2000. évi XXXV. törvény. a növényvédelemről ELSŐ FEJEZET. A törvény célja. A törvény hatálya

Átírás

1 Az Országgyűlés évi XXXV. törvény a növényvédelemről - a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása, - az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ FEJEZET A törvény célja 1. A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával. A törvény hatálya 2. (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely) a) termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható (a továbbiakban: földhasználó), b) növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál, (a továbbiakban: termelő), c) engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad, d) növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével - átszállít, e) növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet. (2) A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok gyártásával kapcsolatban a veszélyes anyagokra és a veszélyes készítményekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A vadon élő, illetve védett növény- és állatfajokra, a természeti és a védett természeti területekre a törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) A törvény rendelkezéseit a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály előírásaival összhangban kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. E törvény alkalmazásában 1. Növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. Növényegészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével, b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,

2 c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs, d) a vágott virág, e) a leveles ág, f) a leveleit megtartó kivágott fa, g) a levél, levélzet, h) a növényi szövettenyészet, i) az élő pollen, j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány, k) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint határozhat meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével. 2. Növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növényi eredetű termék, az 1. pontban meghatározott növények kivételével. 3. Károsító vagy károsító szervezet: a növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus. 4. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. 5. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles vagy gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ide sorolja. 6. Vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges. 7. Növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak. 8. Járvány, illetve gradáció: olyan gazdaságilag veszélyes mértékű károsítófelszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé. 9. Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés. 10. Védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. Cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén. 11. Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy a 4-5. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés. 12. Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés. 13. Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés. 14. Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. 15. Növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki a) károsító szervezetek ellen, vagy b) növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre. 16. Régi növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig. 17. Új növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédőszerhatóanyagnak.

3 18. Növényvédő szer: egy vagy több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét, b) nem tápanyagként (például növekedésszabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait, c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósítószerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket, d) irtja a nemkívánatos növényeket, vagy e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését. 19. Növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítok elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, valamint kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmények, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termékek, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, illetve növényvédő szer hatóanyagnak. 20. Adalékanyag: a növényvédő szerek előállításához használt, azok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagok. 21. Segédanyag: a növényvédő szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok. 22. Növényvédőszer-maradék: növényben, növényi eredetű termékben, állati eredetű élelmiszerben, illetve mindezek felületén vagy a környezet különböző elemeiben megjelenő, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető anyag fajlagos mennyisége, amely a metabolitok, bomlás- és reakciótermékek mennyiségét is magában foglalja. 23. Megengedett növényvédőszer maradék: a növényvédő szer maradékának az a mg/termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a növény, növényi termék fogyasztható, illetve forgalomba hozható. 24. Termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyagszolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja. 25. Termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak. 26. Növénykondicionáló szer: a növényi anyagcserét befolyásoló, nem tápanyagjellegű anyagok. 27. Termésnövelő anyagból származó, megengedett toxikus vegyi anyag tartalom: a nitrit, nitrát, toxikus nehézfém vegyületek és egyéb toxikus vegyi anyag tartalom mg/kg száraz anyagban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék forgalomba hozható. 28. Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, a növényvédőszer-hatóanyag, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg, a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött. 29. Engedély: a 28. pontban felsorolt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat. 30. Engedélyes: az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik. 31. Jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru. 32. Munka-egészségügyi várakozási idő: a kijuttatott növényvédő szer teljes beszáradásától kezdődő az az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető. 33. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között. 34. Integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges.

4 35. EC jelzéssel ellátott műtrágya: a tagállamok között külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya. 36. Környezet: víz, levegő, föld, a növény- és állatvilág vadon élő fajai, és azok közti bármilyen kölcsönös kapcsolat, valamint élő szervezetekkel való bármilyen kapcsolatuk. MÁSODIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDELEM Növényvédelmi tevékenység 4. (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék: 1. megelőző intézkedésekkel, 2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával, 3. a károsítók elleni hatékony védekezéssel; b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel. (2) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédő szermaradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz. (3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. 5. (1) A földhasználó és a termelő köteles a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni, b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes megyei (fővárosi) növényés talajvédelmi szolgálatnak (a továbbiakban: Szolgálat) bejelenteni, c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos földhasználók, illetve termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét, d) a külön jogszabály szerinti növény-egészségügyi hatósági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni, e) a növényvédelmi tevékenységéről jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására bemutatni. (2) A földhasználó, illetve a termelő köteles tűrni a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését, b) a növényvédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani. Állami védekezés 6. (1) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték, b) a zárlati károsító kiírtására végzett termelői védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt kielégítő hatású, c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni. (2) Az állami védekezés elrendelésére jogosult:

5 a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben részben vagy egészben a megyére (fővárosra) kiterjedően a Szolgálat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatának (a továbbiakban: Központi Szolgálat) előzetes tájékoztatásával, b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, több megyére és országosan kiterjedően a minisztérium. (3) Az állami védekezést elrendelő határozatban rendelkezni kell a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is. (4) Az állami védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. (5) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni. Közérdekű védekezés 7. (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat (a továbbiakban: védekezésre kötelező határozat) ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. (2) Ha az önkormányzat nem tesz eleget a belterületi földek esetében az 5. -ban előírt földhasználói kötelezettségének, az illetékes Szolgálat igazgatója elrendelheti a közérdekű védekezést, vagy - annak egyetértésével - kijelölheti a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult jegyzőt. A kijelölt jegyző haladéktalanul köteles elrendelni a közérdekű védekezést. (3) Az erre a célra létrehozott járványelhárítási célkeretből kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit, amelyet a földhasználó, illetve a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, valamint a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik. (4) Erdőterületen a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni, természetvédelem alatt álló területen pedig a zárlati károsító okozta fertőzés, illetve járványhelyzet elhárításához, valamint a közérdekű védekezés elrendelését megelőzően külön jogszabályban foglaltak szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását meg kell szerezni. (5) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat közszemlére tétel útján is közölhető, ha a földhasználó, illetve a termelő lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. Növény-egészségügyi vizsgálatok 8. (1) A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növényegészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növény-egészségügyi szervének növény-egészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel szabad szállítani. (2) Kiviteli céllal egyik megyében berakott ellenőrzésköteles növényt, növényi terméket másik megyébe gyűjtőhelyre vagy feladásra csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel lehet szállítani. (3) Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az 5. (1) bekezdésének d) pontja szerint nyilvántartásba vett termelők betartották. 9. (1) A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését a jogszabályban meghatározott illetékességgel rendelkező Szolgálatok növény-egészségügyi határkirendeltségei látják el. (2) A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a Szolgálat helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

6 10. (1) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körének meghatározásáról, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelező intézkedésekről külön jogszabály rendelkezik. (2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal. A Szolgálat a jogszabályban fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra korlátozást rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja. Az Európai Bizottság szakértői 10/A. Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni, és ennek keretében létesítménybe, helyiségbe belépni, szállító járművön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, továbbá növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni. HARMADIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ENGEDÉLYEZÉSE Engedélyezési kötelezettség 11. (1) Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. (2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a növényvédő szer elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat. (3) Az engedélyező hatóság egyes adatok benyújtásától eltekinthet, ha az elbíráláshoz a megfelelő adatok rendelkezésére állnak. Korábbi engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat csak az engedélyes írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni. (4) A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy ilyen szervezetekből álló növényvédő szer engedélyezése esetén figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat is. (5) A Magyarországon nem engedélyezett, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából. (6) Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető. (7) A növényvédőszer-hatóanyag engedélyezésében vagy az engedély megújításában az engedélyező hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt. (8) A növényvédő szernek és a növényvédőszer-hatóanyagnak nem minősülő egyéb engedélyköteles termék forgalmazását és felhasználását az engedélyező hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezi. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély 12. (1) Az engedélyező hatóság az engedélyt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről az engedélyező hatóság okiratot állít ki. (2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat

7 egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit. (3) Olyan vetőmagot, növényi anyagot és termesztő közeget, amely nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaz, vagy amelyen nem engedélyezett növényvédő szer tapadt meg, kizárólag külön jogszabály előírásai szerint lehet forgalomba hozni. (4) Magyarországon azok a növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek hatóanyagai szerepelnek a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, figyelembe véve a hatóanyagok felülvizsgálatára vonatkozó közösségi rendeletekben, illetve a 15. (2) bekezdésében foglaltakat. (5) A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagait külön jogszabály tartalmazza (1) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha a) az engedély iránti kérelem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel; b) a növényvédő szer hatóanyaga megfelel a 12. (4)-(5) bekezdése, valamint a 15. (2) bekezdése előírásainak; c) a növényvédő szer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a növényvédő szer a tudományos és technikai ismeretek jelenlegi szintje szerint előírásszerű és szakszerű felhasználáskor vagy ilyen alkalmazás nyomán egyidejűleg 1. kellően hatékony, 2. nem károsítja a védendő növényeket és növényi termékeket, 3. nem okoznak elkerülhető fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket, 4. nem okoznak káros hatást az ember és az állat egészségére, a környezetre és a természetre; d) megbízhatóan meghatározhatók 1. a növényvédő szerben a hatóanyagok, valamint a növényvédő szerben lévő, az egészség és a környezet szempontjából jelentős egyéb anyagok koncentrációja és anyagi minősége, 2. a növényvédő szerek előírás szerinti és szakszerű alkalmazása következtében keletkező, az ember és az állat egészsége, valamint a környezet és a természet szempontjából fontos szermaradékok, e) a növényvédő szer megfelelően tárolható; f) a kérelmező az engedélyezés díját megfizette; g) a növényekben mérhető növényvédő szermaradék nem haladja meg a maximálisan megengedett növényvédő szermaradék értéket. (2) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás keretében - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásával - a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével dönt a) a növényvédő szerek alkalmazásának feltételeiről, b) az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének érdekében szükséges alkalmazási előírásokról. (3) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, mellékletek, termék- és analitikailag tiszta hatóanyag minták hiánytalan benyújtását követő 18 hónapon belül dönt. A (2) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 12 hónap. (4) Az engedélyező hatóság a kérelmezőtől az engedélyezési eljárás során további adatok, mellékletek, kísérleti és analitikailag tiszta hatóanyag minták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. Ezek teljesítéséig az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárást felfüggeszti. (5) Az engedélyező hatóság - ha az az 1. -ban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges - elrendelheti, hogy az engedélyezés idején a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket az engedélyező hatóságnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni. (6) Az engedélyező hatóság az engedélyestől a már engedélyezett növényvédő szer esetében adatokat, mellékleteket és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé. (7) A kérelmező, illetve az engedélyes az engedélyező hatóságnak köteles azonnal bejelenteni a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást, és b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt veszélyes hatásáról szerzett újabb ismereteket. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek. 15. (1) Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.

8 (2) Az engedélyező hatóság legfeljebb 3 évre engedélyezheti olyan növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, amelynek hatóanyaga új, és nem szerepel a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek. Amennyiben a hatóanyagnak a külön jogszabályban való felvételére nem született döntés, az engedély meghosszabbítható. (3) Az engedély ismételt megadását legkésőbb az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően lehet kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. (1) bekezdésének c)-g) pontjában előírt feltételeknek. (4) Az engedélyező hatóság az engedélyt a kérelem alapján az ismételt engedély megadására vonatkozó határozat időpontjáig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelőző 18 hónapon belül nem döntöttek. (5) Az engedélyesnek az engedély érvényességi időtartama alatt évenként a) analitikailag tiszta hatóanyagmintát kell benyújtania a Központi Szolgálatnak, valamint b) a külön jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat kell fizetnie. A fenntartási díjat a Központi Szolgálat előirányzat felhasználási számlájára kell befizetni. Az engedély módosítása és visszavonása 16. (1) Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik. (2) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha a) az engedélyes a visszavonást kéri, b) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a növényvédő szer az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is, c) külön jogszabály a hatóanyag felhasználását megtiltotta vagy d) az engedélyes az előírt analitikailag tiszta hatóanyagmintát, illetve a külön jogszabályban előírt más mintát nem nyújtotta be. (3)-(4) (5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (2)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. Lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerek kezelése 17. (1) Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával a növényvédő szer visszaadást elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a szer készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyesnek, az importőrnek, illetve képviselőjüknek, vagy általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező félnek a növényvédő szert az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni. (2) Az (1)-(2) bekezdés szerinti növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésükre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 18. A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket. Kísérleti célú felhasználás 19. A növényvédő szereket kísérleti célra a Központi Szolgálat engedélyével, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad felhasználni. Eseti felhasználási engedély

9 20. (1) A Központi Szolgálat kérelemre valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezheti. (2) Az engedélyező hatóság a magyarországi engedéllyel nem rendelkező növényvédő szerek felhasználását legfeljebb 120 napra engedélyezheti a külön jogszabályban foglaltak szerint. 21. A 20. (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják a) azok a földhasználók és termelők, akik mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá b) azok a szervezetek, amelyek tevékenysége ezt indokolja. Adatvédelem és titoktartás 22. (1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok más fél előnyére kizárólag a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi idő lejártával vagy az adat tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használhatók fel. (2) Új hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtott adatok védelmi ideje 10 év, a pótlólag benyújtott új adatok védelmi ideje pedig a kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatokra fennmaradó idő, de legalább 5 év. (3) A Magyarországon május 1. előtt engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagokhoz benyújtott adatok védelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év, a pótlólag benyújtott adatok védelmi ideje pedig az eredeti védelmi időből fennmaradó idő, de legalább 5 év. (4) Ha adott engedélyezésre kért növényvédő szer hatóanyagának gyártási eljárása eltér a külön jogszabály mellékletében meghatározott hatóanyag gyártási eljárásától, akkor az engedélyező hatóság az Európai Bizottságot erről értesíti. (5) Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat üzleti, illetve üzemi titokként kell kezelni, kivéve a (6) bekezdés szerinti nyilvános adatokat. (6) Nyilvános adatként kell kezelni: a) az engedély birtokosának nevét és címét, b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát, c) a külön jogszabály szerint veszélyesnek minősített komponensek nevét, d) a kémiai, fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket, e) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat. (7) A kérelmező és az engedélyes köteles legkésőbb 15 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (5) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott. Osztályozás, csomagolás, jelölés 23. (1) A növényvédő szereket a külön jogszabályban meghatározott a) fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba, b) környezeti veszélyességi kategóriákba, c) forgalmi kategóriába kell besorolni. (2) Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozható forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott adatokat. (3) A növényvédő szer csomagolására, valamint a növényvédő szerrel szennyezett vagy attól megtisztított csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok határozzák meg. 23/A. (1) A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arányt többfajta csomagolóeszköz egyidejű kezelési kötelezettsége esetén a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszközre külön is alkalmazni kell. (2) A Hgt. 56. (8) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hasznosítási arány az energetikai hasznosítással teljesített.

10 Jelentési kötelezettség 24. (1) A növényvédő szer gyártójának vagy képviselőjének, importőrének évenként március 1-jéig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédőszer-forgalomról jelentést kell készítenie a Központi Szolgálat részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját. (2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra is. (3) A Központi Szolgálat nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra. A fogyasztói befolyásolás tilalma 25. (1) Növényvédő szert reklámozni csak az engedély tartalmával összhangban és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően szabad. (2) Növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással reklámozni. (3) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet. NEGYEDIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FELHASZNÁLÁSA Általános előírások 26. A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A növényvédő szerek nem alkalmazhatók, ha a felhasználónak számolnia kell azzal, hogy a növényvédő szer a felhasználás adott körülményei között káros hatást gyakorolhat az ember és az állat egészségére, a környező növénykultúrákra, vagy veszélyeztetheti a környezetet és a természetet. 27. (1) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, külön jogszabály előírásai szerint I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni. (2) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket csak a külön jogszabályban előírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni. (3) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - nem szakképesítéshez kötött. (4) A növényvédő szerek forgalmazásáról külön jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni. Különleges alkalmazási előírások 28. (1) A növényvédő szereket csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve, ha a Központi Szolgálat eseti felhasználási engedélyt adott. (2) Lakott területen, üdülőterületen, ideértve az áthaladó vasúti pályatestet is, házikertben és kiskertben (a zárt termesztőberendezés, raktár, terménytároló kivételével) csak az engedélyük szerint II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket lehet felhasználni. (3) Lakóterület, illetve állattartással hasznosított építmények környezetében való növényvédő szer felhasználására jogszabály további korlátozásokat rendelhet el. (4) A növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképződés elkerülhető legyen. (5) A jogellenesen forgalmazott növényvédő szert és annak csomagolóanyagát - külön jogszabályban meghatározott minősítési eljárás befejeződéséig - a legveszélyesebb osztályú veszélyes hulladékként kell kezelni.

11 29. (1) A forgalomba hozott növényvédő szereket és felhasználásukat a Szolgálat rendszeresen ellenőrzi a tekintetben, hogy megfelelnek-e a külön jogszabályban foglaltaknak, és különösen az engedélyezés előírásainak, valamint a címkén található információnak. (2) A Központi Szolgálat az előző év vizsgálati eredményeiről és a meghozott intézkedésekről az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je előtt tájékoztatja. 30. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelő köteles az illetékes Szolgálatnak bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó termést más termésektől elkülönítetten kell tárolni, és további intézkedésig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni. A növényvédő szer felhasználás képzettségi feltételei 31. (1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket saját célra - a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlását és felhasználását kivéve - az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú képzettséggel rendelkezik. (3) Növényvédő szerrel szolgáltatást az végezhet, aki a) az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén, külön jogszabályban felsorolt felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel, b) a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén külön jogszabályban felsorolt középfokú növényvédelmi szakképesítéssel, c) rendszeresen részt vesz a külön jogszabályban meghatározott továbbképzésen, és ennek alapján a 27. (2) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek vásárlására jogosító érvényes engedéllyel, d) a növényvédő szer tárolásához szükséges külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és engedélyekkel, e) növényvédelmi tevékenységre vonatkozó, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkezik. (4) Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. A kizárólag szaktanácsadásra irányuló tevékenységhez nem szükséges a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése. (5) A növényvédő szerek légi kijuttatásához szükséges szakképzettség feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (6) A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó vállalkozási engedély az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok kezdeményezésére visszavonható. Forgalmazás engedélyeztetése 32. (1) Növényvédő szert nagykereskedelemben csak az forgalmazhat, aki felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer nagykereskedelmi forgalmazását a külön jogszabályban előírt szakhatóságok, valamint a Központi Szolgálat állásfoglalása alapján a jegyző engedélyezi. (2) Növényvédő szert kiskereskedelemben csak az forgalmazhat, aki rendelkezik a külön jogszabályban felsorolt növényvédelmi szakképesítéssel, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján az egyéb szakhatósági állásfoglalások megléte esetén a jegyző engedélyezi. (3) A forgalmazói engedély felfüggeszthető, korlátozható, módosítható vagy visszavonható, ha az engedélyezés eredeti feltételei megváltoztak, illetve az engedélyes az előírt feltételeknek nem tesz maradéktalanul eleget. Árusítás, szállítás, tárolás 33. (1) Tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani. (2) A növényvédő szereket - a szobanövények kezelésére közvetlenül felhasználható készkiszerelésű növényvédő szerek kivételével - nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, továbbá piaci, vásári kirakodóhelyen, csomagküldő szolgálaton keresztül és házaló kereskedelemben, valamint mozgóárudában árusítani. (3) A növényvédő szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg.

12 (4) A növényvédő szerek tárolásának és szállításának további szabályait külön jogszabály határozza meg. ÖTÖDIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDELMI GÉPEK ÉS SZÓRÓBERENDEZÉSEK 34. (1) A növényvédelmi gépeket és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezéseket - kivéve a kisgépeket, továbbá a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépeket - cseppképzés- és szórástechnikai szempontból forgalomba hozatal előtt típusminősítés alá kell vetni. Nem kell minősíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az előállító, illetve a forgalmazó vállalat köteles a minisztérium erre kijelölt intézetének nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek a külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek. (2) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) az előállító, forgalmazó vállalat vagy az importőr nevét és címét, b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését. (3) A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell: a) a használati útmutatót, b) az eszköztípus leírását, c) az elbíráláshoz szükséges egyéb bizonylatokat. (4) A növényvédelmi gép szórástechnikai alkalmazhatóságával kapcsolatban kiegészítő adatszolgáltatást, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát lehet elrendelni. (5) Jogszabályban meghatározott esetekben a használatban lévő növényvédő gépeket - cseppképzés és szórástechnikai alkalmasság szempontjából - időszakonként felül kell vizsgálni. (6) A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédő szerek kijuttatását befolyásolja, a (3) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani a minisztérium által kijelölt intézetnek. 35. (1) A minisztérium erre kijelölt intézete a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján a minisztérium - kijuttatási szempontból - forgalomba hozatali engedélyt adott ki. (2) A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. 36. Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy egy növényvédelmi gép a 34. (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor a minisztérium törli a bejegyzést a Növényvédelmi Gépek Jegyzékéből. HATODIK FEJEZET TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK, TERMESZTŐKÖZEGEK, NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ SZEREK Forgalomba hozatal 37. A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) az EC jelzéssel ellátott műtrágyák kivételével csak akkor hozhatók forgalomba, ha a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a termőföldre vagy a termesztett növényre, és azok az előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az ember és az állat egészségére és nem jelentenek meg nem engedhető veszélyt a környezetre és a természetre, b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján az engedélyező hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek. Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezés 38. (1) A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti

13 kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott adatokat és vizsgálati eredményeket. (2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37. szerinti követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését. (3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni. (4) (5) Az engedélyező hatóság a termésnövelő anyag engedélyében meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, így különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, valamint a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit. (6) Ha a dokumentációk és a minták vizsgálatából megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a 37. -ban meghatározott követelményeknek, az engedélyező hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja. 39. A kérelmező köteles a termék jellemzőiben bekövetkezett, engedélytől eltérő módosításokat, változásokat 8 napon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak. 40. (1) Az engedély a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni. (2) Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik. (3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) az engedélyes ezt kérelmezi, b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és ennek az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is. (4) Az engedélyező hatóság a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti meghatározott időszakra. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. (5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. A termékállandóság vizsgálata 41. (1) Az engedélyező hatóság az engedélyezés után is vizsgálhatja a terméknek a 37. szerinti követelményeknek való megfelelősségét. (2) Ha az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, akkor az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni. (3) A termésnövelő anyagok jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Kísérleti célú felhasználás 42. (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet. (2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni. Az EC jelzéssel ellátott műtrágya behozatala