Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés

Átírás

1 3. Melléklet Az ipari létesítmények szennyvízkibocsátásának jellemzése és meghatározása, valamint a növényvédőszerek használatából származó mezőgazdasági eredetű terhelések becslése A háttértanulmány kivonata ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 IPARI KIBOCSÁTÁSOK A felszíni vizekre veszélyes szennyező anyagok köre meglehetősen nagy és szűkebb értelembe véve is tartalmazza a DSD I. és II. listás- illetve a VKI elsőbbségi anyagait (33-as lista). Ezt az indikatív listát tekintjük a potenciális veszélyes szennyező anyagoknak. A hazai viszonylatban releváns anyagok kiválasztása kombinált módszert igényel, amely eljárás során az egyes elemek összevetéséből születik meg a tulajdonképpeni szűkített anyaglista. A kiválasztási kritériumok egyes elemei az alábbiak lehetnek: Emisszió nyilvántartás Termelési adatok Felhasználásra vonatkozó adatok Expozíció modellezése A befogadó víz monitorozási eredménye A kibocsátás monitorozása és ennek eredménye Hatásbecslés az anyagok tulajdonságai alapján Egyéb kombinált módszer (pl. COMMPS eljárás) Egyéb speciális módszer Először 2001-ben készült átfogó jellegű felmérés a felszíni vízbe bocsátott veszélyes anyagok vonatkozásában, amely összesen 75 db. szennyező anyagra terjedt ki. Jelen munkánk során a szennyező anyagok körét lényegesen kibővítve, a rendelkezésre álló adatok alapján, különböző számítási módszerek segítségével, prognosztizálást végeztünk - elsősorban az ipari szektor vonatkozásában - a hazai pontszerű forrásokból származó kibocsátásokra, valamint a mezőgazdasági eredetű diffúz peszticid terhelésre. A kibocsátások prognosztizálásához három adatbázis került felhasználásra A környezetvédelmi felügyelőségek összegyűjtött éves emissziós adatai a kibocsátók adatszolgáltatása alapján. Ez az adatbázis a hagyományos szennyező anyagokra vonatkozó adatokat tartalmazza, a toxikus szerves mikroszennyezőkre nem ad információt. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) adatbázisa, amely a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben önmagában vagy készítmény összetevőjében gyártott vagy importált anyagmennyiségeket foglalja össze. A VITUKI Kht. és a környezetvédelmi felügyelőségek által végzett újabb vizsgálat eredménye, amelynek során gyakorlatilag az összes potenciális veszélyes anyagra vonatkozóan megkísérelték kérdőíves módszerrel felmérni a kibocsátásokat illetve ahol ilyen adat nem állt rendelkezésre, a gyártott és/vagy importált mennyiségeket. A kibocsátások vizsgálata a KÖFE-k évi adatai alapján A hagyományos vízszennyező anyagok tekintetében általánosságban megállapítható, hogy a feldolgozóipar illetve a települési szennyvizek emissziója a meghatározó jelentőségű, a

3 kibocsátások több mint 90 %-át ez a két ágazat teszi ki. A toxikus fémek kibocsátását vizsgálva ez még inkább igaz, ezeken kívül a bányászati ágazatnál van még fémkibocsátás, de csak a Tisza vízgyűjtőnél. A két legfontosabb ágazatnak (feldolgozóipar és települési szennyvizek) az összes kibocsátott szennyezőanyag mennyiséghez viszonyított %-os arányát mutatja be az alábbi táblázat, vízgyűjtő területi bontásban. A feldolgozóipar és a települési szennyvizek kibocsátásainak %-os aránya az összes emittált mennyiséghez viszonyítva Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület D V D V D V D V D V BOI5 t/év KOIk t/év Összes oldott a. t/év NH4-N kg/év Extrahálható a. t/év Összes lebegő a. t/év Anionaktív det. t/év Összes-P kg/év Összes-N kg/év Nitrát-N kg/év Cu (összes) kg/év Zn (összes) kg/év Cr (összes) kg/év Cr-VI (összes) kg/év Cd (összes) kg/év Ni (összes) kg/év Fe (összes) kg/év Pb (összes) kg/év D V feldolgozó ipar települési szennyvizek A veszélyes anyagok szempontjából a toxikus fémeknek van jelentősége, amely igen eltérő képet mutat a vízgyűjtő területi összehasonlításban. A Balatonnál gyakorlatilag nem kell fém emisszióval számolni, a Dráva esetében a közvetlen kibocsátóktól ered a teljes mennyiség. A Dunánál a Cr-VI. kivételével valamennyi toxikus fémnél lényegesen több szennyező anyag származik a települési szennyvizekből, mint a feldolgozóipari közvetlen kibocsátóktól. A Tisza vízgyűjtő már vegyesebb képet mutat, míg a mintaterületnél már a közvetlen feldolgozóipari kibocsátás a jelentősebb. A kibocsátások becslése az OKK-OKBI adatai alapján Az OKK-OKBI adatbázisa a 10 t/év felett gyártott illetve importált anyagokra külön-külön tartalmazza a gyártott illetve importált mennyiséget és a gyártó vagy importáló cégek számát. Azzal kapcsolatban nem ad információt, hogy melyek ezek a cégek, és az iparág illetve technológia sem ismert, amelyben a felhasználás megtörténik. A gyártási, illetve felhasználási adatok alapján un. emisszió faktorok segítségével becsültük meg első lépésben a szennyvízbe kerülő anyagmennyiségeket, majd egy átlagos kommunális szennyvízkezelő tisztítási hatásfokának számítógépes modellezése révén a felszíni vízbe kerülő mennyiségeket.

4 A fenti módszerrel prognosztizált szennyező anyag kibocsátásokat mutatja be a következő táblázat országos összesítésben. A OKK-OKBI adatai alapján becsült kibocsátások Gyártott Importált Összes Kibocsátás menny. menny. menny. t/év t/év t/év kg/év 1,2-diklóretilén Benzol ,2-diklórbenzol Ftálsavanhidrid Anilin ,2-diklóretán Toluol-2,4-diizocianát klór-3,5-dinitrobenzotrifluorid Maleinsav-anhidrid Karbendazim Toluol ,2-diaminobenzol Diklóracetilklorid etil-6-metilanilin Difenilmetán-4,4'-diizocianát Benzotriklorid aminobenzotrifluorid Vinil-klorid Acetanilid N-izopropil-benzilamin ,2-dietoxibenzol Sztirol Folpan Akrilnitril Xilol (összes) klórbenzotriklorid Benzoil-klorid Klórecetsav Xilol (o-) Triklóretilén amino-4-klórbenzotrifluorid Perklóretilén aminobenzolszulfonsav Diklórmetán klór-anilin Benzotrifluorid Propilalkohol Kloroform ,5-diklóranilin Atrazin Ciánamid Glifozát hidroxibifenil Trifluralin Dinitramin

5 Gyártott Importált Összes Kibocsátás menny. menny. menny. Benzil-cianid Butil-izocianát Fenol Kaprolaktám Aceton ,4-diklórbenzotriklorid Izopropilbenzol Allilklorid Bifenil Tributil-foszfát Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) A kibocsátott mennyiségeket vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiséggel az 1,2-diklóretilén, a benzol illetve az 1,2-diklórbenzol szerepel. Mindhárom vegyületnél vagy a teljes mennyiség vagy annak zöme hazai gyártásból származik, és egy-egy cégtől. A kibocsátások becslése a VITUKI Kht. adatai alapján A VITUKI Kht-től kapott adatbázisban - amely a KÖFE-k segítségével egy ismételt országos felmérés eredménye a kibocsátók adatszolgáltatása képezte az emissziók becslésének alapját. A kérdőíves felmérés során a a KÖFÉ-k az illetékességi területükön lévő cégeket kérték fel, hogy nyilatkozzanak vagy a kibocsátásaikról (ha ismertek), illetve ennek hiányában a gyártott vagy felhasznált anyagmennyiségekről (mennyiségi kategóriák szerint). A vizsgált anyagok gyakorlatilag felölelték a teljes potenciális szennyező anyagok körét. A következő két táblázat a közvetlen kibocsátási adatokat, illetve a termelt, felhasznált mennyiségekből a már ismertetett módszerrel számított emissziókat mutatja be vízgyűjtő területi bontásban. Kibocsátási adatok a cégek adatszolgáltatása alapján Kibocsátott mennyiség kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen Toluol Tiolkarbonátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) Fluorid Cink Bór N-izopropilanilin Króm Xilidin Réz Bárium Klórbenzol Nikkel Ólom Propaklór ,2-diklóretán Fenolindex

6 Kibocsátott mennyiség kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen Ón Metazaklór Cianid R jelű antidótum Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének Arzén Diklórmetán Dietilditiokarbonát Higany Dietildiszulfid Molibdén Kadmium Vinil-klorid Metalaxyl Kloroform Ezüst Ciklohexán Dioxinok Naftalin Antimon Benzol Xilolok Kobalt PAH (benzo(a)pirén, benzo(b)fluorantén, benzo(g,h,i)perilén, ,2,3-triklórbenzol Széntetraklorid Perklóretilén Szelén ,2-diklórbenzol ,4-diklórbenzol Fluorantén Antracén Etilbenzol Dietilamin ,3-diklórbenzol Vanádium Simazin Triklóretilén ,2-diklóretilén Atrazin ,1,1-triklóretán ,1-diklóetán ,2-dibrómetán ,2-diklórpropán Hexaklórbutadién

7 A gyártott, felhasznált anyagokból történő emisszió becslés Kibocsátás kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen 1,2-diklóretán Benzol Toluol Fluometuron Diklóranilinek Vinil-klorid Tiolkarbamátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) Metazaklór Etilbenzol Diuron Xilidin Xilolok Propaklór Diklórmetán ,4-D (sói és észterei is) Dimetilamin Klórbenzol Metalaxyl N-izopropilanilin Benalaxyl Epiklórhidrin Butilacetát Perklóretilén Aceton Propilalkohol Butilalkohol Sztirol Naftalin Kloroform Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) metoxi-2-propanol metoxipropilacetát ,3-diklórbenzol Atrazin ,2-dibrómetán ,2,3-triklórbenzol Triklóretilén Etilacetát Benzil-klorid Dietilamin Klórecetsav Ciklohexán PCB Tributil-foszfát

8 Az emissziós adatok összesítése, értékelése A kapott eredményeknek minden pontatlansága ellenére annyiban van jelentősége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy melyek azok a komponensek, amelyek kibocsátása hazai forrásból is származik, amit a monitoring vizsgálatok tervezésekor figyelembe kell venni. Az alábbi táblázat csökkenő mennyiségi sorrendben mutatja be az emissziókat oly módon, hogy a sorrend felállítása érdekében a kibocsátásokra kapott eredmények közül minden komponensnél a legnagyobb értéket vettük figyelembe. Kibocsátások csökkenő mennyiségi sorrendben Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték 1,2-diklóretilén Benzol ,2-diklóretán ,2-diklórbenzol Toluol Ftálsavanhidrid Anilin Toluol-2,4-diizocianát Tiolkarbamátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) klór-3,5-dinitrobenzotrifluorid Maleinsav-anhidrid Fluorid Karbendazim Cink Fluometuron Diklóranilinek Vinil-klorid ,2-diaminobenzol Diklóracetilklorid etil-6-metilanilin Bór Difenilmetán-4,4'-diizocianát Benzotriklorid aminobenzotrifluorid Metazaklór Acetanilid N-izopropil-benzilamin ,2-dietoxibenzol Etilbenzol Sztirol Folpan Akrilnitril N-izopropilanilin Króm Xilol (összes) Xilidin Réz

9 Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték Diuron klórbenzotriklorid Benzoil-klorid Klórecetsav Bárium Klórbenzol Xilol (o-) Triklóretilén amino-4-klórbenzotrifluorid Perklóretilén aminobenzolszulfonsav Propaklór Diklórmetán klór-anilin Nikkel Benzotrifluorid Ólom Propilalkohol Kloroform ,5-diklóranilin ,4-D (sói és észterei is) Atrazin Ciánamid Glifozát hidroxibifenil Dimetilamin Trifluralin Dinitramin Benzil-cianid Butil-izocianát Fenol Ón Kaprolaktám Cianid R jelűantidótum Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének Metalaxyl Arzén Aceton Benalaxyl Epiklórhidrin ,4-diklórbenzotriklorid Dietilditiokarbonát Higany Butilacetát Dietildiszulfid Izopropilbenzol Molibdén Allilklorid Kadmium

10 Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték Bifenil Butilalkohol Naftalin Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) metoxi-2-propanol metoxipropilacetát ,3-diklórbenzol ,2-dibrómetán Tributil-foszfát ,2,3-triklórbenzol Ezüst Etilacetát Ciklohexán Dioxinok Antimon Benzil-klorid Dietilamin Kobalt PCB PAH (benzo(a)pirén, benzo(b)fluorantén, Széntetraklorid Szelén ,4-diklórbenzol Fluorantén Antracén Vanádium Simazin ,1,1-triklóretán ,1-diklóetán ,2-diklórpropán Hexaklórbutadién Diklórfosz Endoszulfán Fenitrotion Paration E-07 Dimetoát E-07 Klórpirifosz E-07 Hexaklórbenzol E-07 Malation E-07

11 A MEZŐGAZDASÁGI PESZTICID FELHASZNÁLÁSBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS A hazai peszticid felhasználással kapcsolatos legrészletesebb adatokat a UNDP/GEF Danube Regional Projekt tanulmány 6. függeléke (Inventory of Agricultural Pesticide Use in the Danube River Basin Countries) tartalmazza amely a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyagok évi mennyiségi adatait illetve felhasználási módjára vonatkozó információkat adja meg. Az ebben a tanulmányban közölt adatokból kiindulva határoztuk meg vízgyűjtő területi szinten a felhasználásokat illetve becsültük meg a terheléseket az alábbiak szerint: Ugyanerre az időszakra vonatkozóan, a KSH mezőgazdaság statisztikai adatai megyei bontásban tartalmazzák a főbb kultúrák termőterületének nagyságát. Ennek felhasználásával kiszámítottuk, hogy az egyes kultúrák termőterülete hogyan oszlik meg a vízgyűjtők között. A termőterületek megoszlása illetve az egyes hatóanyagok felhasználási adatai alapján már megbecsülhető a különböző peszticidek vízgyűjtő területen belüli mennyisége, illetve %-os megoszlása, melyet az alábbi táblázat tartalmaz Peszticid felhasználás %-os megoszlása a vízgyűjtők között Hatóanyag Megoszlás % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület 2,4-D Alaklór Atrazin Klórpirifosz Réz-hidroxid Réz-oxiklorid Réz-szulfát Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Trifluralin A felszíni vizeket érő terhelés szempontjából nem önmagában a felhasznált peszticid mennyisége a legfontosabb tényező, hanem a vízgyűjtő terület nagyságát is figyelembe kell venni. E célból kiszámítottuk, hogy a különböző hatóanyagok fajlagos terhelése (1 ha területre eső felhasználás kg-ban) miképpen alakul az egyes vízgyűjtőnél, illetve az ország egészét tekintve. A következő táblázat és ábra az országos átlagra vetítve %-ban adja meg a fajlagos terhelésből származtatott relatív fajlagos peszticid terhelést. Relatív fajlagos terhelés az országos átlaghoz viszonyítva Hatóanyag Relatív terhelés % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület 2,4-D Alaklór Atrazin Klórpirifosz Réz-hidroxid

12 Hatóanyag Relatív terhelés % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Réz-oxiklorid Réz-szulfát Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Trifluralin Relatív terhelés az országos átlaghoz viszonyítva % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület ,4-D Atrazin Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Trifluralin Hatóanyag Ha az országos átlaghoz viszonyítva vizsgáljuk a fajlagos terheléseket, akkor megállapítható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén minden peszticid vonatkozásában a terhelés nagyobb az átlagosnál, a Duna vízgyűjtőnél általában kevesebb, mindössze a réztartalmú készítmények esetében nagyobbak az értékek. A Dráva esetében az Atrazin mutatja a legmagasabb terhelést, a Balatonnál a fajlagos értékek rendre jóval alacsonyabbak az országos átlagnál. A vizsgált mintaterületen belül a klórpirifosz, malation és a trifluralin terhelés a leginkább jelentős. A peszticid felhasználásból származó terhelés becslése a mintaterületen A mintaterületen történő peszticid felhasználásból származó vízterhelés becsléséhez felhasználtuk a A mezőgazdasági peszticid felhasználásból származó hazai felszíni vizeinket érő diffúz szennyezés felmérése évi tanulmányt (ENVI-QUA Bt), amelyben számítógépes modellezéssel történt meg a felszíni vizeket érő terhelés prognosztizálása. A következő táblázat és ábra a mintaterületen 2001-ben felhasznált hatóanyag mennyiségekből kiindulva mutatja be a felszíni vízbe jutó hányadot és az ennek alapján számított terheléseket.

13 A mintaterületen prognosztizált peszticid terhelés Felhasználás (kg/év) Felszíni vízbe jutó hányad (%) Terhelés (kg/év) 2,4-D Alaklór Atrazin Klórpirifosz Réz-hidroxid Réz-oxiklorid Réz-szulfát Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Trifluralin A mintaterületen becsült peszticid terhelés kg/év Terhelés kg/év ,4-D Atrazin Trifluralin Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Hatóanyag A vizsgált peszticid hatóanyagok közül a 2,4-D esetében kell a legmagasabb felszíni vízbe jutó részaránnyal számolni, ezt követi a sorban az atrazin, izoproturon, alaklór és a diuron. A legalacsonyabb érték a malationnál mutatkozik.

14 Rövidítések AOX adszorbeálható szerves halogének COMMPS Combined Monitoring-based and Modelling-based Priority setting Scheme DSD Veszélyes Anyag Irányelv EQS Environmental Quality Standard OKK-OKBI Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete PHS elsőbbségi veszélyes anyag PPHS potenciális veszélyes anyaga PS elsőbbségi anyag QSAR Quantitative Structure Activity Relationships U.S. EPA az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala VKI Víz Keretirányelv