztések - beruházásra alkalmas területek kialakítása (barnamezős területek megtisztítása, megfelelő szabályozási környezet biztosítása) A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása T9. A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 2.2. A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi-, gazdasági és környezeti viszonyok megteremtésére. A fenntartható fejlődés környezeti szempontból már hosszú ideje jól definiált fogalom. Olyan komplex gondolkodásmódot jelent, amely egyrészt önkorlátozást jelent a fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba mindezt az eljövendő generációk érdekében. A klasszikus megfogalmazás szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére. Mai felfogásunk szerint a fenntarthatóságot a társadalom, a gazdaság és a környezet területén egyaránt értelmezzük. Az egyes területek szorosan összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. 10

11 A fenntartható fejlődés kulcskérdése napjainkban az energiagazdálkodás racionalizálása, más szóval az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonyság kérdése szorosan összefügg a napjainkban is tapasztalható klímaváltozással, melynek egyik okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a fejlesztések során cél a CO 2 - kibocsátás csökkentése (ennek eszköze pl. az alternatív meghajtású járművek használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése). A klímaváltozás okozta felmelegedés a jelenlegi technikai lehetőségek között - várhatóan jelentős többletenergiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával egyre költségesebb kielégíteni. Ennek elkerülése érdekében szükséges az infrastrukturális rendszerek korszerűsítése (új technológiák alkalmazása), valamint további hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések megvalósítása (épület-energetikai fejlesztések; energiatakarékos beruházások támogatása; a városszerkezet klímatudatos alakítása; több zöld- és vízfelület, épületek tájolása). A fejlesztések hatására az üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a változó csapadékviszonyok megfelelő kezelése (megfelelő vízelvezetési illetve tárolási rendszerek kialakítása) mind környezeti mind biztonsági okokból (árvízvédelem). Sárvár esetében továbbá érdemes vizsgálni a termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát. A kiegyensúlyozott környezeti viszonyok azonban nemcsak az energiafelhasználás racionalizálását jelentik, hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek, valamint a településeket övező mezőgazdasági termőterületek védelmét is. A környezeti fenntarthatóság elérésének további alapvető feltétele a társadalom felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12. Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem T13. Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 3. TÁRSADALOM 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása január 1-től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből (az Önkormányzat hatás- és feladatköréből), és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás-nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás-megtartó, képző és erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe - nem a város kezében van a szakmai irányítás -, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. 11

12 A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között 3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg-szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). A közművesítés mértéke és állapota alapvetően befolyásolja a lakosság életminőségét. Sárvár városának közmű-kiépítettsége mára már közel települési szintű. A csapadékvíz elvezetése a település nagy részén nyílt árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi években karbantartásuk hiányos volt. Több helyen a vízelvezetést biztosító árkok, patakok medre feliszapolódott, illetve növényzettel benőtt. A felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan elvezetése a gyűjtőhálózat hiányos szakaszainak kialakítását, a vízgyűjtő hálózat hidraulikai rendezését, a befogadók fokozottabb karbantartását igényli. A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között tölti el. A sport- és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre alkalmas helyszínek rendezettsége hozzájárul mind fizikailag, mind mentálisan az egészséges társadalom megteremtéséhez. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is (vállalkozások megtelepedése, tőke bevonzása). A közbiztonságot alapvetően meghatározó tényezők alakítására, befolyásolására az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, azonban helyi szinten, a körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet megteremtéséért (pl. köztéri-kamerarendszer fejlesztése). Mivel a bűnözés alapvetően társadalmi jelenség, amely általában az egyenlőtlenségekből, illetve az eltérő szocializációs folyamatokból adódik az önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja a lakosság biztonságérzetét. A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a katasztrófavédelemre. Sárvár földrajzi fekvése és vízrajzi adottságai miatt árvíz és belvíz tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő területről érkező Rábán és a Gyöngyös patakon is nagy esőzések, hirtelen záporok, hóolvadás esetén árhullámok alakulnak ki. A nagyobb árhullámok levonulásakor a víz mederben tartása nehézséget okoz, az árvízvédelmi mű és a folyó medre közötti hullámtéri terület, valamint a nagyvízi meder által érintett vízjárta terület kisebb-nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a vízelvezetést biztosító medrek feliszapolódtak, illetve növényzettel benőttek, azok vízszállító képessége romlott. Az árvízvédelem állami feladat, azonban a belvízvédelmi feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben 12

13 fokozottabb ár- és belvízvédelmi intézkedésekre, a felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan, rendezett elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20. Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása 13

14 A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások T1 TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2 A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3 T4 Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5 Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6 K+F+I tevékenységek ösztönzése INDIKATÍV BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK* fürdőfejlesztés minőségi szálláshely-fejlesztés (magas és alacsonyabb kategóriában egyaránt) szolgáltatásfejlesztés gyógyhelyi területek bővítése (gyógyvízkincs kihasználása) programkínálat bővítés egységes arculat megteremtése (Sárvár brand ) belföldi és külföldi marketing tevékenység sportterületek fejlesztése (pl. sportpályák, játszóterek, tornatermek fejlesztése, extrém sportok helybiztosítása) a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas terek, és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl. futópálya, nyilvános WC, stb.) lovaglási lehetőségek fejlesztése (pl. iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése) sportrendezvények, közösségi programok klubok, egyesületek támogatása turisztikai desztinációs modell kialakítása (a várostérséggel együttműködésben) ökoturisztikai kínálat bővítése (pl. túraútvonalak fejlesztése) egészségturisztikai szolgáltatás- és termékfejlesztés (a gyógyvízre építve) lovas turizmushoz kapcsolódó fejlesztések (időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása, túralovaglás, lovas üdülés, lovasbemutatók, fogattúrák szervezése) üzleti és konferenciaturizmus kiszolgálásához kapcsolódó fejlesztések programkínálat bővítés a kulturális intézmények fejlesztése kiállítások szervezése a közművelődést elősegítő programok szervezése belföldi és külföldi marketing tevékenység tájékoztató rendszer fejlesztése (táblarendszer, web) egészségturisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés a kereslethez igazodó kínálati elemek, helyi egyedi termékek azonosítása a termékek piacra jutásának elősegítése termelői piac megszervezése attraktív üzlethelyiségek kialakítása kezdő vállalkozások támogatása a meglévő, alulhasznosított területeken megfelelő alapinfrastruktúra kiépítése (pl. szennyezett talaj megtisztítása, közművesítés) befektetés ösztönző önkormányzati tevékenységek K+F+I tevékenységek menedzselése (konferenciák, pályázatok, háttérszolgáltatások) fejlesztési területek beazonosítása és a kapcsolódó kutatási igények felmérése (pl. gyógyfürdő új fűtési technológiák; arborétum energianövények) szükséges technológiai infrastruktúra-fejlesztések, eszközbeszerzés (pl. Erdészeti Tudományos Intézet) speciális képzések indítása a tevékenységeknek megfelelően 14

15 T7 T8 T9 Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10 A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása T11 A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12 T13 Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés T14 A környezettudatos szemléletmód erősítése T15 A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés a hiányzó térségi közlekedési kapcsolatok megteremtése városi úthálózat fejlesztése (új utak kiépítése, meglévők fejlesztése szélesítése, biztonságtechnikai fejlesztések) a városrészek közötti egyéni és közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése (kerékpárút kiépítés, hiányosan ellátott területek autóbusz elérésének megteremtése) megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése városi és turisztikai célra alkalmas rendezvényterek kialakítása gyalogos területek kiterjesztése lakóterületi fejlesztések városi zöldterületek növelése (pl. út menti fásítás, városi terek zöldítése ) meglévő zöldterületek minőségi fejlesztése (pl. Várpark, Kavicsgödörpark) vízpartok revitalizációja (vízparti sétány, kerékpárút, csónakház, stb.), tórendszer bővítése pihenőerdők fejlesztése (gyalogösvények, tanösvények) egységes zöldfelületi rendszer megteremtése kapcsolatok kiépítése (gyalogos és kerékpáros útvonalak összekötése, hidak, stégek kialakítása) az épített értékek megóvása, megújítása (pl. Zeneiskola, Magtár, Zárda) a magánerős beruházások ösztönzése (a nem önkormányzati tulajdonban lévő építészeti értékek megújítása) szemléletformáló tevékenységek barnamezős területek hasznosítása, az elhagyott ipari csarnokok, létesítmények aktivizálása a beépítésre nem szánt terület átsorolása beépítésre szánt területbe csak kivételes esetben (speciális elhelyezkedésből adódóan) a városi foghíjak beépítése, szükséges telekrendezések elvégzése a beépített területek intenzifikálása környezetbarát alternatív közlekedési módok támogatása (kerékpáros közlekedés), a szükséges szolgáltatások kiépítése (pihenőhely, tárolók) korszerű járművek beszerzése, megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése hulladékgazdálkodásra és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése) épületenergetikai fejlesztések (az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése) környezetbarát közműrendszerek fejlesztése (pl. közvilágítás; hulladékgazdálkodás) megújuló energiák hasznosítása költséghatékony közlekedési rendszer komplex programok, előadások megrendezése különböző célcsoportok részére közösségi programok szervezése (pl. szemétszedési akció) kommunikációs tevékenységek (tanácsadó-hálózat, kiadványok, honlap) tervezési és támogatási intézkedések a lakosság érdekeltté tétele a megújuló energiák használatában a munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása speciális képzési területek azonosítása, szakemberek képzése elsősorban: - egészségturizmus területén (pl. masszőr, pénztáros, gépész-karbantartó, segédmunkás) - lovas turizmus területén (pl. lótenyésztő, lovas-túravezető, szakedző) magas szintű idegen nyelvi képzés gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) kutatás és fejlesztés erősítése 15

16 T16 T17 T18 T19 Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20 Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) egészségügyi intézményrendszer fejlesztése (energetikai korszerűsítés, bővítés, eszközbeszerzés) alapszintű orvosi ellátás biztosítása (egészségházak fejlesztése) szociális intézményrendszer fejlesztése bérlakás-állomány korszerűsítése a társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése civil szervezetek támogatása helyi hagyományőrző programok megrendezése szabadidős infrastruktúra fejlesztése, megfelelő helyszínek kialakítása (pl. nagyterem a Nádasdy-várban) önkormányzati minőségi szolgáltatásfejlesztés megfelelő információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése (tájékoztatás, adathozzáférés, elektronikus ügyintézés) elektronikus hírközlés fejlesztése köztemetők fenntartása, fejlesztés (bővítése) közterületek tisztántartása közműellátás és kezelés utcabútorok, padok kihelyezése térfigyelő kamera-rendszer kiépítése, fejlesztése prevenciós és életvezetési programok, oktatás szervezése minden korosztály számára csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása vízvisszatartás védekező szervezetek tevékenységeinek összehangolása *Az egyes célok elérését szolgáló indikatív (lehetséges) beavatkozási területek közötti kapcsolat, így a tervezett fejlesztések egymásra hatása és egymástól függése vitathatatlan. Például a térségi szerepkör erősítésének egyik ha nem a legfontosabb eleme a megközelíthetőség javítása, vagy a térségi szintű intézményi infrastruktúra fejlesztése. Ezek mindegyike elsősorban műszaki fejlesztést igénylő feladat, vagyis az épített környezetbe történő beavatkozás. Mindezek hatására azonban a város versenyképessége is erősödik, és a lakosság életminősége is javul. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Ezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a tematikus fejlesztési célok a település más-más fejlesztési területein, esetenként azonban azonos területeken, komplex több ágazatot érintő módon valósíthatók meg. Ilyen komplex fejlesztés például a gyógyfürdő fejlesztése, hiszen területileg koncentráltan több fejlesztés (energetikai fejlesztés, szolgáltatás és termékfejlesztés, zöldterületi fejlesztés) egymást erősítve, ütemezetten tud megvalósulni. 16

17 1.2. A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása Sárvár városszerkezete, városrészek lehatárolása A korábbi IVS Sárvár területét nem osztotta fel városrészekre, hanem 12 akcióterületet jelölt ki, ezeket azonban nagyobb összefüggő sokszor városrésznek tekinthető - területre kiterjedően értelmezte. Jelen ITS a vonatkozó rendeletek tartalmi követelményeivel összhangban városrészeket jelöl ki, amelyek lehatárolásánál kisebb korrekciókkal ugyan, de igyekezett figyelembe venni a korábbi akcióterületi lehatárolást. Sárvár városszerkezetét és egyes településrészeinek jellegzetes karakterét tekintve igen sokszínű város. Önállóan élő és működő városrészek lehatárolása ennek ellenére meglehetősen nehéz, hiszen még az egyes történelmileg kialakult városrészek határai sem azonosíthatók már pontosan. Ezért jelen ITS-ben a városrészek lehatárolásának elsődleges célja a dokumentum értelmezhetősége. (Hivatalos városrész kijelölési szándék esetén a határok és elnevezések felülvizsgálata javasolt.) Ennek megfelelően tehát az ITS Sárvár teljes közigazgatási területét 14 részre osztja (ezen belül 4 külterületi városrész került kijelölésre). Az ITS a városrészek területén akcióterületeket és önálló projekteket is meghatároz. A kijelölésre kerülő akcióterületek a vonatkozó rendeletek szerint, tehát eltérően a 2008-as IVS gyakorlatával a valóban akciószerűen megvalósítható fejlesztéseket foglalják magukba. Az akcióterületi és önálló projekteken túlmenően az ITS ún. hálózatos projekteket is meghatároz, ezeket az érintett városrészek területénél is megjeleníti. (Kizárólag azokban az esetekben, ahol a hálózatos projekt tartalmi elemei, helyszínei jelen dokumentum készítésekor ismertek, vagy beazonosíthatók. Ez azonban nem zárja ki az adott projektcsomag célterületeinek a tervezési illetve a megvalósítási időszakban történő bővítését, és a projektek frissítését.) Azokban a városrészekben, ahol középtávon konkrét beavatkozás nem tervezett, az ITS a városrész területére általános a városrész karakterétől és jellegétől függő hosszabb távú ajánlásokat tartalmaz. A fent leírtak alapján az ITS városrészi felosztása az alábbiak szerint alakul: 17

18 Az ITS-ben meghatározott projekttípusok 1. Akcióterületi projektek Akcióterületi projektnek tekinthetők a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt, jelenleg a as uniós cikluson belül megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Az akcióterületek kijelölése több szempont figyelembevételével történt: Először meghatározásra kerültek a város nagyobb összefüggő, hasonló karakterű, vagy hasonló funkciót betöltő, jól beazonosítható területei, vagyis jelen dokumentum szóhasználata szerint Sárvár városrészei. A rendelkezésre álló projektötletek és fejlesztési igények elemzését követően jól kirajzolódott, hogy azok a városrészeken belül térben hol koncentrálódnak, így létrejöttek az akcióterületi lehatárolások. 2. Akcióterületen kívüli, önálló projektek Nem minden a város területén megvalósuló - projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) 3. Hálózatos projektek Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási és nem beruházási ( soft ) jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 18

19 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1. A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. VÁROSKÖZPONT A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A fejlesztés célja Sárvár történelmi emlékeinek, a jelen a közigazgatási szerepének és a jövőt jelképező fürdőközpont egységes városképi arculatának kialakítása, a szolgáltatások magas minőségű fejlesztése, a zöldterületek rendezése. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Várkerület Kossuth tér Ady Endre utca Deák Ferenc utca által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A Vár eddigi sikeres rekonstrukciójának folytatása szélesebb körű használatot eredményez, tovább bővül a város kulturális kínálata. A fejlesztések útján kiemelt cél továbbá a helyi identitáshoz hozzájáruló közösségi terek kialakítása és programok szervezése, a különböző egyesületi törekvések felkarolása a kulturális sokszínűség bemutathatósága érdekében. Akcióterületi projektek Cél A1.1 A1.2 Városi nagyterem kialakítása a Nádasdy-várban A Nádasdy-vár energetikai korszerűsítése A Nádasdy-vár gazdasági épületeinek felújításával egy nagyterem kialakítása, egyben a Nemzeti Örökség részét képező kiemelt műemléki együttes rekonstrukciójának befejezése. A történelmi emlékhelyként nyilvántartott vár a magyar állam tulajdona, azonban a város kezelésében van. A vár energetikai korszerűsítése az építmény műemléki jellege miatt körültekintő tervezést és megoldásokat igényel. A fejlesztés célja az elöregedett távhő rendszer berendezéseinek cseréje, korszerű megoldások alkalmazása. A korszerűsítéssel megközelítőleg 20-30% energia takarítható meg. T2, T3, T8, T10, T18 T10, T12, T13 19

20 A1.3 A Hild-park megújítása Az evangélikus templom előtti területek megújítása (térrendezés, díszburkolat, utcabútorok cseréje, egységes arculat, rendezvénytér kialakítása). T1, T2, T3, T4, T5, T8, T10, T18 P1 P2 P3 P4 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Termelői piac létesítése K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az Erdészeti Tudományos Intézet területén Gondozási és Családsegítő Központ felújítása A Rákóczi Ferenc utcai városi egészségház felújítása, energetikai korszerűsítése A jelenleg kihasználatlan, beépítetlen és funkció nélküli belvárosi terület rehabilitációja, a fürdővárosi minőséghez piac kialakítása a cél. A belváros átalakításának szerves folytatásaként a csatlakozó területek (Hild-park, Posta tér) rendezésével, díszburkolásával egy összefüggő sétatér kialakítása, ezáltal az idegenforgalmi kínálat bővítése. Így az élő fürdővárosi városközponti funkciók tovább bővülnek. A fejlesztés jelentős gazdaságélénkítő hatással van az térségre és egyúttal újdonságként jelenik meg az idegenforgalmi kínálatban. Az intézet országos szinten élvonalban jár az energia növények tudományos kutatásában. Kísérleti telepein egyedülálló munka folyik. A fejlesztés az ingatlan infrastrukturális és eszközfejlesztését jelenti a már elkészült tervek alapján. A megújuló energiafajta reménybeli elterjedése egyre inkább sürgeti a tudományosan megalapozott kutatások folytatását. A kutatás már ma is világszerte érdeklődést vált ki a tudományos világból, így a fejlesztés nemzetgazdasági szinten is megalapozott. A projekt célja a családsegítő központ fizikai megújítása, bővítése, energetikai korszerűsítése, a szociális és családsegítő funkciók, valamint a társadalmi integráció feltételeinek javítása A város egyik fontos feladata, hogy a jelenleg nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokban működő háziorvosi praxisok számára helyet biztosítson. Ennek érdekében szükséges a meglévő leromlott állagú rendelők átalakítása, korszerűsítése, valamint épületenergetikai fejlesztése. T4, T5, T7, T8, T18 T4, T5, T6, T13, T14, T15, T16 T7, T8, T12, T13, T14, T17, T18 T7, T8, T12, T13, T14, T17, T18 További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek) H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között H3. Lakóházak energetikai célú felújítása H4. A városrész területén kiemelt feladat a parkolási problémák enyhítése. Ennek érdekében a Parkolók kialakítása a város több helyszínén c. hálózatos projektcsomag keretén belül a városrész több pontján parkolók kialakítása tervezett: o Alkotmány utca o Gárdonyi utca o Dózsa György út o Árpád utca o Rákóczi Ferenc utca Rendelőintézet H5. Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése H6. Sárvári kulturális örökségvédelmi program Sárvár legtöbb védett (ill. védendő) épülete a központi belvárosi területen található, így a programcsomagban foglalt fejlesztési elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők: o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés) o o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem) a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a magánerős felújítások ösztönzése 20

21 H11. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben H11.1. A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása H11.2. A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése H11.3. A Zárda (civil ház Batthyány utca 29.) épületenergetikai fejlesztése 21

22 2. FÜRDŐNEGYED ÉS ÉSZAKI REKREÁCIÓS ZÓNA A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A városrész Sárvár fürdő területét és az északi rekreációs zónát (a Vadkert körúttól északra eső tórendszert és zöldterületeket) valamint a volt téglagyári területeket foglalja magába. A városrész területén tervezett fejlesztések célja a szabadidő legyen szó pihenésről, vagy aktív kikapcsolódásról eltöltésének minőségi és mennyiségi lehetőségeinek fejlesztése, ezzel erősítve Sárvár fürdővárosi és gyógyhelyi karakterét, a térségi idegenforgalomban betöltött szerepét. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. VOLT TÉGLAGYÁR TERÜLETE SPORTCENTRUM Az akcióterület lehatárolása Esze Tamás utca Nádasdy Ferenc utca Katóköz utca Tizenháromváros utca Gyöngyös patak A településfejlesztési akció rövid leírása Az egykori téglagyár területén tervezett fejlesztés célja egy nemzetközi színvonalú, a sárvári lakosság, és az aktív szabadidő eltöltését kedvelő turisták igényeit maximálisan kielégítő sportcentrum létrehozása. (A fejlesztés csak ütemezetten valósítható meg.) Akcióterületi projektek Cél A1.1 Multifunkcionális sportcsarnok építése (I. ütem: ) A projekt keretén belül egy olyan multifunkcionális sportcsarnok létesítése tervezett, amely kielégíti a helyi egyesületek teremigényét, megfelelő helyszín nemzetközi versenyek megrendezésére, és mindezek mellett kulturális programok befogadására is alkalmas (a terület rendelkezésre áll). T2, T3, T8, T9, T13, T18 A1.2 Nyitott pályák és kiszolgáló létesítmények kialakítása, szolgáltatásfejlesztés (II. ütem: 2020 után) A projekt keretén belül az I. ütemben megépített sportcsarnok mellett nyitott sportpályák elhelyezése, és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása tervezett (területszerzés folyamatban). T2, T3, T8, T9, T13, T18 22

23 A2. SÁRVÁR FÜRDŐ TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Az akcióterület lehatárolása Rákóczi Ferenc utca Vadkert krt. Markusovszky utca Gyöngyös műcsatorna által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása Az idegenforgalom területén egyre élesedő versenyhelyzet következtében a fürdő mint 100%-os önkormányzati tulajdonú vállalkozás továbbfejlesztése, attrakcióbővítése indokolt. Akcióterületi projektek Cél A m-es kút fúrása, gyógyászat fejlesztése A2.2 Szállodafejlesztés A2.3 A Patkó-tó rehabilitációja, turisztikai célú hasznosítása A2.4 A fürdő fejlesztése Előzetes tanulmányok alapján a Fürdő területén 2200 m mélységben megtalálható a magas sótartalmú 83 C körüli gyógyvíz (amelyből korábban a Sárvári Termálkristály-t állították elő). A gyógyvizet medencékben valamint a gyógyászaton különleges gyógykezelések formájában lehet alkalmazva. A projekt része a gyógyászati szárny földszintjének felújítása, speciális gyógyászati eszközök beszerzése, inhalatórium kialakítása, valamint gyógyvíz bázisú termék előállítás. A Fürdő közvetlen szomszédságában egy 160 szobás gyógy szálloda építése elsődlegesen prevenciós és rehabilitációs kúrák céljából. A szállodából a fürdő zárt folyosón keresztül érhető el. A megjelenő szálláskapacitás hozzájárul a Fürdő hétköznapi kiegyenlített vendégforgalmának biztosításához, a gyógyászati részleg magasabb kihasználásához. A projekt keretén belül a Patkó-tó rehabilitációja, kibélelése, partfal építése tervezett. A Fürdőből elfolyó meleg vizek felhasználásával biztosítható a tó vizének megfelelő hőmérsékleten tartása. A tó partján ún. spa bungalók kerülnek kialakításra, melyek lehetőséget biztosítanak családok vagy baráti társaságok kikapcsolódására. A 2001 óta magas kihasználtsággal (jelenleg évi kb. 720 ezer vendég) működő fürdőben a fenntartható és gazdaságos üzemelés érdekében időszerűvé vált a régi fürdő komplett energetikai, épületgépészeti és víztechnológia megújítása. Mindemellett komplett belsőépítészeti felújítás, a medencetér burkolatainak cseréje és a családi fürdőszárny bővítése tervezett a projekt keretén belül. A projekt célja továbbá út túloldalán lévő területek beintegrálása a fürdőkertbe egy híddal, és a megkezdett parkoló bővítés befejezése. T1, T2, T3, T4, T6, T8, T13, T14 T1, T4, T15, T16, T17 T1, T2, T3, T9, T11, T13, T14, T20 T1, T2, T3, T4, T8, T12, T13, T14, T18 A3. CSÓNAKÁZÓ-TÓ ÉS KÖRNYEZETE TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK Az akcióterület lehatárolása A tórendszer és környezete (lásd: térképi lehatárolás) A településfejlesztési akció rövid leírása A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget tesz hangulatossá. A csónakázásra, hétvégi piknikre, horgászásra, sétára is alkalmas természetközeli környezet tökéletes helyszín a csendes kikapcsolódásra, pihenésre vágyó lakosok és turisták számára. A fejlesztések közcélt szolgálnak, és hosszú távon a gyógy-idegenforgalom fellendülésével pozitív hatást gyakorolnak a város gazdasági helyzetére. Akcióterületi projektek Cél A3.1 A tórendszer bővítése A3.2 Vízpart rendezése, kapcsolódó zöldterületek természetvédelmi prioritású fejlesztése A projekt célja a Csónakázó-tó mellett lévő közel 10 ha-os agyag-nyerőhely rekultivációjával a Csónakázó-tó meglévő vízfelületének mintegy 5 ha-os bővítése. A kibővített tórendszer mellett, pihenőerdő, gyalogösvények és természetvédelmi tanösvény kialakítása tervezett. T1, T2, T3, T9, T11, T13, T14, T20 T1, T2, T3, T9, T11, T12, T13, T14, T18, T20 23

24 További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek) H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Spirit Hotel között H3. Parkolók kialakítása a város több helyszínén c. projektcsomag keretén belül a Vadkert körút mentén 250 db új felszíni parkoló létesítése tervezett. 24

25 3. IPARI PARK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A sárvári Ipari Park, mint városrész egy önálló akcióterület. A fejlesztés révén a meglévő vállalkozások megtartása mellett cél újabb befektetők, vállalkozások letelepedésének elősegítése, ösztönzése. A fejlesztések a város térségben betöltött gazdasági szerepkörét erősítik. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. IPARI PARK GAZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Nádasdy utca Ungvár utca Ikervár út Ikervár úti temető nyugati határa a Katona József utca déli oldalán húzódó telkek hátsó telekhatára belterületi határvonal által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A tudatos városépítő munka legjelentősebb fejlesztése a nagyrészt már beépített 55 hektáros Ipari Park, amely jelenleg az amerikai Flextronix menedzsmentje alatt működik, helyet adva további részben ráépülő vállalkozásoknak. A településfejlesztési akció célja a város gazdasági életében jelentős szerepet betöltő ipari park eddigi sikeres fejlesztéseinek folytatása, amelyhez Önkormányzat elsősorban a minőségi befektetői környezet megteremtésével tud hozzájárulni (városi műszaki infrastruktúra fejlesztése, és a befektetéseket bevonzó szabályozási feltételek megteremtése). Akcióterületi projektek Cél A1.1 A1.2 Befektető-vonzó szabályozási környezet megteremtése Szolgáltatásbővítés (nem önkormányzati feladat) A megfelelő szabályozási környezet megteremtése településrendezési eszközök módosítása (szükség esetén a beépíthetőség növelése; bővítési lehetőség biztosítása) Az Ipari Park területén olyan üzemeltetési háttér kialakítása, amely a területen már működő és a jövőben letelepedő mindenkori igényeket figyelembe véve eredményesebbé teheti az üzleti tevékenységet. - vonzó, technológiailag korszerű vállalkozói környezet kialakítása - non-profit szolgáltatások (pl. közműrendszer üzemeltetése, tisztítás, karbantartás, stb.) - szolgáltatóházi funkciók (pl.: jogi tanácsadás, hatóságok közötti közvetítés, műszaki előkészítés T4, T5, T6, T11 T4, T5, T6, T16 25

26 A1.3 Csapadékvíz-elvezetési problémák enyhítése (nem önkormányzati feladat) segítése, támogatási forrásokról való tájékoztatás, pályázatkezelés, finanszírozási segítségnyújtás) - beszállítói hálózat A területen a megfelelő csapadékvíz-elvezetés hiánya felszín alatti vízszennyezési problémákat okoz. A területről érkező csapadékvíz befogadói (Gyöngyös műcsatorna, Újmajori-árok) nem képesek a keletkezett vízmennyiséget megfelelően elvezetni (hiányos karbantartás miatt a medrük feliszapolódott). Az árvízvédelem állami feladat, így a kapcsolódó műtárgyak is állami tulajdonban vannak. Ezért az önkormányzat feladata, hogy a lehetőségekhez mérten a megfelelő hatóságoknál a problémák kezelése érdekében eljárjon, erőteljes lobbytevékenységet folytasson. T9, T12, T14, T19, T20 További, a városrész területét érintő hálózatos projektek H1. A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Ikervár út szélesítése: Az Ikervári út szélesítése, és körforgalom kialakítása az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. 26

27 4. HEGYKÖZSÉG A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA Hegyközség Sárvár délkeleti részén található, kissé leszakadó falusias-zártkertes jellegű lakóterület. Az utóbbi években egy jelentős átalakulási folyamat vette kezdetét a városrészben: a telkek folyamatosan átépülnek, a falusi házak helyére modernebb családi házak épülnek (a történelmileg kialakult a domborzati viszonyokhoz igazodó, szalagtelkes településstruktúrát megtartva). A város egykori szőlőhegye tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet. A tervezett fejlesztések elsődleges célja a városrész központi várostesttel, a fürdővel való kapcsolatának fejlesztése (közúti, kerékpáros és gyalogos kapcsolatok erősítése). A városrész területén tervezett Országos Mentőszolgálat (OMSZ) helikopter-leszállójának megvalósításával a városrész a sárvári és térségi egészségügyi ellátás kiemelkedő pontjává válhat. A mentőhelikopterek leszállási lehetősége erősítheti a Térségi rehabilitációs központ regionális szerepkörét (hiszen a nyugat-dunántúli légi mentés kérdése régóta megoldatlan probléma). Az önkormányzat kötelező feladatai között kiemelt szerep jut egy a városrész területén megvalósítandó új temető létesítésének, fenntartásának. A felmerülő lakóterület-fejlesztések területigényének kielégítése érdekében szükséges és ajánlott a lehető legnagyobb terület belterületbe vonása a kialakult településszerkezet megtartásával. A tervezett fejlesztések megvalósítása mellett cél a városrész lakó-üdülő és mezőgazdasági-kertes jellegének megőrzése, az itt található országosan védett épületek megóvása. 27

28 AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA Az akcióterület lehatárolása Sótonyi út Celli út Kálvária kápolna térsége A településfejlesztési akció rövid leírása A helyi közösségi identitás és a város egyedi arculatának erősítése érdekében a városrész területén (Celli út Sótonyi út térségében) egy magas-kilátó elhelyezése tervezett, mindezt az objektum környezetének rendezésével és főtéri funkciók kialakításával egybekötve. Akcióterületi projektek Cél A1.1 Magas-kilátó létesítése A1.2 Főtér kialakítása A kialakítandó magas-kilátó kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelenthet a város számára, hiszen a városrészről földrajzi adottságainak köszönhetően izgalmas látvány tárul az idelátogatók elé. A kilátó megépítése magával vonzza a csatlakozó közterületek rendezését, egy közösségi tér főtér kialakítását a szükséges berendezésekkel, közösségi szolgáltatásokkal. A tér a tervezett lakóterület fejlesztések kapcsán felmerülő közösségi funkció-igények kielégítésének is eleget téve tökéletes találkozási-, kiinduló- vagy akár érkezési pont lehet a városrészbe látogatók számára. T2, T3, T10 T2, T3, T10, T18 P1 P2 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Projekt Sárvár központi temetője 1830-ban létesült, jelenlegi kapacitása már nem elegendő a felmerülő igények kiszolgálására. Az új köztemető kialakítása halaszthatatlan, Új városi köztemető kialakítása mert a régi köztemető fizikai bővítésére már nincs lehetőség. A fejlesztés első üteme (útcsatlakozás kiépítése, területvásárlás önkormányzati önerőből már megtörtént). A városrész területén megvalósítandó új köztemető megnyitásával a városi temető hosszú távon kegyeleti parkká válhat. Az OMSZ által létesítendő mentőhelikopter bázis megépülésével a város egészségügyben ellátott térségi és regionális szerepköre is erősödhet. A bázis létesítésének OMSZ mentőhelikopter bázis legalapvetőbb feltételei a településrendezési eszközök létesítése módosításával már megvalósultak. Az esélyegyenlőség, a hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosításának céljával a bázis-struktúra kiépítésének előkészítése zajlik és jelenleg megvalósításra és forrásra vár. Cél T9, T18 T7, T17, T18 További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése H5. Sárvári kulturális örökségvédelmi program A műemlékekben gazdag belváros mellett Hegyközségben (és Újmajor városrészben) találhatóak további védelem alatt álló épületek, létesítmények, így a programcsomagban foglalt fejlesztési elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők: o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés) o o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem) a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a magánerős felújítások ösztönzése H6. Közösségi közlekedésfejlesztési program o autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása az új köztemető irányába 28

29 Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Az utóbbi években sok új épület épült a városrészben, és további igények merültek fel az ilyen irányú fejlesztések iránt. A városrész jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik, de az igények kielégítése érdekében szükséges további lakóterületek kijelölésének sincs akadálya: külterületi földrészletek belterületbe vonása, a városrész karakterét szem előtt tartó megfelelő szabályozási környezet megteremtése, és a szükséges műszaki infrastruktúra kiépítése (kiemelt figyelemmel a csapadékvíz-elvezetésre). 29

30 5. KERTVÁROS A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA Sárvár városközpontjától nyugatra a belvároshoz szervesen kapcsolódva található családi házas övezet a város hagyományos értelemben vett és nevezett kertvárosa. A kellemes hangulatú, és egységes arculatú rendezett utcák mentén földszintes, nyeregtetős épületek sorakoznak. A fejlesztések útján cél, a kertvárosi karakter megőrzése mellett a lakókörnyezet fejlesztése, a mindennapi élethez szükséges közlekedési feltételek javítása. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. KERTVÁROS LAKÓTERÜLETFEJLESZTÉS Az akcióterület lehatárolása Nádasdy Ferenc utca Ungvár utca Újmajori árok által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A településfejlesztési akció célja a kertváros délnyugati csücskéhez csatlakozó a rendezési tervekben már kertvárosias lakóövezetbe sorolt, jelenleg külterületi, mezőgazdasági területek lakóterületi fejlesztésre alkalmassá tétele. Akcióterületi projektek Cél A1.1 Telekviszonyok rendezése A1.2 Műszaki infrastruktúra-hálózat kiépítése a külterületi mezőgazdasági területek belterületbe vonása telekalakítás, telkek parcellázása (végrehajtás) A fejlesztések alapfeltételeként a közterületek (utcák) és a teljes közmű-infrastruktúra kiépítése a területen (fokozott figyelemmel a csapadékvíz-elvezetési rendszerek megfelelő kialakítására). T11 T7, T8, T12, T14 P1 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Projekt A 1511, 1512 és 1513 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú telkek rendezése, együttes hasznosítása Árpád utcai telkek hasznosítása (telekegyesítés): a nagyvárosias lakóterület övezetbe sorolt területen igényfelmérést követően lakó ill. szolgáltató funkciók elhelyezése Cél T4, T5, T11 30

31 További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H1. A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program H2.1. Ikervár út szélesítése: a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. H2.2. Körforgalmi csomópont kialakítása a Soproni utca Sársziget utca találkozásánál: a csomópont biztonságtechnikai fejlesztésével a Penny Market megközelíthetőségi problémái is enyhülnek. A gyors és biztonságos közlekedés megteremtése érdekében a Nádasdy Ferenc, Esze Tamás és Berzsenyi utcák teljes megújítása tervezett. H6. Közösségi közlekedésfejlesztési program o autóbuszjáratok átszervezése Kertváros irányába H11. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben o Kertvárosi Petőfi tagóvoda energia-hatékony felújítása 31

32 6. ÓVÁR PÉNTEKFALU A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Óvár a Gyöngyös-patak keleti oldalán található történelmileg kialakult városrész (a Kr.u. I. század elején Rába két partján katonai táborok épültek, így például Óvár területén is, ahol az út védelmére épített egykori római erőd maradványait találták meg). A Deák Ferenc utca és a Gyöngyös-patak között található terület ma kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként működik. Péntekfalu 1912-ben lett Sárvár része. Az egykori egyutcás falu mára már teljesen átépült, a zömében földszintes, nyeregtetős épületekkel kertvárosias jelleget mutat. A múlt nyomait már csak a Fekete híd utca északi oldala mentén található szalagtelkes telekstruktúra őrzi. A Fekete híd utca mentén a Rákóczi Ferenc utcához közeledve a kertvárosias jellegű beépítést már a fürdő közelségéből adódóan kisvárosias karakter váltja fel. A két, fenti nevesített történelmi településrészen túl az ITS által lehatárolt városrész magában foglalja továbbá a Deák Ferenc utcától nyugatra található kertvárosi karakterű településrészeket is. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Közterület-felújítás keretén belül útburkolás és parkolók kiépítése a Szatmár utcában H11. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben A Szatmár utcai tagóvoda épületenergetikai felújítása. Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A városrész területén cél a jelenlegi kis-és kertvárosias karakter megőrzése mellett az eddig beépítetlen tömbök elsősorban lakóterületi fejlesztése, illetve a lakófunkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások megszervezése. 32

33 7. VOLT CUKORGYÁRI TERÜLETEK Cukorgyári kastély A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A rendszerváltáskor privatizált majd több néven és tulajdonos kezében működő sárvári cukorgyárat ban bezárták, majd a gyár épületeinek többségét 2005-ben lebontották. Az egykori gyártól északra található a sárváriak által csak Cukorgyári-kastélyként emlegetett jelenleg magántulajdonban lévő és eladásra kínált Hatvany-Deutsch-kastély, amelyet a gyár egykori tulajdonosa, báró Hatvany Béla építtetett 1898-ban. A kastélyhoz egy közel 5 hektáros park tartozik. Az épület nem áll egyedi védelem alatt, ugyanakkor a kastélykert történeti kertként van nyilvántartva. A cukorgyár lebontása után a területet üdülő-és lakóövezetté minősítették. Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Sárvár funkcióváltásra szoruló barnamezős (felhagyott) ipari területei közül a volt cukorgyári terület átépülése (illetve annak elősegítése) jelentős hatással lesz a városszerkezetre, hiszen a terült fekvése - a sűrűn beépített várostest és a Rába között -, a közvetlen vízparti helyzet és a fürdőhöz való közelség jól pozícionálja a területet, amely a jövőben az idegenforgalmi fejlesztések kulcsterülete lehet. A terület fekvéséből adódó előnyök rendkívüli értéket jelentenek, ami a terület teljes funkcióváltását eredményezheti. A volt cukorgyári épületek többségének bonthatósága e funkcióváltás realitását elősegítheti, hiszen a meglevő épületállományból a Szatmár utca menti lakó és irodaépületeken kívül alig van hosszú távon is megtartható. Mindezen adottságok következtében az egykori zárvány-iparterület a városszerkezetbe visszaintegrálható. Ehhez hosszú távon megoldandó feladatot jelent a belső feltárás rendszerének megvalósítása, új utcanyitásokkal a terület belső szerkezetének kialakítása és bekapcsolása a meglevő városi hálózatba. 33

34 A volt cukorgyári területek középső sávja ideális lakóterületi fejlesztések számára. A jelenleg használaton kívüli kastély kiváló helyszín kereskedelmi szálláshely-fejlesztés céljára. A fürdő közvetlen vonzáskörzete (Rákóczi utca térsége, Rába patak) a rekreációs és szálláshely-fejlesztéseken túl az idegenforgalomhoz kapcsolódó kiegészítő funkciók elhelyezésére is alkalmas. Az Önkormányzat elsődleges és legfontosabb feladata a funkcióváltás elősegítése egy olyan építési szabályozás megteremtésével, amely az építészeti értékek sérülése nélkül teszi lehetővé a terület átalakulását. 34

35 8. ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLET A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A városrész Sárvár városközpontjához északról kapcsolódó gazdasági területeket foglalja magába. A városrészt a vasútvonal két eltérő jellegű részre osztja. A vasútvonaltól északra fekvő területen már korábban létesültek telephelyek, de a térség jelenleg alulhasznosított, annak ellenére, hogy közlekedési kapcsolatai jók. A vasúton túli fekvése következtében lakóterületekkel nem érintkezik. A város felől a Deák Ferenc utcai felüljárón, az Ipartelep utcai vasúti kereszteződésnél, ill. gyalogosan az állomásterület fölötti gyalogos felüljárón jól megközelíthető. Rábasömjén felől a közvetlen közúti kapcsolata rendelkezésre áll. A várost északról elkerülő út III. ütemének megépítése után a terület a város Ny-i lakóterületeiről és a Kertváros felől is elérhetővé válik. A vasútvonaltól délre húzódó terület területfelhasználás szempontjából igen vegyes képet mutat: a vasút menti gazdasági területek és a Sársziget utca kisvárosias karakterű területei közé ékelődve helyezkedik el a Városi Temető. A Soproni utca és a Hunyadi János utca között található Sárvár legnagyobb lakótelepe, a Petőfi Sándor lakótelep. Itt található továbbá a kedvezőtlen elhelyezkedésű Sága Húsipari Rt. üzeme is. A városrész területét érintő hálózatos projektek H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o Körforgalmi csomópont kialakítása a Soproni utca Sársziget utca találkozásánál: a csomópont biztonságtechnikai fejlesztésével a Penny Market megközelíthetőségi problémái is enyhülnek. H11. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben o A Sárvári Városi Bölcsőde energiahatékony felújítása. Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A vasúttól északra eső területek szerkezeti elhelyezkedése a gazdasági tevékenységek számára kedvező, és a belterületen ma lakóterületek közé ékelődött gazdasági telephelyek kiköltözésére is alkalmas. A kijelölt gazdasági területek fejlesztése ütemezetten, az igényeknek megfelelő folyamatos belterületbe vonásokkal valósítható meg annak érdekében, hogy a ne alakuljanak ki üres zárványterületek. A vasúttól délre kiemelt feladat a lakókörnyezet minőségi fejlesztése: elsősorban a Petőfi Sándor lakótelep zöldterületeinek megújítása és a parkolási problémák enyhítése új parkolóhelyek kiépítésével. 35

36 9. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA Vadkert Major - Lovascentrum A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A településrész a fürdő közvetlen szomszédságában, a városközponttól délre húzódó nagy kiterjedésű Rába menti és kapcsolódó természetközeli, ökológiai területeket foglalja magába. (Fontos kiemelni, hogy a lehatárolt területet nem lehet és nem is szabad fizikálisan ténylegesen különválasztani a város illetve a szomszédos települések ökológiai rendszerétől, a lehatárolást csupán a városközpont és a fürdő közelsége, és az ebből az elhelyezkedésből adódó természetközeli fejlesztési lehetőségek bemutathatósága indokolta.) A Rába az ország harmadik leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos fajnak nyújt otthont. A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak erősen eltérő állapotúak, és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. Az Esze Tamás utca és az árvízvédelmi töltés között a tervezett területfelhasználás szerint erdőterületek (turisztikai és védelmi), valamint az idegenforgalomhoz és rekreációhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. szálloda, kemping) elhelyezésére kijelölt különleges területek húzódnak. A városrész területét érintő hálózatos projektek H4. Parkolók kialakítása a város több helyszínén H8. Zöldfelület-fejlesztési program Sárváron H9. Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése H10. Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése és programkínálat bővítés 36

37 Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A Rába folyó és ökológiai környezete, valamint Sárvár védett természeti értékei megfelelő teret és lehetőséget biztosítanak a város ökoturisztikai fejlődéséhez. Az ökoturizmus a fenntartható fejlődés elvének érvényesítésében igen nagy szerepet játszik, hiszen lényege, hogy a bemutatott attrakciók, látnivalók a jövő nemzedékei számára is elérhetőek maradjanak. Vagyis az ökoturizmus a természeti és kulturális értékek oly módon történő bemutatása, hogy egyben azok védelme és megőrzése is biztosított legyen. Az ökoturizmusnak számos formája ismert, ezek közül a déli rekreációs zöldzóna többek között a lovas-, kerékpáros-, vízi-, és természetjáró turizmus megfelelő színtere lehet. Feladat tehát a jövőben az ökoturizmus fogadási feltételeinek megteremtése (különböző típusú szálláshelyek létesítése, kapcsolódó szolgáltatások, tájékoztató rendszer kiépítése). A folyó menti töltés alkalmas egy regionális kerékpárút kialakítására, amely részben a folyóvölgy élővilágának megismerését, részben a mellette fekvő települések bemutatását is szolgálhatja. A város hatályos településrendezési eszközei lehetővé teszik továbbá Bagoly-rét teljes területén a szálláshelyfejlesztést, valamint a fürdő szomszédságában elterülő Vadkert Major továbbfejlesztését, bővítését (kemping kialakítása, parkolóhelyek létesítése). A Vadkert Zrt. tulajdonában lévő Vadkert Major (a Nádasdy vár történelmi vadaskertje) területén 2014-ben megvalósított fejlesztéseket (19. századi épületegyüttes felújítása, négy évszakos lovaspálya kialakítása) folytatva Sárvár igazi lovasközponttá válhat. A Vadkert Majorhoz kapcsolódóan a 0270/3 hrsz-ú telken kemping, a szomszédos 0270/4 hrsz-ú telken pedig önkormányzati beruházás keretén belül parkoló kialakítása tervezett. A területen megvalósuló fejlesztéseknél a táj természetes jellegének megtartására kell törekedni, hiszen Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik. 37

38 10. RÁBASÖMJÉN A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Az 1968-ban Sárvárhoz csatolt Rábasömjén Hegyközséghez hasonlóan a központi várostesttől különálló, leszakadt belterületi városrész. A falusias karakterű egykori község önállósága ma is megmaradt. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2. Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Sárvár-Rábasömjén kerékpáros útvonal kiépítése H4. Parkolók kialakítása a város több helyszínén Parkolóhelyek kialakítása a rábasömjéni temetőhöz (útfelújítással egybekötve) H11. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben A Rábasömjéni kultúrház külső és belső energetikai felújítása Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A városrész területén az Önkormányzatnak fejlesztési szándéka jelenleg nincs. Ugyanakkor a városrész jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik, így hosszú távon cél - és szem előtt tartandó szempont -, hogy az időközben megvalósuló fejlesztések hatására a városrész falusias karaktere ne sérüljön. A városrész elérhetőségének javítása a Rábasömjéni út fejlesztésével valósítható meg. 38

39 11. ÉSZAK-NYUGATI KÜLTERÜLET Újonnan beépítésre szánt kereskedelmi-szolgáltató terület A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Sárvár észak-nyugati külterületén zömében általános mezőgazdasági területek húzódnak. A város egészére jellemző, hogy közigazgatási területén (külterületén) elszórtan ipari gazdasági, illetve szolgáltató hasznosítású területek is találhatóak, melyek gyakran rendezetlen megjelenésükkel, környezetszennyező hatásukkal zavaróak a tájban. (Ilyenek például a Rábasömjén menti üzemi gazdasági telepek, a Termálkristály üzeme stb.) Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Rábasömjén szomszédságában a 84-es számú főút keleti oldala mentén jelentős méretű kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület (logisztikai központ) kialakítását teszi lehetővé a város érvényben lévő településszerkezeti és szabályozási terve. A zöldmezős fejlesztés magánberuházásként valósítható meg, ugyanakkor érdemes a területkijelölést a jelenlegi gazdasági szerkezetváltás tükrében átgondolni, hiszen az északi gazdasági területen jelentős szabad területkapacitás áll rendelkezésre a logisztikai és nem zavaró ipari gazdasági tevékenységek elhelyezésére is. A város ilyen léptékű terjeszkedése a külterület irányába nem indokolt, a zöldmezős beruházások folyamatosan csökkentik a mezőgazdasági területeket, aminek eredményeként a beépített területek és az élő környezet területi aránya kedvezőtlenül alakul, és így a fenntartható fejlődés (kompakt város) elve nem érvényesül. 39

40 12. ÉSZAK-KELETI KÜLTERÜLET Golfpálya kialakítására kijelölt terület Sarolta major A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Sárvár városkörnyéki területinek tájhasználatában meghatározó elsősorban a Rába és a Csörnöc-Herpenyőpatak völgyében a vízgazdálkodással szorosan összefüggő erdőgazdálkodás, és a nagyvízi mederben, hullámtérben lehetséges mezőgazdaság. A Rába és holtágai mentén húzódó mélyfekvésű, vízjárta területek, Sárvár összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbjei ökológiai szempontból értékes területek. E tájban művi - de gyakran a tájképet gazdagító - elemként jelennek meg az erdők között megbúvó, gyakran építészeti értéket is hordozó mezőgazdasági majorok, tanyák (pl. Újmajor, Sarolta major, Lánkapuszta). Ez az épületállomány jelenleg sajnos pusztulóban van. Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén Korábban a külterületen, a Közép-malom környékén idegenforgalmi fejlesztési szándékként jelentkezett egy golfpálya (és a hozzá tartozó klubház, szálló, üdülőfalu) létesítése. E funkciókat a város be tudná fogadni - ennek megfelelően módosította is településrendezési eszközeit -, azonban mára a befektetői kedv alábbhagyott, a megvalósításnak jelen dokumentum időtávjában nincs realitása. Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy a fejlesztésre kijelölt terület a Rába árterén fekszik, ezért évente többször is elöntésre kerülhet, így a pálya gazdaságos üzemeltethetőségét a jövőben meg kell vizsgálni. Az új turisztikai attrakció amennyiben megvalósul a Rába menti erdőkben vezetett túraútvonalakon keresztül összeköthető a városközpont más idegenforgalmi funkcióival. Sarolta majort jellege (kisebb léptékű hajdani gazdaság) és kedvező természeti környezete (Rába és Lánka patak közelsége) a falusi turizmus és a családi üdülések potenciális helyszínévé teheti. 40

41 13. DÉL-NYUGATI KÜLTERÜLET Újmajor A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A Dél-nyugati külterületen, a Gyöngyös-patak és az Ikervár utca találkozásánál található Újmajor. A felhagyott egykori mezőgazdasági major épületállománya műemléki védelem alatt áll. A majorság kiváló településszerkezeti elhelyezkedése, épített öröksége és a Gyöngyös-patak, valamint a visszaduzzasztásával nyert tó táji adottságai jól hasznosítható idegenforgalmi fejlesztési potenciált jelentenek. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H1. A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A dél-nyugati külterületen megvalósítandó, a várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. H10. Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése és programkínálat bővítés Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén A legjelentősebb major-rehabilitációs beavatkozást a műemléki védelem alatt álló Újmajor felújítása jelentené. Kiterjedt épületegyüttese, nagy befogadó kapacitása többféle idegenforgalmi szolgáltatás, de elsősorban a falusi turizmushoz kapcsolódó programok és helyszínek kialakítására teszi alkalmassá (pl. lovasturizmus, kézműves és hagyományőrző (kultur)turizmus, ifjúsági turizmus). Udvara szabadtéri előadások, ünnepségek megrendezésére is alkalmas, de akár a vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása is elképzelhető itt. A korábbi IVS akcióterületként kezelte a majorság területét, azonban a rehabilitációval egybekötött funkcióváltás megvalósítása a stratégia időtávjában nem reális. A majorság magántulajdonban van, így fejlesztésére az önkormányzatnak közvetlen eszközei és forrásai nincsenek. 41

42 14. DÉL-KELETI KÜLTERÜLET A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Hegyközség és környezete országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területek. Az igen kedvező táji környezet és a változatos domborzati viszonyok kiváló adottságokat jelentenek a kertes mezőgazdasági tevékenységek számára. Az utóbbi években Hegyközség egykori zártkertes területeinek átalakulása - főként az északi területeken -, és a lakóterületek külterület irányába történő terjeszkedése figyelhető meg, annak ellenére, hogy a domborzati viszonyok nem éppen a legkedvezőbbek lakófunkció telepítésére. (A szűk, meredek utcák, a keskeny telekstruktúra rendkívül költségessé teszi a lakóterületté történő átalakulást.) Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén A külterületi városrész területén - a korábbi fejlesztési elképzelésekkel ellentétben jelenleg nem tervezett beavatkozás. A Hegyközségben esetlegesen felmerülő lakóterület-fejlesztési igényeknek megfelelően a külterületek belterületbe vonása lehetséges, azonban az átsorolásnál a beépítetlen táj megőrzése, a Rába-völgy természeti folytonosságának biztosítása mindenkor figyelembe veendő szempont. 42

43 2.2. A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) H1 H2 H3 H4 A PROJEKTCSOMAG NEVE A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Lakóházak energetikai célú felújítása Parkolók kialakítása a város több helyszínén A PROJEKTCSOMAG TARTALMA A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. Sárvár belső közlekedési viszonyait nagyban meghatározzák a településszerkezeti adottságai (természetes és mesterséges határok, az épített környezet). A programcsomag célja a gyorsan bővülő turizmus, a tranzitforgalom növekedése miatt a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése. A programcsomag keretén belül az alábbi fejlesztések tervezettek: Nádasdy utca, Esze Tamás utca, Berzsenyi utca teljes megújítása Ikervári út szélesítése, körforgalmi csomópont kialakítása Soproni utca (Penny Market) biztonságtechnikai fejlesztése (körforgalom) gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a hiányzó összeköttetések megteremtése: Sárvár-Rábasömjén kerékpáros útvonal kiépítése a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése Péntekfalu: Fekete híd utcán a 88.sz. főút mellett (Sárvár Bögöti elágazás) megépített kerékpárút folytatása, átvezetése a vasúton a városközpont irányába. a Bagolyrét turisztikai fejlesztése kapcsán gyalogos és kerékpáros kapcsolatok létesítése a Rába fölött Gyógyhelyi út a Posta tértől a Spirit szállodáig A paneles és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés a lakóközösségek együttműködésével. A város területén, a kritikus pontokon a közlekedésbiztonság javítása érdekében a projektcsomag célja parkolók kialakítása elsősorban az alábbi helyszíneken: Alkotmány utca (30 db) Gárdonyi utca (45 db) Dózsa György út (50 db) Árpád utca (30 db) Izraelita temető mögött (170 db) Rákóczi Ferenc utca Rendelőintézet (25 db) Vadkert körút (250 db) Parkolóhelyek kialakítása a rábasömjéni temetőhöz (útfelújítással egybekötve) Illeszkedés a tematikus célokhoz T1, T4, T5, T7, T8, T12, T18, T19 T1, T2, T7, T8, T12, T14 T18, T19 T8, T12, T13, T14 T1, T8, T12, T18, T19 TOP forrás 2000 (IKOP) (KEHOP)

44 H5 H6 H7 H8 H9 H10 H11 Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése Sárvári kulturális örökségvédelmi program Közösségi közlekedésfejlesztési program Zöldfelület-fejlesztési program Sárváron Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése és programkínálat bővítés Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben A fürdővárosi jelleg megkívánja a korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszert. Ennek érdekében a projektcsomag célja a város területén található 2000 db helyenként több évtizedes telepített közvilágítási rendszer felújításával egy korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszer megteremtése. a város egyedi védelem alatt álló (helyi védett vagy műemléki) épületeinek értékőrző megújítása magánerő bevonásával az épített örökség megóvására irányuló, szemléletformáló programok szervezése vasúti pályaudvar felújítása és körforgalmú csomópont kiépítése (körforgalom, P+R parkolók és kerékpártárolók kiépítése) autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása (Kertváros, új köztemető irányába) A fejlesztési program célja a város zöldfelületeinek minőségi és mennyiségi fejlesztése, egy összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása: a meglévő zöldterületek fejlesztése, értékőrző megújítása a szigetszerű meglévő zöldfelületeket összekapcsolása, az összekötő útvonalak mentén fasorok kialakítása/pótlása, pihenőhelyek, kilátópontok létrehozására a szabadtéri, pihenési és sportolási funkciók fejlesztése (pl.: sportpályák, korcsoportos játszóterek) temetőkertek megújítása Rába parti gyalogos sétány kialakítása a tórendszer bővítése nyugati irányba, az eddig elkészült tanösvény ÉK-i irányba történő folytatása a vízparti turisztikai szolgáltatások fejlesztése Újmajor turisztikai célú fejlesztése (lovas-turizmus, élő skanzen, rendezvényhelyszín) Lovastúra útvonal hálózat és a szükséges infrastruktúra fejlesztése: lovagló útvonal kialakítása Csénye és Ikervár felé, a Rába parton, Újmajor felé a vadkerti lovascentrum fejlesztése Kertvárosi Petőfi tagóvoda energiahatékony felújítása Szatmár utcai tagóvoda energiahatékony felújítása Rábasömjéni kultúrház energiahatékony felújítása A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása A Sárvári Városi Bölcsőde energiahatékony felújítása A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése Zárda (civil ház) épületenergetikai korszerűsítése T1, T8, T13, T14, T18, T19 T1, T3, T8, T10, T11, T14, T20 T1, T5, T7, T8, T12, T18 T1, T2, T3, T8, T9, T11, T12, T14, T18, T19, T20 T1, T2, T3, T8, T9, T11, T13, T14, T20 T2, T3, T4, T7, T8, T9, T10, T11, T14 T6, T8, T12, T13, T

45 2.3. A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve Jelen ITS készítésekor kizárólag a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezhető forrásai ismertek. A végleges források (ágazati Operatív Programok) ismerete és pontos tervek (megvalósíthatósági tanulmányok) szükségesek a tényleges összegek meghatározásához. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával megyei szinten történik. Jelenlegi ismereteink szerint a Vas Megyei Önkormányzat a as időszak tervezésénél 21,4 milliárd forint uniós támogatással és hazai társfinanszírozással számolhat. A Sárvár számára rendelkezésre álló indikatív forráskeret az ITS készítésekor még nem ismert. A ténylegesen rendelkezésre álló forráskeret (ágazati Operatív Programok) ismerete, és a műszaki tervek (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészítése szükséges a részletesebb és pontosabb pénzügyi terv, valamint az egyes projektek ütemezhetőségének meghatározásához. Az alábbi táblázatok a Sárvár városa által az egyes projektek megvalósítására a megyétől igényelt TOP forrásokat tartalmazzák. (A fent leírtak alapján a ténylegesen rendelkezésre álló összegek ettől akár majd jelentősen is eltérhetnek.) 1. VÁROSKÖZPONT A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A1.1 Városi nagyterem kialakítása a Nádasdy-várban ERFA 2000 A1.2 A Nádasdy-vár energetikai korszerűsítése ERFA 100 A1.3 A Hild-park megújítása ERFA 200 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) P1 Termelői piac létesítése ERFA 150 P2 K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az Erdészeti Tudományos Intézet területén ERFA 300 P3 Gondozási és Családsegítő Központ felújítása ERFA, ESZA 300 P4 A Rákóczi Ferenc utcai városi egészségház felújítása, energetikai korszerűsítése ERFA FÜRDŐNEGYED ÉS ÉSZAKI REKREÁCIÓS ZÓNA A1. VOLT TÉGLAGYÁR TERÜLETE SPORTCENTRUM Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A1.1 Multifunkcionális sportcsarnok építése (I. ütem: ) ERFA 2500 A1.2 Nyitott pályák és kiszolgáló létesítmények kialakítása, szolgáltatásfejlesztés (II. ütem: 2020 után) ERFA - A2. SÁRVÁR FÜRDŐ TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A m-es kút fúrása, gyógyászat fejlesztése ERFA 250 A2.2 Szállodafejlesztés ERFA 3000 A2.3 A Patkó-tó rehabilitációja, turisztikai célú hasznosítása ERFA 250 A2.4 A fürdő fejlesztése ERFA

46 A3. CSÓNAKÁZÓ-TÓ ÉS KÖRNYEZETE TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A3.1 A tórendszer bővítése ERFA A3.2 Vízpart rendezése, kapcsolódó zöldterületek természetvédelmi prioritású fejlesztése 2. IPARI PARK A1. IPARI PARK GAZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A1.1 Befektető-vonzó szabályozási környezet megteremtése ERFA - A1.2 Szolgáltatásbővítés (nem önkormányzati feladat) ERFA - A1.3 Csapadévíz-elvezetési problémák enyhítése (nem önkormányzati feladat) ERFA - 3. HEGYKÖZSÉG A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A1.1 Magas-kilátó létesítése ERFA 20 A1.2 Főtér kialakítása ERFA - A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) P1 Új városi köztemető kialakítása ERFA 550 P2 OMSZ mentőhelikopter bázis létesítése (önkormányzati hozzájárulás) ERFA, ESZA KERTVÁROS A1. KERTVÁROS LAKÓTERÜLETFEJLESZTÉS Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) A1.1 Telekviszonyok rendezése ERFA - A1.2 Műszaki infrastruktúra-hálózat kiépítése ERFA - A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó alap TOP forrás (mft) P1 Árpád utcai telkek hasznosítása ERFA - ERFA

47 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. A program célja, hogy felmérje a város azon területeit, ahol a szegregációs folyamatok már megindultak, illetve ahol előrehaladott állapotban vannak, és ezek figyelembe vételével, az anti-szegregációs folyamatok stratégiai megközelítésével és kezelésével kapcsolatos intézkedéseket, programokat határozzon meg. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken kijelölésre kerülnek a népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatóknak megfelelően a szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek. A évi népszámlálás alapján, Sárváron nem volt kimutatható olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A járásszékhely városok Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak kidolgozásához a KSH a 2011-es népszámlálás alapján a korábbiaktól eltérő módon újonnan meghatározott mutatószámok alapján jelöli ki a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. Jelen ITS társadalmasításra szánt egyeztetési anyagának készítésekor az új szegregációs mutatók még nem állnak rendelkezésre, azonban az antiszegregációs program kidolgozása csak ezen adatok ismeretében lehetséges (amennyiben az új mutatók alapján lehatárolhatóak olyan területek, amelyek szükségessé teszik a program elkészítését). 47

48 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. A stratégia külső összefüggései Tervhierarchia A településrendezési és településfejlesztési típusú tervek különböző szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az 4.1. ábra mutatja be. Minden alacsonyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló magasabb szintű terv célrendszerét figyelembe véve, azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a helyi célokhoz és adottságokhoz igazodva a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat ábra: A rendezési és fejlesztési típusú tervek kapcsolata 48

49 Az EU tematikus célkitűzései és beruházási prioritások Az Európai Unió támogatásait a közötti időszakban az elérendő célokhoz (11 tematikus célkitűzés) és a meghatározott beruházási prioritásokhoz köti, ezekhez igazodva hirdet meg különböző programokat, pályázatokat. Az Unió átfogó és specifikus céljait bizonyos horizontális alapelvek egészítik ki, melyeket minden egyes cél megvalósulásánál érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság biztosítására irányuló horizontális alapelvek Magyarország, és egyben Sárvár városa számára is kiemelten fontos prioritásokat jelentenek. Az ITS ezen horizontális alapelvek figyelembevételével készült, a célok megvalósítása érdekében tervezett intézkedések és beavatkozások összhangban vannak az EU alapelveivel, melyeket a stratégia végrehajtásánál minden esetben érvényesíteni kell. Az EU tematikus célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.1. táblázat mutatja be. A beruházási prioritások és az ITS tervezett beavatkozásai közötti összefüggéseket az 1. melléklet tartalmazza táblázat: Az EU 11 tematikus célkitűzése és az ITS célkitűzései közötti kapcsolat AZ ITS KÖZÖTTI IDŐSZAK STRATÉGIAI CÉLJAI 2. ÉPÍTETT ÉS 1. GAZDASÁG TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.1.Turizmus-fejlesztés 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés AZ EU KÖZÖTTI IDŐSZAK 11 TEMATIKUS CÉLTERÜLETE 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A KKV-k versenyképességének fokozása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása T5, T6 T7 T13 T16 T6 T8 T18 T3 T4, T5 T7 T1 T6 T7 T6 T6 T4, T5, T6 T9, T10 T7, T8 T7 T12, T13, T14 T11, T12, T13, T14 T11, T12, T13, T14 T12, T13, T14 T15, T16 T15, T16 T15, T16 T20 T17, T18 T19 T17, T18 T19 T18 T17, T18 49

50 Vas Megye Területfejlesztési koncepciója Vas Megye Területfejlesztési koncepciójából megállapítható, hogy a megye területfejlesztési elképzelései, és fejlesztési irányai Sárvár mint a megye egyik kistérségi központja fejlesztési irányai együtt értelmezhetőek és valósíthatóak meg. Minden térség eltérő léptékben, a saját specifikumai alapján illeszkedik a megye átfogó és stratégiai céljaihoz. A megye által tervezett mind nagytérségi, mind megyén belüli tervezett közlekedési kapcsolatok (M86, S es, Szombathely északi körgyűrű, M8, M9) elősegítik a térség településeinek fejlődését. A nagytérségi közlekedésfejlesztésekhez kapcsolódóan a meglévő vasúti és közúti kapcsolatok (Sárvár-Pápa közötti 45 km-es szakasz) kihasználásával és fejlesztésével lehetőség nyílik a logisztikai szolgáltatások bővítésére. A megyei koncepció kiemelten fontos feladatként kezeli a Sárvár-Celldömölk-Jánosháza térségben az érintett települések turisztikai pozíciójának erősítését, a szolgáltatások kínálat bővítését több település bevonásával, illetve a termelő szektor helyi erőforrásokon alapuló fejlesztését. Ezen térségben különösen fontos a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. A koncepció külön kitér a vonzó települési környezet kialakításának fontosságára a városokban, melyhez kapcsolódóan cél a megfelelő színvonalú kulturális és zöldövezeti infrastruktúra megteremtése. Sárváron ilyen infrastrukturális fejlesztésként kezeli a csónakázó tavat és környékét. A megyei koncepció célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.2. táblázat mutatja be. Vas Megye Gazdaságfejlesztési fókuszú operatív programja A Vas Megyei Közgyűlés 10/2014.(II.14.) számú határozatával társadalmi vitára alkalmasnak nyilvánította a Vas Megye Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Program egyeztetési változatát. Vas Megye Operatív Programjának megalkotása során a Stratégiai Programalkotásra épülő, decentralizált, széles szakértői bázist aktívan bevonó tevékenység valósult meg. Sárvár a megye által tervezett projektek megvalósításához a város tervezett fejlesztései révén elsősorban alábbiakhoz tud kapcsolódni: Gyógytermék Kiválósági Központ (gyógyvíz-kutatási tevékenység, gyógyvízből termékek létrehozásának ösztönzése) Termelői szerveződés (helyi termelői piac kialakítása) Nagyvállalati program (kutatás-fejlesztési együttműködések elősegítése a felsőoktatási intézmények és a nagyvállalatok között Vas megyében) Tematikus turisztikai kínálat kialakítása Helyi termékek fejlesztése, beépítése a turisztikai kínálatba Sport program 50

51 4.2. táblázat: Vas Megye Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere és az ITS célrendszere közötti kapcsolat (hozzárendelési mátrix) SÁRVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM STRATÉGIÁJÁNAK STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLJAI 1.1.Turizmus-fejlesztés 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatások hoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása VAS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtés e ÁTFOGÓ CÉLOK T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése T19 T20 Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása 1. Foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása Fenntartható környezet és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása HORIZONTÁLIS CÉLOK

52 Sárvár Gazdaságfejlesztési programja Sárváron az elmúlt 10 évben megvalósult projektek közel fele közvetlenül gazdaságfejlesztési operatív program támogatásával valósult meg, de közvetve számos projekt szolgált gazdaságfejlesztési célokat, részben az idegenforgalom (szálláshely és szolgáltatásfejlesztések), részben a város elérhetőségét, közlekedési infrastruktúrájának javítását célozva. A város gazdaságfejlesztési sikereit többek között a jól meghatározott fejlesztési irányoknak és gazdaságfejlesztési programjának köszönheti. Sárvár gazdaságfejlesztési programjának felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A felülvizsgálat a város eddigi sikeres gazdaságfejlesztési útját folytatva nem csak a város, hanem a megye és a kistérség fejlesztési szándékait, valamint a stratégia javaslatait, célkitűzéseit figyelembe véve kerül aktualizálásra. 52

53 4.2. A stratégia belső összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél elsődleges szempont volt a már fent ismertetett magasabb, illetve települési szintű tervekhez és ágazati dokumentumokhoz való illeszkedés. Mindemellett a stratégia célrendszere a célok elérése érdekében megfogalmazott projektek és beavatkozások teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt erősségekre építve, a beazonosított problémák megoldását célozzák. A városrészi szintű beavatkozások egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításához. A város stratégiájában megfogalmazott valamennyi prioritás a sárvári lakosság egészségének és életminőségének javítását szolgálja. Az egyes ágazati célok egymásra gyakorolt hatásai a valóságban nehezen szétválaszthatók. Az egyes tematikus célokhoz rendelt beavatkozások hatása több területen egyszerre is jelentkezhet. A humánerőforrás erősítése érdekében tervezett oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidős tevékenységek kiszolgálása céljából tervezett infrastrukturális fejlesztések, a városi szolgáltatások, vagy a kulturális infrastruktúra fejlesztése gazdaságélénkítő hatásuk mellett legtöbb esetben az épített és természeti környezet fejlesztésein keresztül realizálódnak. A műszaki infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések társadalmi hatása (a lakosság életminőségének javítása) mellett a város megközelíthetőségének és térségi kapcsolatainak erősítésével lehetőség nyílik a város gazdasági potenciáljának további kiaknázására. Környezetvédelmi szempontból valamennyi eszköz közvetlen városfejlesztési tevékenységet jelent, amely a környezetbarát technológiák elterjesztésén, a barnamezős területek rehabilitációján, a zöldterületek és a konkrét városrehabilitációs projekteken keresztül egyaránt támogatja a városfejlesztései célok elérését. A városfejlesztés sikeressége a legnagyobb mértékben az integrált szemléletmód megfelelő érvényesítésétől függ. Vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet, vagyis az integrált városfejlesztés optimális feltételeit. Az alábbi táblázat az ITS tematikus céljai közötti kapcsolatokat szemlélteti annak tükrében, hogy az egyes célok eléréséhez szükséges indikatív beavatkozások mely további célok teljesüléséhez járulnak hozzá. 53

54 A stratégiai és tematikus célok közötti kapcsolat bemutatása hozzárendelési mátrix 1.1.Turizmus-fejlesztés 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokh oz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása SÁRVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLJAI Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése 1. GAZDASÁG T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése T19 T20 Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása T1 Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése 1.1.Turizmus-fejlesztés T2 A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3 Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2. A gazdaság diverzifikálása T4 Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése T5 Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T7 T Tudatos városfejlesztés T9 T6 K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10 A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése T11 A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12 T13 Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés T14 A környezettudatos szemléletmód erősítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése T15 A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése T16 T17 T18 Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése T19 Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20 Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása Erős kapcsolat Közepes kapcsolat Gyenge kapcsolat 3. TÁRSADALOM 2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

55 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén kívül eső külső tényezőkből adódó kockázatok befolyásolhatják. A külső-belső kockázatok mellett a kockázati tényezők alapvetően három kategóriába sorolhatók: Minden projektelemre vonatkozóan 1. Fizikai, környezeti 2. Pénzügyi, gazdasági KOCKÁZATOK Előkészítés Megvalósítás Üzemeltetés/Fenntartás Tervezési folyamat elhúzódása Pályázati források el nem nyerése, folyamatosan változó tervezési környezet (Operatív Programok tartalma, forráskeret, szervezeti keretek) A tervezettnél kisebb támogatási összeg megítélése Befektetői érdeklődés elmaradása Hitelfelvételi problémák Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Tőkehiány, önerő hiány miatt elmarat közszolgáltatások fejlesztése A megvalósítás időbeni csúszása (műszaki okok, időjárás) Vis maior események okozta (pl. balesetből adódó) károk Az építkezés következtében megnövekvő környezeti terhelés A pályázati források lehívhatóságának időbeni csúszása A kereslet által generált magasabb kivitelezői árak Kivitelező csődbe megy A hazai és nemzetgazdasági helyzet romlása miatt bekövetkező financiális problémák Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Több projekt párhuzamos megvalósítása következtében jelentkező finanszírozási problémák Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódó balesetveszélyesség Nem rendeltetésszerű használatból, szándékos rongálásból adódó károk Forgalomnövekedésből adódó megnövekedett környezeti terhelés (zaj, légszennyezés, forgalmi dugó) Tervezett üzemeltetői struktúra változása Alacsony vásárlói, bérlői érdeklődés, alacsony kihasználtság 55

56 Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása Építési napló nem megfelelő vezetése Az együttműködés és az érdekérvényesítési esélyeinek gyengülése Pótmunkák felmerülése 3. Jogi, társadalmi, szervezeti Engedélyeztetési eljárás elhúzódása Közbeszerzés időbeli tolódása Tulajdonjogi problémák Engedélyek kiadásának csúszása, visszavonása Lakosság általi kihasználtság nem megfelelő Az Önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos lakossági ellenállás A beruházó nem a megállapodásnak megfelelő módon végzi a kivitelezést Jogszabályi változások, amik hatással vannak a projektek költségvetésére A fent bemutatott kockázatok különböző mértékben befolyásolhatják a stratégia céljainak megvalósulását, valamint azok bekövetkezésének valószínűsége is változó. Ezek figyelembevételével kell az Önkormányzatnak a szükséges intézkedéseket megtennie a kockázatok elkerülése érdekében. 56

57 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE 6.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az Önkormányzatnak a stratégiában rögzített célok megvalósítása érdekében a fejlesztési és beruházási tevékenységek mellett további, nem beruházási jellegű tevékenységeket is folytatnia kell. Ilyen tevékenységek többek között az önkormányzat: településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai, lakás- és helyiséggazdálkodási, intézmény-fenntartási, valamint energiagazdálkodási tevékenységei. A város fejlődését és a lakosok életminőségét a környezet fizikai megváltoztatásán túl több más tényező is befolyásolja (pl.: egy intézmény fejlesztésénél nem elegendő csupán a létesítmény felújítása, új eszközök beszerzése, hanem szükséges annak fenntartható és szakszerű működtetése). Ilyen tényezők többek között: a helyi szabályozás építésügyi szabályozás a településképet/élhetőséget befolyásoló szabályozás (közterületi szabályozás, belvárosi üzletporták/cégérek egységes szabályozása, terasz-kihelyezések koordinálása) tulajdonjog, használati jog kezelése (fejlesztéssel érintett területek tulajdonviszonyainak tisztázása) a megfelelő közbiztonság és nyugalom érdekében tett szabályozási lépések (pl. vendéglátóhelyek nyitva tartása) speciális területek szabályozása (pl. környezettudatos hulladékgazdálkodás jogi keretek) a közszolgáltatások minősége (oktatás és képzés minősége, szakképzett munkaerő) a megfelelő szervezeti keretek biztosítása (színvonal, hatékonyság) a megfelelő adózási és finanszírozási környezet megteremtése (adható kedvezmények vizsgálata, helyi adók mértéke, adható támogatások, befektetés-ösztönzés) együttműködés a város számára stratégiai fontosságú ágazatokat működtető partnerekkel, gazdasági szereplőkkel, valamint az állami közszolgáltatásokat biztosító szervezetekkel (pl. KLIK) bizalom a városvezetés és a lakosság, valamint a vállalkozások/befektetők között (pl. folyamatos tájékoztatás a városfejlesztési elképzeléseiről, illetve tevékenységeiről) tudatos gondolkodásmód a lakosság részéről (környezettudatosság, szolidaritás programok szervezése) a megfelelő kommunikációs város- és térségmarketing tevékenység (turisztikai brand, fesztiválok, programok megrendezése, hálózatépítés, kommunikációs felületek biztosítása) településközi koordináció a külső szereplők tevékenységeinek összehangolása a város érdekeivel, illetve befogadó attitűd a külső igények tekintetében Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósításának legfontosabb szereplője maga Sárvár Önkormányzata és annak munkaszervezete. A stratégia sokrétűségéből adódóan a Polgármesteri Hivatal valamennyi Irodája érintett az előkészítési és megvalósítási feladatokban. A helyi településfejlesztési tevékenység irányításának legfelső szintjét a polgármester és az alpolgármester látja el. A városfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozói tevékenységeket a Képviselőtestület és a három szakbizottság közül a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság látja el. 57

58 A koordináló és projektmenedzsment jellegű, valamint a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos operatív feladatokat a legtöbb esetben a Polgármesteri Hivatal három irodája közül a Gazdasági és Városfejlesztési Iroda látja el. A Humánpolitikai Iroda az oktatási, sport és szociális jellegű projektekben, a turisztikai és kulturális projektekben valamint a városmarketing területén vállal szakmai irányító, illetve részben projekt lebonyolító szerepet. A fejlesztések forrását biztosító helyi adóbevételek megteremtésében (beszedésében) a Hatósági Iroda működik közre. A városnak külön városfejlesztési céllal létrehozott városfejlesztő társasága, projektcége nincs. A településfejlesztési tevékenységet a hivatali és önkormányzati apparátus, valamint a városüzemeltetést ellátó önkormányzati társaság végzi. Az Önkormányzat egyes projektek lebonyolítására célzottan külső szakértőket von be. A kisebb helyi turisztikai szolgáltatók bevonására, aktivizálására 2011 nyarán megalakult a Sárvári Turisztikai Egyesület. Ezt követően a város Képviselő testületének elhatározása alapján megalapították a Sárvári Tourist & TDM Nonprofit Kft-t. A társaság tagjai az Önkormányzat, a Danubius, a Park Inn és a Spirit szállodák, a Sárvári Turisztikai Egyesület, valamint a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok A fejlesztések előkészítése során a Vas Megyei Önkormányzat a saját kompetenciájában törekszik az adott területegység számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehangolt tervezésére január 1. napján megszűnt a megyei területfejlesztési tanács. A tanács jogutója a területileg érintett megyei önkormányzat lett. Ezzel a megyei önkormányzat feladatkörébe került a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló (hazai és nemzetközi) együttműködés irányítása, elősegítése. Továbbá a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek a megye területén belüli összehangolásával járó feladatokat is. A megyei önkormányzat területfejlesztéshez és koordinációhoz kapcsolódó fontosabb feladatai: részt vesz az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, véleményezésében, nyomon követi azok kidolgozását, véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetésösztönző tevékenységet lát el, segíti a települési és térségi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak tevékenységét, működtetik a területi információs rendszert, aminek részeként adatot szolgáltatnák a megyei vagy az alatti területi szinten megvalósuló fejlesztések megalapozásához január 1-től új szervezeti formaként megjelent a megyei területfejlesztési konzultációs fórum. A 4 tagú fórum fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben, külön munkaszervezete nincs, titkársági feladatait a Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. Sárvár kistérségi központ szerepköréből adódóan a térségi alapfeladatokat a város látja el. A kistérség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen tudja megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká alakítsa. Sárvár város jelen stratégiai dokumentuma összehangoltan, a kölcsönös egymásrautaltság felismerésével és az együttműködés további erősítésének szándékával készült. A kistérség szervezeti keretei (Sárvár és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás) biztosítják a hatékony együttműködést. 58

59 Együttműködési területek, javaslatok a települési önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével (pl.: az alárendelt közlekedési utak és mezőgazdasági utak állapotának javítása) intézményfejlesztések térségi szintű összehangolása (egészségügyi- és szociális ellátás, oktatás terén) idegenforgalom térségi szintű programkínálat és attrakcióbővítés (pl. egységes térségi arculat, turisztikai menedzsment, kistérségi marketing tevékenység, attrakciók egymásba fűzése, vendégváró és marasztaló események térségbe vonzása) környezettudatos szemléletformáló tevékenységek kistérségi szinten kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése együttműködés megújuló energiák hasznosítása terén (ki és mit termel, a piacra jutás megszervezése) regionális és kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése falusi turizmus fejlesztése (specifikus helyszínek és lehetőségek beazonosítása, a települések közötti versenyhelyzet kialakulásának minimalizálása, együtt előre ) közszolgáltatások fejlesztése terén oktatások, tanfolyamok szervezése, idegen nyelvű képzés kistérségi identitástudat növelése (pl. civil szervezetek hálózatosodásának elősegítése, kistérségi közös hagyományőrző tevékenységek) szoros együttműködés a természeti környezet védelme terén együttműködés a közbiztonság, bűnmegelőzés terén pályázatfigyelő rendszer, tájékoztató fórum Az együttműködéshez szükséges a térségi szinten jelentkező fejlesztési igények, projektjavaslatok ismerete és számbavétele, valamint a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett vagy éppen megvalósuló fejlesztésekről. A közös érdekű fejlesztések megvalósításakor létrejövő együttműködések olyan többleterőt jelenthetnek a térség számára, amely a további fejlődés mozgatórugójává válhat. Sárvár fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásakor és megvalósításakor a fent leírt térségi szintű együttműködéseken túl rendkívüli jelentőséggel bír a helyi társadalmi és gazdasági szereplők bevonása a folyamatokba, a partnerek folyamatos tájékoztatása, a javaslatok és igények befogadása. Elengedhetetlen az Önkormányzat és a partnerek közötti intenzív kommunikáció és a résztvevők aktív támogató közreműködése. 59

60 6.4. Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdekében, hogy az Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek jelen esetben a fejlesztési dokumentumaiban foglalt célkitűzések, és projektek megvalósításával kapcsolatban, és szükség esetén, akár menet közben is befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése az éppen aktuális elemek, projektek, programok végrehajtásába. A monitoring működéséhez először alapadatokat, kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. Az ITS egy integrált szemléletmódú dokumentum, amely nem csak a projekteket, hanem az egyes ágazati célokat és azok összefüggéseit is figyelembe veszi. Ezért a monitoring rendszer mérési alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. A mérés alapja a kiinduló évben meghatározott bázis érték, melyhez a program végére elérendő célértéket kell meghatározni. A bázisérték meghatározására elsősorban szükséges az adatbázis kiépítése, az alapadatok beszerzése majd az évenkénti felülvizsgálatokhoz szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A célértékek és az indikátorok pontosan csak akkor azonosíthatók és számszerűsíthetők, amennyiben az operatív programcsomagok véglegesen elfogadásra kerülnek, illetve a projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut arra a szintre, hogy a hozzájuk kapcsolódó indikátorok mérhetők legyenek. Amíg ezen feltételek nem teljesülnek, addig elsősorban az alapelvek tisztázására és javasolt monitoring mutatók meghatározására kerülhet sor A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusa az EU-s társfinanszírozású projektek esetében a közösségi és a hazai jogszabályoknak megfelelően történik. A monitoring tevékenység alapvetően az Önkormányzat belső feladata, és a végrehajtásért felelős szervezeti egység felelősségi körébe tartozik. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. pontjában meghatározottak alapján a stratégia készítése során a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények alapján készült megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselőtestülete évente dönt. A kormányrendelet előírja a stratégia legalább négyévente történő ellenőrzését is, amely során az önkormányzat dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy új dokumentumot készít. Az időközi értékelésből származó javaslatok beépülhetnek az aktuális programok végrehajtásába Javasolt indikátorkészlet meghatározása Az integrált stratégia nem csak a projektek szintjére, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. Az ITS készítésének jelen fázisában végleges operatív programok és kidolgozott tervek hiányában, a stratégiában rögzített projektek és fejlesztések ismeretében az egyes tematikus célok teljesülését mérő javasolt indikátorkészlet 1 kerül meghatározásra, amely megfelelő alapul szolgál a végleges monitoring rendszer kidolgozásához. 1 Az ITS indikátorkészletének meghatározása az alábbi európai uniós dokumentumok figyelembe vételével történt: Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU RENDELETE az Európai Szociális Alapról (ESZA) The Programming Period Guidance Document on Monitoring and Evaluation European Regional Development Fund and Cohesion Fund Concepts and Recommendations Széchenyi 2020 ROP indikátor adatlapok 60

61 1. GAZDASÁG AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 1.1. Turizmus-fejlesztés 1.2. A gazdaság diverzifikálása T1 T2 T3 T4 T5 Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6 K+F+I tevékenységek ösztönzése Indikátor neve Indikátor típusa Mértékegység Tervezett változás Termál és gyógyfürdőkben a támogatás eredményeként kialakított új gyógyászati és kimeneti db növekszik rekreációs szolgáltatások száma Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi+belföldi) eredmény db növekszik A sportolási célú rendezett területek nagysága eredmény m 2 növekszik A rendszeresen sportoló lakosság részaránya eredmény % növekszik A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának eredmény látogatás/év növekszik növekedése Támogatott turisztikai attrakció árbevétele kimeneti Ft növekszik Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül eredmény ezer fő növekszik KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése eredmény mrd Ft növekszik Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma eredmény db növekszik A foglalkoztatás növekedése a támogatott teljesmunkaidőegyenérték eredmény vállalkozásoknál növekszik K+F+I területén az oktatási intézményekkel együttműködő vállalkozások száma eredmény vállalkozás növekszik Beszerzett új nagyértékű eszközök, műszerek száma kimeneti db növekszik 61

62 2. ÉPÍTETT- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrásgazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése Indikátor neve Indikátor típusa Mértékegység Tervezett változás Helyi térségi együttműködésbe bevont résztvevők száma eredmény db növekszik Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza kimeneti km növekszik Elégedettség a települési környezet minőségével eredmény pontérték (1-10) növekszik Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek eredmény m 2 növekszik A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése kimeneti látogatás/év növekszik eredmény pontérték (1-10) növekszik kimeneti látogatás/év növekszik Felújított védett épületek (helyi védett és műemlék) száma kimeneti db növekszik Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága eredmény ha növekszik A korábban felhagyott, a fejlesztés nyomán újrahasznosított ingatlanok területe kimeneti m 2 növekszik Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya eredmény % növekszik Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése kimeneti tonna CO2- egyenérték növekszik A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése eredmény PJ növekszik A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül eredmény PJ/év növekszik A szemléletformáló tevékenységekben együttműködő szervezetek száma eredmény szervezet növekszik A hatékony energiafelhasználásra irányuló programokon résztvevők száma eredmény szervezet növekszik 62

63 3. TÁRSADALOM AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése T15 T16 T17 T18 T19 T20 A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása Indikátor neve Indikátor típusa Mértékegység Tervezett változás Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma eredmény fő növekszik A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma kimeneti db növekszik Az oktatási intézményekkel együttműködő vállalkozások száma eredmény vállalkozás növekszik Az együttműködési programokba bevont diákok száma eredmény fő növekszik Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása kimeneti fő növekszik Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság eredmény fő növekszik A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projektek eredmény db növekszik által érintett területeken Támogatott civil szervezetek száma kimeneti db növekszik Közlekedési balesetek számának csökkenése eredmény db csökken Bűnmegelőzési előadásokkal elért gyermekek száma eredmény fő növekszik Árvízvédelmi intézkedéseket élvező lakosság eredmény fő növekszik Bel-és csapadékvíz-védelmi létesítmények hossza kimeneti m növekszik 63

64 1. MELLÉKLET TEMATIKUS CÉLTERÜLETEK ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK 1. A kutatás, a technológia fejlesztés és az innováció megerősítése A kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére 1.1 irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása A vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, 1.2 technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési 1.3 intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási 1.4 intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén Tervezhető alap ERFA ERFA ERFA ESZA Várható támogatási keret GINOP GINOP GINOP GINOP Az ITS kapcsolódó fejlesztési szándékai, beavatkozások, tevékenységek gazdaság diverzifikálása K+F+I tevékenységek ösztönzése K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az Erdészeti Tudományos Intézet területén ipari parki szolgáltatásfejlesztés új kút fúrása, gyógyvíz bázisú termékek előállítása a város profiljának (elsősorban idegenforgalom, gyógyászat terén) megfelelő oktatásfejlesztés együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és gazdasági szereplők között 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 2.1 A szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében ERFA GINOP 2.2 Az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása ERFA GINOP 2.3 Az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése ERFA GINOP Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a 2.4 technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e- tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális ESZA GINOP jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 3. A KKV-k versenyképességének fokozása A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági 3.1 hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, ERFA GINOP beleértve az üzleti inkubációt 3.2 KKV-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával ERFA GINOP a város és térség turisztikai kohézióját elősegítő hálózatfejlesztési tevékenységek a lakosság hozzáférési lehetőségének javítása informatikai szolgáltatások fejlesztése (internet sávszélesség, honlap kezelhetősége, dokumentumokhoz való hozzáférés javítása) tanácsadási rendszer működtetése a KKV-k, a helyi gazdasági szereplők intenzív bevonása a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése érdekében helyi termelői piac térségi termelői piac-lánc, a minőségi élelmiszer értékesítés helyszínének megteremtése a közvetlen kapcsolat megteremtése a termelő és a vásárló 64

65 3.3 A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása ERFA GINOP 3.4 A KKV-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében ERFA GINOP A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és 3.5 munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőkeberuházások ESZA GINOP növelése révén 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 4.1 Megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása GINOP. TOP, ERFA, KA KEHOP 4.2 A vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának GINOP, TOP, ERFA, KA elősegítése KEHOP 4.3 Az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a GINOP, TOP, ERFA, KA lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása KEHOP 4.4 Alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása ERFA, KA TOP, KEHOP Minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású 4.5 fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi TOP, KEHOP, ERFA, KA mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak IKOP enyhítését 4.6 Alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és GINOP, TOP, ERFA átvételének előmozdítása KEHOP 4.7 Magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos ERFA hő keresleten alapulva TOP, KEHOP A kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a 4.8 készségek és képesítések munkerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók ESZA TOP, KEHOP képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása ERFA, KA TOP, KEHOP Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése ERFA, KA TOP, KEHOP között KKV-k és a nagyvállalatok közötti együttműködések erősítése új befektetők vonzása képzési és együttműködési programok helyi adottságokra épülő oktatásfejlesztése megújuló energiák használatának ösztönzése tájékoztatási rendszer a lakosság és a gazdasági szereplők számára egyaránt, szemléletformáló programok épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben (Nádasdy-vár, orvosi rendelők, óvodák, Sárvár fürdő területén) Lakóházak energetikai célú felújítása (paneles és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés) a lakóközösséggel együttműködve Közösségi közlekedésfejlesztési program - környezetbarát közlekedési rendszer fejlesztése (gyalogos- és kerékpáros utak kiépítése, korszerű buszok beszerzése) környezetbarát közműrendszerek kialakítása Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése a városi klímatudatos alakítása: városi zöldterületek megóvása fejlesztése, vízpartok revitalizációja és bekapcsolása a város zöldfelületi rendszerébe (Zöldfelület-fejlesztési program Sárváron; Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése) a város levegőjének védelme átgondolt ipar (Ipari Park, Északi gazdasági terület) és energetikai fejlesztések; átgondolt közlekedési fejlesztések környezettudatosságra nevelő szemléletformáló tevékenységek beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód együttműködési lehetőségek keresése az áramtermelés és ellátás terén Ikervári Vízerőmű termálvíz másodlagos hasznosításának vizsgálata árvízvédelmi biztonság fokozása a város teljes területén roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja csapadék-elvezetési rendszer fejlesztése (Ipari Park vízszennyezési problémák kezelése) mikroklimatikus hatások biztosítása a városi zöldfelületi rendszer és a vízpartok fejlesztésén keresztül (pl. Rába part, új köztemető) 65

66 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében A vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is A városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA GINOP, TOP, KEHOP TOP, KEHOP KEHOP, GINOP, TOP KEHOP, GINOP, TOP TOP, KEHOP hulladékgazdálkodás és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése) energetikai korszerűsítés szennyezőanyag kibocsátás csökkentése (Ipari Park, közintézmények) szemléletformáló tevékenységek ivóvízkészlet védelme gyógyvíz védelme folyóvizek öntözésre való haszonsítása élővizek patakok védelme a környezettudatos szemléletmód erősítése ártéri gazdálkodás szabályozása szennyező anyag talajba jutásának megakadályozása természetvédelmi prioritású fejlesztések (Rába part, Csónakázó-tó, a Patkó-tó rehabilitációja, a tórendszer bővítése nyugati irányba, stb.) műemléki területek megóvása, kulturális és turisztikai célú fejlesztések (Belváros, Hegyközség) Védett építészeti értékek megóvása, megújításának ösztönzése (egykori majorok Újmajor; Cukorgyári kastély) az épített örökség megóvására irányuló szemléletformáló programok szervezése A Nemzeti Ökológiai Hálózat folytonosságának biztosítása és fejlesztése ártéri erdők és növényvilág fokozott védelme (eredeti természetes növénytársulások tölgy-kőris-szil ligeterdő) az ökológiailag sérülékeny területek megóvása (hulladéklerakás, túlzott beépítés, környezetszennyezés, stb.) roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja barnamezős területek rehabilitációja volt cukorgyári területek működő ipari-gazdasági, városüzemeltetési területek technológiai korszerűsítése környezetbarát közlekedési rendszer-fejlesztés szemléletformáló és nevelési programok 66