DOGGER RÉTEGEK A VILLÁNYI-HEGYSÉGBEN

Átírás

1 DOGGER RÉTEGEK A VILLÁNYI-HEGYSÉGBEN KASZAP ANDRÁS (VIII. XVI. táblával) Összefoglalás. Az öt egymás mellé sorakozó pkkelyből felépített Vllány-hegység nyugat részén, Sklós környékén, a Csukma-hegy dél letőén dogger rétegek kerültek felszínre. A bath emeletet Echnodermata törmelékekből álló breccsa képvsel. Húsvörös-lla agyag, lmontgumós agyag és lmontos, agyagos mészkő a vllány klasszkus ammonteszes réteggel egyenértékű. A lmontos-agyagos mészkő gazdag Ammontesfaunát tartalmaz, amelynek a vllány faunával való összehasonlító vzsgálata alapán megállapítható, hogy mnd a vllány, mnt az úonnan feltárt Sklós környék Ammontesfaunát tartalmazó rétegek kora bath-kallov. Történet áttekntés A Vllány-hegység dogger rétege régóta smert gazdag faunáa alapán rodalmlag többszörösen smertetve vannak. Lenz 872-ben az egyébként nagyvonalú leírásban () 3 fat említ a vllány ammonteszes rétegekből. Pár évvel később H of mann vzsgálta, főként hegységszerkezet tekntetben, az tten földtan képződményeket. Rövd közleményében (2) megállapította a hegység pkkelyes szerkezetét. A Magyar ÁUam Földtan Intézet gyűteményanyagából, a hegység dogger rétegeből származó több kövületet meghatározott és ezek alapán azok rétegtan besorolását s megkísérelte.. H о f m a n n nem publkált faunafelsorolását évtzedek múltán P á f y közölte (3, 54). Pár évvel később Tll Vllány már akkor smertté vált kőfetőéből tekntélyes faunaanyagot gyűtött s rövd egymásutánban két közleményt elentetett meg (4, 5). A felsorolt, ötven fat meghaladó Ammontes-fauna alapán a faunaegyüttes kallov ellegét állapította meg. Ezek a közlemények Tll éspálfy között vtára vezettek (6, 7, 8, 9), melynek során Tll a frankfurt Senckenberg Múzeum vllány Ammontes-anyagát s megvzsgálta, úabb faunalstát közölt, a lelőhely földtan és kőzettan vszonyara vonatkozó részletkérdéseken kívül. 90-ben adta közre Tll a vllány Ammontes-fauna monográfáát (0). Az általa megvzsgált 33 példányból 80 fat írt le, számos ól megalapozott ú faal gazdagítva az rodalmat. Anyagában a feldolgozás során egyetlen ellemző bath vagy oxford emeletbel alakot sem smert fel. 92-ben f. Lóczy L. két közleményben számolt be a Vllány-hegységben végzett úratérképezés eredményeről (, 2). Előzetes megállapításokat tesz a dogger képződményekre vonatkozóan és az Ammontes-féléken kívül közl az egyes rétegek és lelőhelyek faunáát. Pár évvel később monográfában (3) smertette az ammonteszes rétegek faunáának 384 darabból álló hatalmas magyar anyagát. Revdeálta Tll néhány hbás meghatározását és néhány ú fat írt le. Lóczy monográfáa a megelenése óta eltelt több, mnt negyven esztendő alatt a kallov Ammontesekre vonatkozóan nélkülözhetetlen alapmunkává vált. A Hofmann által pkkelyes szerkezetűnek felsmert hegységben délkeletről északnyugat felé haladva L ó с z y öt pkkelyt különböztetett meg: a harsányí, vllány, sklós, csukma és tenkes pkkelyeket. Dogger rétegeket mndeddg a harsány és a vllány pkkelyekből smertünk. A hegység nyugat részén, a csukma pkkelyben, ahol eddg dogger rétegeket nem smertünk, a Sklós határában levő Csukma-hegy oldalában levő kőfetőben, az ún. Vörösbányában tektonkalag erősen génybevett település helyzetben gazdag Armnontes-faunáú, lmontos mészkő került felszínre. Ebből smételt gyűtések során elentős

2 К as z a p : Vllány dogger rétegek 263 faunaanyag került k, a klasszkus vllány fauna legtöbb alakánál lényegesen obb megtartás állapotban. Az úonnan felszínre került faunaanyag vzsgálata üledékföldtan tekntetben s érdemleges ú összehasonlításra adott módot, a vllány rétegek összehasonlító bevonásával. A vzsgálat eredményenek előzetes smertetése 958-ban rövd közleményben elent meg (8). A csukma pkkely dogger rétege. A Csukma-hegy dél oldalában levő, a vzsgálat deén felhagyott kőfetőben ( Sárgabánya") vörösen erezett, fehér és vörös, a törések mentén breccsás, alsómalm mészkő hosszant ( ), a vzsgált részen m szélességben nyílt törése mentén tüskésbőrűek töredékeből álló breccsa, lmontgumós agyag és húsvörös-llás agyag bukkan felszínre. Az alsómalm mészkő dél dőlésű (80/25 ) rétegenek fekvőéből a törés mentén kpréselt képződmények eredet településére nézve a.helyszínen semm sem állapítható meg. A Vllányból és a Harsány-hegyről smert doggerképződmények (6) analógáa alapán az Echnodermata-törmelékes breccsa a bath emeletbe tartozk (8). Az ugyantt található, az rodalomban már megelőzőleg s említett (6) lmontgumós és húsvörös-llás agyag szapolás maradékában a túlnyomólag mészanyagú szemcsék mellett kvarc, sok lmont és néhány prtszemcse mutatkozk. A szerves maradványok közül egy-két Foramnfera töredéke, Echnodea maradványok és apró halfogak voltak felsmerhetők. Az említett képződmények, vasas kőzetellegüknél fogva, az addg rodalomban mnt forrásképződmények szerepeltek. Ilyen alapon készített két elemzés szernt az Fe 20 3-tartalom két mntában 2,39 és 82,37% (6). 2. Ettől a kőfetőtől pár száz méterre keletre, a hegyoldalban levő, rövd dee tra művelésre került kőfetőben (,,Vörös-bánya") található a bevezetésben említett ammonteszes rétegfoszlány. A kőfetőben az ugyancsak dél dőlésű (70/30 ), tömött, ooltos alsómalm mészkövet számos haránttörés szabdala ( ; ; 5 95 ). Az. és 2. ábrán a kőfető dőlés- és csapásmentén készített szelvénye láthatók. A csapásment szelvényből ktűnk, hog)' a haránttörések a pkkelyeződés után keletkeztek.. ábra. A csukma pkkely bath-kallov rétegenek ú lelőhelye ( Vörösbánya") Sklós határában. Magyarázat:. Felsőanzus dolomt, 2. Lmontos-agyagos, ammonteszes bath-kallov mészkő, 3. Alsómalm fehér, tömött mészkő. Fg.. Neuer Fundort ("Vörösbánya") der bath-kallovschen Schchten am Csukmaberg n der Nähe der Gemende Sklós. Erklärung:. Oberansscher Dolomt. 2. lymontsch-tonger, Ammonten-führender, bath-kallövscher Kalksten, 3. Wesser, kompakter Kalksten, Unter-Malm

3 264 Földtan Közlöny, LXXXIX. kötet, 3. füzet A vllány ammonteszes szntnek megfelelő rész az alsó mam mészkőrétegeken elfenődött lmontos, agyagos, ammonteszes mészkő. A lmontos-ammonteszes mészkő folytatásában, attól alg 8 0 m távolságban, a feltárás felső részén képlékeny, szapolható lmontos agyag elfenődve észlelhető az alsómalm mészkő felszínén. Iszapolás maradéka az előzőkben leírt agyaggal azonos ellegű. A szemcsék legnagyobb része tt s mészanyagú, mntegy 8% lmontanyaggal. Kvarc, gpsz, prt, magnett, amfbol ásványokon kívül Echnodea-töredékek, néhány Foramnfera, halfogak, és hangyatoásra emlékeztető alakú, apró (0,2 0,5 mm), esetleg szerves eredetű kérdéses maradványok. Az ammonteszes pad vörös, olykor rozsdaszínű mészköve sok lmontot tartalmaz, mely a mészkő vékonycsszolat képének és oldás maradékának s főellegét ada. A lmont többnyre ellegzetes ood, középpontában mészkőszemcsével, vagy valamely szerves 2. aura. A Vörösbanya" szelvénye. Jelek:. Felsőanzus dolomt, 2. Bath-kallov ammonteszes, vörös mészkő, 3. Alsómalm mészkő. Fg. 2. Profl des "Roten Stenbruchs".. Oberansscher Dolomt, 2. Kallovsche Ammontcnbank, 3. Untermalmkalk maradvány töredékével. Nagy mennységben találhatók azonban szabályos, szerkezet nélkül oodok és ökölny gumók közé eső mndenféle nagyságú, gyakran kéregszerű lmontalakulatok s. A vörös, lmontos mészkő nagy mennységben tartalmaz ősmaradványokat. A vékonycsszolatban és szapolás maradékban látható Foramnferáktól, apró halfogaktól és Echnodermata-töredékektől eltekntve a faunát csaknem kzárólag Ammontes-félék adák. A vllány klasszkus faunaelemek legtöbbénél sokkal obb megtartású alakok legnagyobbrészt héas példányok. Az egyes egyedeket borító lmontbevonatot letsztítva a díszítés legtöbbnyre épségben kerül felszínre. A nagyfokú tektonka mozgatottság nyomán a példányok egy részén alaktorzulások, sőt elnyíródás s észlelhető (VIII. tábla, 2. ábra). Ugyanez az oka a kskteredésú faunalelőhely nagyobb részén a felsmerhető faunaelemek teles hányának és a meghatározásra egyébként alkalmas példányok nagyobbk részénél a lapítottságnak, görbültségnek, am különösen a közmondásosán nehezen meghatározható Persphnctes-féléknél ahol a keresztmetszet rendkívül fontos fa bélyeg vezetett bzonytalan meghatározásokhoz és sok töredékes példány teles fgyelmen kívül hagyásához. A sklós Csukma-hegy ú lelőhelyének eddg gyűtött, 268 meghatározott darabból álló faunáa a következő ( Vörösbánya") : Phylloceras kudernatsch Hauer, Ph. hatzeg Lóczy r., Callphyttoceras dsputable (Zttel), Holcophylloceras medterraneum (Neum.), Ptychophylloceras flabellatum (Neum.), P. euphyllum (Neum.), P. euphyllod.es (Tll), Sowerby-

4 К a s z a p : Vllány dogger rétegek 265 ceras cf. tetze (Tll), Lytoceras adelodes К u d., Oxycerthes cf. neumayr (Gemm.), O.tll Lóczy r., Hectcoceras ( Putealceras ) punctatum Stahl, H. (P.) cf. pseudopunctatum L a h., H. (Brghta) metophalum В о п., H. (Rossensceras) laube Neu m., H. (Lunuloceras) reguläre Tll, Prohectcoceras haugh ( Pop. Hätz.), Hectcoceras cf. furgdum Lóczy r., H. sp. ndet., Lssoceras voultense (Opp.), Kosmoceras Jason (Ren.), Choffata cf. recuperet (Gemm.), Ch. wschnakoff (Te s s.), Ch. vllanodes (Tll), Ch. furcula (Neum.), Ch. waagen (Tess.), lepta (Gemm.), G. leptodes (Tll), G. bucharca (Nk.), G. curvcosta (Opp.), Sub grossouvra coronaeforms (Lóczy r.), Procertes baranyaenss (Tll), Indosphnctes patna (Neum.), Semradzka collet (Leé), Poculsphnctes vllany enss (Tll), P. cf. fascsculptus (Lóczy r.), Reneckea sp. ndet. Ehhez csatlakozk egy sünmaradvány [Collyrtes (?) sp.], néhány rossz megtartású Chlamys, Terebralula sp. és sok, meghatározásra alkalmatlan Belemntes. A másk kőfető ( Sárgabánya") lmontos agyagrétegéből Reneckea (Renecketes) hungarca Tll sp. var. egy példánya került k. Az Ammontes-félék legnagyobb része a vllány ammonteszes padhoz hasonlóan a réteglappal párhuzamos helyzetben észlelhető, ksebb részben ettől eltérő helyzetben, olykor a réteglapra merőlegesen (4). Rétegtan helyzet Lóczy a vllány Ammontes-fauna feldolgozása során felsmert több, a bath emeletre utaló alakot. A legfnomabb ellegeket magukon nem vselő, tökéletlen megtartású példányokon azonban a közel bánát és bucsecs alakoktól eltérő, mutácóbel ellegeket vélt felsmern (3, 49 ) és ezek alapán magasabb felettségűeknek nylvánítva azokat, a macrocephalus zóna alába tartozóknak mnősítette. Ilyen meggondolás alapán sorolta a réteg korát a Macrocephaltes macrocephalus Sehl, és Reneckea anceps. Ren, szntekbe. A г к e a vllány úrarétegek krtka smertetésében utalt arra, hogy a faunaelemek között elentékeny számban találhatók nagyobbrészt vagy kzárólag a bath emeletre utaló alakok (37, 90). Ilyenek Phylloceras, Lytoceras, Cadomtes, Hectcocerasfélék mellett a Paralcda marorae Pop. - Hätz., Procertes procerus Seeb., Wagnerceras banatcum К u d., és Semradzka de marae Par. et Bon. faok. A mellékelt táblázatok nagyobbrészt Semradzk (25), К r e n к e (28), Lssaous (29), Roman (30), Corroy (32), Kuhn (34,35), Zess (40) és más, az rodalomegyzékben szereplő Szerzők adata alapán készült összefoglalások, melyekben a vllány klasszkus fauna nemzetségenek adata közül csak a fauna legnagyobb faszámmal képvselt Persphnctdae családa van kemelve, А г к e faunasznte (36) szernt. Első rátekntésre ktűnk, hogy a feltüntetett faok vrágkora a macrocephalus öv és a rég beosztás szernt anceps öv alsó része, А г к e szernt callovense sznt". Egyes faok Choffata recupero Gem т., Choffata funata Opp., Sub grossouvra euryptycha Neum. azonban már a bath emelet felső sznteben élnek és ezzel támogaták azt a feltevést, hogy a bath emelet felső része, a Clydonceras holland és a Clydonceras dscus övek s képvselve vannak a vllány ammonteszes rétegösszletben. A fauna túlnyomó része a macrocephalus és anceps öveket ellemz. A Macrocephaltes macrocephalus Schloth., Reneckea anceps Ren., Kosmoceras fáson Ren., és Erymnoceras coronatum В r u g. szntelző faokon kívül pedg még néhány olyan fa, amely csak ezekre a faunaszntekre szorítkozk ( plana Síé т., Sub grossouvra uppter Stenm., Semradzka collet Leé (lásd a táblázatokban foglaltakat), Hectcoceras (Rossensceras) uhlg Tll, Hectcoceras (Rossensceras)

5 266 Földtan Közlöny, LXXXIX. kötet, 3. füzet zgzag progracls subcontractus holland 5* s g" 8 g! 2. s S. a coronatum S! '! M M ' J -!!!!!! Г"Г"\ Í P. curvcosta plana Sem. bucharca Nk. mosquenss varabls I,ah. Xeum{Opp.) Fsch..!! - gracosa Sem.. ' Subgrossouvra! euryptycha Neum, Subgrossouvra coronaeforms Iy ó с z y - I! Subgrossouvra uppter Stenm. callovenss I, ó с z y Procertes Procerus S e e b..!! lepta G e m m. leptodes Tll. Prososphnctes I I plcatssmus Tll. Poculsphnctes. vllanyenss Tll. l Wagner ceras! banatcum Kud.! Choffata choffat P a r. & В о n. Semradzka I M I I collet e с - - I I I I I I I M I!! t! I M I Semradzka de marae Par. & Bon Choffata vllanodes Choffata recupero Choffata funata Opp. Choffata furcula Tll. Gemm. Neum. Choffata waagen T e s. Choffata wschnakoff T e s s. I ndosphnctes patna Neum. I ndosphnctes pseudopatna Par.& Bon

6 К a s z a p : Vllány dogger rétegek 267 paucfalcalum Tll és számos Reneckea fa. Az athleta öv egy részének vagy egészének elenlétére vall az a tény, hogy a Vllányból leírt Subgrossouvra coronaeforms L ó с z y, plana Tll és Reneckea (Renecketes) hungarca Tll más lelőhelyekről kzárólag ebből az övből kerültek k. A vllány faunalelőhelyen az ammonteszes pad bath emeletbel fekvőrétegéből a legutóbb évben Oppeha cfr. aspdodes О p p. került k. Ezt fgyelembe véve, a fentek alapán megállapítható, hogy a vllány ammonteszes mészkőréteg a bath emeletbel fekvőrétegek még nem meg állapított faunasznteből folytatólagosan bár ltologa eltéréssel felődk k és magában foglala a bath emelet felső részének Clydonceras holland és Clydonceras dscus, továbbá a kallov emelet Macrocephaltes macrocephalus, Sgaloceras callovense, Kosmoceras Jason, Erymnoceras coronatum szntet és a Peltoceras athleta övét részben vagy egészében. A Sklós környék ú lelőhely lmontos-agyagos mészkőpadában az eddg gyűtésekből származó anyag alapán az évtzedek alatt felhalmozódott vllány faunának csak egy része volt kmutatható. Mnd a megállapított faunakép, mnd a kőzettan és település hasonlóságok szernt a vllány ammonteszes paddal adódó nagymértékű hasonlóság azt bzonyíta, hogy a lmontos ammonteszes mészkő és az azzal egyenértékű lmontos agyagrétegek kora a vllány hasonló képződménnyel megegyezk: bathkallov emeletbel. Keletkezés vszonyok A vllány ammonteszes mészkőpad keletkezése L ó с z у feldolgozása szernt szget partszegélyén történt (3; 233). Feltételez az Ammontesek összemosottságát. Vadász a fauna hullámveréssel való összemosottságát valla, és a réteg vasas ellegét a szerves bomlással áró redukáló közegben keletkezett prt bomlásából származó lmonttal magyarázza. A bath-kallov ammonteszes mészkőnek tten három feltárását smerük, egymástól mntegy 5 km csapásment távolságban. A mészkőréteg képződése deén szgetet feltételezn tehát nem szükséges. Képződése kétségtelenül partközeben történt, a hullámzás mozgatásával (7 ; 93), amt az ősmaradványok több esetben szabálytalan elhelyezkedése s bzonyít, mnd a csukma pkkelyben, mnd Vllányban (a harsány-hegy bath-kallov rétegekről a ma napg nncsenek lyen rányú megfgyelések). Ezt a feltevést támaszta alá az a tény s, hogy az Ammontes-félék között lakókamrás alak csak rtkán található. A közvetlen partszegély hullámverés erőtelesebb hatásának hánya vszont az alakok épségében érzékelhető, az utólagos tektonka eredetű génybevétel fgyelmen kívül hagyásával. A vasas kőzetelleg képződése a kallov emelet alsó részében (M. macrocephalus zóna), tehát az ammonteszes lmontos mészkőpad keletkezésének fődeében, az egész délnémet svác tenger területen általánosan smert folyamat. Aldnger egy tanulmányában (49) a elenleg selfüledékeken végzett vzsgálatok alapán a p H vszonyok változásával magyarázza a vaskválást. Szernte az állat szervezet, tehát fehére, bomlásával keletkező szénsav, kénhdrogén és ammóna hatására a pórusvíz р н-]а. a dagenezs folyamán kevéssel 7 alá száll, mre a vas oldatba megy, de a elenlevő kénhdrogénnel reagálva, azonnal kvanttatve kválk. Aldnger nem vezet tovább a gondolatot. A következő lépés, oxgéndús partment hullámveréses övben, nylvánvalóan a keletkező vasszulfd oxdácóa, mely oxgén elenlétében könnyen végbemegy. A helyenként mutatkozó prt keletkezését tekntve lehet az elégtelen oxdácó során vsszamaradt vagy utólagos s. A lmont túlnyomó ooltos oodos megelenés móda a prtbő való származtatást mndenesetre kzára.

7 268 Földtan Közlöny, LXXXIX. kötet, 3. füzét A Vllány-hegység dogger rétegevel kőzet ellegek és fauna szernt nagy hasonlóságot mutató bath kallov rétegeknek Jugoszlávában és Románában (Szvnca, Greben) folyamatban levő úravzsgálata a Vllány-hegység dogger tengerének dél kapcsolatara nézve értékes adatokkal foga gazdagítan smeretenket. Az eddgek alapán csupán anny állapítható meg, hogy míg a Vllány-hegységtől dél rányban nagy távolságban található bánát dogger előfordulásokkal a vllany sklós dogger határozott rokonvonásokat mutat, addg a közel Mecsek-hegység hasonló korú képződménye felé a vonatkozások óval elmosódottabbak. TÁBLAMAGYARÁZAT TAFELERKLÄRUXG VIII. laba Tafel VIII.. Phylloceras hatzeg L о с z y r., Ptychophylloceras sp., (az elnyíródás ól látható). IX. tábla Tafel IX.. Phylloceras kudernatsch Hauer, 2. Ptychophylloceras euphylloa.es Tll, 3. Ptychophylloceras euphyllum Ne um., 4. Ptychophylloceras euphyllum Ne um., 5. Ptychophylloceras euphyllodes Tll, 6. Ptychophylloceras flabellatum Neum. Kud. X. tábla Tfel X.., 2., 3., 4. Holcophylloceras medterraneum N e u m., 5. Lytoceras adelodes К u d. XI. tábla Tafel XI.. Choffata waagen ( T e s s. ), 2. Callphylloceras dsputable Z e, 3. Lytoceras adelodes XII. tábla Tafel XII.. Subgrossouvra euryptycha (Neum. ), 2. Lssoceras voultense ( О p p. ), 3. Hectcoceras (Brghta) metomphalum (Bon.) XIII. tábla Tafel. Indosphnctes patna (Neum.), 2. bucharca (Nk.), 3. Kosmoceras Jason (Ren.) XIV. tábla Tafel XIV.. leptodes ( Tll), 2. Hectcoceras (Rossensceras) laube Neum., 3. Prohectcoceras haugh (Pop. Hätz.) XIII. XV. tábla Tafel XV.. Poculsphnctes vllanyenss ( Tll), 2. Choffata vllanodes ( T ), 3. Hectcoceras (Putea - lccras! punctatum Stahl. lepta ( G e m m. ) XVI. tábla Tafel XVI. Valamenny példány eredet nagyságban ábrázolva. A példányok a Magyar Állam Földtan Intézet múzeumában vannak. IRODALOM LITERATUR. Adng er, H. : Zur Entstehung der Esenoolthe m Schwäbschen Jura. Zetschr. d. deutsch. Geol. Ges. Bd А г к e : Standard of the European Jurassc. Bull. Geol. Soc. Amer. Vol A r к e : Jurassc Geology of the World. London, 956. Basse et Perrodon: Macrocephaltdes de Sud-Ouest de Madagascar. Mem. Soc. Geol. France, Tom. XXX. Fasc Mem В e z n о s о w, N. W. : Nowe danne po morfolog sstematke Phyllocerataceae. Bull. Moskovskogo Obschtsch. Isp. Prrody. Nov. Ser., Otd. Geol. Tom. XXXII. vyp В ö с к h J. : Adatok a Mecsekhegység és dombvdéke urakorbel lerakodásanak smeretéhez. Értekezések a természettudományok köréből. Tom. X XI С h of f at, P. : Esqusse du Calloven dans le Jura Occdental et le Jura Merdonal. Genève, С h о f f a t, P. : Etude stratgraphque... des terrans urassques du Portugal..Secton des Travaux Geol. du Portugal, С о r r о y, G. : Le Calloven de la bordure orental du Bassn de Pars. Mem. de la Carte Geol. Det. de la France, Gerard et Contaut : Les Ammontes de la zone à Peltoceras athleta du Centre-Ouest de la France. Mem. Soc. Geol. France. Nouv. Ser. No H о f m a n n, K. : Aufnahmsbercht. Verh. d. geol. R. A. Wen, 876. p Kaszap A. : Dogger rétegek úabb feltárása a Vllány-hegységben. Földt. Köz. LXXXVIII. No.. 3. Kudernatsch,. : De Ammonten von Swntza. Abh. d. к. k. Geol. R. A. Bd.. Abt. 2. No Kuhn, О. : De Fauna des Dogger der Frankenalb. Nova Acta Leopoldna, Bd. 6. No Kuhn, O. : De Ammonten des fränkschen Callovums. Ibd. Bd. 6. No К r e n к e, E. : De Kelloway-Fauna von Poplan n Westrussland. Palaeontographca Bd Ksaz-,

8 К a s z a p : Vllány dogger rétegek 269 kevcz: The Jurassc and Cretaceous of Bachowce. Rocznk Polskego Tow. Geol., Tom. XXX. Fase L e m о n e, E. : Essa sur l'évoluton du Genre Hectcoceras dans le Calloven de la Chaîne du Mont-du-Chat. Trav. Lab. Geol. Lyon, Fase. III. Mem. 3. et Fase. V. Mem Lenz, О. : Aus dem Baranyaer Komtat. Verh. d. geol. R. A. Wen p , L s s а з о u s, M. : Étude sur la faune du Bathonen des envrons de Maçon. Trav. Lab. Geol. Lyon, Fase. III. Mem. 3. et Fase. V. Mem Lóczy L-un. : A Vllány és Bán hegység geológa vszonya. FÖldt. Köz. XLII.,^ Lóczy L. un. : Baranya vármegye dél hegyvdékének földtan vszonya. Földt. Int. Év Jel Lóczy L. un. : A vllány calloven-ammontesek monográfáa. Geol. Hung. I. fasc Mhalov 6, M. : Sur la trouvalle de quelques espèces d'ammontes nconnues usqu'à présent dans l'étage Klauss de la crête de Greben et leures mportances pour la classfcaton des couches du urassque moyen de la même localté. Annales geol. de la Pénnsule Balcanque, Tom. XXI M h a о v с, M.: Descrpton stratgraphque et paleontologque de quelques espèces d'ammontes des couches de Klauss de Greben. Annales geol. de la Pénnsule Balcanque, Tom. XXII Neumayr: De Cephalopodenfauna der Oolthe von Ban be Krakau. Abh. d. к. k. Geol. R. A N kt n: De Cephalopodenfauna der Jura - bldungen des Governements Kostroma. St. Petersburg, Patrulus, D. : Corelarea doggerulu superor s a malmulu dn Carpat Orentale. Buletn Scntfc, Sect. geol. geogr. Vol. II P á f y M. : Geológa egyzetek néhány dunament kőbányáról. Földt. Köz. XXXI.90. p P á f y M. : Bemerkungen zu Herrn Tlls Mttelungen : Der fosslführende Dogger von Vllány. Verh. d. geol. R. A. Wen, 907. No. 6. p Pálfy M. : Bemerkungen zu Herrn Tlls Mttelung : Der fosslführende Dogger von Vllány. Verh. d. geol. R. A. Wen, 907. No. 5. p Popovc Hatzeg : Les Céphalopodes du urassque moyen du Mont Strunga. Mem. Soc. Geol. France, No RaJeanu, G. : Cercet&r geologce n regunea Svnta Fata Mare. Buletn Scntfc. Vol. V. No., Rakusz G y, : Adatok a Harsányhegy bauxtszntének smeretéhez. Földt. Int. Ev Jel R a к u s z G y. S t r a u s z L. : A Vllány hegység földtana. Földt. Int. Évkönyve, R о m a n, F. : Études sur le Callo - ven de la Vallée du Rhône. Trav. Lab. Geol. Lyon. Fase. VI. Mem et Fase. XIII XIV. Mem Schrardn, J. : Le Calloven du Sondage HNI. de Blodelshem (Haut-Rhn). Bull. Serv. Carte Geol. d'alsace et de Lorrane, Tom. 9. Fasc S e m r a d z к, J.: Neue Beträge zur Kenntns der Ammontenfauna der polnschen Esenoolthe. Zetschr. d. deutsch. Geol. Ges. Bd. XLVI S e m r a d z к, J. : Monographsche Beschrebung der Ammontengattung Persphnctes. Palaeontographca, Bd Slav n, V. I. : Werchneurske otlozena sewero-wostotschnch Karpat. Geol. Sbornk Lwowskogo Geol. Obschtsch T. Roth K. : Jelentés az 930. és 93. években a Bakony hegységben és a Vllány hegységben végzett bauxtkutatásokról. Földt. Int. Evk. Jelentése, Tll, A. : Der fosslführende Dogger von Vllány (Südungarn). Verh. d. geol. R. A. Wen, 906. p Tll, A. : Zur Ammontenfauna von Vllány. Verh. d. geol. R. A. Wen, 907. No. 5. p T, A. : Herrn Dr M. von Pálfy zur Entgegnung bezüglch Vllány. Verh. d. geol. R. A. Wen, 907. No. 0. p Tll, A. : Neues Materal zur Ammontenfauna des Kelloway von Vllány. Verh. d. geot. R. A. Wen, 909. p Tll, A. : De Ammontenfauna des Kelloway von Vllány. Beträge z. Pal. Ost. Ungarn, Bd. 23. Abt. L II Vadász E. : Magyarország földtana. Budapest, Veselnovc, D.: Nouvelle contrbuton pour la connassance de la faune du urassque moyen du Mont V. Greben près D. Mlanovac. Annales geol. de la Pénnsule Balcanque, Tom. XX Zess, A. : Hectcoceras und Reneckea m Mtteb- und Ober-Callovum von Blumberg (Südbaden), Bay. Akad. Wss. mat. naturwss. Kl. Abh. (N. F. H.) 80. München, 956. Doggerschchten m Vllányer Gebrge (Südungarn) A. KASZAP Im westlchen Tel des aus fünf nebenenandergerehten Schuppen bestehenden Vllányer Gebrges treten n der Nähe der Gemende Sklós, am Südhang des Csukmab^rges Doggerschchten zutage. Ene Echnodermenbrekze gehört n de Bathstufe. Fleschfarbene-lla Tone, lmontknollge Tone und lmont- und tonführende Kalke snd mt der klassschen Ammontenschcht von Vllány glechwertg. Der Umomtsch-tomge Kalk führt ene reche Ammontenfauna, und es lässt sch an Hand der verglechenden faunstschen und stratgraphschen Untersuchung der beden feststellen, dass sowohl de klasssche Vllányer, als auch de neuerdngs aufgeschlossene Sklóser Ammontenschchten von bath-kallovschem Alter snd. Der überwegende Tel der Fauna st für de Macrocephalus- und Anceps-Zonen kennzechnend. Neben engen, auf de oberen Zonen Clydonceras holland und C. dscus der Bathstufe hnwesenden Formen kann auch de telwese oder gänzlche Vertretung der athleta-zone n der faunaführenden Schcht angenommen werden.