A rozsnyói Szent Anna-kép a művészettörténeti szakirodalomban
|
|
|
- Anna Eszter Fodorné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 K ö z l e m é n y e k A rozsnyói Szent Anna-kép a művészettörténeti szakirodalomban A középkori magyarországi bányászat kevés művészi ábrázolása közül kiemelkedik a rozsnyói (ma Rožňava, Szlovákia) székesegyházban őrzött Szent Anna harmadmagával (Mettertia, Metercia) című táblakép. A jeles műtárgy szakmai vonatkozásainak részletes ismertetését Batta István rozsnyói bányamérnök a Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat évi számának oldalán tette közzé Középkori bányászatunk és kohászatunk a Metercián címmel. Az értékes, sok fontos kérdést felvető és tisztázó tanulmány minikönyv és később színes képekkel illusztrált önálló kiadvány formájában is megjelent, sőt szlovákul is olvasható a Szlovák Bányászati Múzeum (Selmecbánya Banská Štiavnica) évkönyvének XIV. kötetében (1989). Itt jegyezzük meg, hogy azóta a jeles műtárgyról Anna Svetková lőcsei festőművész-restaurátor az eredetivel mindenben egyező nagyszerű másolatát készített a Rozsnyói Bányászati Múzeum megbízásából ben, s a kópia hamarosan a múzeum egyik legnagyobb látványosságává, büszkeségévé vált. A munka annyira jól sikerült, hogy egy anekdota szerint amikor a rozsnyói egyházi vezetők együtt látták a régi és az új művet, az utóbbit vélték a sajátjuknak Említést érdemel még, hogy a képre a külföldi kutatás is felfigyelt: szerepel például Helmut Wilsdorf: Montanwesen. Eine Kulturgeschichte (Leipzig, 1987) című könyvében, Rainer Slotta, a Deutsches Bergbaumuseum (Bochum) igazgatója pedig a Der Anschnitt című bányászattörténeti folyóirat egyik évi számában mutatta be színes műmelléklet kíséretében. Batta István munkájának megírásához felhasználta a festmény addig megjelent szinte teljes magyar és szlovák irodalmát, de ab- 75
2 ból érthető okokból elsősorban a bányászati-kohászati szempontból fontos megállapításokat emelte ki, míg a művészettörténeti elemzésre, bemutatásra kevesebb figyelmet szentelt. Ezért a téma iránt érdeklődők számára bizonyára nem lesz haszontalan, ha az alábbiakban közöljük a rozsnyói Szent Anna-kép két legjobb műelemzését. (A festmény reprodukciója e számunk borítólapján látható.) (A szerkesztő.) 1. Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Bp old. (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének Dolgozatai 77.) Szent Anna harmadmagával. A székesegyháznak régi művészetünk szempontjából legértékesebb emléke a Szt. Annát harmadmagával ábrázoló, deszkára festett képe. Mérete: 170 cm magas, 125 c, széles. Jelzése L. A. és 1513 évszám. A legutóbbi restaurálásig XVIII. sz.-i, copf stílusú keretbe volt foglalva, melyet azonban most egyszerű fakeret helyettesít, és ez a kép szépségeit jobban kiemeli. Eredetileg a mai Szt. Néti kápolnában volt elhelyezve, honnan 1836-ban vitték át a sekrestyébe. Itt hosszú ideig őrizték, de a nedvesség kikezdte, ezért gondos kezek a templomban a szentély baloldalán helyezték el. Felmerül a kérdés: szárnyasoltár töredékkel vagy önálló táblaképpel állunk-e szemben? Divald és Genthon szerint nem szárnyasoltár része. Viszont Rupp Jakab mint szárnyasoltár részét említi, melyen egykor Szt. Annán kívül Szűz Mária és Krisztus képe is helyet foglalt. A bányászatot ábrázoló tájképi háttér szól leginkább amellett, hogy önálló fogadalmi képnek készült, melyet a bányászok ajánlottak fel a templom számára. A keresztény ikonográfiának kedvelt témája a Mettertia, azaz Szt. Anna harmadmagával. Az ilyen, Szt. Annát, Szűz Máriát és a kis Jézust együtt ábrázoló képek 1350 körül jelennek meg először. Természetszerű folyománya ez a szeplőtelen fogantatás dogmája kihirdetésének, mely a figyelmet a Szent Szűz édesanyja, Anna felé irányította. A művészek sokféle változatban ábrázolták a jelenetet. A leggyakoriabbak a következők. Szt. Anna, mint matróna tartja térdein Szűz Máriát és Jézust álló vagy ülő helyzetben, mindkettőjüket kis gyermek alakjában. Előfordul, hogy Szűz Má- 76
3 ria anyja karján ül, térdén a kis Jézust tartva álló helyzetben. Máskor Szűz Mária a Jézuskát tartó Szt. Anna mellett áll. Később a két alakot egymás mellé ültetik és közéjük helyezik el a kis Jézust. Ugyancsak késői séma, mikor Szt. Anna magas széken ül s Szűz Máriát a kis Jézussal a lába előtti zsámolyon helyezik el. Hazánkban ezen ikonográfiai típusok közül azokat kedvelték, ahol mindhárom alak mint egyformán fontos személy szerepel. Ezt figyelhetjük meg a rozsnyói Mettertia képen is. A mester a három alakot középen helyezi el. Jobbról Szűz Mária ül, térdén áll a kis Jézus, amint a balról ülő Szt. Anna felé hajlik. Szt. Anna a kis Jézus kezeit fogja. Jézus visszatekint anyjára; a két alakot ez a mozdulat köti össze. A kép középterében balról Szt. Anna mögött fa látszik, lombjai között zenélő angyalokkal, akik lanton játszanak, harsonáznak. A kép fő érdekessége a bányaművelés különböző mozzanatait ábrázoló háttér. Gazdag mesélőkedv mutatkozik itt. Meg. A művész a Rozsnyótól délnyugatra elterülő bányaoldalt ábrázolja, hol ekkor még élénk bányászati tevékenység folyt. Genreszerű * alakokkal hinti tele a hegyoldalt. A hegy tetején, a tárnanyílások körül 14 alakot figyelhetünk meg, amint serényen tevékenykednek. Egyesek a tárnákba ereszkednek le, mások az ércet hozzák fel a napvilágra. Laza lombú fák jelzik az erdőt. Lent a hegy lábánál egy paraszt ökrös szekeret hajt, a kibányászott ércet viszi a kohóba, melyet a középtér baloldalán ábrázolt a mester. Még egy szekeret láthatunk a képen, a két szent asszony feje közti kivágásban. Ezt két ló, egy fekete és egy fehér húzza, a kocsis az egyiknek hátán ül. Egyszerű sátortető alatt izzik a kohóban az érc, két ember dolgozik körülötte. A földön vödör, talyiga, szerszámok láthatók. A háttér messze viszi a szemet. Bástyaszerű, őrtoronyban végződő fal mögött folyó kanyarog, rajta bevont vitorlájú hajók horgonyoznak. Itt a mester már nem ragaszkodott a táj leírásánál a hitelességhez, hanem fantáziája kiszínezte azt. A szelíden folydogáló Sajót szélesen hömpölygő folyammá növeszti. Rozsnyón láthatta azonban az őrtoronnyal ellátott várfalat. Ekkor még teljes fényében állott a Bakócz Tamástól * genreszerű: zsánerszerű (jellegzetes). (A szerkesztő.) 77
4 1490-ben átalakított kastély. Vagy talán a városfal egy részét festette itt le. Fent a felhők között megjelenik az Atyaisten fél alakja koronával, glóriával, kezében jogart és országalmát tart. Szt. Istvánra emlékeztet. Feljebb a Szentlélek lebeg galamb képében. A színezésben a vörös és kék uralkodik. Élesen kiválik Szt. Anna fehér fejkendője és ruhaujja. A barnás árnyalatba menő, sötétzöld tónusú hátteret a fán játszadozó puttószerű angyalok testszíne és a felhők között megjelenő Atyaisten vörös palástja élénkíti. A kép mesterére nézve az L. A. signatura nem ad bővebb felvilágosítást. Forrásainkban sem találkozunk ilyen kezdőbetűjű mesternévvel. A XVI. Században egy mesternévvel találkozunk a városi számadási könyvekben ben említenek egy Menyhért nevű festőt, kinek táblakép festésért 25 dénárt fizettek. (Item dem Melchor Moler vor dye Tafel tzum Sager tzum malem.) A bányavárosok művészete a XVI. század elején az ú. n. dunai iskolával tart rokonságot. A kor legkiválóbb magyar festőszobrásza, M. S. mester 1506-ban készíti a selmecbányai Szt. Katalin templom főoltárát. A kiváló művészegyéniség hatása bizonyára elhatározóan befolyásolta a bányavárosok festészetét. Erről azonban teljes képet az emlékek szórványos volta miatt nem alkothatunk. A Mettertia kép festője M. S. mester köréhez tartozott, kinek későgótikus-barokkos és a dunai iskolát idéző stílusa megkapta a rozsnyói művészt is. Mária fejtartásban és arctípusban erősen hasonlít M. S. mester Jézus születésének (Hontszentantal, plébániatemplom) gyermekét imádó Szent Szűz típusához. A formák azonban itt elnagyoltak, nem játszadozik az ajkak körül az a finom, olaszos mosoly, mint M. S. mesternél. A szemek sem olyan kifejezőek. Egyénibb a felfogás Szent Anna komor, öreg arcán. A művész fény- és árnykezeléssel mintázza ki az arcformákat, s a kifejezésben is jó karakterfejet ad. Szt. Anna, szinte nem törődve a feléje hajló kis Jézussal, elmerengve a távolba tekint, mintha féltené a játszadozó Gyermek sorsát. Ez az arc az egyetlen komor folt a derűt árasztó képben. A kis Jézus alakja ismét M. S. mestert juttatja eszünkbe. Rokon a Királyok imádásának (Lille, Palais des Beaux-Arts) Jézusával. Különösen az Anyára visszatekintő Gyermek fejmozdulata azonos. L. A. mester azonban, ellentétben M. S. 78
5 mester telt, igazi bambino-formáival anatómiailag jól megfigyelt, de kissé öreges testformákat ad. Különösen a karok duzzadó izmain érezzük ezt. Az arcformái sem tükrözik vissza a gondtalan gyermeki bájt. A ruharedők töredezettek, különösen Mária köpenyén. Szt. Anna ruharedőit valószínűleg az egyik restaurálás alkalmával nagyolták el. Szinte gótikus köpenyfigura mindkét alak, a test organikus voltát alig érezzük. Míg az alakokban még későgótikus formaérzés él, az idillikus tájkép a dunai iskola háttereinek lírai légkörét adja. A tájkép staffageszerű * alakjai mozgalmasak, jó megfigyelő képességről tanúskodnak. Éles megfigyelésre vall az is, hogy a mester felismerhetően festette meg a rozsnyói hegyoldalt. A kanyargó folyó ehhez legközelebb fekvő példáját látjuk M. S. mester Mária és Erzsébet találkozásán (Bp. Szépművészeti Múzeum). A gazdag tájképben rejlik a kép igazi értéke, mely a XVI. századi festészetünk legérdekesebb alkotásai közé helyezi. A Mettertia kép mestere valószínűleg rozsnyói születésű volt, vagy legalábbis hosszabb időt töltött a városban. M. S. mester műhelyében tanulhatott, és a rozsnyói bányászok megbízásából készítette e fogadalmi képet. Nem volt kiemelkedő egyéniség, de jó természetlátásával és ügyes ecsetkezelésével felülemelkedik az átlagmesterek színvonalán. 2. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Bp Akadémiai Kiadó, 161. old. Az M S mester műhelyével kapcsolatba hozott Szent Annát harmadmagával ábrázoló rozsnyói tábla sokat szenvedett a későbbi átfestésektől, mai állapota szerint a selmecbányai sorozathoz nem mérhető. Születése idejét a kép baloldalán látható 1513-as évszám határozza meg, ismert a festmény mesterének L A monogramja is. Ügyetlen, merev ecsettel festett, vagy átfestett alakjainál jóval jelentősebb regényes tájháttere. A szent jelenet mögött a művész a várostól délnyugatra fekvő hegyoldalt ábrázolta, a vallásos témát valóságos környezetbe helyezte, e tájháttér más táblá- * staffage (sztaffázs): festményeken a térbeliség érzékeltetésére, a hatás élénkítésére elhelyezett mellékalakok. (A szerkesztő.) 79
6 inkhoz nem hasonlíthatóan a bányaművelés különböző jeleneteivel népesedett be. Fent a hegytetőn gerendákból ácsolt emelőszerkezet, lejjebb jobbra és balra csörlő serényen dolgozó bányamunkásokkal látható, az egyik hasadékban egy férfi vödörrel vizet merít, a hegy alján egy bányász a tárnából csilléjét tolja ki, a hegyek közt vezető úton és a hegy alján lovak, ökrök vontatta szekér halad a képmező baloldalán ábrázolt kohóhoz. Mindez részletes és hiteles képet nyújt az egykori bányaművelés módjairól, gondos és alapos megfigyelőkészségre vall, a szent jelenetet a helyi reális környezetben mutatja be. De köti festőnket a romantikus és idealizált tájábrázolás szokása is, a baloldalon a hegyek alján széles folyó hömpölyög, melyet hátrébb és előrébb is tornyos építmények szegélyeznek, előrébb kőhíd íveli át, partján árbocos hajók vesztegelnek; a Szent Anna mögött emelkedő magas fa ágain zenélő angyalkák jelennek meg. A reális és a fantázia szülte elemek közül a valóságos motívumok uralkodnak; a tábla a vallásos témától függetlenedő tájábrázolás s az önálló életre kelő zsánerfestészet hazai fejlődésének szerényebb kvalitásai mellett is jelentős mérföldköve. 80
Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.
Helyszíni gyakorlat Középkor
Helyszíni gyakorlat Középkor Tárgykód BBN-MŰV-310/c Időpont Csütörtök, 16.00 17.30 Helyszín BTK MUK 6-8 I/110 és terep Oktató Kusler Ágnes (agnes.kusler@gmail.com) A szeminárium két részre tagolódik: a
Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:
Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti
A legenda eltávozott
A legenda eltávozott KOLESÁR GABRIELLA 2011. július 28-án, életének 87. évében elhagyott bennünket Batta István okleveles bányamérnök, a gömöri bányászat jeles személyisége. Pályafutása alatt különféle
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat
Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok
Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok
Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém
Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;
A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.
Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának
Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain
Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának 1906. évi képe Pörge Gergely rajzain A Bódva-parti Szalonna község református templomának mai szentélye eredetileg kerek templomocskaként épült, feltehetőleg
Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval
Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások
HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS
HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Krasznahorka, 2017. május 8-12. A kirándulásunk előkészítő szakaszában a hetedikesek megismerkedtek a Felvidék történelmével, jeles személyiségeivel, népművészeti
ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET
ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET ÓKORI GÖRÖG MÜVÉSZET A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban
Szent Márton ábrázolások játékokon
Szent Márton ábrázolások játékokon Számtalan helyen találkozhatunk Szent Márton-ábrázolásokkal. A Répcelaki Szent István Király Plébánia területén sok játékot, többségében kirakókat találunk, amelyek Szent
Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű
É Ó ű ű Ö Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű É ű ű ű Ü ű É ű Ű Ö ű ű ű Ú Ú É É Ó Ó Ú ű ű É Ú É Ü Ü Ú ű Ú Ó É Ü ű É ű ű ű Ö ű ű ű Ö Ö Ú ű Ü Ú Ö ű Ü ű Ü ű ű Ü Ö ű ű ű Ú Ü Ú Ó ű ű É É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű
Ó Ó ú ú ú ú ú É ú
É Ö É ű ú É Ó É ú ú ú Ó Ó ú ú ú ú ú É ú Ó Ó ú É ú É ú Ó Ö É Ó Ó ú É ú Ö Ó Ó ú ú É É É ú Ó Ó É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú É Ú É Ó Ó ú ú Ó Ó Ö Ö É É É ú É É ú ú É É Ó Ó É Ű ú É Ó Ó Ű Ú ú ú É Ú Ú É Ú Ó Ó Ó É É É
ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű
ű Ö É ű É Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú Ú Ü É É É É ű É Ú É ű É Ó Ö É É ű ű ű É ű Ö Ö ű Ö Ú ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű É ű ű ű Ó Ü É É Ú Ú Ü Ü Ö Ó ű Ü Ü ű ű É Ó Ó ű ű Ü Ö Ó Ö Ü Ü ű
Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú
É Ó Ö É Ü ű ú Ü ÉÚ É ú ú ű ú Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú Ó ú Ü Ü ú ű Ü Ö Ó ú ú ú ú É Ü ú ú Ü Ü Ó Ó É ú ú É É É É Ú Ü Ü ú Ü ú ú É Ő Ő ú É Ó Ó É Ő Ü Ó Ő ú Ó Ó É É ú Ü Ó Ó Ó É ú Ü Ú Ö Ü É ú Ó
Ó Ó É ü É ü ü
É Ó É Ú ü ű ú ú ü ü ü Ó Ó É ü É ü ü Ó ü ü ü É ü ü Ó É É ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü Ó Ó ü ü ü ü ü ü ü É ü ü É ü ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ü ü ü ü ü É Ó ü ü É Ó Ó ü ü ü ü ü É ü ü ü É ü ü ü ü ü Ó Ó ú ü ü ü ü ü ü Ó
ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü
Ö ü ö ő ú ö ü ű ö ö ö ö ő ő ö ő ü ö ö ő ö ö ü ú ö ü ő ő ö ú ő ü ü ü ű ű ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ü ő ő ú ő ú ő ü ü ő ü ő ú ü Ü ő ő ö ő ü ő ü
Javaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Javaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez K é s z í t e t t é k : S e b e s t y é n M o l n á r Á r p á d Plébános K o v á c s M á r k Nagydorogi Értéktár Bizottság ( P. H. ) N a
Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom
Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek
Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.
Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,
Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett
Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.
Tagja vagyok a Restaurátor Kamarának és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének
Derdák Éva festő-restaurátor szakterület: falkép, festmény tagságiszám: F1-142 cím: 1052 Budapest, Párizsi utca 2. telefon: +36 13182835 mobil: +36 302107765 email: derdak.eva@gmail.com Életút: 1955-ben
Szentkirályi Miklós - Gránátalma a szárnyasoltáron
Gránátalma a Bepillantás a középkori oltárépítő műhelybe Amit az olvasni tudóknak az írás, a tanulatlan szemlélőnek ugyanaz a festészet, hogy azok, akik a betűket nem ismerik, legalább nézelődve olvassák
A gótikus szobrászat
A gótikus szobrászat A gótikus szobrászat kezdetének a Chartres-i székesegyház Király kapujának bélletszobrait szoktuk tekinteni. Ezzel veszi kezdetét a monumentális stílus a középkorban. Közvetlen előképe
A Bécsi Arany Biblia
A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,
A n g ya l o k é s e g e r e k
A n g ya l o k é s e g e r e k a Szépművészeti Múzeumban Az angyalok és az egerek nagy barátságban élnek az idők kezdetétől. Mint az barátok között lenni szokott, időnként kisebb szívességeket kérnek egymástól.
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés
Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,
1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)
A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van
szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható
Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)
Pieter Bruegel ben fogadta mesterré az antwerpeni festőcéh
Pieter Bruegel 1525-1569 1551-ben fogadta mesterré az antwerpeni festőcéh Keresztelő János prédikálása 1559 Bp. Szépművészeti Múzeum Gyermekjátékok, 1560 Parasztlakodalom, 1568 PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként
RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként 2014-2015 A restaurálandó tárgy Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas Nemesi testőrként Leltári száma: 60.171. Tulajdonos,
Füzi László. Benes hintázó angyala *
Füzi László Benes hintázó angyala * Kettőezer-tizenöt őszén láttam egy minden addigitól különböző Benes-képet. A képen a szokásos, a Benes-képeken szokásos fóliasátras tájat láttam, a fóliák tartóoszlopai
8/ (VI.30.) RENDELET
8/ 2000. (VI.30.) RENDELET Aggtelek község jelképeiről és azok használatáról Aggtelek Község Önkormányzati Képviselő testületének ( a továbbiakban: képviselő-testület ) 8./ 2000. (VI.30) számú rendelete
GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE.
GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. V ^ \ ALAMELY ORSZÁG vagy ^O ^ város gazdagságára és műveltfóy )J s^ meglehetős biztosságere ^*-r gal következtethetünk magángyűjteményeinek számából
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
ű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó
Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ú Ú Ü É Ü Ü ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó Ö ű Ú É É Ö Ö ű Ó Ö ű Ü Ü Ü Ú É É ő ő ő Ó Ó Ó Ű Ű Ü Ü ő Ü Ö Ó Ö Ó ő Ó ő ő ő ő ű ő ő ű ű É ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő Ö Ö Ö ő Ü Ö ő ő
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
Periférikus látás kísérletek
Periférikus látás kísérletek A látás egyfajta tudattalan, illetve korlátozott tudatosságú, néha reflexszerű feldolgozása a szemünk elé táruló információáradatnak. A szemünk fizikai tulajdonságai révén
Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés
Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,
ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
É Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
Keresztes háborúk, lovagrendek
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb
Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
ú ü ú ü ú
ü Ö É ÓÍ Ó É Ó ú ű Ő ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ú ú ü ü ú ű ű ű ű ü ú ü ü ű ü ú ü ü ü ü ü ú ú ű ü ú ü ü ű ü ú ü ü ü ú ü ü ú ú ű ü ú ü ü ű ü ú ü ü ü ü ü ú ű ű ü ú ü Ű ú ű ü ú ü ü ü ü ü ú ű ű ü ú ü ü ű ü ú
Preraffaelita testvériség XIX. század közepe
Preraffaelita testvériség XIX. század közepe Meghatározása Fiatal angol írók, festők mozgalma a természethűség nevében. Raffaello művészetétől kezdődő akadémizmustól akarták elhatárolni magukat, a Raffaello
ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í
ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í Ü É Ö ü Í Ü Ü ü É Ő Ö ü Ö É É Ő Ü ü ü ü Ö ű Ö ű Ö ú Ó É Ö ü ü ü ü É Ö ű ü ü ü É ü ű Ó Ü ü ü Ü ű ü Ó ű ü É É Ö ű ű Ö ű É Ö ű ű ü Ö ü ü ü ú Ü Ő ü Ö ü Í Ő ű É É É Ö ü ü ü ü Ü É ű Ú Ő
ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú
ö É Ő ü ü ű ö ű ű ö ű ö Í Ó Ö É É Ó É ú ü ü ú ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú ö ö ű ö ű ö ű ú ü ü ö ű ü ö ü ű ű ú ü ö ö ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ö
ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö
ö ó ó Ü É Ö Ö ó ó ü ü Ó ó ó ü ő ő ü ő ő ó ő ó ó ő ó ó ő ó ó Ó ü ő ó ó ó ő ó ű ő ö ü ö ü ü ő ó ű ű ő ö ö ó ó ó Ö É Ó ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö
É ó Í É
É Ó É É É Í ő É É ó Í É ó ú ú ó ö ű ő í ó ó í ü ű í Í ő ú í í ő ő ó ő ö ó ó ő ó ő ő ö ó ő ó ö ö ö ő ö ó ö ő ő í ó í í ő ó ú ó í ő ű ö ő Í ő ő ó ö ü ö ő ó ő ó ő ő ő ó ó ű ö í ő ö ö ö ő í ö ó ö ö ő í ü ú
ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö
ú ö ü ű í ü ö í ü í É É É Ő í ü ö ü ü í ü É ö í í í ü ö ö ű ö ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í
É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í
Í É Í É ö ü í í ö ö Í ö í í í í ű ü ö í Í É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í Ő Í Í ö ü í í ö Í ö Í í í í í í í í í í ű ü ö í í í ö Í ü í í ö ö Í ü ö ü É ú í ű ü ö í í Í É ö ú ü í Í í ö ö Í ö ö ö ü ü ú ű ü
AHOL AZ ÉLMÉNY AZ UTAZÁSSAL KEZDŐDIK. TERMÉSZET, KULTÚRA ÉS TECHNIKA EGYEDÜLÁLLÓ ÉLMÉNYEK EGY HELYEN.
HU AHOL AZ ÉLMÉNY AZ UTAZÁSSAL KEZDŐDIK. TERMÉSZET, KULTÚRA ÉS TECHNIKA EGYEDÜLÁLLÓ ÉLMÉNYEK EGY HELYEN. LENYŰGÖZŐ LÁTVÁNY ÉS FELEJTHETETLEN ÉLMÉNYEK PÁRATLAN SZÉPSÉGŰ TÁJON Salzkammergut térségben a WolfgangseeSchifffahrt
ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű
Ü É ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű Ö Ü Ú ű Ü Ö É Ü Ü ű ű ű ű ű ű É É ű É Ó É Ü ű Ó É É É Ő űű ű Ö ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü É ű ű ű ű Ú É É ű ű Ü É Ü ű ű ű Ü ű ű
Í ü í í í ü ű ű í ü í ü ü ű ü í ü í ű ü ü ű Ö ü ű ü í í ü í í ű ü ű í í ű ü í ü í í ü ü í ü Ú í ü í í í ű ű í ű í í í ü í í í í í ü í í ü í í í í ü í í í ü í í ü í ü ü ü ü Ó ü í ü í ü ü ü í ű í í ü ű
Munkácsy emlékezete Csabán
Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,
í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö
É ó É ó ö ö í ö ó ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ö ö ö í ó ö í ó ó ó ó ó ö ö í ö í ö í ű ű ö ú ö ö ú ö ö ö ö í ó ó ó ö ö í Í ó ö ö ö ö Í Ü í í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö
ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í
ú ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í ü ú ú ú ú ú í ú ü Ó ü ü ü ü Í Í í ü ü ü ü ü ü É í ü ü ú Í í ü í í í ü ü í í ú ü í ü í í í ú ú í ü ü ü ü í í í ű ü í í É É í í í í Ü í í ú
ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö
ö ö ü ü ö ö ü ü ü ö Í ö ö í ü í ü ü Í í ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö ö í ü ü ü ü ö ü ü ö ö ö ü Ó ö ö ü í ö ö Ó ö ö ö ö ü ö ö ü ü í ö ü ü ö ö É ü ü ü í ü ö Í ö ü í ö ü í ö ö ö í ü
ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű
ö ü ö Ö ü ü í ö ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű ü ö ü ö ö í ü ö ö ü í ö í ü ü ü ú ö ü ü ü ű í í ü ü ö Ö ü í ö ü ö Ö ü ö ö ű ö ö Ö ü ö ö Ö ü í í í Ü ö í
ő ü ó í í í ő ó Ó í
ő ü É Ö É Ü É í í í ó Ö ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ó Ö ő ű Ó ő ó ű ő ü ő ő í í í ő í í í í í í ő ü ő ó ü í í ő ó Ö ó ú ő ő ő É í ü ó ő ő ő ü ó í í í ő ó Ó í Ö ő ü ő ó í í ó í ő ő ő ó ő ő ü ó í í ó Í í ő ó ő