F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és november 19-én, hétfőn és 20-án, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/8673. számú határozati javaslat A határozati javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés elfogadja az NMHH Médiatanácsa elektronikus hírközléssel összefüggő évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az NMHH a beszámolót a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő formában és tartalommal, J/7331. számon benyújtotta az Országgyűlésnek, melyet a Kulturális és sajtóbizottság megtárgyalt és elfogadásra javasolt. A Médiatanács beszámolója az alábbi fő témaköröket tárgyalja: gazdálkodás a korlátos előforrásokkal (frekvencia- és azonosító-gazdálkodás) piacelemzési tevékenység felügyeleti tevékenység A Médiatanács beszámolóban ismertetett felügyeleti tevékenysége az alábbi területekre terjed ki: digitális átállás internet-szolgáltatások előfizetői szerződések A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/8672. számú határozati javaslat A határozati javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés elfogadja az NMHH Médiatanácsa évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az NMHH a beszámolót a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő formában és tartalommal, J/6810. számon benyújtotta az Országgyűlésnek, melyet a Kulturális és sajtóbizottság megtárgyalt és elfogadásra javasolt. A Médiatanács beszámolója az alábbi fő témaköröket tárgyalja: frekvencia-pályáztatás a Médiatanács hatósági, felügyeleti tevékenysége a Médiatanács támogatási tevékenysége a Médiatanács által kidolgozott új médiaszolgáltatási díjmodell a Médiatanács ajánlásai (pl. hatékony műszaki megoldások, termékmegjelenítés) Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/8884. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ (DRKK) működtetéséről szóló, Horvátországgal kötendő megállapodás kötelező hatályának elismerésére. A projektjavaslat célja, hogy a Duna mind a személy-, mind pedig az áruszállítás tekintetében modern és biztonságos közlekedési folyosóként működhessen (biztonság közös megerősítése, bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépés, valamint a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának koordinálása). A DRKK-t Mohácson hozzák létre három lépcsőben. Elsőként a magyar horvát együttműködés indul meg január 1-jétől, másodszor bekapcsolódik a szerb fél, a végső cél pedig, hogy a többi dunai állam csatlakozásával egy multilaterális együttműködést hozzanak létre. 1

2 A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló T/8883. számú törvényjavaslat A fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országoknak a Világbank-csoport döntéshozatalába történő erőteljesebb bevonása érdekében a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (a továbbiakban: Társaság) Igazgatótanácsa által január 30-án elfogadott határozata az alapokmány módosításával megreformálja a Társaság szavazati rendszerét. A reform alapvető elve, hogy egy rugalmas és széleskörű kiigazítást hajtson végre a Társaság részvényei között, úgy, hogy figyelembe veszi a részvényesek szerepvállalását az intézményben. A módosítást megelőzően minden társasági tag szavazati joga a tagság elnyerésekor kapott 250 alapszavazatból és a vásárolt részvények után járó részvényenként egy szavazatból állt. A módosítás által a tagok alapszavazatainak számát egy kétlépcsős számításon keresztül állapítják meg. Az első lépcsőben a tagok alapszavazatait arányosan rögzítik az összszavazatok 5,55%-ának megfeleltetésével (a módosítás előtt ez az arány 1,88% volt). A második lépcsőben pedig az alapszavazatok aggregát számát elosztják a tagok számával, meghatározva így, hogy hány alapszavazat kerül az egyes tagokhoz. Az egyes tagok szavazatait egész számra kerekítik. A reform azt a kimondott célt szolgálja, hogy a legkisebb országok szavazati jogai is méltányosan biztosítva legyenek, és ezáltal ezek az országok is ténylegesen beleszólhassanak a Világbank-csoport ügyeibe. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló T/8882. számú törvényjavaslat A fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országoknak a Világbank-csoport döntéshozatalába történő erőteljesebb bevonása érdekében a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Bank) Kormányzótanácsa által január 30-án elfogadott határozata az alapokmány módosításával megreformálja a Bank szavazati rendszerét. A reform alapvető elve, hogy egy rugalmas és széleskörű kiigazítást hajtson végre a Bank részvényei között, úgy, hogy figyelembe veszi a részvényesek szerepvállalását az intézményben. A módosítás által a tagok alapszavazatainak számát egy kétlépcsős számításon keresztül állapítják meg. Az első lépcsőben a tagok alapszavazatait arányosan rögzítik az összszavazatok 5,55%-ának megfeleltetésével (a módosítás előtt ez az arány 1,88% volt). A második lépcsőben pedig az alapszavazatok aggregát számát elosztják a tagok számával, meghatározva így, hogy hány alapszavazat kerül az egyes tagokhoz. Az egyes tagok szavazatait egész számra kerekítik. A reform azt a kimondott célt szolgálja, hogy a legkisebb országok szavazati jogai is méltányosan biztosítva legyenek, és ezáltal ezek az országok is ténylegesen beleszólhassanak a Világbank-csoport ügyeibe. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIIL törvény módosításáról szóló T/9061. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. forrásbevonásaihoz kapcsolódó állományi keretek évi mértékének emelése. A módosítás által kezdeményezett keretemelések fedezetet nyújtanak az Eximbank deviza- és kamatcsere ügyleteivel kapcsolatos pótlási költségekre, továbbá rendezi a devizában bevont források forintra történő átszámításának módját. A forrásbevonási keret 2012-ben 320 milliárd forint, a képviselői javaslat ezt 1200 milliárd forintra növeli az Eximbank Zrt. gazdaságélénkítési célú üzleti aktivitásának növelése érdekében. A forrásoldali garanciák keretemelésének költségvetési hiányt növelő hatása nincs, de elősegíti az előkészítés alatt álló finanszírozási megállapodások megkötését és a hitelezési aktivitás növelését. A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló T/8885. számú törvényjavaslat A belső határok megszűnése és a nemzetközi személy- és áruforgalom növekedése következtében egyre növekvő számban vannak jelen határon átnyúló ügyek, amikor a jogsértést elkövető személy és/vagy az eszközéül szolgáló gépjármű külföldi. A szokásos pénzbírság érvényesülése gyakorlatilag az elkövető fizetési hajlandóságának függvénye, mivel hiányoznak a másik államban való behajtást lehetővé tévő jogi eszközök. Lényegében csak akkor adott a hatékony fellépés lehetősége, ha baleset történik. Az ezt a problémát orvosló, eredetileg osztrák-magyar kétoldalú megállapodásként elképzelt szerződés aláíró államai hazánkon kívül Ausztria, Bulgária és Horvátország, de a közeljövőben elképzelhető Szlovákia és Szlovénia csatlakozása is. A megállapodás megkötésével egy valóban hatékony együttműködési mechanizmus 2

3 jön létre, amely a vétkes vezetők azonosítását, valamint a jogsértések miatti pénzbeli szankciók (bírságok) behajtását is lehetővé teszi. A megállapodás kibővíti az együttműködési kötelezettséget az olyan eljárásokra, amelyek a hatóságokkal való együttműködés megtagadása miatt indulnak; a gépjármű-nyilvántartásokban való on-line keresés lehetőségén kívül további segítségnyújtást ír elő a gépjárművezető azonosítására; rögzíti a bírságbehajtás kötelezettségét a közigazgatási eljárásban kiszabott bírságokra; valamint további, a végrehajtás gyakorlati kivitelezését megkönnyítő szabályokat tartalmaz (tanúsítvány alkalmazása a központi hatóságok között). A konzuli védelemről szóló évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/8881. számú törvényjavaslat A konzuli szolgálat feladatainak összetétele és mennyisége jelentősen megváltozott az elmúlt években, főleg a közigazgatás korszerűsítésére irányuló állandó igény, illetve hazánk uniós tagságából adódó kötelezettségek megvalósítása miatt. A javaslat célja, hogy megfelelő jogszabályi hátteret teremtsen a konzuli feladatok ellátásához. A konzuli törvény módosítása megteremti az EU-tagállamok konzuli szolgálatai közötti szorosabb együttműködés jogi kereteit azáltal, hogy szélesíti a magyar konzuli tisztviselő által kiállított diplomáciai felülhitelesítések felhasználási körét. A külföldre utazó magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának a konzuli szolgálatnak való előzetes bejelentésére jelenleg csak postai úton van lehetőség. Figyelemmel az utazási lehetőségek jelentős bővülésére és a korunkra jellemző folyamatos informatikai-technológiai fejlődésre, a jövőben a konzuli szolgálat honlapján keresztül elektronikus formában, illetve az Ügyfélkapu segítségével is lehetőség nyílik a bejelentés megtételére. Kiemelten fontos a konzuli tisztviselők hatáskörébe tartozó eljárási szabályok minél pontosabb meghatározása a konzuli szolgálat hatékonyságának fokozása érdekében. Ezt a célt szolgálják a javaslatnak a konzulok okiratkiállítással, illetve a magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásával kapcsolatban keletkező feladatainak világosabbá tételére irányuló szakaszai. A konzuli szolgálat kötelezettségeinek letisztulását célzó rendelkezések közé tartozik továbbá a konzuli kölcsön átnevezése hazatérési kölcsönre. Ez azt fejezi ki, hogy a szóban forgó anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők. A konzuli tisztviselők okirat-kiállítási jogosultságának megszüntetését elsősorban az indokolja, hogy az ilyen típusú tevékenységhez szükséges magas szintű és speciális jogi szaktudás a konzuli tisztviselőktől nem várható el. Az okirat-kiállításhoz fűződő jelentős kártérítési felelősség elkerülése se elhanyagolható szempont, továbbá a rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy a konzuli okiratok kiállítása iránti kérelmek száma elenyésző. A külföldön elhunyt magyar állampolgár halotti anyakönyvi kivonatának beszerzése nem tekinthető állami feladatnak, az elsősorban az eltemetésre kötelezett személyt terheli, ugyanakkor szükség esetén nyitva marad a lehetőség, hogy a konzuli tisztviselő segítséget nyújtson az érintettnek. Hasonló szellemben készültek a hagyatéki eljárásban való részvételre vonatkozó szabályok is. A konzuli szolgálat hatékonyságát szolgálja a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyek különböző jogosultságainak elektronikus nyilvántartása. Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló T/7757. számú törvényjavaslat Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy ezen rendszerek ideológiájához, pártjaihoz, jelképeihez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg. Ezzel eleget téve annak a társadalmi elvárásnak, hogy utcáink, intézményeink, szervezeteink csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez. A módosító javaslat e célnak megfelelően széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát, mind cégek, mind a sajtótermékek, mind a közterületek esetén. Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a közterület-név átnevezése miatt szükségessé váló hatósági igazolványok, tehát például személyi igazolvány, vállalkozói igazolvány és forgalmi engedélyek cseréjére vonatkozó hatósági eljárások tárgyuknál fogva díjmentesek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/8967 számú törvényjavaslat 3

4 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal beszedési hatékonyságának növelése kiemelt kormányzati célkitűzés. A hatékonyság növelését azonban csak részben lehet elérni az adótörvények módosításával, ugyanolyan fontos elem az optimális szervezeti keret és szervezeti működés feltételeinek megteremtése. Ennek megfelelően jelen javaslat célja, hogy megteremtse a stabil jogszabályi hátteret az elmúlt években az adó és vámpolitika területén megkezdett integrációs folyamat következő lépéséhez. Ennek érdekében a javaslat egy olyan új típusú középfokú adó- és vámszerv létrehozását célozza meg, amely egyaránt ellát állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat, tehát amely egyszerre adóztatási szerv és vámszerv. A tervezett szerint az így létrejövő középfokú szerv irányítása alatt elkülönült alsó fokú adóztatási és vámszervek működnének. Ez a szervezeti megoldás hatékony, és összehangolt működést tesz lehetővé. Az indítvány rendelkezései az egyes jogállási törvényekben (a közszolgálati tisztviselőkről valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényekben) szabályozott jogintézményeket helyezik új keretek közé. Ezzel egységesíti a két jogállási törvény rendelkezéseit úgy, hogy azok a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségeihez igazodjanak. Ezzel a javaslattal újraszabályozásra kerülnek a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatra, közlésre, határidőkre, elévülésre vonatkozó szabályok, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának szabályai, a kirendelésre, az átirányításra, a költségtérítésre és egyéb juttatásokra, a túlmunkára és a készenlétre, a szabadságra, a továbbképzésre, tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezések, illetve a fegyelmi és a kártérítési felelősség, valamint a bírói út kérdésköre. Az újraszabályozást többek között az teszi indokolttá, hogy a Kttv. hatálybalépésével olyan mértékű különbségek jöttek létre a kormánytisztviselőkre és a pénzügyőrökre vonatkozó szabályok között, amelyek már-már sértik az egy szervezeten belüli egyenlő elbánás elvét. Példaként említhető, hogy gondatlan károkozás esetén jelenleg a kormánytisztviselő, és az ügykezelő négy havi illetményével felel, a pénzügyőr bizonyos kivételektől eltekintve csak fél havi illetményével. Nem kétséges tehát, hogy a NAV napi belső működési folyamatainak egyszerűsítése, az egységes szabályozás kialakítása, az integrációs folyamat továbbvitele, valamint az egységes HR rendszer kialakítása szükségessé teszi a Javaslat szerinti szabályozást. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/8679. számú törvényjavaslat A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságára, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, azaz az élelmiszerek a fogyasztói vásárlások alapvető termékei) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. Ugyanakkor a gazdasági igény erre nyilvánvaló, és az uniós jogi keretek is lehetőséget adnának szabadabb mozgástérre. A Gazdasági Versenyhivatal azonban ezen jogszabályi hiányosságok miatt eljárása során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. Minderre tekintettel indokolt a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós kötelezettségek mértékéig történő enyhítése, azaz a mezőgazdasági termékek vonatkozásában megengedőbb rendelkezések meghatározása. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 39. cikke határozza meg a közös agrárpolitika célkitűzéseit. Ezen rendelkezés szerint a közös agrárpolitika célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény nem tartalmaz a mezőgazdaságra nézve az uniós rendelkezésekhez hasonló pozitív megkülönböztetést, hanem egyforma mércével vizsgálja a gazdaság valamennyi ágazatát. Azért, hogy a módosítás nyomán bevezetésre kerülő új szabályrendszer mihamarabb kifejthesse az agrárium versenyképességét fokozó hatását, indokolt az új rendelkezések hatályba lépését a folyamatban levő ügyekre és a megismételt eljárásárokra is kiterjeszteni. Az egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló T/8989. számú törvényjavaslat 4

5 A pénzügyi jogok biztosának/hivatalának önálló intézményként történő létrehozásával kialakult a pénzügyi fogyasztóvédelem jelenlegi rendszerének teljes köre. A már jelenleg is jól működő PSZÁF és a bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési lehetőséget kínáló Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) mellett a pénzügyi biztos jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló önálló intézményként jelenik majd meg. A pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki, a biztos tevékenységét támogató hivatalt is a miniszter működteti. A függetlenség megőrzése érdekében, a pénzügyi biztos feladatai ellátása során nem utasítható, függetlenségét rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások garantálják. Pénzügyi biztosnak olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési választásokon is választható, 35. életévét betöltött, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, aki kimagasló tudással rendelkezik a pénzügyi ismeretek és kultúra terjesztése terén. A pénzügyi jogok biztosához a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatosan fordulhatnak a természetes személyek, egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások. A biztos feladatköre kiterjed a beérkező megkeresések saját hatáskörben történő kivizsgálására, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságnál. Amennyiben a biztos hatásköre nem terjed ki a beadvány elbírálására, úgy az ügyet automatikusan a PBT-hez, vagy más kapcsolódó hatósághoz irányítja át. A biztos szolgáltatásait bármely fogyasztó igénybe veheti (fogyasztóvédelmi törvényben rögzített fogyasztói fogalom alapján). Fontos funkciója a pénzügyi jogok biztosának a felvilágosító, tájékoztató, pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tevékenysége. A biztos működésének és tevékenységének részletes szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslat A legfontosabb módosító javaslatok: január 1-től megvalósul az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás. Az SZJA egységesen 16 százalék lesz. Így megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, a szuperbruttósítás intézménye. Életbe lép a munkahelyvédelmi terv, és az ebben megfogalmazott célzott járulékkedvezmények. Ennek intézkedései: Szociális hozzájárulási adókedvezmény, bruttó 100 ezer forintos bérig. A kedvezmény mértéke: o 25 év alatt és 55 év felett: 14,5% o a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében: 14,5% o a tartós munkanélküliek és gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben 27%, és 14,5% a harmadik évben Megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben évi forintos bérnél volt. A tudományos fokozattal rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Így bruttó 500 ezer forint bérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük. Bevezetésre kerül a szabad vállalkozási zóna. Ilyen területen a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A helyi iparűzési adó esetében az eladott áruk beszerzési értéke 500 millió forint éves árbevétel fölött csak korlátozottan, sávos számítással lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. A Cafeteria járulékterhe 10%-ról 14%-ra emelkedik. A KKV-k 2013-tól két új adónemből választhatnak: Kisadózók tételes adózása (KATA): 6 millió forint éves árbevételig. Főfoglalkoztatású munkavállaló esetén havi forint, nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni. A kisvállalkozások új adóneme (KIVA): 25 fő foglalkoztatott alatt az adó mértéke az adóalap 16%-a. Az adóalap az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Bevezetésre kerül a pénzforgalmi szemléletű áfa befizetés lehetősége. Ebben az esetben, csak akkor kell az áfát megfizetni, ha az ellenérték beérkezett. Április 1-től, a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a tervek szerint az összes pénztárgép online kapcsolatba kerül a NAV-val. A törvény a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése érdekében egy országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázis létrehozását írja elő. A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a vállalkozók 2013-tól az úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják. 5

6 A gazdaság fehérítése érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét a biztosító csak akkor térítheti meg, ha a gépjármű tulajdonosa a törvényben foglaltaknak megfelelő számlát bemutatja. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként a nettó összeget téríti meg. A törvény kiküszöböli a káronszerzés (a valós felmerült kárt meghaladó térítés) lehetőségét. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8286. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény (Kstv.) január 1-jei hatálybalépése óta alapvetően megfelelően szolgálja a közérdekű beruházások legvégső eszközzel, vagyis a tulajdonelvonással járó megvalósításának módját. A Kstv. hatálybalépése óta ugyanakkor természetesen kiérlelődtek azok az eljárási elemek, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítani, javítani szükséges az eljárások még hatékonyabb lefolytathatósága érdekében. A kisajátítás a tulajdonviszonyokba való állami beavatkozás legerősebb eszköze, a tulajdon közhatalmi eszközökkel való elvonására ad módot. ( ) A törvényhozó a kisajátítás intézményét oly módon köteles szabályozni, hogy a szabályozás garanciát nyújtson arra, hogy a tulajdon közhatalmi eszközökkel történő elvonására teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett is csak akkor kerülhessen sor, ha a közérdekű cél más módon, mint kisajátítással nem valósítható meg. (35/2005. (IX. 29.) AB határozat). A kisajátítási eljárás egy sajátos jellegű hatósági eljárás: különlegességét az adja, hogy a közérdekű beruházások érdekében igénybevett legvégső eszköz, vagyis a tulajdonelvonás menetét szabályozza, kibontva és konkretizálva a tulajdonelvonásnak az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében rögzített kivételesen, közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon történő, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás biztosításával járó módját. A kisajátítási hatóság feladata ügyelni arra, hogy a közérdekű beruházások érdekében történő tulajdonelvonás megfeleljen az Alaptörvény és a Kstv. által meghatározott garanciális szabályoknak. A kisajátítási eljárásban kettős cél biztosításának igénye érvényesül: egyrészt lehetőleg minél gyorsabban és hatékonyabban elő kell segíteni a közérdekű beruházások megvalósíthatóságát, egyidejűleg azonban a kisajátítás által tulajdonjoguk illetve az ingatlanon fennálló egyéb joguk megszűnése miatt okozott kárt és az eljárással járó egyéb hátrányokat elszenvedő magánszemélyek teljes körű védelmét és kíméletét is biztosítani kell a kisajátítással okozott veszteségek minimalizálása érdekében. A javaslat a kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosításában nemcsak a közérdekű beruházások megvalósítása céljából kisajátítási eljárást indító állam és önkormányzatok érdekében szükséges, hanem a másik oldalon álló tulajdonosok és egyéb jogosultak hatékonyabb védelmét szolgáló változtatásokat is tartalmazza. A javaslat által a Kstv.-ben eszközölt módosítások lényegesebb elemei a következők: Bővítésre kerül azon esetek köre, mikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni. Beépítésre nem szánt területen nem érvényesül a legkisebb teleknagyság követelménye miatti kényszer-kisajátítás. Az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és közérdekű használati jogok sorsának rendezése. A jelenlegi cserelakás-köteles esetekben is a főszabály a pénzbeli kártalanítás lesz. A kisajátítási eljárás lefolytatását követően felmerülő költségek megtérítésének rendezése. A kisajátítási eljárás egyéb eljárási költségeit a kisajátítást kérő viseli. A kisajátítási kérelem tekintetében a javaslat formanyomtatvány alkalmazását vezeti be. A javaslat szigorítja a kisajátítási eljárás során a hiánypótlások körét és számát, valamint nemteljesítésének következményeit. A kisajátítási terv újrazáradékolásáról a kisajátítási hatóság gondoskodik. A kisajátítási eljárás időtartama alatt a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával idegenítheti el. A kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő tevékenységének, valamint az ügyfelek észrevételezési lehetőségének megkönnyítése. Megszűnik a birtokba adás intézménye, egyúttal a kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettsége egységesen a kisajátítási határozatba foglalva kerül meghatározásra. A kisajátítási határozat elleni közigazgatási perek gyorsítása. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés október 15-i ülésnapján elfogadott, Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló T/7984 számú törvényjavaslat 6

7 A köztársasági elnök észrevételeinek megfelelően a törvényhez elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslat elvégzi a törvény ának kiegészítését az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, április 6. napján elfogadott 2009/371 IB tanácsi határozatnak való megfelelés érdekében. Így egyértelművé válik, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból ellenőrizheti az Europollal való együttműködés során folytatott információcserét, valamint törvény írja elő számára, hogy annak eredményeiről az Europol közös ellenőrző szervét tájékoztassa. A köztársasági elnök észrevételeinek való megfelelést szolgálja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló évi LIV. törvénynek az elfogadott, de ki nem hirdetett törvénybe beilleszteni javasolt módosítása, amely világosan meghatározza, hogy a Nemzetközt Bűnügyi Együttműködési Központ az Europol Információs Rendszerbe mely személyes adatokat továbbíthat, és milyen speciális esetben kell a törlést kezdeményezni. Ennek értelmében a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ az Europol Információs Rendszerbe bevitt adatok tekintetében az adattovábbítást követően az Europol értesítését követően a továbbított adat további tárolása szükségességének a felülvizsgálatát kezdeményezi annál a szervnél, amelynél az adat keletkezett, illetve amely az adat továbbítását kezdeményezte. A zárószavazás előtti módosító javaslat pontosította továbbá a módosítandó törvény jogharmonizációs záradékát is, valamint egyes mellékleteiben a hivatkozásokat. Végül sor kerül az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényben a hatályba léptető rendelkezés fenti módosításoknak megfelelő kiigazítására is. A zárószavazás előtti módosító javaslat mindezek folytán eleget tesz a köztársasági elnök által jelzett problémák orvoslására vonatkozó igényeknek. A közművezetékek adójáról szóló T/9166. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényesítése, és a költségvetési bevételek növelése azáltal, hogy adókötelezettséget fogalmaz meg a közművezetékek után. A törvény szerint adóköteles közművezetéknek minősül a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő - és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési (hang, kép, adatés más információ - továbbítási) időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett), továbbá a több fogyasztót kiszolgáló vezeték közterületnek nem minősülő, (magán) földrészleten elhelyezett (a telket keresztülszelő) része. Nem minősül közművezetéknek az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut. Az adókötelezettség a közművezeték létesét követő év első napján keletkezik. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft. Az állam és a helyi önkormányzatok, a villamosenergia-rendszerirányító illetve a földgáz-szállítási rendszerirányító mentesülnek az adó megfizetése alól. A legfeljebb 300 km nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak az őt egyébként terhelő adónak csak egy részét kell megfizetnie, így például a helyi jelentőségű kábeltévék adókedvezményben részesülnek. Az ily módon érvényesített adókedvezmény az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kedvezményi rendelkezés sávosan progresszív. Minél hosszabb vezetékrendszerrel rendelkezik az adózó, annál kisebb a kedvezmény mértéke. Az adó mértéke: <170 km - 20% km - 40% km - 80% 300 km < 100% Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi. 7