Inhalt / Tartalom. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004

Átírás

1 Inhalt / Tartalom Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet... 2 Kredites tanegységlisták... 6 Német nyelv és irodalom egyetemi szak... 6 Német nyelv és irodalom fõiskolai szak... 8 Tanegységlisták felsõéves hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak Német kiegészítõ szak Német nyelvtanári szak Tanárképzés Az írásbeli és szóbeli vizsgák rendje A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai Literaturwissenschaft Rigorosum NÉ Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachwissenschaft Rigorosum NÉ Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Didaktik-Methodik Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachpraxis, Landeskunde Abschlußprüfung NÉ Abschlußprüfung NT Jiddis önálló program Bevezetés a transzlatológiába önálló program Magyarországi németek nyelve és irodalma önálló program A lexikográfia elmélete és gyakorlata önálló program Tájékoztató a Germanisztikai Intézet Könyvtárának használatáról Meghirdetett kurzusok jegyzéke Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004 Herausgegeben vom Germanistischen Institut der Philosophischen Fakultät der Eötvös-Loránd-Universität Verantwortlicher Herausgeber: Prof. Dr. Károly Manherz Redaktion: Péter Baksy Layout: János Szabó Redaktionsschluss: 6. Juni 2003 Budapest, 2003 Alle Rechte vorbehalten! Titelseite: DÜRER, ALBRECHT (Nürnberg, 1471 Nürnberg, 1528): Erstes---- Selbstporträt, im Alter von 13 Jahren, Kupferdruck auf Papier, 275 x 196 mm, Graphische Sammlung Albertina, Wien. Der junge Dürer besuchte die Lateinschule und ging anschließend bei seinem Vater als Goldschmied in die Lehre. Seine Zeichenbegabung veranlasste den Vater offensichtlich, ihn 1486 in die Lehre von Michael Wohlgemut zu geben, der damals der berühmteste Nürnberger Maler war. Dort lernte Dürer neben dem Zeichnen auch den Holzschnitt und die Malerei. Die Vorfahren Dürers kamen aus dem Dorf Ajtós in Ungarn und führten in ihrem Wappen eine geöffnete Tür.

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor A épület 112. (+36 1) , /4220, 4224 fax: (+36 1) germanistik@mailbox.hu igazgató: intézeti elõadó: DR. MANHERZ KÁROLY professzor fogadóóra: sze., p., megbeszélés szerint MÁTÉ ERIKA Baksy Péter Ph.D. ügyek A , 4359 k., cs., , sze., p., Szabó János informatika A , 4359 Német Nyelvészeti Tanszék A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: KOMLÓSINÉ DR. KNIPF ERZSÉBET docens fogadóóra: k., , sze., OLÁH ÁGNES Brdarné Dr. Szabó Rita docens A sze., Dr. Brenner Koloman adjunktus A k., Dr. Erb Maria docens A sze., Dr. Hessky Pálné professzor A , 4123 cs., Kiss Mónika Ph.D. hallg. A k., Komlósiné Dr. Knipf Erzsébet docens A k., , sze., Dr. Korencsy Ottó adjunktus A h., Dr. Langanke, Ulrich adjunktus A sze., , Dr. Manherz Károly professzor A sze., p., megb. szerint Dr. Péteri Attila docens A k., Dr. Rada Roberta tanársegéd A h., Sára Balázs tanársegéd A k., Dr. Taßler, Annett lektor A sze., ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

3 Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. OROSZ MAGDOLNA professzor fogadóóra: sze., OLÁH ÁGNES Dr. Balogh András docens A h., Droste, Wilhelm tanársegéd A sze., Dr. Herzog, Andreas lektor A sze., cs., Kerekes Amália tud. s.munkatárs A h., Dr. Kerekes Gábor docens A h., Dr. Kurdi Imre docens A megb. szerint Dr. Lányi Dániel adjunktus A h., Dr. Orosz Magdolna professzor A sze., Dr. Plener, Peter mb. ea. A h., Radek Tünde tud. s.munkatárs A h., Dr. Szász Ferenc docens A cs., Dr. Tarnói László professzor A megb. szerint Dr. Tõkei Éva adjunktus A sze., Dr. Varga Péter docens A cs., Dr. Zalán Péter adjunktus A sze., Szakdidaktikai Központ B épület , /4286 fax: didaktika@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. ÁRKOSSY KATALIN adjunktus arkossyk@ludens.elte.hu fogadóóra: k., NAGY BARNABÁSNÉ Dr. Árkossy Katalin adjunktus B k., Dr. Barna Katalin tanársegéd C h., Feldné Dr. Knapp Ilona adjunktus A cs., Magyar Ágnes tanársegéd B cs., Palotás Berta nyelvtanár A sze., Selmeczi Tamás technikus B Dr. Szablyár Anna adjunktus C k., Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004 3

4 Nyelvoktató Központ B épület , /4238, 4244 fax: nyelvoktato@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. BÁCSKAI ANNA adjunktus fogadóóra: k., NAGY VIKTÓRIA Antal Mária nyelvtanár A sze., Dr. Bácskai Anna adjunktus B k., Dr. Bertalan Judit adjunktus B k., Dávid Ágnes tud. s.munkatárs A cs., Dukáné Kárpáti Zsófia nyelvtanár C megb. szerint Dr. Egyed Éva adjunktus B k., Dr. Gatterné Kardos Viktória adj. A megb. szerint Ghiczy Erzsébet adjunktus B k., Dr. Hajdú Erzsébet docens B k., Dr. Herzog, Andreas lektor A sze., Horváth Hajna nyelvtanár C k., Kerpics Klára nyelvtanár C megb. szerint Kolar, Barbara lektor B megb. szerint Kovács Attila nyelvtanár B megb. szerint Marosvölgyi Krisztina munkatárs Mediothek 4237 Mur, Robert lektor B megb. szerint Dr. Stiegnitz, Peter vendégprofesszor Vass Péter munkatárs A Néderlandisztikai Központ A épület , /4360 fax: tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. GERA JUDIT docens JUSZTIN MARGIT Dr. Balogh Tamás adjunktus A Deswert, Kurt lektor A Dr. Gera Judit docens A Dr. Mollay Erzsébet docens A Törô Krisztina tanársegéd A Zelenka Eszter tanársegéd A ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

5 Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke A épület , /4360 fax: gitta@ludens.elte.hu tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. MÁDL PÉTER docens JUSZTIN MARGIT Dr. Ács Péter docens A Domsa Zsófia Ph.D. hallg. A Djurberg, Ulla lektor A Madary Kamill tanársegéd A Dr. Mádl Péter docens A Dr. Merkl Hilda adjunktus A Miszoglád Gábor m.b. elõadó Péteri Vanda Ph.D. hallg. A Diemar, Ida lektor A Soós Anita tanársegéd A Varga Zsolt Ph.D. hallg. A Dr. Vaskó Ildikó tanársegéd A Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja A épület 24. +fax: , / germanistik@mailbox.hu vezetõ: DR. MANHERZ KÁROLY professzor B. Szabó Károly munkatárs A , 4057 Intézeti Könyvtár Könyvtárépület /4440, 4331 könyvtárvezetõ: DR. SZABÓ AMBRUSNÉ Dr. Szabó Ambrusné könyvtárvezetõ 4302, 4440 Tepszics Éva Vanda könyvtáros 4440, 4331 Veress Gábor könyvtáros 4440, 4331 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004 5

6 Tanegységlisták a kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom egyetemi szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NÉN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 NÉN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 NÉN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NÉN-131 Bevezetés a nyelvtudományba K k 30 2 NÉN-132 Bevezetés a nyelvtudományba G k 30 2 NÉN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NÉN-201 Nyelvi szeminárium 6. (országismeret) + G v 30 2 NÉN-199 NÉN-202 Nyelvi szeminárium 7. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN-199 NÉN-203 Nyelvi szeminárium 8. (nyelvgyakorlat) + G v 30 2 NÉN-199 NÉN-204 Nyelvi szeminárium 9. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. 6 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

7 NÉN-211 A német irodalom története 1. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-212 A német irodalom története 1. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-213 A német irodalom története 2. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-214 A német irodalom története 2. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-215 A német irodalom története 3. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-216 A német irodalom története 3. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-217 A német irodalom története 4. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-218 A német irodalom története 4. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-219 A német irodalom története 5. K k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-220 A német irodalom története 5. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-238 Német nyelvészet 4. (morfológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-240 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-241 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-242 Német nyelvészet 6. (szociolingvisztika) K k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-300 Német irodalomtörténeti szakszeminárium G v 30 2 NÉN-298 NÉN-320 Német nyelvtudományi szakelõadás 1. * K v 30 3 NÉN-299 NÉN-330 Német nyelvtudományi szakszeminárium 1.* G v 30 3 NÉN-299 NÉN-340 Német irodalmi/nyelvészeti szakszeminárium** G v 30 2 NÉN-298 NÉN-350 Német irodalomtudományi szakelõadás* K v 30 3 NÉN-298 NÉN-360 Német irodalomtudományi szakszeminárium* G v 30 3 NÉN-298 NÉN-380 Német irod. tudománytörténeti szakelõadás K v 30 3 NÉN-298 NÉN-381 Német nyelvtudományi szakelõadás 2. K v 30 3 NÉN-299 NÉN-382 Német nyelvtudományi szakszeminárium 2. G v 30 2 NÉN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NÉN-199 Nyelvi alapvizsga 4 NÉN NÉN-298 Német irodalom szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-299 Német nyelvészet szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-500 Szakdolgozat 25 NÉN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 39 Mindösszesen (szakaszok + értékelés): * Speciális képzésben választhatóság: aki irodalomtudományból szakdolgozik annak nyelvtudományból csak a 320-as elõadást és 1 db 330-as szemináriumot kell elvégeznie (nyelvészetbõl 6 kredit); irodalomtudományból 2 db 350-es és 2 db 360-as elõadást, ill. szemináriumot kell teljesítenie + az összes 3xx-as irodalmi órát (irodalomból összesen 18 kredit). Aki nyelvtudományból szakdolgozik, az nyelvtudományból az összes elõirt 3xx nyelvészeti órát ill. ill. 330-asból 3 szemináriumot kell teljesítenie Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004 7

8 (nyelvészetbõl összesen 18 kredit); irodalomtudományból a 350-es és a 360-as elõadást ill. szemináriumot kell teljesíteni (összesen 6 kredit). ** A szakdolgozat témaválasztástól függõen irodalomtudományi vagy nyelvtudományi szakdolgozati szeminárium teljesítendõ (NÉN-340=2 kredit) Szakmódszertani képzés NÉN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G k 30 2 NÉN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G k 30 2 NÉN-371 NÉN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G v 30 1 NÉN-372 NÉN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G v 30 1 NÉN-372 NÉN-375 Tanításkisérõ szeminárium G k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Német nyelv és irodalom fõiskolai szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német nyelv és irodalom szakos tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 45 3 NFN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvtan) G k 30 2 NFN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 NFN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 Csak a kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 8 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

9 NFN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NFN-131 Bev.a nyelvtud.-ba K k 30 2 NFN-132 Bev a nyelvészetbe G k 30 2 NFN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NFN-201 Nyelvi szeminárium 6. * (országismeret) G v 45 3 NFN-199 NFN-202 Nyelvi szeminárium 7. * (fordítás) G v 30 2 NFN-199 NFN-203 Nyelvi szeminárium 8. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-204 Nyelvi szeminárium 9. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-213 Német irodalom 2. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-214 Német irodalom 2. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-215 Német irodalom 3. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-216 Német irodalom 3. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-217 Német irodalom 4. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-218 Német irodalom 4. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-219 Német irodalom 5. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-220 Német irodalom 5. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológai) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 1 NFN-131, 132 NFN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-238 Német nyelvészet 4. * (morfológia) G v 30 2 NFN-131, 132 NFN-301 Nyelvi szeminárium 1. * (spec.) G v 30 2 NFN NFN-302 Nyelvi szeminárium 2. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-303 Nyelvi szeminárium 3. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-310 Irodalmi szakképzés 1. * G v 30 1 NFN-298 NFN-340 Irodalmi szakképzés 2. * G v 30 1 NFN-298 NFN-360 Irodalmi szakképzés 3. * G v 30 1 NFN-298 NFN-321 Nyelvészeti szakképzés 1. * G v 30 1 NFN-299 NFN-322 Nyelvészeti szakképzés 2. * G v 30 1 NFN-299 NFN-382 Nyelvészeti szakképzés 3. * G v 30 1 NFN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NFN-199 Nyelvi és országismereti szigorlat 3 NFN NFN-298 Irodalmi szigorlat 3 NFN , 199 NFN-299 Nyelvészeti szigorlat 3 NFN , 199 NFN-500 Szakdolgozat 15 NFN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 24 Szakmódszertani képzés Mindösszesen (szakaszok + értékelés): Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/2004 9

10 Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G. k 30 2 NFN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G. k 30 2 NFN-371 NFN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-375 Tanításkisérõ szeminárium G. k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Tanegységlisták a NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos elõadó - okleveles német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) Bevezetô képzési szakasz (8 te. 15 óra) NÉ-101 Nyelvtani gyakorlat 1. G 2 NÉ-102 Nyelvtani gyakorlat 2. G 2 NÉ-103 Nyelvgyakorlat 1. G 2 10 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

11 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 NÉ-131 Bevezetés a német nyelvészetbe ea. K 2 NÉ-132 Bevezetés a német nyelvészetbe szem. G 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 Törzsképzési szakasz (28 te. 47 óra) NÉ-201 Nyelvgyakorlat 2. G 2 NÉ-202 Nyelvgyakorlat 3. G 2 NÉ-203 Nyelvgyakorlat 4. (=NT151/251/252) G 2 NÉ-204 Speciális nyelvi szeminárium G 1 NÉ-211 Német irodalom 1. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-232 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 131, 132 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 131, 132 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 131, 132 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. G 2 131, 132 NÉ-243 Egy történeti korszak nyelve ea. K 2 241, 242 NÉ-244 Egy történeti korszak nyelve szem. G 2 241, 242 NÉ-279 Szakágú dolgozat H 0 NÉ-289 Nyelvi záróvizsga Z , (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NÉ-298 Irodalmi szigorlat S , 279, 289 NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat S , , 279, 289 Szakképzési szakasz (14 te. 28 óra) A szakasz tanegységeinek tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elôfeltételek teljesítését követôen kerülhet sor. NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 2 298, 299 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 2 298, 299 NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás I. K 2 289, 299 NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium G 2 289, 299 NÉ-34X Irodalmi / nyelvészeti szakszeminárium G 2 298, 299 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

12 NÉ-35X Irodalmi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-36X Irodalmi szakszeminárium G 2 298, 299 NÉ-380 Irodalomtudományi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-381 Nyelvészeti szakelôadás II. K 2 298, 299 A tanárszakot is végzôknek: NÉ-371 Nyelvpedagógia I. G 2 NÉ-372 Nyelvpedagógia II. G NÉ-399 Nyelvpedagógiai alapvizsga Z NÉ-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium I. G NÉ-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium II. G Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium Bölcsész vagy bölcsész és tanári diploma 52 te. (+ TK-s) Az oklevél minõsítését az NÉ-298, -299, -399, -500, -501, TK tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. Tantervi elõírások: 1) Azok a hallgatók, akik nem végzik el a tanárképzést, az NÉ-371, -372, -399 helyett kötelesek a szaktanszékkel egyeztetve még 2 tanegységet felvenni az NÉ-30X/-36X alatt meghirdetett kurzusok közül. 2) Az irodalmi szakdolgozat címbejelentésének elõfeltétele az NÉ-34X-es tanegység felvétele. Az 1999 februárjában életbe lépett TEL-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések: 1) Azok a hallgatók, akik már teljesítették az idõközben megszüntetett NÉ-498-as irodalmi szigorlatot, mentesülnek az újonnan belépõ NÉ-380-as tanegység teljesítése alól. 2) Azok a hallgatók, akik már teljesítették az idõközben megszüntetett NÉ-499-es nyelvészeti szigorlatot, mentesülnek az újonnan belépõ NÉ-381-es tanegység teljesítése alól. Csak a NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 12 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

13 Német kiegészítõ szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kötelezõen választandó két kollokvium és két szemináriumi tanegység az NÉ-21X közül: Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) NÉ-211 Német irodalom 1. ea. (b, k) K 2 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. (b, k) K 2 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. (b, k) G 2 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. (b, k) K 2 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. (b, k) G 2 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. (b, k) K 2 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. (b, k) G 2 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. (b) G 2 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. (k) K 2 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. (b, k) G 2 NÉ-298 Irodalmi szigorlat (b, k) S 0 4 NÉ-21X NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat (b, k) S 0 NÉ-236, NÉ TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat* S 0 A szakkurzusok tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elõfeltételek teljesítését követõen kerülhet sor. NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás I. (b, k) K NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium (b, k) G NÉ-35X Irodalmi szakszeminárium(b, k) G NÉ-36X Irodalmi szakelôadás (b, k) K Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat (b, k) D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga (b, k) A 0 Abszolutórium középiskolai tanári diploma 15 te. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

14 Az oklevél minõsítését az NÉ-298, NÉ-299, NÉ-500 és NÉ-501-es tanegységek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Jelmagyarázat: (b) = a karon hároméves nyelvtanári diplomával rendelkezõk számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység (k) = a más karon, intézményben fõiskolai szinten (3 vagy 4 éves) német szakon végzettek számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység A választandó tanegységek közül az irodalomtudományi és a nyelvtudományi képzés keretében oly módon kell a tanegységeket felvenni és teljesíteni, hogy azok megfeleljenek az alábbi követelményeknek: 1) az irodalomtudományi képzés keretén belül összesen hét tanegység: két NÉ-21X-es kollokvium (elõadás; páratlan számú tanegység) két NÉ-21X-es gyakorlati jegy (szeminárium; páros számú tanegység) egy NÉ-35X-es kollokvium (elõadás) és egy NÉ-36X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-298-as szigorlat 2) a nyelvtudományi képzés keretén belül összesen öt tanegység: (b) = NÉ-236-os gyakorlati jegy, (k) = NÉ-241-es kollokvium (elõadás) NÉ-242-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-32X-es kollokvium (elõadás) NÉ-33X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-299-es szigorlat (A kódban X-szel jelölt lehetõség alatt természetesen a korábbi tanulmányok alatt nem teljesített tanegységekrõl van szó, éppen ezért ezen tanegységek megszerzése alól felmentés nem kérhetõ.) A szakdolgozónak a szakdolgozathoz hivatalos igazolást (pl. bírálati másolatot) kell csatolnia arról, mely témakörbõl készült az elõzõ, azonos szakú fõiskolai záródolgozata. Amennyiben a hallgató nyelvpedagógiából nyújt be szakdolgozatot, akkor a hallgató a szakdolgozat elkészítésének félévében köteles felvenni egy, a témához kapcsolódó, korábban el nem végzett nyelvpedagógiai szakszemináriumot. * TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat: Felmentési kérelmet nyújthatnak be azok a hallgatók, akik korábbi tanulmányaik során (1990 után) minimum 6 pedagógia-pszichológia tanegység teljesítését követõen pszichológiaipedagógiai szigorlatot szereztek legalább közepes (3) érdemjeggyel A kérelemmel kapcsolatos ügyintézésrõl a Diáktanácsadóban lehet tájékozódni. A kiegészítõ képzés keretén belül a szakos követelményeken túl a további, ún. nemszakos kötelezõ tanulmányokról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat idevonatkozó rendelkezései adnak felvilágosítást. 14 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

15 Német nyelvtanári szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német szakos nyelvtanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Félév Elôfeltétel I. évfolyam NT-111 Nyelvtani gyakorlat I. G 2 1 NT-112 Nyelvtani gyakorlat II. G 2 2 NT-111 NT-113 Nyelvgyakorlat I. G 3 1 NT-114 Nyelvgyakorlat II. G 3 2 NT-113 NT-115 Nyelvgyakorlat III. G 3 1 NT-116 Nyelvgyakorlat IV. G 3 2 NT-115 NT-121 Bevezetés a nyelvpedagógiába ea. K 2 2 NÉ-131 Bevezetés a nyelvészetbe ea. K 2 1 NÉ-132 Bevezetés a nyelvészetbe szem. G 1 1 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 2 NÉ-131 NÉ-232 Mai német nyelvi (fonetika-fonológia) szem. G 2 2 NÉ-131 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 1 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 1 NT-151 Országismeret 1. G 2 II. évfolyam NT-211 Nyelvtani gyakorlat III. G 2 3 NT-112 NT-212 Nyelvtani gyakorlat IV. G 2 4 NT-211 NT-213 Nyelvgyakorlat V. G 2 3 NT-116 NT-214 Nyelvgyakorlat VI. G 2 4 NT-213 NT-221 Nyelvpedagógia alapjai I. G 4 3 NT-121 NT-222 Nyelvpedagógia alapjai II. G 4 4 NT-221 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 Csak a NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

16 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 4 NÉ-237, 238 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 4 NÉ-237, 238 NÉ-237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 3 NÉ-231, 232, NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 3 NÉ-231, 232, NT-251 Országismeret 2. G 2 NT-252 Országismeret 3. G 2 NT-298 Nyelvpedagógia alapvizsga V 0 4 NT-222 NT-299 Nyelvi-országismereti szigorlat S 0 4 NT-151,251,252 (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NT , III. évfolyam NT-311 Speciális nyelvi szeminárium 1. G 1/2 5 NT-299 NT-312 Speciális nyelvi szeminárium 2. G 1/2 6 NT-311 NT-321 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. G 2 5 NT-298 NT-322 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. G 2 6 NT-321 NT-323 Tanítási folyamat kutatása 1. szem. G 2 5 NT-298 NT-324 Tanítási folyamat kutatása 2. szem. G 2 6 NT-323 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 5 NÉ-131,233 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 6 NÉ-241 NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 1/2 5 NÉ-289 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 1/2 5 NÉ-289 NT-361 Iskolai gyakorlat* G NT-298 Pszichológia pedagógia TK-011, -012, -013, -021, -022, -023, -099 tanegységeket lásd a Tanárképzés c. fejezetnél! NT-500 Szakdolgozat D 0 NT-323 NT-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium ** Nyelvtanári diploma 54 te. Az oklevél minõsítését az NT-298, -299, -362, -500, -501, TK-099 tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. * Az NT-361 tanegység 2x3 órás egységekbõl áll, melyek közül 1x3 óra az iskolai gyakorlat és 1x3 óra az ahhoz kapcsolódó tanításkísérõ szeminárium. ** Az abszolutórium kiállításának feltételei: a szakos TEL-ben lévõ valamennyi tanegység és TVSz rendelkezéseiben foglalt nemszakos kötelezettségek teljesítése. 16 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

17 Tanárképzés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel Általános tanegységek (11 te. 22 óra) TK-011* Pszichológia.: Szocializáció, személyiségfejlõdés K 2 TK-012* Pszichológia 2.: Az emberi megismerés és fejlõdése K 2 TK-013* Pszichológia 3.: Az iskola nevelésés szociálpszichológiája elméletben és gyakorlatban G 2E TK G TK-021* Pedagógia 1.: A nevelés történeti és elméleti alapjai K 2 TK TK-022* Pedagógia 2.: A nevelés folyamata és módszerei K 2 TK-021 TK-023* Pedagógia 3.: Didaktika K 2 TK-022 *A tanegységeket a meghirdetéstõl fügõen, de a tanegységlista sorrendjében kell teljesíteni, vagyis a pedagógiai tanegységek a pszichológiai tanegységek utóan vehetõk fel. Választható tanegységek (4 te. 8 óra) A TK-13X, -14X, -15X tanegységek mindegyikébõl minimum egy-egy, de összességében legkevesebb 4 te. teljesítése kötelezõ. TK-13X Nevelési feladatokra való felkészítés G 2 TK-14X A tanulási-tanítási folyamat regulációja M 2 TK-15X Tanári személyiség- és kommunikációfejlesztés M 2 TK-1XX** Speciális kurzus G/M 2 **Választható a TK-13X, -14X, -15X kurzusok közül. TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat S 0 TK , Speciális tanegységek A szaktárgy tanításához szükséges speciális tanegységeket (szakonként változó tanegységszámmal) lásd a szakos tanegységlistában! Tanítási gyakorlat Tanítási gyakorlatra (TK ) csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik a szakos és a tanárképzési kötelezettségeiket teljesítették (kivéve néhány szakkurzust melyet azonos félévben is lehet teljesíteni; ezekrõl a Diáktanácsadóban lehet érdeklõdni). Tanári szakzáróvizsga A TK Német tanári szakzáróvizsga kódját kizárólag csak a már bölcsész diplomával rendelkezõknek kell felvenni abban a félévben, amelyben tanári szakzáróvizsgát kívánnak tenni. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

18 Az írásbeli és szóbeli vizsgák rendje Lásd az ELTE BTK 2003 szeptemberében hatályba lépõ új tanulmányi és vizsgaszabályzatát. A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai A szempontok, amelyek részben a munka elkészítésének, részben elbírálásának és értékelésének szempontjai is, tartalmi és formai szempontokra illetve követelményekre bonthatók. 1. Tartalmi szempontok: A szakdolgozatnak összességében tanúsítania kell azt, hogy szerzõje képes a témábavágó szakirodalom feltárására, feldolgozására és reflektálására, valamint az így szerzett ismeretek önálló összegzésére és a választott konkrét téma kidolgozása során azok önálló felhasználására. A dolgozat témaválasztásának legyen szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) indoklása, indíttatása, és ez fogalmazódjék meg a bevezetõben. Ugyanitt vázolni kell a témával kapcsolatos célkitûzéseket, várható eredményeket is. A feldolgozott szakirodalom és annak felhasználása tükrözõdjék a dolgozatban, szó szerinti idézetek és/ vagy hivatkozások révén. Mindenkor ügyelni kell a témábavágó fogalmak tisztázására és azok következetes használatára. A téma tárgyalásának legyen tartalmi/gondolati egysége (belsõ koherenciája), és ez mutatkozzék meg a dolgozat szerkezetében, tagolásában, az egységek (fejezetek és alfejezetek) címében. Súlyt kell fektetni a tárgyalt téma minimális elméleti megalapozottságára, az elméleti és gyakorlati kérdéseknek a téma függvényében megítélhetõ helyes arányára. A dolgozat nyelvezete a nyelvhelyességi szempontokon túl feleljen meg az értekezô prózával szemben támasztható követelményeknek. 2. Formai követelmények: A dolgozat teljes terjedelme minimum 50, maximum 70 lap legyen, laponként 30 x 60 betûhelyes méretben. Indokolt esetben ezen a terjedelmen túl tartalmazhat a dolgozat függeléket, pl. kérdõív-mintát, statisztikai felmérések anyagát, nyelvi korpuszt, Beleg -gyûjteményt stb. Elengedhetetlen részei a dolgozatnak: belsõ címlap, amelyen szerepel a dolgozat címe német és magyar nyelven, szerzõjének és a témavezetõnek a neve, a benyújtás éve tartalomjegyzék elõszó és/vagy bevezetés a tárgyalási rész fejezetei (és alfejezetei) összefoglalás/kitekintés irodalomjegyzék Az ún. filológiai apparátus tekintetében több megoldás is elfogadható, azonban minden esetben szükséges a választott módszer következetes alkalmazása. Vonatkozik ez az idézés módjára, a hivatkozásokra, a láb- ill. végjegyzetek rendszerére. 18 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

19 A tanegységlistákban használt jelek magyarázata: A = szakzáróvizsga D = szakdolgozat G = gyakorlati jegy H = házi dolgozat K = kollokvium M = három fokozatú minõsítés S = szigorlat Z = záróvizsga Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

20 Literaturwissenschaft NÉN-111 = NFN-111 Grundlagen der Literaturwissenschaft (Vorlesung) Magdolna Orosz Zeit: Fr., Raum: A-36 Ziel der Veranstaltungen ist es, einen Einblick in wichtige Begriffe, Probleme und Methoden der allgemeinen Literaturwissenschaft zu geben. Die folgenden Themenkreise werden besprochen: Definitionen von Literatur; Kultur und Literatur; Sprache und Literatur; Literatur als sekundäres Zeichensystem; Literaturwissenschaft und ihre Aufgaben sowie Teildisziplinen, literaturwissenschaftliche Annäherungsweisen; Text und literarischer Text; Struktur und Strukturierungsprinzipien in literarischen Texten; syntaktische, semantische und pragmatische Aspekte und Analyse von literarischen Texten; interne und externe Beziehungen von Texten (Kultur und der literarische Diskurs; Intertextualität); die literarische Kommunikation; Gattungsproblematik; Textsorte und Gattung; Probleme und Möglichkeiten der Unterscheidung von Gattungen; lyrische, narrative und dramatische Texte: wichtigste Begriffe und Formen. NÉN-112/a = NFN-112/a Lesen moderner literarischer Texte (Seminar) András Balogh Zeit: Mo., Raum: A-138/b Leistungsnachweis: Kleinreferat und Klausurarbeit Dieses Proseminar versteht sich als eine primäre Einführung in die Literatur, in dem die Grundbegriffe der Literaturwissenschaft sowie der Poetik, der Literaturtheorie und der Literaturgeschichte behandelt werden. Die Erklärung der Begriffe erfolgt in Diskussion mit aktiver Teilnahme der Studenten. Ein besonderer Akzent wird auf die Praxis gesetzt, damit die Teilnehmer möglichst rasch ein kreatives und sachgemäßes Schreiben erlernen, bzw. den Umgang mit literarischen Texten aneignen. Die Einübung der philologischen Fertigkeiten soll für die Teilnehmer die Erstellung zukünftiger Arbeiten erleichtern. Das Seminar setzt sich außerdem zum Ziel, Sensibilität zur Beurteilung der literarischen Texte des 19. und 20. Jahrhunderts zu entwickeln und den intelligenten Umgang mit den modernen Gattungsformen zu fördern. Am Semesterende wird die Effizienz der gemeinsamen Arbeit durch eine Klausur abgemessen. NÉN-112/b = NFN=112/b und NÉN-112/EC = NFN-112/EC Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: b Mi., Raum: A-136 Zeit: c Mo., Raum: 204 (Eötvös Collegium, Budapest XI., Ménesi út 11-13) 20 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

21 Literaturwissenschaft ist eine Dienstleistung an der Literatur, sie hat sich um Mittel und Wege zu bemühen, auch schwer erreichbare Texte lesbar und verständlich werden zu lassen. So ist sie in erster Linie dem Text verantwortlich, den es zu schützen gilt vor beliebigem Missbrauch willkürlichen Lesens, in zweiter Linie dem Leser, den es zu schulen gilt, empfindlich und wach zu werden für die tiefere Schönheit poetisch geformter Sprache. Gesucht wird nach einer Wissenschaft, die die Lust am Lesen nicht verschreckt, sondern steigert. NÉN-112/d = NFN-112/d Einführung in die Analyse der deutschen Literatur (Seminar) Andreas Herzog Zeit: Mi., Raum: A-132 Das Seminar widmet sich Grundbegriffen der Textanalyse der drei literarischen Gattungen: I. Allgemeine Merkmale literarischer Texte: Text, Werk und Kontext; Literarizität und Fiktionalität, Kriterien literaturwissenschaftlicher Interpretation. II. Lyrik: Grundbegriffe der Metrik, Vers und Strophenformen, Gedichtformen und lyrische Genres. III. Epik: Typische Erzählsituationen; narrative Strukturen, Grundbegriffe der Zeitgestaltung und Redeformen; epische Genres. IV. Dramatik: Szenische Elemente; Figuren, Sprach- und Kommunikationsformen im Drama; Konflikt- und Handlungsstruktur; Tragisches und Komisches; Formen des Dramas. Das Seminar schließt mit einem Testat. Basisliteratur: Grundzüge der Literaturwissenschaft. Hg. v. Heinz Ludwig Arnold u. Heinz Detering. München: dtv, NÉN-112/e, f, g = NFN-112/e, f, g Lektürekurs moderne deutsche Literatur (Seminar) Amália Kerekes Zeit: e Mo., f Di., Raum: g Di., A-139/a Das einführende Seminar verfolgt eine gattungstheoretische Linie. An Texten aus der modernen deutschsprachigen Lyrik, Epik und Dramatik werden traditionelle und neuere literaturwissenschaftliche Begriffe und methodologische Zugänge auf ihre Anwendbarkeit hin erprobt. NÉN-112/h = NFN-112/h Lesen moderner literarischen Texte (Seminar) Dániel Lányi Zeit: Mo., Raum: A-138/a Ein Kurs darüber, wie zu lesen sei. Langsam und akribisch, aber auch schnell und intuitiv, die eigenen Methoden jedoch stets vergegenwärtigend. Und gerade in diesem Sinne auch ein Kurs darüber, ob denn die Frage Wie zu lesen sei noch überhaupt zu stellen ist, ob also jedwede Normierung des Lesens (als Technik und als Deutung) legitim ist. Im Seminar wird zuerst nach der Definierbarkeit von Literatur gefragt, danach werden anhand konkreter Aufgaben die akademischen Fähigkeiten und Fertigkeiten geübt (welche Lexika, Bibliographien und Hand- Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

22 bücher benütze ich; wie mache ich Notizen; wo finde ich eine Antwort auf meine Frage und überhaupt: Wie stelle ich relevante Fragen?). Im dritten (und grössten) Teil des Semesters soll dann an der Arbeit am Text einerseits ein handfestes Instrumentarium für die Analyse literarischer Texte erarbeitet, andererseits die Tragfähigkeit verschiedener literaturwissenschaftlicher Ansätze erprobt werden. Achtung: Keine Vorlesung! Das Seminar lebt aus dem Dialog: Autoritätshungrige suchen sich besser eine andere Lehrveranstaltung. NÉN-112/i, j = NFN-112/i, j Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Tünde Radek Zeit: i Mo., j Mo., Raum: i A-138/a j A-136 Leistungsnachweis: Referat und Klausur Das Seminar wird in grundlegende Techniken literaturwissenschaftlichen Arbeitens einführen. Dabei sollen praktische Fertigkeiten für die Interpretation literarischer Texte erarbeitet und methodische Probleme der Literaturwissenschaft diskutiert werden. Als Arbeitsgrundlage dient: Eicher, Th./Wiemann, V. (1996): Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft, Paderborn. NÉN-112/k = NFN-112/k Moderne deutschsprachige Literatur ein Lektürekurs (Seminar) Péter Zalán Zeit: Di., Raum: A-132 Die Lehrveranstaltung versteht sich vor allem als ein Kurs zur systematischen Erweiterung und Vertiefung bereits erworbener Kenntnisse im Umgang mit Literatur. Dabei verfolgt sie das Ziel, die Teilnehmer in einer Weise an die wissenschaftliche Auseinandersetzung mit literarischen Texten heranzuführen, dass ihnen dabei die Lust am Lesen nicht vergeht. Die Teilnehmer sollen am Ende des Semesters spontane Problemstellungen und Interpretationsansätze wissenschaftlich formulieren und deren wissenschaftliche Ausarbeitung im gegebenen Rahmen abstecken können. Aus diesem Grund wird der Technik des wissenschaftlichen Arbeitens große Aufmerksamkeit gewidmet. NÉN-161 = NFN-161 Kulturgeschichte der deutschsprachigen Länder (Vorlesung) Ferenc Szász Zeit: Do., Raum: A-135 Leistungsnachweis: Schriftliche Klausurarbeit Die Vorlesung behandelt die wichtigsten Tendenzen und Ereignisse der politischen und Sozialgeschichte der deutschsprachigen Länder, mit besonderer Rücksicht auf die Integrations- und Differenzierungsprozesse, die zur Herausbildung der heutigen Staaten des deutschen Sprachgebiets führten. Sie bietet einen Überblick über die Geschichte der Künste im mitteleuropäischen Raum. 22 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

23 Literatur: Szabó János Szalai Imre: Historische Landeskunde. 4. Aufl. Budapest Eine Kunstgeschichte dtv-atlas zur Weltgeschichte NÉN-212/a, b = NÉ-212/a, b = NÉF-212/a, b Ältere deutsche Literatur (Seminar) András Balogh Zeit: a Mo., b Mo., Raum: a 136 b 138/a Leistungsnachweis: Referat und Hausarbeit Diese Lehrveranstaltung bietet eine Nachbegleitung zum Thema der Vorlesung ältere deutsche Literatur und als solche setzt sich das gewöhnliche Ziel, Kenntnisse über die bedeutendsten Werke vom Mittelalter bis zum Barock zu vermitteln. Das Seminar setzt Akzent auf die höfische Klassik, Reformation und Barock. Die theoretischen und literaturhistorischen Ansätze der Vorlesung werden im Proseminar an ausgewählten Texten erprobt und demonstriert, die Kenntnisse werden durch gemeinsames Lesen und durch Diskussionen vertieft. Die Entwicklungstendenzen der Literatur, die Entstehung der literarischen Werke, ihre Tradierung sowie ihre strukturellen und ästhetischen Besonderheiten werden besprochen. Die Literatur dieser Epoche wird in die Kulturgeschichte eingebettet, um eine breite Basis zum Verstehen des Zeitalters zu schaffen. Die Kleinreferate und die Hausarbeiten der Studenten sollen einzelne Motive und Probleme der schwerpunktmäßig behandelten Texte erörtern (Hildebrandlied, Walther, Hartmann, Nibelungenlied, Erasmus, Luther, H. Sachs, Opitz, Gryphius). NÉN-212/c = NÉ-212/c =NÉF-212/c Ältere Deutsche Literatur (Deutsche Literaturgeschichte von den Anfängen bis zum Barock) (Seminar) Tünde Radek Zeit: Di., Raum: A-136 Leistungsnachweis: Referat und Hausarbeit Das Seminar wird anhand ausgewählter Texte einen Überblick über die historischen, poetologischen und literaturhistorischen Voraussetzungen der Literatur vom Mittelalter bis zum Barock geben und in ausgewählte Problemfelder (u.a. Epochengliederung, Schriftlichkeit/Mündlichkeit, Publikum, Gattungen, Interpretation, Rezeption) einführen. NÉN-213 = NÉ-213 = NÉF-213 = NFN-213 Die deutsche Literatur der Aufklärung und der Goethe-Zeit (Vorlesung) László Tarnói Zeit: Mi., Raum: A-36 Nach einem zusammenfassenden Überblick der Haupttendenzen in der deutschen Literaturgeschichte der Aufklärung von ihren Anfängen bis Lessing (in etwa zwei Doppelstunden) beschäftigen sich die Vorlesungen in diesem Semester vor allem mit der Literatur der Goethezeit. Dabei werden Probleme und Resultate der Literatur des Sturm und Drang, der Früh- und Hochklassik bzw. der verschiedenen Entwicklungstrends der Romantik Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

24 erörtert, aber zum besseren Verständnis des Problemkreises wird auch auf allgemeine Voraussetzungen, philosophisch-ästhetische Grundlagen und Begriffsbestimmungen der ganzen Epoche eingegangen. Davon ausgehend wird versucht, den Studenten eine Übersicht über theoretische und historische Fragen der verschiedenen Gattungen, über die Veränderungen innerhalb der einzelnen Strömungen und die Tätigkeit der wichtigsten Autoren (v.a. Goethe und Schiller), sowie durch eingehende Beispielanalysen einen tieferen Einblick in das Thema zu gewähren, wobei den kontinuierlichen Innovationen der poetischen und ästhetischen Wertvorstellungen eine besondere Aufmerksamkeit gewidmet wird. NÉN-214/a = NÉ-214/a = NÉF-214/a = NFN-214/a Gotthold Ephraim Lessing und Friedrich Schiller. Dramen und Dramaturgie des 18. Jahrhunderts (Seminar) Andreas Herzog Zeit: Mi., Raum: A-205 Das Seminar dient der grundlegenden Einführung in die Literatur der deutschen Aufklärung, des Sturm und Drang und der Klassik am Beispiel der Dramatik Lessings und Schillers. Neben den Dramen Minna von Barnhelm, Emilia Galotti, Nathan der Weise, Die Räuber, Don Carlos, Maria Stuart und Wilhelm Tell werden auch theoretische Texte wie die Hamburgische Dramaturgie und Vom Erhabenen: Über das Pathetische behandelt. Konkrete Referatthemen finden sich im Seminarprogramm, notwendige Sekundärliteratur wird bereitgestellt. Zugangsvoraussetzung sind Elementarkenntnisse zu folgenden Kapiteln der Literaturgeschichte: Bürgerliches Trauerspiel und heroische Tragödie, Die Endphase des Sturm und Drang, Die Ästhetik der tragischen Kunst. In: Viktor Ž megac (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Frankfurt a. M Bd. I/1. S , , NÉN-214/b = NÉ-214/b = NÉF-214/b = NFN-214/b Deutsche Literatur 2. (Seminar) Tõkei Éva Zeit: Fr., Raum: A-132 s. Anschlag NÉN-214/c = NÉ-214/c = NÉF-214/c = NFN-214/c Von Lessing bis Schiller Dramen und Dramentheorie (Seminar) László Tarnói Zeit: Mi., Raum: A-136 Dieses Seminar konzentriert sich auf ein wichtiges Teilgebiet der entsprechenden Studieneinheit: Die Entwicklung der deutschen Literatur im 18. Jahrhundert soll dabei mit den Normveränderungen in der deutschen Dramendichtung von Lessing bis Schiller veranschaulicht werden. Hierzu werden vorerst Dramatik und dramaturgische Grundsätze von Lessing (der 17. Brief, Auszüge aus der Hamburgischen Dramaturgie sowie Dramen, u.a. Minna von Barnhelm und Nathan der Weise) und von Lenz (z.b. Auszüge aus den Anmerkungen übers Theater, die Götz-Rezension) und Wagner (Die Kindermörderin) ergründet. Anschließend werden Dramen (möglicherweise auch verschiedene Fassungen) und dramentheoretische Texte (Rezensionen, Briefe, Tagebuchaufzeichnungen etc.) aus allen Perioden von Goethe und Schiller dem Sturm und Drang, der Früh- und Hochklassik angeboten; gelegentlich sollen auch gehaltstypologische Beziehungen zur Romantik geklärt 24 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

25 werden. Vorgenommen werden dabei auch vergleichende Analysen sowie regelmäßige Untersuchungen über die Zusammenhänge zwischen der jeweiligen Theorie und Praxis. NÉN-214/d, e, f = NÉ-214/d, e, f = NÉF-214/d, e, f = NFN-214/d, e, f Die Dramen von Schiller / Die Dramen von Goethe (Seminar) Péter Varga Zeit: d Mi., e Do., Raum: f Do., d A-137/a e, f A-136 In diesem Seminar werden die wichtigsten Dramen von Goethe bzw. Schiller behandelt, angefangen von ihren frühen Werken etwa im Zeichen des Sturm und Drang bis zu den letzten Werken mit romantischem Vorzeichen. In den Sitzungen wird ein besonderer Akzent auf die Dramaturgie der einzelnen Stücke gelegt, und dies gelegentlich mit theaterpädagogischen Elementen illustriert. Die Liste der Dramen wird in der ersten Seminarsitzung bekannt gegeben. Erwartet wird viel Unternehmungslust und selbstverständlich die gründliche Kenntnis der Texte. NÉN-216/a = NÉ-216/a = NÉF-216/a = NFN-216/a Literatur und andere Medien in der Moderne (Seminar) Amália Kerekes Peter Plener Zeit: Mo., Raum: A-139/a Das Seminar soll jene Rolle näher zu begreifen helfen, die Literatur und die sie beeinflussenden Medien in der wie für die Moderne gespielt haben. Basis der Lehrveranstaltung ist die Verhandlung poetologischer Positionen in der zweiten Hälfte des 19. und in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts, die gemeinhin mit Moderne assoziiert werden. Primärliteratur (u.a.): Peter Altenberg: Sonnenuntergang im Prater; Béla Balázs: Ein Baedeker der Seele; Géza Csáth: Muttermord. Novellen; Franz Kafka: Der Verschollene; Robert Müller: Camera obscura; Robert Musil: Triëdere; Robert Musil: Die Verwirrungen des Zöglings Törleß; Leo Popper: Schwere und Abstraktion; Rainer Maria Rilke: Die Aufzeichnungen des Malte Laurids Brigge; Arthur Schnitzler: Filmentwürfe; Adalbert Stifter: Vom Sankt-Stephansturme; Adalbert Stifter: Condor. NÉN-216/b, c =NÉ-216/b, c = NÉF-216/b, c = NFN-216/b, c Historische Dramatik nach der Goethezeit (Seminar) Imre Kurdi Zeit: b Mo., Raum: c Mo., A-137/a Durch exemplarische Analysen und Interpretationen bietet das Seminar einen Einblick in die historische Dramatik nach der Goethezeit. Programm, Lektüreliste und Zeitplan werden bei der Anmeldung bekannt gegeben und besprochen. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2003/

26 NÉN-217 = NÉ-217 = NÉF-217 = NFN-217 Deutsche Literatur 4. ( ) (Vorlesung) Ferenc Szász Zeit: Mi., Raum: A-36 Leistungsnachweis: Kolloquium in Form einer Klausurarbeit Die Vorlesung behandelt an Hand und in der Chronologie der wichtigsten Werke Autoren, Tendenzen, Positionen und Formen der deutschsprachigen Literatur von 1910 bis 1945: Der Expressionismus und andere avantgardistische Richtungen, Literatur der Weimarer Republik (Neue Sachlichkeit, politisch engagierte Literatur und Naturgedicht), Literatur in der Ersten Republik Österreichs, die Spaltung der deutschen Literatur zwischen 1933 und 1945 (nationalsozialistische, antifaschistische Literatur, innere Emigration). NÉN-218/a = NÉ-218/a = NÉF-218/a = NFN-218/a Der Tod als Lebensmotiv (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: Mi., Raum: A-137/a In der gesamten europäischen Literatur um 1900 wird der Tod zu einem geradezu dominierenden Thema. Die Konfrontation mit der Vergänglichkeit wird zum schärfsten Kritiker des blinden Vertrauens auf die Zauberkräfte des technischen und zivilisatorischen Fortschritts. Mit den beiden Weltkriegen und dem politischen Terror bedient sich der Tod der technischen Innovationen und gibt diesen dämonische Dimensionen, auch er rückt vor in das Zeitalter der technischen Reproduzierbarkeit, Rilke hat es geahnt, Celan erfahren und gewusst. Das Seminar will in den verschiedenen Thematisierungen des Todes die implizite Kritik an den Falschheiten des Lebens offen legen und zeigen, dass gerade auch in der Selbstzerstörung (gestaltet bei T. Mann, J. Roth, E. Ady) Lebensansprüche formuliert werden, die eine menschenfreundlichere Gesellschaft einfordern. Der Tod entpuppt sich als ein unter Schmerzen scheiterndes Lebensmotiv, als ungestillter Lebenshunger. NÉN-218/b = NÉ-218/b = NÉF-218/b = NFN-218/b Kleine Großstadtliteratur in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts (Seminar) Amália Kerekes Pál Kelemen Zeit: Mo., Raum: A-139/a Zentrale Plätze in peripheren Gattungen und städtische Peripherien im Zentrum des Kanons dieser chiastisch anmutenden Fragestellung widmet sich die Lehrveranstaltung und geht den Fragen nach, wie sich das Bild der Metropole in den Genres am Rande des Kanons gestaltet und umgekehrt die peripheren Milieus der Großstädte in die kanonisierte Literatur Eingang finden? In den Seminarstunden werden Texte von Franz Kafka, Karl Kraus, Elias Canetti, Walter Benjamin und Georg Simmel diskutiert. NÉN-218/c, d = NÉ-218/c, d = NÉF-218/c, d = NFN-218/c, d Deutsche Literatur 4. (Seminar) Péter Zalán Zeit: a Di., b Mi., Raum: A ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut