Budapest Ikt. sz: 516/2011.

Átírás

1 Hammerstein Judit úrhölgy Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kulturális helyettes államtitkára Budapest Ikt. sz: 516/2011. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Kritikus megnyilvánulásaink mellett szívesen együttdolgozunk a kulturális államigazgatás felelős vezetőivel a közgyűjteményi és közművelődési szakterületek ügyeinek előmenetele érdekében. Lehetőségeink szerint örömmel segítenénk ebben az Ön munkáját is. Ám ez nem valósítható meg úgy, hogy a kultúráért felelős államtitkárság nem működteti az ágazati érdekegyeztetés fórumát (KÁÉT), nem keres meg minket, de nem válaszol az általunk küldött levelekre, és nem von be minket a szakterületet érintő párbeszédben sem július 19-én írtuk azt a levelet, melyben tisztelettel kértük helyettes államtitkár asszonyt, hogy a KKDSZ-t szakmai szerepet betöltő országos hatáskörű közgyűjteményi szervezetként sorolja be a minisztérium és így tagjaink megkaphassák a díjtalan látogatás lehetőségét. (Ikt. sz: 341/2011, Tárgy: múzeumi kedvezmények). Sajnos mind a mai napig nem kaptunk választ erre a levélre, ahogyan a KÁÉT összehívását kezdeményező március 2-án küldött levelünkre sem. (Ikt. sz: E/221/2011.) Értetlenül állunk e jelenséggel szemben, mely kizárólag az Önökkel való kapcsolattartásunkban fordul elő, és nem jellemző a kormány más szervezetivel folyó ügyintézésünkre, hiszen fordultunk már Navracsics Tibor, Pintér Sándor miniszter úrakhoz, Orbán Viktor miniszter úrhoz is. Más kormányzati vezetőktől a 30 napos határidőt megelőzően kapunk szinte minden esetben választ (ahogyan például az általunk október 27-én postázott miniszternek szóló levélre a mellékelt első választ.) Széles közgyűjteményi körben értetlenség fogadta a Kultúra.hu internetes portál közleményét arról, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága november 18.-án a Pulszky Társaság és e legjelentősebb közgyűjteményi szakmai szervezetek közreműködésével konzultáció sorozatot kezdeményezett szakmai kérdésekben, melyre a KKDSZ nem kapott meghívást. Szervezetünk, mint az bizonyára Ön előtt is közismert, megalakulása (1989) óta szakmai érdekvédelmi szervezetként is működik. A jelenlegi kormány megalakulása óta többször is jeleztük együttműködési készségünket a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának, úgy a Miniszter Úrnak, mint az illetékes Államtitkárnak, és

2 helyetteseinek. Legutóbb a megyei múzeumi szervezetek jövőbeni működésnek legfontosabb szakmai kérdéseiben Orbán Viktor Miniszter Úrhoz fordultunk levélben, - melynek másolatát elküldtük a miniszter úrnak és az államtitkár úrnak is -, az erre érkezett választ pedig csatoljuk. Mindezek fényében csodálkozunk azon, hogy a minisztérium a szakmai konzultációból a szakszervezetet, eddigi szakmai tevékenysége és együttműködési szándéka ellenére kihagyta. Reméljük, hogy mindez csupán csak félreértés és nem tudatos, szakszervezetünk szakmai szerepét szándékosan elmellőzni akaró minisztériumi szándék. A szakszervezet bevonása a szakmai konzultációba hitünk szerint nem gyengíti, hanem erősíti a szakminisztérium szakmai jogalkotó munkáját is! Kérjük, hogy a levelünkben foglaltakra tekintettel a további szakmai párbeszédbe a minisztérium vonja be a KKDSZ képviselőit, ahogyan ezt a KKDSZ megalakulása óta minden eddigi kormányzat megtette. Budapest, november 25. Köszönti Önt:

3 Nyílt kérelem a Kultúráért Felelős Államtitkársághoz Szakszervezetünk tiltakozott az ellen, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium intézkedése következtében a fenntartásában működő valamennyi nemzeti közgyűjteménynél és művelődési intézetnél minden ötödik embert el kell bocsátani. A Kultúráért Felelős Államtitkárság eddig nem válaszolt a levelünkre, de november 15-én 17:03-kor a levelünkre szó szerint reagáló közleményt jelentetett meg, amelyben azt állítja, hogy A létszámcsökkentés nincs hatással a közgyűjtemények és művelődési intézetek működésének színvonalára. Sajnálatos módon az államtitkárság szélsőségesen egyoldalúan ítéli meg a helyzetet, nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az, amit lát, az a szakmai valóság, vagy pedig annak csak valamiféle torzult mása. Amennyiben van igazság (is) az idézett kijelentésben, akkor csak azért van, mert az intézmények működésének technikai és pénzügyi feltétele ellentétben szakmai tevékenységükkel már eddig is minősíthetetlenül rossz volt. Eddig sem volt pénz: sürgős védelemre szoruló tárgyak restaurálására, elavult műszaki berendezések felújítására, egy-egy szakirányban a gyűjtemények gyarapítására - se könyvtárakban, se múzeumokban (!), csak ma elvégezhető kutatásokra, szakmailag indokolt rendezvényekre, a szakemberek megfelelő továbbképzésére, nyelvpótlékokra, a minőségi munka elismerésére, célfeladatokhoz megbízások kiadására, és számos egyéb szakmailag indokolt intézkedésre. Ma nem lehet tudni, hogy Réthelyi Miklós jelenlegi utasítása a súlyos működési hiányokat mely pontokon rontja tovább. Ha az elküldöttek sorában több lesz a restaurátor, akkor ott hanyatlik a színvonal, ha több lesz a kiállítás-rendező, akkor ott, ha a német nyelvű könyvtári referenst menesztik, akkor ott és nem a latin nyelvterület referenciájában. Ezt ma még maguk az intézmények sem látják világosan, hiszen a napokban folynak a keserves tárgyalások. Annak a kijelentése azonban, hogy ilyen mértékű csonkolás nem lesz hatással az intézmények működésének színvonalára, nem csak a szakterület valóságos helyzetének a nem ismerését sejteti, hanem olyan gyanút kelt mintha az államtitkárság félre akarná vezetni a nyilvánosságot. (A szakmai közvéleményt nem, mert szakemberek úgysem hiszik el az idézett állítást.) A túlzott méretű állami bürokrácia örökölt adottság. írja az államtitkárság. Ám a határban ásatást vezető régész, az informatikai eligazítást adó könyvtáros, az okirat restaurátor, a táncházat éjszaka záró művelődésszervező nem bürokrata. És az elbocsájtott régészt nem helyettesíti a történész, a néprajzost a levéltáros, az informatikust a művészettörténész. Ezek magas fokú azonosulást követelő szép hívatások, de emellett szakmák is, nem úgy, mint a politikai funkciók. Az a legnagyobb

4 baj, hogy sok jel arra mutat, mintha a kormányzat úgy vélné, nem kell szakembernek lenni a szakmai munka elvégzéséhez. A létszámleépítésre részben a párhuzamosságok megszüntetése miatt van szükség - hirdeti a honlapján a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Az országos napilapok valóban megszellőztettek már összevonási ötleteket, sajnos se a szakmai szervezetek, se a szakszervezetünk, se maguknak az érintett intézmények szakemberei hivatalosan nem értesültek ezen tervek többségéről, és nem kérték ki véleményüket egyik esetben sem. Ám, ha be is fognak majd olvasztani egy-egy intézményt a másikba, miért ne tennék, hiszen évtizedek óta ebben merül kis a kulturális élet reformja, hogy összevonnak tárcákat és intézményeket, aztán szétválasztják őket, ez akkor sem érinti mind a 13 intézményt és a jelen ötödöléstől függetlenül zajlik. A kijelentés igazságtartalmát tehát szintén alapos vizsgálat alá érdemes vetni. Miközben a magyar kormány nagyon helyesen támogat minden tiltakozást a határon túli kulturális örökség rombolása ellen, az anyaországban a kétharmados többség nyers erejével ellehetetleníti a hazai kultúra még működő intézményeit. Tisztelt Kultúráért Felelős Államtitkárság! Kérjük, valljanak végre színt! A sorozatos megszorításokon, a szakmákkal nem egyeztetett átszervezéseken, a túlzott létszámú bürokratának minősítéseken túl mit akarnak tenni múltunk relikviáival, szellemi és tárgyi kulturális örökségünkkel, kultúránk azon elemeivel, mely nélkül egyetlen nemzetnek sincs jövője? Szakszervezetünk tisztségviselőivel és számos kollégánkkal közösen várjuk nyilatkozatukat, és emellett ismételten kérjük, hogy vonják vissza a közgyűjteményeket és a közművelődési intézeteket súlyosan érintő, drasztikus intézkedésüket. De követeljük, hogy a szakmai valóság alapos megismerése után legalább ott mérsékeljék a csökkentést, ahol az a legsúlyosabb következményekkel jár. Budapest, november 17. Köszönti a Kultúráért Felelős Államtitkárságot:

5 Nyílt levél A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma az elmúlt napokban azonnali hatályú létszámcsökkentést rendelt el a nemzeti közgyűjteményeknél és művelődési intézeteknél. Réthelyi Miklós miniszter úr, jogilag is megkérdőjelezhető intézkedésével, az évek óta már különböző megszorításokat elszenvedett intézmények teljes bérösszegének 20 százalékát vonja el. A feladatellátást tekintve katasztrofális hatású döntés hivatkozási alapja a évi költségvetés tervezete. Tisztában vagyunk az ország súlyos helyzetével, munkahelyeinken és személyes helyzetünkön keresztül egyaránt érzékeljük a válság súlyát. Ezzel együtt is súlyos hibának tartjuk ezt a kulturális megszorítást. Képzett szakemberek hiányában olyan, a kulturális örökségünket őrző intézmények, mint például a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Levéltár, nem képesek ellátni feladataikat. Nemcsak a nemzeti örökség szellemi birtokba vételének a lehetőségei romlanak, de még a nemzeti kincsek puszta fizikai megőrzése is bizonytalanná válik. Miközben sérülnek a polgárok alaptörvényben biztosított kulturális jogai is, romlanak a felnövekvő generációk találkozási esélyei a kultúra nemzeti értékeivel. Helyesnek tartjuk, hogy a kormányzat stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, és jelentős összegű fejlesztéseket fordít erre a területre, de súlyos hibának tartjuk, hogy eközben nincs kulturális koncepciója és ennek az egyébként is rendkívül nehéz helyzetben lévő területnek a működését teljesen ellehetetleníti. Ez a csekély megtakarítás nem áll arányban a nemzeti örökség védelmében bekövetkező károkkal. Tiltakozunk az ellen, hogy a magát a nemzeti érdek legfőbb képviselőjének tekintő kormányzat a nemzetközi hírű közgyűjteményeket és a közművelődési intézményeket leépítendő koloncnak tekintse. Követeljük, hogy a jelenlegi válság ideje alatt a szakmailag át nem gondolt kulturális beruházások helyett a kormány először a már meglévő intézmények megfelelő színvonalú alapműködését biztosítsa. Meglátásunk szerint a kormány csakis ezen szempontok figyelembe vétele esetén felel meg azon felelősségnek, melyet a nemzeti múlt emlékeinek megőrzése jelent. Fenti okokból követeljük, hogy a kormányzat vonja vissza a közgyűjteményeket súlyosan érintő, drasztikus elvonásokat. Budapest, november 14. (30/ )