Római jog X. actio-fajták. A praetori perenkívüli jogsegélyek A császári perrend A végrehajtási eljárás. actiones utiles. actiones fictitiae

Átírás

1 Római jog X. actio-fajták actio civilis: a praetor a civiljog szabályait juttatja érvényre actio honoraria: a praetor, mint tisztviselő edictumán alapuló keresetek (actio utilis, actio fictitia, actio in factum concepta) actio in rem: a kereset bárki ellen indítható, abszolút hatályú, az ellen, aki a jogosultat dologi jogának gyakorlásában sérti. actio in personam: meghatározott alperes ellen irányul, relatív hatályú (kötelmi követelések). A praetori perenkívüli jogsegélyek A császári perrend A végrehajtási eljárás actio certa: a kereset tárgya határozott, jól körülhatárolható (minden in rem actio ilyen). actio incerta: a követelés a bíró által megállapítandó. actio stricti iuris: a tartozás szorosan körül van határolva, csak ebben marasztalhat a bíró. actio bonae fidei: a bírónak mindabban marasztalnia kell, amit a tisztesség indokol. actiones utiles olyan ke re setek volta k, melye ket a praetor olyan igén ye k te kinteté ben alkalma zott, me lye k a ius civilében ne m volta k pe resíthetők. Alka lmazá sa n em má s, mint ma giszt ratuá lis AN AL ÓGI A, a mikor is e gy visz on ylag szű k esetkörben alka lmazhat ó kere setet, ame ly az elé hozott esetre egy az e gyben ne m a lkalmazh ató, a magistratus me gvá ltoztat azzal, h ogy A J OGOT ALAKÍTJA, a j ogot képe zi utána a me gn yilvánu ló szü ksé glet sze rint. Az így létreh ozott é s gyakran alka lmazá sra kerü lő ha szn os kere sete k egy ré sz e bele ke rült az edictumba, má sokat a j ogtu dósok fejle sztette k ki. Vannak olyan utilis acti ók, melye k ala pjáu l civilj ogi keresete k szolgálnak, mégis a ius ho norariumh oz tartoznak. Példák: rei vi ndic ati o - rei vi ndicatio utilis (örökhaszon bérlő, peregrinus tulajd onos) (TK ) acti o utilis ad exem pl um i nstitori ae actionis (T k ) here ditatis pe titio utilis (bonorum possessorn a k - si h eres esset ) (T k hibásan!! ) analogia legis - joghézag esetén "A" tényállás törvényi tényállás eadem ratio "B" tényállás Ø törvényi tényállás actiones fictitiae mely ke resete kné l a praetor az int ent ióban e gy olyan tén y figye lembe vételét tette kötele zővé a bíró számára, a mi a valósá gban ne m létezett, mind ezt azért, h ogy egy me glévő, v agyis a p raetori edict umban sz erep lő kere setet alka lmazhasson az a dott e setre. Itt tehát a TÉN YEK UT ÁNK ÉP ZÉ SÉVE L á llun k sze mben a bból a célból, hogy a gyakorlat ban fellép ő, s a p raetor á lta l peres útra é rde me sített probléma megoldhat ó legyen. Arra ad utasítást a bíróna k, h ogy íté ljen ú gy, mintha a nem léte ző körülmén y mégis megvalósult v oln a, fennálln a. Példa: rei vi ndic ati o - acti o Publici ana Ha rabszolga, amelyet a (jóhiszemű) A.A. vásárolt és azt át is adták neki, amennyiben egy évig azt birtokolta volna, akkor az a rabszolga, amiről szó van, az ő quiritártulajdona volna, és a dolgot még (az ítélet előtt) nem adják vissza, akkor a bíró marasztalja el N.N.-t A.A. felé azon pénzösszeg megfizetésére, amennyit az a dolog érni fog, ha nem bizonyosodik be, mentse fel. formula fictitia (Gaius 4, 36.) - a fictio nem külön f ormula alkatrész!! actiones in factum conceptae Bár a praetor kötve volt a z ed ict umban szere plő kere sete khez, mé gis ha így ítélte me g, h ogy e gy olyan igén y érde me s a tá mogatására, melyet sem a j ogi he lyzet, sem a tén yállá s utá nké pzé sével nem lehet e gy ed iktális kere sethez igazít ani, akkor a praetor a tén yállást írta le röv iden a formula intentiójában, s a bírónak azt kellett majdan vizsgálnia, h ogy az intentió ban me gfogalmaz ott K ÖRÜL MÉN YEK fenn állna k-e? Ez kere seti f orma c sak a ius honora riumon ala pul. Ké sőbb u gyan is az eredetile g az edict umban ne m szere plő ilyen je lle gű ke re stek belekerü lhettek a p raetor hirdet mén yébe. Ha először alkalmazzá k a ctio decretalisról be szé lün k (actio in fact um), ha be kerü l az edict umba, act io ed ictalis lesz (ez a tulajdon ké ppeni in fa ctum concepta act io) Példa: Ha bebizon yosodik, hogy A.A. egy ezüst asztalt helyezett le N.N.- nál, é s a zt N.N. rossz szándé kkal nem adta v issz a, a kkor a bíró ítélje el N.N.-t annak a p énzössze gne k a me gf izeté sére amennyit az a dolog é rni f og A.A. ré szé re, ha nem bizon yosodik be, ment se fe l. 1

2 iurisdictio contentiosa peres jogszolgáltatás a praetori iurisdictio iurisdictio voluntaria nem peres eljárások színleges perek formájában lebonyolódó ügyletek perenkívüli jogsegélyek eleinte olyan esetekre nyújt jogsegélyt a praetor, melyekre a civiljog nem ismert keresetet (hézagpótlás) később, ha formula kidolgozása nélkül akart kötelezettséget teremteni (hatékonyság) interdicta a praetor parancsai - az egyik fél kérelmére a másik félhez intézve jogvita rendezésére vagy közérdekű szabály védelmére, ha indokoltnak látja kezdetben mindkét fél meghallgat ásával ( int erdict um duplex) később előzetes vizsgálat nélkül, feltételesen, c sak az egyik fél kérelmére (interdictum simplex) célszerűek a legis actio s eljárás során v olt ak, de később is fennmaradt ak közren dészeti jellegűek és magánjogok védelmére szolgálók egyaránt az edict umban közzétéve a tényállások, előfeltéte le k Fajtá i: interdictum restitutorium interdictum exhibitorium interdictum prohibitorium jogsérelem helyrehozása dolog felmutatására szólít magatartástól eltiltás interdicta (2) a parancs érvényesítése: (ha a panaszlott az utasításnak nem tesz eleget) a kérelmező perbe foghatta a pert a praetor kölcsönös bírságígérettel vezette be a bírságígéretek tartalma: alperes: okkal szegült ellen a parancsnak felperes: nem ok nélkül kérte a praetor segítségét a bírság eredetileg kártérítési jellegű volt, egyetlen kárpótlásként szolgált később a felperesnek külön keresete volt kára megtérítésére (actio ex interdicto) melynek külön formulája volt in integrum restitutio Az objektív jog szabályainak alkalmazása adott esetben méltánytalanul súlyos lehet az egyik fél számára ( summum ius summa iniuria ) oka: a jogszabály és a konkrét életviszony eltérése gyakori a jogszabály ugyanis tipikus esetre vonatkozik, és alkalmazása igazságtalanság forrása lehet a különleges esetre nézve Ilyen esetekben a praetor nem adhatott orvoslást a jogszolgáltatás rendes eszközeivel, de rendkívüli beavatkozással a szabályszerűen beállott sérelmes joghatást feloldhatta = be nem állottnak tekinthette in integrum restitutio az eredeti állapotba való visszahelyezés in integrum restitutio (2) alkalmazásának feltételei: 1. csak akkor lehet helye, ha más jogsegély lehetősége nem forog fenn. nincs helye, pl.: mások által jogellenesen okozott sérelmek miatt, véletlen károkozás miatt, saját hibából beállott károk miatt. 2. csak rövid határidőn belül klasszikus kor 1 annus utilis Justinianus 4 év 3. a praetornak mérlegelnie kell, hogy a visszahelyezés nem okoz-e nagyobb méltánytalanságot a másik félnek, mint amit a kérelmező elszenvedett, és a praetor helyreállítani szándékozik in integrum restitutio (3) 4. csak nyomós okból (iusta causa), különös méltánylást érdemlő esetekben nyúlt ehhez az eszközhö z: a. minor restitutiója (25 év alatti serdült önjogú férfi becsapása esetén) b. távollét estén elszenvedett sérelemnél c. capitis deminutio (a károsult hitelezők javára, mivel a deminutiót szenvedett személy adósságai a deminutióval megszűntek) d. menthető tévedés egyes esetei e. megtévesztés és kényszerítés (a megtévesztett és a kényszerített javára) f. bármely más méltányos okból ( si qua alia mihi iusta causa videbitur ) 2

3 in integrum restitutio (4) Eljárás a p raetor megvi zsgálja ügyet meghallgatva a mási k felet is, és decretummal mondja ki a visszahelyezé st. lehet, hogy 1. az ügy ezzel végleg el lett intézve, s további eljárásra ne m volt szükség. 2. gyakoribb: a restitutio al apján megi ndult perben kell érvénye síteni (iudicium restitutorium v. rescissorium) A restitutio hatálya rendszerint csak a közvetlenül érdekelt ügyfélre - akivel sze mben a restitutiós ok fel merült - te rjed ki (in personam), néha azonban mindenki re kiterjed stipulatio praetoria kényszerű kötelezettségvállalás a praetor felszólítására: a vitázó felek egyikét a praetor arra kötelezte, hogy civiljogi szerződéssel (stipulatio) olyan kötelezettséget vállaljon magára, amely őt a civiljog szerint nem terhelné cautio - pénzígéret cél lehet: egy jogvita célszerű lebonyolításának biztosítása a fél méltányos, de civiljog által nem védett igényének biztosítása ha az ígéretnek nem tesz eleget az ígérő fél, civiljogi pert lehet vele szemben kezdeni (actio ex stipulatu) esetei: cautio rem pupilli salvam fore - gyám ígérete cautio damni infecti - szomszéd telkéről fen yegető kár cautio usufruct uaria - haszonélvező ígrete stb. missio in possessionem praetori birtokbautalás praetori felhatalmazás a kérelmező felé, hogy egy másik személy egyes vagyontárgyait vagy egész vagyonát birtokba vegye missio in rem - missio in bona cél: a fél fenyegetett érdekeinek ideiglenes megvédése a praetor a birtokba helyező határozatnak részben interdictumokkal részben in factum actio útján vagy fegyveres erő útján szerzett érvényt legfontosabb esetei: végrehajtást szenvedő adós vagyonába való beutalás ún. praetori örökös hagyatékba utalása (bonorum possessio) biztosítékot nem adó vagyonába való beutalás a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Kr.e. 150 Kr.e.17 L.a. Kr.e. 242 Kr.e. 150 Kr.u. 342 Form. E.cog. cognitio extraordinem rend kívü li eljárási mód, ame lyne k le gf őbb saj átossá ga, h ogy a bírá skod ást n em esküdt bíró látja el, h anem ÁLLAMI BÍ RÓI SZERV végzi a per ne m oszlik két ré szre, e lmara d a f ormula kiadása, maga az e ljáró magistratus, illetve az álta la e set leg kiküldött bíró (iudex dat us) tárgya lja elejét ől vé gé ig az ü gyet és h oz benne íté letet az eljá rásban a bírót nem kötik a ren des elj árá s f orma sá ga i kialakul ás: a.) eleinte olyan igények kielégítésére szolgált, amelyeket a civiljog ne m ismert el, s így ne m voltak rendes peres útra vihetők fideicommissum tartási igények hozományadás honorarium iránti i gények családon belül pe rek cognitio extraordinem (2) Kialakulás: b.) a princeps imperiuma alapján eljárhatott bizonyos ügyekben, amellyel a praetorok jogkörét nem sértette (főleg a provinciákban fordult elő, ahol a princeps emberei nem rendelkeztek imperiummal, de a princeps kiküldöttjeiként lehetőséget kaptak a cognitióval való döntésre) c.) egyes protekciósok a praetor joghatóságának megkerülésével egyenesen a princeps elé vitték ügyüket (itt már nem a princeps járt el, hanem azokat leadta a praefectus praetoriónak vagy a városi praefectusnak = császári kivételes eljárás) 3

4 cognitio extraordinem (3) eljárás perbehívás litis denuntiatio (hatóság által) libellus (írásos beadvány) alapján evocatio (idézés) makacsság esetén a bíró helyt ad kérelemnek tárgyalás nem nyilvános nem teljesen szóbeli az írásbeliségnek nagy a szerepe a bizonyítékok mérlegelése nem szabad (kötött bizonyítás) litis contestatio az alperes perbebocsátkozása egyetlen joghatása: a perelévülés kezdete ítélet írásos (szólhat természetbeni teljesítésre is) többfokú fellebbezési lehető ség apellatio jog és ténykérdésben is cognitio extraordinem (4) helybenhagyó megsemmisítő (cassatio) új eljárásra utasítás megváltoztató (reformatio) A jogerős ítéletbe foglalt döntés kikényszerítésének jogszabályba foglalt módja, amennyiben a marasztalt alperes önként nem tenne eleget az ítéletnek Itt is három fejlődési korszak: civiljogi végrehajtás a formuláris eljáráshoz kapcsolódó végrehajtás a császári perrend végrehajtási eljárása végrehajtási eljárás végrehajtás - civiljog (források) legis actio per manus iniectionem Gaius Aki perelt, ezt mondta: MIVEL TÉGED A JAVAMRA ELÍTÉL TE K, TÍZEZE R SESTE RTIUS EREJÉIG, MERTHOG Y NEM TELJESÍTE TTÉL, EMIATT É N TERÁD, A TÍZEZER SESTRE TIUS E REJÉIG ELÍTÉLTRE, A KEZEMET TESZEM, é s egyúttal testének egy ré szét megragadja. Az elítéltnek nem volt szabad a ke zet magáról ellökni é s önmagáért pe rbe szállni. Vi szont védőt adhatott, aki saját számlájára szokta aztán vinni az eljárást. Aki ne m adott védőt, azt a felperes haza vezette és me gkötözte. végrehajtás - civiljog (2) legis actio per manus iniectionem önhatalmi jelleg a személyi végrehajtás uralkodik (XII. t.t. III. tábla) (actio in rem esetén actio in personam estén a dolog elvehető) manus iniectio iudicati kivételesen ítélet nélkül is alkalmazható (nexum - furtum manifestum) eredetileg praetori felhatalmazással fogságba vetés - eladás vagy megölés később már csak ledolgozás (Kr.e. 326 lex Poetilia Papiria de nexu) ekkortól a marasztalt önmaga védekezhet a jogsértő manus iniectio ellen - a duplum veszélyével végrehajtás - civiljog (3) legis actio per pignoris capionem Gaius Bizon yos dolgok iránt a szokás alapj án, bizon yos dolgok iránt törvén ynél f ogva pe reln ek per pigno ris capio nem legis actio-val. A szokás ve zette be katon ai ügye kben. A z sold miatt u gyanis szabad volt a kat onána k att ól, a ki a pénzt sz okta adni, h a ne m adj a, z álogot venn i Továbbá amiatt a pén z miatt is szabad zálogot venn i, ame lyből maj d lovat veszne k Törvén y ve zette be az e llen, a ki áld ozat i állatot vá sárolt és az árát ne m fizette me g Továbbá censori törvén y me gadta a zálogvevési jogot a római nép közadóbérlőine k a zok ellen, akik valamilyen adót örvén y miatt tartoztak. némely kiváltságos követelés esetén a hitelező nem fizető adósa dolgait önhatalmúlag ünnepélyes szavakkal lefoglalhatta bevezetője lehet egy pernek, mely a zálogolás jogosságát vizsgálta 4

5 végrehajtás - praetori perrend ha a d ologi per alatt a d olog a z a lpere sné l van e gye s pe re kben az alpe res által e lőre a dott pe rbeli cautio biztosítja a vé grehajtá st főszabály: actio iudicati Ha alperes 30 napon belül nem f izet újabb p er, formulával, bíró nevezéssel tárgya: van-e é rvénye s ma ra sztaló ítélet? ne m szűnt-e me g anna k hatálya? alpe res a dup lumot koc ká ztatva védeke zik é s biztosíté kot kell adnia itt is marasztaló ítélet A. személyi végrehajt ás a praetor engedélyével f ogság - fizetésig, led olgozá sig B. vagyon i végrehajtás - CSŐDSZERŰ, a ne m fiz ető adóst megf osztja te ljes vagyon ától é s - infámiá ba t aszítja a hitelez ői olda lon az ún. bonorum emptor jár el (a hitele zőt ársa kat legn a gyobb arán yban kielé gíteni ké sz hitelez ő) végrehajtás - praetori perrend (2) A csődszerű vagyoni végrehajtás menete: a praetor beutalja a hitelezőket az adós vagyonába (missio in bona) ezután a duplumot teljesítve még kimentheti vagyonát az adós vagyon eladásának előkészítése (magister bonorum) összeírja a vagyont - árverési hirdetmény közzététele a praetor decretuma alapján a legtöbbet ígérő (%) hitelező lesz a bonorum emptor praetori tulajdonba kapja az adós vagyonát szabadon rendelkezik vele: őt perelhetik a hitelezők a vállalt hányad erejéig ő perelheti a kinnlévőségeket (utilis actiok) teljes vagyonával felel a többiek kielégítéséért végrehajtás - praetori perrend (3) KÜLÖNÖS ELJÁRÁSOK!! 1. a missio in bona előtti adósi vagyonelidegenítés esetén ha a hitelezők érdekeit sérti praetori jog: inte rdictum frauditorium vagy in inte grum restitutio justini anusi jog: actio Pauliana (1 éven belül) adóssal összejátszó ellen - teljes kártérítésre ingyenesen szerző jóhi sze mű ellen - a gazdagodás ki adására 2. cessio bonorum - kedvezményes CSŐDELJÁR ÁS actio iudicati utáni 30 napon belül az adós felajánlja vagyonát a hitelezőknek - mentesül az infámiától - későbbi szerzeményeiből fedezheti létfenntartását adós vagyona passzív - nem felróható az eladósodás általában bizalmi viszonyokból s zármazó tartozásoknál 3. beneficium competentiae - a meglévő vagyonból tarthatja vissza a csődbe ment adós a létfenntartáshoz szükséges vagyont (Justinianus) emellett: végrehajtás - császári perrend személyi végrehajtás: állami fogság szinguláris vagyoni végrehajtás a jellemző egyes vagyontárgyakra: természetbeni marasztalás dolog elvétele bírói kényszerítéssel pénzre szóló ítéletnél: bírói zálogolás egyes vagyontárgyakra (pignus ex causa iudicati captum) vagyontárgyak egyenkénti eladása CSŐD esetén: distractio bonorum - egész vagyon lefoglalása, de egyenkénti eladása a vagyontárgyaknak 5