Hajdúsámson. régen és ma

Átírás

1

2 Hajdúsámson régen és ma

3 A kiadvány megjelent: Hajdúsámson Város Önkormányzata TÁMOP-3.2.3/A-11/ számú Építő közösségek létrehozása, fejlesztése Hajdúsámsonban című projekt keretében Felelős kiadó: Tarné Hajdú Judit projektmenedzser A fotókat készítették: a és évi fotószakkör résztvevői Vincze Tamás vezetésével. Szerkesztés és nyomdai előkészítés: Vincze Tamás Munkatárs: Plés Mihályné Nyomtatás: Képpont 96 Kft. ISBN kiadás Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

4 Előszó A 2000-ben megjelent Hajdúsámson története és néprajza, valamint a Száz magyar falu sorozatban kiadott Hajdúsámson című könyvek szerkesztésével párhuzamosan merült fel a település történetéhez kapcsolódó régi fotók összegyűjtésének igénye. Az 1908-tól 1980-ig időrendben összerendezett anyagot először a 2007-ben átadott kiállító terem galériáján mutattuk be. Látogatóink nagy érdeklődéssel fogadták a kiállítást: az idősebbek emlékeiket felidézve nosztalgiáztak a képek között, a fiatalok pedig szívesen rácsodálkoztak a régi épületekre, életképekre. A felvételek jelentős része a 60-as, 70-es években a művelődési házban működő fotószakkörnek köszönhetően maradt fent. Ők látták utoljára az akkor még nagy számban álló régi nádtetős házakat és az azóta lebontásra ítélt középületeket, melyek megörökítésével általuk sem gondolt vagy remélt szolgálatot tettek az utókornak. A TÁMOP-3.2.3/A-11/ számú Építő közösségek létrehozása, fejlesztése Hajdúsámsonban című projekt keretében ezt az örökséget és küldetést szerettük volna folytatni a fotószakkörök és fotótáborok megszervezésével annak reményében, hogy mi is valami maradandót alkothatunk. A most elkészült kiadvány nemcsak közkinccsé teszi ezeket az archív fotókat, hanem a mai állapotot is bemutatva összefoglalja az eltelt több mint száz esztendő változásait. Időutazásunk során egy ötezer fős nagyközség tizennégyezer lakosú kisvárossá fejlődésének vagyunk szemtanúi. Az első általunk ismert, a településközpontot megörökítő fotográfiára 1908-as évszámot írtak. A boldog békeidők éveiben járunk, a dualizmus hozta folytonos változásokkal, a falvak, a parasztság megindult polgárosodásával. Tíz éve, hogy megépült a központot már akkor is meghatározó szép új református templom. Elkészül a Debrecent és Hajdúsámsont összekötő vasútvonal (1906) és elkezdődik a Debrecent Nyíradonnyal összekötő szilárd burkolatú út építése ( ). A század elejéről fellelhető népszámlálási adatok már a lakóházak és a tetőzet anyagáról is közölnek adatokat. Az alapvetően jellemző falusias stílus mellett lassú elmozdulás tapasztalható a korszerűbb anyagok felé, bár a cserepet és téglát még csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. A községben több, egyházak által fenntartott iskola működik, az iskolázottság a tandíj eltörlésével folyamatosan javul, az élénk kulturális és társasági életet számos korabeli egyesület színesíti ben megjelenik a Hajdúsámsoni Hírlap, 1912-ben megalakul az első takarékpénztár. Egy bizakodó, lassan ugyan, de mégiscsak építkező korszaknak vet véget a világháború kitörése, mely Hajdúsámsonból 273 áldozatot követelt. 1 A bizonytalanság éveit követően 1920-tól megindul a községi élet újjászervezése re az iskolák újra túlzsúfoltak, sorra alakulnak a különböző egyletek, egyesületek. Ebből az időszakból érdekes családi és társasági életképek kerültek be a gyűjteményünkbe. Néhány meghatározó középületet is ekkor emeltek ben az új községházat, 1938-ban az emeletes, nyolc tantermes iskolaépületet avatják. A gazdasági válsággal terhelt, mégis sok tekintetben ígéretes korszakot az újabb világháború kitörése zárja le. Az átélt borzalmakra a 188 elhurcolt zsidó lakos és a 122 hősi halált halt katona márványba vésett neve emlékezteti az utókort a település központjában álló emlékművön. 1 A korszak részletes leírása adatokkal: Hajdúsámson a két világháború között. In Hajdúsámson története és néprajza Szerk. Gazdag István, Hajdúsámson p.

5 A község 1945 utáni történetéből származó fotók lassú fejlődést mutatnak. Szembetűnő változást hozott az 1952-ben befejeződött villamosítás, melynek jelei villanyoszlopok formájában - mindenütt megjelennek. A korszak első felében sok közfeladatot régi lakóházak átalakításával oldanak meg, lásd a művelődési ház a régi Ludmány-féle házban, az óvoda a Gődény-féle kastélyban kap helyet. Később megindul a szocialista építkezés, 1960-ra a 300 férőhelyes Déryné filmszínház, 1965-re az új vasútállomás, 1972-re társadalmi munkában a pártház készül el ban az óvoda, 1980-ban az iskola bővül egy-egy új épülettel, valamint a nagy ABC is ekkor kezdte meg működését. 2 A Kádár-korszakra jellemző életképeken úttörő egyenruhás gyermekeket és a kötelező ünnepeken vagy falugyűléseken résztvevő felnőtteket láthatunk. A nádtetős házak sorra eltűnnek, helyükre modern családi házak épülnek. A rendszerváltás utáni időszakban - mely e kiadvány megjelenésének időpontjában immár egy negyedszázadot ölel fel - a lakosságszám csaknem megkétszereződött ben fő, 2014-ben közel fő lakik a településen. A népesség gyarapodás főként az oktatási-nevelési intézményekben éreztette hatását ben adják át az iskola új monumentális épületét, melyet a községből elszármazott Ybl-díjas építész Mányi István tervezett. A városközpontot meghatározó épületegyüttes jellegzetes téglaburkolatát később a kulturális intézménynek helyet adó felújított mozi épületen, az új postán és a felújított hivatalon is alkalmazzák ben itt avatják az ország egyik legnagyobb, 500 férőhelyes korszerű óvodáját, majd megszépül a takarékszövetkezet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épülete és az egészségügyi központ is. A 2004-ben városi címet kapott település arculatát legutóbb a 2014-ben átadott belterületi kerékpárút formálta át, valamint átadásra készen áll az új bölcsőde a Szatmári utcán. Bár a felsorolás hosszú, a helyiek a fejlődést általában kevésnek és lassúnak tartják. Reméljük e kiadvánnyal sikerül a közgondolkodást pozitív irányba terelni, az eddig megtett utat értékelni és összefogással, közös gondolkodással kisvárosunkat tovább építeni, szépíteni. Tarné Hajdú Judit 2 A korszak eseményeit időrendben közli: Hajdúsámson történeti kronológiája. In Hajdúsámson története és néprajza Szerk. Gazdag István, Hajdúsámson p.

6 Köszönetnyilvánítás A könyv készítői ezúton fejezik ki köszönetüket mindazoknak, akik a fotók felajánlásával hozzájárultak a helytörténeti gyűjtemény gyarapításához és a kiadvány létrejöttéhez: Cseresznyés Józsefné Fábián Gáborné Hajdu-Horváth Emese Hamza Gábor és Hamza Gáborné ifj. Harangi Imre Horváth János Ignácz Tímea Kovács Tamás Laczkó Tiborné Lovász Gáborné Pál János és Pál Jánosné Szathmáry József Tóthné Szathmáry Irén Vezendi Csaba Helytörténeti fotógyűjteményünk megtekinthető a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény kiállítótermében.

7 A 60-as, 70-es évek képeslapjain a Déryné filmszínház, a művelődési ház és az iskola a meghatározó épületek. Lent a református templom jelenik meg negyedik látnivalóként. 7

8 Az 1997-ben száz éves református templom, az 1998-ban avatott Petőfi szobor és az akkor átadott új iskolaépület látható a 2001-ben kiadott képeslapon. Az újabb kiadású képeslapon az előző látnivalók mellett a posta, az óvoda, valamint a könyvtárnak és kályhamúzeumnak otthont adó felújított mozi épület kapott helyet (2007). 8

9 Hajdúsámson Debrecentől, a megyeszékhelytől északkeletre, 10 km távolságra helyezkedik el, a 471-es számú főút mentén. 9

10 A Petőfi utca látképe a központ felé haladva régen és most. 10

11 A 80-as években nyitották meg a Széchenyi utcát, ahol akkor a legmodernebb családi házakat építették fel a tulajdonosok. Később ugyanígy a semmiből nőtt ki a Radnóti utca is. 11

12 1980-ban új ABC épült, mely a település központjában ma is a lakosság igényeit szolgálja. 12

13 Az egykor még modernnek számító orvosi rendelő ma felújításra vár a városközpontban. 13

14 Az 1992-ben épült egészségügyi központ 2011-ben új szárnnyal bővült. 14

15 1960. december 18-án adták át az új 300, egyes források szerint 400 férőhelyes Déryné Fimszínházat, mely a 80-as évekig nagy látogatottsággal üzemelt. A rendszerváltás után megszűnt a mozi állami támogatása, a nézőszám jelentősen visszaesett. 15

16 Később vállalkozóknak adták bérbe, akik szórakozóhelyként működtették. Az önkormányzat 2006-ban felújította, itt kapott elhelyezést a könyvtár, a kályhagyűjtemény és a közművelődési intézmény. 16

17 Bardi János híressé vált kályhagyűjteménye is az új muzeális intézményben került méltó helyre 2007-ben. A gyűjtemény egyik legszebb darabja a helytörténeti jelentőséggel bíró, egykor Budaházy család birtokában lévő ún. Bólyai-féle kályha (jobbra lent). 17

18 A régi művelődési házat a Ludmány-féle házból alakították ki, 1998-ban még egyszer felújították, később mégis lebontásra ítélték. Jelenleg az új posta áll a helyén. 18

19 Ma az önkormányzat hasznosítja a korszerűtlenné vált postaépületet a Kossuth utcán. 19

20 A településközpontot először egy 1908-as évszámmal ellátott felvételen örökítették meg, mely régi falusias jelleget tükröz, szemben a mai kisvárosi hangulatképpel. 20

21 A településközpontot megörökítő fekete-fehér fotó a 70-es években készülhetett. A régóta óhajtott gyalogátkelő és közlekedési lámpás csomópont csak néhány éve készült el. 21

22 A ma magányosan álló, egykor szép ünnepségeket megélt szovjet hősi emlékmű ma funkció nélkül áll a központban, mert a második világháború áldozatairól is az első világháborús szoborcsoportnál emlékeznek meg a helyiek. 22

23 A rendszerváltás után több új köztéri emlékművet avattak a település központjában ban az 1848-as forradalom 150. évfordulóján E.Lakatos Aranka Petőfi fája című alkotása, 2002-ben az 1956-os emlékmű, 2010-ben az esemény 90. évfordulóján a Trianoni emlékmű került a Szabadság téri parkba. 23

24 Az iskola előtt található szoborcsoport Némethy László alkotása és eredetileg az első világháború áldozatainak állított emléket. A második világháborús áldozatok nevét örző márványtáblákat 1998-ban helyezték el rajta. Vitéz Bakó István kezdeményezésére 1995 óta minden év áprilisában Hősök napja elnevezéssel tartanak itt megemlékezést. A díszpolgárrá avatott háborús túlélő és bajtársa Kerekes Imre nevét is márványba véste az utókor. 24

25 Hajdúsámson híressége Harangi Imre ökölvívó olimpiai bajnok. Az 1936-os berlini olimpia után a bajnokok az érem mellé egy tölgyfacsemetét is kaptak, melyet szülőhelyükön ültethettek el. A fa ikercsemete volt, ezért dönthetett úgy a sportoló, hogy szülőhelyén Nyíradonyban és a gyermekkori éveinek otthont adó Hajdúsámsonban is elültet egyet. Emlékét utca és az ökölvívó hagyományokat folytató sportegyesület neve is őrzi a településen. 25

26 26

27 1937-ben avatták fel az állami segélyen épült községházat, mely mára városháza feliratot kapott. 27

28 2008-ban korszerű hivatali épületté alakítottak át a régi pártházat, mely társadalmi munkában épült a 70-es években ban a két épületet összekötötték, így a városháza még hangsúlyosabbá vált a központban. 28

29 A hivatal udvarán megbúvó régi épületben egy ideig községi könyvtár is működött, ma irattározásra használják. Hátsó részében hosszú ideig szolgálati lakás volt. 29

30 Látkép a templommal és az iskolával régen és ma. 30

31 Az iskola új épülete magába olvasztotta az egykor külön álló épületrészeket és szép főbejáratával a városközpont meghatározó eleme lett. 31

32 Az 1938-ban épült egy emeletes, nyolc tantermes, később alsós épületként működő régi iskolát ma az aula köti össze az 1980-ban épült 14 tantermes felsős épülettel. A belső terekben ma már csak egy-egy lépcsőkorlát, ajtó- vagy ablakkeret őrzi a múltat. 32

33 Az iskola két épülete között állt az iskolai könyvtárnak és rajzteremnek helyet adó egyszintes épület, melyet lebontottak az átalakítás során. 33

34 A rendőrség épülete funkcióját tekintve nem változott az elmúlt évtizedekben. A 90-es években felújították. 34

35 A régi napköziként emlegetett Kossuth utcai épületben napjainkban a sajátos nevelési igényű tanulók tagozata működik. 35

36 Az épületben egykor szolgálati lakás, udvarán pedig iskolai főzőkonyha volt. 36

37 Az óvoda az 50-es évektől a Gődény-féle kastélyban működött, mely a 2006-os építkezés során lebontásra került. Az alsó képen látható főépület ma felújítva, a korszerű 500 férőhelyes épület részeként fogadja a gyerekeket. 37

38 A vasútállomás épületét 1965-ben adták át. Mára kicsit háttérbe szorult a vonattal való utazás, de az elindult közösségi közlekedési fejlesztésnek köszönhetően újra népszerűvé válhat. 38

39 A református templomról számos régi felvétel készült. 39

40 A műemlék jellegű templom ma is a település meghatározó épülete. 40

41 A templom mellett álló kisebb lakóház helyén modern stílusú paplak épült. 41

42 A lakosság többsége református, de más egyházak is jelen vannak a településen. A megújult római katolikus templom a Béke utcán. 42

43 A görögkatolikusok kápolnát tartanak fent a Hunyadi utcában. Jelentős esemény volt 1998-ban a kápolna felszentelésének 20. évfordulóján tartott templombúcsú. A Baptista Imaház 1983-ban nyitotta meg kapuit a Nagyszőlőskert utca elején. 43

44 Az Evangélikus Pünkösdi Közösség Hajdúsámsoni Élet Gyülekezete imaháza 1989-ben épült fel a Toldi utcán. A közelmúltban adták át Jehova tanúinak Királyság termét a Szatmári utca végén. 44

45 A Rákóczi utcai épületben egykor vegyesbolt és ruházati üzlet működött. 45

46 Jelenleg magánvállalkozók üzemeltetik többféle tevékenységgel. 46

47 A Rákóczi és Árpád utca találkozásánál álló épület szolgáltató házként működött, jelenleg vendéglátó helyként üzemeltetik. 47

48 Az Árpád utca elején álló régi épületben fotó műterem nyílt a 60-as években. 48

49 A régi gyógyszertár helyén ma a szociális szolgálatok működnek. 49

50 Az új gyógyszertárak az orvosi rendelők mellett épültek meg a 90-es évek végén. 50

51 A régi gyógyszertár folytatásában korábban is kereskedelmi egységek működtek. 51

52 A Szatmári utca elején álló sarki épületben nyitott meg 1962-ben a Hajdúsámson és Vidéke Takarékszövetkezet. Jelenleg húsboltot üzemeltetnek benne. 52

53 Néhány évtizeddel ezelőtt a legsárosabb utcaként tartották számon a Szatmári utcát. A gázfogadó állomás megépülésével egyidejűleg kapott szilárd burkolatot. A közösségi közlekedésfejlesztési projekt keretében a közelmúltban új buszmegálló is létesült itt. 53

54 A Szatmári úti iskola lebontása után elkezdődött az új bölcsőde építése, melynek átadása novemberében várható. 54

55 Az Árpád utcán álló görögkatolikus iskola környezetében új lakóépületek és a kerékpárút változtatták meg az addig falusias utcaképet. 55

56 Az egykor forgalmas italbolt ma elhagyatottan áll az Árpád utcán. 56

57 Az Árpád és Nap utcák kereszteződésénél álló épület felújítva ma is kereskedelmi célokat szolgál. 57

58 A háború után a Vasút utcán üzemképtelen állapotban állt Pusztai József mozija, az 50-es években Községi Moziüzemként még működött, de 1960-ban az új Déryné Filmszínház átvette funkcióját. Ma már csak a tüzép épületeként ismerik a helyiek. 58

59 A Hadházi úton a 60-as években még állt a Bényei nyárfa, mely később villamcsapás következtében kipusztult. A helyi néphagyomány úgy tartotta, hogy 1703-ban, amikor Rákóczi itt járt táborával, egy Bényei nevű vitéz szúrta le szalonnasütő nyársát és az terebélyesedett fává. 59

60 2013-ban, a 800 éves évfordulóra szervezett rendezvénysorozat részeként a közművelődési intézmény megjelölte a helyet, ahol a fa állhatott, remélve, hogy az emlékhely a fiatalabb generációk számára is tovább viszi az évszázadokon át fennmaradt történetet. Képünkön Piroska János helyi hagyományőrző, kuruc viseletben látható. 60

61 A régi fotószakkör felvételei A 60-as, 70-es években még nagyon szép nádtetős házak őrizték a múltat. A felvételek az akkor működő fotószakkörnek köszönhetően maradtak fenn. 61

62 62

63 63

64 64

65 65

66 A szakkörösök a házak mellett egy belső udvart is lefotóztak a régi paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó épületekkel, tárgyakkal. 66

67 Életképek az 1945 előtti időszakból A helyi lakosok sok életképpel gazdagították gyűjteményünket, melyből itt teszünk közzé egy összeállítást. A fotókkal egy-egy korszak hangulatát szeretnénk felidézni, leírásukat a 80. oldalon található képek jegyzékében közöljük

68

69 Gyűjteményünkben nem csak az épületekről, társadalmi eseményekről készült felvételek kaptak helyet, hiszen a féltve őrzött családi fotók is hozzájárulhatnak a múlt és az itt élők mindennapjainak jobb megismeréséhez

70

71

72

73 Életképek az 1945 utáni időszakból

74

75

76 Pillanatképek a jelenből

77

78

79

80

81 KÉPEK JEGYZÉKE ( oldal) Óvodai csoportkép 1942-ből. A fotót Cseresznyés Józsefnétől kaptuk, akinek férje és testvérei szerepelnek rajta. Lovász Gáborné pedagógus 1943-ból hagyott ránk egy hasonló felvételt és tőle tudjuk azt is, hogy ekkor az óvoda a református templom kertjének helyén álló régi kis épületben volt. Osztálykép az 1924/25-ös tanévből. Tűzoltó zenekar Sámsonba címzett haditengerészeket megörökítő lap az Adriáról. A Ludmány családnak címezték a Kossuth utcára 1918-ban. I. világháborús katona - Fehér István Őri Julianna és Farkas Gábor Fehér István kovács mester és családja Bíró Gábor, év nélkül. Őri Piroska és Őri Julianna Családi fénykép hátoldalán Fábián Etus felirattal Fiatal pár, év nélkül (20-as évek). Fiatal pár Katonaidőket megörökítő felvétel, év nélkül. Fiatal pár, év nélkül (20-as évek). Csoportkép Csoportkép, év nélkül (20-as évek). Csoportkép, év nélkül (20-as évek). Falugyűlés a 70-es évek végéről. Előadás a régi mozi színpadán, év nélkül. Koszorúzási ünnepség, év nélkül. Koszorúzási ünnepség, év nélkül. 1.a osztály Szathmáry Lászlóné Kicsi nénivel Focicsapat Konyári István edzővel Évnyitó a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Megye I. osztály bajnokcsapata (TTISZE) Március 15. tiszteletére szervezett megemlékezés Télűző farsangi felvonulás Hősök napja világháborús megemlékezés Szent István napi városi ünnepség Muskátli népdalkör Város napja A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa - Város napja A Virágkarneválra érkezett belenei néptánc együttes vendégszereplése városunkban a Szent István napi ünnepségen (A bulgáriai Belene településünk testvérvárosa) Múzeumok éjszakája 2014.

82