A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ALAPSZABÁLYA. 1. Alapítás

Átírás

1 A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény rendelkezései alapján a május hó 28. napján tartott alapító közgyűlésen résztvevő alapítók elfogadták a jelen Alapszabályt, amely a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara egyesületi formában történő működését szabályozza. 1. Alapítás 1.1. Ez az Alapszabály szabályozza az elnevezés, székhely, időtartam, célok, feladatok, vagyon és finanszírozás, belső felépítés és egyéb, az Egyesület számára fontos kérdéseket Az alapítók non-profit magyar jogi személyként működő egyesület létrehozását határozták el (a továbbiakban Egyesület) határozatlan időre, a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok elősegítése és ösztönzése céljából. Az Egyesület a magyar jog szerint jön létre és tevékenykedik A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Egyesület egyik alapító és elsőbbségi tagja. Az Egyesület az MKIK-val együttműködve folytatja tevékenységét, melynek részleteit együttműködési megállapodásban rögzítik. Az MKIK, mint a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara egyik alapítója az Egyesület elnökének, alelnökeinek, ügyvezető alelnökének és kincstárnokának személyére javaslatot jogosult tenni. A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény 43. -a alapján az MKIK hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnevezésében a Kamara nevet használja A Magyar Köztársaság Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériuma pénzügyi támogatást nyújt az MKIK-n keresztül az Egyesület megalapításához és működésének beindításához Az Egyesület működési területe a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság területére terjed ki. 2. Név, székhely 2.1. Az Egyesület neve magyarul: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Az Egyesület neve szerbül: Mađarsko-srpska trgovinska i industrijska komora 2.2. Az Egyesület nevének rövidítése: MSZKIK 2.3. Az Egyesület székhelye: Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6721 Szeged, Párizsi krt Az Egyesület fióktelepei: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, 1016 Budapest, Krisztina krt

2 Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6000 Kecskemét, Árpád krt Pecsétje: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara; Mađarsko-srpska trgovinska i industrijska komora 2.5. Alapítás éve: Az Egyesület önálló jogi személy Az Egyesület nemzetközi jellegű társadalmi szervezet. 3. Az Egyesület céljai, feladatai 3.1. Az Egyesület elsődleges céljai a következőek: a) a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok elősegítése, összhangban a két ország érdekeivel; b) a Kamara tagjainak érdekképviselete; c) a Kamara céljainak teljesítését elősegítő és ezekkel összhangban levő szolgáltatások nyújtása Az Egyesület céljaival összhangban az Egyesület feladatai az alábbiak: a) tájékoztatás és tanácsadás, különösen szakértői véleményezések, piackutatások és jelentések készítése; b) a két ország cégei közötti gazdasági kapcsolatok fenntartása és fejlesztése és közvetítése; c) a tagok gazdasági érdekvédelme mindkét ország állami szerveinél, igazgatási szerveinél és egyéb intézmények előtt; d) a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság gazdasági helyzetére vonatkozó információk gyűjtése és közvetítése, valamint a gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet állapotára és fejlődésre vonatkozó adatok terjesztése különböző kiadványok révén (körlevelek, éves jelentések, egyéb kiadványok); e) találkozók, mint például tanácsadás, információs szemináriumok, szimpóziumok, beszélgetések és sajtótájékoztatók szervezése, valamint ilyen találkozókon való részvétel, összhangban a Kamara céljaival; f) a két országban történő befektetési, közlekedési és kereskedelmi lehetőségek fejlesztése; g) üzleti képzések és továbbképzések támogatása, amennyiben ez fontos a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban résztvevő vállalkozások számára; h) a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban résztvevő vállalkozások között fellépő viták tárgyalásos úton történő rendezésében való közvetítés; i) a vállalkozások képviselete kiállításokon és gazdasági reklámtevékenység során; j) minden további törvényes tevékenység, amely az Alapszabály 1. cikkelyében leírt célok teljesítését szolgálják Az Egyesület kizárólag és közvetlenül céljai megvalósítása érdekében tevékenykedik, pártot sem közvetlenül, sem közvetve nem támogat, politikai tevékenységet nem folytat. 2

3 3.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan és csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozási tevékenységből származó nyereséget az Egyesület alaptevékenységének finanszírozására kell fordítani. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön szolgáltatásaiból Az Egyesület a két ország vállalkozóinak közös érdekében bilaterálisan tevékenykedik. Az Egyesület ilyen irányú szándéka az Egyesület testületeinek munkájában is kifejezésre kell, hogy jusson Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat alapíthat feladatainak teljesítése érdekében Az Egyesület megalapítását követően képviseleti irodát nyit Szabadkán. A képviselet létrehozása tekintetében az Elnök és az Ügyvezető Alelnök jár el. 4. Tagság 4.1 Az Egyesületben a következő tagsági formák léteznek: a) Elsőbbségi tagság b) Rendes tagság 4.2 Elsőbbségi tagság a) Az Egyesület elsőbbségi tagja, aki az Egyesület tevékenységében ilyen minőségben, az erre vonatkozó többletkötelezettségeket vállalva magasabb tagdíj fizetése - a jelen Alapszabály szerinti többletjogokkal vesz részt. A belépő tag döntése szerint lesz elsőbbségi vagy rendes tag. b) Az elsőbbségi tagokat egyebekben minden olyan tagsági jog megilleti és kötelezettség is terheli, ami a rendes tagokat Rendes tagság a) Az Egyesület rendes tagjai lehetnek természetes személyek, gazdasági társaságok, közjogi vagy magánjogi szervezetek, melyek székhelye Magyarországon vagy Szerbiában található, és amelyek részt vesznek vagy részt kívánnak venni az Egyesület munkájában. b) Rendes tag felvételéről annak írásbeli kérelme alapján az Ügyvezető Elnökség dönt, és határozatáról a felvételt kérelmezőt írásban értesíti. A tagfelvétel elutasítása esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés határozatától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a tag. 5. A tagság megszüntetése 5.1. Az elsőbbségi és a rendes tag tagsági viszonya megszűnik: a) Kilépéssel: a tag kilépési szándékát az Ügyvezető Elnökséghez írásban tartozik bejelenteni. b) Az Egyesület megszűnésével. c) A tag halálával, jogi személy tag vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélküli megszűnésével. 3

4 d) Kizárással: a Közgyűlés azonnali hatállyal kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület Alapszabályát súlyos mértékben megsérti, vagy akinek az egyesületi tagsága az Egyesület céljainak elérését veszélyezteti vagy akadályozza, vagy az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget Bármely tagnak az Egyesületből való kilépése csak az üzleti év végén lehetséges, az Ügyvezető Elnökségnek címzett, ajánlott tértivevényes küldeményben megküldött írásbeli kilépési nyilatkozat alapján, az üzleti év lejárta előtt legalább három (3) hónappal A kilépési nyilatkozat nincs hatással az Egyesület tagjának jogaira és kötelezettségeire az üzleti év végéig A jelen Alapszabály vagy az Egyesület érdekeinek súlyos megsértése esetén a Közgyűlés kétharmados szavazata alapján az Egyesületnek jogában áll kizárni az Egyesület tagját. A tagságból való kizárás nem menti fel a tagot a folyó évi tagdíj fizetése alól. 6. A tagok jogai és kötelezettségei 6.1. Az elsőbbségi tagok jogai és kötelezettségei: a) Az elsőbbségi tagok jogosultak a mindenkori Elnökség tagjaira vonatkozóan a Közgyűlés részére javaslatot tenni. b) Az elsőbbségi tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Közgyűlés által az elsőbbségi tagok részére meghatározott magasabb mértékű tagdíjat fizetik. Az alakulás évében a bejegyzést követő 30 napon belül kell megfizetni a tagdíjat, ezt követően minden tárgyév március 31. napjáig. Az elsőbbségi tagsági tagdíj mértéke 1000 EUR évente. c) Egyebekben az elsőbbségi tagok tekintetében a jelen Alapszabály 6.2. pontjában a rendes tagokra vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók A rendes tagok jogai: a) részt vesznek a Közgyűlés munkájában, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában. b) az Egyesület Közgyűlésén szavazhatnak, c) részt vesznek az Egyesület feladatainak végrehajtásában, d) az Egyesület szerveinek megválasztásában közvetlenül, vagy meghatalmazott képviselőik útján szavazhatnak, e) az Egyesület tisztségviselőjének választhatók, f) az Egyesület testületeinek törvénysértő határozatait a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja A rendes tagok kötelezettségei: a) az Egyesület Alapszabályában foglaltak betartása, b) az Egyesület testületi határozatainak végrehajtása c) tagdíjfizetéssel hozzájárul az Egyesület fenntartásához, a Közgyűlés határozata szerint. A tagdíjat a 6.1. b) pont rendelkezéseinek megfelelően kell fizetni azzal, hogy a rendes tagsági tagdíj mértéke Ft árbevételt meghaladóan 400 EUR, Ft árbevétel alatt 200 EUR évente. 7. A Közgyűlés 4

5 7.1. A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb testülete, amely az elsőbbségi és a rendes tagokból áll. Szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik. Az Egyesület éves rendes közgyűlését minden tárgyév május 30-áig meg kell tartani. A jogi személy tagok képviselőik, a természetes személy tagok személyesen gyakorolhatják jogaikat, kötelezettségeiket A Közgyűlés hatáskörébe tartozik valamennyi, az Egyesület céljának megvalósításához szükséges döntés: dönt azokban az ügyekben, amelyeket a hatályos jogszabályok, s a jelen Alapszabály a hatáskörébe utalnak, valamint amelyekben a döntés jogát magának tartja fenn A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a következő: a) Az Egyesület Alapszabályának megállapítása illetve módosítása. b) Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása. c) Az Elnökség,és az Ügyvezető Elnökség beszámolójának elfogadása. d) Az Egyesület Elnökségének és az Ügyvezető Elnökségének, megválasztása titkos szavazással, egyszerű többséggel. e) Döntés az Egyesület feloszlatásáról, más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, a Közgyűlésen valamennyi személyesen jelenlévő vagy képviselt tag 2/3-ának egyetértő szavazatával A Közgyűlés csak abban az esetben határozatképes, ha az Egyesület tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlés bármely elsőbbségi vagy rendes tagja javaslatára elhatározhatja a titkos szavazást. Rendkívül sürgős esetben a kizárólagos hatáskörök kivételével a tagok írásban (levél, fax, távirat vagy ) is szavazhatnak. Ebben az esetben a határozathozatalhoz az egyesületi tagok 50%-a, plusz 1 fő szavazata szükséges. Az írásbeli szavazás eredményét a következő Közgyűlésen ismertetni kell A Közgyűlésen minden jelenlévő elsőbbségi és rendes tagot 1-1 szavazat illet meg A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a szavazati joggal rendelkező tagok 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével együtt kéri Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 30 napon belüli időpontra, de akár az eredetileg meghirdetett Közgyűlés napjára szólóan későbbi időpontra változatlan napirenddel ismételten össze kell hívni, és ebben az esetben az új Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. Az esetleges határozatképtelenség miatt megismételendő Közgyűlést már az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban is össze lehet hívni A Közgyűlést külön-külön az Elnökség, az Elnök vagy az Ügyvezető Alelnök, illetve az Egyesület tagjainak egyharmada kérésére levélben, az ülések előtt legalább 15 nappal a közgyűlés napirendjének egyidejű megküldésével hívhatja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés és az esetleges határozatképtelenség miatt megismétlésre kerülő Közgyűlés, helyét, időpontját, napirendi pontjait és a szavazati jog gyakorlásának feltételeit, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A közgyűlési meghívót a rendes közgyűlés időpontja előtt legalább két (2) héttel kell kiküldeni. Az Egyesület elsőbbségi és rendes tagjai további javaslatokat tehetnek az összehívott Közgyűlés napirendi pontjait illetően, amelyeket a Közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel kell, hogy megkapjon az Ügyvezető Elnökség. Az Egyesület összes tagja betekintési joggal rendelkezik a benyújtott javaslatokba a Közgyűlés 5

6 időpontja előtt egy héten keresztül, az Egyesület székhelyén vagy az Egyesület internetes honlapján Ha nincs valamennyi egyesületi tag jelen a Közgyűlésen, akkor a Közgyűlés kizárólag a napirendi pontokban szereplő kérdésekről dönthet A közgyűlés lefolyásáról és a szavazás eredményeiről jegyzőkönyv készül, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke és az Ügyvezető Alelnök ír alá. 8. Az Elnökség 8.1. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja három évre. Minden elsőbbségi tag az Elnökség egy tagjára tehet javaslatot, amelyről a Közgyűlés a választás szabályai szerint határoz. Az Elnökség tagjai az egyesületi tagok köréből választhatók az évi II. tv. alapján Az Elnökség a következőkből áll: a) Elnök b) Ügyvezető Alelnök c) Alelnökök d) Kincstárnok e) elnökségi tagok 8.4. Az Elnökség tagjainak száma összesen legfeljebb harminc fő Az Elnökség az Alapszabály és a Közgyűlés határozatainak végrehajtása érdekében irányítja és összehangolja az Egyesület munkáját Az Elnökség tagjai újra választhatók Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza Az Elnökség határozatképes, ha legalább tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van Az Elnökség hatásköre a következő: a) a gazdálkodási terv végrehajtásának ellenőrzése b) az Egyesület költségvetésével, folyó kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések meghozatalával kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség részére iránymutatást ad, c) meghatározott feladatok végrehajtására ad hoc bizottságok létrehozása. d) döntés minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe,és az Ügyvezető Elnökség döntésre előterjeszti Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az Elnök hívja össze az ülést, az ülést megelőzően legalább 8 nappal, írásos meghívóval. Az ülésről és az ott hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Az Elnökségi tagok egyszerű szótöbbséggel szavaznak. 6

7 8.11. Az Elnökség évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek. 8/A. Ügyvezető Elnökség 8/A. 1.Az Ügyvezető Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve. 8/A.2. Az Ügyvezető Elnökség tagjait a Közgyűlés választja három évre.. Az Ügyvezető Elnökség tagjai az egyesületi tagok köréből választhatók az évi II. tv. alapján. 8/A.3. Az Ügyvezető Elnökség a következőkből áll: f) Elnök g) Ügyvezető Alelnök h) Alelnökök i) Kincstárnok 8/A.4. Az Ügyvezető Elnökség tagjainak száma 7 (hét) fő. 8/A.5. Az Ügyvezető Elnökség az Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása érdekében irányítja és összehangolja az Egyesület munkáját. 8/A.6. Az Elnökség tagjai újra választhatók. 8/A.7. Az Ügyvezető Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 8/A.8. Az Ügyvezető Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább 4 (négy )fő jelen van. 8/A.9. Az Ügyvezető Elnökség hatásköre a következő: a.)gazdálkodási terv végrehajtása, b.)az Egyesület költségvetésével, folyó kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések meghozatala, c.)döntés minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. 8/A.10. Az Ügyvezető Elnökség szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Az Elnök hívja össze az ülést, az ülést megelőzően legalább 8 nappal, írásos meghívóval. Az ülésről és az ott hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. 8./A.11. Az Ügyvezető Elnökség rendszeresen beszámol tevékenységéről az Elnökségnek,valamint a Közgyűlésnek évente egyszer. 9. Az Elnök, az Ügyvezető Alelnök és az Alelnökök 9.1. Az Elnök hatásköre a következő: a) Összehívja az Elnökségi üléseket, az Ügyvezető Elnökség üléseit és a Közgyűlést. 7

8 b) Rendkívüli és halaszthatatlan esetekben döntenek és intézkedik az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a gazdasági ügyeket. c) Az Egyesületet érintő rendkívüli gazdasági döntésekben konzultálnia kell az Ügyvezető Alelnökkel és Kincstárnokkal. d) Gyakorolja a szakmai, pénzügyi irányítást és az Egyesület képviseleti irodája, valamint a munkáltatói jogokat az Ügyvezető Alelnök tekintetében. e) A soron következő elnökségi ülésen döntéseikről tájékoztatják az Ügyvezető Elnökséget Az Elnököt akadályoztatása esetén az Ügyvezető Alelnök helyettesíti Az Egyesület vezető tisztségviselőinek mindenkor gondoskodniuk kell arról, hogy velük szemben az évi II. törvényben foglalt kizáró okok ne álljanak fenn Az Egyesület képviselője az Elnök és az Ügyvezető Alelnök Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Ügyvezető Alelnök úgy gyakorolják a rendelkezési jogot, hogy kettőjük együttes aláírása szükséges Az Elnök és az Ügyvezető Alelnök munkamegosztásának rendjét az Elnökség ügyrendje tartalmazza. 10. Az Ügyvezető Alelnök és Kincstárnok Az Ügyvezető Alelnök hatásköre a következő: a) A testületek ülései közötti időszakban folyamatosan végzi a gazdasági ügyeket és ellenőrzi az Egyesület pénzügyeit. b) Javaslatot tesz az Egyesület éves költségvetésére. c) Az Egyesület testületeinek ülései között ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. d) Gondoskodik az Egyesület céljainak és feladatainak végrehajtásáról. e) Ellátja az Egyesület operatív működésével kapcsolatos feladatokat A Kincstárnok a. félévenként tájékoztatja az Elnökséget az Egyesület pénzügyi helyzetéről és a pénzügyi intézkedésekről, valamint évente beszámol a Közgyűlésnek. b. Az elnökkel egyetértésben pénztárost nevezhet ki a pénztárosi teendők gyakorlati ellátására Az Ügyvezető Alelnököt akadályoztatása esetén az Alelnökök egyike vagy az Elnök helyettesíti (rendelkezése szerint). Az Ügyvezető Alelnök tevékenységének ellátására, tekintettel annak operatív, kizárólagos elfoglaltságot jelentő jellegére, az Egyesület szerződést köthet, amelyben rögzíti annak feltételeit és díjazását. 11. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik. 8

9 11.2. Az Egyesület bevételei a következőkből állnak: a) tagdíjak (rendes és elsőbbségi tagok) b) egyéb szervezetektől és személyektől származó pénzügyi támogatások, hozzájárulások és adományok c) gazdasági vállalkozási tevékenységekből származó bevételek. d) Pályázatokon elnyert pénzügyi források Az Egyesület Elnöke, Ügyvezető Alelnöke és Kincstárnoka jogosult az Egyesület valamennyi könyvébe, számlájába, egyéb vonatkozó aktáiba és feljegyzéseibe történő betekintésre Az Ügyvezető Alelnök és a Kincstárnok gondoskodik az Egyesület tagdíjai határidőre történő beszedéséről, valamint az Egyesület nemzetközi társasági tagdíjainak átutalásáról Az Egyesület tagjai nem jogosultak az Egyesület vagyonába adott hozzájárulásuk, tagdíjuk visszatérítésére Az Egyesület saját kötelezettségeiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítóinak, tagjainak, adományozóinak személyes felelőssége az Egyesület tartozásaiért kizárt A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Az első pénzügyi év az Egyesület működésének első napján kezdődik és ugyanazon év december 31-én végződik Az Egyesület magyar pénznemben vezeti üzleti nyilvántartásait. 12. Az Egyesület hivatalos publikációja Az Egyesület hivatalos lapot alapíthat, ha erre az anyagi és személyi feltételek biztosítva lesznek Az Egyesület az Interneten, önálló honlapján az általa kezdeményezett és/vagy támogatott tevékenység eredményeit, az éves mérlegbeszámoló adatait, közgyűlési határozatokat közzéteszi. 13. A törvényességi felügyelet Az Egyesület működésének jogi felügyeletét az ügyészség látja el. 14. Az Egyesület megszűnése 9

10 14.1 Az Egyesület 14.2 a) és c) pontja szerinti megszüntetése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik Az Egyesület megszűnik, az egyesülési jogról szóló évi II. tv. (Etv.) VIII. fejezetére tekintettel, azaz: a) a Közgyűlés döntése alapján feloszlással, b) bíróság általi feloszlatással, c) más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel, d) megszűnésének bíróság által történő megállapításával Megszűnés esetén az Egyesület vagyonáról a hitelezők kielégítése után a Közgyűlés dönt. A 14.2 b) és d) esetében, ha az Egyesület vagyonának sorsáról a Közgyűlés nem döntene, úgy a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. (Etv. 21. ) 14.4 Az Egyesület tartozásaiért a tagok nem tartoznak felelősséggel. 15. Záró rendelkezések Jelen Alapszabály 35 példányban készült. Az Egyesület minden egyes tagja az Alapszabály egy (1) példányára jogosult, míg az Egyesület egy (1) példányra jogosult, továbbá egy (1) eredeti példány az Egyesület nyilvántartásba vétele érdekében benyújtásra kerül a Csongrád Megyei Bíróságra. Záradék Az egyesület vezető tisztségviselőit első alkalommal az alakuló közgyűlésen résztvevő tagok választják meg, ezt követően az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. Az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi az alapítók felsorolása a mellékelt jelenléti ív szerint. Budapest, október 9. Utolsómódosítás: i Közgyűlés alkalmából.... Elnök Ügyvezető alelnök 10