J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V amely készült Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 19-én megtartott nyilvános üléséről Az ülés helye: Skarica Máté Városi Könyvtár épülete Ráckeve, Kossuth L. u. 9. Az ülés időtartama: óráig közben zárt ülés: óráig Jelen voltak: a képviselő-testület tagjai Szadai József polgármester Bukriné Gyengési Erzsébet alpolgármester Mesterné Veszeli Mária jegyző dr. Kereszturi Zita aljegyző, kabinetvezető a Polgármesteri Hivatal irodavezetői és a meghívottak a csatolt jelenléti ív szerint Szadai József polgármester köszöntötte a képviselő-testület ülésén megjelenteket, a nyilvános ülést megnyitotta. Megköszönte Hegyi Gergelynek, a Skarica Máté Városi Könyvtár igazgatójának, hogy lehetőséget adott a képviselő-testületnek arra, hogy a könyvtár új épületében tartsa meg ülését. Megállapította, hogy a képviselő-testület 9 tagja közül 8 fő jelen van az ülésen, így határozatképes a testület. Dr. Bécsiné Bodó Katalin képviselő nem vett részt az ülésen. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 37. (1) bekezdés b/ pontja alapján javaslatot tett az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítőire Bodor László és Fodor Piroska képviselők személyében. A képviselő-testület 9 tagja közül jelenlévő 8 fő 8 igen szavazattal, egyhangúlag megbízta az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésével Bodor László és Fodor Piroska képviselőket. Javaslatot tett az ülés napirendjére az alábbiak szerint: Újként felvételre javasolt napirendi pontok: 17. Előterjesztés a KÖR TV Nonprofit Kft. támogatásáról Előadó: Szadai József polgármester 18/ Ingatlanügyek c) Előterjesztés a Ráckeve, Ady Endre u. 10. szám alatti magántulajdonú ingatlan vételre történő felajánlásáról Előadó: Szadai József polgármester 19/ Egyebek e) Előterjesztés Ivóvíz minőség javítása projekt támogatási okiratának módosítására Előadó: Domahidi Lajos projektmenedzser f) Előterjesztés a neurológiai szakrendelés ideiglenes átadására Zárt ülésen tárgyalja a képviselő-testület az alábbi napirendi pontot: 24. Tájékoztatás a Tókert projekt lezárásával kapcsolatban Előadó: Szadai József polgármester N A P I R E N D I P O N T O K : 1. Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

2 2 Előadó: Szadai József polgármester 2. Tájékoztató az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről Előadó: Szadai József polgármester 3. Előterjesztés az önkormányzat vagyonrendeletének elfogadására 4. Előterjesztés a 6/2008.(III.31.) számú állattartási rendelet hatályon kívül helyezésére, valamint ennek következtében az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012.(V.21.) önkormányzati rendelet 3. (f) pontjának hatályon kívül helyezésére 5. Előterjesztés a évi belső ellenőrzési terv elfogadására 6. Előterjesztés köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos döntésről 7. Előterjesztés a Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás társulási megállapodásának, valamint Alapító Okiratának módosítására 8. Előterjesztés a közétkeztetés helyzetéről, a vállalkozási szerződés felülvizsgálatáról 9. Előterjesztés a Gólyafészek Bölcsőde érdekképviseleti fóruma megalakítási és működési szabályainak meghatározására 10. Főépítészi tájékoztató a településrendezési eszközök teljesüléséről, a városi ingatlanok, közterületek, városi arculat állapotáról Előadó: Vargáné Ágoston Julianna főépítész 11. Előterjesztés az Ady Endre Gimnázium támogatása ügyében Előadó: Szadai József polgármester 12. Tájékoztató a gépjárműadó és az idegenforgalmi adó kintlévőségekről 13. Előterjesztés folyószámla hitelt kiváltó hitel felvételére Előadó: Szadai József polgármester 14. Előterjesztés a Skarica Máté Városi Könyvtár támogatási igényéről Előadó: Hegyi Gergely igazgató 15. Előterjesztés a Skarica Máté Városi Könyvtár engedélyezett álláshely bővítéséről Előadó: Hegyi Gergely igazgató 16. Tájékoztató a Levegőt projekt aktuális kérdéseiről Előadó: Domahidi Lajos projektmenedzser 17. Előterjesztés a Kör Tv Kft. támogatásáról Előadó: Szadai József polgármester 18. Ingatlanügyek a) Előterjesztés önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése tárgyában b) Előterjesztés a Somlyó-szigeten lévő 6624 hrsz-ú magántulajdonú ingatlan megvásárlására Előadó: Domahidi Lajos műszaki irodavezető c) Előterjesztés a Ráckeve Ady Endre u. 10. szám alatti magántulajdonú ingatlan vételre történő felajánlásáról Előadó: Szadai József polgármester 19. Egyebek a) Előterjesztés a Ránki György Alapfokú Művészetoktatási Intézményben csoportlétszám emelési kérelemről b) Előterjesztés a Ráckeve Városi Ifjúsági és Tömegsport Támogatásáért Közalapítvány elnökének, tagjának megválasztására, Alapító Okirat módosítására

3 3 c) Beszámoló a ráckevei telephelyek működéséről, ellenőrzéséről Előadó: Bartal Zita irodavezető d) Előterjesztés a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületével kötendő megállapodásról Előadó: Szadai József polgármester e) Előterjesztés Ivóvíz minőség javítása projekt támogatási okiratának módosítására Előadó: Domahidi Lajos projektmenedzser f) Előterjesztés a neurológiai szakrendelés ideiglenes átadására Zárt ülésen tárgyalja a képviselő-testület az alábbi napirendi pontokat: 20. Előterjesztés a Pest Megye Közgyűlése által adományozandó kitüntetésekre személyi javaslat tételére Előadó: Szadai József polgármester 21. Előterjesztés egyezségi ajánlatról 22. Előterjesztés átmeneti segély elutasítása ellen benyújtott fellebbezésről (H.Lné) Előadó: Szadai József polgármester 23. Előterjesztés átmeneti segély elutasítása ellen benyújtott fellebbezésről (H.Ené) Előadó: Szadai József polgármester 24. Tájékoztatás a Tókert Projekt lezárásával kapcsolatban Előadó: Szadai József polgármester Cserna János kérte, hogy a 17/ napirendi pontot soron kívül tárgyalja meg a képviselőtestület. Szadai József javasolta, hogy a 4/ napirendi pont után tárgyalják a 17/ napirendi pontot. A képviselő-testület 9 tagja közül jelenlévő 8 fő képviselő 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a napirendi javaslatot a változtatásokkal, valamint a napirendi pontok tárgyalási sorrendisége megváltoztatásának lehetőségével együtt. 1/ Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Szadai József polgármester Deák Tibor a 298/2012. számú határozattal kapcsolatosan kérdezte, hogy a Lacházi úti gyalogátkelő pályáztatása hogyan áll. Domahidi Lajos elmondta, hogy az ajánlatkéréseket kiküldték már kb. egy hete. Deák Tibor arról tájékoztatta a testületet, hogy a 375/2012.(II.24.) számú határozatban bár még nem volt kiírva a pályázat arról döntöttek, hogy csatlakozik az önkormányzat a következő évi Bursa Hungarica felsőoktatási támogatási rendszerhez, de a médiában az jelent meg, hogy a képviselő-testület nem akarja támogatni a ráckevei tanulókat. Kérte a városi kommunikátort, hogy reagáljon erre a téves információra. Bukriné Gyengési Erzsébet emlékeztetett arra, hogy júniusában az újtelepi közlekedéssel, valamint a szulai épület elbontásával kapcsolatosan írtak a VOLÁNBUSZnak egy levelet, amelyre nem kaptak választ. Kérte, hogy az akkori levélben előadottakat ismét erősítsék meg. Elmondta, hogy az ÁNTSZ részéről megkeresték a halotthűtő üzemeltetése ügyében. Tájékoztatta a képviselő-testület ezzel kapcsolatos utolsó döntéséről, arról, hogy az ehhez szánt pénzt elkülönítették, de azt tapasztalja, hogy egyik temető tulajdonosa, kezelője sem kívánja kézbe venni ezt a dolgot. Agócs Zoltán a választókerületi központ Dabasra történt átvitelével kapcsolatban írtak level tárgyában érdeklődött, hogy érkezett-e arra válasz.

4 4 Mesterné Veszeli Mária elmondta, hogy érkezett válasz, de semmi bíztatót nem tartalmazott. Szadai József az előterjesztés elfogadását kérte a képviselő-testületi tagoktól, miután több kérdés nem hangzott el. 384/2012.(X.19.) számú határozat Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lejárt határidejű határozatok, valamint a korábbi ülésen hozott határozatok végrehajtása érdekében tett intézkedésekről szóló jelentést elfogadja. Határidő: október 19. 2/ Tájékoztató az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről Előadó: Szadai József polgármester Szadai József tájékoztatta a testületet a szeptember 21-én tartott képviselő-testületi ülés óta történt tárgyalásairól, programokról, rendezvényekről, amelyeken részt vett. Deák Tibor kifogásolta, hogy az állami közútkezelő nem kívánja kezelésébe átvenni az Ady E. és József A. utcát. Az önkormányzat érdeke, hogy az átvétel megtörténjen, mert ezeknek a téli síkos időszakban történő megfelelő akadálymentesítésének elvégzése nagy nehézségekbe ütközik, nem rendelkeznek megfelelő eszközzel. Vargáné Ágoston Julianna elmondta, hogy a tulajdon és kezelői jog kérdése ügyében a pályázat benyújtásakor is az volt az álláspont, hogy a jelzett utak önkormányzati kezelésben maradnak. A korábbi műszaki irodavezető folytatott erről tárgyalásokat a közútkezelővel. Nem kizárt, hogy lehet majd erről ismét tárgyalni. Szadai József beszélt arról, hogy a Tóth Sándorral folytatott tanácskozásán felmerült, hogy több olyan dolog is volt, amelyről a korábbi ciklusban ellentétes tartalmú tájékoztatást kapott a képviselő-testület. Bukriné Gyengési Erzsébet tájékoztatásul elmondta, hogy a polgármestert helyettesítve többször részt vett a Leader Egyesület összejövetelén. Az utolsó összejövetelen közölték, hogy megszűnik a helyi egyesület, át szerették volna vinni a helyi szervezet működését a dabasi egyesületbe. Kifejtette azon véleményét, hogy szerinte továbbra is helyben is megoldható lenne a Leader Programban való részvétel. Beszámolt a hétvégén, Cegléden szerzett információiról, tapasztalatairól, amely megerősítette abban, hogy fontos a helyi képviselet. Működik Ráckevén a Városszépítő Egyesület, tehát még új egyesület alapítására sem lenne szükség. Megkerestek egyházakat, vállalkozókat, magánszemélyeket, mindenkinek lehetősége van, hogy társuljanak hozzájuk. Pályázati úton lehetséges a megszűnt szervezet helyett történő feladatellátás, ezért ma a Városszépítő Egyesület benyújtotta pályázatát. Amennyiben sikerül a pályázaton nyerniük, akkor ez a pénz helyben marad és itt tudják felhasználni. Deák Tibor továbbra is hiányolta, hogy a polgármester Ráckeve területén kívül bármilyen fontosabb eseményen megjelent volna. Szadai József elmondta a beszámolóban, hogy hol, milyen ügyben tárgyalt Ráckevén kívül, illetve városunkban. Utalt a városban jelenleg folyó, mintegy 800 millió Ft-os beruházásra, mely feladatnak a nap szinten történő áttekintése rendkívül időigényes. Sajnálta, hogy Deák Tibor így látja. Kérte a tájékoztatója elfogadását.

5 5 A képviselő-testület 9 tagja közül 8 fő részvételével, 7 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett hozta meg határozatát. 385/2012.(X.19.) számú határozat Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a polgármester beszámolóját az előző, Munkaterv szerinti ülés óta történt fontosabb eseményekről, rendezvényeken, tárgyalásokon való részvételeiről. Határidő: október 19. 3/ Előterjesztés az önkormányzat vagyonrendeletének elfogadására Mesterné Veszeli Mária emlékeztette a képviselő-testületet arra, hogy a rendelettervezetet I. olvasatban a szeptemberi ülésén már tárgyalta. Ismertette, hogy mi változott a tervezetben azóta. A 2. sz. mellékletben meghatározandó, a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör, melynek konkrét meghatározásához kért még javaslatokat. Deák Tibor a Jogi és Közbiztonsági Bizottság, Agócs Zoltán az Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslatát ismertette. A képviselő-testület 9 tagja közül 8 fő részvételével, minősített többségű szavazással, 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül alkotta meg rendeletét. RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 20/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás rendjéről Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében és az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és e.) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 143. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 18. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló évi CXCV- törvény 97. (2) bekezdésében foglaltakat - valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján - az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya Ráckeve Város Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

6 6 Az önkormányzat vagyona 2. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon 3. (1) Az önkormányzat törzsvagyona a nemzeti vagyon része, mely közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatok ellátását és hatáskör gyakorlását, s melyet a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok. c) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít. (4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában Nvtv. 5. (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon - mint forgalomképtelen törzsvagyon - körét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg. Ezen vagyontárgyakra vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló jog, szolgalom nem szerezhető, osztott tulajdon nem létesíthető. 4. (1) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai: a) a közművek és középületek, b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá d.) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzleti vagyon 5. (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe. (2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

7 (3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a vagyonnyilvántartás tartalmazza. 7 A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok 6. (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja. (3) A képviselő-testület a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter). A nyilvántartás tartalmazza az elsődleges rendeltetés szerinti közfeladat jellegét is. A nyilvántartási adatok nyilvánosak. (5) A vagyonkataszter nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző által kijelölt köztisztviselő gondoskodik, annak mérleg adataival történő egyezésért a jegyző által kinevezett gazdasági vezető felelős. 7. (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy piaci értékének meghatározásához Ingó vagy ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi értékbecslést, Értékpapír esetében egyes értékpapírok piacán kialakult értékesítés, hasznosítás árfolyamának értékelését Társasági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog esetében három hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelést szükséges végeztetni és azt döntésre előterjeszteni. (2) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti. (3) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona az e rendeletben szabályozott feltételek szerint üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni. (4) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg. (5) Ingyenes tulajdonjog átruházás esetében kötelezően ki kell kötni 15 év elidegenítési tilalmat, mely tulajdonjogi bejegyezésre kerül. A tulajdonos köteles az átadásnak megfelelő célra hasznosítani az ingatlant, és hasznosításról évente beszámolni a

8 8 képviselő-testületnek. E szabálymegszegése esetén a forgalmi érték kamattal növelt megtérítésére köteles a tulajdonos. (6) Tulajdonjog átruházása bruttó15 millió Ft, értékhatár felett csak versenyeztetéssel lehetséges, a mindenkor hatályos Versenyeztetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően, mely a rendelet 1. sz. függeléke. (5) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és vagyoni értékű jogról figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása 8. (1) A képviselő-testület dönt a 4. -ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára és a kötelező feladatellátást más módon meg tudja oldani. (3) Az önkormányzat vagyonának kezelői az önkormányzat hivatala, költségvetési intézményei, valamint többségi önkormányzati tulajdonú, vagyonkezeléssel foglalkozó gazdasági társasága. (4) Vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető. (5) A tulajdonosi jogok közül a kezelő jogosult a vagyontárgyak birtoklására hasznainak szedésére, birtokvédelemre. A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon alakulásáról évente beszámolni a Képviselő-testületnek. (6) A bérbeadás útján történő hasznosítás az alapfeladatok ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. 9. (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a képviselő-testület dönt. (2) A hasznosításra vonatkozó szerződésben a Tulajdonos önkormányzat kötelezően előírja a beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget. (3) Hasznosításban kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt. (4) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából hasznosítható, a közfeladat ellátásának mértékében. (5) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységek gyakorlásának ideiglenes jogát kizárólag koncessziós szerződés útján engedi át az önkormányzat a (6) bekezdésben foglaltak kivételével.

9 9 (6) A kizárólagos gazdasági tevékenységek gyakorlását (helyi közutak működtetés, személyszállítás, terek, parkok felszíne alatti létesítmény működtetése, vízi létesítmények működtetése) az önkormányzat döntése alapján 100 % -os gazdasági társasága vagy költségvetési szerve útján is végezheti külön szerződés kötése nélkül. Az üzleti vagyon hasznosítása 10. (1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó, e tárgyú helyi önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint történik. 11. (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával az önkormányzat elfogadott hatályos költségvetési rendeletében meghatározottak szerint rendelkezik. (2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat, mely azonban nem veszélyeztetheti az önkormányzati alapfeladat ellátását. A vagyontárgyak minősítése 12. (1) A képviselő-testület dönt: a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról, b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe. (2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönt a minősítésről és e rendelet mellékleteinek módosításáról. (3) Törzsvagyonnak olyan önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Vagyongazdálkodási terv 13. (1) A képviselő-testület a) három évre szóló középtávú és b) hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (2) A vagyongazdálkodási terve a képviselő-testület határozattal fogadja el.

10 10 Záró és értelmező rendelkezések 14. (1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás. (2) Ez a rendelet november 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Ráckeve Város Önkormányzat Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló 19/2006.(VI.26.) önkormányzati rendelet. 20/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréről FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre Sorszám: Hrsz. m 2 Jellege, hasznosítási módja: Képtár, Kossuth L. u. 28. Műemlék, műemlék jellegű Műemlék jelentőségű terület Kultúrház + KEVE Galéria, Kossuth L. u. Műemlék jellegű Műemlék jelentőségű terület volt Polgári Iskola (Skarica Máté Városi Könyvtár) Kossuth L. u. 9. Műemlék jelentőségű terület Stoch-ház, Ady E. u. 2. Műemlék jelentőségű terület Senki-sziget Helyi jelentőségű természetvédelmi terület 20/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon köréről KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON Sorszám: Hrsz. m 2 Jellege: Háziorvosi Rendelő, RÁVÜSZ Kft székhelye Kossuth L. u. 14. Műemléki jelentőségű terület Gimnázium, Kossuth u. 82. Telekalakítás társasház Hídvámház

11 11 Műemléki jelentőségű terület Városháza, Kossuth L. u. 25. Gazdasági Szolgáltatóház Eötvös u. 1. Műemléki jelentőségű terület Óvoda (Iskola u. ) / Gólyafészek Bölcsőde (Gábor Á.u.) Óvoda (Ifjúság u.2.) / Árpád Fejedelem Általános Iskola / Árpád Fejedelem Általános Iskola tornaterem és udvar / Polgármesteri Hivatal (Szent István tér 4.) Műemléki jelentőségű terület Szakorvosi Rendelőintézet (Szent István tér 17.) Műemléki jelentőségű terület / Óvoda Dömsödi u Óvoda (Vörösmarty u. 40.) Orvosi Rendelő, Kossuth L. u. 30. Műemlék jelentőségű terület 20/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet 1. sz. függeléke Versenyeztetési Szabályzat I. rész Általános szabályok 1. Versenyeztetési eljárás 1.1. Versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén döntéstől függően - a pályázati eljárás vagy az árverés szabályai szerint kell eljárni. 2. E szabályzat alkalmazásában: 2.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

12 12 II. rész A pályázati eljárás 3) A pályázati eljárás típusai: 3.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása e feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában több fordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett. 4) A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése: 4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján és honlapján kell közzétenni a beadás határidejét megelőző legalább 15 nappal korábban. A pályázati kiírás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Ráckevei Újságban vagy más újságban illetve a Körzeti Televízióban is Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás megküldésével postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati kiírás megjelenéséről szóló közlemény közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban résztvevő pályázók számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a 4.3. pontban foglaltakat kell alkalmazni A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését; b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), illetve a fordulók számát; c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét; d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési módot; e) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját; f) a hasznosítás feltételeit; g) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját; h) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját; i) a hiánypótlás lehetőségét; j) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét; k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja; l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét; m) többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre történő felszólításra való utalást; n) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését; b) a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét, illetve a fordulók számát; c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét; d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját; e) a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása helyét A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését; b) a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;

13 c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét; 13 5) Az ajánlati biztosíték 5.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételárelőlegként számít be A nyertes pályázó által befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről bevételi pénztár-bizonylatot és számlát kell kiállítani. 6) A pályázati eljáráson való részvétel feltételei 6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe A pályázati eljárásban a kiírás eltérő rendelkezése hiányában devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges. 7) A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség 7.1. A pályázó pályázatát zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy példányban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám); b) a pályázó rövid bemutatását; c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.); d) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot; e) a fizetés módját és ütemezését; f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot, g) a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, a pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta A pályázatnak tartalmaznia kell: ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest: a) 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, b) a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát; természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük, továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

14 Külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatot érvénytelenné nyilvánította, vagy nem nyilvánította nyertessé. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. 8) A pályázatok átvétele, bontása 8.1. A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül történik. A bontáson a kiíró képviselője, a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek A pályázatok bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra. 9) A pályázatok értékelése: 9.1. A felbontott pályázatokat a kiíró által létrehozott legalább 3 fős bizottság a bontásról számított 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti, előzetesen a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság véleményezi A pályázat értékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak: a) közeli hozzátartozója; b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja; c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja; d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt); b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát; c) a beérkezett pályázatok összefoglalását; d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait; f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését. 10. Érvényesség, eredményesség Érvénytelen a pályázat, ha: a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be; b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

15 15 c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el; d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak; f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson Eredménytelen az eljárás, ha: a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot; b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek; c) a kiíró egyéb okból eredménytelennek nyilvánítja Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a c) pontban foglalt esetet. 11. A döntés A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 12.) A pályázat eredményének közlése A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban közli valamennyi pályázóval. A nyertessé nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről szóló értesítés kézhezvételének napján szűnik meg, a 7.7. pontban foglaltak kivételével. 13) A szerződés megkötése A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén amennyiben megjelölésre került a második helyezettel köthet szerződést A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult amennyiben megjelölésre került a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati eljárást kiírni. III. rész Az árverés 14) Az árverés szabályai A kiíró döntése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont árverés útján is értékesítheti Az árverés nyilvános Az árverést árverési felhívás közzétételével kell kitűzni Az árverési felhívást az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján kell közzétenni az árverés napja előtt legalább 15 nappal. Az árverési felhívás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Ráckevei Újságban, illetve a Körzeti Televízióban is Az árverési felhívásban fel kell tüntetni: a) a kiíró megnevezését; b) az árverés helyét és idejét;

16 16 c) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát, valamint a vagyontárgyakra (vagyonrészekre) vonatkozó egyes korlátozásokat (pl.: el_vásárlási jog, stb.); d) a vételár megfizetésének határidejét és módját; e) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét; f) az árverésen történő licitálás feltételeit; g) árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét; h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni Az árverés meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését; b) az árverés helyét és idejét; c) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát; d) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét Az árverést az azt előkészítő szervezet bonyolítja le. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat 9.2. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az licitálhat, aki az árverési felhívásban meghatározott ajánlati biztosítékot az árverési felhívásban megjelölt módon és időben letétbe helyezte. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy, vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére, mely nem lehet kedvezőtlenebb a kikiáltási árnál Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Ha nincs újabb, a licitálás feltételeinek megfelelő ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyon(rész)t a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételár-előlegként beszámít a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 3 munkanapon belül vissza kell adni, illetve utalni. Nem jár vissza a biztosíték, ha az árverési vevő az árverést követően ajánlatát visszavonja, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg A licitáló által befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről bevételi pénztárbizonylatot és számlát kell kiállítani Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni. A szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, a szerződésben foglalt ajánlatot közölni kell az elővásárlásra jogosulttal a szerződés megkötését követő 10 napon belül, egyidejűleg megfelelő határidő biztosításával fel kell szólítani nyilatkozattételre Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen a vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra Az árverési felhívás visszavonásának tényét közzé kell tenni a pontban részletezettek szerint Az árverési felhívás visszavonása esetén az ajánlati biztosítékot 3 munkanapon belül vissza kell adni Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy (vagyonrész) megjelölését kell tartalmaznia Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverésen licitáló(k) is aláírják.

17 17 4/ Előterjesztés a 6/2008.(III.31.) számú állattartási rendelet hatályon kívül helyezésére, valamint ennek következtében az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012.(V.21.) önkormányzati rendelet 3. (f) pontjának hatályon kívül helyezésére Mesterné Veszeli Mária ismertette, hogy az állatvédelmi törvény módosítását követően az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozza helyi rendeletben. A törvény és a kormányrendelet részletesen meghatározza az állattartás szabályait, így az önkormányzatnak nincs mozgástere ebben. Ezért tettek javaslatot arra, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeletet, továbbá az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012.(V.21.) önkormányzati rendeletből is helyezzék hatályon kívül az ezzel összefüggő 3. (f) pontot. Deák Tibor a Jogi és Közbiztonsági Bizottság javaslatát ismertette. A képviselő-testület 9 tagja közül 8 fő részvételével, minősített többségű szavazással, 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül alkotta meg rendeletét. RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 21/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete az állattartás rendjéről szóló többször módosított - 6/2008.(III.31.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére, valamint egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012.(V.21.) önkormányzati rendelet 3. (f) pontjának hatályon kívül helyezésére Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állattartás rendjéről szóló többször módosított - 6/2008.(III.31.) önkormányzati rendeletét hatályon kívül helyezi. 2. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012.(V.21.) önkormányzati rendelet 3. (f) pontját hatályon kívül helyezi. 3. Ez a rendelet november 2-án lép hatályba és a hatályba lépését követő naptól hatályát veszti.

18 Soron kívül tárgyalta a képviselő-testület az alábbi napirendi pontot: 18 17/ Előterjesztés a KÖR TV Nonprofit Kft. támogatásáról Előadó: Szadai József polgármester Szadai József elmondta, hogy a bizottsági ülésen került felvételre ez a napirendi pont egy számla problémával kapcsolatosan. Véleménye szerint az önkormányzatnak támogatni kell a kft.-t a probléma megoldása érdekében, de az egész hátralékos összeget elengedését nem tartja elfogadhatónak. Agócs Zoltán ismertette az Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslatát. Tájékoztatta a testületet arról, hogy bizottsága kimutatást kért a hivataltól a óta nem működő közmű órával kapcsolatos többlet számlázásról. Szadai József a bizottsági javaslattal szemben nem javasolta a teljes összegű tartozás elengedését, hanem 25 havi részletfizetést megszavazását kérte, amely eft-os havi összegeket jelentene a kft.-nek természetesen azzal, hogy a korábban megszavazott önkormányzati támogatását megkapja. Deák Tibor Kérte, hogy árnyalják a helyzetet egy kissé jobban. Amikor a támogatást megítélte a képviselő-testület számukra a KÖR TV Kht. volt. Közben adódott némi zavar a kht.-ból kft.-vé történő átalakulás során és a hivatal nem tudta utalni a támogatást egy megszűnt kht.-nak. Ettől függetlenül a hivatalhoz jöttek a közüzemi számlák. Ebben a helyzetben szerinte nem a kht. felelős alapvetően, hogy nem tudta rendezni a tartozását abból a meg nem kapott támogatásból, amelyet a képviselő-testület megszavazott számára. A polgármester által felvetett intézkedést kifogásolta, szerinte ez egy hatáskör túllépés. A közüzemi számlákat azért nem tudta a KÖR TV kiegyenlíteni, mert nem kapta meg azt a támogatást, amelyet megítéltek neki, bár igaz, hogy a jogelődje számára, de ez valójában nem meghatározó. Másrészt az épületet a Polgármesteri Hivatal helyett az önkormányzat döntése nyomán újította fel egy vállalkozó. Az ismét csak nem a KÖR TV-nek felróható, hogy fennmaradt egy nem létező mérőóra utáni, évekig tartó számlázás, mert nem ő volt a megrendelő, véleménye szerint a tulajdonos kötelessége ezekre a dolgokra figyelni. Nem látja jogosnak, hogy be kívánják hajtani a kft.-től annak az árát, amit nem követett el, tehát önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. Kovács Péterné elmondta, hogy az új kft.-vel kötöttek támogatási szerződést. A számla a tavalyi évet érintette, amelyet a kft. bevételi plusszal zárt, így a támogatási összeg nem hiányzott a költségvetéséből. Deák Tibor nem értett egyet a polgármester javaslatával a részletfizetésre vonatkozóan, a bizottság javaslatát támogatta. Bukriné Gyengési Erzsébet hangsúlyozta, hogy Ráckeve járási központtá válásával a KÖR TV Nonprofit Kft.-től azt várja a képviselő-testület, hogy egyre nagyobb hangsúllyal számoljon be a városban történtekről. Felajánlotta, hogy szívesen elkíséri az ügyvezetőt a környező településekre, hogy kérjék a működtetéshez a járáshoz tartozó települések támogatását is. Agócs Zoltán kérte, hogy a bizottsága javaslatáról szavazzanak. A képviselő-testület 9 tagja közül 8 fő részvételével, 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett hozta meg határozatát. 386/2012.(X.19.) számú határozat Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a KÖR TV Nonprofit Kft. kintlévőségével kapcsolatban a következő döntést hozza: