MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ÖKOSZISZTÉMÁK AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA
|
|
- Karola Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ÖKOSZISZTÉMÁK AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA
2 BIOSZFÉRA A TÉRNEK AZT AZ ELEMÉT, MELYBEN AZ ÉLET TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT LEHETSÉGES BIOSZFÉRÁNAK NEVEZZÜK. RÉSZEI: ATMOSZFÉRA (levegő) HIDROSZFÉRA (víz) PEDOSZFÉRA (talaj)
3 BIOSZFÉRA TÉRBELI KITERJEDÉSE
4 BIOSZFÉRA EGYENSÚLYI HELYZETÉT AZ ANYAGOK ÉS AZ ENERGIA HATALMAS BIOGEOKÉMIAI MOZGÁSA TARTJA FENN EZ A MOZGÁS ZÁRT KÖRFOLYAMAT! ENNEK MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE EGYBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM KULCSKÉRDÉSE
5 ÖKOSZISZTÉMÁK AZOKAT A BIOSZFÉRÁT ALKOTÓ ÖKOLÓGIAI ALRENDSZEREKET, MELYEKNEK EGYMÁSTÓL JÓL ELKÜLÍTHETŐ SAJÁTOS JELLEGÉT A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ALAKÍTOTTÁK KI ÖKOSZISZTÉMÁKNAK NEVEZZÜK (PÉLDÁUL: ERDŐ, RÉT, LEGELŐ, TÓ, STB.)
6 ÖKOSZISZTÉMÁK
7 ÖKOSZISZTÉMÁK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK BIOTÓP, VAGY ÉLETTELEN (ABIOTIKUS) NAPSUGÁRZÁS (ENERGIA, FÉNY, UV ÉS KOZMIKUS SUGÁRZÁS, STB) VÍZ (FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI, CSAPADÉK, STB) LEVEGŐ (KLIMATIKUS TÉNYEZŐK, STB) TALAJ, DOMBORZAT (FÖLDRAJZI HELYZET, KITETTSÉG, TALAJFAJTÁK, STB) BIOCÖNÓZIS, VAGY ÉLŐ (BIOTIKUS) ÉLŐLÉNYEK FAJTÁI, KÖZÖSSÉGE ÉS ÖSSZESSÉGE ÉLŐLÉNYEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA
8 ÖKOSZISZTÉMÁK ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK LEGINKÁBB A BENNÜK LEZAJLÓ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIVEL JELLEMEZHETŐK ENNEK AZ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁSNAK MEGJELENÉSI FORMÁJA AZ ÚGYNEVEZETT TÁPLÁLÉK LÁNC
9 ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC AZ ANYAG- ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖBB SZINTEN ZAJLÓ BIOLÓGIAI FORMÁJA TROFIKUS SZINTEK: PRODUCENSEK (TERMELŐK) KONZUMENSEK (FOGYASZTÓK) CSÚCSRAGADOZÓ REKUPERÁLÓK (VISSZAFORGATÓK) JELLEMZŐ: ZÁRT KÖRFOLYAMAT
10 Általános ábrázolása ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
11 Fenyőerdő biocönózisa ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
12 Táplálék lánc tölgyes erdőben ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
13 A kultúr ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC ökoszisztémában az ember veszi át a csúcsragadozó szerepét
14 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
15 Globális vízkörforgás egyszerűsített ábrája (milliárd m 3 ) AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
16 Vízkészletek AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
17 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Víz körforgása
18 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Karbon ciklus
19 AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
20 Egyszerűsített alapösszefüggések Az erdő és a faanyag széntároló és CO 2 csökkentő KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG
21 AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA CSAK ANTROPOGÉN (EMBERI) HATÁSRA JÖN LÉTRE TÁRSADALMI IGÉNYT ELÉGÍT KI ENERGIA FELHASZNÁLÁST IGÉNYEL NYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK ÉS ENERGI LÉP KI A RENDSZERBŐL A KILÉPŐ ANYAGOK ÉS ENERGIA A KÖRNYEZETET SZENNYEZIK, TERHELIK
22 ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM (NYITOTT) Faanyag egyszerűsített nyitott társadalmi mozgása
23 Faanyag egyszerűsített elméletileg zárt társadalmi mozgása a ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM (ELMÉLETILEG ZÁRHATÓ) fagazdaságban
24 A faanyag társadalmi mozgása elvileg zárttá tehető (komplex faanyag hasznosítás) A FAANYAG KÖRFORGÁSA (EGYSZERŰSÍTETT DEMO ÁBRA)
25 A hazai papír csomagolóanyag áram csaknem teljesen zárt PAPÍR CSOMAGOLÓANYAG FOLYAMATÁBRA (MAGYAR)
26 FAANYAG FOLYAMATÁBRA (NÉMET) Német fagazdaság faanyagárama (Adatok: millió m 3 faipar = zöld papíripar = sárga)
27 ELŐZMÉNYEK TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS Rachel Carson: Néma tavasz c. könyve 1962 Római Klub: A növekedés határai 1972, Meadows-féle világmodell. (Nulla növekedés?) ENSZ (un. Brundtland) bizottság jelentése Közös jövőnk címen 1987, melyben meghatározzák a fenntartható fejlődés fogalmát Rio-i ENSZ világ konferencia 1992 Agenda 21 c. dokumentuma, melyben elfogadják a fenntartható fejlődés alapelveit, célkitűzéseit és programot hirdetnek a megvalósítás érdekében
28 Római Klub Maedows féle világmodell katasztrófa változata FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK
29 ELŐZMÉNYEK Római Klub Maedows féle világmodell nulla növekedés változata
30 ELŐZMÉNYEK A második környezetvédelmi világkonferencián, Rio de Janeiróban, 1992-ben 178 ország értett egyet annak szükségességében, hogy a fenntarthatóság jelenjék meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában és tevékenységében. Ez az Agenda 21 című nyilatkozatban került rögzítésre. Ennek alapján számos ország, illetve az Európai Unió és Magyarország is elkészítette a saját, személyre szabott programját.
31 ELŐZMÉNYEK Magyar jogszabályban először az évi LIII. törvényben (mely a környezet védelmének általános szabályairól szól) szerepel a fenntartható fejlődés: 1. (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Majd az 1997-től 2002-ig tartó időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programba (NKP) került be a Rio-i vállalás.
32 FOGDLOM MEGHATÁROZÁS A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ bizottsági jelentés Közös jövőnk 1987) A fenntartható fejlődés a társadalmi létminőség folytonos megvalósulása, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. (Herman Daly)
33 ALAPELV TÖMÖREN A fenntarthatóság célja: a folytonos szociális jobblét biztosítása. Ennek elérésében a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel
34 ALAPELVEK RÉSZLETESEN Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A föld eltartó képességének keretein belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni
35 CÉLKITŰZÉSEI (egyszerűsítve): kimerülő erőforrások igénybevételének csökkentése szennyezőanyag kibocsátás csökkentése gazdasági növekedés
36 Utak a fenntarthatósághoz A fenntarthatóságról, a fenntarthatósághoz vezető utakról sokan, sokféleképpen vélekednek. A legfőbb vélemények alapján a fenntartható fejlődés: a fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható a környezetminőségen keresztül biztosítja az ember létminőségét az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg csak paradigmaváltáson keresztül valósítható meg
37 Vélemények A fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható Ez a törekvés azon a reményen alapul, hogyha sikerül létrehozunk egy erős gazdaságot, mely segítségével a humán és ökológiai problémáinkat megoldjuk. Ez a remény csalóka, mert problémáinkat éppen annak a gazdaságnak a működése teremti meg, amely hasznainak maximálása érdekében félreteszi a szociális és környezeti szempontokat. E véleménnyel úgy állítja be a dolgokat, mintha a gazdaság tartaná fenn a környezeti erőforrásokat, s nem fordítva. Feltételezi az ember képes uralni a természetet. A gazdaság ekkor céllá lép elő, pedig csak eszköz a társadalmi jólét kielégítéséhez. A társadalmi jólétet a gazdasági növekedéssel azonosító megközelítés népszerű, mert az emberek legtöbbje a világot anyagi javakban méri.
38 Vélemények a környezet minőségén keresztül biztosítható Nagyon sokan úgy gondolják, hogy jó úton haladunk, csupán a környezet elszennyezése által a környezet minőségének csökkenése fenyegeti előrehaladásunkat. Ez a szemlélet a fenntartható fejlődést hajlamos azonosítani a környezetvédelemmel, és a problémák megoldásához elegendőn, ha a gazdaság környezeti teljesítményét kijavítjuk. Azokra a megoldásokra helyezi a hangsúlyt, ahol a környezeti problémák megoldásán keresztül a gazdaság is nyer, illetve a környezet minősége is javul. Ez a jól ismert win-win (kétszer nyerni) megközelítés. (Sajnos azonban nem minden probléma oldható meg ilyen alapon, a módszer ellenzői azt állítják, hogy könnyű leszedni a fáról az alacsonyan csüngő gyümölcsöket, de ki fogja leszüretelni a fa tetejét?)
39 Vélemények az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli E nézet abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy elegendő Bolygónk egy hányadával fenntartható módon bánni, míg a maradék részén megengedhető a nem fenntartható erőforrás használat, feltételezve, hogy a rossz erőforrás-használatot lehet, jóval kompenzálni. (Az osztozkodás a természetvédelmi területek, rezervátumok kijelölésével már megkezdődött.) A valóságban azonban, mivel a problémák egy rendszert alkotnak, nem vagyunk képesek izolálni a természet és az ember harmóniájának szigeteit, a globális problémáktól azok is szenvednek, akik semmit nem tettek azok létrejöttéért. A fenntarthatóság ezen megközelítése úgy véli, hogy az emberi tudás, technikai ismeretek bővítésével bőségesen tágítható az ökológiai rendszerek eltartó-képessége.
40 Vélemények a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg A világon megtermelt javak bőségesen elegendőek lennének ahhoz, hogy mindenki szükségletét kielégítsék, sőt, ha csak a tényleges szükségleteket kellene kielégíteni, és nem a mértéktelen fogyasztást, a jelenleg igénybevett természeti erőforrások több mint 40%-át megtakaríthatnánk. Nagy kérdés azonban, hogy a fejlett országok népessége hajlandó lenne-e megváltoztatni fogyasztási szokásait? Az a nézet, hogy a szegények is részesedjenek a fejlődés áldásaiból, igen népszerű, de ha ez a gazdagok fogyasztási szokásaival jár együtt, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a harmadik világ meginduló fejlődése csak tovább terheli a környezetet, mind annak minőségét, mind pedig erőforrásait, amint az már látszik is.
41 Vélemények csak paradigma váltáson keresztül valósítható meg Ebben a felfogásban a fenntartható fejlődés egy új paradigma, amely átfogó és radikális változtatásokat követel. Nemcsak új termelői, de új fogyasztói mintázatokra is szükség van, ezzel alapvetően támadja a fogyasztói társadalmak etikáját. A fenntarthatósághoz vezető (fentebb vázolt) módozatokat együttesen, integráltan kell alkalmazni. A kulturális, morális, etikai megfontolások mellé belép a szubszidiaritás elve, mint a globalizáció ellensúlya. Ennek jegyében a tájban, biogeográfiai területi egységek alapján önszerveződő, önigazgató társadalmi szerveződések lépnek, amelyek a gazdasági, társadalmi szükségszerűségek mentén szerveződnek nagyobb egységekbe.
42 Idézetek Egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amelyben létrejött (A. Einstein) A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát. (E. Fromm) A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. (Mahatma Gandhi)
43 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevétel jelzésére, az alábbi elvek szerint: Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.
44 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom tehát a természethasználat szintjét jelző mutató, mely a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) kiszámításához az embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.
45 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Ábrázolás)
46 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Meghatározás) Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, mekkora hatással bír az emberi életmód a természetre. Legújabb változata szerint hat elemből áll: a területből, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a legelőből, amely az ember által elfogyasztott hús előállításához kell, az erdőterületből, mely a fa-és papírfogyasztást fedezi, a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú tenger, a lakáshoz szükséges földterület és annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti.
47 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók) Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség
48 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók) Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség
49 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Mértéke ban) 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt ez a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató. Mind a hazai mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (Ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.
50 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT
51 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Tíz ország, mely a globális ökolábnyom több mint felét adja (2005 évi világ átlag 2,1 hektár/fő
52 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Biokapacitás és az ökolábnyom régiók szerint 2005
53 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) Ahogyan a GDP egyoldalúan mutatja a gazdaság növekedését, úgy az ökológiai lábnyom is egyoldalúan mutatja az emberiség környezeti hatását. A mutatók ennek ellenére is értékes jelzéseket adnak a fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a magas GDP együtt jár a magas ökológiai deficittel, de az ökológiai deficitet az elmaradott régiók népesség növekedése is fokozhatja.
54 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) A legtöbb ipari régióban a lábnyom jelentős mértékben meghaladja a helyben tényleg rendelkezésre álló területet, ami csak a világkereskedelem révén más régiók eltartó képességének rovására valósulhat meg.
55 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS AZ ÉLŐBOLYGÓ INDEX WWF Élőbolygó jelentés 2008 alapján az élő bolygó index és az ökolábnyom változása
56 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS AZ ÉLŐBOLYGÓ INDEX WWF élőbolygó indexe állatfajok populációjának felmérése alapján készül. A 2008-ban kiadott jelentésük szerint 1970-hez képest 30%-kal csökkent a megfigyelt fajok egyedeinek száma
57 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM VESZÉLYEZTETETT FAJOK A biológusok 5 és 15 millióra becsülik ma a Földön élő fajok, növények, állatok és mikrobák számát. De jelenleg 300,000 növény, 4-8 millió rovar és körülbelül 50,000 gerinces faj ismert az ember előtt. Ma azonban ezen növény- és állatfajok ezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye, az élőhelyek elvesztése, illegális kereskedelem, túlvadászat és -halászat, szennyezések és a klímaváltozás miatt.
58 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTSA KI A SAJÁT ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT ÖKOLÁBNYOM KALKULÁTORRAL
59 JÖVŐ STRATÉGIÁK HIPOTÉZIS: A környezet minőségi romlása, és a társadalmi belső feszültségek, azaz a globális humán és ökológiai krízis, oly mértékben fokozódik, hogy azok visszahatásai az emberi társadalom belátható időn belüli pusztulásához vezetnek. A VÁLTOZAT: Ma már túlléptük azt a határt, ahol a folyamat javítható. B VÁLTOZAT: Ma még nem léptük túl azt a határt, ahonnan a folyamat már nem javítható.
60 JÖVŐ STRATÉGIÁK A 1 változat: Katasztrófa forgatókönyv következtetése: Kár lenne tehát fékezni a jelenlegi növekedést, megfosztani a jelen generációit attól, hogy kiélvezze az elért fejlődést. A 2 változat: Kényszerpálya forgatókönyv következtetése: Az emberiséget csak valami totális megrázkódtatás térítheti el a jelenlegi fejlődés útjáról. Az összeomlás fogja kikényszeríteni a fenntarthatóság irányába tett igazi változtatásokat.
61 JÖVŐ STRATÉGIÁK B 1 változat: Techno-optimista forgatókönyv következtetése: Az emberiség eddig a tudomány és technika segítségével, mindig úrrá tudott lenni a problémákon. Minden esélye megvan annak, hogy növekvő ismereteink választ adnak majd a társadalmi és környezeti problémák kezelésére. B 2 változat: Fenntartható társadalom forgatókönyv következtetése: Ma még önként, tudatosan változtathatunk jelenlegi felfogásunkon (fejlődési nézeteinken, fogyasztási szokásainkon) s így legyőzhetjük a globális humán és ökológiai krízis végzetes következményeit.
62 JÖVŐ STRATÉGIÁK A világ országainak jelentős része már döntött a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett (Rio-i ENSZ világkonferencia 1992) A kialakított stratégiák (emisszió csökkentés, megújuló energiák fokozása) techno-optimista jellegűek A zöld mozgalmak egyre erősebben követelik azonban a paradigma váltáson alapuló, fogyasztási szokásokat megváltoztató stratégiákat
63 (Nemzeti stratégiánk) Magyarország saját stratégiáját először 2007-ben (Rio után 15 évvel) az első Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg. Ezalatt a 15 év alatt Magyarország fejlődését olyan, egymással nem összehangolt programok, fejlesztési tervek és projektek irányították, amelyek jelentősen korlátozták a hatékonyságot a fenntartható fejlődés alapelvei és megközelítési módjai szempontjából (Idézet az OECD 2008 évi Fenntartható fejlődés Magyarországon című környezetpolitikai teljesítmény értékeléséből)
64 (A stratégiák tervezett eredményei) Az ökolábnyom remélt változása az időben
65 (A stratégiák tervezett eredményei) A népesség várható változása
66 (A stratégiák tervezett eredményei) A fenntartható fejlődés várható változása az időben (szemléltető ábra) FENNTARTHATÓSÁG = IPAROSODÁS 2 = RIO 1992 AGENDA 21 JÖVŐ
67 ÉS AZ ERŐFORRÁSOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN A JÖVŐ NYERSANYAGA MEGÚJÍTHATÓ ÉS BŐVÍTHETŐ ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZIK EZEK: Állati (zoomassza) és növényi (fitomassza ezen belül a fásszárú növények: dendromassza) anyagok
68 KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN A CSOMAGOLÓ ALAPANYAGOK KÖZÜL EGYEDÜL A FA ÉS KÖZVETVE A PAPÍR FELEL MEG AZ ELÖBBI KÖVETELMÉNYNEK, MERT EZEK AZ ANYAGOK MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK
69 KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN Faalapanyag esetében: Növekvő fatermesztés Fakitermelés növelése (ökológiai kockázatfelmérés) Új erdők telepítése (területhasznosítás, pénzügyi támogatás) Erdei apadék hasznosítása (technológiai és logisztikai rendszerek)
70 KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN Faalapanyag esetében: Növekvő fahasznosítás Értéknövelt fahasznosítás (fahasznosítás magasabb értéken) Fahulladékok növekvő hasznosítása (forgács- és MDF lapgyártásban) A fa csomagoló termékek élettartamának növelése (konstruktív faanyagvédelem) Elhasznált fa csomagoló termékek újrahasznosítása (recycling) A fahasznosítás hierarchiájának jogi leszabályozása (elsődleges az anyagában történő hasznosítás, míg másodlagos az energia célú égetés lehetőleg az életciklus végén)
71 KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN A növekvő fatermelés és fahasznosítás ökológiai indoklása tíz tételben 1. A helyes erdőgazdálkodás a természetet szolgálja. 2. Az erdő és a faanyag széntároló. Az értelmes fahasználat az atmoszféra CO 2 növekedését korlátozni képes. 3. Az erdő egy önregeneráló rendszer, a fa pedig egy igen jelentős és folyton megújítható nyersanyag forrás. 4. Az erdő a fa termelésén kívül még számos más ökológiailag is hasznos és fontos funkciót tölt be. 5. A faanyag megtermelése az erdőn messzemenően környezetbarát. 6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldalúbban használható nyersanyag. 7. A fa az egyik legjelentősebb és folyton megújítható energia forrás. 8. A fa termesztése és a fatermékek gyártása kevésbé energia igényes és hulladék szegény. 9. A fatermékek használata energia takarékos és csökkenti a környezet terhelését. 10. A faanyag és a fatermékek biológiailag lebomlanak és így zárható az anyagok természetes körforgása.
72 KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) VÉGE A II. RÉSZNEK
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenAz ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:
Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.
Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenA foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenELSŐ RÉSZ: általános alapok ŐKOLÓGIAI ALAPISMERETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEVEGŐTAISZTASÁGVÉDELEM
KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN ELSŐ RÉSZ: általános alapok ŐKOLÓGIAI ALAPISMERETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEVEGŐTAISZTASÁGVÉDELEM ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ÖKOSZISZTÉMÁK AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
RészletesebbenAz Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenAz Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem
Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenA Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata
Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Fenntarthatóság hatásterület Besenyei Mónika Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FENNTARTHATÓSÁG HATÁSTERÜLET
RészletesebbenKörnyezet szennyezés Hulladékgazdálkodás
Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben
RészletesebbenMegjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához
Megjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához A teremtett világ védelme Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? GTTSz Zöld Áramlat Alapítvány 2018. XI. 20. Dr. Biczó
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenAz FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság
Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenMinél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt
Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenKarbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8.
Karbon lábnyom dr. Biczó Imre László Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA Eger, 2012. március 8. 1 Karbon lábnyom Gazdasági / környezeti indikátorok szerepe, célja Amikor a GDP
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenAz ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenJövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.
Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenAz európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia
Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenNemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások
Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék
RészletesebbenAz Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése
Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:
RészletesebbenKörnyezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő
Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenGlobális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenA modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása
A modern múlt m - étkezésünk fenntarthatóságáé áért PROJEKTINDÍTÓ NAP A projekt bemutatása ELŐZMÉNYEK A TÁJT A VÁROSOMV A VÁROSODV A HELY SZELLEME KONFERENCIÁK Környezeti kultúra kulturális lis környezet
RészletesebbenA Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:
ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni
RészletesebbenBrundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a
Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék
RészletesebbenA fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.
A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás Tatabánya, 2015. december 11. Klímaváltozás, alkalmazkodás, fenntartható fejlődés kapcsolata Fenntartható fejlődés fogalma Nemzeti Fenntartható
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 3. előadás Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Fenntartható fejlődés környezetvédelem Környezeti probléma+ gazdasági probléma+ szociális probléma
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_GNF1106-K4) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás
kutatási terület: fenntartható erőforrás-gazdálkodás autonóm közösségek - fenntartható rendszerek Környezetgazdálkodás dr. Munkácsy Béla Attila PhD adjunktus Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy.bela@ttk.elte.hu
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenKörnyezettechnológia
Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
RészletesebbenA környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata középiskolákban. Vancsik Anna Viktória (L30NS0) 2015
A környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata középiskolákban Vancsik Anna Viktória (L30NS0) 2015 A környezeti nevelés története 20. század derekán megjelentek az első környezetvédő szervezetek UNESCO
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai
Az erdőirtás, mint globális probléma Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenAGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07
AGENDA 21, Jövőbarát Energia MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 A föld lakóinak a száma több 6 Md fő ez 2Md lakás (fűtés hűtés) 8 m fő nagyváros 1992 ben 2 db 2001 ben 25 db 2008 ban 30 db Édesvíz fogyasztás
RészletesebbenBEVEZETÉS: Eltartóképesség a növekedés határai
BEVEZETÉS: Eltartóképesség a növekedés határai Hány embert tud eltartani a Föld? És Magyarország? Ki lehet ezt számítani? Hogyan? Mi az eredmény? Lehet egy kicsivel több? Mit tehetnénk, hogy lehessen?
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
Részletesebben