GAZDÁSZATI TÁJÉKOZTATÓ CSENDŐRÖRSÖK RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DIENES ANDOR

Átírás

1 I l\ Hm ii:! GAZDÁSZATI.11/ TÁJÉKOZTATÓ CSENDŐRÖRSÖK RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DIENES ANDOR G. FŐHADNAGY, A SZOMBATHELYI M. KIR. CSENDÖRÖRSPARANCSNOK-ISKOLA OKTATÓTISZTJE KÉZIRAT HELYETTI KIZáRÓLAG AZ ÖRSPARANCSNOK ISKOLA HALLGATÓI SZáMilRAI I TANSEGÉDLET mm MARTINEUM KÖNYVNYOMDA RT. SZOMBATHELY 'ff III i ) i.ff''i^ iii' I :nim Us

2 TARGVNUTATÓ Oldal Ágyneműtísztántartási átalány 18 Alapilletmények (gazd. átalány) 17 Általános tömeg 63 Általános tömeget terhelő portó 42 Átalányok (őrsökön) H Átalány számlakönyv 19 Átalányozott menetlevél 31 ÁtköltÖzkÖdési átalány 37 Átköltözködési ingóságok 37 Becslés 72 Becsült cikkek igénylése 70 Bérelt laktanyák tatarozása 56 Berendezési leltár 58 Berendezési tárgyak selejtezése 60 Bérletek meghosszabbítása 55 Bérleti szerződés 55 Betegszállításnál előfogat 33 Bútorbér 12 Céllövészetnél elöfogat 34 Családi pótlék 8 Csendőrség! Közlönyök bekötése 43 Csendörségi Lapok bekötése 44 Csendörségi pótdíj 7 Dohányíelvételi napló 14 Dohány nyugt a 14,,Ebböl"-rovat 26,,Ehhez"-rovat 26 Egyéb" családtagok 9 Élelmezési jegy és ellenjegy 46 Élelmezési pénzátalány 7 Élelmicikkszállítási átalány 22 Elhaltak tömegbeli cikkei 70 Elhaltak tömegvagyona 64 Ellátatlanság 8 Elöíogati díj 35 Elöíogatok 33 Előirányzás 66 Érempót díj (vitézségi) 14 Expressz-levelek 42 Fizetési fokozatok Fizetési jegyzék Fogdafütési átalány Fogdahelyiségek ágynemükészlete után járó átalány Fogdavilágítási átalány Fogházba átadottak felruházása Fogolykíséretnél elöfogat Fokozati illetmény (gazd, átalány) Fűtési átalány FütÖanyagjárandóság Gazdasági átalányok Géperejű jármüvei költözködés Gépkocsik Gyermektartásdíjak Gyógykezelés kórházon kívül Gyógyszerköltségek Hajók Havizsold Helybeli átköltözködés Hivatalos küldemények felruhá Ideiglenesen vezényeltek zása Illetmények kifizetése Irodai átalány Irodavilágítási átalány szállítása Karhatalmi segédleti költségek 27. Kéménytiszto^atási költségek Kézipoggyász díjak Kincstári laktanyák tatarozása Kíséreti díj Kórházba menők felruházása Kórházi ápolási költségek Köitözködési utazások Költözködési elöfogat Közgazdálkodásha átírható átalányok Külszolgálat" vezénylési pótdíj szempontjából Oldal GAZDASZATI TÁJÉKOZTATÓ CSENDÖRŐRSÖK RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTOTTA : DIENES ANDOR G. FŐHADNAGY, A SZOMBATHELYI M. KIR. CSENDÖRÓRSPARANCSNOK-ISKOLA OKTATÓTISZTJE KÉZIRAT HELYETTI KIZURÖLAG AZ ÖRSPARANCSNOK ISKOLA HALLGATÓI SZAMARAI TANSEGÉDLET Faárigazolvány 17 Fegyverzet pótlása 61 Féláru jegyváltásra jogosító vasúti igazolvány 32 Felmondási jog biztosítása 52 Fizetési előleg 23 Lábbeli készítési költségek ' Lakbérosztályok ^ Laktanyabérek - Laktanyákkal szemben támasztott kívánalmak Laktanyatisztogatási átalány 1 Foljlalésa a háisó borílékoídolon. MARTINEUM KÖNYVNYOMDA RT. SZOMBATHELY

3 7S983 ORSZ. SZÉCHENYI-KÖNYVTÁR Növedéknapló Bevezetés. Ez a tájékoztató nem az illetmények gyűjteménye és nem ölel fel minden gazdászati vonatkozású eljárási módozatot, hanem elsősorban gyakorlatias tájékoztatást nyújt olyan ügyekben: a) amelyek a legtöbb őrsön tehát főleg gyalogos külőrsökön gyakorta előfordulnak; h) amelyekben az őrsök elölj áró parancsnokságaiktól eseienkinti részletes útmutatást nem kapnak. Olyan illetmények, járandóságok, illetve teendők, melyeknek kifejezetten örsbeli vonatkozásai nincsenek, ismertetve nem lesznek, A csendőrőrsök anyagi ügyeinek intézését, gazdászatkezelését különálló utasítás szabályozza. Ennek az utasításnak, melynek elnevezése: Gazdászatkezelési utasítás a m. kir. csendőrőrsök számára" (Cs. 13,) az érvényben lévő pontjai mérvadók az őrsök gazdászati ügyeinek ellátásánál. Kiegészíti ezt az utasítást az illetményekre való igény és azok kimérete tekintetében az llletékszabályzat, valamint tömegügyek szempontjából az Ideiglenes ruhagazdálkodási utasítás. (Cs 14,) Ez a három gazdászati utasítás van az örsökre kiadva. A csendőrségnél a gazdászati, számviteli és nyilvántartási tennivalókat a gazdászati szervek végzik és pedig: a) a központi gazdasági hivatal (Budapesten elhelyezve); bj a törzs gazdasági hivatalok (kerületi parancsnokságok székhelyén, kerületi parancsnokságoknak alárendelve); c) az osztály gazdasági hivatalok (osztályparancsnokságok székhelyén, osztályparancsnokságoknak alárendelve), A gazdászatkezelési ügyek központi vezető szerve: a m. kir. belügyminisztérium VI bl] fcserídőrségi szolgálati) osztálya. A ruházati, szerelvényi, laktanyaberendezési cikkek biztosítására és elosztására hivatott központi szerv: a m. kir. csendőrségi felszerelési anyagraktár, Budapesten.

4 Az a gazdászatkezclési szerv, amely legközelebbi kapcsolatban van az őrsök gazdászati lennivalóival; az osztály gazdasági hivatal. Ha ebben a tájékoztatóban csupán gazdasági hivatal" van felemlítve, az alatt az illetékes osztály gazdasági hivatalt, a felemlített parancsnokságok alatt mindig az őrs illetékes parancsnokságait, míg a csendőr" elnevezés alatt minden ténylegesen szolgáló legénységi állományú egyént kell érteni. Általános gazdászatkezclési tudnivalók. Az Őrsök pénz- és anyagkezelési tennivalói nagy általánosságban két csoportra oszlanak; aj az Örs pén^-, terményanyagjárandóságainak, illetmények, valamint a ruházati cikkek igénylése. Az elhasznált szerelvény, fegyverzet, lőszer és berendezési cikkek pótlása iránti intézkedés és b) fenti járandóságok, illetmények, illetve cikkek szétosztása, illetve kifizetése, esetleg kezelése, nyilvántartása, vagy elküldése. Hivatalos Az igénylés beadványokban, vagy jelentésekben történik, kezeíése. ^ nyilvántartás, a pénzeknél számlakönyvekben, naplókban; míg a cikkeknél és tárgyaknál leltárakban történik. A pénzek kifizetését, vagy a cikkek átvételét az okmány megfelelő rovatában igazolja az átvevő, esetleg erről nyugtát ad. A kézbesítendő pénzeket pénzkézbesítő könyvvel :kell átadni, még akkor is, ha a felvett összegről a felvevő egyébként nyugtát is ad. Hivatalos pénzek scz őrsre posta útján érkeznek és pedig; csekken, vagy postautalványon, A csekk a pénzküldés korszerű eszköze. Az őrsre főleg a gazdasági hivatal küld csekk útján pénzt, mert a gazdasági hivatalok csekszámlákkal rendelkeznek. Ugyanis postatakarékpénztári csekk útján mindenki kaphat pénzt de már utalni csak a^ utalhat, akinek a postánál csekkszámlája van. Mivel az őrs nem rendelkezik ilyen csekkszámlával igy a hivatalos pénzeit postautalvánnyal küldi el. i^enzek elküldésénél az uulványszelvényre mindig rá keli vezetni, hogy a pénznek mi a rendeltetése. (Például: Szabó Pál őrmester kórházápolási költsége, IX. 16-tól 30-ig.) Hivaalos pénzek átvételét a. utalvány hátlapján bár az őrs pénzto b^ottsaganak kell -- az őrs címnyomójának ráhelyezése mellett - igazolm, azonban hivatalos péntek feladójaként már nem az őrs pénztári bizottságát, hanem magát az őrsparancsnokságot kell megnevezni. Az őrs pénztári bizottsága az őrs hivatalos pénzeit kezeli és két tagból áll. Ezek: 1. az örsparancsnok és 2. a mindenkori közgazdálkodásvezetö. A pénztári bizottság a^ elszámolás alá eső pénzeket a pénztartó asztalban őrzi, mely at örsirodában van elhelyezve; két zárral és mindegyik zár 2 2 kulccsal van ellátva. Az egy-egy zárhoz tartozó kulcsokat a pénztári bizottság tagjai őrzik, ügyelvi: arra, hogy a kulcsok egymás között nehogy felcserélődjenek. Ha valamelyik pénztári bizottsági tag a'z örsállomásról eltávozik, akkor a kulcsot annak a csendőrnek adja át, aki helyettesítésére van hivatva. A két zár kulcsainak sohasem szabad egy ember kezébe kerülni s éppen ezért, ha mindkét pénztárbizottsági tag eltávozik járőrszolgálatba indulás esetében is és a laktanyában csak egy csendőr marad, akkor a kulcsokat magukkal tartoznak vinni. Ha a kulcsok valamelyike elveszne, úgy ezt az osztályparancsnokságnak be kell jelenteni. Üj zár felszerelésének és új kulcsok beszerzésének költségeit az viseli, aki a kulcsot elvesztette, A pénztári bizottság tagjai a hivatalos pénzek helyes kezeléséért és a pénzek meglétéért fegyelmileg és anyagilag egyetemlegesen felelősek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az önmaguk, hanem a pénztári bizottság másik tagjának cselekményéből, vagy mulasztásából bekövetkező károkért is felelősséggel tartoznak. Pénztá bizottsá

5 I. Rész. Illetmények és járandóságok. Gyakran tapasztalható, hogy a csendőr az illetmény és az illeték elnevezéseket összecseréli, egyiket a másik helyett használja, A két elnevezés két különböző dologra vonatkozik: az illetmény az díjazás, fizetés, amit az állam ad a tényleges alkalmazottainak, míg az illeték az államnak járó lerovás bizonyos többnyire értékátruházási ügyletekkel kapcsolatban. (Például nyugtabélyegilleték = az az okmánybélyeg, amit a nyugtákra kell ráragasztani,) Tehát amíg az illetmény az államkincstárnak kiadást, addig az illeték éppen ellenkezőleg a kincstárnak bevételt jelent. Ebben a tájékoztatóban az illetmények és járandóságok két csoportra vannak osztva. És pedig: aj azok a személyi illetmények, valamint azok az átalányok, melyeket az őrs a fizetési jegyzékével igényel. Ugyanitt vannak tárgyalva azok a levonások is, melyek-et az őrs a fizetési jegyzékébe állít be; bj más, esetenkint járó illetmények, melyeket az őrs a fizetési jegyzéktől függetlenül igényel. Ugyanitt vannak tárgyalva az esetenkint elszámolandó költségek, valamint az igények, A) Személyi rendszeres illetmények, az ors átalányai és a levonások. Rendszeres illetményeknek nevezzük őrsök szempontjából nézve azokat az illetményeket, melyeket a csendőr rendfokozatához mérten egyforma összegben, minden hónapban a kezéhez kap. Ezek: 1. a havizsold, 2. a csendőrségi pótdíj, 3. az élelmezési péntátalány, 4. a családi pótlék, 5, a személyi potlek 6. a szállásilletmény. Fentieken kívül a meghatározott VI ezségi érmek után vitézségi érempótdíjak vannak megállapítva s végül a dohányzó legénységnek havonta mérsékelt áru dotianyilletményre van igénye. Van még egy illetmény, mely havi illetménye a csendőrnek tatlil R Í l t '''''' '"-^áilletmény. Ezt lásd a Tájékoz- Havizsold. A legénység alapilletménye. Kifizetése havonkint előre történik. Kiszabata nemcsak a rendfokozattól, hanem a rendfokozaton belül még fizetési fokozattól is függ. Alhadnagynál és tiszthelyettesnél 3, míg törzsőrmesternél és csendőrnél 2 fizetési fokozat van. Előléptetéseknél mindenki a legalacsonyabb fizetési fokozatba lép, a magasabb fizetési fokozatokba való besorolás alhadnagyoknál és tiszthelyetteseknél 3, míg törzsőrmestereknél és csendőröknél 2 évi várakozási idö után történik. Csendőrségi pótdíj. Felszámítása mindenben hasonló a havizsoldhoz. Kiszabata szintén rend- és fizetési fokozatok szerint van megállapítva. Élelmezési pénzátalány. Felszámítása hasonló ugyan az előbbi két illetményhez, de kiszabata nemcsak rend- és fizetési fokozattól, hanem állomáshelytől is függ, amennyiben Budapesten nagyobb, míg vidéken kisebb kiszabat jár, A havizsold, csendőrségi pótdíj és élelmezési pénzátalány havi kiszabatai; Rendfokozat Alhadnagy Tiszlhelyettes TÖrzsőrmesJe^ őrmester Csendőr Próbacsendőr -''^ ':'^ '.- 'ü 0 l II. III. I. n. m. I- II. - I. II. - H avi Havi zsold Csend őrségi pótdíj ki szabat Élelmezési pénzálalány Buda-1 Vidépestenj ken p e n g ő Összesen Budapesten Vidéken ~

6 Ellátatlan Ság. Családi pótlék..,.^^.^_ Ez az illetmény a csendőr családtagjai után jár, ha erre igényjogosultak. A családipótlékot nem minden családtag után lehet felszámítani, hanem csak a családfővel közös háztartásban és egy fedél alatt élö törvényes feleség és törvényes, vagy törvényesített édes gyermekek s mostohagyermekek után. Azonban az ilyen gyermekek után is csak az esetben jár családipótlék, ha; az alhadnagy gyermeke a huszadik, más legénységi rendfokozatú egyén gyermeke a tizenhatodik életévét még be nem töltötte és a gyermek ellátatlan. Ellátatlannak nevezzük az olyan gyermeket általában akinek nincs olyan állása, foglalkozása, alkalmazása, jövedelme, keresete, természetbeni (pld. ruha, élelem, gabona, stb.) javadalmazása, alapítványi elhelyezése, ösztöndíja, vagy zsoldja, melynek pénzbeli, vagy természetbeni értéke a havi 32 pengőt eléri. De nem jár családipótlék a gyermek után akkor sem, ha a gyermek megnősül, vagy férjhez megy, valamint akkor sem, ha a csendőr mostohagyermeke az elhalt édesapja után esetleg nevelési járulékot kap, mint közalkalmazott árvája. Külön élö feleség után családi pótlék akkor sem jár, ha a férj tartásdíj fizetésre van kötelezve. Ellenben jár a családipótlék a csendőrrel közös háztartásban élö feleség után akkor is, ha a feleségnek magánjövedelme, vagy keresete van {pld. varrónő). Ha azonban a csendőr felesége közalkalmazott, vagy mint volt közalkalmazott ellátásban részesül (pld. tanítónő, vagy nyugdíjas tanítónő), akkor nem jár utána családipótlék. A családípótlék, mindig a családfő illetménye, tehát a gyermekek után járó családipótlékot mindig az apa a csendőr után lehet csak felszámítani, Ha az anya is családípótlékra igényjogosult közalkalmazott, akkor az ö állása után nem jár családi pótlék a gyermekekre. Tanulmányi A belügyminiszter úr azonban a 16, illetve 20. életév be-íp család^ pot-töltése után is engedélyezhet családipótlékot a gyermek után, ha a gyermek kiváló" eredménnyel folytat tanulmányokat, akár mint valamelyik nyilvános tanintézet vagy valamelyik katonai tanintézet rendes és fizetéses tanulója, illetve hallgatója, vagy olyan hazai nyilvános tanfolyam hallgatója, mely 8 művészi, vagy kenyérkereseti foglalkozásra készíti elő s amely évente egyfolytában legalább 8 hónapig tart, vagy valamely hazai nyilvános tanintézetbe beiratkozott magántanuló. A gyógyszerész-hallgatók kötelező gyógyszertári gyakorlatának idejére szintén engedélyezhet családi pótlékot a belügyminiszter úr. Az ilyen családípótlék engedélyezésének előfeltétele a tanulmányoknak kiváló" eredménnyel való folytatása.,,kiváló" eredmény alatt azt kell érteni, hogy annak a gyermeknek, aki alsó-, vagy középfokú iskola tanulója (elemi iskola,, polgári iskola, gimnázium, reálgimnázium, tanítóképző-intézet, felsőkereskedelmi iskola, felsőipari iskola stb.) a kötelező főtantárgyaknak legalább a feléből a legjobb osztályzatot kell kapnia a bizonyítványában. A nem' kötelező rendkívüli tantárgyak, valamint az ú. n. melléktantárgyak (testgyakorlás, szépírás, ének stb.) figyelembe nem lesznek véve. Amennyiben a kötelező főtantárgyak száma páratlan, a gyermek után családi pótlékot ki lehet fizetni akkor is, ha a gyermek az említett tantárgyaknak csak a kisebb feléből nyerte a legjobb osztályzatot. Ha a gyermek azonban egyetemet, vagy főiskolát végez, akkor elegendő az, ha a vizsgatárgyakból kellő időbeni és bármilyen eredménnyel lekollokvál, illetve a kötelező vizsgáit (alapvizsgát, szigorlatot stb,) az előírt időben és bármilyen eredménnyel leteszi. Gyógyszerész-hallgatóknak a gyógyszertári gyakorlat ideje alatt azt kell igazolni, február és július hónapokban hogy a gyakorlati idő alatt kiváló szorgalmat és magaviseletet tanúsítottak. A kiváló eredmény igazolásául a gyermek legutolsó iskolai bizonyítványát, vagy annak hiteles másolatát, a tanulmányok folytatásának igazolásául pedig az iskolai látogatási bizonyítványt kell a kérelemhez becsatolni. Ebben ki kell terjeszkedni arra is, hogy a gyermek az intézettől nem-e részesül havi 32 pengőt elérő, vagy meghaladó készpénz, vagy természetbeni kedvezményben;, A kérelemnél' igazolni kell azt is, hogy a tanulmányokat folytató gyermek ellátatlan. A kérelemhez végül csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is, A tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folyjtatását évente két ízben kell igazolni és pedig: a tanévközi (félévi) és az évvégi bizonyítvány felterjesztésével. A belügyminiszter úr különös méltánylást érdemlő esetekben Egyéb engedélyezhet még családipótlékot a következő családtagok után is: családtagok a) a 16, illetve 20. életévet már betöltött törvényes, törvényesí- családi tett, vagy mostoha gyermek után; pótléka.

7 Kiszabat, b) a csendőr törvényes édesapja, vagy édesanyja után; c) a csendőr teljesen árva, törvényes unokája után; d) a csendőr nevelt gyermeke után, ha ez vérrokona; e) a csendőr örökbefogadott gyermeke után. Ha azonban a csendőr ilyen rendkívüli családipótlék engedélyezését kéri, úgy igazolnia kell a következőket: 1, Az a családtag, aki után a családipótlék folyósítását kéri engedélyezni: teljesen munka- és kcresetképtelen, teljesen vagyontalan, semmiféle jövedelme, vagy keresete, nyugdíja, kegydíja, bármilyen című ellátása nincs, valamint nincs olyan a családipótlék folyósítását kérő csendőrnél közelebbi rokona, vagy hozzátartozója sem, aki eltartására elsősorban volna kötelezve; 2, a családi pótlék folyósítását kérelmező csendőr és felesége teljesen vagyontalanok, hogy illetményein kívül a kérelmezőnek nincs más jövedelme, vagy keresete. Háztartásában nincs más önálló keresettel bíró családtag és azt a családtagot, aki után a családipótlék folyósítását kéri, egyedül, minden támogatás nélkül, állandóan maga tartja el, s az vele közős háztartásban él. A kérelmezőnek az ily családtag munka- és keresetképtelenségét közhatósági (honvéd, csendőr) orvosi bizonyítvánnyal, míg a többi feltételeket helyhatósági (községi elöljárósági) bizonyítvánnyal kell igazolni. Egy csendőregyén csak egy ilyen ú, n. egyéb" családtag után kaphat családi pótlékot. Feleség utáni családipótlék annak a hónapnak a kezdetétől jár, amelyben a férj a megtörtént házasságkötést bejelenti, a gyermekek utáni családipótlék pedig annak a hónapnak a kezdetétől, amelyik hónapban a gyermek született, feltéve, hogy a családfő ar gyermek születését 30 napon belül bejelentette. Viszont megszűnik a családi pótlék élvezete akkor, ha az eddig felsorolt előfeltételek bármelyike megszűnik, vagy az igényjogosult feleség, illetve gyermek meghal, A családipótlék kiszabata a következő: alhadnagyoknál; az igényjogosult (tehát a fenti előfeltételeknek megfelelő) első két gyermek után havi 13 P 60 fillér, a harmadik és a^on felüli gyermekek után havi 18 pengő; egyéb legénységi rendfokozatú egyéneknél: az igényjogosult első két gyermek után havi 12 P 40 f, a harmadik és azon felüli gyermekek után havi 16 P 50 fillér, A családipótlékra vonatkozó minden változást a családfő jelentse be azonnal a kerületi parancsnokságnak. (Születés, haláleset, ellátottság beállása, törvényes életkor elérése, házasságkötés, házastársi közösség megszűnése stb,) Oly változásoknál, melyek a polgári anyakönyvezésnél is bejelentés alá esnek. a polgan anyakönyvi okmányokat a jelentéshez csatolni kell. Kétes esetekben (pld. az ellátottság, illetve ellátatlanság kérdéseinél) leghelyesebb a bejelentést döntés végett megtenni, mert a bejelentés elmulasztásából adódó illetéktelen kifizetésekért a családi pótlékot felvevő családfő anyagi, fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. Személyi pótlék. E^ különbözeti illetmény, melyben csak azok részesülnek, akik az évi június hó 30-ig érvényben volt szabályok szerint ideiglenes pótlékot kaptak és az illetményrendezéskor összilletményük kevesebb lett volna, mint volt az ílletményrendezés előtt. Ezek a régi és az új illetmények közötti különbözetet személyi pótlék címén átmenetileg megkapják. Szállásilletmény. Minden csendőrnek igénye van tisztességes és hivatásának Természet Ez természetbeni illetmény, és pénzbeli váltságot csak akkor ad a kincstár, ha természetbeni lakás rendelkezésre nem áll. megfelelő szállásra, laktanyában, vagy csendőrségí bérszobák- lyezés. ban. És pedig; minden nős altisztnek 1 szobából, 1 konyhából, 1 fáskamrából, vagy pincéből és 1 padlásból álló lakás jár; nőtlen őrsparancsnok az őrsírodában lakik; az őrs nőtlen beosztottjainak laktanyaszerű közös elhelyezésre van igényük; ha a beosztottak között nőtlen tiszthelyettes is van, és a laktanyában külön szoba nem áll rendelkezésre úgy a többi legénységgel lakik együtt laktanyaszerü közös elhelyezésben. Ha a nős altiszt családja legalább három tagból áll (a családfőn kívül), vagy legalább két gyermekük él velük közös háztartásban, úgy az előírt egy szobán felül még egy szoba használata engedélyezhető a részére. Ezért a külön szobáért a nős altiszt térítést nem fizet, azonban ez nem illetmény, hanem engedmény, melynek használata csak akkor engedélyezhető, ha a második szoba természetben rendelkezésre áll.

8 A lakbér kiszabata a rendfokozattól, a családi pótlékok számától és az örsállomáshelytöl függ. A rendfokozatok lakbér szempontjából kettesével vannak csoportosítva, ami azt jelenti, hogy a lakbér csak minden második előléptetésnél emelkedik, ha sem az állomáshelyben, sem a csaldádipótlékok számában nem állott be változás. Ugyanis a családipótlékok száma befolyással van a lakbér kiszabatára: kettő, vagy ennél kevesebb családi pótlékkal rendelkezők kisebb, míg három, vagy ennél több családipótlékkal bírók nagyobb kiszabatot kapnak. Végül függ a lakbér kiszabata az állomáshelytől is: valamennyi őrsállomáshely a hat lakbérosztály valamelyikébe tartozik. Hogy melyik őrsállomáshely melyik lakbérosztályba tartozik, az az 1. számú mellékletből 1. számú, '.r. melléklet állapítható meg. Bútorbér. önbérelt lakásnak kincstár rendelkezésére bocsátása Rendfokozat Alhadnagy és liszlhelyclles Törzsőrm. és őrmesler Csendőr és prb. csendőr Egy havi lakbér kiszabata: 1 2 vagy kevesebb 3 vagy több családi pótlék élvezeténél lakbérosztály után pengőben _ A laktanyaszerű közös elhelyezésben lakó nőtlen legénység helyiségei bútorozva vannak, míg a nősök, akik kincstári, vagy kincstár által bérelt épületekben vannak elhelyezve bútorozatlanul kapják lakásukat. Mindazoknak, akiknek bútort nem ad a kincstár tehát azoknak is, akik természetbeni lakás helyett lakbért kapnak bútorbér illetékes, melynek havi kiszabata minden állomáshelyen 21 fillér. Lakbérben részesülő tehát nem kincstári lakásban lakó nősök a bérelt lakásuk felmondásáról saját maguk tartoznak gondoskodni. Ha új állomáshelyre való áthelyezésük esetén az áthelyezési parancs tudomásulvétele és az áthelyezés időpontja kozotti időköz nem lenne elegendő arra, hogy az áthelyezés napiara lakásuk bérletét felmondják és a lakás tulajdonosa - a helyi lakbérleti szabályrendeletre hivatkozva - a felmondást 12 el sem fogadja, akkor a lakásukat arra a legközelebbi időpontra kell felmondani, amelyre a tulajdonos az érvényben lévő lakbérleti szabályrendelet alapján köteles a felmondást elfogadni. Az áthelyezés, illetve a lakás esetleges későbbi kiürítése és az elfogadott felmondás időpontja közötti időre a lakást a bérbevevő csendőr a kincstár rendelkezésére bocsáthatja. A bérelt lakásnak a kincstár rendelkezésére bocsátása alat'í* azt kell érteni, hogy a fenti esetekben a lakás bérét az elfogadott felmondás időpontjáig nem az áthelyezett csendőr, hanem az osztály gazdasági hivatal fogja a tulajdonosnak kifizetni. Abban az esetben, ha a bérbevevő csendőr magasabb bért fizetett a lakásáért, mint amennyi a lakbérilletménye, úgy a kincstár csupán az illetményszerű lakbért fogja a tulajdonosnak megfizetni. Ha pedig a tényleg fizetett bér a lakbérilletménynél alacsonyabb, úgy nem az illetményszerü lakbért, hanem az eddig fizetett bért kapja meg a tulajdonos a kincstártól. A lakásnak legalább egy szobából, egy konyhából, egy fáskamrából, vagy pincéből és egy padlásból kell állania, hogy azt illetménys'zerűnek minősíthessük. Ha valamelyik lakrész hiányozna, úgy az erre eső hányad értékét a lakást átvevő kincstár a tulajdonosnak járó bérből levonja. Ez esetben természetesen a bérlő tartozik a tulajdonosnak megfizetni az eredeti lakbérrel szemben mutatkozó különbözetel. A bérelt lakásnak a kincstár rendelkezésére bocsátása mindig jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzökönyvet felvevő bizottság tagjai: az átadó, vagyis az, aki a lakását a kincstár rendelkezésére bocsátja; az átvevő, vagyis az, aki a lakást a kincstár nevében átveszi (ez tiszti parancsnokságok székhelyén mindig tiszt, szakaszszékhelyen a szakaszparancsnok, külőrsök székhelyén az őrsparancsnok), végül a lakás tulajdonosa, A jegyzőkönyvnek feltétlenül tartalmaznia kell, hogy a lakás mely nappal lett a kincstár rendelkezésére bocsátva, mennyi a lakás egy havi bére és az átadó.által meddig van kifizetve, a felvett bér alacsonyabb-e, vagy magasabb, mint az illetményszerű lakbér, mikorra fogadta el a tulajdonos a felmondást, milyen helyiségekből áll a lakás, és értékesítésére milyen intézkedések lettek téve. (Például: a lakás azonnali kiadására vonatkozó hirdetés" kifüggesztése a lakás kapujára.) A jegyzőkönyvet, melynek mintáját a 2, számú melléksiámű let mutatja a kerületi parancsnoksághoz kell felterjeszteni, melléklet. szolgálati úton, 13

9 Mivel a kincstár a rendelkezésére bocsátott lakást sokszor nem tudja értékesíteni, így ebből jelentős károk származhatnak. Éppen ezért tartsa kötelességének minden lakbérben részesülő csendőr a lakása kibérlésénél lehetőleg írásban kikötni azt, hogy áthelyezése esetén a tulajdonos a felmondását azonnali hatállyal elfogadja. Gyakorlatilag is be van igazolva, hogy a vidéki lakástulajdonosok a nös csendörök ily kikötését mindig méltányolják és elfogadják. 7. Vitézségi érempótdíj.* Legénységi vitézségi' érmek után minden hó 1-én, előre a következő pótdíjak illetékesek: a) a legénységi arany vitézségi éremmel kítüntetteknek havi 20 P h) I. osztályú ezüst vitézségi éremmel legalább három ízben kitüntetteknek havi _ 10 P c) L osztályú eiüst vitézségi éremmel két ízben kitüntetteknek havi» 5 P 8. Mérsékelt áru dohány. Minden dohányzó legénységi rendfokozatú egyénnek igénye van havonta 8 csomag csomagonkint 100 gramm súlyú límitó pipadohány felvételére, melynek ára a legénység részére mérsékelten van megállapítva; jelenleg csomagonkint 16 fillér. A mérsékelt áru dohányt csak a felvevő maga használhatja el, azt sem eladni, sem másnak átadni nem szabad. Nem dohányzók részére a mérsékelt áru dohányt felvenni tilos. A mérsékelt áru dohányt és pedig az egész havi dohányszükségletet az Örs a dohánytőzsdékben veszi fel nyugta ellenében. A dohánynyugtát az őrsparancsnok írja alá és a gazdasági hivatal főnöke láttamozza. A dohány kiszolgáltatásáról az őrs dohányfelvételi naplót ve^et, melyet minden év utolsó napján lezár és a gazdasági hivatalhoz felterjeszt. Átalányok. Átalányok azok az illetmények, melyek meghatározott kiadások fedezésére szolgálnak, azonban a felvevők a felhasználásukról időszaki elszámolásokat nem terjesztenek fel. kajleslu^jfrf/^^^^^^^^^^ 14 *^^"^^^"^ -- ^^"- ^^ igényjogosult Egy gyalogőrs átalányai a következők: 1. Irodai átalány. 2. Irodavilágítási átalány. 3. Fűtési átalány. 4. Gazdasági átalányok: a) laktanyatis^togatási átalány; b) laktanyavilágításí átalány; c) ágynemű tisztántartási átalány; d) szalmazsáktöltési átalány; e) fogdahelyiség ágyneműkészlete után járó átalány. (Csak ott, ahol fogda van.) Lovas és vegyes őrsök fentieken kívül még a következő gazdasági átalányokban részesülnek: f) lóápolási és ístállókarbantartási átalány; g) lovasai ásí átalány. 5. Végül azok az őrsök, amelyek legénységi fogdákat tényleg kezelnek, még a következő fogdaátalányokat kapják; a) fogdafűtési átalány; b) fogdavilágítási átalány. Irodai átalány. Rendeltetése: az örsiroda vezetéséhe'z szükséges papír, írószerek és irodai kellékek beszerzése. Ebből kell beszerezni azokat az előírt nyomtatványokat is, melyeknek ára sem a javadalmazás, sem a gazdasági átalány terhére el nem számolható, illetve a legénység saját pénzén való beszerzése nincs megengedve, (L.! 9. sz. mellékletetí) Ezt az átalányt az őrsparancsnok kapja kézhez és ő kezeli. Elszámolást nem kell erről vezetni, azonban az őrsiroda minden előírt irodai cikkel mindig el legyen látva, örsparancsnokváltozás esetén a régi őrsparancsnok adja át az újnak, at irodaátalánynak a^t a hányadát, ami az átadás napját követő naptól a hónap végéig terjedő időre esik, viszont az új őrsparancsnok köteles a tényleg meglévő papíroskészletet, írószereket és nyomtatványokat megegyezés útján átvenni. Az osztály- és szárnyparancsnoki székhelyen lévő őrsirodák számára haví 3 P 48 f, míg más őrsökön havi 2 P 32 f irodai átalány jár.

10 2, Irodavilágítási átalány. Rendeltetése: az örsiroda világításából felmerülő költségek fedezése. Az örsirodát az őrsparancsnok világítja, tehát ő is veszi fel azt az átalányt. Az esetben azonban, ha az őrslaktanyába villanyvilágítás van bevezetve és az őrsirodának külön árammérője nincs, hanem az örsiroda villanyégője a közgazdálkodás árammérő órájához van kapcsolva, úgy leghelyesebb, ha az örsparancsnok az irodavilágítási átalányt teljes egészében átadja a közgazdálkodásnak. Az irodavilágítási átalány csak a téli hónapokra jár, még pedig október 16-tól április 15-ig. Havi kiszabata; 2 P 32 f. Fűtési átalány. Rendeltetése; az őrsiroda és legénységi lakószobák fűtéséből adódó költségek fedezése. Fűtőanyag Tulajdonképpen nem fűtési átalány járna az őrsöknek, ' hanem fütőanyagjárandóság, tehát nem pénzösszeg, hanem famennyiség. Ez a fűtőanyagjáramióság a fütendő helyiség ablakainak a száma szerint van megállapítva. És pedig: Fűtési átalány összege. egy ablakos szobára téli hónaponkint 330 kgr. kétablakos szobára téli hónaponkint _._ 440,, háromablakos szobára téli hónaponkint 545,, négy, vagy többablakos szobára téli hónaponkint 655,, tűzifa. Téli hónapok alatt az október 16-a és április I5-e közötti hónapokat kell érteni, ' '^'-W^'^ Mivel az illetékes famennyiségnek központi beszerzése és az őrsökre való kiszállítása nehézkessé tenné az őrsöknek fűtőanyaggal való ellátását, így a kincstár a természetbeni járandóság helyett pénzbeli váltságot ad. Ez a pénzbeli váltság: a fűtési áfalány. Hogy milyen összegű fűtési átalány jár egy-egy szoba után. az mindig attól függ, hogy az őrsállomáshelyen mi a piaci ára egy köbméter kemény tűzifának, befuvarozási, felvágatási és elrakási költséggel együtt. Ebből kilogrammokra átszámítva ~ megállapíthatjuk, hogy a szobaablakok száma szerinti famennyiség után milyen pénzbeli váltság jár havonta. 16 Például; kérdés, hogy egy örsállomáson, ahol egy köbméter kemény tűzifának az ára fuvar, vágatási és elrakási költségekkel 10 pengő, mennyi lesz a havi fűtési átalánya 1 egyablakos szobának. Kiszámítás: egy köbméter kemény tűzifát 423 kg-maí kell számolnunk, tehát ezen az örsállomáson 1 kg kemény tűzifának az ára: 1000 ; 423 = 2.4 fillér. Egyablakos helyiség után 330 kg, fa illetékes havonta, tehát a kérdéses szoba fűtési átalánya: 330X2.4 = 792 fillér, vagyis 7 P 92 fillér lesz, A szobák után járó fűtési átalányt az kapja kézhez, aki a szobákat fűteni tartozik; az őrsíroda fűtési átalányát tehát az őrsparancsnokok, míg a legénységi szobákét a közgazdálkodás. Ha azonban az őrsirodát a közgazdálkodás fűti, akkor az őrsparancsnok adja át az őrsiroda után járó fűtési átalányt teljes egészében a közgazdálkodásnak. A fűtési átalányok összegét nem az őrs számítja ki, hanem a gazdasági hivatal s azt a belügyminiszter úr engedélye után kifizeti. Az őrsnek a fűtési átalányok megállapításánál nincs más tennivalója, mint a községi elöljáróság által kiállított ú. n. Faárigazolvány^-nyal igazolni azt, hogy mi a piaci ára az Faárőrsállomáson egy köbméter kemény tűzifának, fuvarozási, vága- ^éazolvány. tási és elrakási költségekkel együtt. Ezt a Faárigazolvány"-t akkor kell felterjeszteni a gazdasági hivatalhoz, amikor az őrsöket a belügyminiszter úr körrendeletileg erre a Csendörségi Közlöny útján utasítja. 4. Gazdasági átalányok. Rendeltetésük általában: őrs mindennapi, belső életével kapcsolatos egyes kisebb és máshonnan el nem számolható kiadások fedezése. A gazdasági átalányok két csoportra oszlanak. És pedig: alapilletményekre és fokozati illetményekre. A gazdasági átalányok alapilletményei azok, melyek az őrsök részére létszámra való tekintet nélkül egyforma kiszabatban járnak. Ezzel szemben a gazdasági átalányok fokozati illetményei azok, amelyek kiszabata létszámhoz igazodik. Az alábbi elosztás az alap- és fokozati illetmények szerinti tagozódást szemlélteti, 17

11 Alapilletmények. Minden Örs részére: I a) Laktanya tisztogatási átalány. bj Laktanyavilágítási átalány. Csak lovas Gazdasági átalányok őrsöknek: c) Szalmazsáktöltési átalány a lóápoló után. Csak azoknak az őrsöknek, ahol fogda van: d) Fogdahelyiségek ágyneműkészlete után járó átalány, Fokozat! illetmények. I Minden őrs részére: I o) Ágynemű tisztántartási átalány. f) Szalmazsáktöltésí átalány. Csak lovas őrsöknek: g) Lóvasalási átalány, h) Lóápolási és istálló karbantartási átalány. a) A laktanyatisztogatási átalány rendeltetése: az őrslaktanya folyosóinak, udvarának, esetleg ha van fogdahelyiségének takarításából, a seprők beszerzéséből s a petróleumlámpák meggyújtásából felmerülő költségek fedezése. Kiszabata: havi 4 pengő. b) A laktanyavilágítási átalány rendeltetése: az őrsön egy egész éjjelen át égő lámpa világítási költségeinek fedezése. Kiszabata; téli hónapokban vagyis október 16-tól április 15-ig 3 P 20 f, míg nyári hónapokban ennek fele: 1 P 60 f havonta, c) Szalmazsáktöltési átalány a lóápoló után csak a lovas és vegyes őrsöknek jár. Rendeltetése: a lóápoló szalmazsákjának új- és utántöltéséhez szükséges ágyszalma bevásárlása. Kiszabata: évi 2 P. d) Fodgahelyiségek ágyneműkészlete után járó átalány csak azoknak az őrsöknek jár, ahol fogda tényleg van. Rendeltetése: a fogdahelyiség takaróinak tisztítása és a fogdái szalmazsákok új- és utántöltéséből felmerülő kiadások fedezése- Kiszabata: minden fogdái ágynemükészlet után évi 2 P 10 f. Ezt az átalányt minden év január hó 1-én fizeti ki a gazdasági hivatal az őrsnek. ^) Ágynemű tisztántartási átalány rendeltetése: az őrsökre kiadott lepedők és vánkoshéjak - minden csendőr részére 4 18 lepedő és 2 vánkoshéj van az őrsön mosatási költségeinek fedezése. Téli hónapok alatt havonta egyszer, nyári hónapok alatt havonta kétszer kell ágyneműeket mosatni. Az átalány kiszabata: havonkint és fejenkint 39 fillér, a rendszeresített létszám után számítva. f) Szalmazsáktöltési átalány rendeltetése: a legénységi szalmazsákok új- és utántöltéséhez szükséges ágyszalma bevásárlása. Kiszabata: havonkint és fejenkint 17 fillér, a rendszeresített létszám után számítva. g) Lóvasalási átalány csak átoknak az őrsöknek jár, ahol tényleg vannak lovak. Rendeltetése: a szolgálati lovak vasalásából felmerülő költségek fedezése. A szolgálati lovak patkolását szerződésileg kell biztosítani (Örsg. kez. ut. 53. sz. melléklet) és a szerződés szerinti díjakat a gazdasági átalányból kell kifizetni. A szolgálati lovak helyes vasalásáért az őrsparancsnok felelős. Az átalány kiszabata: minden rendszeresített ló után évente 23 pengő. Havi részletekben van folyósítva, h) Lóápolási és istállókarbantartási átalány szintén csak lovas és vegyes őrsöknek járó átalány. Rendeltetése: lóápoló, vagy istállószolga tartásából felmerülő költségek fedezése. Kiszabata: minden tényleg meglévő ló után napi 40 fillér. Ha egy őrsön a tényleg meglévő lovak száma ötnél kevesebb, úgy az öt ló után megállapított lóápolási és istálló karbantartási átalány jár az Örsnek. Gazdasági átalányok kezelése. A gazdasági átalányok egy átalánycsoportot alkotnak s közös előjegyzésben az átalányszámlakönyvben lesznek az őrsön nyilvántartva. Az átalányszámlakönyvet az őrsparancsnok vezeti és azt ^*alány- az átalánypénzkészlettel együtt az őrs pénztartó asztala- könyv, ban a pénztári bizottság őrzi. Az átalányszámlakönyvet a naptári év első napjával kezdjük vezetni és az év utolsó napjával lezárjuk, vagyis a bevételből levonva a kiadást, kimutatjuk a pénzmaradványt. Évközben az átalányszámlakönyvet csak szemlélő előljáró rovancsolásánál és őrsátadásoknál kell lezárni. Lezárásoknál a maradvány összegét betűvel is le kell írni. Az átalányszámlakönyv tételeit folytatólagosan vezetjük, az év elejétől az év végéig. Az első tétel tételszám nélkül mindig az előzö évi Zárlat maradványának bevételezése lesz. 19

12 Az átalányszámlakönyvnek vannak bevételi és kiadási tételei. Bevételi tétel csak az előző évi maradvány és a havonta leadott és egy összegben bevezetendő gazdasági átalányok összegei lehetnek. A gazdasági hivatal a gazdasági átalányokat a fizetési jegyzéken adja le az őrsnek. Kiadási tételek: a közgazdálkodás javára szintén egy tételben átírt átalányösszegek, a gazdasági átalány terhére beszerzett cikkek, tárgyak, vagy végzett munkálatok fejében kiadott összegek lehetnek. Átírás a köz- A közgazdálkodásba átírható gazdasági átalányok: a lak- ^^f^^ tanyaíisztogatási, laktanya világítási és ágynemű tisztántartási átalányok. Az átalányok fejében természetesen a közgazdálkodás tartozik viselni azokat a kiadásokat, melyeknek fedezésére az átalányok rendszeresítve lettek. Mivel a gazdasági átalányokból 60 pengő pénzkészletet tartalékolni kell, így csak at esetben írhatók át a közgazdálkodásba ezek az átalányok teljes egészükben, ha az átalánypénzkészlet a 60 pengőt eléri, míg ellenkező esetben csak a fenti átalányok fél összege írható át. Az átalányokat a hónap végén kell átírni a közgazdálkodásba. Okmányolás, Okmányolás"-na.k nevezzük azt az eljárást, mikor egy kiadási, vagy bevételi tételhez olyan okmányt mellékelünk, amely igazolja a kiadás, vagy bevétel megtörténtét. Az átalányszámlakönyv bevételi tételeit okmányolni nem kell, csupán a közgazdálkodás javára átírt átalányösszegek kivételével a kiadási tételek lesznek okmányolva a pénzt felvevő által adott nyugtával, amelyen a pénztári bizottság is igazolja a kifizetés megtörténtét. Ha a beszerzés az osztályparancsnokság parancsa alapján történt, úgy a kiadási tételhez a vonatkozó osztályparancsot is csatolni kell eredetben. (Ilyenkor az iktatókönyv Megjegyzés" rovatába írjuk be, hogy a parancsot az átalányszámlakönyv melyik tételéhez csatoltuk.) A gazdasági átalány terhére történő nyomtatványok beszerzésénél nem kell a beszerzésre engedélyt kérni az osztályparancsnokságtól. Az átalányszámlakönyvben éppen azért, mert hóvégi lezárások mncsenek -- minden bevételi, vagy kiadási tétel után ki kell mutatni a maradványt az utolsó függőleges rovatban. Ebbe a rovatba irt utolsó maradványnak - lezárásoknál - mindig egyeznie kell a lezárásnál kimutatott Marad^-rovat összegével. a. sídmú ^^ átalányszámlakönyv vezetését és lezárását a 3. számú melléklet. ^^Ileklet szemlélteti. 5. Fogdafűtés. 20 Fogdaátalányok. a) Fogdafűtési átalány azoknak az őrsöknek jár, amelyek fogdát tényleg kezelnek. Kiszabata: egy fogdahelyiség után napi 24 fillér, de csak a téli hónapokban október 16-tól április 15-ig és akkor is csak azokra a napokra, amelyeken a fogda a szárnyparancsnokság igazolása szerint tényleg el volt foglalva. A fogdát a fogdakezelő őrs közgazdálkodása fűti, tehát az veszi fel a fogdafűtési átalányt is, nyugta ellenében. Havonta utólag van kifizetve. b) Fogdavilágítási átalány szintén azoknak az őrsöknek jár, amelyek fogdát tényleg kezelnek. Kiszabata a fele a fogdafütési átalánynak: napi 12 fillér. A téli és nyári hónapokban egyaránt jár, de csupán azokra a napokra, amikor a fogda szárnyparancsnokság igazolása szerint valóban el volt foglalva. Felvétele, kifizetése ugyanaz, mint a fogdafűtési átalányé. 6, Szállítási átalányok. Fogdanlágítás Az alábbi két átalány az eddig ismertetett átalányoktól eltérő jellegzetességekkel rendelkezik. Mindkét átalányra nézve jellemző, hogy csak bizonyos körülmények fennállása esetén illetik meg az őrsöt. a) Vízhordási átalány azoknak az őrsöknek illetékes, ame- Vízhordási lyeknek a laktanyájában ivásra és főzésre alkalmas jó ivóvizet átalány. tartalmazó kút nincs és a szükséges vizet legalább 500 lépés távolságból kell behordani a laktanyába. Ma már a vízhordási átalány folyósításának szükségessége alig merülhet fel, mert az Örslaktanyák kibérlésénél és kincstári laktanyák építésénél a kincstár feltétlenül gondoskodik arról, hogy a laktanya udvarán jó ivóvizet tartalmazó kut legyen. Az Örs is ha felsőbb parancs alapján az örskörletben új laktanyaépület után kell puhatolnia mindig tartsa szem előtt ezt a kívánalmat. Az esetben, ha vízhordási átalány folyósítása mégis szükséges és indokolt, úgy az őrs jelentse ezt az osztályparancsnokságnak, de az erre Vonatkozó felterjesztést nem az őrs, hanem a kerületi parancsnokság fogja megtenni. Az őrsnek csupán a felterjesztéshez csatolandó okmányokat (a víz szállítására vállalkozó egyén nyilatkozata, a jutányosság és távolság igazolása, a vegyvizsgálati lelet) kell az osztályparancsnokság parancsa szerint előterjeszteni. Az átalány folyósítását a belügyminiszter úr engedélyezi, a gazdasági hivatal a fizetési jegyzékkel havonta leadja és az Örs fizeti ki a vízhordásra vállalkozónak nyugta ellenében, 21

13 Élelmicíkk- b) Élelmicikkszállítási átalány azoknak az őrsöknek jár, szállitási melyek állomáshelyén a slzükséges hús és a fontosabb élelmiszerek be nem vásárolhatók. Az esetben, ha ennek az átalánynak a folyósítása szükségesnek és indokoltnak látszik, úgy az őrs jelentse ezt az osztályparancsnokságnak. A továbbiakat a vízhordási átalányhoz hasonlóan az osztályparancsnokság intézi, 7. Hivatalos küldemények szállítása. A hivatalos küldemények szállítási díja elnevezésileg sem tartozik az átalányok közé, de a folyósítása iránti teendők sok tekintetben hasonlóak az előző két átalányéhoz. Amelyik örsön, vagy annak közvetlen közelében postahivatal nincsen, ott scz őrshöz posta útján érkező, valamint posta útján elküldendő hivatalos küldemények szállítását szerződésileg kell biztosítani, A szerződéskötést az osztályparancsnokság kezdeményezi. Az őrsnek csupán a szállítási díj, illetve a szerződéskötés engedélyezéséhez szükséges okmányokat (a küldemények szállítására legjutányosabban ajánlkozónak a nyilatkozatát, melyet a községelőljárósággal kell záradékoltatni a szállítási díj jutányosságára, valamint az őrs és a postahivatal közötti távolságra nézve, továbbá helyhatósági bizonyítványt a vállalkozó megbízhatóságáról) kell az osztályparancsnokság parancsa szerint felterjeszteni, A szerződéskötést és a szállítási díj folyósítását a belügyminiszter úr engedélyezi. A gazdasági hivatal által havonta utólag leadott díjakat az őrs fizeti ki a szállításra vállalkozónak, nyugta alapján. Az őrs lehetőleg azt a közeget hozza a küldemények szállítására javaslatba, aki az örsállomáson a hatóságok és a község által egyébként IS levélhordásra van alkalmazva. Levonások az illetményekből. Azok a levonások, amelyek rendszeresen illetve nem rendszeresen, de viszonylag a leggyakrabban szerepelnek az ors fizetési jegyzékén, a következők; Nyugdíj- a) Nyugdíjjárulék fejében le kell vonni legénységnél haí"" ^' vonta a havizsold és a csendőrségi pótdíj együttes összegének 1%-át, Nyugdíjjárulékot csak a végleg felvett legénység illetményeiből kell levonni, a próbacsendőrökéből nem. A nyugdíjjárulékok összege rend- és fizetési fokozatok szerint a következő: Alhadnagy Tiszthelyettes Törzsőrmester Örmesler Csendőr Rendfokozat fgf-f^í yvi?-^»air '^taoznics'" Fizetési fokozat 11. III. II. III. Nyugdíjjárulék Pengő fillér ^0 Tartásdíjak fejében lefoglalható a zsold és zsold jellegével bíró illetmények egyharmad része, cj Fizetési előleg fejében a legénységnek őrmesteri rendfokozattól felfelé egyhavi, vagy kéthavi havizsoldjuknak és csendörségi pótdíjuknak megfelelő előleget engedélyezhet a kerületi parancsnokság, melyet egyhavi előlegnél hat hónapi, illetve két havi előlegnél tizenkéthónapi egyenlő és egymás után következő részletben kell az Őrs fizetési jegyzékébe beállítva az illetményekből levonatni. Fizetési előleg iránti kérelmet szolgálati úton a kerületi parancsnoksághoz kell felterjeszteni, azonban ily előlegben csak az részesülhet, aki betegség, családi körülmények, vagy anyagi csapás folytán, de teljesen Önhibáján kívül került szorult anyagi helyzetbe s aki szolgálatának minden tekintetben megfelel. Két- bj Nő- és gyermektartásdíj-részletek fejében havonta azt Nö-és gyér az összeget kell a tartásdíj fizetésére kötelezett csendőr illetményeiből való levonásra beállítani, melyet a bíróság a legénymektartás díjak. ségi egyén feleségét, vagy házasságon kívül született gyermekét illetőleg megítél s amelynek összegéről a gazdasági hivatal ahol a tartásdíjak előjegyzése történik az őrsöt értesíti Fizetési előleg.

14 havi fizetési előleg kérése esetén a kérelmezőnek vagy orvosi bizonyítvánnyal, vagy más elfogadható módon igazolnia kell a kéthavi előleg feltétlen szükségességét. Minden legénységi állományú egyén fizetési előleg iránti kérelméhez egy nyilatkozatot köteles csatolni, melyben beleegyezik abba, hogy a megállapított részletek illetményeiből levonassanak, A nyilatkozatot 2 tanú is aláírja. Az engedélyezett fizetési előleget a gazdasági hivatal jegyzi elő és az őrsöt az osztályparancsnokság értesíteni fogja a havi részletösszegek nagyságáról. Fizetési jegyzék szerkesztése. Az őrsök által felterjesztett fizetési jegyzékekben igen gyakran fordulnak elő hibák, habár a fizetési jegyzék hibátlan Összeállítása csak a gondosságon múlik, mert sem az egyes rovatok kitöltése, sem azok összegezése különösebb gyakorlatot, vagy rátermettséget nem kíván, A fizetési jegyzék az az okmány, amelyben az őrs a havi személyi rendszeres illetményeket és az átalányokat igényli. Szerkesztése a következőképen történik: Először beírjuk a fizetési jegyzékbe az abba szereplők neveit és rendfokozatait. Az őrs fizetési jegyzékében szerepelni fognak: a) azok, akik az őrs élelmezési állományába tartoznak; b) akik szolgálattétel végett az őrsre vannak vezényelve és ott kapnak illetményt; c) az őrsről elvezényeltek, ha nem is ott kapnak illetményt. Növedék és -^-Z őrs állományába tartozókat mindig fel kell venni a fizefogyaték. tési jegyzékbe, akkor is, ha máshol vannak ideiglenesen beosztva s illetményeiket nem az őrsön kapják. Ilyenkor azonban csak a nevét és rendfokozatát kell felvenni, az illetményeit nera és az átvétel elismerésére szolgáló rovatban meg kell jegyezni, hogy hol van az élelmezési állományba tartozó csendőr. (Pld.:,,1938 május í6-a óta ideiglenesen az egri őrsön."] Ha pedig egy csendőrt elsöizben veszünk fel a fizetési jegyzékbe, akkor ugyanebbe a rovatba be kell jegyezni, hogy honnan és mikor lett beosztva az Örsre. Akkor, ha egy csendőr az őrs élelmezési állományából fogyatékba kerül, vagy a vezényelt anyaörsére bevonul, úgy nevét és rendfokozatát illetményei beírása nélkül ~ a legközelebbi fizetési jegyzékbe még egyszer és utoljára fel kell venni s az átvétel elismerésére szolgáló rovatban 24 fel kell tüntetni, hogy milyen módon került fogyatékba. fpid.; 1938, június 15-én a parádi őrsre helyezve", vagy;,,1938. július 7-én meghalt" stb,) A fizetési jegyzékben szereplők névsorának beírása után Személyi először is a személyi rendszeres illetményeket vezetjük be a nietményck. megfelelő rovatokba. Az illetmények bevezetésénél az előző havi fizetési jegyzék adataira támaszkodunk, figyelembe ^ kell vennünk azonban az esetleges változásokat. A változásokat a legutóbbi fizetési jegyzék felterjesztése óta megjelent állományparancsok tartalmazzák. Ilyenek lehetnek: rendfokozatokban való előlépések, magasabb fizetési fokozatokba való besorolások, családipótlékok számában beállott változások: nősülés, gyermekek születése, halálesetek, törvényes életkor betöltése, ellátottság beállása, családipótlék újabb folyósítása, stb. Személyi rendszeres illetményekben beálló változások csak akkor vezethetők át az őrs fizetési jegyzékén, ha ezek állományparancsilag ; le vannak tárgyalva, A személyi rendszeres illetményeket a megfelelő rovatban összegezzük (első Összesen" rovat), Most következik a levonások beírása; bevezetjük a nyugdíj- Levonások, járulékok havi összegét, az esetleges illetményelőlegek részleteit és az ílletményletiltások stb. részösszegét, ha vannak ilyenek az őrsön. A levonásokat összegezzük (második Összesen" rovat), A szaklapokra és egyházi adókra vonatkozó megengedett levonásokat nem itt állítja be az őrs, hanem azokat a fizetési jegyzék hátsó oldalán lévő,,ebből" rovatnál jegyzi elő levonásra a gazdasági hivatal, A következő kitöltendő rovat az úgynevezett nettó-rovat." Ez nem más, mint az első és második,,összesen" rovatok közötti különbözet, A,,nettó"-rovathoz most hozzá kell még adnunk az őrs irodai átalányt. Ezt az átalányt az őrsparancsnok illetményeinél kell beállítani. Ha a második.^összesen" rovathoz hozzáadjuk ezt az átalányt, úgy megkapjuk a fizetési jegyzék,,öszszesen kifizetendő" (tehát harmadik,.összesen") rovatát, ami a fizetési jegyzék utolsó függőleges rovata. A névrovatban közvetlenül az utolsónak beírt név után Átalányok. ezután sorban megnevezzük azokat az átalányokat, melyek az őrsöt, illetve az őrsparancsnokot illetik meg és a megfelelő rovatokba való bevezetés után azokat az,,összesen kifizetendő" rovatban összegezzük. Végül kitöltjük a fizetési jegyzék legalsó vízszintes rova- 25

15 tát (negyedik Összesen"-rovat), ami úgy történik, hogy az Összes függőleges rovatoszlopokat összeadjuk. A vízszintes Összesen"-rovatsor utolsó rovatában az ú. n. próbasarokban" - kiszámított összegnek ugyanannak kell lenni, mint az utolsó függőleges oszlop tételeinek összeadásából nyert eredmény nek- A fizetési jegyzék tisztázati példányát keltezés, az örsparancsnok általi aláírás és cínmyomóval való ellátás után Felterjesz' Úgy terjesszük fel a gazdasági hivatalhoz, hogy az oda a kifi- *^s- zefésf megelőző hó 5-ig megérkezzék, (Pld.: a február havi fizetési jegyzéket január 5-re,) Ehhez" és A gazdasági hivatal a fizetési jegyzékeket átvizsgálja és Ebből." azoknak utolsó lapoldalára még rávezeti azt, hogy az,,összesen kifizetendő" rovatban feltüntetett illetményeken felül még milyen illetmények, illetménymaradványok, vagy járandóságok lettek az őrsre leadva (ez az Ehhez" rovat), illetve ezekből még mi lett levonva ( Ebből"-rovai). Ezután a kifizetést meg- ; előző hónap végén a fizetési jegyzéket az őrsre leadja. Az őrs a hónap első napján (vagy, ha ez a nap ünnep, úgy az előtte lévő napon) kifizetés végett csekken meg fogja kapni a fizetési jegyzék,,ehhez" és,,ebből"-rovat hozzáadása, illetve levonása utáni végösszegét. Kifizetés. Őrsön az illetményeket az őrsparancsnok és két csendőr fizeti ki. Nagyobb létszámú őrsökön leghelyesebb minden egyes beosztott illetményét egy-egy névvel ellátott borítékba helyezni s így osztani szét a felvételre jogosultak között. Az átvevő az illetménye átvételét a fizetési jegyzéken vezeték- és keresztnevének, valamint rendfokozatának aláírásával igazolja. Az őrs átalányait a pénztári bizottság veszi át. Távollevők illetményének felvételét azonban a pénztári bizottság a fizetési jegyzéken \ nem nyugtázhatja, hanem erről a távollévő köteles külön nyűg- ' tát adni, amit a fizetési jegyzékhez kell csatolni. A távollevő az első Összesen" rovatban kimutatott összeg felvételét nyugtázza. Kifizetési záradék. Az illetmények kifizetését végző bizottság a fizetés megtörténte után a fizetési jegyzék első lapoldalára a következő zára- \ dékot vezeti rá: \..Hogy a fizetési jegyzékben feltüntetett illetmények és járandóságok jelenlétünkben - - ' fizetve, igazoljuk." a mai napon tényleg ki lettek Kelt, 26 A két bizottsági tag aláírása. Öpk. aláírása. Az eredeti fizetési jegyzéket és ennek a másolatát (amelyre azonban nem kell rámásolni az,,ehhez" és,.ebből" rovatot) Fizetési 1 ^^^ visszater- a következő havi fizetési jegyzékkel és a dohánynyugtával jesztése. egyidejűleg az őrs felterjeszti a gazdasági hivatalhoz. A 4. számú melléklet egy 6 fő rendszeresített létszámmal 4. számú rendelkező gyalogos őrs fizetési jegyzékét szemlélteti. melléklet B) Esetenkint járö illetmények, esetenkínt elszámolandó költségek. Igények. Fenti címben összefoglaltakból azok, amelyek felszámításának, vagy elszámolásának szükségessége általában gyakran merül fel az őrsökön, a következők; 1. Vezénylési pótdíj. 2. Vezényeltetési pótdíj. 3. Kíséreti díj. 4. Szolgálati utazásoknál járó illetmények. 5. Portóköltségek. 6. Távirati és távbeszélő költségek. 7. Nyomtatványbeszerzési költségek. 8. Közlönyök és lapok bekötési költségei. 9. Kórházi ápolásra való igény. 10. Gyógyszerekre való igény. 1. Vezénylési pótdíj. Vezénylési pótdíj akkor jár a csendőrnek, ha állandó állomáshelyétől távol, 12 órán túl terjedő külszolgálatot teljesített. Külszolgálat" alatt értjük őrsökön: Kül a) minden szolgálati lappal vezényelt járőrszolgálatot; b) céllövészetre való összpontosítást; ej egyéb okokból való összpontosítást. Karhatalmi segédletek (pld.: a bíróság felhívása folytán teljesített elővezetés, végrehajtásokhoz való kirendelések, szabadlábon hagyott elítéltek bekísérése, katonaszökevények át-

16 adása stb.) vezénylési pótdíj szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a rendes külszolgálat. Vezénylési pótdíj a laktanyából való elindulástól a laktanyába való bevonulásig jár és pedig minden teljes 12 óra után 1 adag. Kiszabata adagonkint; Kiszabat. Alhdgy és thtts részére 1 P 40 f Törm. és őrm, részére 1 P 20 f Csendőr részére 1 P f Próbacsendőr részére 0 P 70 f Vezénylési Vezénylési pótdíj csak az állandó állomáshelytől távol töltött külszolgálatok után jár, ami azt jelenti, hogy sem helyi szolgálatoknál, sem az örsállomáshelyen töltött pihenők után fel nem számítható. -^ vezénylési pótdíjakat az őrs vezénylési pótdíj kimutapótdíj ki- tással igényli. A gyakorlatban kétféle vezénylési pótdíj kimutatás mu a aso. ^^^. nagyalakú és kisalakú kimutatás. Mindkét kimutatás rovatai egyformák, azonban amig a nagyalakú kimutatásba azokkal a szolgálatokkal kapcsolatos vezénylési pótdíjakat kell beállítani, amelyeket a csendőrségi javadalmazás térít meg (az őrs rendes és ellenőrző járőrszolgálatain kívül ide tartoznak mindazon s-zolgálatoknak a vezénylési pótdíjai, mely szolgálatokat a csendőr ~ bár felhívás folytán a közbiztonság és a rend fenntartása érdekében teljesít: körözött egyének bekísérése, képviselőválasztásokkal, leventék elővezetésével kapcsolatos szolgálati ténykedések stb.), addig a kisalakú kimutatásba azoknak a szolgálatoknak a vezénylési pótdíjait kell beállítani,' amelyet az őrs kifejezetten íelhívás folytán ~ de nem kifejezetten az általános közbiztonság és rend fenntartása érdekében -- teljesít. (Elrendelt elővezetések, szabadlábon hagyott elítéltek bekísérése, végrehajtásokhoz és árverésekhez való kirendelések stb.) A felszólított szolgálatok fejében járó vezénylési pótdíjakról -- ha azok nem a nagyalakú kimutatásba lesznek felvéve - mmden egyes szolgálat után külön kisalakú kimutatást kell szerkesztem. Ugyanazon hatóság (idegen hatóság) felhívása folytan teljesített szolgálatok vezénylési pótdíja azonban egy kmutatasba IS beállíthatók. Felszólított szolgálatoknál csatolni kell a felbvast a vezénylési pótdíj kimutatásához. füzetíir^^'l^^n i^^^"^^' ^^^"^^tások rovatait a szolgálati havi- Íeze ii''",^'" *^^''**^"^- ^ ^^"^"^^^-^ - h-ap elejétől kezdve vezetjük, a hónap vegén összegezzük s az örsparancsnok által 28 aláírva a szárnyparancsnoksághoz felterjesztjük, úgy hogy a kimutatás lezárását követő hónap 5-ig oda megérkezzen, A szárnyparancsnokság a vezénylési pótdíj kimutatásokat a gazdasági hivatalnak küldi s a gazdasági hivatal utalja ki csekken az őrsnek a havi vezénylési pótdíjak helyes Összegét. Utazásokkal kapcsolatos vezénylési pótdíjakat nem a vezénylési pótdíj kimutatásba kell beállítani, hanem mindig az utazási számadásba kell felszámítani. Szakaszparancsnoki székhelyeken lévö őrsökön a szakaszparancsnoknak járó itt nem részletezett vezénylési pótdíjakat amenynyiben a szakaszparancsnok nem szerkesztett utazási számadást az Örs vezénylési pótdíj kimutatásaiba kell felvenni. Vannak olyan szolgálati utazások, ahol az utazó csendőrnek vezénylési pótdíj jár, de csak az útban töltött időre. Ezek: aj orvosi megvizsgálás, felülvizsgálat, vagy leszerelés végett behívottak, valamint b) elméleti kiképzésre, alhadnagyi vizsgára és képességvizsgálatra berendelt csendőregyének utazásai. A nősülni szándékozó csendörök részére, akik az előírt orvosi bizonyítvány megszerzése, illetve orvosi megvizsgálásuk végett a kerület székhelyére utaznak: menetlevél nem állítható ki s így részükre vezénylési pótdíj sem számolható fel, mivel ez az utazás nem a szolgálat érdekében történik. Az alhadnagyi vizsgára berendelt tiszthelyettesek részére a Szombathelyen állomáshelyüktől távol töltött minden egyes naptári napra tiszthelyettesi rendfokozatnak megfelelő vezénylési pótdíj illetékes: tehát fejenkint és naponkínt 1 P 40 fillér, A vezénylési pótdíj kimutatás rovatainak kitöltését az 5. s számú "számú melléklet szemlélteti. melléklet. 2. Vezényeltetésí pótdíj. A vezényeltetésí pótdíj csak elnevezésben hasonlít a vezénylési pótdíjhoz, de kiszabatban és az illetékesség kérdéseinél nincs hasonlóság a két illetmény között. A ve'zényeltetési pótdíj ugyanis az állandó állomáshelyükről ideiglenesen más állomáshelyre vezényelt csendörök illetménye. Általában ideiglenesnek nevezünk egy vezényeltetésí akkor, ha az három hónapon nem terjed túl, ellenkező esetben tartós (a vezényeltetést elrendelő parancs mindig közli az őrssel, hogy a vezényeltetés tartós, vagy ideiglenes). Tartós vezényeltetés illetmények szempontjából egyenlő az áthelye'zéssel, tehát tartós vezényeltetések tartama alatt nem kap a csendőr külön Vezénylési pótdíj az utazás alatt.

17 illetményeket, ellenben ideiglenes vezényeltetések tartama alatt a vezényelt vezényeltetési pótdíjat kap, melynek napi kiszabata: nősök részére az illetékes napidíj fele, nőtlenek részére a napidíj egynegyede. A vezényeltetési pótdíjat havonta utólag a gazdasági hivatal fizeti ki. a vezényelt nyugtája ellenében; illetve ha a vezénylés rövidebb ideig tart a vezényelt által felterjesztett utazási számadásba kell beállítani. Kiséreti díj- Oltalmi kíséreteknél és szállítmányfedezeteknél (Szút pont) a fedezetet igénybevevők részéről kilométerenkint a fedezetet nyújtó minden egyes csendőr részére 27 fillér kíséreti díj fizetendő. A kíséreti díjat a fedezetet igénybevevő nyugta ellenében átadja az őrsparancsnoknak, aki azt a kíséretet teljesítő csendőröknek fizeti ki. Vissza jövetelnél csak akkor lehet kíséreti díjat fizettetni, ha nemcsak oda, hanem visszafelé is történik kíséret. Ha a visszatérés nincs kísérettel összekötve, akkor ha a kíséretre legalább két csendőr lett vezényelve az örsparancsnok írjon elő a visszajövetelre rendes járőrszolgálatot. Ha a kíséretet csak egy csendőr adja, akkor ennek a legrövidebb úton kell visszatérni az őrsre, 4. Szolgálati utazásoknál járó illetmények. Szolgálati utazásnak nevezzük a szolgálat érdekében tett utazásokat. Az őrs szempontjából nézve ezek feloszlanak; ügyködési utazásokra és költözködésí utazásokra. Az ügyködési és költözködésí utazások közötti lényegi különbség az, hogy amíg ügyködési utazásoknál az alkalmazási helyről (örsállomásrólj elutazó csendőr szolgálati működésének bevégzésével visszatér alkalmazási helyére, addig a költözkodesi utazásoknál a csendőr új állomáshelyre való költözködés celjaból utazik, tehát régi alkalmazási helyére nem tér vissza. Altalános tudnivalók. n.,f't^'"*''! ""f ^ szolgálati utazásnál a csendőr harmadik kocsiosztályon utazhatik és pedig vagy.^átalányozotr' menetlevéllel. amikor jegyet nem vált, vagy pedig a vasúti jegypénztárnál készpénz ellenében váltott jeggyel. A vasúti költségek átalányozása alatt azt kell érteni, hogy Átalányoa szolgálatilag utazó csendőr nem vált jegyet, hanem a szabályszerűen kiállított és bal felső sarkán Érvényes szolgálati utazásra vasúti menetjegy nélkül" záradékkal ellátott menetlevél jogosítja fel az utazásra. Átalányozott menetlevél csak legénységi állományú és egyenruhában utazó csendőregyének számára állítható ki, csendőrségi szolgálati ügyekben tett utazásoknál. Nem állítható ki átalányozott menetlevél olyan utazásoknál, melyet a csendőr idegen hatóságok (bíróságok, ügyészek stb.) külön felhívására, ezek érdekében tesz. Bíróságok, hatóságok által elrendelt nyomozásokkal, képviselőválasztásokkal, hatósági orvosok támogatásával, körözött egyének elfogása és bekísérésével, leventék elővezetésével kapcsolatos utazásoknál átalányozott menetlevelet kell kiállítani. Viszont elrendelt elővezetéseknél, szabadlábon hagyott elítélt bekísérésénél, végrehajtásokhoz és árverésekhez való kirendeléseknél történő utazások alkalmával a csendőr jegyet vált. Ha a csendőr bár felszólítás folytán kifejezetten a közbiztonság, és a rend fenntartása érdekében teljesít karhatalmi segédszolgálatot, akkor átalányozott utazásra jogosító menetlevelet kell a részére kiállítani, mert ezek a költségek a csendőrségi javadalmazást terhelik. A csendőrség által kísért nem csendőr egyének átaiányozottan nem utazhatnak, ugyancsak nem terjed ki az utazási költségek átalányozása a családtagok utazásaira, még akkor sem, ha a családtag a kincstár terhére utazik. (Pld.: költözködéseknél.) Ezek részére jegyet kell váltani és annak árát az utazási számadásba felszámítani. Ha a járőrszolgálat közben váratlanul vasúton kényszerülnek utazni a járőr tagjai, úgy menetlevél helyett a,,szolgálati /ap"-pal utazhatnak átalányozottan. Minden magyar vasútvonalon utazhat a csendőr átalányozva, kivéve az alábbi vonalakat: a) Budapesti Helyiérdekű vasutak (HÉVJ bj Debrecen Nyírbátori vasút;

18 32 A Győr Sopron Ébenfurti Vasút gyorsmotorvonataira (sínautóbuszaira) nem terjed ki az átalányozás. egyváltás Ha a csendőr vasúton való szolgálati utazásánál az eddig 'ismertetett okok bármelyike folytán nem utazhat átalányozott menetlevéllel, úgy jegyet vált és ennek árát a vasúti pénztárnál ^ készpénzben megfizeti és ezt a menetlevélen elismerteti, illetve, ^ ha a csendőr jegykiadásra be nem rendezett megállóhelyen száll fel a vonatra, akkor a menetjegy árát a kalauznak fizeti ki, aki ezt a menetlevélen (esetleg szolgálati lapon) elismeri. ejáró be- Vérbajban szenvedő csendőrök rászére, akik az Örsről utaznak egek uti- be valamely kórházba utókezelésre nem állítható ki átalányozott öltségei, menetlevél, hanem ezek a felmerült utazási költségeiket esetrőlesetre szabályszerűen elszámolhatják. Fogkezelésre járó csendőrök részére sem átalányozott menetlevél, sem utiköltségtérítés nem illetékes. asúti arc- Menetjegy váltásnál minden legénységi állományú egyén gazolvány. a csendőr és próbacsendör rendfokozatúak kivételével csak féljegyet (111. kocsiosztály) váltson, mert egész jegyet a kincstár terhére elszámolni nem lehet, tekintettel arra, hogy őrmestertől, felfelé minden csendőrnek igénye van kedvezményes félárú jegy váltására jogosító vasúti arcképes igazolványra. EgésZ jegy csak a csendőr és próbacsendőr szolgálati utazásai után számítható fel. Ennek a vasúti arcképes igazolványnak az igénybevevő csendőr által fizetett és az államvasutaknak járó térítési díját (az államvasutaknál "a családfő után ; évi 8 P) a csendőr az év folyamán teljesített első és fizetett szolgálati utazásáról szerkesztett utazási számadásába beállíthatja, tehát a kincstár terhére felszámíthatja, de csak akkor, ha a) szolgálati utazásnál vette tényleg igénybe és a kincstár javára a kedvezményt; b) valóban menetjegyváltására volt kötelezve, tehát nem utazhatott átalányozottan, ' Családi pótlékban részesülő családtagok után a féláru menetjegy váltására jogosító vasúti arcképes igazolvány szintén kiváltható, de ennek a fejében fizetett térítési díjak a kincstár terhére még az esetben sem számolhatók el, ha a családtag a kincstár költségén utazik, (Pld,: átköltözködési utazásoknál,} Szolgálati utazásoknál ha az utazás nem átalányozottan tőrtént az utazó az illetékes menetjegy árát az utazási számadásába állítsa be a kincstár terhére való felszámítás végett. Vasutak. Vasúti utazásoknál a csendőr személy-, vegyes-, vagy motorvonat harmadik kocsiosztályán utazhatík. Gyors- és tehervonatot a csendőr csak különösen sürgős szolgálati utazásoknál és feltétlenül indokolt esetekben vehet igénybe, aminek szükségessé- gét az utazást elrendelő parancsnok igazolja az utazási számadáson, A gyorsvonatra is érvényes menetlevelet a kiállító parancsnokság Gyorsvonat használatára is érvényes" záradékkal látja el, körbélyegzővel és parancsnoki aláírással megerősítve. Gőzhajókon a csendőr II. osztályú helyen utazhatik szolgálatilag, vagy ha ilyen a hajón nem volna, úgy a harmadik Hajók. (fedélzeti) helynek megfelelő viteldíj jár. Személygépkocsi csak előzetes belügyminiszteri engedéllyel Személygépkocsi. vehető igénybe szolgálati utazásnál. Kivételt képez, mikor a csendőr szolgálati utazásánál csak igen indokolt esetekben sürgősen kénytelen a személygépkocsit használni; ez esetben a felmerült költség elszámolására a feltétlen szükségesség indokolásával utólagosan kell a belügyminiszter úr engedélyét kikérni. Villamos vasúti költségeket a Budapesten nyomozási ügyek- ^^j^f^ü^' ben ügyködő és a csendőrség összekötő tisztjénél való megjelenésre kötelezett járőrök számíthatnak fel és pedig; személyenkint kettő-kettő darab villamos átszállójegy, valamint az ügyködéssel kapcsolatban valóban és szükségszerűen megváltott villamosjegyek árát. Ennek szükségességét a járőr menetlevelén a csendőrség összekötő tisztje igazolja. Egy előfogat 4 legénységi egyén részére illetékes szolgálati Elöfogafok utazásoknál. Sürgős őrsmegerősítéseknél és összpontosításoknál ha ugyanazon községből, ugyanazon időben több csendőrnek kell előfogaton útbaindulni, ^ minden öt legénységi egyén részére jár egy előfogat. Az előfogatoknak a különböző szolgálati utazásoknál való felhasználására nézve az őrsök szempontjából támpontul szolgálhatnak a következők; Előfogat vehető igénybe (ott ahol vasúti, vagy gőzhajó összeköttetés nincs); betegeknek gyógyintézetbe szállításánál; sürgős szolgálati utazásoknál; ígénybevehető az elöfogat távolabb eső helyen való fellépés és gyors őrsmegerősítés elodázhatatlan szükségessége, valamint törvénysértők gyors üldözésének feltétlen szükségessége esetén is. (Törvénysértő üldözése esetén előfogatot használhat a csendőr akkor is, ha vasút, vagy gőzhajó közlekedés van ugyan, de előfogatfal a cél gyorsabban érhető el,) Ha egyébb olcsóbb közlekedési eszköz nincs, ügy általában igénybevehető előfogat minden olyan szolgálati utazásnál, amely után utiköltségtérítés (átalányozott utazásra jogosító menetle- 33

19 vél) illetékes, ha az elöfogattal megteendő út távolsága úgy oda, mint visszautazásnál külön-külön hét- és félkilométernél több. A csendőrséé 'által elfogott, elővezetendő egyéneknek a hatósághoz való kísérésénél előfogat csak akkor vehető igénybe, ott, ahol vasúti, vagy gözhajóösszeköttetés nincs ha a kíséret 10 kilóméternél nagyobb távolságra történik. Az elővezetendő egyén igazolt menetképtelensége esetén azonban rövidebb távolságra is igénybe lehet venni elöfogatot. Ennek szükségességét azonban az utazási számadáshoz csatolandó orvosi bizonyítvánnyal mindenkor igazolni kell. Céllövészetre való utazásoknál csak 15 kilóméternél nagyobb távolságokra jár előfogat, amennyiben nincs olcsóbb közlekedési eszköz. Céllövészetre tehát 15 kilóméter távolságon belül, a legénység akkor is gyalog köteles menni, ha az örsállomás a céllövészet helyével vasúttal vagy gőzhajóval közvetlenül volna összekötve. Költözködési utazásoknál elöfogatot vehet igénybe a költözködő az átköltözködési ingóságok szállítására akkor, ha: a) a költözködési utazás kiinduló és végpontja között részbeni vasút, vagy hajóösszeköttetés nincs, ilyen esetben azonban 30 kilóméter távolságon belül csak egynemű szállítóeszköz és pedig mindenkor a hivatalos elöfogat vehető igénybe, nem pedig ennél drágább fuvar, illetőleg gép, vagy fogatolt jármű; h) a költözködési utazás kiinduló, illetve végpontja a vasútállomástól 5 kilóméternél távolabb van; c) a költözködési utazás kiinduló, illetve végpontjának vasútállomása nincs berendezve teheráruforgalomra és az átköltözködési ingóságokat ezért a legközelebbi - de öt kilóméternél távolabb levő vasútállomásra, vagy pedig innen tengelyen kell átszállítani, Költözködési ingóságok száuításánál az utazás kiinduló és végpontjától számítva 5 5 kilóméter távolságra eső előfogati díjat nem szabad a javadalmazás terhére elszámolni, hanem ezt a költözködő csendőr fizeti az átköltözködési átalányból. (Pld.: 40 kilóméteren át kell elöfogattal szállítani az átköltözködési mgosagokat, ami után az előfogati díj 64 pengőt tett ki, úgy 1 kilométerre 1 P 60 fillér jut és 10 (2X5) kilóméter után pedig 16 pengő. Ezt a 16 pengőt a költözködő fizeti az átköltözködési atala^nyából, míg a többit - 48 pengőt ~ el lehet számolni a javadalmazás terhére), 34 Az előfogati díj lovankint és kilóméterenkínt 8 fillér, (Tehát egy kétlovas kocsinál kilóméterenkint 16 fillér.) Szolgálati utazásoknál mindig a legolcsóbb közlekedési eszközt kell használni, ha tehát a kiküldetés helye közúti közlekedési eszközzel (társasgépkocsi, társaskocsi, esetleg villamos) is elérhető és ez olcsóbb, mint más egyébként illetékes közlekedési eszköz, akkor az utazó csendőr köteles ezzel utazni. Költözködési utazásnál kivételesen megvan engedve, hogy Költözködés a nős csendőr átköltözködési ingóságait géperejű járművel (bú- jjj-^^^^j torszállító gépkocsival) szállíthatja, de ilyenkor a kincstár terhére felszámítandó szállítási díj nem lehet több, mint amennyit a tényleg szállított ingóságok súlyának megfelelően a vasúti teheráru díjszabás szerint lehetne a kincstár terhére felszámítani. Ha a tényleg szállított ingóságok súlyát a költözködő hivatalos mérlegelési harcának az utazási számadáshoz való csatolásával nem igazolja, úgy legénységi egyén legfeljebb azt az összeget számíthatja fel, amit 5000 kilogramm költözködési ingóság vasúton való szállításánál számíthatna fel a teheráru díjszabás szerint. Ha azonban az átköltözködési ingóság géperejű jármüvei történt szállításáért a csendőr kevesebbet fizetett, mint amennyi vasúton való szállítása esetén merült volna fel, ebben az esetben, csak a géperejű jármüvei való szállítás címén tényleg fizetett összeget lehet a javadalmazás terhére elszámolni. Ügyködést utazások. Legénységi állományú egyéneknél és csak az őrsök szempontjából nézve, ügyködési utazásoknak kell tekintenünk a következő utazásokat: szárny-, osztály-, vagy kerületi parancsnokság állomáshelyére való utazást, ha ez a behívás szolgálati ügyben és a behívott önhibáján kívül történik (a berendelő parancsot az utazási számadáshoz eredetben kell csatolni), továbbá hullaszállítmányok és robbanóanyagszállítmányok kísérését; megbetegedett, megsebesült, vagy elmebeteg csendőrszemélyek mellé kirendelt kísérők utazásait és végül a szolgálati lovak átvételével és kísérésével kapcsolatos utazásokat, Ügyködési utazásoknál jár a csendőrnek: a) Utiköltségtérítés (illetve átalányozott utazásra jogosító menetlevél). b) Napidíj, amelynek rendeltetése: az utazással kapcsola- Felszámítható költségek és illetmények.?

20 tos mindennemű (élelmezés, személyi kiadások stb.) többköltség fedezése. Kiszabata az alábbi: alhadnagyok részére napi 8.- pengő tiszthelyettesek részére.. 8. törzsőrmesterek részére n ^-^^ " őrmesterek részére _ n " " csendőrök részére» ^-^^ " próbacsendörök részére «. 2.,, A napidíjak megállapításánál azonban nem a naptári napokat, hanem az óranapokat" vesszük figyelembe, egy nap"-nak 24 órát kell itt tekinteni, Hogy a napidíjak hányszorosa, illetve hányadrésze illeti meg a csendőrt, az attól függ, hogy 24 óránál többet, vagy kevesebbet ügyködött. Az ügyködés tartama alatt a menetrend szerint közlekedő járművek használata esetén a menetrendszerinti indulási és a menetrendszerinti érkezési idő közötti, míg nem menetrend szerinti közlekedő (pld. elöfogatok) jármüvek használata esetén a tényleges indulási és érkezési idő közötti időtartamot kell érteni. Ha ez az időtartam 24 óránál több, akkor minden teljes 24 órára egy egész napidíj, míg a fennmaradó időre ha ez az időtöredék 12 óránál nem több csak egy fél, ha pedig 12 óránál több, egy egész napidíj illetékes. Más a napidíjak számítása akkor, ha az ügyködés időtartama 24 óránál kevesebb. Ez esetben akkor, ha 6 óránál több idő nem telt el, úgy nem lehet egyáltalában napidíjat felszámítani; ha az időtartam 6 óránál több, de 8 óránál nem több, úgy egynegyed, ha 8 óránál több, de 18 óránál nem több, akkor fél, míg 18 óránál több idő eltelése esetén egy egész napidíj illetékes. c) Szolgálati poggyász díjai őrsökön szolgáló csendöröknél csak igen ritka esetben számíthatók fel ügyködési utazások alkalmával. Nem szabad összetéveszteni a szolgálati poggyászt a magán (kézi) poggyásszal, mert a szolgálati poggyászhoz csak azok a tárgyak tartoznak, amelyeket szolgálati használatra, feltétlen szükségként visz magával az ügyködő csendőr. Ilyenek: műszerek, idomszerek, irományok, szerszámok stb. Természetes, hogy a csendőr fegyverzete, felszerelése nem tartozik ide, A szolgálati poggyász díjait csak az esetben lehet felszámítani, ha annak súlya 10 kilogrammon felül van. Ez esetben illetékes: a közlekedési eszközökön kívüli szállítás (hordárdíj) fejében 10 kg-tól Jü kg-ig 2 P 72 fillér, míg 30 kg-on felül 5 P 44 fillér; a közlekedési eszközökön (vasút, hajó stb.) való szállítás fejében pedig az az összeg, amelyet az ügyködő csendőr a ezáliítási vállalatnak valóban zolni kdl '"^áfelelöen (fuvarlevéllel, elismervénnyel stb.) iga- 36 A szolgálati poggyász súlyát az utazási számadásban fel kell tüntetni és elvitele feltétlen szükségességének megállapításáért az utazást elrendelő parancsnok felelős. Vannak olyan utazások is, melyeknél az utazási költség- Napidíj az térítésen (átalányo^ott utazásra jogosító menetlevélen) kívül " ^^^^ napidíj is illetékes ugyan, de csak az útban töltött időre. Ezek csak az őrsök szempontjából fontosabb eseteket tekintve a következők; a) Szolgálatteljesítés közben, vagy a szolgálat sajátosságai folytán önhibájukon kívül megbetegedett, megsérült és ingyenes kórházi ápolásra igénnyel bíró csendőröknek a megbetegedés (sebesülés) helyéről a legközelebbi egészségügyi intézetig tett, illetve az egyik egészségügyi intézetből a másik egészségügyi intézetbe, ezenkívül az egészségügyi intézetből a magánápolásba (hozzátartozókhoz^ gyógyhelyekre stb.) vagy az egészségügyi intézetből egészségügyi szabadságra történő utazásai, ha ez a tartózkodási hely változásával jár. b) Az előző pontban említett személyek visszautazásai, tehát: az egészségügyi intézetből, vagy a magánápolásból, vagy az egészségügyi s'zabadságról az állomáshelyre tett utazások, c) Ideiglenes vezényeltetésnél az állandó állomáshelyről a vezényeltetés helyére, majd onnan vissza, az állandó állomáshelyre tett utazás. dj Szabadságról előre nem látott, halaszthatatlan szolgálati okból állandó állomáshelyükre behívottaknak a szabadsághelyükről állandó állomásukra, ha pedig szabadságukat még folytatnák, úgy onnan vissza, ugyanazon szabadsághelyre tett utazásai. Költözködést utazások. A költözködési utazások illetményeire befolyással van a költözködő csendőr családi állapota. Költözködési utazásoknál illetékes; a) UtikÖltségférités (átalányozott utazásra jogosító menet- Útiköltséglevél) a költözködő csendőr saját személye után és külön utiköltségtérítés a költözködő családi pótlékban részesülő család térítés. tagjai után. (Vasúti, hajó, esetleg előfogat.) Vasúti utazásnál ni, kocsiosztály viteldíja számolható el fenti családtagoknál. bj Átköltözködési ingóságok szállítási díja, vagyis az ingó- Ingóságok Ságoknak vasúton, hajón (az eddig már ismertetett módozatok kö'zött esetleg előfogaton, vagy géperejű járművön) való szállításából és bútorszállító kocsi használata esetén, az üres bútorszállító kocsinak a szállítóhoz való visszaszállításából felmerülő