Gépészmérnöki mesterszak szakirányainak ismertetése

Átírás

1 Gépészmérnöki mesterszak szakirányainak ismertetése Alkalmazott anyagtudomány szakirány Napjaink fokozott követelményeinek való megfelelés szükségessége komplex kihívásokat jelent a mérnöki munka minden területén. Különösen igaz ez az anyagok vonatkozásában. Nincs egyetlen olyan területe sem a mérnöki tudományoknak, amely ne alkalmazná az anyagtudomány új eredményeit és ne igényelné újabb és újabb anyagok kifejlesztését és alkalmazásba vételét a legkülönfélébb területeken. Az alkalmazott anyagtudományi szakirány célja olyan ismeretek nyújtása, amelyek alkalmassá teszik a mérnököket anyagszerkezettani, anyagvizsgálati és anyagtechnológiai ismeretekre alapozva az anyagok tudatos alkalmazására. Az ismeretek a fő anyagcsoportok, a fémek, a polimerek, a kerámiák és a kompozitok bázisán épülnek fel, kitekintve a hibrid anyagokra, illetve anyagszerkezetekre is. Fém mátrixú, karbon szál erősítésű kompozit próbatestes és polimer mátrixú kompozittal erősített hibrid szerkezet vizsgálata Az alkalmazott anyagtudományi szakirány tanterve a gépészmérnöki mesterszak közös tantárgyaiban elsajátított átfogó tudásra alapozva korszerű és folyamatosan megújuló ismereteket kínál a hallgatóknak. A szakirány törzsanyagának tantárgyai keretében anyagismereti, anyag- és szerkezetvizsgálati, károsodáselméleti témakörök kerülnek tárgyalásra. Ezek mellett kitérünk a szerkezetek, szerkezeti elemek terhelési körülményeire, a szerkezetek üzemeltetésére és üzemeltethetőségére, különös figyelemmel a szerkezet-diagnosztika kérdéseire. Az egyes tantárgyak átfogóan rendszerezik az anyagvizsgáló eljárásokat, bemutatják a próbatestes vizsgálatok jellegzetességeit, a polimerek, a kerámiák és a kompozitok vizsgálatának speciális kérdéseit. Kisméretű szakító próbatest vizsgálat után, összehasonlítva egy normál méretű próbatesttel

2 Hangsúlyosan szerepel a mérethatás problémaköre, a próbatestes vizsgálatok eredményeinek szerkezetre való átvihetősége. A próbatestes vizsgálatok mellett ismertetésre kerülnek a szerkezeti elemek és szerkezetek vizsgálati lehetőségei, a vizsgálatok információtartalma és azok alkalmazása a tervezésben és az üzemeltetésben. Külön kitérünk a roncsolásos és a roncsolásmentes vizsgálatok szinergiájára. A szakirány speciális, szabadon választható ismeretei három valós munkaerő-piaci igényt elégítenek ki. Ezek a vizsgálat, az üzemeltetés és az anyaginformatika. Bemutatjuk a jellemző működési követelmények és a tulajdonságok kapcsolatát, a felhasználói tulajdonságok mérőszámait, a mérőszámok és a termékek (szerkezet, berendezés, gép, eszköz) tulajdonságainak szinergiáját. Kitérünk az anyagok speciális és különleges alkalmazásaira (funkcionális, intelligens és gradiens anyagok), a szerszám-, hő- és tűzálló anyagokra, az erőműi, űrtechnikai és járműipari anyagokra, a mágneses/optikai/elektromos alkalmazású és a biokompatibilis anyagokra. Az ismeretek elsajátítását korszerű anyagvizsgáló eszközök és berendezések segítik, anyagvizsgáló laboratóriumokba, illetve rendszerekbe szervezve. MTS gyártmányú, számítógéppel vezérelt, elktro-hidraulikus anyagvizsgáló rendszer A képzés során megszerzett ismeretekről a hallgatók személyre szóló projekt feladatban, majd konkrét ipari problémára épülő diplomatervben adnak számot. A szakirányt a gazdaság igényei hívták életre, így a végzettek elhelyezkedési esélyei ráadásul alkotó és folyamatosan megújuló környezetben igen magasak. Korszerű anyagok nélkül nincs termék és termékfejlesztés, anyagfejlődés nélkül pedig nincs műszaki haladás! Ebből következően a szakirányon végzettek az ipar és a szolgáltatások területén, a tervezésben, a gyártásban, az üzemeltetésben egyaránt találhatnak maguknak perspektivikus feladatokat, munkát és munkahelyet.

3 Alkalmazott mechanika szakirány KÉPZÉSI CÉLOK A korábbi, egyetemi szintű okleveles gépészmérnökképzés szerves részét alkották azok a szakok és szakirányok, amelyek kiemelten magas szintű elméleti ismereteket nyújtottak a gépészeti alaptudományok számos területén. Ezek a szakok, illetve szakirányok tudatosan törekedtek a legújabb tudományos eredmények egyetemi tananyagban történő megjelenítésére, a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, a legkorszerűbb numerikus módszerek és számítógépes eljárások alkalmazására. A képzés elsősorban a kutató-fejlesztő tevékenységre, illetve a tudományos kutatói pályára készítette fel az ott végzett gépészmérnököket, akik elméletileg is megalapozott szaktudásukat rendkívül széles szakterületen tudták alkalmazni több évtizedes szakmai karrierjük során. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara által meghirdetett Alkalmazott mechanika szakirány a korábbi, egyetemi szintű képzés hasonló nevű szakirányának utódjaként olyan gépészmérnökök képzését és kibocsátását tűzi ki céljául, akik kiemelkedően magas szintű és széles körű ismeretekkel rendelkeznek az alkalmazott matematika, a szilárd testek mechanikája, a folyadékok mechanikája, valamint a termodinamika egyes szakterületein; az átlagosnál elmélyültebb elméleti ismereteik révén képesek a gépészeti alkalmazásokban megjelenő mechanikai-, áramlási- és hőtechnikai jelenségek modellezésére, az alkalmazott modellek továbbfejlesztésére, az időben változó folyamatok végeselem-módszeren alapuló numerikus szimulációjára, a korszerű numerikus módszerek, számítógépes eljárások és kereskedelmi szoftverek alkalmazására; megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteiket hatékonyan és megbízhatóan tudják alkalmazni mindazon feladatok megoldásában amelyek a gépészeti kutatás és fejlesztés területein jelennek meg. SZAKMAI KOMPETENCIÁK A négy félév eredményes lezárása, összesen 120 kreditpont megszerzése után az Alkalmazott mechanika szakirányt választó hallgatók gépészmérnöki MSc fokozatot, illetve diplomát szereznek. A szakirányon végzett gépészmérnökök elsajátított ismereteik révén képesek a gépek, szerkezetek és különféle gépészeti berendezések tervezése, gyártása és működése során felmerülő mechanikai-, áramlási- és hőtechnikai feladatok megoldására, az időben lejátszódó folyamatok numerikus szimulációjára, a különböző szerkezeti elemek méretezési, ellenőrzési feladatainak elvégzésére; a gépészeti feladatokra felállított mérnöki modellek matematikai és számítástechnikai módszerekkel történő analízisére és összehasonlítására, a legmegfelelőbb modell kiválasztására, szükség esetén annak pontosítására és továbbfejlesztésére; a végeselem-módszer módszer hatékony és megbízható alkalmazására a gépészeti kutatás és fejlesztés, valamint a tervezés és a gyártás során felmerülő problémák széles körének megoldásában. Magas szintű elméleti képzettségük alapján az Alkalmazott mechanika szakirányon végzett gépészmérnökök alkalmasak a nemzetközi ipar kutatási és fejlesztési irányainak felismerésére, kijelölésére, illetve azok kialakításában való aktív részvételre és együttműködésre.

4 ELHELYEZKEDÉS A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara elsősorban azoknak a gépészmérnök hallgatóknak indítja az Alkalmazott mechanika szakirányt, akik a közép- és nagyvállalatok kutatási-fejlesztési területein, illetve a tudományos kutatói pályán kívánnak elhelyezkedni. A szakirányon folyó képzés keretében elsajátított magas szintű elméleti ismeretek ugyanakkor jó felkészítést biztosítanak a PhD szintű gépészmérnöki tanulmányok folytatásához és a doktori fokozat megszerzéséhez. Az Alkalmazott mechanika szakirány differenciált szakmai törzsanyaga Tárgykód Félév Tárgynév Angol név Ea. Gy. Köv. Kr. ETF GEMET312M 1 Kontinuummechanik Continuum a I. Mechanics I. 2 1 G 3 - GEMET32 Kontinuummechanik Continuum 2 2M a II. Mechanics II. 2 1 V 4 GEMET312M GEMET32 Szerkezetek Dynamics of 2 3M dinamikája I. Structures I. 2 1 V 4 - GEMET32 Végeselemes Finite Element 2 4M modellezés I. Modelling I. 2 1 G 4 - GEMET331M 3 Szerkezetek Dynamics of dinamikája II. Structures II. 2 1 V 4 GEMET323M GEMET332M 3 Végeselemes Finite Element modellezés II. Modelling II. 2 1 V 4 GEMET324M GEMET322M GEMET330M 3 Projektfeladat Project Work 0 4 G 4 GEMET324M GEMET341M GEMET342M GEMET343M GEMET344M GEMET345M GEMET346M GEMET34 7M GEMET350 M 3 Kötelezően választható tárgy 1. Anyagmodellek a mechanikában Nem-lineáris rezgéstan Nem-rugalmas testek mechanikája 3 Kötelezően választható tárgy 2. Kapcsolt rugalmasságtani feladatok Lemez- és héjelmélet Peremelem-módszer Robotok mechanikája 4 Diplomatervezés Constitutive Models in Mechanics Non-Linear Vibrations Mechanics of Inelastic Bodies Coupled Problems in Elasticity Theory of Plates and Shells Boundary Element Method Mechanics of Robots Elaboration of MSc Thesis 2 1 V V g 30 GEMET322M GEMET321M GEMET311M GEMET311M GEMET322M GEMET322M GEMET321M GEMET322M GEMET331M GEMET332M

5 Általános géptervező szakirány ELŐZMÉNYEK A Gépelemek Tanszék hat évtizedes ipari tervezői, szakértői, kivitelezői gyakorlatában számos különleges gép fordult elő (földgyalu, kábelipari sodrógépcsaládok, kenőolaj vizsgálógép, árvízvédelmi hajó, színházi forgószínpad, gumiipari és faipari célgépek, körolló). A Tanszék szakmai munkájának sokrétűségét jelzi számos olyan megbízás, amelyben társtanszékek felkérésére vettünk részt: Ásványelőkészítéstani Tanszék (vízsugárszivattyúk, kotróhajó), Mechanikai Tanszék (lelátó acélszerkezet), Szerszámgépek Tanszéke (palettamozgató berendezés), Mechanikai Technológiai Tanszék (siklócsapágyak felújítása, festékeskanna gyártó gépsor), Analízis Tanszék (D-függvény fogaskerekek méretezéséhez), Olajtermelési Tanszék (fúrócső "karácsonyfa"), Fémtani Tanszék (űrkemence elemek). Az itt szerzett tapasztalatok és fejlesztési eredmények az ötéves egyetemi képzésben már régen beépültek a Tanszék vezetésével folyó Általános Géptervező Szakirány képzési anyagába is, ahol eddig harminckét évfolyam végzett 1976 óta. A legkisebb létszámú évfolyam 7, a legnagyobb 23 hallgatóból állt. KÉPZÉS ÉS LEHETŐSÉGEK Amikor egy fiatal ember pályát választ, sok érzés befolyásolhatja, a megvalósítás, az előadás, a gyógyítás, a gyönyörködtetés vagy az alkotás iránti igény. Aki gépészmérnöknek jön, minden bizonnyal gondol arra, hogy gépet szeretne tervezni, bár még nem tudja, milyen sokat kell ehhez tanulnia. A tervezőnek igen átfogó ismeretekre kell szert tennie mind az elméletre, mind a gyakorlatra és a megvalósításra vonatkozóan. BIZTOS ALAPOK ÉS SOKOLDALÚSÁG Ha áttekintjük a Gépészmérnöki alapszakon folyó oktatást, megállapíthatjuk, hogy a három és fél éves alapképzés során igen széles áttekintést kapnak a hallgatók a természettudományos és műszaki alaptárgyak vonatkozásában, ugyanakkor megjelennek a szaktárgyak is, iránymutatást adva a további szakosodáshoz. A szakosodás két véglet közé eshet, vagy elmerül a hallgató egy igen szűk irányban és ott egyedülállóan magas kvalifikációt szerez - ezzel hosszú időre elkötelezi magát -, vagy olyan irányt választ, ami integráló jellegű, multidiszciplináris elveken épül fel, és ezzel megőrzi a választás lehetőségét a későbbiekre, a diploma utáni évekre is, az élet által produkált aktuális lehetőségeknek megfelelően. Az Általános géptervező (MSc) szakirány a választás lehetőségét adja a későbbi ipari igényekhez alkalmazkodva. Az iparban tudják mit jelent a Géptervező mérnök, magyarázni nem kell, tárt karokkal fogadják bárhol, ahol innovatív fejlesztő munka folyik. A sokoldalúságot igazolja az a tény is, hogy a Gépészmérnöki Kar doktori (PhD) képzésében a négy részprogram közül a "Gépek és szerkezetek tervezése" a legszerteágazóbb, itt találkozik a legtöbb mérnöki tudomány. Az általános géptervező szakirány széles ismeretkörben ad meghatározó tudást és ez a széles ismeretkör azt jelenti, hogy nem csak tervezőként dolgozhat, hanem hosszabb-rövidebb betanulás után a gyártástól a kereskedésig mindennel sikerrel foglalkozhat akár üzemi mérnökként, akár tudós fejlesztőként, az ipar és a gazdaság legkülönbözőbb területein, itthon és külföldön is.

6 Az általános géptervezők vonatkozásában ez annyit jelent, hogy a képzés nem egy gépfajta tervezését, hanem magának a tervezésnek, az innovatív gondolkodásnak a magasszintű művelését jelenti, azaz bármely gép tervezésére feljogosít. Az önálló munka szép példája volt a 2008-as Pneumobil versenyre készült bolygóműves autó. A kollégák a szakirány közösen hallgatott tárgyain kívül néhány tárgyat a Gépelemek Tanszékétől hallgatnak és diplomatervüket is innen kapják. A legutóbbi diplomaterv témák közül néhány: kukorica adapter hajtóművének tervezése, Thermo-dinamische Optimierung eines vierzylinder zweiventil Reihenmotors mit einer oberliegenden Nockenweel, Nockelwellenverstellsystem und Schaltnocken-system, kipufogócső gyártásának tervezése, kapcsolt áthajtómű tervezése, mozgatómechanizmus tervezése egyenes vonalú mozgás létrehozására, kisgazdasági kötélpályás felvonó tervezése, extruder főhajtómű vizsgálata, komposztáló gép tervezése, súrlódásvizsgáló berendezés tervezése, halogén lámpák lapítására szolgáló célgépek tervezése, halogén lámpák nyomáspróbájára alkalmas célgép tervezése Az általános géptervezői szakirány nagyban épít a hallgatók önállóságára, amit egyedi feladatok megoldása, a tanszéki számítástechnikai laborban végzett önálló munka jelent, pl. a Pro/ENGINEER, vagy a Solid Edge - és legújabban a Unigraphics - tervezői rendszerrel. Hallgatóink között mindig vannak, akik díjnyertes TDK dolgozatokkal, GTE díjas diplomatervvel alapozzák meg szakmai hírüket. A 10, 20 éve végzett gépészmérnökök hagyományos augusztusi találkozóin találunk közöttük önálló tervezőt, kis- és középvállalkozót, üzemtulajdonost, akik messzemenően hasznosítják az itt tanultakat. A Gépelemek Tanszék doktoranduszai - akik nálunk szerezték diplomájukat - közül többen Németországban, Olaszországban, Lengyelországban voltak tanulmányúton, egyikük másfél évre Japánba ment az Okayama egyetemre, másikuk pedig az Ingenieurgesellschaft Auto und Verkehr Kft., Ungarn vezető munkatársa lett a harmadik ma már a ZF vezető munkatársa Friedrichshafenben. Van doktoranduszunk, aki Grácban, a motorfejlesztő intézetben, egyikük Kölnben a Fordnál, másikuk pedig Magdeburgban, az ottani egyetemen volt részképzésen, illetve ottani alapképzésben. Kölni és gráci kollégáink azóta doktori értekezésüket is megvédték. ÉS TOVÁBB? Az elmondottak alapján érthető, hogy a legutóbbi tanévben végzett általános géptervezők mindegyike átlagosan öt-hat állásajánlat között választhatott. A géptervező mérnök tevékenységét, alkalmasságát nem kell magyarázni, azt minden HR-es tudja! Könnyű az elhelyezkedés! Minden érdeklődőt szeretettel vár a Gépelemek Tanszéke (Miskolc-Egyetemváros, 3515, Tel./Fax: (46) TANSZÉKI HONLAP:

7 Anyagáramlási rendszerek, ellátási láncok szakirány A szakirány célja olyan gépészmérnökök képzése, akik a logisztika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos, műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai és közlekedési ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására. A szakirány felkészít a vállalati logisztikai vezetői feladatok ellátására, a logisztika témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre, valamint a logisztikai tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is. A szakirány keretében a hallgatók elmélyíthetik ismereteiket az Anyagáramlási rendszerek automatizálása, az Ellátási lánc, az Inverz logisztika, a Szolgáltatások logisztikája, a Minőségbiztosítás és karbantartás logisztikája, a Logisztika informatikai rendszerei valamint a Logisztikai rendszerek minősítésének és értékelésének módszerei vonatkozásában. A szakirány története több évtizedes múltra tekint vissza. A logisztikai szakemberek iránti egyre növekvő nemzetgazdasági igényt felismerve kezdődött meg a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán 1976-ban az egyetemi szintű gépészmérnök szakos, nappali tagozatos anyagáramlási és logisztikai szakirányú hallgatók oktatása. Ezt követően indult be a főiskolai szintű gépészmérnök szakos hallgatók körében a Termelésirányítási és logisztikai szakirány. A képzésben részt vevők évenkénti átlagos száma 50 és 60 fő között változott. Az utóbbi években újabb képzési szakok (műszaki informatika és műszaki menedzser együtt fő, közgazdász fő) belépésével bővült a logisztikai szakirányon, blokkokban oktatott hallgatók létszáma. A logisztikai mérnök hallgatók által készített szakdolgozatok és diplomatervek évenkénti átlagos száma ma már 80 és 120 között változik. A szakirányon folyó szakmai képzést a Gépészmérnöki és Informatikai Karon működő Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék irányítja. A fejlett országok példáit követve hazánkban is egyre inkább felismerik a logisztika jelentőségét. A piacok globalizációja, az egyre élesedő verseny, az időtényező előtérbe kerülése minden vállalattól megköveteli a korszerű logisztikai rendszerek és megoldások alkalmazását. A logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedése szintén e terület jelentőségére hívja fel a figyelmet. A logisztikai rendszereknek meghatározó szerepük van az egyes vállalatok, vállalkozások versenyképességének megőrzésében, illetve növelésében, de a logisztikának alapvető fontosságú szerepe van nemzeti versenyképességünk szempontjából is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Stratégiai Referenciakeretében megfogalmazottak szerint hazánk geostratégiai helyzete kínálta kedvező lehetőségek kihasználásával alkalmassá tehető jelentős logisztikai szerep betöltésére. Ez összhangban van a Nemzeti Fejlesztési Terv hajdani célkitűzéseivel, melyek szerint a logisztika gazdaságunk egyik húzó ágazatává válhat, ha ki tudjuk használni az ország logisztikai szempontból kedvező földrajzi adottságait és megvalósítható lesz a Magyarország, mint logisztikai központ fejlesztési elképzelés. E célok eléréséhez olyan logisztikai szakemberekre van szükség, akik alkalmasak a rendszereken belüli és a rendszerek közötti anyag- és a kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai folyamatok és rendszerek tervezésére, szervezésére és irányítására. A szakirányon végzett gépészmérnök hallgatók elhelyezkedési lehetőségei: ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok; szállító, szállítmányozó és egyéb logisztikai szolgáltató vállalatok; logisztikai szolgáltató központok; logisztikai folyamatokat, rendszereket tervező fejlesztő cégek; logisztikai gépeket, berendezéseket tervező, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő cégek. Korszerű ismereteire alapozva a szakirányon végzettek sikerrel pályázhatnak minden olyan állásra, amely a logisztika valamelyik területét (beszerzés, termelés, elosztás, szolgáltatás, szállítmányozás, karbantartás, minőségbiztosítás, stb.) érinti, vagy a logisztika teljes vertikumát felöleli.

8 Néhány terület, ahol a szakirányon végzett diplomás mérnökök elhelyezkedhetnek Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyék számára létkérdés a multinacionális vállalatok betelepülése, illetve a már meglévő vállalatok megtartása. A régió gazdaságának erősségét, versenyképességét nagymértékben befolyásolja az, hogy hogyan tudnak a régió kis- és középvállalati ezen cégek beszállítóivá válni. A Bosch gyárai Hatvanban, Egerben és Miskolcon, az Electrolux Nyíregyházán, a Coloplast Nyírbátorban, a BorsodChem Kazincbarcikán a régió munkakultúrájának javításában és termelési volumenében meghatározó szerepet játszik. Ezen multinacionális cégek, illetve az azokat kiszolgáló kis- és középvállalatok működésének igen fontos feltétele az üzemen belüli és üzemen kívüli logisztikai rendszerek működtetése, mely jelentős mennyiségű képzett logisztikai ismeretekkel rendelkező gépészmérnököt igényel. Erre jó példa, hogy a Bosch cég miskolci letelepedésekor mintegy 25 fő volt az igényelt logisztikai szakemberek száma.

9 Anyagmozgató gépek és rendszerek szakirány Napjainkban a logisztika stratégiai szerepe nem vitatható. A globális hatások a gazdaság minden területére kihatnak. Ebben a közgazdaságtan az informatika és a logisztika jelentős szerepet tölt be. A logisztika veseny-előnyt jelent az alkalmazónak. A logisztika végrehajtó eszközrendszerével foglalkozik szakirányunk. Az anyagmozgató gépek a logisztika két eltérő területét szolgálják ki, mégpedig az üzemeket, illetve az üzemeken belüli és azok között történő anyagmozgatás révén, valamint a távoli objektumokat, illetve azok között történő közúti, vasúti, légi, vízi és csőben történő távolsági szállítás révén. A szakirányt választók találkoznak a következő megnevezésű tantárgyakkal, amelyek a szakterület teljes vertikumát felölelik: Anyagmozgató gépek tervezése, Intelligens anyagmozgató gépek, Logisztikai rendszerek, Mérések anyagmozgató gépeken, Raktári berendezések és rendszerek, Szállítási rendszerek és ellátási láncok, Közlekedési rendszerek és berendezéseik, Anyagmozgató géprendszerek számítógépes irányítása, Minőségbiztosítás és karbantartás logisztikája, Logisztikai rendszerek matematikai modelljei és szimulációs eljárásai, Logisztikai rendszerek minősítésének és értékelésének módszerei. A szakirányon folyó szakmai képzést a Gépészmérnöki és Informatikai Karon működő Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék irányítja. A kurzusban résztvevők a felsorolt tantárgyak ismeretanyagára alapozva 6 hetes termelési gyakorlaton vesznek részt logisztikával, illetve anyagmozgató gépek tervezésével, gyártásával foglalkozó üzemeknél. Az évközi projektfeladathoz kapcsolódik egyrészt a termelési gyakorlat témaköre, másrészt a diplomaterv témája. A diplomaterv alapvetően anyagmozgató géptervezéshez kötődik. A témák jelentős része gyakorlatorientált és kapcsolódik a tanszék kutató-fejlesztő munkáihoz, valamint a témakör művelésére hivatott vállalkozásokhoz. Köztudott, hogy manapság a műszaki végzettségűekből hiány van, különösen a gyakorlatias szemléletű tervező mérnököket keresik a vállalkozások. Az is látható, hogy a multinacionális cégek egy része a fejlesztési feladatokat kihelyezi, mert az olcsóbb és jobb felkészültségű műszaki értelmiséggel a fejlesztési feladatok költség-hatékonyan valósíthatóak meg hazánkban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, hogy a kihívásokat felvállalva a leendő hallgatósággal karöltve művelhessük ezt a szép és változatos tudományterületet! Kedvcsinálónak két jellegzetes üzemi anyagmozgató berendezést mutatunk be az 1. és a 2. ábrák segítségével! Logikus, légy logisztikus géptervező! 1. ábra Személyautó-szerelésnél alkalmazott függősínpályás anyagmozgató berendezés 2.ábra. konténermozgató konzolos bakdaru

10 Anyagtechnológiai szakirány Az Anyagtechnológiák fogalmába tágabb értelmezésben beletartozik minden gépipari megmunkáló eljárás. Szűkebb értelemben az Anyagtechnológiák fogalma alatt a hegesztés, hőkezelés, képlékenyalakítás és a műanyag-alakítás eljárásait értjük. Az anyagtechnológiai eljárásokkal gyártott termékek köre átfogja az ipar, a szolgáltatások, és a háztartások széles körét. Olyan alapvető technológiákról van szó, amelyek a parányi mikroelektronikai alkatrészgyártástól, a háztartási berendezések és eszközök széles termékskáláján át, a különféle gépszerkezetek, hidak, távvezetékek, energetikai és vegyipari rendszerek, acélszerkezetek, a korszerű járműgyártás és a különféle csúcstechnológiai eljárások (repülőgépipar, űrtechnika) szinte minden területén megtalálhatók. Az anyagtechnológiák oktatása a szilárd természettudományi alapismeretek és általános gépészeti ismeretek mellett hangsúlyozottan épít azokra az anyagtudományi ismeretekre, amelyet a szakirányt választó hallgatók a korszerű fémes és nem-fémes anyagok anyagszerkezettani és alkalmazott anyagtudományi kérdéseiről egyrészt az alapképzés Anyagtudományi alapok, másrészt a mester képzés Anyagtudomány című tárgyai keretében sajátítanak el. Mivel minden technológiai eljárás és hangsúlyozottan az anyagtechnológiák sikerességének kulcskérdése a technológiai eljárás sajátosságainak megfelelő anyagválasztás, a szakirány hallgatói az Anyagválasztás című tárgy keretében kiemelten foglalkoznak az anyagválasztás elveivel, a terméktervezési, folyamattervezési és a gyártási folyamatokra gyakorolt hatásaival, az anyagválasztást befolyásoló tényezőkkel, a mérnöki gyakorlat anyagaival szemben támasztott funkcionális és megmunkálhatósági követelményekkel. E tárgy keretében részletesen megismerkednek az anyagválasztás hagyományos és számítógépes módszereivel, az értékelemzés és károsodáselemzés alapvető módszereivel. Az anyagtechnológiák között is az egyik legkorszerűbb, leggazdaságosabb, anyag- és energiatakarékos eljárás a Képlékenyalakítás. E tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a legfontosabb hagyományos és különleges alakító eljárásokkal, az ún. állapottényezők hatásának elméleti alapjaival és az ezen elvek alkalmazásán alapuló nagy termelékenységű, hatékony technológiai eljárásokkal, úgymint a hidrosztatikus, hidromechanikus és hidrodinamikus eljárásokkal, a hőmérséklet hatáson alapuló technológiákkal (izotermikus és félmeleg alakításokkal), valamint a nagy energia-sűrűségű eljárásokkal (robbantásos, elektrodinamikus, elektrohidraulikus, elektromágneses alakítás). Alakító gyártócella A különféle hő- és felülettechnológiák a felhasználói igények, a funkcionális tulajdonságok, az igénybevétel és a tönkremeneteli mechanizmusok rendszer-szemléletű áttekintését biztosítják. A tárgy keretében megismerik a tulajdonságváltoztatások anyagtudományi alapjait, főbb módszereit és technológiai megoldásait, beleértve a teljes tömegű és a felületre irányuló hőkezelési eljárásokat, a különféle szilárdságfokozó, megmunkálhatóságot javító, szívósságfokozó termikus kezeléseket, korszerű felületmódosító és bevonatoló eljárásokat (plazma, lézer, elektronsugaras és vákuum-technológiák, fizikai és kémiai gőzfázisú rétegleválasztás (PVD, CVD), termikus szórás). A hegesztés tárgyköréből elsajátítják az alapvető hegesztési technológiákat (fedett ívű hegesztés, orbitális semleges védőgázas nem-olvadó elektródás ívhegesztés, robotizált védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés, nagy energiasűrűségű hegesztő eljárások: plazmaívhegesztés, elektronsugaras hegesztés, lézersugaras hegesztés), továbbá különféle sajtoló hegesztő eljárásokat (pl. ultrahangos hegesztés, dörzshegesztés, robbantásos hegesztés, diffúziós hegesztés, hidegsajtoló hegesztés). A fémek hegesztése mellett foglalkoznak a

11 polimerek hegesztési eljárásaival: hevítő-elemes hegesztés, forrógázas hegesztés, elmozduláson alapuló hegesztés, nagyfrekvenciás hegesztés, sugárhegesztés technológiai folyamataival. Korszerű anyagtechnológiai oktatás ma már elképzelhetetlen a műanyagalakítás technológiai változatainak tárgyalása nélkül. E tárgy keretében megismerkednek a műanyagok sajátos jellemzőit figyelembevevő technológiai eljárásokkal, gép és szerszám megoldásokkal, így például az extrudáló eljárásokkal, különféle üreges testek előállítási módjaival, a fröccsöntés, fröccsfúvás, hab-fröccsöntés módszereivel, a műanyagok habosításával, a szálerősítésű műanyagok feldolgozásával, műanyag bevonatok készítésével, a műanyagok meleg- és hidegalakításával, a vákuumformázás módszereivel. A képzés fontos része a különféle műanyag alakító szerszámok tervezése, a technológiai és szerszám tervezés korszerű számítógépes módszereinek megismertetése. Az anyagtechnológiákban különösen a kis sorozatgyártásban fontos szerepet töltenek be a különféle rapid prototyping (RPT) technológiák. E tárgy keretében megismerik a legfontosabb gyors-prototípus gyártási eljárásokat, a különféle RPT technológiák jellemző anyagait, technológiáit és gépeit (HSC, LOM, FDM, 3DP, SLS, SLA, stb.), az RPT technológiák tervezés-informatikai vonatkozásait. A különféle számítógépes mérnöki rendszerek, a számítógépes tervezési módszerek alkalmazása ma már a technológiai tervezési folyamat szerves része. A számítógépes technológiai tervezés című tárgy keretében megismerkednek a számítógépes tervezés követelményrendszerével, a tervezés algoritmizálható és nem algoritmizálható feladataival, a szakértői rendszerek felépítésével és a technológiai tervezés folyamatában való alkalmazásukkal. Valamennyi technológia korszerű, versenyképes tervezése napjainkban megkívánja a technológiai folyamtok modellezését. A képzés keretében a Térfogatalakítás numerikus hallgatók elsajátítják a technológiai folyamatok modellezése modellezésének elméleti alapjait, megismerik a végeselemes modellezés elvi alapjait, általános és célorientált technológiai végeselemes szoftverek alkalmazását. Az anyagtechnológiák csakúgy, mint a gépipari technológiák többsége, napjainkban elképzelhetetlen a magas szintű gyártásautomatizálás nélkül. Ezért a szakirány hallgatói elsajátítják a gyártórendszerek tervezésének módszertani alapjait, számítógépes eszközeit, az NC és robottechnika alkalmazását a gyártásban, a gyártórendszerek automatizálásában, a rugalmasan automatizált gyártásban. Elsajátítják a folyamat-felügyelet alapvető ismereteit, megismerkednek a számítógéppel integrált gyártás, a teljes automatizálás irányába mutató filozófia és megvalósításának módszertani alapjaival. A képzés során megszerzett ismeretekről a hallgatók a harmadik félévben egy személyre szóló, technológiai projekt feladat önálló megoldásával adnak számot. A negyedik félévben a jelölteknek a szakirányukon belül a választható tantárgy csoportoknak megfelelő, konkrét ipari problémára épülő diplomatervet kell elkészíteniük. A szakirányon végzett hallgatók az ipar legkülönbözőbb területein helyezkedhetnek el: az elektronikai ipar, a háztartási berendezéseket gyártó vállalatok, a gépiparban mindig is húzóágazatként szereplő autóipar a technológus mérnökök legnagyobb felvevő piaca. Az elmúlt évek álláshirdetései között, valamint a különféle állásbörzéken a legkeresettebbek a technológusi végzettséggel rendelkező mérnökök. A képzésben megszerzett ismereteiket kutatófejlesztő vállalatok és kutatóintézetek munkatársaiként is kamatoztathatják.

12 Áramlás- és hőtechnika szakirány Az Áramlás- és Hőtechnika szakirányt az Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke gondozza. A Tanszék 1952-ben történt alapítása óta a Tanszék nevében szereplő gépek és berendezések oktatásával és kutatásával foglalkozik. A gépek működési elvének, működésüket jellemző üzemi paramétereknek a megismerésén túl komolyan foglalkozik mindezek alapját képező áramlás- és hőtechnikai folyamatok elméleti kérdéseivel is. Az áramlás- és hőtechnikai gépek a világban működő különböző gépcsoportok közül a legnagyobb az energiafelhasználás és átalakítás tekintetében. Az érezhető energetikai szűkösség rámutat arra, hogy az e területen működő gépek és berendezéseknek a jövőben generációváltáson kell átesniük akkor, ha a kultúrák számítanak a jövőben is ezen eszközök nyújtotta, sok tekintetben már megkerülhetetlen komfortra. A megújuló energiaforrások mindegyike ráadásul áramlás és/vagy hőtechnikai elven működik. Mindezek igazolják, hogy e szakterülethez mélységében értő szakemberekre a jövő generációinak kiemelten szüksége van. Ebből a felismerésből kiindulva született meg a szakirány terve, és épül fel oktatási szerkezete. A szakirányon képzendő gépészmérnökök zömében nem a már meglévő gépek és berendezések működési elvével, szerkezetével ismerkednének meg, hiszen ezek a BSc képzések témakörét képezik, hanem a cél más. Az MSc képzés keretében a hallgatók leginkább az áramlás- és hőtechnika azon alaptörvényeivel ismerkednek meg részletesen, amelyek bár alapját képezik a jelenleg működő technikáknak, de lehetőséget nyújtanak a mérnökök következő generációjának alapjában új műszaki gondolatok elméleti megalapozására. Természetesen az alapösszefüggéseken túl a hallgatók megismerhetik azokat az új módszereket, amelyek segítségével az alapösszefüggésekből kiindulva numerikus szimulációk és kísérleti fejlesztés lévén működőképes berendezések hozhatók létre. Példákat láthatnak továbbá a hallgatók az elméleti alapokból kiinduló géptervezés módszertanába is. A képzés kiemelt céljai tehát, olyan magas szintű elméleti ismeretekkel rendelkező mérnökök képzése, akik elsősorban a kutatás-fejlesztés illetve a géptervezés területén alkalmazhatók kellő hatékonysággal. Áramvonalak megjelenítése a FLUENT programrendszer alkalmazásával Az oktatás során a hallgatók megismerik a szakterületen alkalmazható korszerű numerikus módszereket és az azok alapján készült egyéni és kereskedelmi kódokat is. Kiemelt figyelmet szentelünk a szakterület piacvezető szoftverének a FLUENT programrendszernek az alkalmazás szintű megismertetésére. E programrendszer segítségével komplex áramlás- és hőtechnikai folyamatok modellezhetők. Példaként említhetjük az áramlástan területéről: többfázisú áramlások (szilárdanyag tartalom esetén is), hangsebesség feletti áramlások, nemnewtoni közegek áramlása. A hőtan területéről néhány alapeset: hősugárzás, hővezetés, égés a vonatkozó kémiai reakciókkal együtt stb. Mindezek segítségével lehetőség van például álló vagy mozgó tárgyak körül kialakuló áramlások modellezésére, mint például repülőgépek, versenyautók körüli áramlás jellemzőinek meghatározása, vízturbina forgó járókerekében kialakuló háromdimenziós áramlás modellezése, épületszellőzés számítása, gázégővel rendelkező hőkezelő kemencékben lejátszódó időfüggő folyamatok bemutatása, komplett erőművi gázkazánokban lejátszódó hő és áramlástani folyamatok leírása, stb.

13 A kutató-fejlesztő mérnök másik fő ismérve, hogy rendelkezik a kísérleti fejlesztéshez szervesen kapcsolódó laborvizsgálatok terén kellő ismerettel és gyakorlattal. A kutató-fejlesztő intézetek laboratóriumai igen nagy értékű berendezésekkel rendelkeznek a vonatkozó szakterületen is. Ezek egyik döntő része optikai elven működik, másik része kifinomult lézeres technikákat használ, harmadik részük hőtechnikai elven működik. Mindezekhez kapcsolódnak a villamosságtan és az Lézeres sebességmérés (LDV) szélcsatornában informatika technikái és eszközei. Az oktatás célja a szakterületre eső ilyen eszközökkel való legalább alapszintű megismertetés is. A szakirányon tanuló hallgatók legjobbjai számára lehetőséget biztosítunk külföldi egyetemeken való részképzésre, különös tekintettel a diplomatervek külföldi laboratóriumokban való kidolgozására. Ezen intézményekben a legkorszerűbb mérés- és számítástechnikai eszközpark használatára nyílik lehetőség. A szakirányon végzettek az erős alapképzésnek köszönhetően alkalmasak számos szakterületen a magas szintű kutató-fejlesztő tevékenységbe bekapcsolódni, különös tekintettel a felmerülő áramlás- és hőtechnikai problémák kezelését illetően. A teljesség igénye nélkül néhány olyan szakterület, ahol ilyen szakemberek szükségesek a legmagasabb szintű mérnöki tevékenység gyakorlásához: belsőégésű motorok fejlesztése, energetikai rendszerek (víz-, gáz-, gőz-, szélturbinák, napenergia hasznosítás, stb.), vegyipari rendszerek (üzemanyag-előállítás, szállítás, távvezetékek, vegyipari berendezések áramlás- és hőtechnikai folyamatai, stb.) tervezése és működtetése, hűtés- hűtéstechnika, általában Termovíziós felvétel épület épületgépészet, nagyhőmérsékletű technológiák hőveszteségfeltárásához ( ipari kemencék, kazánok, stb.). A szakirányra olyan előképzettséggel rendelkező hallgatókat várunk, akik már korábbi képzéseik során megfelelő jártasságot szereztek a matematika, fizika és mechanika alaptörvényeinek megismerése és alapvető alkalmazásai területén, de szeretnék ezen ismereteiket bővíteni különös tekintettel a folyadékmechanika és a termodinamika azon fejezeteivel, amelyek a magasszintű mérnöki alkotó tevékenységhez szükségesek.

14 CAD/CAM szakirány Napjainkban a korszerű mérnöki munka leghatékonyabb eszközei a különféle integrált CAD rendszerek (CATIA, NX, ProEngineer). Az Msc szintű CAD/CAM szakirányú képzés célja, a gépészmérnöki tevékenység legkülönbözőbb területein a korszerű számítógépes eszközrendszer és mérnöki módszerek olyan komplex ismeretanyagának átadása, amelyek alkalmassá teszik a szakirányon végzett hallgatóinkat a számítógépes tervezés, a számítógéppel segített gyártás területein való hatékony munkavégzésre. Az MSc szintű CAD/CAM szakirányú képzésben résztvevők elsajátítják a számítógépes mérnöki tevékenységhez nélkülözhetetlen informatikai alapismereteket, az alapvető CAD/CAM módszertani alapokat, a gépek, szerkezetek és alapvető gépipari technológiák számítógépes tervezési módszereit, valamint e területeken a végeselemes modellezés kontinuum mechanikai alapjait és a vonatkozó szakterületi specifikumait. A képzés során megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában a szakirányon végző mérnökök képesek lesznek technológiai folyamatok és szerszámaik számítógépes tervezésére, 4-5 tengelyes megmunkálások CNC programjainak számítógéppel segített elkészítésére, termékek, gépelemek, szerkezetek és technológiai folyamatok végeselemes modellezésére.

15 Gépgyártástechnológia és gyártási rendszerek szakirány A képzés célja: olyan magas színvonalú elméleti tudás birtokában lévő gépészmérnökök képzése, akik a megfelelő szakismeretek elsajátítása révén ismerik a gépgyártástechnológia területén alkalmazott technológiai folyamatokat és azok tervezési módszereit. Képesek gyártásirányítási és automatizálási feladatok megoldására, technológiai rendszerek tervezésére, fejlesztésére és telepítési feladatainak megoldására, a technológiai folyamatok korszerűsítésére. Olyan műszaki, informatikai, gazdasági és vezetési ismeretek birtokosai, melyek segítségével munkaszervezési, ellátási feladatokat oldanak meg együttműködve a legfelsőbb szintű irányító menedzsmenttel. Hatékonyan alkalmazzák a számítógéppel segített gyártási és technológiai tervezőrendszereket, technológiai ismereteik révén képesek a számítógéppel integrált gyártórendszerek bevezetésének és üzemeltetésének irányítására. A gépgyártástechnológiai szakirány kezdetektől a Miskolci Egyetem egyik legmeghatározóbb képzési iránya, mely hagyományosan magas színvonalú képzésével rangot vívott ki magának az ipar szinte minden területén. A szakirány gondozását a Gépgyártástechnológiai Tanszék végzi, ahol az elmúlt időszakban évente mintegy egyetemi szintű gépészmérnök és főiskolás szerzett diplomát. A tanszék a képzéshez számos, korszerűen felszerelt laboratóriummal és gyártóberendezéssel rendelkezik. Ezek közül az ábrákon az ultraprecíziós esztergagép (1. ábra) valamint a gyors prototípus készítő berendezés (2. ábra) látható. 1. ábra Ultraprecíziós esztergagép 2. ábra Gyors prototipus készítő berendezés A mesterképzési szakirányon szerezhető ismeretek a gépgyártástechnológia témaköréhez kapcsolódnak. A technológia a műszaki tudományoknak az a része, amely a nyersanyagok sajátosságaival, továbbá azoknak az elveknek, törvényszerűségeknek, eljárásoknak, eszközöknek és gépeknek a vizsgálatával foglalkozik, amelyek a nyersanyagok átalakításához, feldolgozásához szükségesek. Ha a technológia az anyagok gyári feldolgozására vonatkozik, gyártástechnológiáról, ha a gyártás gépipari termék előállítására irányul, akkor gépgyártástechnológiáról beszélünk. A gépgyártástechnológia főbb témakörei: a gyártási eljárások törvényszerűségei, szabályai, tapasztalatai, szerszámgépek, készülékek és szerszámok, számítógéppel segített technológiai tervező- és elemző rendszerek, gyártóeszközök tervezése és alkalmazása, gyártási folyamat megtervezésének módszertani követelményei, gyártórendszerek kialakítása, szervezése és üzemeltetése. A számítógépes alkalmazások tekintetében, a számítógéppel segített technológiai tervező rendszerek oktatása és a megmunkálási folyamatok elemzéséhez alkalmazott végeselemes szoftverek alkalmazása érdemel külön említést

16 3. ábra. Forgácstő elemzése végeselemes szoftverrel A képzést azoknak ajánljuk, akik műszaki területen, elsősorban gépészmérnöki vagy műszaki menedzser szakon szereztek az alapképzésben diplomát (BSc), ismereteik továbbfejlesztésével igazán sikeresek szeretnének lenni a műszaki életben, irányító szerepkört szeretnének betölteni a technológiai rendszerek tervezésében és üzemeltetésében, biztonsággal szeretnének eligazodni a gépgyártástechnológia elméletében és gyakorlatában, szeretnének olyan elméleti tudással is rendelkező, a közvetlen ipari kapcsolatokban is eligazodó technológus mérnökké válni, akik az ipar szinte minden területén keresettek. Hol lehet elhelyezkedni a szakirányon szerzett diplomával? Napjainkban a gépészmérnök és ezen belül a gépgyártástechnológus az egyik legkeresettebb szakma a gazdaság mondhatni csaknem minden területén. A technológia fejlesztésére, üzemeltetésére, automatizálására az ipar csaknem minden területén égető az igény. Ezért a szakirányon tanulók végzésük után elhelyezkedhetnek: gyártással, szereléssel foglalkozó kis-, közepes és nagyvállalatoknál és multinacionális cégeknél, műszaki fejlesztéssel és kutatással foglalkozó mérnöki irodáknál és kutatóintézetekben, műszaki szaktanácsadással foglalkozó szervezeteknél valamint a szolgáltatás számos területén. További szakmai információk a Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékén állnak rendelkezésre.

17 Hegesztéstechnológiai szakirány A hegesztéssel és rokon technológiáival, a termikus vágással, szórással és a forrasztással gyártott termékek köre átfogja az ipar, a szolgáltatások, és a háztartások széles körét. Fontos, - mondhatni alapvető - technológiák ezek a különféle gépszerkezetek, a hidak, a távvezetékek, az energetikai és vegyipari rendszerek, az acélszerkezetek, a járművek gyártásán kívül egyes háztartási berendezések és informatikai eszközök termelésében is. Különleges szerepük van a hegesztésnek és rokon eljárásainak a javítások, felújítások területén. A hegesztés a közfelfogásnak megfelelően leggyakrabban fémeknél használatos technológia. Becslések szerint évente 400 millió tonna fémet (kb Erzsébet hídnak megfelelő tömeget) dolgoznak fel hegesztéssel. A fémek hegesztésén túl a polimer feldolgozásban is teret hódít a hegesztés, amit a KPE kommunális csővezeték hálózatok sok százezer kilométeres hálózata, a sokmilliónyi m 2 PVC lemezzel bélelt vízzáró felület és számtalan járműalkatrész gyártása igazol. A hegesztőmérnök mindennapi munkája során igen különböző rendeltetésű, méretű és anyagú termék gyártását irányítja. Munkáját csak úgy tudja ellátni, ha nemcsak alapos természettudományi alapismerettel és általános gépészeti ismerettel rendelkezik, hanem az átlagot meghaladó anyagtudományi tudással is bír. A gyártási folyamatok megbízhatóságának, termelékenységének növekedése, a termelési ráfordítások csökkentése a hegesztési, forrasztási, szórási, vágási technológiák folytonos fejlődését követeli meg. Ezek a célok a nagy energiasűrűségű energiaforrások a lézer, a plazma és az elektronsugár alkalmazásával, a gyártás gépesítettségének növekedésével, az automatizációval és a robottechnika alkalmazásával érhető el. A gyártás tervezése, irányítása, ellenőrzése és a minőségbiztosítás dokumentálása elképzelhetetlen a számítástechnika alkalmazása nélkül. A hegesztőmérnök csak akkor képes ezeket a korszerű technikákat működtetni, illetve a gyártást folyamatosan korszerűsíteni, ha az ehhez kapcsolódó informatikai ismeretek birtokában van. A hegesztéstechnológiai szakirány tanterve a gépészmérnöki mesterszak közös tantárgyaiban elsajátított átfogó tudásra alapozva az előzőkben vázolt ismereteket kínálja a hallgatóknak. A szakirány tematikája három, a hegesztőmérnök jellemző tevékenységi körébe tartozó tantárgyakba szerveződik. 1. Hegesztő eljárások és berendezéseik: Ömlesztő hegesztések heti 4 óra előadás 2 óra gyakorlat Sajtoló hegesztések heti 3 óra előadás 1 óra gyakorlat Amelyhez a kötelezően választható 6 óra előadás és 3 óra gyakorlat terhére felvehető a: Készüléktervezés Hegesztés villamos berendezései Termikus vágások 2. Anyagok és viselkedésük hegesztéskor: Anyagok és viselkedésük hegesztéskor heti 3 óra előadás Amelyhez a kötelezően választható 6 óra előadás és 3 óra gyakorlat terhére felvehető a: Javító- és felrakóhegesztés

18 Nemvas anyagok hegesztése Szerkezetek integritása 3. Hegesztés gyártásirányítása: Hegesztés minőségirányítása heti 2 óra előadás 1 óra gyakorlat Amelyhez a kötelezően választható 6 óra előadás és 3 óra gyakorlat terhére felvehető a: Hegesztett szerkezetek tervezése Nyomástartó berendezések Hegesztés munka, egészség és környezetvédelme A hegesztő eljárások és berendezéseik tantárgycsoportban a hallgatók megismerkednek: a gázhegesztéssel és rokon eljárásaival, a hegesztőívvel, az Ívhegesztő áramforrásokkal. Áttekintik a védőgázas ívhegesztési eljárásokat (MIG/MAG/AWI). Elsajátítják a bevont elektródás ívhegesztéssel és a fedett ívű hegesztéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Áttekintést kapnak az ellenállás-hegesztési eljárásokról. Megismerkednek a hegesztőkészülékekkel és segédberendezésekkel, a hegesztés és rokon eljárásai egészség-, munkavédelemével és a baleset-elhárítással. Anyagok és viselkedésük hegesztés során tantárgycsoportban a hallgatók megismerkednek a hegesztett kötés szerkezetével, az ötvözetlen C-acélok, a C-Mn acélok, a finomszemcsés, termomechanikusan kezelt és a nagyszilárdságú acélok hegesztésével különös tekintettel az acélok hegesztési repedésérzékenységével. Áttekintik a gyengén ötvözött hidegszívós, a melegszilárd (kúszásálló) az erősen ötvözött korrózióálló, kúszásálló és hőálló, valamint hidegszívós acélokat és hegesztésüket. Áttekintést kapnak az egyéb fémek és fémötvözetek típusairól, mint az alumínium, réz, nikkel, titán és hegesztésükkel. Hegesztés gyártásirányítása tantárgycsoportban a hallgatók megismerkednek a hegesztett kötés méretezésének alapjaival, a hegesztett szerkezetek kialakításának általános szempontjaival továbbá a hegesztett kötések típusaival és rajzi jelölésével. Elsajátítják a hegesztett kapcsolatok viselkedését különböző terheléseknél. Áttekintést kapnak a minőségirányítási rendszerről, a gyártásközi minőségellenőrzésről. Hegesztési feszültségek és alakváltozások. Megismerkednek a hegesztéssel összefüggő mérésekkel, az alapanyagok és hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálataival valamint a hegesztés költségelemzésével. Javítóhegesztés oktatása is része a tantárgycsoportnak. A képzés során megszerzett ismeretekről a hallgatók a harmadik félévben egy személyre szóló, hegesztéstechnológiai feladat kapcsán adnak számot. A negyedik félévben a jelölteknek a szakirányukon belül a választható tantárgy csoportoknak megfelelő, konkrét ipari problémára épülő diplomatervet kell elkészíteniük. A szakirányon végzett hallgatók egyetemi oklevelüknek megfelelően felelős hegesztőként jogosultak MSZ EN ISO 14731:2005 szabvány követelményei szerinti alapvető ismereteket feltételező gyártás irányítására. Kétéves szakirányú gyakorlatot követően az itt végzett mérnököknek módjában áll a hegesztési szakismereteiket elmélyíteni öt féléves posztgraduális képzés során. Az ennek kapcsán megszerezhető, világszerte elismert hegesztő szakmérnöki (IWE) oklevél jogosultságot ad a legmagasabb minőségi követelményeket kielégítő, MSZ EN ISO 14731:2005 szabvány követelményei szerinti gyártás irányítására. Jelentkezz az országban egyedüliként meghirdetett, 2008-ban nappali és levelező képzésben egyaránt megvalósult MSc Hegesztéstechnológiai szakirányra!

19 Hidraulika pneumatika szakirány Napjaink ipari technikájának nélkülözhetetlen része a hidraulikus és pneumatikus elemek alkalmazása, amelyek az egyszerű kéziszerszámoktól a korszerű gyártórendszerekig mindenütt megtalálhatóak. Oktatásunk célja olyan korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a pneumatikus és hidraulikus hajtás és irányítástechnika legújabb tudományos, technikai eredményeinek befogadására, alkalmazására. Ezért a szakirány hallgatói az általános gépészmérnöki MSc ismeretek mellett külön tantárgyak keretében foglalkoznak a hidraulikus és pneumatikus rendszerek elemeinek felépítésével és működésével, körfolyamok tervezésével, üzemeltetési-karbantartási és méréstechnikai ismeretekkel valamint a legkorszerűbb elemeket alkalmazó hidraulikus és pneumatikus szabályozástechnikával. A szakirány elvégzése után hallgatóink képesek lesznek hidraulikus/pneumatikus gépek és berendezések önálló tervezésére, az üzemeltetés során fellépő problémák megoldására, jártasságot szereznek a számítástechnika (tervezés, vezérlés) e területhez kapcsolódó alkalmazásában. A gyakorlati képzés kiegészítésére biztosítjuk hallgatóink részére az egyetemünkön tartott Festo pneumatika és PLC tanfolyamokon való részvételt.

20 Mechanika-fémalakítás szakirány A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara szakirányú BSc fokozattal rendelkező, vagy azzal egyenértékű (főiskolai diploma) végzettségű hallgatók részére kínálja fel MSc fokozat megszerzése céljából a Mechanika-fémalakítás MSc szakirányt. A képzés célja olyan szakismeretek elsajátítása, amely képessé teszi a végzett gépészmérnököket az iparban a fémek alakítási technológiákkal történő megmunkálásával kapcsolatban fejlesztési feladatok, illetve az alakító-alakadó technológiák tervezésére vonatkozó feladatok megoldására. A képzést annak interdiszciplináris jellege miatt a Kar két tanszéke, a Mechanikai Tanszék és a Mechanikai Technológia Tanszék egymással együttműködve alakította ki, külön hangsúlyt helyezve az ipari alkalmazási igényekre. Ennek érdekében megbízhatóan magas színvonalú és jól alkalmazható ismereteket kínálunk az alábbi területeken: A fémalakítással kapcsolatos nemlineáris mechanikai modellek megismerése, a modellalkotás sajátosságainak bemutatása, valamint a modellalkotáshoz szükséges készségek kifejlesztése. Mindez a szilárd testek mechanikájának (a szilárd kontinuumok mechanikájának) ismeretét, törvényeinek és alkalmazott megoldási eljárásainak alapos megértését kívánja meg. A képlékeny alakváltozás numerikus Alakítószerszám 3D-s CAD modellje szimulációját biztosító, a mechanikai modellalkotáshoz kötődő és fentebb is említett kontinuummechanikai ismereteken alapuló, stabil végeselemes ismereteket feltételező, grafikus felületű általánosan elérhető végeselemes programrendszerek (alapvetően az Adina és az Abaqus) használatának elsajátítása. A képlékenyalakító technológiák és szerszámaik számítógépes tervezésére alkalmas elvek és módszerek, valamint az e területen széles körben alkalmazott CAD/CAM rendszerek (pl. UniGraphics NX, CATIA) használatának elsajátítása, valamint a különféle alakítástechnológiai eljárások végeselemes modellezésére szolgáló speciális célrendszerek (pl. AutoForm, PAM-Stamp, Deform) elsajátítása. Autokarosszéria elem alakításának végeselemes modellje elméleti és gyakorlati alkalmazási ismereteinek magas szintű