152

Átírás

1 Jegyzetek 151

2 152

3 Rövidítések II. MVN. = A D. Magyar Vadász Napok előadásai. Bp okt Szerk.: SZILÁGYI GÉZA. (Bp., 1968.) A. = Aquila. ÁtK. = Állattani Közlemények. Folyóirat. AtSz. = Agrártörténeti Szemle. Folyóirat. B. = Búvár. Folyóirat. Bp. = Budapest. Db. = Debrecen. EFE. = Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron). EFTK. = Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények (Sopron). EG. = Erdőgazdaság. Folyóirat. EK. = Erdészeti Kutatások. EL. = Erdészeti Lapok. Folyóirat. ÉRTI Évk. = Erdészeti Tudományos Intézet Évkönyve. ÉT. = Élet és Tudomány. Folyóirat. EtK. = Erdészettörténeti Közlemények. H. = Halászat. Folyóirat. MGSZ. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. Folyóirat. MKE. Évk. = A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyv e. MMMK. = A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közienienyei. MV. = Magyar Vadász. Folyóirat. MV1. = Magyar Vadászlap. Folyóirat. MVú. = Magyar Vadászújság. Folyóirat. N. = Nimród. Folyóirat. OEE-EtSzK. = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei OL. = Magyar Országos Levéltár (Budapest). T. = A Természet. Folyóirat. TB. = Természet Búvár. Folyóirat. TtK. = Természettudományi Közlöny. Folyóirat TV. = Természet Világa. Folyóirat. V. = Vadászat. Folyóirat. VL. = Vadászlap. Folyóirat. 153

4 Hivatkozások 1 / Egy öreg vadász (FORGÁCH Károly): Magyar német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata. (Bp., 1875.) 51. 2/ EGERVÁRY Gyula: Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek, határc zatok és döntvények gyűjteménye. (Bp., 1891.) / NAGY Domokos Imre: A magyar vadászat a polgári korban. In: Vadászat Magyarországon. (Bp., 1980.) / LAKATOS Károly: A vadászmesterség könyve (Szakvadász a gyakorlatban). (Bp., 1903.) 74. 5/ ZSINDELY Endre: A Kárpátok medencéjének szarvas törzsei. N ; / SZÉCSI Zsigmond: A hazai vadak természetrajza. In: A vadászati ismeretek kézikönyve I-III. kötet. (Bp., ) II. kötet / VL / INKEY Pál: Hozzászólások a vadkárok kérdéséhez. EL / THIRINGER János: Vadászatgazdasági tanulmányok. EL / Lásd pl. BENKŐ Pál: A vadászat. Gyakorlati szakkönyv. (Bp., 1935.) 43. és INKEY Pál: Észrevételek a vadászati tilalmi időket szabályozó rendelethez. EL / Lásd 3/94. 12/ FODOR Tamás: Vadállományunk. In: Élő örökségünk. Génerózió, génbank. Szerk.: STERBETZ István (Bp., 1979.) / SZEDERJEI Ákos: Szarvas. (Bp., 1960.) / FODOR Tamás: Szarvasaink. N : / MÁTRAI Gábor-JÁRÁSI József: Az év vadgazdálkodása és az év feladatai. N (M.): 2-3. A terítékadatokra lásd a következő összefoglalást: POGRÁNYI Kálmán: A nagyvadlétszám alakulása hazánkban. EL / Lásd pl. FAT ALIN Gyula: A zalai szarvas jövője: kezelési körzet kialakítása. N : , Uo. Miért kincs a zalai szarvas? N : , FAT ALIN Gyula-HOPP József: Gímszarvas tájvédelmi körzet. N : / BÁN István: Csodaszarvas, avagy a magyar őz és szarvas világhírnevének titka. (Bp., 1991.) / Ehhez lásd pl. PÁL Endre: Mi lesz veled, szarvas? N : 12(300)-13(301)., FATALIN Gyula: Romlik a gímszarvas állomány minősége. N :12(12)-14(14). 19/ ÁDAMFI Tamás: Még a csúcson. N : / Erdészeti, Vadászati, Faipari Lexikon. (Bp., 1964.) / Lásd: SZALAY Béla: A dám hazánkban. VL ; ; ; , CSŐRE Pál: Megjegyzések a magyarországi dámvad 154

5 történetéhez. AtSZ , MOLNÁR László: A magyarországi dámvad, Cervus (Dama) Linné, múltja. AtSZ , és a kérdéskör összefoglalását: NAGY Domokos Imre: A dám Magyarországon. N (M.): / ILLÉS Nándor: A vadászat kezelése és gyakorlása. In: A vadászati ismeretek kézikönyve I-IH. kötet. (Bp., ) III. kötet 1. könyv / Lásd 4/ / SZABOLCS József: A dámvad. (Bp., 1968.) / Lásd 12/ / Lásd 24/ 27/ Lásd 15/ 4. 28/ A világrekorddal kapcsolatban lásd: PATAKY Károly-VÁRADY János: A nagy dámlapát titka. N : / FESTETICS Pál: Az őz tenyésztése, óvása és vadászata. (Bp., 1941.) 5. 30/ DIEZEL, K.E.-MIKA Károly: Az apróvad vadászata. (Bp., 1899.) / ILLÉS Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv r, m. kir. erdőőri szakiskolák számára. (Bp., 1907.) / AJTAI Jenő: A delibláti kincstári homokpuszta ismertetése;. (Selmecbánya, 1914.) / Az őz mennyiségi és minőségi viszonyainak változásáról összefoglalót ad: BERDÁR Béla (szerk.): Az őz és vadászata (Bp., 1983.) , FARKAS Dénes: özállományunk az utóbbi száz esztendőben. N : , Uo. A hazai őzállomány minőségének alakulása. N : / Üsd 29/ / SZEDERJEI Ákos: Őz. (Bp., 1959.) 3. 36/ STUDINKA László: Sok, vagy jó? N : / BENCZE Lajos: Az őz a jövő nagyvadja. N : / Az őzbetegségekkel, -állománygazdálkodással kapcsolatban lásd pl. a következő írásokat: SUGÁR László: Az őzbetegségek" okairól. N : 347., FODOR Tamás-HOMONNAY Zsombor: Juhász kontra vadász. N : , PORUBSZKY János: Riaszt az őz. Megtartani az arányokat. N :8(248)-9(249)., S23E- NES István: Riaszt az őz. Romlik az állomány. N :9(249)., ZALAY József: Jelentés a Békés megyei őzállományban bekövetkezett elhullásokról. N (M.): , ÁDÁMFI Tamás-FAR- KAS Dénes-MÁTRAI Cábomé-MUNKÁCSI István-SZTOJKOV Vladov: Jelentés a Szolnok megyei őzállomány vizsgálatáról. N (M.): , FARKAS Dénes-ÁDÁMFI Tamás-BOD Lajos-JAKABHÁZY Miklós-SOMOGYVÁRI Vilmos-SUGÁR László: 155

6 Az őzgazdálkodás helyzetének értékelése. N (Fórum): 1-10.,.ovábbá: Miért pusztulnak az őzek? N : 571., Jelentés az ŐZiülomány egészségügyi vizsgálatának országos tapasztalatairól N (M.) / Lásd pl. CSÁNYI Sándor: Riaszt az őz? N : 10 (58)., BENŐNÉ IGNÁCZ Magdolna: őzgazdálkodásunk - felülnézetből. N. 1<>88. 2: 8 (56) - 9 (57)., PORUBSZKY János: Van ok az aggódásra. N : 11 (59)., BŐD Lajos: A büntetés nem gyógyszer"! (59)., GYENES István: Miért nincs felelés? N :11(59). 40/ Lásd 17/ 42. és / Lásd 37/ 42/ KRIESCH János: A pusztulófélben levő állatfajok Kárpátainkban. EL / Lásd 22/ / Lásd 6/ / VL / VADAS Jenő: Zergevadászat a krassó-szörény megyei havasokon. EL / Az első világháború utáni zergeelőfordulásokról összefoglalót készített: FARAGÓ Sándor: Die Gemse (Rupicapra rupicapra Linnaeus, 1758) in Ungam (Mammalia, Artiodactyla). Vertebrata Hungarica XXEI. (1989.) / MADERSPACH Viktor: Páreng-Retyezát. Vadászataim a Déli-Kárpátokban. (Bp., 1934.) / FENCZIK Jenő: Kárpátalja zergéiről. N , BÍRÓ Zoltán: Kárpátalja zergéiről. N / RAKONCZAY Zoltán (szerk.): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állatfajok. (Bp., 1989.) / Lásd 22/ / A telepítésekre lásd pl. TURCEK, Frantisek: A jubiláló szlovenszkói muflon. N , SZUNYOGHY János: Adalékok a magyarországi muflon ismeretéhez. MV :10-11., Uo. Adatok a magyarországi muflonok telepítésének történetéhez. MV : 8-9., Ud. Az Ovis musimon Pali. honosítása, jelenlegi elterjedése Magyarországon, egyben az Ovis musimon sinesella Turcek alfaj bírálata. ÁtK , SZEDERJEI Ákos: A muflon meghonosítása és hazai populációi. EK : , MÁTRAI Gábor: A muflon és vadászata. (Bp., 1980.) 58., BÁNYAI József: Adatok a gróf Forgách Károly-féleGhymes-i uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz és vadászathoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére. MMMK (Bp., 1991.) / Ü sd 52/ BÁNYAI J. i. m

7 54/ BÁRSONY István: Nem honos hasznos vad telepítése. N A korabeli vadászati sajtóban lásd még: MÁTRAY Gyula: A mufflon (Ovis musimon). V ; , ESTER HÁZY László: A muflon. N / A létszám alakulásához, illetve a telepítésekhez lásd: 12/ 120. és 52/ / MÁTRAI Gábor: Tájékoztatás a vadállomány helyzetéről, a vadgazdálkodás évi eredményeiről és a feladatokról. N (M.): 5. 57/ ÁDÁMFI Tamás-HOMONNAY Zsombor: Vadtelepítés-vérfrissítés. N :6 (246)-9 (249).; 720 (260)-721 (261). 58/ A muflon vadászatáról lásd legújabban: BULIN István-MAGOSI József: A muflon vadászata. N : 20 (548)-22 (550). 59/ A kérdéshez lásd: NÁHLIK András: A muflon helye. N / Befejeződött a vaddisznóapasztó brigádok munkája MV / Üsd 6/ / Lásd 22/ / Lásd 15/ / N.KJSS Géza-FÉLIX Endre-GLÓSER Dezső: A hivatásos vadász. I. (Bd., 1942.) / PÁLL Endre: A vaddisznó és vadászata. (Bp., 1968.) / A kérdéshez lásd pl. KÓHALMY Tamás: Magyarország vaddisznói. N :12-13., Uo. Vaddisznós kertek Magyarországon. N : , BERTÓTI István: Hogyan is állunk a vaddisznóval? N : 28(364)-29(365)., KOHALMY Tamás-IVÁN- CSICS Lajos-RAKK Tamás: Vaddisznóállományunk kezelésének időszerű kérdései. N (M.): / Lásd 12/ / Üsd 4/ / EL / OROSZI Sándor: Paraszt puskások" Karcagon. EtK. II. (1991.) / BÁRSONY István: Vadtenyésztés. In: Többtermelés a mezőgazdaságban. Szerk.: KOVÁCSY Béla. (Bp., 1916.) / Üsd 10/ BENKŐ P. i. m / Lásd 3/ / SZEDERJEI Ákos: A korszerű vadgazdálkodás súlyponti kérdése: a mezei nyúl tenyésztése. ÉRTI Évk / CSÓRÉ Pál: Jelenidejű történelem. N : / Lásd ezekről 74/ ésaa mezei nyúl vadászati módjáról MV :3-5., 2: 3-5., továbbá SZEDERJEI Ákos-STUDINKA László: Nyúl, fogoly, fácán. (Bp., 1962.)

8 77/ A nyúlállomány alakulásáról összefoglalót ad: BERTÓTI István: Lesz-e egymillió nyulunk? N :4(532) -5(533). 78/ NAGY Bálint-RÁCZ Imre-NOVOTNY Károly: Vadvédelem a korszerű mezőgazdaságban. (MAVOSZ 4.) (Bp., 1970.) 4. 79/ A tilalmi idők változtatásának szükségességéről is ír pl. NAGY Lajos: Néhány gondolat a mezeinyúl kérdéshez. N : 1-3., Uo. Vadgazdálkodásunk alapja: a nyúl. N : / A tudományos kutatásokra lásd pl. NOVOTNY Károly-SINKOVITS Miklós: A mezei nyúl vérfrissítéséről. N :14-15.; 7:16-17.; 8: ; 9: 5., BERTÓTI István: Egyes meteorológiai tényezők hatása a mezeinyúl-állomány alakulására. In: Apróvadtenyésztés. Mezeinyúl. Szerk.: IZRAEL Gábor. (A vadgazdálkodás fejlesztése 7.) (Bp., 1973.) , SZÉKY Pál: A mezeinyúl habitusának vizsgálata a testsúly-méretek alapján. In: Apróvadtenyésztés. Mezeinyúl. Szerk.: IZRAEL Gábor. (A vadgazdálkodás fejlesztése 7.) (Bp., 1973.) , HELTAY István: A mezeinyúl érdekében. N (M.): , FODOR Tamás: Külföldi és hazai kutatások a mezeinyúlról. N (M.): , MOLNÁR Gáspár: A Szolnok megyei vadásztársaságok mezei nyúl gazdálkodása között. N (M.): Az évi tanácskozásról beszámolt: K.(ARCZAG) I.(ván): A mezei nyúl ügyében... I-II. N : 6-8.; 7: / SINKOVITS Miklós-PECHTOL János: A mezeinyúl helyzete hazánkban (M.): / KOVÁCS György-HELTAY István: A mezeinyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. (Bp., 1985.) / Lásd HELTAY István: Nem szorul kíméletre a mezei nyúl. N :10(394)-11(395). 84/ Lásd 77/. 85/ MADERSPACH Viktor: Medve! (Bp., é. n.) / Ilyen lődíjat közöl pl. Csík vármegyét illetően: EGERVÁRY Gyula: Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye. (Bp., 1893.) / Ü sd 22/ / Lásd 3/ 97. és HAJDÚ Imre: A vadaskertté alakított falu. N : , N. KISS Géza: Mesél a vén vadászkalap. (H. é. n.) / RÁZSÓ Lajos-NAGY László: Vad és vadászat. 1. A magyarországi hasznos vadak és ragadozók természetrajza, fiziológiája, életmódja. Nyom- és csapaismeret. 2. A vadászat segédeszközei. (Bp., 1928.) / FENCZIK Jenő: A medve védelme Kárpátalján. N / Nemzeti Vadászati Védegylet véleménye a tilalmi időkről N

9 92/ Ü sd 90/ 93/ ÉHIK Gyula: Mit tudunk ma a medvékről? N / HÁPKA Péter: Nagyvad-vadászati viszonyok Mármarosban. N / FENCZIK Jenő: Kárpátalja vadászati viszonyai a fejlődés útján. N / SZALAY László: Egy kis kalandozás a medvés régiókban. N / A vitához lásd még pl. POZSONYI Attila: Vadászati viszonyok Csík megyében év végén. N , BÁRCZYElek: Észrevételek Pozsonyi Attila úrnak... N / Lásd pl. GÁNTI Tibor: Dlegális bevándorlók. N : , Ud. Hívatlan vendégek. Magyar Nemzet szept , Ud. Vita (?) a jövevény vadfajokról. N :6(54)-9(57)., NECHAY Gábor: Fűevők vagy vérmedvék? N : 20(20)-21(21)., GERA Pál: Javaslat a vadászható állatfajok listájának a megváltoztatásához. EL : / Lásd 50/ / A kérdéshez lásd pl. NAGY Domokos Imre: Toldi farkasai. N (M.): , SZOMJAS László: Régi adatok a nádifarkasokról. N :12(252). 101 / Az első világháború utáni farkaselőfordulásokról összefoglalót ad: FARAGÓ Sándor: A farkas (Canis lupus Linné, 1758) közötti előfordulása Magyarországon. Fólia Historico Naturalia Musei Matraensis. (Gyöngyös, 1989.) 14: / A sakál 1950-es évekig történő előfordulásait elemzi: SZUNYOGHY János: Systematische Revision des ungarlándischen Schakals, gleichzeitig eine Bemerkung über das Rohrwolf-Problem. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. VHI. (Bp., 1957.) / MADERSPACH Viktor: A farkasról. N / DIETL Ágoston: Természeti emlékek. MVú / SZEDERJEI Ákos: Vadcsapáson. (Bp., 1961.) / KLŐZER Oszkár: Beszámoló 88 darab farkasról. N / Lásd 101/, az 1985 utáni előfordulásokra pedig: KOVÁCS János: Terítéken a birkarabló. N : 34(322)., továbbá: Terítéken a Bács megyei rém" N :14(494)., TAKÁCS Ferenc: Farkaskalandok a déli határszélen. N : Az aranysakálra pedig: N : 436., N : / Ü sd pl. HOMONNAY Zsombor: Kell-e nekünk sakál? N : 362., TÓTH Sándor: A farkasvadászat vitájához. N : , KOVÁCS Zsolt: A farkas étvágya. ÉT :

10 , S.(ALY) G.(éza): Farkaseltartó képesség. N : 22(262)., NECHAY Gábor: A farkas. N :20(68)., CERA Pál: Javaslatok a vadászható állatfajok listájának megváltoztatásához. MV : 8-9., BENCZE Lajos: Néhány gondolat a nagyragadozókkal kapcsolatban. EL : / Ü sd 98/ GÁNTIT. i. m. 7(55) /Ü sd 50/ / LÁZÁR Kálmán: A szabad természetből. Képek és vázlatok. (Pest, 1873.) / Ü sd 6 / / Ü sd 4 / / FENCZIK Jenó: A hiúz és vadászata. In: Vadászati útmutató. XV. Szerk.: NIKOLITS György: (Bp., ) / SZEDERJEI Ákos: Máramarosi levél. N / Lásd erről: SOLTI Béla-VARGA András: Hiúz(Lynxlynx L.) adatok az Északi-Középhegységből. Fólia Historico Naturalia Musei Matraensis (Gyöngyös, 1989.) 14: / Ü sd 50/ és lásd még: KOVÁCS Dénes: A hiúz. N : / Ü sd 4 / / VERESS Gábor A vadmacskáról. N / Ü sd 89/ / A vadmacska MV : / Ü sd 50/ / Ü sd 22/ / HELTAY István: A róka ökológiája és vadászata. (Bp., 1989.) / LOVASSY Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. (Bp., 1927.) / KIRÁLY (Iván): Az ember és a kártékony állatok" N / Beszélgetések a vadászasztalnál N / A kérdésről lásd: VERESS Gábor: Ítéljünk tárgyilagosan nagyobb emlős ragadozóink fölött. T , / MADERSPACH Viktor: A róka. N / BERTÓTI István: Rókaveszedelem. MV : / (GYÖRFFY Lajos): Szőrmés és szárnyas kártevők létszám-apasztásáról. (Bp., 1974.) / A veszettségről lásd pl. GYÖRFFY Lajos: A veszettség elleni védekezés módszerei Magyarországon. MV :10-11., KOLTAI László: A veszettség gyógyíthatatlan! N : és 124/ / VÁSÁRHELYI István: Hasznos és káros vad emlősök. (Bp., 1958.)

11 134/ Lásd pl. ERDEI Miklós: A róka és az apróvadgazdálkodás. N : , ZALAY Géza: A vörös róka. N : 501., FARKAS Dénes: A róka és az apróvad. N : , BALÁZS István: Mit eszik a róka? N :10(538)-11(539). 135/ Ü sd 124/ / A róka ismertetésére és vadászatára lásd pl. SCHMIDT Egon: A róka. N :373., VÁSÁRHELYI István: A róka. N : 7, F.(ODOR) T.(amás): Csalavér ellenfél. N :11., BALKAY Jenő: Rókales. N :8(536)-10(538). 137/ Még a hazai róka prémnyerési célú tenyésztésének gondolata is felmerült: HŐNICH Miklós: A háziasítás útján. N l: / Lásd 30/ / Lásd pl. ÉHIK Gyula: A vidra hazai elterjedéséről és fogásmódjáról. N , KELLER Oszkár: A vidra életmódja, kártétele és irtása. H , MADERSPACH Viktor: A vidra. N / Lásd 89/ / Megismertetésével, elterjedésével kapcsolatban lásd pl. SZU- NYOCHY János: Vidra. MV : / N.(ECHAY) G.(ábor): Négylábú halász - a vidra. N : 27(507). 143/ GERA Pál: A vidrákért. N :9. 144/ Lásd 50/ / Lásd pl. 6/ /Lásd 4/ / ÉHIK Gyula: Az európai nyérc. N Később két alfaj leírását közli: ÉHIK Gyula: Néhány szó a nyércről. N Vásárhelyi István pedig az esetleges bükki előfordulásról ír: VÁSÁRHELYI István: Adatok a nyérc elterjedéséhez és életmódjához. N / Lásd 50/ / KITTENBERGER Kálmán: A Kilima-Názsárótól Nagymarosig (Bp., 1957.) / ÉHIK Gyula: Néhány szó pusztuló emlőseink érdekében. N Az időszakban megjelent ismertetőkre lásd pl. VERESS Gábor: A nyusziról. N , Ud. A nyestről. N / BERTÓTI István: Vadgazdálkodás és vadászat. (Bp., 1956.) / A kérdéshez lásd pl. VARGA Ferenc: Fészekrablók, kirabolt fészkek. N :493., KALOTÁS Zsolt: Szaporodnak a nyestek és a nyusztok. N :21(501)., NECHAY Gábor: Szaporodnak a nyestek és nyusztok. A nyest védelmét feloldjuk. N : 161

12 22(502)., TÓTH Sándor: Szaporodnak a nyestek és a nyusztok. Lényegesen nem változik a helyzet. N : 22(502). 153/ LANSZKI József: A nyestek táplálkozásáról. N : / Lásd 4/ / Lásd ÉHIK Gyula: Él-e Magyarországon Eversmann görénye? N , Ud. A mezei görény (PutoriusEversmanni Less.) előfordulása hazánkban. N , Uo. Néhány adat a mezei görény hazai előfordulásához. N , Ud. Adatok a magyar mezei görény elterjedéséhez. N / DEMETER András: Görény van mezei... N : / VERESS Gábor: A menyétről. N / VERESS Gábor: Kisebb emlős ragadozók fékentartása. T / SZU NYÖG HY János: Káros és irtható szőrmés ragadozók. Görény, hermelin, menyét. MV : / ÉHIK Gyula: A hermelin és a menyét. MV : /Lásd 4/ / VÁSÁRHELYI István: Hermelin a magyar faunában. MVú /Lásd 111/ / Lásd 6/ / Lásd 4/ / VERESS Gábor: A borzról. N / Lásd 10/ BENKŐ P. i. m / Lásd 150/ ÉHIK Gy. i. m / ÉHIK Gyula: A borz. MV : / Lásd pl. SZUNYOGHY János: A borz. MV : / SÁRKÁNY Pál-VALLUS Pál (szerk.): A vadászat kézikönyve. (Bp., 1971.) / PINTÉR István: Tájékoztatás a vadállomány helyzetéről, a vadgazdálkodás évi eredményeiről. N (M.): / Lásd bővebben: OROSZI Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. (Bp., 1986.) / Lásd 22/ / Lásd 89/ / BERÉNYI Vilmos: A hód. MVú / A kérdéshez lásd pl. NECHAY Gábor: Hódok éshódászok. N : 27(459)., HOMONNAY Zsombor: Castor Alapítvány. N :11(331)., Hód Szentpéterfán N :10(378). 178/ Lásd 50/ /Lásd 42/ /Lásd 22/ /Ü sd 151/

13 182/ Lásd 22/ /Lásd 89/ / Lásd 4/ /Lásd 64/ / Lásd pl. CSÁKY Sándor: Leplezzük le a sündisznót. MV : 10., Uo. Még egyszer a sündisznóról. MV : 14., ROXER Egon: Ne bántsuk a sündisznót! MV : / ÉHIK Gyula: Káros-e a sündisznó? MV : / Túzokok szerencsétlensége. EL / Lásd erről: ÉHIK Gyula: Megfogyott-e a túzok hazánkban? TtK , FODOR Tamás: A magyarországi túzokpopulációk számbeli alakulása az évi teljes védelemig. In: Természetvédelem. Szerk.: IZRAEL Gábor (Bp., 1974.) / NEMESKÉRI-KISS Sándor:... Hol nem volt... (Bp., 1943.) / STERBETZ István: A túzokokról. N : 41(233). 192/ ÉHIK Gyula: A túzok. MV : / Lásd 50/ 117. A reznekről lásd még pl. STERBETZ István: A reznektúzok kérdése a magyar pusztákon. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (Db., 1970.) , Ud. A reznektúzok Magyarországon. In: Természetvédelem. Szerk.: IZRAEL Gábor: (Bp., 1974.) Ud. A nagy túzok és a reznek. B : / Lásd pl. BÉCZY Tamás-MOSANSKY Arisztid-STERBETZ István- SZLIVKA László: A Kárpát-medencei daruvonulás időszerű kérdései. A , FINTHA István: A daru. Grus grus (L.). N : / STERBETZ István: Túzokdürgés idején. MV : 7. Az 1950-es, 1960-as évekre lásd továbbá: B.(ERTÓTI) I.(stván): A túzok. MV :3., GERÉBY György: Világító túzokkakasok. MV : 6-7., STERBETZ István: Megmarad-e vagy kipusztul? MV : 14., Ud. Túzokozás hajdan és manapság. MV 4: 4-5., FODORTamás: őszintén a túzokról. MV :3-4., Ud. Érdekességek a túzokról. N :20-21., NAGY Lajos: A magyarországi túzokállomány helyzete és jövője. II. MVN / STERBETZ István: A hansági túzokállomány természetvédelmi problémái. In. Arrabona 13. XÁNTUS János Múzeum. (Győr, 1971.) / FODOR Tamás-NAGY Lajos-STERBETZ István: A túzok. (Bp., 1971.) / KÖRÖSVÖLGYI László: Gondolatok a túzokról. MV :

14 199/ Lásd 197/ 103. A népi hagyományokra pedig: CHERNEL István (átdolg., magyar viszonyokra való alkalmazás): Madarak I-ffl. In: BREHM,A.: Az állatok világa. (Bp., 1904.) VI. kötet / Dévaványáról lásd pl. STERBETZ István: Volieres túzok- és vadrécenevelés Dévaványán. MV : 9., Ud. Túzokvédelem Dévaványán. N : , HOMONNAY Zsombor: Visszaszámlálás. N : 20(308)-21(309)., GÁBOR Judit: Túzoknézőben. B : , FATÉR Imre-KURPÉ István- SZÉLL Antal: Új utakon a túzokvédelem. TB : / Lásd pl. 197/ és további tanulmányok: FODOR Tamás: Túzokszámadás. N : 25-27, Ud. Amiért tennünk kell. N : 16-17, Ud. A túzokpopuláció létszámváltozása Magyarországon 1973-ig. A , Ud. A túzoktojás morfológiai vizsgálata. Uo , Ud. Nemzetközi összefogás a túzok megmentésére. N : 4-5., Ud. A magyarországi túzokpopuláció területi megoszlása, kor és ivar szerinti összetétele ban. In: Számyasvadtenyésztés. Szerk.: IZRAEL Gábor. (Bp., 1975.) , Ud. Adatok a túzok szaporodásbiológiájához. Uo Ud. Közép-Európa túzokállománya. N :305., Ud. A keleti sztyeppéken. N : , FODOR Tamás-PÁL- NIK Ferenc-STERBETZ István: Experiences on the repatriation of artificially reared great bustards (Otis t. tarda L ) in Hungary. A , STERBETZ István: A Kelet-magyarországi túzok (Otis t. tarda L.) populáció területigényének alakulása. A , Ud. A túzok (Otis t. tarda L.) környezete Magyarországon. A , Ud. Investigations intő the nutrition of the great bustard (Otis t. tarda L.) in the winter aspect of 1977/78. A , Ud. A magyarországi túzok (Otis t. tarda L ) populációk életképességének vizsgálata időközéből. A FARAGÓ Sándor: A Hanság és környékének túzokállománya. N : (M.) l.n., Ud. Investigations on the nesting ecology of the great bustard (Otis t. tarda L., 1758.) in the Dévaványa natúré conservation district (Comperative studies of microchlimate). A Ud. Túzokszámlálás 1985-ben Magyarországon. N (M.): , Ud. A mezőgazdaság hatása a túzok (Otis tarda L.) állományra Magyarországon. N :12-32., Ud. A kemény telek hatása Magyarország túzok (Otis tarda L.) állományára. Átk , Ud. A túzok Magyarországon. (Szentendre, 1990.) /Lásd 71/ / SZÉCHENYI Zsigmond: Ahogy elkezdődött... Ünnepnapok. (Bp., 1978.)

15 204/ Lásd 22/ / Lásd 6/ 2: / FÖLDVÁRY Miksa: Nyírfajdra Csonka-Gömörben. N / GYÖRGY Kálmán: A siketfajd előfordulása hazánkban. A , GYIMESI Kálmán: Az utolsó őrségi fajdok. N : / Lásd pl. SZÜGYI Gyula: A császármadár. N , Ud. A császármadár vadászata. N , , Ud. Miért nem szaporodik el nálunk a császármadár? N , Ud. A nagykakas és a császármadár a soproni erdőkben. N / VERTSE Albert: A császármadár elterjedése Csonka-Magyarországon. A Az egész Kárpát-medencei császármadár-állományról olvashatunk: HACHLER Emil: Császármadár a Kárpátok medencéjében. A / Bertóti István ebben az évben írt a császármadárról ismertető cikket, egyben leírta a vadászatát is: BERTÓTI István: A császármadár és vadászata. MV : / Lásd 207/ és CSABA József: A siketfajd az utolsó hazai fészkelőhelyén is kipusztult. B , Ud. A siketfajd (Tetrao urogallus) előfordulása Vas megye nyugati határvidékén. A és Vadtelepítés N : / GYŐRY Jenő: Keresztcsőrű, süvöltő, királyka, siketfajd költése a Soproni Hegységben és azok fészkelési viszonyai Magyarországon. A , SZABÓ Imre: Siketfajdkakas (Tetrao urogallus) megfigyelése Sopronban. A / BAJZA (Jenő): A nyírfajd tenyésztésének kérdéseiről. MV : 8., :5. 214/ SAÁD Ferenc: Nyírfajdok megjelenése a borsodi Bükk fennsíkon. MV : 11. Ud. írt a középfajd" bizonyítható előfordulásáról a Liptó-havasokban: SAÁD Ferenc: Vadászemlékek és kopjafák. (Bp., 1995.) , STERBETZ István: A fajdfélék. N : 28(172)-29(173). 215/ A császármadárról lásd pl. VÁRADY Géza: Császárfajd a Bükkben. MV :5. old, VÁSÁRHELYI István: Császármadár a Bükkben. MV : , PÉNZES Antal: A császármadár előfordulása a Bakonyban. A , JÁNOSSY Dénes: Faunatörténeti és jelenlegi adatok a császármadár (Tetrastes bonasia/ előfordulásához Magyarországon. A , RUZSIK Mihály: Egyedüli fajdfélénk: a császármadár. N : , CZÁJLIK Péter: ha nem vigyázunk, kipusztul. N :12-13., Ud. Etológiái vizsgálatok mátrai császármadár (Tet- 165

16 rastes bonasia) populációkon. A , Ud. A császármadár (Tetrastes bonasia L.) élőhelyei az 1976-os országos kérdőíves felmérés és annak ellenőrzése alapján. A , HO- MONNAY (Zsombor): Lemondjunk-e róla? N : , TAMÁS Béla: Találkozásaim a császármadarakkal. N : 25(265) /Lásd 50/ / Lásd pl. RUZSIK Mihály: A havasok nagy madara. N :175., BOZÓK3 László: Medvék, nagykakasok és szalonkák. N : / É. KISS Sándor: A fácán a magyar nyelvemlékekben és régebbi irodalmi forrásokban. AtSz / MISKÓLCZI Gáspár: Egy jeles Vad-kert, avagy az oktalan állatoknak... telylyes Historiaja... (FRANZIUS Farkas után). (Lőcse, 1702.) / Oktatás a fáczánytenyésztésrffl (1712, 1761) MGSZ / TAGÁNYI Károly: Magyar erdészeti oklevéltár. I-III. (Bp., 1896.) D / FÓNAGY József: A fácán és fogoly vadászata, tenyésztése, hálóval való fogása. (Bp., 1900.) / Lásd 22/ / Lásd 4/ / Ü sd 71/ / Lásd 64/ / Lásd pl. FESTETICS Pál: A fácán és fogoly tenyésztése, óvása és vadászata. (Bp., 1938.), OROSZ Károly György: Mesterséges és természetbeni fácántenyésztés. (Battonya, 1939.) 228/ KLEINER Endre: Hazánk fácánállománya és a természetvédelem. TtK / PÉTERFAY József: Természetes elszaporítás a jövő vadgazdaságában. A / KLEINER Ede-ZSÁK Zoltán-KASZAB Zoltán: A fácán gazdasági jelentősége az 1937/38. évi országos vizsgálatok eredményei alapján. A / A vizsgálatokra lásd pl. NAGY Emil: A fácán táplákozásbiológia vizsgálata. MV :11-14., Ud. A fácán és fogoly szerepe a biológiai növényvédelemben. Az Agrártudományi Egyetem Közleményei (Gödöllő, 1968.) , FARKAS Dénes: A fácán tápláléka mezőgazdasági területen. N (M.): / FARAGÓ Sándor: Vizsgálatok a számyasvad állati eredetű táplálékbázisáról mezőgazdasági környezetben Magyarországon. I. A számyasvad tápláléka, a táplálékbázis-vizsgálatok anyaga és mód 166

17 szere. EFTK : , Uo.II. Mosonszolnok (Kisalföld). EFTK : Ud. ÜL Újkér (Nyugat-magyarországi peremvidék). EFTK : / Lásd pl. VIDRA János: Ökológiai hatások jelentősége a vadtenyésztésben. ÉRTI Évk , SZEDERJEI Ákos: Az ökológiai tényezők hatása a fácán- és fogoly tenyésztésére. ÉRTI Évk , NAGY Emil: A faunaszerkezet hatásai a hazai vadgazdálkodásra. Agrártudományi Közlemények / Lásd pl. 76/ SZEDERJEI Á. - STUDINKA L. i. m , NAGY Emil: A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. (Bp., 1971.) 235/ TÓTH Sándor: Jelentés a fácánállomány helyzetéről. N : , majd SALY Géza: Az apróvadas idény értékelése. Az ember tervez... N :6(150)-7(151). 236/ Üsd pl. FODOR Tamás: Fácánkrónika. N : , RÉGEN Péter: A fácánteríték változatossága. N : / SINKOVITS Miklós: Fácánkonferencia. N : 209. és a Nimród évi 6. számának melléklete. 238/ BOROVICZÉNYI Aladár: Egyet-mást a fogolyról. N / Lásd 30/ / Ü sd 71/ /Lásd 3/ / Lásd N /Lásd 3/ / HERBSZT Ernő: Kinek a kötelessége legyen a vadetetők felállítása és milyenek legyenek azok. N / VERESS Gábor: Lélekharang. N / D. HALÁSZ Mihály: Az idén ne vadásszunk... N / Lásd pl. 222/ , LÓSY József: Positív adatok a fogoly (Perdix perdix L.) életmódjához. A , CSÍKI Ernő: A fogoly (Perdix perdix L.) rovartápláléka. A , THAISZ Lajos: A fogoly növényi táplálékai. A fogoly (Perdix perdix L.) gazdasági hasznáról és káráról. A , továbbá lásd 227/ FESTETICS P. i. m , FRIEDRE1CH (BERTÓ- TI) István: A fogoly a mezőgazdaság leghasznosabb vadja. (Kispest, 1943.), SZEDERJEI Ákos: A fogoly- és fácánállomány tavaszi és őszi védelme. EK : / A tilalmi idők változását lásd részletesebben: CSŐRE Pál: A fürj és a fogoly vadászati idénye. N (M.): / Ü sd 76/ SZEDERJEI A. - STUDINKA L. i. m / Lásd pl. BERTÓTI István: Fogolyállományunk jövője. MV : 5-6., Ud. Miért nem lőhetünk az idén sem foglyot? MV :

18 251/ BERTÓTI István: Újra foglyászhatunk! MV : / VERTSE Albert-ZSÁK Zoltán-KASZAB Zoltán: A fogoly (Perdix p. perdix L.) táplálkozása és mezőgazdasági jelentősége Magyarországon. A , PETERFAY József: A fogoly és fácán mező- és erdőgazdasági jelentősége. A / Ü sd 231/ NAGY E. i.m., továbbá NAGY Emil: A fogoly táplálkozásbiológiai vizsgálata. MV : / NAGY Emil: Milyen lehetőségünk van a fogolyállomány fejlesztésére? MV : / Ü sd pl. 247/ SZEDERJEI A. i. m., STUDINKA László: Fogolyfészkek védelmében. N : / STUDINKA László: Kedves vadunk: a fogoly. N : 4 257/ Lásd 248/ 258/ A mesterséges tenyésztésre lásd pl. NAGY Emil: A fogoly zárttérti tenyésztése. EK : , Ud. A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. (Bp., 1971.), Ud. A fogoly (Perdix perdix) ivararányának, testsúlyának és konstitúciójának vizsgálata. In: Apróvadtenyésztés. Számyasvad. Szerk.: IZRAEL Gábor. (Bp., 1973.) , Ud. A fogoly ivararányának és konstitúciójának vizsgálata. In: Számyasvadtenyésztés. Szerk.: IZRAEL Gábor. (Bp., 1975.) , Ud. Adatok a hazai fogolypupuláció morfológiájához. Uo , NAGY Emil-SINKOVITSNÉ HLUBIK Ilona: Szelekció a fogoly-tenyésztojások főbb értékmérő tulajdonságai alapján. In. Apróvadtenyésztés. Szerk.: IZRAEL Gábor. (Bp., 1973.) , RAJNIK Ferenc: Foglyászunk-e még? N : 158., HOMONNAY Zsombor: Éhenhalt napszámosok. N : , Ud. Az újra felfedezett madár. N : 7(343)-9(345)., PECHTOL János: Foglalkozzunk a fogollyal is... N : 4(276), PLAVECZ János: Meddig lesz üzlet a fogolytenyésztés? N :25(409)., SINKOVITS Miklós: A fogoly védelmében. N :19., FARKAS László: Nem a múlté, a jövő vadfaja. N :17., CSÁNYI Sándor: A szürkefogoly (Perdix perdix L.) zárttéri tenyésztése Gödöllőn EtK. X. (Bp., 1993.) / FARAGÓ SÁNDOR: A fogoly (Perdix perdix Linné, 1758.) Magyarországon. N (M): / Lásd 50/ / Lásd pl. STERBETZ István: A fogoly (Perdix perdix) génbank adottságai Békés megyében. In: Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 5. (Békéscsaba, 1983.). 262/ Ü sd 108/ GERA P. i. m / EFE Vadgazdálkodási Tanszék. Fogolykutató Csoport. FARAGÓ Sándor (összeáll.): Országos fogolyvédelmi program. Kézirat. 168

19 264/ CHERNEL István: Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. I-EL (Bp., 1899.) II / HERMÁN Ottó: A madarak hasznáról és káráról. (Bp., 1908.) / Lásd 2/ / Lásd 10/ BENKŐP. i. m / Lásd pl. THURÓCZYTibor: A fürjek kevesbedése. N , GAÁL István: A fürj tömegei felszázad előtt és ma. TtK Pótf , SZLÁVI Koméi: Fürjezés a múlt század végén. N , KUNSÁGI: Pitypalaty. N / A feltételezések szerint egyszerűen érdektelenség miatt: STERBETZ István. Amikor még fürjésztünk is. N : 27(267). 270/ WARGA Kálmán: Miért nem jönnek a fürjek? MV : /Lásd 50/ / MÜLLER Géza: Vadkacsákról. N : / STERBETZ István: Vízivad. (Bp., 1972.) / SCHENK Jakab: A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon. A M / Lásd 4/ / Lásd 173/ / CSÖRGEY Titusz: Die Omithologie. In: Die erste Internationale Jagd-Ausstellung. Wien (Wien-Leipzig, 1912.) / A vitához lásd pl. a következő írásokat: ANGI Balázs: Abszolút kímélendő-e a bagoly és a gólya? MVú , FEKETE István: Gólyamadár. N , GALLOTSEK Ede: A gólya kártevéseiről. N , SZÁVAY János: Újabb adat a gólya kártevéséhez. N / Lásd pl. NAGY Jenő: Szárad az Alföld, pusztul a vízivad. N , N. KISS GÉZA: Az aszály tanulságai. N / NAGY Jenő: A szőke libá"-ról és annak szomorú sorsáról. N , SZUNYOGH Zoltán: A nyári lúdról. N , VASVÁRI Miklós. Megjegyzések a nyári lúdról N / SCHENK Jakab: Nemzetközi vizsgálat a vadludak és vadrécék állományának megállapítására. A / Lásd: A m. kir. Madártani Intézet kérelme a magyar vadászokhoz EL / BREUER György: A sopronmegyei madárvárták. Soproni Szemle / SCHENK Jakab: Madármenhelyek. In. A. BREHM: Az állatok világa (Bp. 1933), / KÁLÓCZY Lajos: Természetvédelem és vadóvás. MVú

20 286/ A védett területekről jó összefogás olvasható: FÖLDVÁRY Miksa: Hazai védett természeti emlékek. TtK Pótf / HOMONNAY Nándor: Magyarország és környező területei gólyaállományának mennyiségi felvételezése az évben. A / BERETZK Péter: Hozzászólás a vadászati tilalmi rendelethez. N / VERTSE Albert: Beköszöntő. A / SZIJJ József: Gémtelepek Magyarországon 1951-ben. A / Lásd pl. BERETZK Péter: Vadlibákról, vadrécékről. N , , Ud. Megjöttek a vadludak. MV :15., Ud. Védelmet kémek az átvonuló madarak. MV : , Ud. Récevadászat az átalakuló tájon. MV : / Az irodalomban lásd pl. BERETZK Péter: Pacsirtaköntöst öltöttek a gácsérok. MV :9-10., STERBETZ István: Récevadászat a vadvédelmi problémák előterében. MV : 8-9., Ud. Újra kacsázhatunk... MV :6-8., Ud. Vadgazdálkodási problémák a rizsföldeken. MV : 5., Ud. Hozzászólás: A vadrécék védelmében. MV :17., Ud. Hazai rizstermelésünk és a madárvilág. Jászkunság : , S.(TUDINKA) L.(ászló): A vadkacsa nem dúvad. MV : 14., NAGY Károly: A vadrécék védelmében. MV :4. 293/ MV : / A tilalmi idők kérdésére lásd pl. BERETZK Péter: Kacsa vadászat: augusztus 1. MV : 4-5., STERBETZ István: Tavasz lesz újra. MV : 2-3. A réceállomány csökkenéséről hírt adtak pl. KEVE András: A Nemzetközi Számyasvad Védelmi Bizottság a vadréce védelméről. MV :16-17., STERBETZ István: Gondok a vizeken. MV : / STUDINKA László: Javaslat a tőkésréce vadászati tilalmára. MV : / Lásd pl. STERBETZ István: Hazai tennivalók a vízivad nemzetközi védelmében. MV : 8-9., Ud. A záruló vízivad idény tanulságai. MV : , Ud. Gazdasági és természetvédelmi problémák a hazai tőkésrécék táplálkozásában. A , Ud. Réceváró augusztusban. MV :3-4., SERESTER István: Vízi vadjaink oltalmában. MV :8. 297/ Lásd pl. SCHMIDT Egon: A novemberi és januári réceszámlálás néhány eredménye Magyarországon. I. Anas platyrhynchos. A , Ud. 2. Anas crecca. A , Ud. A vízimadárszámlálás legújabb hazai eredményeiről. N : 358., Ud. Réceszámlálás Magyarországon. N (M):

21 298/ FARAGÓ Sándor: A vízivadvadászat Magyarországon N (M): / Lásd 273/ / Lásd 234/ NAGY E. i. m , továbbá pl. FODOR Tamás: Víziszámyasok mesterséges tenyésztése. D. MVN , Ud. Nyári vizek vadrécéje. N :1-2., Ud. Vadkacsázás elé. N :15-17., NAGY Emil-ERNHAFT József-PUSKÁS Imre: Adatok a hibrid vadréce morfogenetikájához. In: Apróvadtenyésztés. Számyasvad. Szerk.: IZRAEL Gábor. (Bp., 1973.) , KOVÁCS B. János: Ez nem kacsa! N : 5(277)., Ud. Kacsalábon forogva. N :16(352)-17(353). 301/ Lásd CSERI Rezső: Visszahonosítjuk a kékcsőrű récét! B : 404., SZALÁNCZY Béla: Visszatelepítési kísérlet. N :17 302/ Lásd 50/ / A vadrécékkel kapcsolatban lásd még pl. FODOR Tamás: Vadászható récefajok. N :16-17., GYENGE László - HOMON- NAY Zsombor - KNEFÉLY Mária: Húz a kacsa. N : , GYENGE László - HOMONNAY Zsombor: Récetan. N : 19(355)-21(357)., STERBETZ István: Vadrécés kilátások az évi vadászidényben. N : 5-8., Ud. Hogy állunk a vízivaddal? N : 369., Ud. Útravaló a kacsázáshoz. N :4(340)-5(341)., SCHMIDTEgon: A cigányréce. N : / STERBETZ István: Hová lettek a vadlibák? MV :1-2. Későbbre lásd: EÖRDÖGH Tibor: Téli vendégeink, a vadludak. N : / BERETZK Péter: Még egyszer a vadlibákról. MV : 8-9. STERBETZ István: Észak vadlibája. MV : 5-6., Ud. Vadlibákról számokban. N /M./: / STERBETZ István: Az elmúlt évad vízivadas tapasztalatai. MV : / STERBETZ István: Növényvédőszer okozta vadlúdelhullások a kardoskúti természetvédelmi területen. A , HA LÁSZ Katalin-KISZELY György: A mezőgazdasági kemizáció veszélyének tanulmányozása tömeges vadpusztulás kapcsán. A / Lásd 50/ / STERBETZ István: A Magyar Népköztársaság csatlakozása a Ramsári Egyezményhez. A Ud. A Ramsári Egyezmény és a magyar vadgazdálkodás. N /M./: / STERBETZ István: A védtelen természet. B : 2-4., Ud. Vadludak országútján. (Bp., 1993.)

22 311/ EFE. Vadgazdálkodási Tanszék. FARAGÓ Sándor: Magyar vízivadgazdálkodási terv. (Sopron, 1993.) Kézirat. 312/ Ü sd 6/ / Ü sd 50/ / PINTÉR István-VAJAI László: Tájékoztató az évi eredményekről. MV : / VL / LAKATOS Károly: A sárszalonkák. VL / BERETZK Péter: A madárvédelemről. N / LAKATOS Károly: Az erdei szalonka és vadászata. (Szeged, 1904.) / Ü sd 318/ / Ü sd 3/ / SCHENK Jakab: Az erdei szalonka vonulása Európában. A , BÁRSONY István: Okuli. N / A fészkelésekről összefoglalást ad: SCHENK Jakab: Az erdei szalonka fészkelő területei a történelmi Magyarországon. A / SZABOLCS József: Az erdei szalonka. (Bp., 1971.) / Ü sd pl. FEKETE István: Üres tavasz. N , HAJEK Antal: Elmélkedések a szalonkahúzás küszöbén. N , P.(OLGÁR) K.(álmán): A szalonkakérdés. N , POTOCZKY Bertalan: Hozzászólás a szalonka tavaszi hajtási tilalmához. N , RÉZ Endre: Érdemes volt. N / HAJEK Antal: Felhívás a szalonka-statisztika egybeállítására. N / RÉZ Endre: Szalonkakérdés. N / Lásd 322/ 328/ Ü sd 323/ / Lásd pl. JANISCH Miklós: Az erdei szalonka (Scolopax rusticola L.) vonulása Magyarországon az 1974/75-ös őszi-tavaszi átvonulások tükrében. N :6-7., STUDINKA László: Mi indokolja az őszi tilalmat? N :160., STERBETZ István: Szálonkagondok. N :134., BODA Pál: Szalonkavadászat - korlátozásokkal. N : / Lásd pl. 108/ GERA P. i. m. és ugyanott Homotinay Zsombor Kommentárunk" című írását. 331/ PIERSNA,T: Breeding waders in Europe. IWRB Spec. Publ. Nr / A hazai teríték alakulásáról összefoglaló tanulmány készített: FA RAGÓ Sándor: Az erdei szalonka vadászata N (M.):

23 333/ RUDOLF trónörökös főherceg: Tizenöt nap a Dunán. (Bp., 1890.) / ORCZY Béla: A barna keselyű. In: Hazai és külföldi vadászrajzok. (Pest, 1863.) / LAKATOS Károly: Magyarország orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők számára. (Szeged, 1882.) / LAKATOS Károly: Magyarország orvmadárfaunája. (Nappali és éjjeli ragadozók). (Bp., 1910.) / NAGY Jenő: Európa ragadozó madarai. (Db., 1943.) / LAKATOS Károly: A keselyűk faji különbségei és elterjedésök. EL / HERMÁN Ottó: Az 1902-ik évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. Történelmi vázlat. (Bp., 1907.) / Lásd 336/ 258. és NAGY Jenő: A sasok és keselyűk pusztuló természeti kincseink, amiket elejteni bűn és vadászati kihágás! MVú / A keselyűk időnkénti megjelenéséről összefogást ad: HARASZTHY László (szerk): Magyarország madárvendégei. (Bp., 1988.) / Lásd 335/ / Lásd 266/ / Lásd 339/ / Lásd 336/ 217. és / CHERNEL István: A madarak nemzetközi védelme. A / NAGY Jenő: Az új vadászati tilalmi rendelet a természetvédelem szempontjából. N A rétisas vadászatára lásd: HORTHY Jenő: Egy élet sportja. Vadászat-lóverseny-falka. (H. é. n.) / FEKETE István: A vadászati statisztikák hitelessége. EtK. II. (Bp., 1991.) / OL. K B/ / PÁTKAI Imre: Ragadozómadár-kutatások az és években. A /MV / PÁTKAI Imre: Természetvédelem. Ragadozómadaraink védelme. MV :3. 353/ Lásd 50/ és / Lásd 348/ / Lásd 335/ /Lásd 339/ / Ü sd 337/ / Lásd pl. PÁTKAI Imre: Kányák. MV :14., MESS Béla: Kányakérdés. MV :

24 359/ HARASZTHY László (szerk.): Magyarország fészkelő madarai. (Bp.,1984.) / Lásd 50/ old /Lásd 335/ /Lásd 339/ / Lásd 346/ / Lásd 337/ / SZEMERE Zoltán: Hazai ragadozó madaraink. (Bp., 1967.) / ENDES Mihály: Hamvas rétihéja (Circus pygargus L.) fészkelésének természetvédelmi vonatkozásai. A Korábbi vizsgálatokra lásd: STUDINKA László: A hamvas rétihéjáról. T / Lásd 50/ 96. és / Lásd 266/ /Ü sd 346/ / Lásd 337/ Az időszakban a héjáról és a karvalyról megjelent ismertetők közül lásd pl. VASVÁRI Miklós: A sokoldalú héja, a ragadozók mintaképe. In: Vadászati útmutató. XV. Szerk.: NIKO- LITS GYÖRGY. (Bp., ) , BÉRÉNYI Vilmos: A karvaly. Uo / PÁTKAI Imre: A ragadozó madarak és a szárnyas kártékonyak irtása. MV :1. 372/ HOMOKI-NAGY István: Szárnyas vadászmesterek. (Bp., 1947.) / Lásd 50/ / 1957-ben a Madártani Intézet egy elejtett, hibátlan héjáért 25 sörétes töltényt küldött cserébe, ami akkor nagy szó volt. (PÁTKAI Imre: Egész évben pusztítandó! A héja. MV :12. ) Többen csak a visszafogott, megfontolt gyűjtést ajánlották. Lásd pl. HNTHA István: A szárnyas-ragadozókról N : / SCHMIDT Egon: A héjáról. N : / Lásd pl. BOGYAI Frigyes: A héja szerepe a vadgazdálkodásban. N : 542., JÁNOSSY Dénes: A héja helyzete Európában. N (M.): , KNEFÉLY Mária-HOMONNAY Zsombor- SALY Géza: Héjakelepce. N : , FUTÓ Elemér: Kinek kelepcéje a Héjakelepce? B : 330., VARGA Zsolt: Ökológiai vizsgálatok a Sopron-kömyéki egerészölyv- és héjaállományról. N (M.): / STERBETZ István: Idejét múlta trófeák. N : 27(411). 378/ DOBNER Lajos: Héjaszaporítás mesterséges termékenyítéssel. N : 542., Ud. Érdekes héjatenyésztési kísérlet. N (M.): /Ü sd 335/

25 380/ Lásd 6/ 224. Vélekedését segítették Zay Miklós írásai: ZAY Miklós: Érdekes adat a héja, kánya és ölyv természetrajzához. VL , Ud. Pusztítsuk-e az egerész-ölyvet? VL /Lásd 266/ / Lásd 347/ 505. Ugyanebből az időszakból lásd még az ölyvek megítélésére pl. SZEMERE Zoltán: A gatyásölyv és a nyúl. N , ÚJ VÁROSSY István: Sok az egér! N / FEKETE István: Ölyvek. N / Lásd 337/ / Lásd 372/ / Lásd pl. KITTENBERGER Kálmán: Kímélet a szárnyas ragadozóknak. EG :12., PÁTKAI Imre: A ragadozó madár-védelem természetvédelmi és vadgazdasági problémái. ÁtK / MV : / Lásd pl. KIS Tamás: Ölyveink védelmében. N : 21., SCHMIDT Egon: A gatyás ölyvről. N :24., Ud. Ragadozó madaraink és a baglyok védelmében. N (M.): , SINKOVITS Miklós: Holnap már késő. N : , BENCZE Lajos: Az ördög szükségből legyet is eszik! N :244., KALOTÁS Zsolt: Eszi, vagy nem eszi. N : / ILONCZAY Zoltán - SZÍTTÁ Tamás: A fiókanevelő darázsölyv. B : / Lásd 50/ és / BELHÁZY Jenő: A vadászati ismeretek kézikönyve I. (Bp., 1892.) /Lásd 6/ / Lásd 336/ / Az eddig megjelent adatokra lásd pl. ZAY Miklós: A solymászat múltjából. VL , , RODITZKY Jenő: A hazai solymászat múltjából és jelenéből. (Bp.,1902.) , BALKAY Adolf: A magyar solymászat. N ; ; ; ; ; , VÖNÖCZKY-SCHENK Jakab: Die Geschichte dér ungarischen Falknerei. A , CSŐRE Pál: A solymászat múltjából. N : 22(358). 395/ CSŐRE Pál: A magyarság szerepe a solymászat európai elterjedésében. OEE-EtSZK. XX. (Bp., 1990.) / ODESCALCHI Zoárd: Egy és más a solymászatról hazánkban a mi időnkben. VL / N. KISS Géza: Solymászat Magyarországon. N / Erről az időszakról lásd pl. 372/, TUSNÁDI Győző: Biológiai védekezés ragadozó madarakkal halastavaink szárnyas kártevői ellen. 175

26 ÁtK , BÁSTYÁI Lóránt: Vadmadárból vadászmadár. (Bp., 1955.), Ud. Hol is kezdődött a jelenlegi magyar solymászat. N :18-21.; 10: , Ud. Emlékeim a ragadozómadártelepünkről. N :11., 9:11.; 10:11., Ud. Életem a vadászmadarakkal (H. é. n.), LELOVICH György: Solymászat az években. N (M. Fórum) , KNEFÉLY Mária: Emlékek közt kutatva... Venatus : / MV :1. és MV :6. 400/ S.(TERBETZ) I.(stván): Mi a helyzet a solymászattal? MV : / Lásd pl. Vadászok puska nélkül... Pajtás : , DOHAY Gábor: Solymászok között. N : 275., Ud. Solymászat Magyarországon. Venatus : , LELO VICH Cyörey: Sasok, sólymok között. N : 27(171)-29(173)., KNEFELY Mária: Szárnyas vadászok. N : 7(55)-9(57)., Ud. Szárnyas vadászok. N :20(68)-22(70)., DOHAY Gábor: Történetek a magyar solymászmúltból. In: Hunor vadászkönyv. (Bp., 1988.) , Ud. A solymászatról jelenidőben. Uo , AMBRÓZY Árpád: Solymászat a pusztán. N : / Lásd 378/ DOBNER L. i. m. 403/ Lásd 359/ 62. Ökológiájához lásd pl. BÉCSI László: Daten zűr Ökologie und Biologie des Würgfalken (Falco cherrug). A / Lásd 50/ / Lásd 6/ / Lásd 339/ / Lásd 70/ / Lásd 336/ / Lásd 337/ 138. Korábban ugyanerről: SZEMERE Zoltán: A vörös vércséről és egyebekről. N / Lásd 386/ KITTENBERCER K. i. m /Lásd 50/ / DUDÁS Miklós-SÁNDOR István: A fehérkarmú vércse. TB : /Lásd 3/ / Lásd 266/ / Lásd 336/ 46., 53. és / SCHENK Jakab: Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon telén. A Később: BÉCSI László: Az uráli bagoly (Strix uraliensis) költése Magyarországon. A / SCHM1DT Egon: A Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok mezei pocok pusztításának elméleti értékelése köpetvizsgálatok alap 176

27 ján. A , Ud. A gyöngybagoly (Tyto alba) és az erdei fülesbagoly (Asio otus) legfontosabb táplálékállatai Magyarországon. A , Ud. Mivel táplálkoznak az erdei fülesbaglyok? N : 23., FINTHA István: Hasznos madaraink védelmében. Az erdei fülesbagolyról. N : / BANK László: Az évi gyöngybagoly (Tyto alba Scop., 1769.)-felmérés eredményei Baranya megyében. A /Lásd 50/ / Lásd 6/ /Lásd 30/ / Lásd 10/ BENKŐ P i. m / Lásd pl. N.RÁZSÓ Lajos: Néhány szó az uhuról. N , Uo. Az uhu és a kunyhóvadászat. N ; ; , STOFLITZ Ferenc: Néhány szó az uhuról. N / STOJÁK Károly: Uhuról. N / OL. K B/ / CSÁKY Sándor: Uhu fészkelése Füzéren. A / Lásd pl. B.(ERTÓTI) I.(stván): Tollas vadászsegédünk: az uhu. MV :12-13., RÁCZ Sándor: Az uhu és az uhuzás. MV : 3., STUDINKA László: Uhuzás. N : és Uhuzás (Oktatási anyag) MV : / Az uhu természetvédelmi értékére felhívta a figyelmet: PÁTKAI Imre. Uhu. MV : /MV : / FEKETE István: Hú. In: 21 nap. (Bp., 1965.) / Lásd pl. DUDÁS Miklós-PETROVICS Zoltán: Veszélyben az uhu! B : / SCHMIDT Egon: Az uhu (Bubo bubo). In: Természetvédelem. Szerk. IZRAEL Gábor. (Bp., 1974.) /Lásd 50/ / HERMANN Artúr: Barkácsoljunk műuhut. N : / KOVÁCS B. János: Kártékony vadfajok. N :11(155)-12(156). 436/ LELOVICH György: Ragadozó madaraink hatásfokának kiértékelése a vadgazdálkodás szempontjából. MV : / Lásd 388/ BENCZE L. i. m / BÍRÓ Vencel: Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében. (Kolozsvár, 1945.) / KŐVÁRY László: Erdélyország statistikája. (Kolozsvár, 1847.)

28 440/ GREISIGER Mihály: Szepes-Béla s környékének madarai. MKE Évk. XI. (Igló, 1884.) /Lásd 266/ / Lásd 347/ / NAGY Jenő: Az ázsiai török gerle" Biharmegyében? T / KEVE (-KLEINER) András: A balkáni kacagógerle térhódítása Magyarországon az utolsó évtizedben. A , Ud. A balkáni gerle újabb térfoglalása és újabb adatok ökológiájához. A , Ud. A balkáni gerle Magyarországon. A / BERETZK Péter: A gerlék védelmében. MV :9. 446/ MV : / Lásd pl. CSERNAVÖLGYI László: A nagyüzemi napraforgótáblák galamb- és varjúfélék elleni védekezésének lehetőségei a vegetáció teljes ideje alatt. A , KOVÁCS László: Gerlevadászat. N : , Ud. Vadásszunk gerlére! N : , HOMONNAYZsombor: A vadgalamb nem hozbékét. N : Ud. Egy csónakban süllyedünk. N : 22(70)., KALOTÁS Zsolt: Miként vadászhatunk vadgerlére az idén? N : 6-7. és N : / Lásd pl. MV : 25., : 25., 12: 25. oldalait. 449/ A kérdés legújabb hazai felvetésére lásd: VÉGH Ferenc: Miért nem lőhetők az élő galambok? N : / Lásd 266/ /EL /EL / Lásd pl. RÓZSAY Rezső: Néhány szó a harkályok érdekében. EL / Lásd bővebben 339/ 455/ A rendelet értékelésére lásd pl. VERTSE Albert: Madárvédelmi beszámoló ről. A , FARKAS Tibor: Biológiai védekezés és madárvédelem. Természet és Társadalom / Ismertetését lásd bővebben: VERTSE Albert: Madárvédelmi beszámoló ( ). A / A lőhető varjúfélék ismertetésére a vadászati szaksajtóban lásd pl. PÁTKAI Imre: A varjúcsalád. MV :2., SCHMIDT Egon: Varjúfélék. N : / RAJNISS Lajos: Madárbeszolgáltatás a XVIII. században. A /Lásd 6/

29 460/ Lásd 266/ 150. és / SCHENK Jakab: Adatok a vetési varjú (Corvus frugilegus) mezőgazdasági jelentőségéhez. EL További adatok: VOLLNHOFER Pál: A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) erdőgazdasági jelentőségeiről. EK / Üsd 64/ / Lásd pl. FINTHA István: A holló. N :18-19., RUZSDC Mihály: Terjeszkedőben címermadarunk. N : 20(260)- 21(261)., KALOTÁS Zsolt: Mérlegen a varjúgyérítés. N : 4(180)-5(181). 464/ Lásd 64/ / KNEFÉLY (Mária): Az erdő vészjelzője. N : /Lásd 64/ / STERBETZ István: Adatok a szarka és a szürkevarjú táplálkozásának vizsgálatáról. MV :15., Ud. A magyarországi szürkevarjak (Corvus c. comix L.) táplálkozásának újabb gazdasági értékelése. A , KEVE András: Milyen célt szolgál a dolmányos varjú vizsgálat? N :18-19., PÁTKAI Imre: Az aprójószág nagy ellensége: a szürkevarjú és a szarka. MV : / KALOTÁS Zsolt: Szarkák és dolmányos varjak hatásos gyérítése. N (M.): / Saját megfigyelések ben. 470/ Ü sd 6/ / VERTSE Albert: A vetési varjú elterjedése, táplálkozása és mezőgazdasági jelentősége Magyarországon. A / BERETZK Péter: Varjúper. MV : / STERBETZ ISTVáN: Varjú-nemzetség. MV :4. 474/ A kérdéshez lásd pl. HORVÁTH Lajos: Hozzászólás a Ragadozóáldozat" probléma című tanulmányhoz. N : 14., FIN THA István: Adatok a vetési varjú (Corvus frugilegus) fészkelési viszonyaihoz. A , Ud. A varjúper" Élet és Tudomány : , STERBETZ István: Varjúháború. N :110., PORUBSZKY János: Megállítható a varjú túlszaporodása. N :34., CSAPÓ Miklós: Közös gondunk a vetési varjú! N : 206., KALOTÁS Zsolt: Megoldódik a varjúkérdés! Legyőzhető a fekete sereg. N : , Ud. Hadüzenet a varjaknak. N : Ud. Kinek az érdeke? N : , Ud. A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) táplálkozása és gazdasági jelentősége Magyarországon. A , Ud. A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) hazai állományának felmérése 1984 tavaszán. ÁtK , Ud. Adatok a dolmányos varjú (Corvus corone comix L.) és a szarka (Pica pica L.) magyarországi állományviszonyaihoz. A

30 4 7 5 /Lásd 131/5. 476/ Lásd 264/ I. kötet. Hl. 477/ EL és / A madárról lásd részletesebben pl. A pusztai talpas-tyúk Vasárnapi Újság , LEHOCZKY Tivadar: Pusztai talpas tyúk Beregmegyében. Vasárnapi Újság , CHERNEL István: A pusztai talpas-tyúk ez idei megjelenése hazánkban. TtK , HERMÁN Ottó: A pusztai talpas-tyúk és a madárvonulás. TtK , SCHENK Jakab: A pusztai talpastyúk évi vándorútja. EL , Ud. A pusztai talpastyúk időnkinti inváziója. N , STERBETZ István: Mi is az a pusztaityúk? Hunor : / VOLLNHOFER Pál: A vízirigó (Cinclus cinclus L.) halgazdasági jelentőségéről. EK / Lásd részletesebben pl. SCHENK Jakab: A pásztormadár 1907 és évi inváziója. EL , Ud. A pásztormadár évi megjelenése Magyarországon. A , Ud. A pásztormadár és évi fészkelési inváziója Magyarországon. A /Lásd 64/ /Lásd 266/ / SZIJJ József: A seregély táplálkozásbiológiája és mezőgazdasági jelentősége. A / JABLONKAY Géza: Érdemel-e védelmet a seregély? Kertészet és Szőlészet : / Lásd pl. BERETZK Péter: Féltve őrzött természeti kincsünk a gulipán. MV : 5-6., STUDINKA László: Ugartyúk. MV :8., RUZSIK Mihály: Alkonyat madara: a lappantyú. MV : 9., FINTHA István: A gyurgyalag (Merops apiaster L.). N : /Lásd 346/ / Lásd 111/ / HŐNIG István: Vadászható vadak honosításáról Európában s különösen Magyarországon. VL / Hohenlohe herczeg tátrai vadaskertje MKE. Évk. XXXIV. évf. (Igló, 1907.) , Bölényvadászata Tátrában uo , CSÍK Imre: Vadhonosítás a Magas Tátrában. EL és 500., HORVÁTH Géza: Kihalt és új állatfajok Magyarországon. TtK , továbbá VL / Lásd 3/ / de POTTERE, Gerard: La protection de la Natúré en Hongrie. In: Premier Congrés International pour la Protection de la Natúré Fauné et Flore. Sites et Monuments Naturels (Paris, 31 mai - 2 juin 1923). (Paris, 1925.)