1. Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlament tagjainak választása A választási rendszer...

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlament tagjainak választása A választási rendszer Választási szervek A választási bizottságok Választott tagok Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságok hatásköre Az Országos Választási Bizottság A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság Összeférhetetlenség A választási irodák A választási iroda tagjai A választási irodák feladatai A választási irodák tájékoztató tevékenysége, a választási információs szolgálatok működése A külképviseleti választási iroda A jelöltállítással, a pártok, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók Kapcsolattartás az Országos Választási Irodával A jelölő szervezet bejelentése A lista és az azon szereplő jelöltek bejelentése A szavazás napján lakóhelyüktől távollévők szavazása Igazolással szavazás Külképviseleti szavazás A választási eljárás nyilvánossága A közvélemény kutatási adatok nyilvánosságra hozatala A választási eredmény nyilvánosságra hozatala

2 6. Választási kampány A kampány időtartama, eszközei A kampánycsend Adatszolgáltatás Jogorvoslatok A jogorvoslatok általános szabályai A jogorvoslati fórumok A kifogás benyújtása A külképviseleti szavazáshoz kapcsolódó jogorvoslat Jogorvoslatok a névjegyzékkel kapcsolatban Országos Választási Központ (BM Duna Palota) A Választási Központ szolgáltatásai Tájékoztató rendszerek Az Európai Parlament tagjai választásának internetes információs rendszere Az Európai Parlament tagjainak választása internetes tájékoztató rendszerének szolgáltatásai Az EP tagjai választása internetes szolgáltatásának menüszerkezete A Vakok, gyengénlátók verziója Európai Parlament tagjai választásának informatikai háttere A választásnapi rendszer A végleges szavazatösszesítő rendszer A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer Mellékletek A Választási füzetek sorozat eddig megjelent számai Hirdetmény

3 BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság május 1 jét követően teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, így a magyar választópolgárok is képviselőket küldhetnek az Európai Parlamentbe. Az Európai Parlament tagjai választásáról szóló évi CXIII. törvény elfogadása megteremtette azokat a feltételeket, amelyek alapján június 13 án a választójogosultak az urnákhoz járulhatnak. E választásnál új elemként jelenik meg annak a feltételnek a biztosítása, hogy az Európai Unió más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgárai hazánkban gyakorolhassák választójogukat, vagy akár képviselőjelöltként is megjelenjenek az európai parlamenti képviselők választásán indulni kívánó pártok listáján. Az európai parlamenti képviselők választásán biztosítani kell a külképviseleti szavazás lehetőségét. A Magyar Köztársaság nagykövetségein való szavazás lebonyolításában kiemelkedő szerepet kap az Országgyűlés által választott külképviseleti szavazatszámláló bizottság. Tagjaira a választáson listát állító pártok által bejelentett személyek közül az Országos Választási Bizottság tesz sorsolással kialakított javaslatot. A jelölő szervezetek saját költségükön további megbízott tagokat is küldhetnek ezekbe a szavazatszámláló bizottságokba. Ezen a módon megvalósul a választás lebonyolításának ellenőrzése a hazánktól távol lévő szavazókörökben is. Az Európai Parlament tagjainak választása hazánkban első alkalommal kerül lebonyolításra, így a választási irodák kiemelkedő feladata, hogy a választáson indulni kívánó jelölő szervezeteket megfelelő módon tájékoztassák. E feladat teljesítése érdekében adja közre az Országos Választási Iroda a Választási Füzetek sorozat jelen kötetét az irányadó jogszabályokról, a választási eljárás mozzanatairól, a jelöltállítással kapcsolatos teendőkről. Budapest, április Országos Választási Iroda 5

4 6

5 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA 1.1. Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlamentet, akkor még Közgyűlés néven, 1957 ben hívta életre a Római Szerződés. Tagjait 1979 óta közvetlenül választják. Az így nagyobb legitimációval rendelkező intézmény az Európai Unió fejlődése folyamán szélesebb hatáskört is kapott. A kezdetekben még csak konzultatív jogkörrel rendelkező testület ma már az Európai Tanács mellett az Unió legfőbb jogalkotója. Az Amszterdami Szerződés 732 fős korlátot szabott az Európai Parlament tagszámának bővítésére azzal a kitétellel, hogy a tagállamok és a csatlakozó államok lakosságszámukhoz mérten, arányos számban képviseltessék magukat. A tagállamonként megválasztható képviselők számát a Római Szerződést módosító Nizzai Szerződés, illetve az ahhoz csatolt nyilatkozatok határozzák meg. Magyarország a 2004 es európai parlamenti választáson 24 mandátum betöltésére jogosult. Az európai parlamenti választások szabályai, mind az anyagi, mind az eljárási szabályokat illetően alapvetően tagállami hatáskörbe tartoznak, csak néhány kulcsfontosságú kérdést rendez kötelező erejű közösségi szabályozás. A Tanács 76/787/ ESZAK, EGK, EURATOM határozatához csatolt okmány alapján a szavazást ötévenként, egységesen, csütörtöktől vasárnapig terjedő időszakban kell megtartani. A gyakorlatban ez június hónap egy meghatározott hete. A választási eljárás valamennyi cselekményét ezen időkorláthoz kell igazítani. Az december 6 án hozott 93/109/EC tanácsi irányelv a választójog gyakorlására nézve határoz meg fontos szabályt. Az irányelv szerint más tagállam polgára, ha megfelel azoknak a szavazásra és jelöltként való indulásra vonatkozó feltételeknek, amelyeket a lakóhelyét jelentő állam saját állampolgárainak törvényi úton megszab, jogosult szavazni és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon a lakóhelyül szolgáló tagállamban. Az említetteken kívül még néhány garanciális szabályt fogalmaztak meg az uniós jogalkotók, így kiemelést érdemel az a korlátozás, amely szerint a választás nem hivatalos eredményét, a feldolgozottság arányára tekintet nélkül, csak azután lehet nyilvánosságra hozni, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött A választási rendszer Az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban közvetlenül, arányos választási rendszerben választják, azonban a választási rendszer szabályainak kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik. 7

6 Magyarországon a évi CXIII. törvény tartalmazza a választási rendszer szabályait. A 2004 es európai parlamenti választáson a 24 mandátum listás választáson kerül kiosztásra, amelyen az egész ország egy választókerületet alkot. A választópolgárok csak bejegyzett pártokra adhatják le voksukat, ugyanis listát csak ezek a szervezetek állíthatnak. A listaállítás további feltétele a érvényes ajánlás összegyűjtése, amelyek segítségével május 14 ig lehet a listát bejelenteni. A jelölő szervezeteknek lehetőségük van közös lista állítására is. A listán szereplő jelöltek a jelölő szervezet által megjelölt sorrendben kerülnek fel a szavazólapra, a szavazók a listán szereplő sorrenden nem módosíthatnak, a bejelentés sorrendje a mandátumhoz jutás sorrendjét is meghatározza. Csak azok a listák juthatnak mandátumhoz, amelyek az érvényes szavazatok több mint 5% át megszerzik. 8

7 2. VÁLASZTÁSI SZERVEK 2.1. A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: a közel szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), a magyar nagykövetségeken működő külképviseleti szavazatszámláló bizottságok (külképviseleti SZSZB), az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB), a 19 megyében és a fővárosban területi választási bizottságok (TVB/FVB), az Országos Választási Bizottság (OVB). A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek által megbízott (delegált) tagokból állnak. A külképviseleti SZSZB re vonatkozó különös szabályokat a pont tartalmazza Választott tagok A választási bizottság választott tagjának megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. A évi választások idején a választási bizottságok megújultak. Az európai parlamenti képviselők választásán a választási bizottságok választott tagjainak választására csak akkor kerül sor, ha időközben a törvényben felsorolt bármely ok miatt megüresedett helyet kell betölteni és ez a póttagok behívásával nem lehetséges. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére a központi költségvetésből nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. 9

8 Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságoknak a választott tagokon felüli további egy egy tagját a listát állító jelölő szervezet bízza meg. Ennek értelmében megbízott tagot delegálhat: a szavazatszámláló bizottságokba (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a HVB be), a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba, a területi/fővárosi választási bizottságokba, valamint az Országos Választási Bizottságba az a jelölő szervezet, amely az európai parlamenti képviselők választásán listát tud állítani. (A közös listát állító jelölő szervezetek a választási bizottságokba közösen egy tagot bízhatnak meg!) A választási bizottságok megbízott tagjait május 28 án óráig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni. A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjait május 21 ig az OVB elnökénél lehet bejelenteni. A választási bizottság Európai Parlamenti választásra megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik: ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással és a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet új tagot bízhat meg. A választáson részt vevő pártok érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik a választás törvényes lefolyását A választási bizottságok hatásköre A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát. 10

9 A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a törvényes lebonyolításról és megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét. A területi/fővárosi választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság dönt a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról. A bizottságok választott és delegált tagjai munkájuk során ugyanazon jogokkal és kötelezettséggel bírnak. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, tartózkodásra nincs mód. A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt Az Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság (OVB) a legmagasabb szintű választási bizottság, a választások törvényességének és tisztaságának legfőbb őre. A jelenleg hivatalban lévő OVB t a évi országgyűlési választásokat megelőzően hozták létre. Azok a jelölő szervezetek, amelyek az OVB ben nem rendelkeznek képviselettel, az Európai Parlament tagjainak választása során a lista bejelentésével egyidejűleg, de legkésőbb május 28 án óráig jelenthetik be a delegálni kívánt személyt az Országos Választási Bizottság elnökénél. Az OVB kiemelkedő feladataként a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Országos Választási Bizottság továbbá: dönt a lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja a listák sorszámát, jóváhagyja a szavazólap adattartalmát, megállapítja, hogy mely listák érték el a törvényben meghatározott 5 % os határt, megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, 11

10 dönt a benyújtott kifogásokról, törvénysértés esetén megsemmisíti a választás eredményét, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és kiadja a megbízólevelet a listán megválasztott képviselőknek. Az OVB hez intézett beadványokat írásban, az 1450 Budapest, Pf. 81. címre kell benyújtani, értesítési cím megjelölésével. A külképviseleti SZSZB döntése elleni kifogásról az OVB dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az OVB hez is benyújtható. Az OVB ülései nyilvánosak, azokon a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság Az európai parlamenti képviselők választásán, a külképviseleteken szavazatszámláló bizottság működik. Azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe a törvényben megállapított határidőig egyetlen választópolgárt sem vettek fel, nem működik szavazatszámláló bizottság. A külképviseleti SZSZB legalább három tagból áll (választott tagok). A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében minden külképviseleti SZSZB mellett egy póttag is van. A jelölő szervezetek a lista bejelentésével egyidejűleg benyújthatják az OVB hez a külképviseleti SZSZB kbe javasolt személyek listáját (KL1 nyomtatványon a javasolt személyek által kitöltött NY jelű nyomtatványok csatolásával), minden külképviseletre egy egy fő jelölhető meg. Az OVB a javasolt személyek választójogát ellenőrzi, a jelöltek közül sorsolással dönt. Először külképviseletenként négy fő kerül kisorsolásra, majd ezt követően a négy fő közül ismételt sorsolással állapítják meg a póttagnak javasolt személyét. Amennyiben a jelölő szervezetek száma miatt, illetőleg javaslataik alapján nincs kellő számú jelölt a külképviseleti SZSZB k tagjaira és póttagjaira, abban az esetben az OVB a hiányzó helyekre az OEVB knek és a több szavazókörös települések HVB inek a megelőző, jelen esetben a évi országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott tagjai és póttagjai közül (azok írásbeli jelentkezése alapján) további személyeket javasol. 12

11 A külképviseleti SZSZB tagjait és póttagjait az Országgyűlés május 24 ig választja meg. Az OVB javaslatához módosító javaslat nem nyújtható be, az Országgyűlés egy szavazással dönt. A külképviseleti SZSZB k megbízott tagjait (delegált tagok) az OVB elnökénél május 21 én óráig lehet bejelenteni. A Parlament által választott külképviseleti SZSZB k tagjainak és póttagjainak utazásáról és szállásáról az OVI és a külképviselet gondoskodik, az utazás feltételeinek megteremtése (útlevél, vízum, szükséges védőoltás) viszont a bizottság tagjainak kötelezettsége. A külképviseleti SZSZB k megbízott (delegált) tagjainak utazási és egyéb költségeinek biztosítása nem állami feladat. A külképviseleti SZSZB határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A póttag a bizottsági munkában nem vehet részt. Ha a bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép Összeférhetetlenség A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Ezek az összeférhetetlenségi szabályok egyaránt vonatkoznak a választási bizottság választott és megbízott tagjaira. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a listán szereplő jelölt hozzátartozója sem A választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. 13

12 Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek: 14 a közel 3200 településen helyi választási irodák (HVI), a magyar nagykövetségeken külképviseletei választási irodák (KÜVI), a országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), a 19 megyében és a fővárosban területi választási irodák (TVI/FVI), Országos Választási Iroda (OVI). Minden választási bizottság mellett kivétel a szavazatszámláló bizottság továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A külképviseleti választási irodára vonatkozó különös szabályokat a pont tartalmazza A választási iroda tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A választási iroda tagjai és vezetői működésük megkezdése előtt esküt tesznek. A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a listán jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint listát állító jelölő szervezet tagja A választási irodák feladatai A választási iroda feladata: a) hirdetményt tesz közzé a szavazással kapcsolatos fontosabb információkról (a szavazás napjáról, az ajánlás, jelölés követelményeiről) b) közzéteszi a listák, a listán szereplő jelöltek nevét, c) közzéteszi a választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatalos helyiségeinek címét, d) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, e) gondoskodik a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásáról, f) ellátja az ajánlással kapcsolatos technikai feladatokat,

13 g) működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot. Az Európai Parlament tagjainak választásán a b) és f) pontokban foglalt feladatokat az OVI látja el. A választás sikeres lebonyolítása érdekében a választási irodák közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhatnak ki. A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az OVI vezetője útján irányítja. Az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi, valamint a helyi választási iroda vezetője az illetékességi területe szerinti választási irodák vezetőinek a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat. A választás lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetőinek és tagjainak utasítást nem adhat: a polgármester, a képviselő testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője A választási irodák tájékoztató tevékenysége, a választási információs szolgálatok működése Minden választási iroda kiemelt feladata, hogy pártsemleges módon nyújtson segítséget a választások lebonyolításához kapcsolódó információkról mind a jelölő szervezetek, mind a választópolgárok és más érdeklődők számára. Ennek a tevékenységének a keretében kiadványokat, felvilágosító plakátokat jelentet meg, társadalmi célú hirdetést sugároz a médiában, valamint minden településen választási információs szolgálatot (VISZ) hoz létre. A VISZ szakmailag felkészült munkatársai számára személyesen, telefonon, valamint faxon tehetők fel kérdések, amelyre azonnal vagy rövid időn belül választ is adnak. Az információs szolgálaton térítésmentesen lehet beszerezni a választási eljárásban használandó jogszabályokat, nyomtatványmintákat, a választással kapcsolatos egyéb ismeretterjesztő kiadványokat. Az Országos Választási Iroda a korábbi éveknek megfelelően szintén létrehozta választási információs szolgálatát, melynek elérése az alábbi módokon lehetséges: Cím: BM Duna Palota 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. Telefonszám: Ingyenesen hívható zöld szám: 06/ Faxszám: e mail: visz@mail.ahiv.hu Internet: 15

14 A külképviseleti választási iroda A külképviseleti SZSZB működése, valamint a külképviseleti szavazás igazgatási, technikai lebonyolításának biztosítása érdekében külképviseleti választási irodát kell létrehozni. A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg. A KÜVI tagjává, illetőleg vezetőjévé a köztisztviselőkön és közalkalmazottakon túl a diplomáciai képviselet magyar állampolgárságú dolgozóját is meg lehet bízni. A külképviseleti választási iroda tevékenysége a választás napjára koncentrálódik. A KÜVI nek kell gondoskodnia arról: hogy a törvényben meghatározott feltételek biztosítva legyenek a külképviseleti szavazókörben, majd a szavazás lezárását követően, a külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvben szereplő adatok, valamint a külképviseleti SZSZB döntése ellen benyújtott kifogások faxon haladéktalanul eljussanak az OVB hez. 16

15 3. A JELÖLTÁLLÍTÁSSAL, A PÁRTOK, JELÖLTEK ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 3.1. Kapcsolattartás az Országos Választási Irodával Az Európai Parlament tagjainak választása során a jelölő szervezetek és az Országos Választási Iroda közötti kapcsolattartás meghatározó jelentőségű. A hatékony együttműködést jelentősen elősegíti, ha a kapcsolattartás formái intézményesülnek. Az európai parlamenti képviselők választásán induló szervezetek a listáikkal kapcsolatos operatív adminisztrációs ügyeik lebonyolításához egy egy illetékes kapcsolattartó személyt jelölnek ki. A kapcsolattartó nevét, elérhetőségi adatait (cím, telefon, fax, e mail) a pártbejelentés megtételekor a P1 bizonylaton, illetőleg az L1 bizonylat 2. oldalának kitöltésével lehet közölni A jelölő szervezet bejelentése A választáson induló pártoknak nyilvántartásba kell vetetni magukat, legkésőbb a lista állításának bejelentése előtt. A bejelentést a választási eljárásról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 51. (1) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottságnál kell megtenni. Azt a jelölő szervezetet, amely listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolatával kell bejelenteni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A közlendő adatok: 1. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételéhez és a technikai előkészítéshez: a jelölő szervezetnek a bíróság által bejegyzett neve (3x30=90 pozíción), amely a szavazólapon is megjelenik; a jelölő szervezet rövidített neve magyar és angol nyelven (30 30 pozíción), amely a televízióban, a kiadványokban, az Interneten és más tájékoztatásokban fog megjelenni, ahol hely hiányában nincs mód a hivatalos név megjelenítésére; a jelölő szervezet nevének betűszavas rövidítése (16 pozíción), amely a szavazólapon kérés esetén és az Interneten fog megjeleni; a jelölő szervezeti embléma mellékelésének ténye, amely a szavazólapon kérés esetén megjelenik; 17

16 a jelölő szervezet címe; telefon és faxszáma, e mail címe; a jelölő szervezet képviselőjének, meghatalmazottjának neve, értesítési címe, telefon és faxszáma, e mail címe. 2. Jogi előkészítő iratok: a párt bírósági bejegyzési okiratának jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolata, és amennyiben nem a bírósági végzésben feltüntetett, a párt képviseletére jogosult személy látja el a választási eljárásban a szervezet képviseletét, az arra jogosult személy meghatalmazása. Figyelem! A megyei/fővárosi bíróság által Kivonat a sz. szervezetről című igazolás nem pótolja a bírósági végzés jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolatát, valamint e követelménynek a jogerősítő záradékkal ellátott végzés fénymásolata sem felel meg! A jelölő szervezet bejelentéséről az Országos Választási Iroda a párt képviselőjének igazolást ad. A megfelelő formanyomtatványokon tett bejelentéseket a számítógépes rendszerben haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében regisztrálni kell. A számítógépes regisztráció által szolgáltatott visszaigazolás egy példányát a bejelentőnek át kell adni, illetve meg kell küldeni. A szervezet bejelentett adatainak változásait a P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentésekor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap. A P1 jelű formanyomtatványhoz amennyiben kérik annak feltüntetését a szavazólapon mellékelni kell a szervezet emblémájának fekete fehér lenyomatát is. A jelölő szervezet bejelentésének elfogadásáról az OVB a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki A lista és az azon szereplő jelöltek bejelentése A jelölő szervezet egy önálló listát állíthat, vagy egyetlen közös lista állításában vehet részt. Az európai parlament tagjainak választásán listát azok a pártok állíthatnak, melyek legalább választópolgár, aláírásával hitelesített ajánlását gyűjtik össze. 18

17 A választópolgár az Ajánlószelvény t kitölti, saját kezűleg aláírja és átadja a jelölő szervezet képviselőjének. A szelvényt a választópolgárok az Értesítő vel (kopogtató cédula) együtt kapták meg április 16 ig. Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül az alábbi kivételeken túl bárhol lehet gyűjteni. Nem gyűjthető ajánlószelvény: a) a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szereknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, c) tömegközlekedési eszközön, d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Az Országos Választási Bizottság a Ve. 34. (2) bekezdése a) pontjának felhatalmazása alapján az ajánlás és az ajánlószelvény intézményével kapcsolatban a következő állásfoglalásokat alkotta meg: az ajánlószelvények kitöltése tárgyában: a 2/1998. (III. 14.) és a 7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalások, a jelöltek névhasználatának tárgyában a 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás, a minta ajánlószelvények tárgyában a 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás, a közös listák állításával kapcsolatos 5/1998 (IV. 1.) OVB állásfoglalás. A fentiekben hivatkozott OVB állásfoglalások teljes szövege e füzet mellékletében megtalálható. Az ajánlószelvényeket és a listákat az OVB hez kell benyújtani (Budapest, IX. Balázs B. u. 35.), legkésőbb május 14 én óráig. Az OVB az összegyűjtött ajánlószelvényeket a választói névjegyzék alapján az Országos Választási Iroda támogatásával ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy: 19

18 létezik e az ajánló választópolgár az adott személyi azonosítóval; egyeznek e a választópolgár személyiadat és lakcím nyilvántartásbeli adatai az ajánlási szelvény adataival; az ajánló polgár választójogosult e; a választópolgár nem ajánlott e két vagy több jelöltet is. Az ajánlások benyújtásával egyidejűleg a listát az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni. A bejelentésről a jelölő szervezet listáját bejelentő képviselője az OVI tól igazolást kap. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a lista képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, faxon, e mail) utólagosan megkapja. A listán maximum 72 jelölt állítható. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. A listával kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az L3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentésekor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap. Az L2 jelű formanyomtatványon bejelentett minden jelöltre vonatkozóan mellékelni kell az SZ1 vagy az európai unió más államának állampolgára esetén az SZ2 jelű formanyomtatványt. Az SZ1 nyomtatvány tartalmazza: a jelölt személyi adatait (családi és utónév, személyi azonosító, lakóhely), a törvényben előírt nyilatkozatát (van választójoga, a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással illetőleg megválasztása esetén arról lemond, hozzájárul fényképe és önéletrajza nyilvánosságra kerüléséhez), valamint mellékletként a jelölt életrajzát és fényképét (9x13 as méretben). Az SZ2 nyomtatvány tartalmazza: a jelölt személyi adatait (családi és utónév, személyi azonosító vagy a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma, bejelentett magyarországi lakóhely, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány okmányazonosító száma, állampolgárság, annak a településnek, szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, amelynek a névjegyzékében a jelölt az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, a törvényben előírt nyilatkozatát (van választójoga, kizárólag a Magyar Köztársaságban indul jelöltként, a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással illetőleg megválasztása esetén arról lemond, hozzájárul fényképe és önéletrajza 20

19 nyilvánosságra kerüléséhez, valamint mellékletként a jelölt életrajzát és fényképét (9x13 as méretben). A fénykép és életrajz átadása nem kötelező. A fénykép és az életrajz az Interneten, a közszolgálati televízió műsorában és a nyomtatott kiadványokban jelenik meg. A maximum 20 soros életrajzokat floppy n, a WORD 6, 7 vagy 8 verziójú változatával WIN 1250 kódkészlettel, jelöltenként külön fájlban lehet átadni. A fájl neve a jelölt személyi azonosítója (személyi száma) legyen. Ha technikai okok miatt nincs mód a 11 pozíciós fájlnév használatára, a floppy hoz fájl név személyiazonosító listát kell mellékelni. A floppy hoz mellékelni kell továbbá az életrajzokat kinyomtatva, aláírva is. A választás alkalmával a jelölt nyilvántartás a hivatalos név és cím írásmódot használja. Ha a névhasználat ügyében vitás eset fordul elő, arról az OVB dönt. A listán szereplő jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk (személyi számuk) segítségével történik. A személyi azonosító és a név helyességét a személyiadat és lakcímnyilvántartással összevetve ellenőrzik. Eltérésnél a jelölőszervezet megbízottján keresztül tisztázzák a jelölttel kapcsolatos eltérés okát, korrigálják az esetleges hibákat. Amennyiben az nem javítható, az OVB dönt. Mint az előzőekben már említésre került, egy párt egy önálló listát állíthat vagy egy közös lista állításában vehet részt. A közös listát az OVB nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni május 14 én óráig. Közös lista állítása csak úgy fogadható el, ha a listát állító szervezetek képviselői egybehangzóan nyilatkoznak arról. Az OVB és az OVI a közös listával kapcsolatos ügyekben egy a közös jelölésben résztvevő szervezetek által kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításakor. A bejelentést követően a visszalépett, meghalt jelölt törlését kivéve a lista nem módosítható. A jelöltek és listák bejelentésének határnapjai jogvesztők. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs. Célszerű a bejelentéseket a határnapok lejárta előtt legalább 3 4 munkanappal korábban megtenni, mert így az esetleges hibák kijavítására, hiánypótlásra még megfelelő idő áll rendelkezésre. 21

20 Az OVB a lista bejelentését követő 3 napon belül határozattal dönt a lista nyilvántartásba vételéről, valamint e tényről igazolást ad ki. A lista nyilvántartásba vételéről szóló OVB határozatot az OVI a honlapon közzéteszi. Azt követően, hogy az OVB listaállítással kapcsolatos határozatai jogerőre emelkedtek, az OVB kisorsolja a listák sorszámát. 22

21 4. A SZAVAZÁS NAPJÁN LAKÓHELYÜKTŐL TÁVOLLÉVŐK SZAVAZÁSA 4.1. Igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetője által kiadott igazolás birtokában azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől. Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét köteles közölni, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. Faxon igazolást kérni nem lehet. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel küldi meg a helyi választási iroda vezetője. Faxon igazolás nem küldhető a választópolgár számára. Igazolást legkésőbb június 11 én 16 óráig lehet kiadni. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban és a névjegyzéken feltüntetésre kerül az a település, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás eredeti példánya (fax, fénymásolat nem elfogadható), valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt az igazolással szavazók jegyzékébe veszi, és az igazolást a szavazópolgártól bevonja Külképviseleti szavazás Az Európai Parlamenti tagjainak választásán a választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein adhatják le szavazatukat, amennyiben előzetesen kérik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől május 14 ig. Annak érdekében, hogy szavazati jogukkal élhessenek, a külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjai május 21 ig kérhetik a lakóhelyük 23

22 szerinti helyi választási iroda vezetőjétől a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb május 14 ig megérkezzen a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező: 24 családi és utónevét, személyi azonosítóját, születési helyét és idejét, anyja nevét, magyarországi lakóhelyét, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját, továbbá annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, a választópolgárnak meg kell jelölnie külföldi értesítési címét is, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről értesítő megküldésével, a kérelem elutasításáról pedig határozattal. A külképviseleti névjegyzék sajátos vonása, hogy azt a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja. Ennek következtében nem biztosíthatnak szavazási lehetőséget a külképviseleten működő választási szervek annak a választópolgárnak, aki a külképviseleti névjegyzéken nem szerepel! A külképviseleti névjegyzéket az elutazás előtti napon át kell adni a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnökének, aki személyesen juttatja el azt a külképviseletre. A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép európai időhöz képest 1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Szavazni a külképviseleteken is csak kizárólag személyesen lehet. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság az útlevél vagy a

23 személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel e a külképviseleti névjegyzékben. A bizottság visszautasítja azt a személyt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken. 25

24 26

25 5. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak A közvélemény kutatási adatok nyilvánosságra hozatala A közvélemény kutatási adatok a választási eljárás legnagyobb részében korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók, azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a közvélemény kutatás során az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani: a) a közvélemény kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat, b) a közvélemény kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg A választási eredmény nyilvánosságra hozatala A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák csak a szavazók számáról és arányáról adhatnak tájékoztatást. Választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok és a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján hozza nyilvánosságra. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat az Országos Választási Iroda azt követően teszi közzé, hogy a szavazást az Európai Unió valamennyi tagállamában befejezték. 27

26 A jogorvoslati eljárások lezárulta utáni, országosan összesített, végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában, a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példánya pedig a külképviseleten a szavazás magyarországi lezárását követően három napig megtekinthető. 28

27 6. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 6.1. A kampány időtartama, eszközei A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A választási kampány során a jelölő szervezetek plakátok, választási gyűlések, rádió és televízió hirdetések formájában és egyéb kampányeszközök felhasználásával népszerűsíthetik programjukat. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Jogvita esetén a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Plakát, az alábbi kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető: Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani. Amennyiben a jelölő szervezet választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezéséről dönt, úgy a közterület használatról szóló jogszabályokra figyelemmel teheti ezt meg. A jelölő szervezetek a kampány során választási gyűléseket szervezhetnek. A választási gyűlések nyilvánosak. A gyűléseken a rend fenntartásáról a rendezvény szervezőjének kell gondoskodnia. A választási kampányhoz tartozó rendezvények lebonyolítása céljából az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. A kampányrendezvények és más kampánytevékenység szempontjából fontos szabály, hogy állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos. A tilalom alól az ötszáznál kevesebb lakosú települések képeznek kivételt, feltéve hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre a kampányesemény lebonyolításához. 29

28 A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetés olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti. A politikai hirdetéshez nem kapcsolható vélemény, értékelő magyarázat, egyéb kommentár. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére az alábbi szabályok vonatkoznak: A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg politikai hirdetésben. Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. A politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára. A műsorszolgáltató a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. Politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni A kampánycsend A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának bármilyen formában történő befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 30

29 6.3. Adatszolgáltatás A választójogi törvények az adatvédelmi törvényekkel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fűződő jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok. A hatályos szabályozás szerint nem nyilvános: az, hogy ki vett részt vagy nem vett részt a szavazáson a választójoggal nem rendelkezők névjegyzéke; az ajánlószelvény a kitöltés után; a jelöltek személyazonosító jele (személyi száma) és lakcíme; a választási számítógépes szoftver. A választójógi törvények szerint a nyilvános választási adatokat a meghatározott választási bizottság, illetőleg közigazgatási szerv kötelessége közzétenni, továbbá meghatározott iratokat (pl.: jegyzőkönyvek) meghatározott idő eltelte után a levéltárakban kötelező elhelyezni, ahol korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhetők. A jelölt, jelölő szervezet kérésére a BM Központi Hivatal, illetve a település jegyzője a választói névjegyzékből adatot (névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét) szolgáltathat. A névjegyzékből történő adatszolgáltatást a BM Központi Hivatal és a helyi választási irodák valamennyi igénylő részére azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében május 25 től teljesítik. A BM Központi Hivataltól kért szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A település jegyzőjétől a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban lehet kérni. Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást már május 25. előtt rendeljék meg. Ebben az esetben az adatszolgáltató felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére és a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti. Az átadott adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni! Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személyeknek, szervezeteknek, más jelölteknek vagy jelölő szervezeteknek történő átadásuk tilos. Az átadott adatokat a szavazás napján legkésőbb június 13 án meg kell semmisíteni, és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát három napon belül legkésőbb június 16 ig az adatszolgáltatónak át kell adni. Az adatszolgáltatások rendjét, illetve a díjtételeket a 10/1998. (II.20.) BM rendelet határozza meg (4. sz. melléklet). 31

30 32

31 7. JOGORVOSLATOK 7.1. A jogorvoslatok általános szabályai A választási eljárásról szóló évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a panaszt és a kifogást. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg: panasszal a választási törvények megsértésére hivatkozva lehet élni (pl. kampánycsend megsértése), kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. panasz elbírálása, választási eredmény megállapítása), Közös elem, hogy a puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot, mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés esetén érvényesíthető. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi. A jogorvoslati határidőket naptári napokban kell számolni. Tekintettel a határidők jogvesztő voltára, elmulasztásuk esetén igazolás benyújtására nincs mód. Az elkésett kifogást a választási bizottság vagy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja A jogorvoslati fórumok a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A bizottság döntése elleni kifogást a fővárosi, megyei bíróság bírálja el. Döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A területi választási bizottság által elbírált panasz ellen benyújtott kifogásról az európai parlamenti választáson az Országos Választási Bizottság dönt. Határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Választási eljárásban hozott bírósági döntés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye A kifogás benyújtása A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen! A kifogásnak tartalmaznia kell, a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a 33