Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( )

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 072/2006.(V.16.) számú határozatával

2 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája megyei szakértők és a kistérségi társulások munkaszervezeteinek bevonásával Összeállította és szerkesztette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Magyar Béla igazgató Dobos Zsuzsanna programmenedzser Major Szilvia programmenedzser Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési Iroda Lakatos István irodavezető Ádám Erika menedzser-asszisztens Krizsai Anett gazdaságfejlesztési referens Stelli Tibor területfejlesztési referens

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1 1. SWOT ANALÍZIS 3 2. A PROGRAM STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI 5 3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁSAI 8 4. PARTNERSÉG ELVEI 9 5. MONITORING ALPROGRAMOK 11 MEGYEI ALPROGRAMOK I. Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében 11 I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba 12 I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése 13 I.3. Alsóbbrendű utak felújítása 14 I.4. Elkerülő útszakaszok építése 15 I.5. Új összekötő utak építése 16 I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése 17 I.7. Új folyami hidak építése 18 I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése 19 A program ütem- és finanszírozási terve 20 II. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása 21 II.1. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem 22 II.2. A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása 23 II.3. A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztése 24 II.4. Megyei belvízrendezési program 25 II.5. Megyei szennyvízkezelési program 26 II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása 27 II.7. Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése 29 II.8. Megyei erdősítési program megvalósítása 31 II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések 32 II.10. Megyei öntözésfejlesztési program 33 II.11. Zagyva-Tarna vízgyűjtő program 34 A program ütem- és finanszírozási terve 35 III. Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése 36 III.1. A gazdasági potenciál fejlesztése a megye Észak-keleti részén 37 III.2. Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése 38 III.3. A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése 39

4 III. 4. Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése 40 III. 5. Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések 41 III. 6. Ipari parkok és ipari területek fejlesztése 43 III. 7. Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése 45 III. 8. Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása, vendéglátás fejlesztése 46 III. 9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében 47 III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése 48 III.11. Külterületi infrastruktúra fejlesztése 50 III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése 51 III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 52 III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések 54 III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében 55 III.16. A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása 56 A program ütem- és finanszírozási terve 57 IV. Humán erőforrás fejlesztése 58 IV.1. Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása 59 IV.2. Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása 60 IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 61 IV.4. A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastruktúrájának fejlesztése 63 IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése 65 IV.6. Beszállítói tudásközpont kialakítása 67 IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 68 IV.8. Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése 70 IV.9. A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken 72 IV.10. Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása 74 IV.11. A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése 76 A program ütem- és finanszírozási terve 78 KISTÉRSÉGI ALPROGRAMOK 79 V.1. Jászberényi kistérség 79 V.1.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 80 V.1.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 81 V.1.3. Településrehabilitáció 82 V.1.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 84 V.1.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 85 V.1.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 86 V.1.7. Lakó- és üdülőtelkek kialakítása 87 V.1.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 88 V.1.9. Roma képzési és foglalkoztatási program 89 V Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 90 V Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése 91

5 V Kistérségi információs rendszer kialakítása 92 A program ütem- és finanszírozási terve 94 V.2. Karcagi kistérség 95 V.2.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 96 V.2.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 97 V.2.3. Településrehabilitáció 98 V.2.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások 99 V.2.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 100 V.2.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 101 V.2.7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 102 V.2.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 103 V.2.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 104 A program ütem- és finanszírozási terve 105 V.3. Kunszentmártoni kistérség 106 V.3.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 107 V.3.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 108 V.3.3. Településrehabilitáció 109 V.3.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 110 V.3.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése 111 V.3.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 112 V.3.7. Szociális bérlakások építése 113 V.3.8. Alapfokú oktatási és nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 114 V.3.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 115 V Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 116 A program ütem- és finanszírozási terve 117 V.4. Mezőtúri kistérség 118 V.4.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 119 V.4.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 120 V.4.3. Településrehabilitáció 121 V.4.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 122 V.4.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 123 V.4.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 125 V.4.7. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 126 V.4.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 127 V.4.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 128 V Közösségi szolgáltatások fejlesztése 129 V Vállalkozói potenciál növelése 130 V Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása 131 A program ütem- és finanszírozási terve 132 V.5. Szolnoki kistérség 133 V.5.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 134 V.5.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 135 V.5.3. Településrehabilitáció 136 V.5.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 137 V.5.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 138 V.5.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 139 V.5.7. Mester úti laktanya rehabilitációja 140 V.5.8. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 141

6 V.5.9. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 142 V Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 143 V Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 144 V Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése 145 V Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása 146 V Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok 147 V A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 148 A program ütem- és finanszírozási terve 149 V.6. Tiszafüredi kistérség 150 V.6.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 151 V.6.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 152 V.6.3. Településrehabilitáció 153 V.6.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 154 V.6.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 155 V.6.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 156 V.6.7. Lakhatási feltételek megteremtése 157 V.6.8. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 158 V.6.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 159 V Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 160 V Közösségi szolgáltatások fejlesztése 161 V Információs hálózat fejlesztése 162 V Vállalkozásfejlesztés- és élénkítés, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 163 V A cigányság helyzetének javítása 164 A program ütem- és finanszírozási terve 165 V.7. Törökszentmiklósi kistérség 166 V.7.1. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 167 V.7.2. Táj- és településrehabilitáció 168 V.7.3. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 169 V.7.4. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 170 V.7.5. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 171 V.7.6. Közoktatási intézmények fejlesztése 172 V.7.7. Kulturális intézmények fejlesztése 173 V.7.8. Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 174 V.7.9. Intézmények energiaracionalizálása 175 V Romák helyzetének átfogó javítása 176 A program ütem- és finanszírozási terve MELLÉKLETEK számú melléklet: Forrásszerkezet számú melléklet: Ütem- és finanszírozási terv összesítő programonként 184

7 BEVEZETÉS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 229/2005.(X.21.) számú határozatával elfogadott, megújított, közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepció célrendszeréhez igazodva, a 18/1998.(VI.25.) KTM számú rendeletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelően készült el a közötti időszak legfontosabb fejlesztési elképzeléseit összegző Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program. A programkészítés alapját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht., a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája és a MTA RKK ATI szolnoki Társadalomkutató Csoportja által készített tervezési metodika jelentette, amely kijelölte a területi tervezés módszertani kereteit. Ez megfelelő alapot teremtett a kistérségi, települési érdekek szakmai megjelenítésére. Az így összeállított fejlesztési program hosszú távon meghatározza a megye területfejlesztésének irányait, fejlesztési célterületeit. A koncepcióban megfogalmazott igények és a lezajlott szakmai-társadalmi egyeztetés alapján egy olyan stratégia került kialakításra, amely a közötti időszak rövid, közép és hosszú távú fejlesztési céljai a megyének az ország fejlettebb területeihez történő felzárkózását szolgálja, kiemelt figyelmet fordít az elmaradott térségek helyzetbe hozására elősegítve a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítását, a gazdasági vérkeringésbe való mielőbbi aktív bekapcsolódást. A következő közötti EU-s tervezési időszak lehetőséget biztosít arra, hogy teljesüljenek azok a jogszabályi követelmények és előírások, amelyek az infrastrukturális ellátórendszer javítását, fejlesztését és kiépítését alapozhatják meg. A stratégiai program a partnerség érvényesülését szem előtt tartva széles szakmai bázison nyugszik. A megyei területfejlesztési szervezeteknek a kistérségi többcélú társulásokkal és rajtuk keresztül a településekkel történő szakmai és operatív együttműködés az alulról felfelé való építkezés gyakorlati megvalósítását szolgálta. A programkészítés kiemelt céljai: - a 229/2005.(X.21.) számú megyei területfejlesztési tanácsi határozattal elfogadott évekre szóló - területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célokkal való összehangolás, - a területfejlesztés szereplői együttműködésének erősítése, - a középtávú tervezés megyei gyakorlatának kialakítása, - a térségi, települési és vállalkozói programok, projektek és pályázatok kialakításának és összehangolásának elősegítése, - a megyei, a térségi és települési célkitűzések megvalósításának koordinálása és integrálása, - az Európai Uniós csatlakozásból adódó lehetőségek kihasználása, az uniós támogatások megszerzésének elősegítése. A közötti időszakra a koncepció célrendszeréből kiindulva 4 stratégiai célkitűzés került kialakításra (lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében; a környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása; gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése; a humán erőforrások fejlesztése), amelyhez az egyes kistérségekhez kapcsolódó speciális fejlesztési célkitűzések társulnak. 1

8 A stratégiai program a megyei területfejlesztési koncepció struktúrájához igazodóan 46 db megyei és 82 db kistérségi alprogramot tartalmaz. A több térséget érintő és átfogó fejlesztések, célkitűzések a megyei szintű alprogramok közé kerültek, míg a kistérségi és településfejlesztési jellegű, helyileg jól lehatárolható feladatokat a kistérségi alprogramok tartalmazzák. A programokban millió forint értékű fejlesztési igény fogalmazódott meg. Az alprogramok tartalmazzák a program leírását, a megvalósításban érintett szervezeteket, a megvalósítás területeit, az ütemezést, a forrástérképet, valamint a program megvalósulását mérő mutatókat. A megyei fejlesztési elképzelések egy részének megvalósítása (lásd pl. gyorsforgalmi úthálózat) alapvetően nem megyei vagy regionális, hanem központi állami hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor fontos, hogy szerepeltetésükkel teljessé tegyük a megyében megfogalmazott elképzelések körét. A stratégia elkészítése során figyelembe vettük a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési igényeket és tartalmi kereteket. A stratégiai célok és a területfejlesztési koncepció célrendszerének kapcsolatát külön ábra szemlélteti. Fontos, hogy a stratégiai program intézkedései és a regionális tervezés (Regionális Stratégiai Program) prioritási területei közötti kapcsolódás megfelelő szinten biztosított legyen, ezen illeszkedési területek külön megjelenítésre kerültek. Ez biztosítja, hogy a tervezett fejlesztések - illeszkedve a régió célrendszeréhez - EU-s támogatásból részesülhessenek. Az egyes projektek megvalósulása hozzájárulhat a megye és az Észak-Alföldi régió társadalmi-gazdasági fejlődéséhez és felzárkózásához, a területi különbségek mérsékléséhez. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezés keretrendszeréhez. A megvalósítandó alprogramok kapcsolódnak a regionális fejlesztési programokhoz és célkitűzésekhez, figyelembe veszik az OTK irányelveit. Az alprogramok további regionális hatású fejlesztési elképzeléseket indukálnak, egyben ösztönzik a szomszéd megyékkel, térségekkel való hatékony együttműködés kialakítását, folytatását és a már meglévő kapcsolatok további erősítését. 2

9 1. SWOT ANALÍZIS A megye társadalmi-gazdasági jellemzőit és jövőbeni fejlődési lehetőségeit befolyásoló tényezőket az alábbiak szerint összegezhetjük. Erősségek Centrális fekvés, kelet-nyugati tranzitszerep, a főváros közelsége Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok Jól hasznosítható folyó- és állóvizek Helyi és térségi jelentőségű termál- és gyógyfürdők Gyors ütemben fejlődő műszaki infrastruktúra A megye nyugati felében befektetések révén dinamizálódó gazdaság Nagy számú képzett, szabad munkaerő Stabil humánszolgáltatások, kialakult képzési-oktatási bázis Jelentős, térségileg jól elkülönülő természeti értékek és kulturális örökség Lehetőségek A főváros felé a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése A mezőgazdaság és az élelmiszeripar modernizálása A számottevő termálvízkincs és a kedvező turisztikai adottságok kihasználása Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A környezet állapotának megőrzése A megye népességmegtartó-képességének erősítése, munkahelyteremtés Az ipari szerkezet modernizálása, piacképesebb termékek előállítása Vállalkozói tevékenység élénkítése, tőkeerős cégek betelepülése Vállalkozásokat segítő háttérintézmények kiépítése A népesség képzettségének, iskolázottságának és egészségügyi állapotának javítása Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítása A kulturális örökség megőrzése A turizmus minőségi fejlesztése Gyengeségek Gyorsforgalmi úthálózat és települési kapcsolatok hiánya Az agrártermelés alacsony jövedelmezősége Korszerűtlen gazdasági szerkezet és technológiai színvonal Folyamatos tőkehiány, a vállalkozói kedv és gazdasági kooperáció alacsony szintje Szociális és gazdasági problémák koncentrálódása a Tisza-mentén Szociális alapellátás szűkös, egyenetlen kapacitású Magas munkanélküliség, az inaktív roma etnikum növekvő aránya Alacsony népességmegtartó-képesség, a magasan képzett szakemberek elvándorlása Minőségi szálláshelyek hiánya Hatékony megyemarketing hiánya Veszélyek Minőségi mezőgazdasági termelés feltételei megteremtésének elhúzódása Az árvíz- és belvíz-fenyegetettség fennmaradása A környezeti problémák megoldásának halasztódása A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének elhúzódása A megye további társadalmi-gazdasági leszakadása A tranzit jellegből adódó lehetőségek fokozódó kihasználatlansága A kistérségek közötti különbségek növekedése A megye forrásszerző és -felhasználó képességének gyengülése A kedvezőtlen demográfiai folyamatok stabilizálódása Az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek romlása Szociális, etnikai problémák fokozódása, a munkanélküliség növekedése 3

10 A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE ALAPCÉL (JÖVŐKÉP) Fenntartható fejlődés a sokszínű együttműködés keretében ÁTFOGÓ CÉLOK Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye társadalmi-gazdasági felzárkózásának elősegítése A foglalkoztatottság bővítése A lakosság életkörülményeinek folyamatos javítása Felszíni és felszín alatti vizek hasznosítása, védelme A megyén belüli különbségek csökkentése Versenyképes megye Lakható megye Kiegyensúlyozott megye STRATÉGIAI CÉLOK A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A megye területi egyenlőtlenségeinek mérséklése SPECIÁLIS CÉLOK Az elérhetőség fejlesztése Térségi egyenlőtlenségek mérséklése Differenciált gazdaságfejlesztés előmozdítása Agrárfejlesztés A tudásbázis erősítése A turizmus fejlesztése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapo-tának javítása Az infrastrukturális felzárkózás folytatása A népesség egészségi állapotának javítása Vidékfejlesztés Szolidáris társadalmi törekvések támogatása Településközi, térségi együttmű ködések fokozása Egyes térségek kiemelt fejlesztése 4

11 2. A PROGRAM STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI A területfejlesztési stratégia a fejlesztési koncepció irányait szem előtt tartva a közötti időszakra az alábbi stratégiai jellegű célkitűzéseket fogalmazza meg: Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye verseny- és érdekérvényesítő képessége szempontjából alapvető az elérhetőség feltételeinek javítása. A megye központi fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedés-földrajzi adottságok, melyek kihasználása elősegítheti a dinamikus gazdasági fejlődést. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása A környezeti feltételek és adottságok az uniós csatlakozással nagyobb hangsúlyt kaptak. A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait. Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése A megye gazdaságának fejlesztése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése a jövőbeni fejlődés egyik legfontosabb tényezője, amely hozzájárulhat a megye felzárkózásához, piacképes, egészséges gazdasági szerkezet kialakításához, ezen keresztül a megye versenyképességének javításához. Humán erőforrás fejlesztése A megye versenyképességének és gazdasági-társadalmi modernizációjának alapvető feltétele az emberi erőforrások fejlesztése. A megye gazdasági teljesítménye, fejlesztési lehetőségei, innovációs képessége összefügg a lakosság iskolai végzettségével, egészségi állapotával, innovativitásával. Ezért elő kell segíteni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását és a társadalmi innováció erősítését. A térségek, települések tűzoltó, katasztrófavédelmi és bűnmegelőzési tevékenységének javítását, fejlesztését szolgáló tevékenységek a lakosság életfeltételeinek biztosítását szolgálják. Kistérségek kiemelt fejlesztése A kistérségi szinten megvalósítható fejlesztések a térség lakossága életminőségének javítását szolgáló fejlesztések, amelyek elősegítik a meglévő intézményrendszer működését, valamint a térség népességmegtartóképességének fokozását. 5

12 A stratégiai célok és a területfejlesztési koncepció átfogó céljainak kapcsolatrendszere Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében Versenyképes megye A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása Lakható megye Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése Humán erőforrás fejlesztése Kiegyensúlyozott megye Kistérségi fejlesztések A megyei területi egyenlőtlenségek mérséklése 6

13 A stratégiai célok és az Észak Alföldi Régió stratégiai céljainak kapcsolatrendszere Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében DINAMIKUS RÉGIÓ A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása ÖKO RÉGIÓ A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése EGÉSZSÉGES RÉGIÓ A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása Humán erőforrás fejlesztése AGRÁR RÉGIÓ A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása Kistérségi fejlesztések ESÉLYTEREMTŐ ÉS FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése 7

14 3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁSAI A területfejlesztési stratégia megvalósításával a stratégiai célkitűzésekhez igazodóan Jász-Nagykun- Szolnok megyében az alábbi társadalmi, gazdasági és környezeti hatások érvényesülhetnek: Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye elérhetőségének javulása A kistelepülések közlekedési feltételeinek javulása A települések kapcsolatrendszerének bővülése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása A környezettudatos termelési módszerek elterjedése A természeti környezet állapotának javulása, a vízgazdálkodás fejlődése Az erdőterületek növekedése, a holtágak hasznosulása A kommunális infrastrukturális hálózat kiépülése A felhasznált energiamennyiség csökkenése A lakókörnyezet állapotának minőségi javulása A lakhatás feltételeinek általános javulása Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Az ipari modernizáció kibontakozása, ipari parkok kiépülése A gazdasági szervezetek működési versenyképességének növekedése A gazdaságszervező központok szerepének erősödése A turizmus adottságaiban rejlő lehetőségek hasznosulása A hatékony mezőgazdasági termelési rendszer megalapozása A térségi agrárágazat versenyképességének növekedése A leszakadó térségek felzárkózása Humán erőforrás fejlesztése Az oktatás feltételeinek minőségi és mennyiségi javulása Az innovációs-intelligens eszközök elterjedésének bővülése A társadalmi esélyegyenlőség megvalósulása A felsőoktatás bázisának fejlődése A korszerű egészségügyi alap- és szakellátás kiépülése A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek helyzetének javulása A vidék népességmegtartó és -eltartó képességének erősödése Az élet- és vagyonbiztonság növelése Kistérségek kiemelt fejlesztése A települési utak kiépülése A lakókörnyezet, a településkép javulása A lakhatás körülményeinek javulása A kistérségek kulturális értékeinek fejlődése 8

15 4. PARTNERSÉG ELVEI A fejlesztési programok megvalósítása széleskörű együttműködésen és partnerségen alapszik. A már meglévő intézményrendszer továbbfejlesztése célközpontú, innovatív kooperációk kialakítását szolgálhatja. Ezen intézményrendszer középpontjában olyan együttműködések kialakítása áll, amely elsődleges feladata a gazdaság- és társadalomfejlesztés erősítése, valamint a külső és belső kohézió megvalósítása. A hatékony intézményrendszerhez a már meglévő szervezetek hálózati jellegű újragondolt célirányosabb együttműködése szükséges, kiegészülve egy hatékonyabb lobby tevékenységgel, a kistérségek és települések érdekérvényesítő képességének növelésével. A megyei szintű intézményrendszer központi eleme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács amely konkrét területfejlesztési feladatokat lát el, és amelynek működését a munkaszervezeti feladatokat ellátó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. segíti. A tanács tevékenységét kiegészíti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Iroda koordinációs tevékenysége. Az intézményrendszer meghatározó elemei a kistérségi önkormányzati többcélú társulások, valamint a térségmenedzseri hálózat, amelyek stabil alapot nyújtanak a települési kapcsolattartáshoz, a programés projektgeneráláshoz a stratégiai célok megvalósítása érdekében. Mindehhez azonban a kistérségi irodahálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésének folytatása szükséges. Az intézményrendszer fontos eleme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. A térség- és gazdaságfejlesztési feladatok megvalósításában érintett szereplők (Megyei Munkaügyi Központ, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ipari parkok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatala, MVH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége, Magyar Közút Kht., KÖTI-KÖVIZIG) nagy részét összefogja a gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési együttműködési megállapodás. A humán-erőforrás fejlesztést érintő célkitűzések megvalósítását segíti a Megyei Közoktatási Alapítvány, a Megye Tudományáért Közalapítvány, a Megyei Felsőoktatási Koordinációs Bizottság és a Megyei Szakképzési Bizottság. A megyei szintet meghaladóan elsősorban az Észak-Alföldi régióban működő regionális szervekkel (többek között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség; az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság; a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Magyar Turizmus Rt. kapcsolódó szervezetei; az Észak-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanács; az Észak-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács; a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Észak-Alföldi Regionális Irodája, az Észak-Alföldi Regionális Ipari-innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., az Észak-Alföldi Regionális Agrár-innovációs Kht., az Észak-Alföldi Regionális Termálinnovációs Kht.) szükséges a megyei területfejlesztési tanács kapcsolatrendszerének elmélyítése, esetleges intézményesítése. A gazdasági és társadalmi élet területén meghatározó, térségi, megyei és megyehatáron átnyúló együttműködések között külön említést érdemel a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a Tiszazug Térsége Programtanács. A stratégiában megfogalmazott számos cél és feladat nem valósítható meg kormányzati támogatás nélkül. Ezek közül kiemelendő a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósítása, a Jászsági főcsatorna megépítése, a Tisza-tó kiemelt fejlesztése, valamint a kunmadarasi repülőtér hasznosítása. 9

16 A fentieken túlmenően új együttműködési formák és eszközök szükségesek az alábbi területeken: a megye nemzetközi gazdasági kapcsolatainak erősítése érdekében önálló befektetési iroda létrehozása valamely meglévő szervezet keretében; a szomszédos megyékkel új együttműködési formák kialakítása; szoros kapcsolat kialakítása a megyében működő nagyüzemekkel, vállalkozásokkal; megyei és térségi szinten a jelentősebb vállalkozók folyamatos párbeszédének kialakítása; civil szervezetek bevonásával a megyei és kistérségi koncepciók és programok integrálásának és koordinálásának biztosítása és ezek társadalmasításának erősítése; a tudományos, illetve szakértői háttér erősítése, bővítése, megyei és kistérségi szinten a koncepcióalkotás, a programozás és a projektkészítés terén. 5. MONITORING Az eredményes területfejlesztési programok része a hatásvizsgálat vagy monitoring-tevékenység, mely során - a monitoring mutatók segítségével - folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindez átgondolt, egyértelmű, számszerűsíthető célok meglétét feltételezi a tervezés során. A monitoring tevékenység felelős szervezete a megyei területfejlesztési tanács által létrehozandó monitoring bizottság. A monitoring bizottság feladata a megjelölt ellenőrzési pontokon véletlenszerűen ellenőrizni a projekt eredményeit és hatásait, illetve ha jelentős eltéréseket tapasztal, vizsgálja annak okait, és szükség szerint kezdeményezi a program menetébe történő beavatkozást. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetekkel rendszeresen tartja a kapcsolatot, és kap azoktól jelentéseket. E jelentések alapján készíti el saját jelentését, amely áttekinti a program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A hatékony monitoring-tevékenység előfeltétele, hogy legyen olyan rendszer, amely képes folyamatosan biztosítani a monitoring munkát megalapozó megbízható információkat, adatokat. 10

17 6. ALPROGRAMOK MEGYEI ALPROGRAMOK I. Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése I.3. Alsóbbrendű utak felújítása I.4. Elkerülő útszakaszok építése I.5. Új összekötő-utak építése I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése I.7. Új folyami hidak építése I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése 11

18 I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba Egy térség gazdasági fejlődését nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezik-e nagykapacitású vonalas infrastruktúrával. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország azon megyéi közé tartozik, ahol nem található sem autópálya, sem autóút. A gyorsforgalmi úthálózat építése elősegíti a gazdasági felzárkózást és a területi különbségek kiegyenlítését. A program keretében megépül: - M4 Szolnok nyugat Törökszentmiklós kelet új északi Tisza híddal 2 2 sávos autóút, 21,9 km hosszan - M4 Törökszentmiklós kelet Karcag nyugat I. ütem 2 2, illetve 2 1 sávos autóút/főút, 20 km hosszan - M44 települési elkerülő szakaszok I. ütem (Kunszentmárton nyugat - megyehatár) 2 1 sávos autópályává fejleszthető autóút, 13 km hosszan - M8 megyehatár Szolnok 2 1 sávos autópályává fejleszthető autóút, 5 km hosszan Nemzeti Autópálya Zrt., Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Magyar Közút Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése Összesen 1. M4 Szolnok nyugat Törökszentmiklós kelet új északi Tisza híddal (21,9 km) M4 Törökszentmiklós kelet Karcag nyugat I. ütem (20 km) M44 településelkerülő szakaszok I. ütem (Kunszentmárton nyugat - megyehatár) (13 km) M8 megyehatár - Szolnok (5 km) Összesen pénzeszközök Hazai forrás KA Egy új Tisza-híd, 26,9 km autópálya, 33 km autóút A megye elérhetőségének javulása Megjegyzés: Európai Uniós források rövidítése: EMVA - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap KA - Kohéziós Alap SA - Strukturális Alap 12

19 I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor vállalta a főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítését ig a már jóváhagyott program szerint a megyében 67 km főút erősítése történik meg, 2007 és 2013 között pedig 297,7 km főút erősítését tartalmazza a program. Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Magyar Közút Kht. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Tevékenység megnevezése Összesen számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése számú főút megerősítése Összesen Saját erő pénzeszközök Hazai forrás SA ,7 km hosszú, átlagosan 7,5 m széles két-forgalmi sávos főút kiépített járműosztályozós és körforgalmú csomópontokkal, felújított közúti jelzésekkel, nagysúlyú tehergépkocsik forgalmára alkalmas aszfaltburkolatú útpályaszerkezettel A közúti balesetek számának csökkenése A környezeti káros hatások mérséklődése 13

20 I.3. Alsóbbrendű utak felújítása A megye alsóbbrendű úthálózatának állapota rendkívül rossz, jelentős felújításra szorul. A program keretében 26 alsóbbrendű út felújítása szerepel 377,37 km hosszan. Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Magyar Közút Kht. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Tevékenység megnevezése Összesen sz. Tápiógyörgye-Jánoshida (8,7 km) sz. Jászalsószentgyörgy-Tiszasüly (14,67 km) sz. Tiszaug-Kunszentmárton (21,7 km) sz. Kisújszállás-Körösladány (1,2 km) sz. Kunhegyes-Tiszaszentimre (22 km) sz. Tiszaszentimre-Kunmadaras (6,9 km) sz. Zsámbok-Jászfényszaru (5,1 km) sz. Fegyvernek-Tiszafüred (48 km) sz. Tiszaföldvár-Mezőtúr (24,8 km) sz. Kétpó-Mezőtúr (18,4 km) sz. Kunhegyes-Abádszalók (11,6 km) sz. Törökszentmiklós-Martfű (6,4 km) sz. Karcagi bekötőút (8,8 km) sz. Karcag-Kunmadaras (16,7 km) sz. Tiszaörs-Nagyiván (7,4 km) sz. Jászjákóhalma-Jásztelek (4,4 km) sz. Szolnok-Tiszasüly (18,3 km) sz. Abony-Újszász (7,3 km) sz. Nagyiván-Kócsújfalu (7 km) sz. Örményes-Fegyvernek (8 km) sz. Ecsegfalva-Kisújszállás (11 km) sz. Mezőtúr-Túrkeve (16 km) sz. Kétpó-Túrkeve (15 km) sz. Öcsöd sz. csomópont (12 km) sz. Pusztamonostor Jászárokszállás (19 km) sz. Szolnok-Jászkisér (37 km) Összesen ,37 km hosszan megépített, átlag 6 m széles két-forgalmi sávos aszfaltburkolatú útpálya A közúti balesetek számának csökkenése A települések elérési idejének rövidülése

21 I.4. Elkerülő útszakaszok építése A program keretében a főutak azon elkerülő szakaszai kerülnének kiépítésre, amelyek előkészítése már megkezdődött és a forgalom leginkább szükségessé teszi. Jelenleg a tervellátottság különböző fázisaiban az úthálózat-fejlesztési tervekben ütemezésre került a megvalósításuk sz. főutak Jászberényt elkerülő szakasza I. ütemének folytatásaként a II. ütemben 2,7 km hosszan, a III. ütemben 4,5 km hosszan fejeződhet be a beruházás között. Karcag város észak-keleti elkerülő útja a 3401 j. összekötő úton 7,5 km hosszan a rendezési terv szerinti nyomvonalon valósul meg. A 442. sz. főút Szolnok (Szandaszőlős) elkerülése a tanulmányterv szerint 3 változatban valósítható meg. A programba beépítésre kerülő A változat tartalmazza Szandaszőlős elkerülését (6 km), amely csatlakozhat a tervezett Szolnok-Kengyel-Kétpó új összekötőúthoz. A 45. sz. főút Kunszentmárton elkerülése csatlakozik az M44-es gyorsforgalmi út Cserkeszőlő-Kunszentmárton elkerülő szakaszhoz. Nemzeti Autópálya Zrt., Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Magyar Közút Kht. Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Szolnok Tevékenységek megnevezése Összesen sz. főút Jászberény elkerülés II. ütem építése (2,7 km) sz. főút Jászberény elkerülés III. ütem építése (4,5 km) sz. Karcag ÉK-i elkerülő (7,5 km) szakasz sz. főút Szolnok (Szandaszőlős) elkerülő szakasz (6 km) A változat sz. főút Kunszentmárton elkerülő szakasz (8,4 km) Összesen ,1 km korszerű elkerülő útszakasz 7,5, illetve 8,0 km burkolatszélességgel, külön szintű, illetve körforgalmú csomópontokkal, 11,5 tonnás tengelyterhelésre méretezett aszfaltburkolatú pályaszerkezetekkel, vasúti felüljárókkal A városok környezeti terhelésének csökkenése Az elérési idők rövidülése 15

22 I.5. Új összekötő utak építése A program új közúti kapcsolatok kialakítását tartalmazza új összekötőutak építésével. Az új közúti kapcsolatok szükségességét a 3403 j. Kunhegyes Karcag földút kiépítése esetében megvalósuló megközelítőleg 10 km-es átrövidülés, a karcagi kórház ellátási területének elérése indokolja. A Szolnok Kengyel Kétpó és a Jászalsószentgyörgy Jászapáti utak a regionális hulladéklerakóhelyek közvetlen elérését eredményezik. Jászárokszállás-Adács kapcsolat a Jászság és az M3 autópálya közvetlen elérését szolgálja. A Szajol Tiszapüspöki Fegyvernek utak az érintett települések zsáktelepülés jellegének felszámolását jelentik. A Jászágó Csány, Besenyszög Hunyadfalva utak hiányzó hálózati kapcsolatot pótolnak. A Besenyszög-Hunyadfalva összekötő út javítja a települések megközelítését, feloldja Hunyadfalva zsáktelepülés jellegét. A Tiszasüly- Kisköre, Jászágó-Csány, Jászberény-Jászágó összekötőutak javítják a települések megközelítése mellett a két régió kapcsolatát. Érintett települések önkormányzatai Magyar Közút Kht., Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Kunhegyes, Karcag, Szolnok, Kengyel, Kétpó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Szajol, Tiszapüspöki, Fegyvernek, Törökszentmiklós, Besenyszög, Hunyadfalva, Tiszasüly, Kisköre, Tiszasüly, Jászberény, Jászágó Tevékenységek megnevezése Összesen j. sz. út Kunhegyes-Karcag (18,9 km) Tiszasüly-Kisköre (5,5 km) Szolnok-Kengyel-Kétpó (15,8 km) Jászalsószentgyörgy-Jászapáti (5,8 km) Jászárokszállás-Adács (4,5 km) Szajol-Tiszapüspöki-Fegyvernek (15,9 km) Besenyszög-Hunyadfalva (9,1 km) Jászágó-Csány (4,0 km) Jászberény-Jászágó (6,5 km) Összesen új, összesen 86 km hosszú, 6 m széles, két-forgalmi sávos összekötőút megépítése Új közlekedési irányok kialakulása A térségi kapcsolatok erősödése 16

23 I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése A 100-as és 120-as számú vasútvonalak felújítása az elmúlt években nagyobb lendületet vett. ISPA forrásból megvalósult a Budapest Szolnok közötti szakasz rekonstrukciója. A további kelet-nyugat irányú kapcsolatok erősödése és az elérhetőség növelése érdekében indokolt a vonalak korszerűsítésének folytatása. : Magyar Államvasutak Zrt., Gazdasági és Közlekedési Minisztérium : Az érintett helyi önkormányzatok, a térségben gazdálkodó termelő társaságok 4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Tevékenységek megnevezése Összesen sz. vasútvonal megyei szakaszának átépítése (70 km) sz. vasútvonal átépítése (Mezőtúr-Gyomaendrőd) (20 km) Összesen pénzeszközök Hazai forrás KA km felújított vasútvonal Felújított vasútállomások és megállóhelyek Létrehozott munkahelyek Az elérési idők rövidülése 17

24 I.7. Új folyami hidak építése A programban tervezett folyami hidak építése az úthálózat-fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van. A szolnoki keleti Tisza-híd a város belső forgalmának átrendezését, a belvárosi Tisza-híd és a kapcsolódó utak, valamint a Szabadság tér zsúfoltságának enyhítését szolgálja. A programban szerepel az új kiskörei Tisza-híd építése, amely a jelenlegi, egy forgalmi sávos, felújításra szoruló közös közúti-vasúti híd mellett biztosítana megfelelő kapacitású és teherbírású közúti kapcsolatot. A tervezett híd a közúthálózat-fejlesztési koncepcióban szereplő Gyöngyös- Kisköre-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas főúttá fejleszthető észak-dél irányú összeköttetés részét képezi a Mezőtúr-Szarvas között építendő új Hármas-Körös közúti híddal együtt, ahol jelenleg időszakosan működő folyami komp biztosítja az átkelést. Szolnokon a Tiszaliget és a belváros kapcsolatának megvalósítását szolgálja az új gyaloghíd megépítése. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Magyar Közút Kht. Szolnok, Mezőtúr, Tiszabura Tevékenységek megnevezése Összesen 1. Szolnoki Keleti Tisza-híd megépítése Kiskörei Tisza-híd megépítése Hármas-Körös híd (Mezőtúr) megépítése Tiszai gyaloghíd megépítése Összesen új közúti folyamhíd, két forgalmi sávval, kerékpárúttal és gyalogjárdával, összesen megközelítőleg fm hosszan, m 2 hasznos hídfelülettel Egy új megépített gyaloghíd Az elérési idők rövidülése 18

25 : I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése A fenntartható fejlődés, az élhetőbb települések, az emberek mobilitásának javítása, a régió-megyekistérség közötti elérhetőség feltételeinek javítása érdekében új utasforgalmi csomópontok (autóbuszállomások, -várakozóhelyek és -megállók) építése, a meglévők korszerűsítése, átalakítása és az utastájékoztatás ugrásszerű javítása szükséges. Ennek eredményeként ezek a csomópontok megfelelnek majd a kor követelményeinek, könnyebben és biztonságosan használhatóvá válnak, mindenki által elérhetőek lesznek (a tervezés és kivitelezés során erre figyelve a fogyatékkal élők számára is elérhetőbb lesz a tömegközlekedés), az időjárástól és a közlekedéstől jobban megóvnak és hatékony utastájékoztatással rendelkeznek. Jászkun Volán Zrt., települési önkormányzatok, vállalkozók Vállalkozók Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése Összesen 1. Pályaudvarok utastájékoztatása rendszerének fejlesztése Szolnok decentrum építése Állomások építése Várakozó- és megállóhelyek, kerékpártárolók építése Járműfedélzeti utastájékoztatás korszerűsítése Műszaki szolgáltató bázis építése Karcagon Összesen kialakított megállóhely 20 létrehozott várakozóhely 3 megépített autóbuszállomás Egy létrehozott szolnoki decentrum és egy szakműhely 3 csomóponti és 180 kiépített fedélzeti utastájékoztatási rendszer A tömegközlekedés feltételeinek minőségi javulása 19

26 Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében Ütem- és finanszírozási terv Alprogram száma Alprogram megnevezése Összesen (M Ft) I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése I.3. Alsóbbrendű utak felújítása I.4. Elkerülő útszakaszok kiépítése I.5. Új összekötő utak építése I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése I.7. Új folyami hidak építése I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése Összesen

27 II. Környezeti biztonsági növelése, a környezet állapotának javítása II.1. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem II.2. A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása II.3. A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer megvalósítása II.4. Megyei belvízrendezési program II.5. Megyei szennyvízkezelési program II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása II.7. Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése II.8. Megyei erdősítési program megvalósítása II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések II.10. Megyei öntözésfejlesztési program II.11. Zagyva-Tarna vízgyűjtő program 21

28 II.1. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését az utóbbi idők rendkívüli árvizei tették szükségessé. Az árvízvédelem a gátak emelésével tovább már nem biztosítható, ezért a Tisza középső szakaszán árapasztó tározók kialakítására kerül sor, ahová árvíz esetén a víz egy részét ki lehet engedni. Az árvíz levonulása után a víz a mederbe visszavezethető. A VTT I. ütemében a megválasztott hullámtéri beavatkozások és árapasztó tározók megvalósításával, a Tisza legkritikusabb szakaszain 60%-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el. A nagyvízi meder vízszállító kapacitásának javítása tartalmazza az árvízi lefolyási sáv biztosítását, a nyári gátakkal és övzátonyokkal kapcsolatos feladatokat, a folyószabályozási beavatkozásokat és az árvízvédelmi fővédvonalak esetleges módosítását. A beruházások keretében megépül a Hanyi Tiszasülyi, a Nagykörűi és a Nagykunsági tározó, továbbá megvalósul Szolnok és Kisköre között a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának bővítése. A teljes körű árvízbiztonság megvalósítása érdekében többek között szükséges a Köröszugban, Doba és Tiszasüly között, Zagyvarékas és Tószeg térségében a meglévő fővédvonalak rekonstrukciója és mértékadó árvízszintre való kiépítése. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Országos Területfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 1. Hanyi - Tiszasülyi tározó előkészítése, építése Nagykörűi tározó előkészítése, építése Nagykunsági tározó előkészítése, építése Kisköre - Szolnok közötti mederrendezés A Tisza és mellékfolyói meglévő árvízvédelmi 5. létesítményeinek rekonstrukciója, mértékadó árvízszintre való kiépítése Összesen pénzeszközök Hazai forrás KA új árapasztó tározó A megye teljes árvízbiztonságának megvalósulása Ártéri tájgazdálkodással művelt területek kiterjedése 22

29 II.2. A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása A megye minden települése rendelkezik vezetékes ivóvízellátással, ugyanakkor a hálózatba bekapcsolt lakások aránya településenként eltérő mértékű. A megye településein a lakásállomány 93,2%-a csatlakozott a hálózatra. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózat nem felel meg a megfelelő minőségű és biztonságos vízellátás feltételeinek, ezért annak cseréje elengedhetetlen ig a jogszabályok szerint azokon a településeken kell a beavatkozásokat elvégezni, ahol az arzéntartalom magasabb 10 μg/l-nél és az ammóniumtartalom nagyobb a megengedettnél. Az összes többi településen 2009-ig kell biztosítani az egészséges ivóvízellátást. A program megvalósítása regionális összefogással, a Kohéziós Alapból támogatott nagyprojekt keretében lehetséges. A program I. ütemében a már elnyert támogatással a megye 13 település és településrészén (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszabura- Pusztataskony, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, Tiszaszentimre-Újszentgyörgy, Tomajmonostora) mintegy 2,6 milliárd Ft értékű fejlesztés valósulhat meg. A december 31-ig befejeződő régiós projekt összköltsége mintegy 6,6 milliárd Ft. A II. ütemben a megye további 65 településén és között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által összefogott, Kohéziós Alapra benyújtott nagy projekt keretében valósulhatnak meg a fejlesztések. Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Térségi és települési víz- és csatornaművek, önkormányzati társulások A megye, a program I. ütemében nem érintett 65 települése 1. Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje Összesen pénzeszközök Hazai forrás KA km kiépített ivóvízvezeték 48 korszerűsített vízmű km felújított vízvezeték 23

30 II.3. A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer megvalósítása A Jászság térségében gyakori a vízhiány és az aszály. A Jászsági főcsatorna meghosszabbításával a térség hosszú távú vízutánpótlása oldható meg az erre alapozott agrár- és vidékfejlesztéssel. Ehhez szükséges egy zagyvai és egy tarnai ág megépítése. Első ütemben a Zagyva vízpótlását szükséges elvégezni ha területen, míg a fejlesztés II. üteme a Tarna folyó irányába, további ha öntözhető területet érint. A program I. ütemű megvalósításával az egyéb kapcsolódó beruházásokat tekintve (mezőgazdasági termékszerkezet-váltás, agrárfejlesztések, élelmiszeripar, hűtőipar, táj- és környezetvédelem, stb.) további 80 milliárd Ft összköltségű fejlesztést generálhat. A víz biztosítása a kistérségben mezőgazdasági szempontból mérsékeli a termelési kockázatot, kiegyenlítettebbé téve a termelést, a termelési volument. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, kistérségi társulás Jászberényi kistérség 1. Előkészítés, területbiztosítás I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása II. ütem: Tarnai ág előkészítése Összesen pénzeszközök Hazai forrás KA Kiépített mélyvezetésű csatorna Az öntözött területek bővülése A térségben előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedése 24