NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLY

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLY SOPRON

2 Preambulum A Nyugat-magyarországi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Doktorandusz Önkormányzata (továbbiakban: DÖK) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Ftv.) 63. -a és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SzMSz I.) XI. fejezet 68. -a alapján szervezetének és működésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A Doktorandusz Önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyugat-magyarországi Egyetem, Doktorandusz Önkormányzat. (2) A Doktorandusz Önkormányzat hivatalos elnevezése angolul: PhD Students Union of the University of West Hungary. (3) A Doktorandusz Önkormányzat székhelye: H-9400 Sopron, Ady Endre u. 5. (4) Az Egyetem doktoranduszainak és doktorjelöltjeinek legfőbb képviseleti szerve a DÖK. (5) A DÖK politikai pártoktól és szervezetektől független szervezet, tisztségviselői pártoknak és azok ifjúsági szervezeteinek tisztségviselői nem lehetnek. (6) A Doktorandusz Önkormányzatnak az Egyetem minden beiratkozott doktorandusza tagja. (7) A DÖK Alapszabálya (továbbiakban: Alapszabály) határozza meg a DÖK működésének a rendjét. Az Alapszabályt a DÖK Egyetemi Küldöttgyűlése (továbbiakban: EKGY) fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az Alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az Alapszabály jóváhagyásáról a Szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia 2

3 kell. Az Alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (8) A DÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. II. Fejezet Az DÖK céljai és feladatai 2. (1) DÖK az Egyetem doktoranduszainak az Ftv. alapján a felsőoktatási intézmény részeként létrehozott, demokratikus elven működő érdekképviseleti szervezete, amely kizárólagosan gyakorolja a doktoranduszi jogviszonyból eredő kollektív doktoranduszi jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi, kari szabályzatokban, határozatokban ráruházott hatásköröket. A DÖK tevékenysége a doktoranduszokat érintő minden kérdésre kiterjed. (2) A DÖK dönt saját működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. (3) A DÖK megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden doktorandusz választó, illetve választható. (4) Feladatát az intézményi, városi, regionális és országos szintű döntés-előkészítő és döntéshozó testületekben látja el. (5) Gondoskodik a delegálásról, érdekképviseletről, -érvényesítésről, ha az Ftv. vagy más jogszabály, továbbá az Egyetem SzMSz-e, illetve kari és egyéb szervezeti egysége szerint a doktoranduszi részvételt biztosítani kell. (6) Meghatározza tisztségviselőinek feladatait, elfogadja költségvetését és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóját. 1 (7) A DÖK működésének pénzügyi forrását az egyetem által biztosított támogatás képezi. Megfelelő és magas szintű szolgáltatásai biztosítása érdekében saját bevételekre is szert tehet, az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatának keretei között. 1 A 2. (6)-(7) bekezdése és 13. -a felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg a DÖK-nek gazdálkodási helyzete nem rendeződik. A DÖK sem saját bevétellel, sem a hallgatói normatívából biztosított támogatással, sem más egyetemi támogatással nem rendelkezik a évben, így a hivatkozott szabályok nem értelmezhetőek. 3

4 (8) A DÖK elsődlegesen a doktoranduszok érdekeit előtérbe helyezve javaslatokat tesz, véleményezési jogot gyakorol az SzMSz elfogadásakor és módosításakor, az Ftv., ill. a hatályos határozatok, kormányrendeletek keretein belül biztosított hatáskörökben. (9) Részt vesz a doktoranduszok hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében. (10) A DÖK az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal javaslatot tesz a Gazdasági Tanács egy tagjára. III. Fejezet A DÖK jogai és kötelezettségei 3. (1) A DÖK jogait jelen Alapszabályában rögzített módon gyakorolja: - megalkotja saját szabályzatait, - működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény, kollégium működését, - az Alapszabály és a mellékletét képező Választási Szabályzat alapján megválasztja tisztségviselőit, - meghatározza a tisztségviselőinek feladatait, - véleményezési jogot gyakorol az SzMSz, valamint a doktoranduszokat érintő valamennyi szabályzat elfogadásakor és módosításakor, - dönt az Egyetem SzMSz-e és az Egyetem vezető testületei által hatáskörébe utalt feladatokról, - tárgyal az Egyetem vezetésével a doktoranduszokat érintő kérdésekről, - észrevételeket és javaslatokat tesz az Egyetem működésével kapcsolatban, - véleményezi a doktoranduszok rendelkezésére álló helyiségeket, eszközöket, infrastruktúrát és a kollégiumi ellátást, - az Ftv-ben meghatározott jogainak megsértése esetén beleértve azt is, ha az Alapszabályának jóváhagyását megtagadják a közléstől számított harminc napon 4

5 belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. 5

6 IV. Fejezet A DÖK szervezete és felépítése 4. (1) A DÖK képviselete két szinten szerveződik, egyetemi és doktori iskolai szinten. (2) A DÖK szervezeti egységei jelen Alapszabályban meghatározott rendelkezések szerint fejtik ki tevékenységüket. (3) A DÖK egyetemi szintű szervezeti egysége az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban: EDÖK). Az EDÖK gyakorol képviseleti, döntési, egyetértési, véleménynyilvánítási, eljárási jogot mindazon esetekben, amikor a doktorandusz egyetemi polgárként érintett. (4) A DÖK doktori iskolai szintű szervezeti egysége a doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban: DIDÖK). A DIDÖK gyakorol képviseleti, döntési, egyetértési, véleménynyilvánítási, eljárási jogot mindazon esetekben, amikor a hallgató az adott doktori iskolában beiratkozott doktoranduszként érintett. (5) A DÖK doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzatai: a) Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat b) Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat c) Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat d) Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat 6

7 5. (1) A DÖK döntéshozó szervei: a) Egyetemi Küldöttgyűlés (EKGY), b) Ellenőrző Bizottság (EB), c) Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (EDÖK), d) Doktori Iskolai Doktorandusz Önkormányzat (DIDÖK), V. Fejezet Az Egyetemi Küldöttgyűlés 6. (1) A DÖK legfőbb döntéshozó szerve az EKGY. Jogait határozatok útján gyakorolja, melyek meghozatala kizárólag az EKGY ülésein személyesen, vagy elektronikus úton ( ben) történhet. (2) Az EKGY köteles bármely tagja részéről, illetve a tanácskozási joggal meghívottak részéről felvetett üggyel érdemben foglalkozni, megvizsgálni napirendre tűzésének lehetőségét, napirendre vétel esetén érdemben megvitatni és konstruktív döntést hozni. (3) Az EKGY szavazati jogú tagjai (4 fő): a) a doktori iskolai DÖK képviselők (4) Az EKGY tanácskozási jogú állandó meghívottjai: a) Az EHÖK elnöke, b) az Ellenőrző Bizottság elnöke, c) az Ellenőrző Bizottság alelnökei, d) a Rektori Hivatal képviselője. 7

8 7. (1) Az Egyetemi Küldöttgyűlés szemeszterenként legalább egyszer ülésezik. (2) A rendes üléseken kívül eseti jelleggel rendkívüli ülés is összehívható. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az EDÖK elnöke, az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy a Küldöttgyűlés tagjainak legalább 50%-a ezt indítványozza. (3) Az Egyetemi Küldöttgyűlés üléseit az EDÖK elnöke hívja össze és vezeti le (az EDÖK elnöke egyben az EKGY mindenkori elnöke). (4) Amennyiben az EKGY tagjainak legalább 50%-a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását indítványozza, az EDÖK elnökének kötelessége összehívni azt 8 munkanapon belül. Amennyiben az EDÖK elnök ez irányú kötelességét elmulasztja, abban az esetben az Ellenőrző Bizottság elnökének kell 3 napon belül összehívni rendkívüli Küldöttgyűlést. (5) Az EKGY ülései az egyetem doktoranduszai, hallgatói és dolgozói számára nyilvánosak. A nyilvánosság azonban nem sértheti a személyiségi jogokat. (6) Az elnök (egyszerű többségi szavazattal) zárt ülést rendelhet el, ha valamely ügy nyilvános tárgyalása a személyiségi jogok sérelmével járna, illetve, ha az különösen méltányolandó gazdasági érdeket sértene. (7) Az EKGY tagjait az ülés előtt legalább 5 munkanappal elektronikus úton ( -ben, visszajelzést kérve) értesíteni kell az ülés összehívásáról, annak időpontjáról és helyszínéről. Az ülés napirendi pontjaira az EKGY tagjai tehetnek javaslatot, legkésőbb az ülést megelőző 2 munkanappal. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjaira tett javaslatot. A meghívóval együtt lehetőség szerint ki kell küldeni az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket, legkésőbb az ülést megelőző 2 munkanappal. (8) Rendkívüli EKGY összehívása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. (9) Az EKGY munkáját az ülésen elfogadott napirend szerint végzi, melyre az ülés megnyitása után a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával fogadja el. (10) Határozatképes az ülés, ha azon a tagok 50%-a +1 fő jelen van. A határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőrizni kell. (11) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés változatlan napirenddel összehívva a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, kivéve személyi ügyekben és a 8

9 szabályzatok, illetve a költségvetés elfogadását, módosítását érintő kérdésekben. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés ugyanazon a napon, de másik időpontban kerül összehívásra, akkor e tényre a meghívóban az Alapszabályra való utalással a tagok figyelmét fel kell hívni. (12) A Küldöttgyűlés üléseiről a levezető elnök által kijelölt jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, valamint az ott elhangzottak tartalmi összefoglalóját, a szavazások eredményeit, az EKGY által hozott határozatokat, továbbá a jelenlévők névsorát a jelenléti ív alapján. A jegyzőkönyvet az EKGY által egyszerű többséggel megválasztott két hitelesítőnek kell ellenjegyeznie. A hitelesítők személyére a levezető elnök tesz javaslatot. (13) Az EKGY határozatait egyszerű többséggel hozza. Abszolút többség szükséges a személyi kérdések, szabályzatok, illetve az éves költségvetés elfogadásához és módosításához. (14) A határozathozatal szavazás útján történik. Minden szavazati jogú tag egy szavazattal rendelkezik. (15) A szavazati jog átruházható. A szavazati jogot a képviselő átruházhatja az általa képviselt Doktori Iskola bármelyik doktoranduszára. (16) Az EKGY nyílt, vagy titkos szavazással hoz határozatot. (17) Nyílt szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a tanácskozási joggal résztvevők véleményét figyelembe véve az elnök szavazata dönt. (18) Titkos szavazást az EKGY jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére kell tartani. (19) Titkos szavazást kell elrendelni, ha az EKGY személyi ügyekben dönt. (20) Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszor is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a javaslatot legkorábban 5 nap után lehet ismét napirendre tűzni. (21) A titkos szavazás lefolytatásában az Ellenőrző bizottság működik közre, amelyet az EKGY a tagok közül az elnök javaslata alapján esetenként választ meg. (22) Az EKGY elnöke által meghatározott titkos szavazást nem igénylő kérdésekben, elektronikus úton is lehet szavazni. A szavazás módja: az elnöki elrendelést követően az előterjesztő köteles 24 órán belül megküldeni -ben az írásos anyagot a szavazati jogú tagoknak. Az előterjesztéshez csatolni kell a szavazás módját tartalmazó mellékletet. Szavazni az EDÖK elnök által megjelölt időpontig lehet. A szavazás érvényes, ha a megadott határidőre a szavazati jogú tagok több mint ötven százaléka leadta szavazatát a 9

10 szavazásra szolgáló címre. A szavazást dokumentálni kell oly módon, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza az előterjesztést, a szavazás eredményét és a hozott határozatot. A hitelesítés az előírt módon történik. (23) Az EKGY határozatairól hivatalos értesítést kell küldeni postai úton tértivevénnyel vagy elektronikus formában ( -ben, visszaigazolást kérve) 8 munkanapon belül, mindazon személyeknek és testületeknek, akik, illetve amelyek a tárgyalt üggyel vagy a hozott határozattal kapcsolatban érintettek. Ezen hivatalos értesítések kiküldésért az EDÖK elnöke a felelős. (24) Az EKGY szavazati jogú tagja az ülésről való távolmaradása esetén köteles kimentését legkésőbb az Egyetemi Küldöttgyűlés időpontja előtti három nappal az EDÖK irányába jelezni. VI. Fejezet Az Ellenőrző Bizottság 8. (1) A DÖK az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal együttműködve Ellenőrző Bizottságot (továbbiakban: EB) hoz létre. (2) Az EB a DÖK, a HÖK illetve annak bizottságai, valamint a kari HÖK-ök és bizottságaik, a doktori iskolai DÖK munkájának törvényességi felügyeletére létrehozott többtagú választott testület. (3) Az EB működésére vonatkozó további szabályokat a HÖK Alapszabálya tartalmazza. VII. Fejezet Az EDÖK 9. (1) Az EDÖK választott tisztségviselői: a) az EDÖK elnöke, b) az EDÖK alelnöke, 10

11 (2) Az EDÖK további, megbízott tisztségviselőiket nevezhet ki saját hatáskörén belül, amennyiben ez működéséhez szükségessé válik. (3) Az EDÖK feladata: a) jelen Alapszabály 2. (2), (4),(5), (7), (9), (10), (11)-ben meghatározott feladatok ellátása, b) képviseleti, döntési, egyetértési, véleménynyilvánítási, eljárási és végrehajtási jogot gyakorol mindazon esetekben, amikor a doktorandusz egyetemi polgárként érintett, c) tárgyal az Egyetem vezetésével a doktoranduszokat, illetve a doktorandusz önkormányzatot érintő átfogó kérdésekről, d) észrevételeket és javaslatokat tesz az Egyetem működésével kapcsolatban, e) felügyeli a jelen Alapszabályban foglaltak végrehajtását, f) felügyeli és segíti a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását, g) áttekinti az EKGY napirendjét és javaslatot fogalmaz meg az EKGY napirendjére, h) megtárgyalja és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az EKGY képviselők által benyújtott bizalmatlansági indítványt, i) koordinálja a doktoranduszokat érintő rendezvényeket, j) nyilatkozik a médiának, k) kapcsolatot tart a Doktoranduszok Országos Szövetségével. Az EDÖK elnöke 10. (1) Az EDÖK elnökét a Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai választják, titkos szavazással, egy évre. (2) A Küldöttgyűlés és az EDÖK képviseletére az elnök jogosult. (3) Az elnök szervezi és irányítja az EDÖK munkáját. Ennek során összehívja, előkészíti és levezeti az EKGY üléseit, javaslatot tesz azok napirendjére, valamint irányítja a Küldöttgyűlés döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenységét. (4) Az elnök gondoskodik az EKGY határozatainak végrehajtásáról, valamint a végrehajtás előkészítéséről. (5) Az elnök felügyeli az EDÖK irodai tagjainak munkáját. 11

12 (6) Az elnök a DÖK Alapszabálya által meghatározott működési körében illetve a Küldöttgyűlés határozata alapján rá ruházott feladatkörben önállóan eljárhat, valamint intézkedéseket tehet. Tevékenysége azonban nem sértheti vagy veszélyeztetheti a DÖK érdekeit. (7) Képviselheti a DÖK-öt külső szervek előtt, illetve egyetemi fórumokon, valamint minden olyan egyetemi testületben, ahol doktoranduszokat érintő kérdések merülnek fel. (8) Kapcsolatot tart az egyetem vezetőivel, a DÖK tisztségviselőivel, a doktoranduszokkal. (9) Jelentéseket, javaslatokat, indítványokat terjeszt a Küldöttgyűlés, a bizottságok, és az egyetemi vezetés elé. (10) Az EKGY ülésein köteles beszámolni a Küldöttgyűlés tagjainak a két ülés között eltelt időszakban végzett munkájáról. (11) Gyakorolja egyetemi szabályzatokban, szenátusi határozatokban biztosított jogait. (12) Mandátumának lejártakor köteles gondoskodni a DÖK munkájának folytonosságáról, a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat rendben átadni az új elnöknek. (13) Feladatait az DÖK alelnökére, kivételes esetekben az EKGY bármely szavazati jogú tagjára, vagy az egyetem aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktoranduszára átruházhatja. Aláírási és szavazati joga át nem ruházható. (14) Irányítja és koordinálja a DÖK munkáját, összefogja, annak szervezeteit, bizottságait. (15) Kapcsolatot tart a DÖK-kel szerződéses jogviszonyban álló társadalmi és gazdasági szervezetekkel. (16) Az Elnök köteles mandátuma lejárta előtt pályázatot meghirdetni az elnöki poszt betöltésére. (17) Az EDÖK elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) a doktoranduszi jogviszony megszűnésével vagy szüneteltetésével, c) a Küldöttgyűléshez benyújtott írásbeli lemondással, d) az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány EKGY általi elfogadása esetén, e) összeférhetetlenség megállapításakor, az összeférhetetlenség feloldásara megszabott határidő lejártakor. 11. (1) Az EDÖK elnöke jogosult: 12

13 a) összehívni az EKGY üléseit, b) javaslatot tenni bármely EKGY tag valamely, az EKGY feladatkörébe tartozó feladattal való megbízására, c) tanácskozási joggal részt venni a doktori iskolai DÖK megbeszélésein és a HÖK Egyetemi Küldöttgyűlésének ülésein, d) szavazati joggal részt venni a Szenátus, az Egyetemi Doktori Tanács ülésein, e) kifogást emelni a DÖK érdekeit sértő vagy veszélyeztető működéssel szemben bármely Egyetemi fórumon, f) javaslatot tenni az EKGY által hozott határozatok felülvizsgálatára, ha jogszabállyal, egyetemi, valamint egyetemi szabályzattal ellentétes, g) az EKGY nevében szerződéseket és megállapodásokat kötni, amennyiben a Küldöttgyűlés írásban megbízza ezzel a feladattal, h) nyilatkozatot tenni a DÖK nevében. Az EDÖK alelnöke 12. (1) Az EDÖK alelnöke az EDÖK elnökének helyettese. (2) Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén az alelnök jár el. (3) Az alelnök: a) felelős az EDÖK honlapjának naprakészségéért, b) felelős az EDÖK-höz beérkező kérelmek megfelelő fórum felé való továbbításáért, c) kapcsolatot tart fenn az Egyetemen működő öntevékeny csoportokkal, d) figyeli és összegyűjti a doktoranduszokat érintő pályázatokat, és munkalehetőségeket, e) az EKGY ülésein köteles beszámolni a Küldöttgyűlés tagjainak a két ülés között eltelt időszakban végzett munkájáról f) feladata a DÖK gazdálkodásának koordinálása, g) munkája során köteles betartani az Egyetem gazdálkodással kapcsolatos minden szabályzatot, h) elkészíti a DÖK féléves költségvetését és féléves gazdasági beszámolóját, 13

14 A DÖK gazdálkodása (1) A DÖK gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az Alapszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához. (2) A DÖK rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel elkülönített témaszámon önállóan gazdálkodhat, az nem vonható el tőle. (3) A DÖK feladatait a féléves költségvetés alapján látja el. (4) A DÖK-nek minden tanulmányi félév első hónapjának 15. napjáig költségvetést kell készítenie, melyet az EKGY hagy jóvá. Ugyanezen időpontokig köteles az előző félévi gazdálkodásáról beszámolni a Küldöttgyűlésnek. (5) Az új költségvetés csak akkor érvényes, ha azt az EKGY elfogadja, csak ezt követően lehet a kari dékánnak, Gazdasági Főigazgatóságnak, vagy más illetékesnek azt benyújtani, és kérni annak elfogadását és teljesítését. (6) A DÖK gazdálkodását az EDÖK alelnöke koordinálja és az EDÖK elnöke, illetve az EB elnöke felügyeli. (7) A DÖK gazdálkodásához a megfelelő pénzügyi támogatást az Egyetem a költségvetési támogatás vagy saját bevételei terhére biztosítja. (8) Az EDÖK alelnöke jogosult készpénzelőleg igénylésére melynek engedélyezését a Gazdasági Főigazgató, illetve helyettese végzi. (9) A DÖK gazdálkodási jogosítványai gyakorlása során köteles az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatában foglaltaknak megfelelően eljárni. A DÖK szabályszerű gazdálkodásáért az EDÖK tisztségviselői fegyelmi felelősséggel tartoznak. 2 2 A 2. (6)-(7) bekezdése és 13. -a felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg a DÖK-nek gazdálkodási helyzete nem rendeződik. A DÖK sem saját bevétellel, sem a hallgatói normatívából biztosított támogatással, sem más egyetemi támogatással nem rendelkezik a évben, így a hivatkozott szabályok nem értelmezhetőek. 14

15 VIII. Fejezet A doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzat 14. (1) A doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzat választott tisztségviselője a Doktoranduszi Képviselő, pontos megnevezése doktori iskolánként: a) Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat, Doktoranduszi Képviselő b) Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat, Doktoranduszi Képviselő c) Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat, Doktoranduszi Képviselő d) Széchenyi István Gazdálkodási- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat, Doktoranduszi Képviselő (2) A doktoranduszok kari szintű képviseletét (pl.: Kari Tanács tag) a doktori iskolai Doktorandusz Képviselő látja el. Azokon a karokon, ahol egy doktori iskola működik, a képviseletet a választott Doktoranduszi Képviselő látja el. A több doktori iskolával rendelkező karok esetén a doktori iskolák képviselői megállapodnak a képviseleti jogosultsággal rendelkező személyről, vagy választanak egy további képviselőt. Szükség esetén az EKGy határozattal dönt a kari képviselő személyéről. (3) A doktoranduszok doktori iskolai szintű képviseletét a doktori iskolai doktoranduszi képviselő látja el. (4) A kari és doktori iskolai doktorandusz képviselő saját feladataival kapcsolatban önállóan jár el a jelen Alapszabály alapján. 15

16 A doktori iskolai DÖK feladat- és jogköre 15. (1) A doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzat a jelen Alapszabályban, illetve annak mellékleteit képező ügyrendekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően fejti ki tevékenységét. (2) A doktori iskolai Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselője, a doktoranduszi képviselő köteles munkájáról az őt választó közösségnek rendszeresen (elektronikus úton, vagy bármilyen egyéb fórumon) beszámolni. (3) A tisztségviselők mandátumuk megszűnéséig minden helyzetben jogosultak választóik nevében fellépni. (4) A doktori iskolai doktoranduszi képviselő a doktoranduszok közvetlen, a doktoranduszi képviselő tevékenységével kapcsolatos tájékoztatása céljából fórumot hívhat össze. A fórum döntési jogkörrel nem rendelkezik ) A doktori iskolai DÖK a) képviseli a doktoranduszok érdekeit kari és doktori iskolai szinten, b) véleményezi és segíti a kar és a doktori iskola működését befolyásoló elképzelések, stratégiai tervek, határozatok kialakítását, c) képviseli a kar és a doktori iskola doktoranduszainak érdekeit a doktoranduszi számonkérésének korszerű és hatékony formáinak kidolgozásában, d) részt vállal a kari és a doktori iskolai doktoranduszok érdekeinek leginkább megfelelő tanrend kialakításában, valamint annak esetleges módosításában, e) részt vesz a kari és doktori iskolai oktatás reformjában, racionalizálásában, f) elősegíti a kari és doktori iskolai doktoranduszok oktatási színvonalának emelését, g) saját rendezvényeire azok szervezéséről, lebonyolításáról, támogatásáról természetes és/vagy jogi személyekkel, gazdasági társaságokkal megállapodásokat köthet, 2) A doktori iskolai DÖK tagokat delegál a következő testületekbe (azok Ügyrendjének megfelelő arányban): a) Kari Tanács 16

17 b) Doktori Iskolai Tanács c) Kari Juttatási és Térítési Bizottság d) valamint minden olyan szervezetbe és bizottságba, amelyek Ügyrendje a delegálási jogot biztosítja. XI. Fejezet Szenátusi delegáció 17. (1) Az Nftv. 12. (7) bekezdés c) pontja alapján, a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni a Szenátusba. Az Nftv. 63. (1) bekezdés és a 60. (1)-(6) bekezdés alapján a doktorandusz önkormányzat az Nftv.-ben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha a doktorandusz önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő doktoranduszainak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. A DÖK szenátusi képviseletét a mindenkori EDÖK elnök látja el, aki a szenátusi üléseken szavazati joggal rendelkezik. XII. Fejezet Vegyes, értelmező és záró rendelkezések 18. Összeférhetetlenség (1) A DÖK tisztségviselői egyidejűleg nem lehetnek HÖK tisztségviselők is. (2) DÖK tisztségviselő nem lehet egy időben tisztségviselője más felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak vagy doktorandusz önkormányzatának. (3) Jelen Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi esetekben az érintett DÖK tisztségviselő az összeférhetetlenségi indítvány elfogadásától számított 14 napon belül 17

18 köteles megszüntetni az indítványban szereplő összeférhetetlenségi okokat. Amennyiben az összeférhetetlenségi indítványban leírt feltételeket ez idő alatt nem szünteti meg, úgy tisztsége automatikusan megszűnik. 19. Értelmező rendelkezések Jelen Alapszabály alkalmazásában: (1) Minősített többség: az adott testület összes tagja kétharmadának egybehangzó szavazata. (2) Abszolút többség: az adott testület összes tagja több mint felének egybehangzó szavazata. (3) Egyszerű többség: az adott testület összes jelenlévő tagja több mint felének egybehangzó szavazata. (4) Név szerinti szavazás: ennek során a képviselők névsorrendben, egyenként felállva közlik szavazatukat, amely a jegyzőkönyvbe is így kerül be. (5) Zárt ülés: a zárt ülésen az adott testület tagjain kívül kizárólag a meghívottak lehetnek jelen. A zárt ülés jegyzőkönyvét bizalmasan kell kezelni. (6) Bizalmatlansági indítvány: az adott EKGY tagjainak legalább fele által a testület bármely tisztségviselőjének elmozdítására írásban kezdeményezett indítvány, amelynek tartalmaznia kell az indítvány indokolását is. A doktori iskolai DÖK megválasztott tagjai ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az EB elnökének címezve, a doktori iskolai DÖK-höz kell eljuttatni, továbbá az érintett részére ajánlott, tértivevényes levélpostai küldeményként megküldeni. Az EDÖK tagjai ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az EB elnökének címezve, az EDÖK elnökének kell eljuttatni. Az EB tagjai ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az EDÖK és az EHÖK elnökének címezve, az EDÖK elnökének és az EHÖK titkárságára kell eljuttatni. (7) Előrehozott választás: a doktori iskolai DÖK vagy az EDÖK testület mandátumának lejárta előtt megtartott választás. Ilyen választás eredményeként megalakuló doktori iskolai DK vagy EDÖK testület mandátumára a rendes választás szabályai az irányadók. 18

19 20. Záró rendelkezések (1) Jelen Alapszabály a DÖK Egyetemi Küldöttgyűlésének minősített többségi határozatával kerül elfogadásra. (2) A jelen Alapszabályban nem tárgyalt kérdésekben az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, az Nftv. és az egyéb vonatkozó jogszabályok, szabályzatok az irányadóak. 21. (1) Jelen Alapszabályt a Nyugat-magyarországi Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának Egyetemi Küldöttgyűlése napi ülésén az 1/2012. sz. határozatával elfogadta. Jelen Alapszabályt az NYME-DÖK EKGY a 8/2014. (V. 15.) sz., a 10/2014. (XI. 13.) sz., valamint a 3/2016. (II. 24.) sz. határozatával módosította. (2) Jelen Alapszabály a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusának jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának, képviseletnek minden korábban érvényben lévő szabálya hatályát veszti. Szabó Piroska NymE DÖK elnök Sopron, február

20 ZÁRADÉK Jelen Alapszabályt a Szenátus a 48/2012. (II. 22.) sz. határozatával hagyta jóvá és a 251/2012. (XII. 12.) sz., a 81/2014. (V. 21.) sz., a 149/2014. (XI. 19.) sz. valamint a 24/2016. (III. 02.) sz. határozatával módosította. Sopron, március 2. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor 20

21 A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYÁNAK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE Az DÖK Választási Szabályzata I. fejezet A szabályzat célja 1. (1) Jelen szabályzat célja, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem doktoranduszai egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat. (2) A jelen szabályzatban nem tárgyalt a választással kapcsolatos egyéb kérdésekben a Nyugat-magyarországi Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának Alapszabályában foglaltak az irányadóak. II. fejezet A szabályzat alkalmazási köre 2. (1) E szabályzatot kell alkalmazni az alábbi választási eljárásokra: a) Doktori Iskolai Doktorandusz Önkormányzati (DIDÖK) választások, b) Egyetemi Doktorandusz Önkormányzati (EDÖK) választások III. fejezet Alapelvek 3. (1) Az DIDÖK tisztségviselőinek választása során minden, az adott doktori iskolába beiratkozott doktorandusz és doktorjelölt (a továbbiakban: doktorandusz) választó és választható. (2) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, d) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, e) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. (3) Az DIDÖK, és az EDÖK tisztségviselőit egy évre választják, a választásokat évente egyszer meg kell tartani (legkésőbb folyó év szeptember 30-ig). (4) Mindkét képviseleti szint választott tisztségviselői kötelesek mandátumuk lejárta előtt pályázatot meghirdetni az adott poszt betöltésére. (5) Amennyiben az EDÖK elnök mandátuma már lejárt, az EDÖK választást az EDÖK ügyvivő elnöke írja ki. Az EDÖK elnöke az új EDÖK választás eredményes lebonyolításáig ügyvivő elnökként látja el feladatait. Az ügyvivő elnöknek azonban 21

22 az EDÖK elnök jogköreihez képest szűkített jogkörei vannak, feladata a választás mielőbbi lebonyolítása, és csak az EKGY által hozott határozatokat hajthatja végre. Az ügyvivő elnök megbízatása az új elnök megválasztásáig tart. (6) Az EDÖK elnök mandátumának megszűnésekor valamennyi EDÖK tisztségviselő megbízatása megszűnik, az Ellenőrző Bizottság tagjainak mandátumát kivéve. IV. fejezet A Doktori Iskolai Doktorandusz Önkormányzat Doktoranduszi Képviselőjének választása 4. (1) A választást a választási ütemterv szerint kell lebonyolítani. A választási ütemtervnek tartalmaznia kell a választás idejét, menetét, a pályázati rendszert. A választási ütemtervet az Egyetemi Küldöttgyűlés fogadja el. (2) Jelölt lehet bármely doktorandusz, aki a doktoranduszi státuszát igazolni tudja. (3) A választási időszakot a doktori iskola doktoranduszai között elektronikus úton kötelezően ki kell hirdetni minden tanév elején, (legkésőbb folyó év szeptember 30-ig), de lehetőség szerint minden egyéb fórumon biztosítani kell a tájékoztatást. (4) A választáshoz szükséges dokumentumot az Ellenőrző Bizottság elnöke készíti el, és juttatja el a kihirdetéskor a doktori iskola összes beiratkozott doktoranduszának. (5) Minden doktorandusz egy szavazatot adhat le, melyen egy jelöltet nevezhet meg. (6) A szavazás útján történik. Minden doktorandusz csak egy címet adhat meg, amelyre a szavazólapot megkapja. A doktorandusz címéről csak egy darab szavazat adható le. A kitöltött szavazólapokat elektronikus úton az Ellenőrző Bizottság elnöke által megadott címre kell továbbítani. A szavazólap személyes leadására lehetőséget kell biztosítani, melyet az Ellenőrző Bizottságnak kell meghatározni, az erről való tájékoztatás az EB feladata. (7) A választási időszakra legalább 3 munkanapot kell biztosítani. (8) A választási időszak zárása után a személyesen és elektronikusan leadott jelöléseket az EB összesíti, és megállapítja a legtöbb érvényes szavazatot kapott doktorandusz személyét. (9) A választás érvényes, amennyiben a doktori iskola teljes idejű nappali tagozatos doktoranduszainak legalább 25 %-a leadta jelölését. Amennyiben a választás során nem érik el a 25%-os részvételi küszöböt, akkor a választás érvénytelennek minősül. Az érvénytelen választás után második fordulót kell kiírni 2 munkanapon belül. Ez a részvételi küszöb nélkül érvényes, az egyszerű többség elve alapján. (10) A Doktori Iskolai Doktorandusz Önkormányzat Doktorandusz Képviselője lesz az a jelölt, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (11) A szavazatok egyenlő száma esetén meg kell ismételni a választási procedúrát, melyben már csak a két, első körben legtöbb szavazatot kapó jelölt vehet részt. V. fejezet Az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselőinek választása 5. 22

23 (1) Az EDÖK tisztségviselői az elnök és az alelnök. (2) EDÖK tisztségviselőnek kizárólag Doktori Iskolai Doktorandusz Képviselők választhatók. (3) Az EDÖK elnöki pozíciójára a leköszönő elnök mandátuma lejárta előtt pályázatot ír ki. A pályázati kiírást minden Doktori Iskolai Doktorandusz Képviselőnek el kell juttatni. (4) Az elnöki pozícióra benyújtott pályázat leadási határideje a meghirdetéstől számított kettő munkanap. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát. A pályázatot elektronikus úton kell benyújtani az EDÖK elnöknek, valamint az EB elnökének. (5) Az EDÖK elnökét az Egyetemi Küldöttgyűlés választja (elektronikusan). A szavazólapokat az EB elnökének kell eljuttatni. Minden Képviselő egy szavazattal rendelkezik. A választás akkor eredményes, ha az egyik jelölt megkapta a szavazatok abszolút többségét. (6) Az EDÖK alelnökét a megválasztott elnök kéri fel a tisztségre. A felkérés után a megválasztásról az Egyetemi Küldöttgyűlés választás útján (elektronikusan) dönt. A megválasztáshoz abszolút többség szükséges. (7) Amennyiben az elnök, illetve az alelnök választásánál egyik jelölt sem kapja meg az abszolút többséget, a választások után nyolc napon belül, de legalább három nap elteltével második választási fordulót kell tartani, melyen az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelöltről szavaznak. A második választási fordulóra vonatkozó egyéb rendelkezések megegyeznek az első fordulóra vonatkozókéval. (8)Amennyiben a megismételt választás sem jár eredménnyel, a Küldöttgyűlés 8 napon belül új pályázatot ír ki. VI. fejezet A megbízatás megszűnése 6.. (1) Az DÖK tisztségviselőinek valamint ügyvivőinek megbízatása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) doktoranduszi jogviszony megszűnésével vagy szüneteltetésével, c) a Küldöttgyűléshez benyújtott írásbeli lemondással, d) az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány EKGY általi elfogadása esetén, e) összeférhetetlenség megállapításakor, az összeférhetetlenség feloldásara megszabott határidő lejártakor. (2) Az EDÖK tisztségviselőinek tisztségeikből való visszahívás tárgyában bizalmatlansági indítványt kell írásban benyújtani az EB elnökének címezve. A bizalmatlansági indítvány benyújtásához az EKGY szavazati jogú tagjainak legalább 1/3-nak aláírására van szükség. A bizalmatlansági szavazást az Egyetemi Küldöttgyűlés tagjai folytatják le. A tisztségviselők visszahívásához az összes tag több mint 2/3-ának szavazata szükséges. (3) Amennyiben az (1)-ben foglaltak alapján valamely tisztségviselő megbízatása megszűnik, az adott poszt betöltésére az EDÖK elnöke új választást írhat ki. (4) Amennyiben az EDÖK elnökének a megbízatása szűnik meg, az EKGY köteles 8 napon belül ügyvivő elnököt választani, aki a 3. (5) bekezdésben írt jogköre alapján köteles 30 napon belül új választást kiírni. Az új választás eredményének kihirdetéséig az ügyvivő elnök gyakorolja az elnök jogait az Egyetemi Küldöttgyűlés egyetértésével. 23

24 VII. fejezet Jogorvoslatok 7. (1) A választás szabályszerű lebonyolításáért az Ellenőrző Bizottság felelős. (2) Bárminemű szabálysértés vagy kifogás esetén a kifogást első fokon az Ellenőrző Bizottsághoz kell benyújtani, legkésőbb a választás lezárásáig. (3) A kifogásnak tartalmaznia kell: a) a szabálysértés megjelölését, b) a szabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, doktori iskoláját, Neptun kódját, diákigazolvány számát, valamint -címét. (4) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (5) A beérkező kifogásokat az Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, és a bejelentővel aláíratja. A választás lezártát követően a választással kapcsolatos kifogásnak helye nincs. (6) A választás végeredményével kapcsolatos kifogásokat a végeredmény nyilvánosságra hozatalától számított 48 órán belül az Ellenőrző Bizottságnál lehet előterjeszteni. A határidő jogvesztő. (7) Az Ellenőrző Bizottság a beérkezett kifogásokat megvizsgálja, és első fokon dönt. (8) A döntés ellen fellebbezni lehet 8 munkanapon belül az Egyetemi Küldöttgyűlésnél lehet, amely testület másodfokon dönt. (9) A másodfokú döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. 24