A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG RÖVIDTÁVÚ KULTURÁLIS ALAPELLÁTÁSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG RÖVIDTÁVÚ KULTURÁLIS ALAPELLÁTÁSI STRATÉGIÁJA Készült: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs Pályázatának támogatásával A Művelődés Háza és Könyvtára megbízásából Készítette: Csatlósné Komáromi Katalin A Művelődés Háza és Könyvtára igazgatója Bordás István közművelődési szakértő Sárospatak, szeptember 30.

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezető Előzmények...6 I. Helyzetelemzés A kistérség jellemzése Általános megállapítások A települések jellemzése történeti hagyományok és a kulturális ellátottság megközelítésben Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod Települések összefoglaló jellemzése a népesség és az infrastruktúra megközelítésében A kistérség kulturális ellátása helyzetének elemzése A kistérség legjelentősebb kulturális ellátó intézményének bemutatása A kistérség települési kulturális ellátásának helyzete...25 II. Stratégiai program Célok meghatározása Átfogó célok Kulturális ellátás ágazati és fejlesztési koordinációja, beágyazása az egységes kistérségi fejlesztési tervekbe Stratégiai célok I Prioritás: A térség kulturális ellátási színvonalának emelése a humánerőforrás fejlesztése által II Prioritás: Az információs és kommunikációs a kultúra fejlesztése a lakosság információs szabadsága érdekében III Prioritás: Az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a helyi identitás érősítése és kistérségi image javítása érdekében IV Prioritás: A kistérség területi különbségeinek csökkentése a kulturális területeken V Prioritás: Az öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a kulturális terület fejlesztése érdekében VI Prioritás: A kisebbségi kultúra megjelenési formáinak segítése kistérségi kulturális tevékenység támogatása a kulturális sokszínűség jegyében Programok A térségi kulturális humán erőforrás bővítése és koordináció a tevékenységben

3 Kistérségi és mikro térségi kulturális szakemberek alkalmazása Az önkéntesek bevonásának és megtartásának ösztönzése A mozgókönyvtári ellátásban dolgozók foglalkoztatási idejének növelése Továbbképzések a kultúrában dolgozók számára kistérségi szinten Rendszeres koordináció a tevékenységek összehangolására A kistérségi kommunikáció átfogó fejlesztésének ösztönzése A települési közösségi internet elérési pontok számának növelése A helyi és kistérségi hagyományos sajtó és az internetes megjelenés támogatása, ösztönzése A kistérségről szóló belső és külső kommunikációs és marketing tevékenység összehangolása a fejlesztés támogatása A helyi épített és szellemi örökség jelentőségének növelése a kistérségi kulturális életben A szellemi és épített örökség feltárásának ösztönzése A helyi örökség megismertetésének támogatása a kistérségen kívül A helyi hagyományok és épített örökség bemutatásának megszervezése kistérségi szinten Hozzájárulás a mikro térségi ellátási különbségek csökkentéséhez a kultúra területén Koordináció a települési kulturális fejlesztések területén Az bodrogközi, hegyközi és hegyaljai települések kulturális cseréjének megszervezése Az öntevékeny és civil szervezetek létrejöttének és működésének támogatása A helyi művelődő közösségek támogatása Közvetlen segítség nyújtás civil szervezetek létrejöttéhez és működtetéséhez A kulturális célú civil kezdeményezések munkájának helyi elismerésének ösztönzése, kistérségi szintű elismerése A kisebbségi kultúra megjelenési formáinak támogatása a kistérségben A roma társadalmi integráció segítése a kultúra eszközeivel specifikus programok a felnőtteknek, a gyermekek integrációjának segítése A sváb és ruszin kulturális hagyományok megismertetése a kistérség lakosságával A program végrehajtásának szervezeti operatív háttere Sárospataki Kistérségi Közkincs-kerekasztal A sárospataki A Művelődés Háza és Könyvtára kulturális feladatellátást támogató tevékenysége...43 III. Az operatív program intézkedései...45 Függelék

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ * A Sárospataki Többcélú Kistérség Társulás területén a kulturális alapellátás egyenlőtlenségeket mutat. A lokális társadalmi értékek feltárása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek közvetítése, az öntevékeny csoportok működése nem minden esetben a lakossági igényekhez igazodva valósul meg. A kistérségi kulturális stratégia e problémákból kiindulva fogalmazza meg az elkövetkezendő időszak feladatait a lakosság kulturális alapellátásának szervezésében. E tekintetben hat problémakör meghatározó, melyek a következők. A térség kulturális ellátása szempontjából nem elégséges a jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás, közöttük a koordináció alacsony szinten biztosított. A lakosság nem fér hozzá a helyi és kulturális információkhoz, illetve kevés az információ a kistérségen belüli településekről. A kistérség kulturális, szellemi öröksége nem feltárt, nem hangsúlyos a mindennapi életben. A kulturális ellátásában nagyok a területi különbségek a mikro térségek között. Általában, de leginkább a kultúra területén kevés az önszerveződő közösség, civil szervezet. A kisebbségi kultúra nem integrált a települések kulturális életébe. A fentiekből kiindulva a kistérségi kulturális fejlesztési stratégia általános célja a lakosság kulturális alapellátásához kapcsolódó fejlesztésének támogatása, azokon a kereteken belül, amelyeket a többcélú kistérségi társulások működése napjainkban lehetővé tesz. A fejlesztések kistérségi támogatásának területe irányulhat: a kulturálódás lehetőségeinek települési szintű fejlesztésére, a közösségi élet színtereinek és szervezési lehetőségeinek bővítésére, az információhoz való hozzájutás lehetőségeinek bővítésére, a kissebségi kultúra hangsúlyosabbá tételére. A támogatás módjai elsősorban az együttműködésen kell, hogy alapuljanak. Ennek területei a következők: koordináció a szakmapolitikában, koordináció a szakmai tevékenységben, forrásallokációk és forráshatékonyság növelő tevékenységek, fejlesztéspolitikai koordináció, elsősorban a kulturális infrastruktúra fejlesztésének területén, szakmai támogató tevékenységek a településeken, kistérségi és mikro térségi szintű rendezvények szervezése, feltárás, kutatás a térség kulturális értékeit és igényeit illetően. A többcélú kistérségi társulás átfogó célja a kulturális fejlesztések területén, az erőforrások hatékonyabb kihasználására, a szakmai koordinációra, az alapszintű kulturális ellátás szakmai színvonalának emelésére irányul. E cél megvalósításában figyelembe veszi az egyes településeken meglévő igényeket és a jelenlegi színvonalat. * A stratégiára vonatkozó átfogó probléma- és célfát a Függelék 3. sz. melléklete tartalmazza. 4

5 Átfogó cél: a kistérség kulturális alapellátási színvonalának emelkedése. Stratégiai célok A térség kulturális ellátási színvonalának emelése, a humánerőforrás fejlesztése által. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése a lakosság információs szabadsága érdekében. Az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése, a helyi identitás erősítése a kistérségi image javítása érdekében. A kistérség területi különbségeinek csökkentése a kulturális területeken. Az öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a kulturális terület fejlesztése érdekében. A kisebbségi kultúra megjelenési formáinak segítése, kistérségi kulturális tevékenység támogatása a kulturális sokszínűség jegyében. Kulturális ellátás ágazati és fejlesztési koordinációja, beágyazása az egységes kistérségi fejlesztési tervekbe. A stratégia célokból eredő prioritások belső szerkezete specifikus célok I. Prioritás: A térség kulturális ellátási színvonalának emelése a humánerőforrás fejlesztése által A települési kultúrában dolgozó szakemberek számának növelése. A kulturális ellátásban dolgozó önkéntesek fokozott támogatása. A könyvtári foglalkoztatottak munkaidő növelése. A kor igényeinek megfelelő továbbképzések a kultúrában dolgozók számára. Koordináció a kulturális tevékenységben. II. Prioritás: Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése a lakosság információs szabadsága érdekében A lakossági információs források bővítése. A helyi hagyományos és elektronikus sajtó fejlesztése. A kistérségi kommunikáció fejlesztése (belső, külső). III. Prioritás: Az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a helyi identitás erősítése a kistérségi image javítása érdekében A települési, mikro térségi hagyományok és épített örökség feltárásának ösztönzése. A feltárt települési hagyományok feldolgozásának és közreadásának ösztönzése. A helyi identitás erősítése az egyes hagyományok kistérségi bemutatásával. IV Prioritás: A kistérség területi különbségeinek csökkentése a kulturális szférában Az egyes mikro térségi ellátási szintek közelítésének támogatása, a fejlesztések koordinációjával. A mikro térségek kulturális cseréjének megszervezése. V. Prioritás: Az öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a kulturális terület fejlesztése érdekében A helyi művelődő közösségek közvetlen, vagy közvetett támogatása, munkájuk koordinációja. Segítségnyújtás civil szervezetek létrejöttéhez és működtetéséhez. Az öntevékeny formális és nem formális közösségek munkájának elismerése. VI. Prioritás: A kisebbségi kultúra megjelenési formáinak segítése, kistérségi kulturális tevékenység támogatása a kulturális sokszínűség jegyében A roma kissebségi gyermekek programokkal való ellátása az integráció érdekében. A felnőtt roma lakosság sajátos programmal való ellátásának ösztönzése. A sváb és ruszin hagyományok bemutatása a kistérség településein. 5

6 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben először vett részt a Közkincskerekasztal programban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósult Közkincs-kerekasztal létrehozásában a kistérség 16 települése érintett. A megszervezett fórumok a települési döntéshozók (polgármesterek, jegyzők), közművelődési és könyvtári szakalkalmazottak, valamint civil szervezetek képviselőinek részvételével zajlottak. A projekt lebonyolítása során jól körvonalazódtak a közös gondolkodás lehetséges útjai, ugyanakkor a jövőbeni tervezésnél számos különbséget is figyelembe kellett vennünk. A szeptember és 2008 májusa között megvalósuló együttműködés legfontosabb hozadéka az volt, hogy valamennyi kistelepülés el tudta magát helyezni a közművelődési feladatellátás rendszerében. Jól érzékelhetővé vált a tájegységi hovatartozásból Tokajhegyalja, Hegyköz, illetve Bodrogköz adódó eltérések, szokások. Tokaj-hegyaljai települések: Bodrogolaszi, Hercegkút, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vámosújfalu. Bodrogközi települések: Kenézlő, Györgytarló, Vajdácska, Viss, Zalkod, Hegyközi települések. Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska. A hegyaljai települések közül öt Bodrog-parti település, a két kistáj határán fekszik, így mindkettő jellegzetességeit magán viseli. A szakmai fórumon készített SWOT-analízis egyértelműen mutatta az erősségekben rejlő lehetőségeket és a hiányokból fakadó veszélyeket. Itt külön említésre került a kisebbség, elsősorban a cigány népesség jelenléte, és arányuk várható növekdése. A nemzetiségi kultúra ezen kívül két településen jelenik meg markánsan, Hercegkúton a sváb, Komlóskán pedig a ruszin hagyományokban. * A projekt lebonyolítását koordináló sárospataki intézménnyel korábban is jó kapcsolatot ápoltak a kistelepülések, így a közös hangot és az együttműködés irányait nem volt nehéz meghatározni. Ebben segítségünkre voltak a mozgókönyvtári ellátásban 2004-óta tevékenykedő könyvtárosok, illetve a településeken jelenlévő, kulturális területen is tevékenykedő civil szervezetek. Fontos törekvésünk volt, hogy a kistérségi körzetközpont intézménye és a kistelepülések között kölcsönös kapcsolatrendszer épüljön ki, ne csak a város által nyújtott szolgáltatások falvakban történő megjelenése legyen erőteljes. A tárgyi felszereltségből adódik, hogy nagyszínházi, gyermekszínházi produkciót, mozi filmvetítést csak Sárospatakon tudunk a kistérségben élők számára jó minőségben biztosítani, de amatőr előadó-művészeti közösségeink, tárgyalkotó csoportjaink rendszeresen jelen vannak a falvakban is. Ugyanakkor a kistelepülések közül is többen bemutatkoztak saját programmal sárospataki rendezvényeken. A Közkincs-kerekasztal megalakulásának időszakában hangsúlyt fordítottunk arra is, hogy más, már jól működő (kazincbarcikai és ózdi kistérség) együttműködés példáit bemutassuk a Sárospataki Többcélú Kistérségi Tanács előtt. Ugyancsak felvillantottuk a megyei feladatellátóval történő együttműködés és a civil szektorral lehetséges közös munka formáit. A Közkincs-kerekasztal programot lezáró alkalommal megfogalmaztuk javaslatainkat a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás kulturális koncepciójához, melynek fő fejezetei: * A részletes SWOT analízist a függelék 2. sz. melléklete tartalmazza. 6

7 szakember ellátottság feladatellátásban résztvevő elkötelezett emberek, kisebbség, civil szervezetek, koordináció, nyilvánosság, kulturális források tervezhetetlenségének áthidalása, kistérség kulturális különbségeinek kezelése. Mindezek tükrében egységes volt az elhatározás a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás települései részéről, hogy 2008-ban ismét pályázatot nyújtsunk be a Kerekasztal munkájának folytatására ban a Közkincs-kerekasztal további működésére támogatást nyertünk ben a Kerekasztal eseményei mellett négy fontos terület került a középpontba. 1. Kistérségi társulási megállapodás módosítása, közművelődési feladatellátással történő bővítése. 2. Kistérségi kulturális értékleltár elkészítése. 3. Kulturális stratégia elkészítése 4. Kistelepüléseken megvalósuló, egységes arculatú helytörténeti kiállítások. Az elmúlt évi együttmunkálkodás eredményezte azt az elhatározást, hogy a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása a közművelődési feladatellátással bővül. A Kistérségi Társulási Tanács decemberi ülésén arról határozott, hogy a települési önkormányzatok hozzájárulását követően a társulási megállapodást a fentiek szerint módosítja. A fórumok mellett (Sárospatak, Olaszliszka helyszínnel) legfontosabb feladatunk volt a kistérségi értékleltár elkészítése. A visszaérkezett kérdőívekből jól körvonalazódtak a további feladatokat meghatározó kérdéskörök. Szerencsésnek mondható, hogy ez idő alatt került nyilvánosságra az a kutatási eredmény, melyet a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus készített a vidék és kistérség kulturális állapotáról. A nagy országos felmérés sárospataki kistérségre vonatkozó eredményei megegyezőek voltak az általunk feltárt hiányosságokkal és elért eredményekkel. Sok tennivalónk van a települések szellemi, épített örökségének bemutatása kapcsán, illetve általában a kulturális területhez kötődő eredmények nyilvánossá tételében. A kérdőív rámutatott arra is, hogy egy-egy település rendezvényi struktúrája miként épül fel, kik azok a magánszemélyek, intézmények és szervezetek, akik ezek megvalósításában aktívan részt vesznek. A szakember ellátottság hiánya és a tárgyi feltételek folyamatos javításának szükségessége is napirendre került. Mindezek együttesen alkotják a kulturális stratégia főbb irányvonalait. Az összesített adatok alapján készülő kulturális stratégia szervesen illeszkedik és kapcsolódik a kistérség már meglévő fejlesztési elképzeléseihez, és alkalmas arra, hogy közös mikro térségi, kistérségi pályázatok alapját képezze. A stratégia olyan jövőorientált kulturális koncepciókat tartalmaz, amelyek illeszkednek valamennyi település, mikro térség, valamint a kistérségi központként működő Sárospatak hagyományaihoz, erősségeihez, jövőbeni céljaihoz és kijelöli a meghatározott időszak fő fejlesztési irányait és prioritásait. 7

8 I. HELYZETELEMZÉS 1. A kistérség jellemzése 1.1. Általános megállapítások A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulást 16 település alkotja. A közel 30 ezer főt számláló kistérség 478 km² terül el, székhelye Sárospatak. Kistérségünk Borsod-Abaúj- Zemplén megye területének 7%-át teszi ki. Az Északi-középhegység és az Alföld nagytájak találkozásánál helyezkedik el, melyet a Bodrog folyó oszt keleti és nyugati részre. Itt található a Zemplén öt kistájából három: a kistérség keleti része a bodrogközi kistájhoz tartozik, míg nyugati része a hegyaljai kistáj, illetve a Hegyköz részét képezi. Kistérséget alkotó települések száma 16, melyek kistájankénti felosztása a következő. Bodrogköz: Kenézlő, Györgytarló, Viss, Zalkod, Vajdácska Hegyalja: Bodrogolaszi, Hercegkút, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vámosújfalu. Hegyköz: Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska A kistérség megközelítése a főváros irányából az M3 autópályán, majd a 37 számú főközlekedési úton történik. A tájegységek közül csak a hegyaljai települések java rendelkezik vasúti megállóval, illetve állomással, a többi község buszjáratokkal érhető el. A kistájak domborzati viszonyai változó képet mutatnak, a hegyaljai és hegyközi részt lankás dombok és a hegységet létrehozó vulkanikus eredetű kőzetek, talajok jellemzik. A hegység felszínét a szőlő uralja, a hegyvidék belső területein érintetlen erdők, fás legelők, rétek váltakoznak. A Bodrogköz területére az Alföld nagytájához tartozó mezőgazdasági művelésű részek, valamint rétek, legelők és ártéri erdők jellemzőek. A kedvező domborzati és időjárási adottságok miatt a kistérségben egyaránt elérhető a vízparti üdülés, strandolás, különböző téli sportok, a hegyi túrázás. Fontos jellemzője a kistérségnek a nagyszámú védett természeti érték, hiszen a kistérség területén található a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-hegyaljai világörökségi helyszínek nagy része. Érdemes megemlíteni a kistérség egyéb kiemelkedő természeti értékeit, a sárospataki Iskolakertet, a sárospataki Megyer-hegy tengerszemet, a sárospataki Várkertet, valamint a komlóskai és sárospataki tanösvényeket. A kistérség 16 településén fő él. A körzetközpontot alkotó Sárospatak népessége megközelíti a főt. 8

9 A táblázat jól mutatja a népesség jelenlegi helyzetét a kistérségben. * Terület Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Lakónépességből a nők száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Lakónépességből a férfiak száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Mindösszesen Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod A települések jellemzése történeti hagyományok és a kulturális ellátottság megközelítésben Bodrogolaszi A település bemutatása Bodrogolaszi Tokaj-hegyalján, a Bodrog folyó mentén található. Az Árpád-korban alapították, ekkor épült a római katolikus templom is. Nevét a 13. században érkezett olasz telepesekről kapta, akik szőlőműveléssel foglalkoztak. Később is a szőlészet maradt a lakosság fő megélhetési forrása. A 15. században a Perényiek, a Pálóciak, majd a Rákócziak birtoka volt ban a Lónyai család birtokolta. A környéken hatalmas erdők terülnek el, kitűnő vadászlehetőséget biztosítva. A Bodrog folyó pedig lehetőséget nyújt a vízi sportok kedvelőinek a szórakozásra. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen óvoda és általános iskola működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér alapító okirat nélkül. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Közművelődési szakembert nem alkalmaznak. Éveként megtartandó rendezvény: majális. 3. Klubok, öntevékeny közösségek * Forrás: KSH, 2007-es adatok 9

10 Nincs a településen. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak A településen nincs közgyűjtemény. 5. Média Helyi újság nincs, webes portál van. 6. Civil szervezetek A Bodrogolaszi Községben Tanuló Gyermekekért Alapítvány, Bodrogolaszi Sportegyesület, Bodrogolaszi Polgárőr Egyesület. 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Bodrog-part horgász lehetősége. Római katolikus templom. 8. Szellemi örökség Nem érkezett értékelhető adat. 9. Turizmus A település bekapcsolódott a falusi vendéglátásba. 4 falusi szálláshely működik. 10. Kisebbségi önkormányzat Nincs a településen Erdőhorváti A település bemutatása A települést a tatárjárás után említik először. Az első írott adat 1353-ból való, a pálosok ekkor építettek itt zárdát ben Lorántffy Zsuzsannának a birtoka lett. A község a tokaji borvidék tagjaként 2002-ben a világörökség részévé vált. A területen erdő- és szőlőművelésből, mezőgazdasági munkákból éltek. A mindössze kb. 670 lelket számláló falu római katolikus templomát 1332 körül szentelték. A református templom eredetileg 1556-ban épült, de leégése után csak 1789-ben építették újjá. A görög katolikus templom kisméretű, modern megfogalmazású. A katolikus templom mögött domboldalba vájt, hangulatos pincesor látható. A megyében ismert, hagyományos kemencében sült erdőhorváti perec gyártója és boltja is itt található. A falu környékén az ásványgyűjtők körében népszerű Prücsök-tető és az Agáros-tető bővelkedik különböző színű kvarcváltozatokban, achátban, opálban és főként a vörös színű jáspisban, de a Visk-tetőn is szép kristályosodó kőzetdarabok találhatók. A környéken védett növényfajok élnek. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen óvoda és általános iskola működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér alapító okirat nélkül. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Teleház működik. Évenként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Zempléni Fesztivál helyi rendezvénye, Falunap. 3. Klubok, öntevékeny közösségek Nem érkezett értékelhető adat. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak A településen nincs közgyűjtemény. 5. Média Helyi újság és webes portál. 6. Civil szervezetek Pártoló Alapítvány az Erdőhorváti Iskoláért, Erdőhorváti Ifjúsági Egyesület. Erdőhorváti Sportegyesület. 10

11 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Ásványlelőhely, római katolikus templom, református templom, 56 pincéből álló pincesor. 8. Szellemi örökség Erdőhorváti perec. 9. Turizmus A település bekapcsolódott a falusi vendéglátásba. 6 falusi szálláshely működik. 10. Kisebbségi Önkormányzat Ruszin Kisebbségi Önkormányzat és Cigány Kisebbségi Önkormányzat Györgytarló A település bemutatása Györgytarló község a Bodrogközben terül el. A település Lorántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A falu nevében I. Rákóczi György emlékét őrzi ben létrejött a Bodrogközi Állami Gazdaság, a gyümölcstermesztés (alma, körte) sok embernek nyújtott munkalehetőséget. A falu fejlődése felgyorsult. Jelentős épületei a Nagygyörgytarlón található kúria maradványai, Széchenyi Szivattyútelep Tiltó, Református-templom, Katolikus-templom, a II. világháború áldozatainak emlékműve, Lorántffy Zsuzsanna Művelődési Központ, Faluház, Orvosi Rendelő, Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Óvoda ben megkezdődött a Lorántffy Zsuzsanna Általános Művelődési Központ fokozatos kiépítése. Az új szárnyban kapott helyet a faluház és a tornaterem ben itt helyezték el a könyvtárat is. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen óvoda, és általános iskola működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér, alapító okirat nélkül. Közművelődési szakembert nem alkalmaznak. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Éveként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Falunap 3. Klubok, öntevékeny közösségek Nem működnek a településen. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak Nincs a településen. 5. Média Helyi újság, webes portál nincs. 6. Civil szervezetek Györgytarlói Fiatalokért Alapítvány, Györgytarlói Sportegyesület. 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Nincs a településen. 8. Szellemi örökség Nem érkezett értékelhető adat. 9. Turizmus A település nem kapcsolódott be a falusi vendéglátásba. 10. Kisebbségi Önkormányzat Nincs kisebbségi önkormányzat. 11

12 Háromhuta A település bemutatása Háromhuta a Zempléni tájvédelmi körzet egyik völgyében fekvő kis falu, amely erdőben és vadban gazdag. Létét II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek köszönheti, aki üveggyárat alapított. Az üveggyár egészen a múlt század elejéig működött, ez az időszak volt a Huták fénykora. A szinte érintetlen természeti környezet, a kristálytiszta hegyi levegő sok pihenni vágyót vonz. Sajnos az idő múlásával mind kevesebben maradtak a községben, mert a biztos megélhetés reményében sokan a városokba költöztek. A jelenleg itt élőknek nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik, akiknek még fontosak a hagyományok. Megőrizték és még most is beszélik a szlovák (tót) nyelvet. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen óvoda, iskola nem működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér alapító okirat nélkül. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Közművelődési szakembert nem alkalmaznak. Éveként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Anna-napi rendezvény, Falunap, Futóverseny. 3. Klubok, öntevékeny közösségek Nem működnek a településen. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak A településen nincs közgyűjtemény. 5. Média Helyi újság nincs, webes portál van. 6. Civil szervezetek Háromhutáért Alapítvány. 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Védett növények, állatvilág. Több túraútvonal. 8. Szellemi örökség Nem érkezett értékelhető adat. 9. Turizmus A település bekapcsolódott a falusi vendéglátásba. 19 szálláshely működik. 10. Kisebbségi Önkormányzat Nincs a településen Hercegkút A település bemutatása A település Trautsondorf, mai nevén Hercegkút, a Tokaji történelmi borvidék egyik bortermelő községe ben német telepesek alapították. Nevét 1905-ben változtatták Hercegkútra. Az ősök hagyományait, szokásait, ünnepeit máig megőrizte a község lakossága, akik napjainkban mintegy 730 főt számlálnak. A német azonosságtudat megtartásának legfontosabb képviselői a nemzetiségi vegyes kórus és a nemzetiségi tánccsoportok. A múlt tárgyi emlékeit a Sváb Tájház őrzi, napjaink eredményeiről, gondjairól, sikerekről 2000-től a Hercegkúti Hírek címmel havonta megjelenő információs lap tájékoztatja az érdeklődőket. Idegenforgalmi vonzerejét a gyönyörű táj, a gondozott környezet mellett a 2002 óta a 12

13 Világörökség részét képező pincesorok adják, amelyekben az itt termesztett szőlő termését érlelik és tárolják. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen nemzetiségi óvoda, integrált bölcsődei csoport és általános iskola is működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér alapító okirat nélkül. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Közművelődési szakembert alkalmaznak. Éveként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Hercegkút Napja, Zempléni Fesztivál helyi rendezvénye, Szüreti Nap. 3. Klubok, öntevékeny közösségek Idősek klubja. Nemzetiségi Táncegyüttes. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak Tájház. 5. Média Helyi újság és webes portál. 6. Civil szervezetek Freundschaft Vegyeskórus Egyesület, Heimat Néptánc Egyesület, Hercegkúti Tornaclub, Hercegkút Gyermekeiért Alapítvány, Hercegkútért Közalapítvány, Hercegkúti Polgárőr és Tűzoltó Egyesület, Zempléni Zenészek a Kultúráért Egyesület. 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Horgásztó, Pogány kút, tájház, pincesor. 8. Szellemi örökség Tunki, sváb szalonna. 9. Turizmus A település bekapcsolódott a falusi vendéglátásba. 4 falusi szálláshely működik. 10. Kisebbségi Önkormányzat Hercegkúti Német Kisebbségi Önkormányzat működik a településen Kenézlő A település bemutatása Kenézlő község a Bodrogköz csücskében, a Tisza és Bodrog folyó ölelésében meghúzódó festői település. Természeti adottságai alapján egyike volt a honfoglaló magyarok által legkorábban megszállt területeknek. Az elmúlt 15 évben nagy változások történtek a falu életében. Felújítások, parkok, építkezések jelezték a fejlődést, a tenni akarást. Ma a látogatót öröm tölti el a fejlődés láttán. Különleges élmény a Görög-katolikus templom ikonosztáza. A természetet kedvelő turistákat a vadregényes táj a környék gazdag növény és állatvilága ejti ámulatba. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen óvoda és általános iskola működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: közösségi szintér, alapító okirat nélkül. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. Közművelődési szakembert nem alkalmaznak. 13

14 Éveként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Falunap, Idősek napja, Karácsonyi ünnepség. 3. Klubok, öntevékeny közösségek Nem működik a településen. 4. Közgyűjtemények, múzeumok, tájházak A településen nincs közgyűjtemény. 5. Média Helyi újság és webes portál. 6. Civil szervezetek Kenézlői Óvódás Gyermekekért Alapítvány, Kenézlői Sportegyesület. 7. Természeti, épített kulturális örökségi értékek Tisza folyó érintetlen árterülete. Görög Katolikus Templom, Szent István szobor. 8. Szellemi örökség Nem érkezett értékelhető adat. 9. Turizmus A település bekapcsolódott a falusi vendéglátásba. 1 falusi szálláshely működik. 10. Kisebbségi Önkormányzat Kisebbség önkormányzat nem működik a településen Komlóska A település bemutatása Komlóska 330 lelkes ruszin nemzetiségi település. A Zemplén gyöngyszemeként ismert falucska a Zemplén-hegységben fekszik. Az utóbbi időben egyre többen látogatnak el a községbe, amely természeti környezete, várromja és vendégszerető ruszin lakosai révén kelti fel az érdeklődést. A természeti környezet főbb látnivalóinak bemutatására szolgál a telér tanösvény, mely 9 km-es, 500 m szintkülönbségű útvonal mentén 13 állomást foglal magába. A falu határában állt Solymos vára, amely a kirándulók kedvenc célpontja lett. Komlóska lakosságának több mint fele nyugdíjas. Az emberek nagyon nehéz anyagi körülmények között élnek és tartják el családjukat. Az Önkormányzat a bölcsödét, az óvodát, iskolát és a könyvtárat az Általános Művelődési Központ keretein belül működteti. A település kulturális adottságai 1. Oktatás A településen bölcsőde, óvoda, és általános iskola működik. 2. Közművelődés, kulturális alapellátás A közművelődési intézmény: Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ. Könyvtári ellátás: mozgókönyvtári. A művelődési központ és a könyvtár egy szervezeti egység. Közművelődési szakembert nem alkalmaznak. Éveként megtartandó nagy kulturális rendezvény: Zempléni Fesztivál helyi rendezvénye, Komlóska napja, Ruszin Nemzetiségi Találkozó, Tavaszköszöntő Tábortűz. 3. Klubok, öntevékeny közösségek Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Népdalkör, Komlóskai Ruszin Betlehemes 4. Közgyűjtemények múzeumok, tájházak Tájház 5. Média Helyi újság nincs, webes portál van. 6. Civil szervezetek 14