16. füzet, 2002 JÓSVAFŐI HELYTÖRTÉNETI FÜZETEK

Átírás

1 JÓSVAFŐI HELYTÖRTÉNETI FÜZETEK 16. füzet, 2002 Kiadja: a SZINLŐ Barlangi-vendégforgalmi Kft. a jósvafői tájház (Falumúzeum) létrehozója és üzemeltetője Szerkesztette: Szablyár Péter

2 Jósvafő jövője Jósvafő múltja Az év első fele eseménytelennek nem volt nevezhető. A kemény, kevés havat hullató télben egy kis melegséget vitt a farsangra való készülődés és maga a farsang. Jó volt látni, hogy a faluból egyre többen készülnek csoportosan az esti jelmezes megmérettetésre. A téli csendet néhány régi tervem megvalósítására használtam fel a Tájházban. A lakóház konyhájának eddig nem használt fali szekrényében - a kaszliban padlásokon talált régi kis üvegeket és egy kis világítástechnikai gyűjteményt helyeztem el. A barlangkutatás-történeti kiállításon a barlangok térképezéséről állítottam össze egy vitrint, függőkompasszal, fokívvel, a mérés elvének bemutatásával. A jósvafői iskola megszűnése óta terveztem egy kis iskolatörténeti kiállítás létrehozását, amihez néhány érdemi kiállítási tárgyat is sikerült megmenteni az iskolából. Májusban ez a vágyam is valóra vált, az istálló épületében megépült ez a kis bemutatóhely is. Jól halad az anyaggyűjtés a család- és lakóház-történeti kiadványunkhoz. Az utóbbiban Berecz Tibor vállalt oroszlán részt, az anyakönvyek számítógépes feldolgozásában Farkas Reni és Garan Ildi végezte az adatbevitelt 1895-től napjainkig, a kezdetektől (1772) 1895-ig pedig én. A községből Edelénybe költözött Deli Ferenctől számos érdekes iratot és fotót kaptunk, többek között az 1932-es jósvafői választói névjegyzéket, amelyet ebben a füzetben le is közlök. Megható élmény volt részt venni a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda névadó ünnepségén, akik Jósvafő szülöttjének, Kis Dániel fiának nevét vették fel. Június elsején a Sajó-Bódva-Torna-völgy térsége periódika- és folyóirat szerresztőinek első találkozóját szerveztük meg a Tájházban, azzal a céllal, hogy megismerjük egymást, önként végzett munkánk nehézségeit és élményeit megosszuk. Remélem, lesz folytatása is az elkövetkező években. Régi vágyam teljesül. A X. Falunapokra CD-n megjelenik a Jósvafői Helytörténeti Füzetek első 15 füzete. Budapest-Jósvafő, július Szablyár Péter Ez a kiadvány bolti terjesztésre nem kerül. Másolása nem tilos, inkább megtisztelő. Készült 100 számozott példányban, ez a(z) példány!

3 Jósvafői egyházlátogatási jegyzőkönyv 1758-ból 2001-ben jelent meg Sárospatakon (Acta Patakina VIII.) Isten Anyaszentegyházának emlékezetire - Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör- Kishonti egyházmegyében , 1764 c. kiadvány. Ebből idézzük a jósvafői vonatkozású forrás értékű részeket: Aö Visitatio Ecclesiae Josva-főiensis, Die 18. Januarii peracta Verbi Divini Minister Reverendus Dominus Samuel Ardai. Scholae Rector ab Annis 35 Humanissimus Dominus Georgius Ötvös. Fatentes: Andreas Deli, Franciscus deli, Stephanus pogány, Franciscus Bak, Stephanus Tóth aedilis. Subsistentia Ministri: Minden egész ekés ember ad 2 kereszt búzát és 2 véka zabot. A cimborás félannyit. A zsellérek 2 véka búzát és 2 véka zabot. Fát adnak elegendőt. kenderből, mind virágosból mind magvasból adnak egy-egy kévét. Esketéstől a nemes ember 1 tallért, a közember 16 poltrát. Kereszteléstől tyúkot, kenyeret és komapénzt. halotti prédikációtól 16. Özvegyasszonyok 3 sing vásznat. Mustot adnak minden személytől egy-egy iccét. A földeket megszántják, megtrágyázzák, felaratják és bé is hordják. Fundi Parochiales: Szántóföldek vagynak 2 nyomáson. A Szeltzén vagyon egy darab, amelyre a Miser János földei járnak másokéval együtt, de ez már elhagyott és erdő nőtte bé, és most egyéb ususában nincsen a prédikátor, hanem a végét kaszáltatja. A másik vagyon a mező közepin, melynek neve Pap földje, szomszédja mindkét felől Tóth István. Rét is vagyon 2 darab. Egyik a Nádas mellett, szomszédjai Fitsor István és Gál János, a másik a Szeltzén, a szántóföldek a végiben, szomszédja Oláh János és Tímár Gergely. Subsistentia Scholae Rectoris. Minden egész ekés ember ád 1 véka búzát, a cimborás fél vékát, a zsellérek is annyit. Minden szőlősgazda 4 icce mustot. A harangozásért egy-egy kéve búzát. Fát, amennyi szükséges. Halottól négy poltra. Dilactrum ordinarium. Sabbathale 1 véka zab. Canicularis csirke. Kulcsváltság 4 poltra. Templom kő, boltos egyik része, kerített. harang 3, falábon, a nagy 5 mázsás, a középső 1 mázsás, a 3 dik circiter 4 font. Fundi Templares. Vagyon egy szőlő, melyet Miser Mihály testált az eklézsiának, az eklézsia míveli, és a hasznát a templom szükségére fordítják. Két

4 nyomásban vannak dézsma földek. A hegytetőnvaló föld, mind a Papgalyán, mind a Mitzke hegyén. A más nyomásban a kis Galya megyi. Ezektőla dézsma a templomhoz jár. vagyon egy rét, amely a parokialis rét mellett lévén, cedáltatott prédikátor uraimék ususára. Vagynak több szőlőkből is dézsmák, de csak addig, míg bírhatják. Utansilia Sacra. Vagyon egy ezüst aranyas talpas pohár, melynek a felső karéján ilyen betük vadnak: W.R.M.K. Alól pedig a talpán ez az írás: Munkátsi Szőts János, gyöngyesi detsi györgy adománya Aö Ismét vagyon egy ón pohár, vagyon egy ón kanna, mintegy egyiccés. vagyon 2 cin tányér. vagynak 2 abroszok, mind a kettő gyolcs. Vagynak 5 keszkenők, a ketteje selyem, az egyik török munka, a ketteje pedig selyemmel és arannyal varrottak. Az agantialis persely a szokás szerint publikáltatik.

5 Élelmiszerek feldolgozása, tartósítása a XX. század elején Jósvafőn Nadanicsek Imréné Gereguly Piroska Amikor még nem volt hűtőszekrény, fagyasztó, az üzletből nem tudták megvenni a tartósított, félkész élelmiszereket, ételeket, az embereknek maguknak kellett erről gondoskodniuk. A húst, gyümölcsöt, zöldséget a kialakult hagyományoknak megfelelően tartósították. Disznót mindenki évente ölt a család nagysága és az anyagi lehetőségekhez mérten egyet vagy többet. A zsíros mangalicát 1,5-2 q súly körül vágták le, amikor már a hátán kb cm volt a szalonna vastagsága. Ha a disznó már kimúlt, szalmával beborították, ezt meggyújtották, bottal igazgatták a parázsló csomókat, hogy mindenütt egyenletesen égjen le a szőr és piruljon meg a bőr. Ahol maradtak még szőrös részek, ott az összefogott, meggyújtott szalmacsomóval tovább pörkölték. Hogy el ne aludjon a szalma, szájjal fújták a csomó parázsló végét. Ezt követte a disznó bőrének mosása, amit közben késsel kapartak. A körme már perzselés közben lepállott. Eközben kivágták a fülgyükerét is. Tiszta szalmát, deszkát, esetleg fél bejárati kaput tettek a földre, erre hátára fordították a disznót. Megkezdték a disznó bontását. Combtőből kikanyarították a négy lábát. Ezután hasra fordították, a szájnyílásánál a fül mögött a koponyát a gerinccsontig mind a két oldalon felvágták. A gerincoszlop mentén 6-8 cm szélességben végigvágták a hátát a farokkal bezárólag. Ezt a folyamatot röviden úgy nevezték, hogy orrját vettek a disznónak. A disznó két oldala így szétnyílott. Óvatosan, két oldalról bemetszve a nyelőcsőtől kezdve a belet, a belső részeket kiemelték az odakészített hurkamosó teknőbe belefordították. Levágták róla a tüdőt, májat, lépet, szívet. A bélről lefejtették a zsíros részt (ebből sütötték ki a bélzsírt) és a hájat. Az asszonyok a beleket a patakban kiforgatták, így a bélsár kikerült belőle. Tiszta vízzel kimosták, sós veres hagymával dörzsölték, hogy a bélsár szaga megszűnjön. Két asszony végezte ezt a csapnál, közben forró boros teát vittek nekik, hiszen a munka 2-3 óra hosszát is eltartott és közben legtöbbször nagyon hideg volt. Ezalatt a disznó udvaron maradt testét a hasa alja közepén végigvágták. Bevitték a házba, két ember feltette az egyik felét az asztalra. Lefejtették róla az ódalast, levágták a húst a szalonnáról. A húsról a zsíros részt leszedték. A hasalja vékony szalonnát levágták, ebből készült az abált szalonna. A szalonnát vízben megfőzték, darált fokhagyma, piros paprika, só keverékével bekenték. Komorába (spájzba) tették, hogy jól kifagyjon. A vastag szalonnát tetszés szerinti vékonyra leszedték. A levágott részeket feldarabolták, zsírnak kisütötték.. Különböző nagyságú zsíros bödönben a komorában tárolták.

6 A tepertőt megsózva kenyérrel fogyasztották, vagy tepertős bogácsát készítettek belőle. A hájat kisütötték zsírnak, vagy egyben megfüstölték. Az utóbbit marhák gyógyítására használták. esetenként a zsírban lesütöttek oldalast is, ezt serpenyűben (lábasban) tárolták. A hurkamosás ideje alatt otthon elkészítették a hurkatölteléket: a rizst, a gerslit (darát) külön-külön megfőzték. A kisütött bélzsírt, benne puhított hagymát, darált tepertőt ráöntötték a kására.. A megfőtt, megdarált belsőséget: tüdőt, májat és apró húst belekeverték. Paprikával, sóval, majoránnával, őrölt borssal, foghagymával ízesítették. Készítettek véres hurkát is. Ebbe nem tettek fokhagymát, hanem a megabált vért ledarálták, dinsztelt veres hagymán megpuhították, és ez került a töltelékbe. A házilag készült gyomros hurkatöltőből a töltelék bekerült a vastag és a vékony bélbe. A gyomros hurkatöltő vastag csövébe a fahengert a gyomrukkal nyomták az egyik végén. A cső másik végén a töltelék egy vékonyabb kivezető hengeren az erre felhúzott bélbe préselődött. A különböző hosszúságú hurkák végét kenderfonallal bekötötték, belerakták a fővő vízbe, megabárolták. Hidegre kirakták, sütve fogyasztották. A kolbászt a darált húsból készítették, fokhagymával, sóval, piros paprikával, őrölt borssal ízesítették. A hurkához hasonlóan, de hosszabb bélbe töltötték, középen egy-egy szálat megcsavartak, rúdra akasztották, 2-3 nap füstölték. A bendőbe (gyomorba) sajtot töltöttek. A töltelék: megfőtt, apróra vágott fejhúsból, veséből, szívből, bőrdarabkákból állt. A hurkához hasonlóan fűszerezték. Töltés után vászon cérnával bevarrták a rést, fazékban megfőzték. Kisszékre tették a sajtot, megszurkálták villával, nehéz kővel laposra nyomtatták. Egy napig füstölték, utána fagyasztható volt. A főtt körömből, bőrből, füléből, farkából készült a kocsonya. A fővő vízbe a fentiekhez majorannát, tört, szemes borsot, fokhagymát, vereshagymát tettek. A hosszabb tárolásra szánt húst, szalonnát sózótekenőbe rakták. Az alaposan megsózott hús került alólra, az ugyancsak megsózott szalonna a tetejére. A Tekenőre V-alakú fát tettek, erre rakták a vászonlepedőt vagy csomagolópapírt. Kétnaponként a húst a saját levében megforgatták. A sódar (sonka) 3-4 napig tovább állt a sós lében. A szalonnát korábban kiszedték, felakasztották a komorába rúdra szikkadni.. Aztán a pitar szabad kéményébe rakták fel füstölni. A füstölés 5-6 napig tartott, közben kiakasztották mellé a húsokat is: sódart, oldalast, orját. A zöldségeket, krumplit veremben tárolták, tartósították. A kertben a zöldségnek kb. 20 cm mély gödröt ástak, szalmát tettek alá, erre rakták a sárgarépát, petrezselymet, karalábét. Két oldalra kúp alakban hasgatott fával beborították, szalmával betakarták, beföldelték. ugyanígy tárolták a grulyát (krumplit) is, csak nagyobb, mélyebb gödörben.

7 Az uborkát nyáron kenyérkovásszal savanyították. A vízbe még kaprot, sót tettek. A kovászt tiszta, szőtt vászonra helyezték a víz tetejére. A télre eltett apróbb uborkát sós, szaliciles hideg vízbe tették, bele még karikára vágott hagyma, babérlevél, szemes bors, az üveg aljára kapor került. Néha sárgarépát is raktak az üvegbe dísznek és cukor helyett. A nagyobb uborkából nyáron csalamádé készült; karikára vágott hagyma, uborka közé babérlevél, szemes bors került. Szaliciles sós hideg vízbe tették el, esetleg erős paprikát is raktak közé. Hólyagpapírral beborították az üveget és vászoncérnával kötötték le. Télre mindenki taposott hordós káposztát. A káposztát legyalólták (legyalulták). Vékába rakták (30 liter), ezzel mérték bele a hordóba. Vékánként sózták. A hordó aljára előzőleg nagyobb káposztaleveleket, kapor, köménymag szárát, egészben megtisztított vereshagymát, cikkes fokhagymát, egy cső kukoricát tettek. Nagy káposztalevelekkel a hordó aljára rakott ízesítőket szintén beborították. Minden véka káposztára bisalmacikket (birsalmacikket), vadalmát (egészben), babérlevelet, borsot szórtak. A családból egy férfi nótázás közben minden sort megtaposott. A (fa) hordó felső felébe két sorban is fejes káposztát tettek.. Méretre vágott deszkalapokkal a káposzta tetejét beborították. Erre került két vastagabb léc, amelyre nagy nehéz követ tettek. Amikor a lé feljött a káposzta tetejére bepillésedett. Ekkor leszedték a követ, deszkát, főleg az utóbbit alaposan lemosták. Majd újból visszaraktak mindent. A hordó, amíg el nem fogyott a káposzta, vászonlepedővel volt lekötve, hogy szellőzzön, de por ne kerüljön bele.. A káposzta kb. 3 hétig a meleg konyhában volt, eddigre megsavanyodott. Azután kitették a komorába. A szálas (gyalult) és fejes káposztából készült a felséges töltött káposzta.. Nyersen a szálas káposzta tömény vitaminforrást jelentett a sült grulyához (krumplihoz). A trapacskára (sztrapacska), gyúrt haluskára (metélt tészta) pirított szalonna került zsírjával, majd szálas káposztával összekeverték. Ha a szálas káposztát sűlt húsra tették, összepárolták, elkészült a toros káposzta. A friss gyümölcsöt (almát, körtét, birsalmát) a pad fődjén) (a padláson) kiterítve tárolták. Ha hideg volt, betakarták. A körtét, almát, szilvát aszalták is. Meleg kemencében kenyérsütés után, vagy aszalót készítettek a kertben. Kb. 80x100 cm-es kast készítettek. Egymástól 20 cm-re lévő 2 cm vastagságú bordákba mm vastag vesszőket fontak.. Ezzel borították le a 80x100 cm méretű teknő szerű földbe ásott mélyedést. A mélyedés elején tüzeltek. A kas alá beáramlott a meleg levegő. A kas tetejére rakták a szeletekre vágott almát, körtét, egész szilvát. Hogy le ne peregjen a kasról a gyümölcs, rátettek egy kas nagyságú 15 cm magas keretet. Kb. 2 nap éjjel-nappal tüzeltek, amikorra elkészült az aszalt gyümölcs. Régen a szőlőhegyen is több aszaló volt. Az aszalt gyümölcsöt nyersen, vagy főzve fogyasztották. A főzött aszalt gyümölcs levét is megitták.

8 Még a vadkörtét is megaszalták, főzve télen hasmenés ellen használták. A kökényt, somot is aszalták, megfőzték. Télen fonás közben nyálításra (nyálképzésre) használták. A frissen fejt tejet is többféleképen használták fel. Meleg helyen megalvasztották, a megkeményedett, csomós részeket kicsavarták a savóból, és kész volt a túró. A tejet megalvasztották, az aludttej tetejéről leszedték a tejfelt, köpülőbe rakták. Kis tejjel hígították. Folyamatos köpülés (le-fel mozgatás) közben a megkeményedett vaj a köpülő alján állt össze, az író (savanyú lé) felül maradt. Az írót leöntötték, tört krumplihoz megitták. A vajat kanállal hideg vízbe kiszedték, mosták, formázták. A különböző alakú vajdarab(ok) tetejét villával meghuzogták (cifrították), majd szőlőlevélbe tették. Így a friss, sárga vaj nemcsak finom volt, de szemet is gyönyörködtetett a zöld szőlőlevélen. Az anyagot telén gyűjtöttem Jósvafőn a szüleim által elmondottak alapján, a tej felhasználásával kapcsolatos anyagot 2002.június 12-én.

9 Kis Bálintról Kis Dániel Jósvafő reformkori naplóíró paptanítójáról nevezték el a Gyomaendrődi Általános Iskolát és Óvodát május 17-én Kis Bálint nevét vette fel a Gyomaendrődi Általános Iskola és Óvoda az egy hetes ünnepségsorozat 5. napján. Abban a szerencsében és megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem a névadó ünnepségen, amelyet az iskola udvarán tartottak, méltó körülmények között, majd az iskolaépület földszintjén felavatták Kis Bálint emléktábláját. Álljon itt most a névfelvételt kezdeményező lelkes pedagógus, Kovácsné Nagy Katalin írása a névadóról, amelyet az iskola honlapjáról ( töltöttem le. Kis Bálint életútja ( ) Jósvafőn született január 17-én. Elemi iskoláit édesatyja, Kis Dániel jósvafői tanító vezetése alatt végezte ben a miskolci református gimnáziumba lépett, ahol négy évig tanult. Édesapja 1838-ban meghalt, ettől kezdve özvegy édesanyja, Dely Mária nevelte. Kis Bálint Losoncon végezte tanulmányait 6 éven át, eközben tanítóskodott Hetényben és Alsó-Némediben, hogy eltarthassa magát. Később Debrecenbe ment tanulni. Az es szabadságharcban honvédként harcolt. A világosi fegyverletétel után Debrecenben folytatta tanulmányait.1851-ben itt érte a gyomai református egyház meghívása felsőbb fiúosztály tanítói állásra ig a IV-V-VI., ig pedig az V. és VI. fiúosztály tanítója volt.1885-ben gyakori betegeskedései miatt megvált állásától, és ebből az alkalomból érdemei elismeréséül a gyomai református egyház örökös presbiterré választotta. Nagy tudását bizonyítja a debreceni főiskola oktatókarának bizonyító levele, amelyből megtudhatjuk, hogy "dicséretes szorgalommal végezte a következő tudományokat, melyeket tanulni tartozott: magyar, német, latin, hellén, héber, nyelvészet, ó-közép, újabb és honi történettant, tiszta és alkalmazott mértant, természet, vegy- és ásványtant, észjogot, országlástant, egyetemes és honi jelenrajzot, jogtant, Szentirat magyarázási szabályokat, egyháztörténetet, gyakorlati

10 lelkészettant." Kis Bálint 36 évig nevelt és tanított céltudatosan, kb tanítványa szerette és tisztelte őt. Egyike volt azoknak, akik a modern pedagógia elveit elfogadta. Az értelem fejlesztésére helyezte a fő hangsúlyt, nem volt híve a könyv nélküli magoltatásnak. Ahol lehetett, szemléltetett; gyakran õ maga készítette a szükséges eszközöket. Tanítványait az olvasás szeretetére, az erkölcsös életre nevelte. Garzó Gyula akkori lelkipásztorban kiváló munkatársra talált. A gyomai reformátusság egyházi, iskolai, kulturális felemelkedésének virágkorát élte tevékenységük idején. Kis Bálint nem alapított családot, de magához vette szegénységben élõ rokonait, és gondoskodott róluk. Az iskola volt az õ otthona, akkor volt boldog, ha tanítványai között lehetett. Kis Bálint és édesanyja Deli Mária szürke márvány síremléke már elveszett a múlt század ötvenes éveinek temetőket is próbára tevő éveiben, de feliratának szövege fennmaradt. Itt nyugszik DELI MÁRIA meghalt életének 79-dik évében nov. 8. és fia KIS BÁLINT szül jan ben volt a Magyar Szabadság Harczosa ig volt városunk felejthetetlen Rectora. Megh. Életének 69-dik évében nov. 2-dikán. Béke Hamvatokta. Amiglen eljőnek új életre hívó angyalai a bölcs Teremtőnek. Ezen emléket készítette a két hálás unoka Bertalan és Dániel

11 Eben az évben készül el Jósvafő rendezési terve. Ennek előkészítése kapcsán több lakossági fórumot, bejárást szervezett az Önkormányzat. Az alábbiakban Izápy Gábor hosszú ideig népes családjával Jósvafőn (a Kutatóállomáson) élt - hidrológus írásbeli hozzászólását adjuk közre. Jósvafő jövője, Jósvafő múltja 1. Bevezetés Ötletek a jósvafői településfejlesztési koncepcióhoz (avagy ami a koncepciótervből kimaradt) Egy település koncepciótervének elkészítéséhez szükséges először egy pontos állapotfelmérés. Erre az állapotfelmérésre alapozva a nagyobb régió várható változásait is figyelembe véve készíthető az a terv, amely az adott település (és régió) gazdasági, szociális, fizikai, természeti és szellemi-lelki és egyéb állapotán alapul. Ezek az állapotok többnyire összekapcsolódnak, ezért teljesen nem választhatók el egymástól. Jósvafő jelenlegi állapotát meghatározóan érinti a térségben az Aggteleki Nemzeti Park jelenléte munkalehetőség illetve a területhasználatok tekintetében. A Nemzeti Park jelenléte a jövőt is döntően meghatározza. A település fejlődése, fejlesztése elsősorban a Nemzeti Park jövőjéhez kapcsolódik, és a területhasználati korlátozásokkal szemben történő települési, lakossági érdekérvényesítések sikerességének függvénye. Amellett, hogy a település sokat nyer azáltal, hogy a Nemzeti Park jelenléte és a Világörökség részét jelentő barlangok létezése számos fejlődési lehetőséget ígér, a természeti értékek részben törvényekből következő, túlzott, a helyi emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó védelme gátolhatja a település fejlődését, a településen élők érdekeit. A fejlődés, fejlesztés alatt természetesen egy környezet- és természetvédő fejlesztést kell érteni. Jósvafő jövője azon múlik, hogy a mottó értelmében mennyire tudja a település hasznosítani a hagyományaiból származó tapasztalatait a jelen kor kihívásaival összevetve, ütköztetve. 2. Állapotfelmérés Gazdasági szempontok: - a régiós és helyi munkalehetőség kevés

12 - az ANP a főfoglalkoztató, de a helybeliek között kevés a foglalkoztatottak száma - a szűk körzetben a vendéglátáson kívül nincs komolyabb munkalehetőség, illetve jövedelemszerző tevékenység - nagy a jövedelempótló foglalkoztatásban részvevők száma - alig van önálló vállalkozó a településen, aki a saját vállalkozásában alkalmazna munkaerőt - a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységgel egy-két ember foglalkozik, míg korábban csaknem minden házban tartottak jószágot, műveltek egy-két hold földet. - sok olyan ember van a településen, akinek nincs esélye, hogy tartósan munkahelyet találjon - az önkormányzat nem tud munkahelyeket teremteni, és nincs nyoma annak, hogy a közeljövőben új munkahelyek létesüljenek a térségben Természeti tényezők: - Jósvafő klímája szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott, az országos átlagnak megfelelő, fekvésénél fogva a nyár az átlagosnál hűvösebb, a tél enyhébb, a nyári kánikulák idején az esték és az éjszakák üdítően hűvösek. - A településen található a gyógyhatásáról ismert Béke-barlang, ahol jelenleg asztmás betegek gyógyítására nyílik lehetőség, de megfelelő terápiás lehetőségek kialakításával más pl. allergiás betegségek is gyógyíthatók lennének. - Jósvafő település közvetlen szomszédságában négy nagy gyönyörű és izgalmas cseppkőbarlang is található, amelyek különböző feltételekkel látogathatók. Az egyre népszerűbb túra-barlangjárási igény kielégítésére kiválóan alkalmasak. - A település környezetében zömében erdők és rétek találhatók, amelyek számos ritka és védett növény és állatfajnak biztosítják az életfeltételeket. - A település és a tágabb környezete évszázadok óta kultúrterület volt, ahol az emberi tevékenység erdőn-mezőn meghatározó jelentőségű volt. Ez a többé-kevésbé öko-gazdálkodás jellegű emberi tevékenység tette lehetővé annak a gazdag élővilágnak a fennmaradását, amely ezt a területet jellemzi. A gazdálkodás megszűntével ezek az állapotok megváltoztak, a terület eltartó képessége, a táj esztétikai és biológiai értéke a kezeletlenség miatt rohamosan csökken. - A talaj termőképessége az országos átlaghoz képest alacsony, igazából csak a patakvölgyekben alkalmas növénytermesztésre. A

13 dombtetőkön évvel korábban folytatott növénytermesztés csak csapadékos időszakban volt eredményes, a karsztos kőzet, illetve a talaj vízáteresztő képessége miatt. Ezek a dombháti területek elsősorban legelőként, vagy kaszálóként hasznosíthatók. - A település gyönyörű környezetben, hegyek közé ékelve, bő és tiszta vizű patakok partján helyezkedik el, számos karsztforrás fakad területén. Elhelyezkedéséből adódóan pihenésre, kirándulásra, rekreációra a környék kiválóan alkalmas. A településre befutó völgyek gyalogosan könnyen járható utakat jelentenek a szomszédos települések, források, kilátópontok felé. - Jósvafő település minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a karsztterületen kívül fekszik, ugyanis a karsztterület határát a források fakadási helyei jelentik. Ezért maga a település a karsztra, illetve a forrásokat tápláló karsztvíz minőségére veszélyt nem jelent. Kultúrtörténeti jellemzők: - Jósvafőn több-száz éves református templom, kopjafás temető, védett műemlék jellegű településrész, működő és gyarapodó tájház, galéria található, melyeket faluséta keretében tekinthetnek meg az idelátogatók. - A Falu 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, iskolája azonban néhány éve megszűnt, csak óvoda működik. Nincs orvos, tanító és pap a faluban. - Az elmúlt évtizedekben a jósvafőiek közül diplomát szerzettek döntő többsége elköltözött a településről. Az utóbbi évtizedben elsősorban a Jósvafőn lakó és Nemzeti Parknál dolgozók révén emelkedett a diplomások száma. - Az utóbbi években fellendült az amatőr színjátszás, alkalmi énekkar is működik a megszűnt népdalkör helyett, évente több alkalommal jelenik meg a falu múltját bemutató Helytörténeti füzetek, negyedévente az önkormányzat tájékoztató lapja a Jósvafői hírmondó. Ezek a civil tevékenységek azonban elsősorban a betelepültek, a Nemzeti Parknál ideiglenesen - dolgozók és nem a helyben születettek kezdeményezésére és részvételével működik. - Tizedik éve rendezik meg július végén a Jósvafői falunapokat, amelyeken neves művészek lépnek fel. A falunapokhoz kapcsolódva jelent meg évente a Jósvafői Hírmondó különkiadása. A falunapokhoz további rendezvények is kapcsolódtak, úgymint képzőművészeti alkotótábor, ifjúsági kézműves tábor, és egyéb rendezvények. A falunapok rendezvényei folyamatosan bővültek, és az év jelentős ünnepei köré szerveződtek pl. farsang, szüret.

14 Infrastruktúra: Jósvafői Helytörténeti Füzetek 16. Jelenleg a Gömör-tornai fesztivál programjához kapcsolódnak a rendezvények. Ezekben a programokban a helybeliek szerepvállalása jelentősebb, mint a civil kezdeményezésekében. - Külön említést érdemel a jósvafői tájház és időszakos programjai. A máshol múzeumként működő tájház sok társadalmi eseménynek, kis rendezvénynek biztosít otthonos helyszínt. - A településen a csatornahálózat és szennyvíztisztítás kivételével teljesnek mondható a közműhálózat. A szolgáltatás színvonala megfelelőnek mondható. A közművek elhelyezése ivóvíz, telefon, gáz, kábeltévé kaotikusnak mondható az időben elhúzódó kiépítés miatt. - A tömegközlekedés az országos átlaghoz képest elfogadható minőségű, a fővárossal a kapcsolat a buszközlekedés révén határozottan jónak mondható. - A közeli és tágabb környezettel a közúti összeköttetés megfelelőnek mondható. A szomszédos Szlovákiába történő átjutás a hét kilométerre lévő Aggteleki határon lehetséges. - A bolthálózat a helyi igények kielégítéséhez elégséges, de alacsony színvonalú. Idegenforgalmi időszakokban a boltok ellátása már nem kielégítő. - A különböző színvonalú szálláshelyek a csúcs időszakokat pl. falunapok leszámítva kielégítik a szállás igényeket. Az átmenő vendégforgalom étkezési igényeit a két étterem csak nehezen tudja fogadni. A faluban nyilvános illemhelyek nincsenek, ami a kultúrált vendéglátás alapfeltétele lenne. Ismereteink szerint a településen és térségében legalább tíz év távlatában új munkalehetőségek nem mutatkoznak. Ugyanakkor a település kedvező környezeti adottságai, az idegenforgalom várható növekedése, a Nemzeti Parkra és az önkormányzatra háruló feladatok megoldása, a problémák kezelése lényegében meghatározzák, a település jövőjét. Véleményem szerint Jósvafő számára alapvető - ha nem akar jellegtelen skanzen faluvá válni -, hogy megpróbálja a hagyományaiból (kézműipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási) hasznosítani mindazt, amivel a térségbe érkező idegenforgalmi-, gyógy- és öko-turizmus számára Jósvafőt és környékét vonzó, kellemes hellyé tegye, ugyanakkor az itt élők számára is elfogadhatóak maradjanak az életfeltételek.

15 A jósvafőiek mindig szívesen, barátsággal (be)fogadták az ide látogató idegeneket, sok látogató szívesen tér vissza ide újra. Ezt a szellemiséget meg kell tartania, sőt erősíteni kell a helybeliekben ezt a gondolatot. Nyilvánvaló, hogy az idegenforgalommal járó gondok, akkor elviselhetőek, ha a vendégforgalom hasznából minél többen részesednek, ugyanakkor a látogatók úgy érkeznek, hogy ne zavarják túlzottan az itt lakókat. Milyen lehetőségeket látok a település fejlesztésére: 1. Gyógy-turizmus : barlangterápia, meglévő és fejlesztendő, az önkormányzat szerepvállalásával, új rekreációs szanatórium létesítése 2. Művészeti-turizmus: alkotóház(ak) kialakítása a megüresedett házakban 3. Barlangi-turizmus a barlangok túra-jellegű látogatását falubeli, jelenleg munkanélküli kiképzett túravezetőkkel kell megoldani, ezzel az ANP feladatai is csökkenthetők 4. Falusi-turizmus nagycsaládosok, nyugdíjasok szervezett üdültetése, számukra kultúr-, turista-programok szervezése, esetleg kézműves foglalkozásokkal, egybekötve 5. Extrém -turizmus barlangászok, lovasok, kerékpárosok, íjászok stb. számára olcsó, nomád, táborozási lehetőségek 6. Konferencia-turizmus különböző, elsősorban a környezettel, karsztkutatással, népművészettel, népi kultúrával kapcsolatos rendezvények lebonyolítása, szervezése 7. Vadászat-, vadgazdálkodás lehetőségeinek kihasználása, 8. Hagyományos foglalkozások Bemutatása az idelátogatóknak, fiatalok iskolai képzésének keretében kézműves ismeretek oktatása 9. A település környezetében a rét és legelőterületek rendbetétele, a évvel ezelőtti állapotok részbeni helyreállítása, rekultiválása az ANP-vel egyeztetve 10. Alkotó szellemű mesteremberek, vállalkozók, művészek meghívása a településre. 11. Az iskola újraindítása, a hagyományt tisztelő, kreatív tanárok vezetésével, esetleg felekezeti vagy alapítványi iskola megvalósítása A településszerkezet megóvása, formálása: 1. A belterület beépítésének ésszerű korlátozása, a beépítettség szinten tartása 2. Új faluközpont, főtér kialakítása faluház, iskola, önkormányzat, művelődési ház, közpark, agóra együttesével.

16 3. A település fejlesztési iránya a Jósva- és a Kecső-völgy irányába lehetséges, a pataktól távolabbi, magasabb területeken. 4. Az új parcellázású telkek legalább m 2 -esek legyenek. 5. A hagyományos stílusú portál kialakításának támogatása az új lakótelkeken is. 6. A szennyvízelvezető és tisztítórendszer megvalósítása. 7. A település útjainak, utcáinak európai szintű burkolása, virágosítása. 8. A településről kivezető földutak megőrzése, környezetvédelmi okokból. 9. A források környezetének rendbetétele, megközelíthetőség, tisztaság biztosítása, védelem az elmocsarasodással szemben, de a természetközeli állapot megőrzésével. 10. A patakok partjának pusztulását meg kell akadályozni, a csorda és kecskenyáj szabályozott, szakszerű legeltetésével, a legelőgazdálkodás régi szokásjogának visszaállításával. 11. A Jósva-patak kanyargós jellegét megtartva, a központban árapasztó medrek kialakítása, az árvízi veszélyeztetést csökkentésére. 12. A völgyekben lévő földutakat nem kell burkolttá tenni, csak karban kell tartani és szabályozottá kell tenni a gépkocsi használatot. (pl. alkalmas időjárási körülmények között a természetvédelmi őrök járhatnának lóval). 13. A villany-, telefon- és egyéb vezetékek elásásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a patakok közelében a magas talajvízállás miatt a vezetékek vízbe helyezése az elektromos kábelek esetében jelentős költséggel és meghibásodási veszéllyel járhatnak, ugyanakkor a talajvízáramlásba történő beavatkozás az épületek, utak állagának romlását okozhatja. A felvetett kérdések, javaslatok csak egy rövid gondolkodás eredménye volt, számtalan egyéb megvalósítható javaslat tehető még, de ezeknek találkozni kell a faluban élők egyetértésével, a képviselőtestület elgondolásaival, terveivel is. A megvalósításhoz nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásra is szükség van. Ennek érdekében különböző pályázati lehetőségeket kell keresni, illetve olyan embereket, szervezeteket kell megnyerni a régión belül és kívül, akik fantáziát látnak a településben illetve a tágabb térségben. Nem szabad olyan kirekesztő módon gondolkodni, hogy csak jósvafői lakosok vásárolhatnának házat, telket. Számítani kell és lehet mindenkire, akinek valamilyen kézzelfogható, előremozdító ötlete van a településsel kapcsolatban. Tudomásul kell venni, hogy ez mindenképpen a falu megváltozásával fog járni, de aki nem egy skanzenben, vagy egy jellegtelen, városias, elidegenedett településen akar élni, annak

17 tevőlegesen részt kell vállalni a jövőkép megformálásában, különben mások fogják formálni. Ennek érdekében még a Nemzeti Parkkal is vitába lehet szállni a település érdekében. Bármit tervez és akar megvalósítani a falu, ehhez pénzre van szükség. Ezért a község bevételeit fokozni kell, hogy a vendégforgalomból jusson az önkormányzatnak is a kitűzött célok megvalósítására. (Szállásdíjak adója, üdülőhelyi díj, barlangi belépőkből részesedés stb,) Lényegében az idegenforgalomból származó bevételeket jobban vissza kell forgatni a helyi közigazgatásba. Evvel a néhány általános, a teljesség igénye nélküli gondolattal szerettem volna kiegészíteni a koncepciótervet. Szerettem volna rámutatni arra, hogy jól és jót tervezni csak egy térség anyagi és szellemi erőforrásainak korrekt ismeretében lehet, rossz vagy hibás adatok, ismeretek alapján teljesen téves következtetésekre juthat bárki, a legnagyobb jóindulat mellett is.

18 Dokumentumfilmet mutattak be Jósvafőről A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban április 18-án kor a dialäktus fesztivál (magyar néprajzi és antropológiai filmek szemléje) keretében mutatták be Kisfaludy András Jósvafői capriccio című filmjét, amelyet a X. Falunapok előestéjén Jósvafőn is levetítenek. Részlet a fesztivál katalógusából, ill. a fesztiválról szóló hír a Magyar Hírlapból

19 Egy megsárgult újságcikk. Jósvafői Helytörténeti Füzetek 16. A Jósvafőről közelmúltban Edelénybe költözött Deli Ferenc adta át az alábbiakban másolatként közölt újságcikket, amely édesapja törvényszéki tárgyalásáról szól. A cikk a Felsőmagyarországi REGGELI HÍRLAP -ban jelent meg. Sajnos dátum nincs rajta, de így is érzékelhetjük a kor hangulatát

20 Egy II. Világháború előtti elemi népiskolai értesítő szükséges tudnivalói A Tájházban létrehozott iskolatörténeti kiállítás egyik csemegéje Dely Ferenc iskolai értesítőjének néhány oldala közötti időkből. A koronás címerrel díszített borítójú könyvecske utolsó két oldala valódi kortörténeti csemege, ezért szó szerint közöljük: SZÜKSÉGES TUDNIVALÓK. Csak abból a gyermekből lesz életrevaló ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszes italokat: a bort, a sört és pálinkát. A dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyan erős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi. Amelyik gyermek dohányzik vagy szeszes italt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészedik, erőtlen, munkára képtelen lesz. Ez a két méreg oltja be leggyakrabban az emberekbe a tüdővész csíráját is, ami igen sok embernek ássa meg a sírját. Mert a tüdővész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban embert visz el ez a rettenetes betegség évenként. Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegő. De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem az egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is.. Minden romlott, bűzös dolgot a lakásból és környékéről el kell távolítani. gyakran és jó ideig kell a lakást télen-nyáron szellőztetni. Tüdőnket úgy felfrissíti a jó levegő, mint szomjúságtól tikkadt testünket a tiszta víz. Aki szereti a tisztaságot az igen sok betegségtől menekül meg. Különösen arra kell ügyelni, hogy sem a ragadós betegségben levők, sem az ilyen betegek holmija egészséges emberrel érintkezésbe ne jussanak. Ilyen, gyakran előforduló ragadós betegségek a tüdővészen kívül a kanyaró (vörös himlő), a vörheny (skarlát, sarlach), a szamárköhögés (kehe) és a roncsoló toroklob (difteritisz). Ha valamely gyermek ilyen betegségbe esik, azonnal orvost kell hivatni és mindaddig nem szabad a többi gyermekhez ereszteni, amíg az orvos meg nem engedi.

21 Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanult, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul. Igen lényeges kelléke még az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is.. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló,, vagy nagyon sokat eszik, amitől beteggé lesz., hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni. Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszes ital, különösen a pálinka, mert aki szeszes italra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszes ital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret, annál sem, akinek bőven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki! Miatta sok család szűkös napokat lát. A szeszes italban nincs semmi táplálóerő. Aki pedig mértéktelenül issza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az ember, mint a tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökröt is. Akit a szeszes ital egészen rabjává tett, az átok nemcsak a családra, hanem a községre is.. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága, kötekedő emberré lesz., azonkívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra sem támaszkodhatik, mert mindenki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát. Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak épelméjű és munkabíró polgárok teszik boldoggá a hazát! FIGYELMEZTETÉS! E KÖNYVECSKE KIÁLLÍTÁSA BÉLYEG- ÉS DÍJMENTES. Ára 24 fillér. Illetéktelennek az Értesítő könyvecskébe bármit bejegyezni, törölni vagy javítani szigorúan tilos. A szülő vagy helyettese az Értesítő Könyvecskét karácsonykor és húsvétkor aláírja, azonban észrevételt az Értesítő könyvecskébe írnia nem szabad. Nyomtatványszám: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest.

22 Jósvafői választói névjegyzékek a múlt század 30-as éveiből Deli Ferenc őrizte meg Jósvafő község 1932, 1934-es és 1935-ös választói névjegyzékeit, mivel édesapja Id. Dely Ferenc a Kisgazda Párt egyik vezető egyénisége volt a településen. A választói névjegyzéken szereplők közül egyetlen ember, a most 104. évét taposó Vásárhelyi Jenő él. Isten éltesse sokáig!!! 1. Apáti Ferencz Apáti Ferenczné Porcs Zsófia Ardai András ifj. Ardai András Ardai Andrásné Berecz Erzsébet Ardai Andrásné Bucsek Mária Ardai István Ardai Istvánné Hangó Eszter Ardai Jánosné Juhász Zsuzsánna Ardai László Ardai Lászlóné Bartók Terézia Bak Dániel Bak Dánielné özv. Garan Terézia Bak Ferencz Bak Gergely Bak Gergelyné Tóth Apollónia Bak Imre Bak István Bak István ifj Bak Istvánné Izsó Eszter K.Bak János Bak János P.Bak János ifj. Bak János Bak Jánosné Bósa Terézia Bak Jánosné Matos Mária P.Bak Jánosné Papp Teréz Bak József Bak Józsefné Veres Julianna özv. Bak Józsefné Oláh Zsófia Bak Józsefné Pozsgai Amália Bak Lajosné Pogány Zsuzsanna Bak László Bak László j Bak László Bak Lászlóné Rőzcei Piroska Bak Lídia Bak Miklós Bak Sámuel Bak Sámuel (cseléd) Bak Sámuelné Garan Julianna Bartkó Jenő Bartkó József Bartkó Józsefné Béres Terézia Berecz Jánosné Gaál Zsuzsanna Berecz Lajos ifj. Berecz Lajos Berecz Lajosné Jóna Teréz 49. Berecz László Berecz Miklós Berecz Miklósné Garan Terézia Béres Ferencz Béres János Bokros Gyula Bokros József Bokros Lajos Bokros Lajosné Szabó Zsuzsanna Boros István özv. Bucsek Istvánné Fedor Zsuzsan-na özv. Bucsek istvánné Rito Irma Buder Károly Czafik Dezső Czafik István Czafik István 1906 meghalt törölve 65. Czafik Istvánné Jakubecz Ilona 1886.

23 66. Csőke Sándor 1899 elköltözött, törölve 67. Davola Jánosné Kató Katalin Dely Benjamin Deli Bertalan Deli Bertalan Dely Bertalanné Marel Mária Deli Ferencz Deli Ferenczné Berec Mária Deli Gedeon Deli Gedeonné Bak Katalin Deli György Deli Györgyné Gelle Erzsébet Dely Illés Deli Imre ifj. Deli Imre Deli Imréné Pásztor Julianna Deli István Deli István özv. Dely Istvánné Bak Julianna id. Dely János ifj. Dely János ifj. Dely Jánosné Mezei Zsuzsanna Dely Jánosné Szalóczi Julianna idb Deli József ifj. Deli Kálmán Deli Károlyné Bak Eszter ifj. Deli Kálmánné Garan Mária id. Deli Kálmánné Oláh Zsuzsanna felső Deli Lajos alsó Deli Lajos Dely Lajos Dely Lajosné Bokros Eszter alsó Dely Lajosné Dely Irma Dely Rafael Dely Rafaelné Tóth Borbála Dely Teréz meghalt törölve 102. Dovola János Dovola Lajos Dudás László Dudás Lászlóné Bodnár Irma Farkas Antalné Básti Pogány Eszter Farkas Eszter Farkas János molnár 109. Farkas János Farkas Jánosné Juhász Mária Farkas Lajos Farkas Sándor Fecsor Pál Fecsor Pálné Bene Erzsébet Fodor Géza Fodor Gézáné Lukács Vilma Fodor László Fodor Lászlóné Bene D. Mária Fuszkó József ifj. Fuszkó József id. Fuszkó Józsefné Molnár Mária Garan Bertalan Garan Dániel Garan Dánielné Bokros Piroska özv. Garan Dánielné Zajdó Garan Ferencz Garan Imre Garan István Garan Istvánné Máté Erzsébet felső Garan János Garan Jánosné f. Porcs Borbála id. Garan József Garan József Garan Józsefné Oláh Julianna id. Garan Józsefné Szegő Julianna id. Garan Károly ifj. Garan Károly Garan Károlyné Koto Mária Garan László özv. Garan Mihályné Koto Borbála Garan Miklós Garan Miklósné Dely Apollónia 1863.

24 143. Garan MiklósnéLLúdmann Irma Garan Pál Garan Zsigmond ifj. Garan Zsigmond 147. Gál Lajos Gál Lajosné Bak Eszter Gergely (?) Ferencz kőműves Gereguly Ferencné Jóna Mária Győri Béla cipász Győri Pál Győri Pálné Czafik Műria özv. Győri Pálné Leitner Mária 155. Habócsik Andrásné Gyugya Rozália Izsó Antal Izsó Antalné Boros Borbála Jóna Béla 159. özv. Jóna Illésné Jóna Julianna 160. özv. Jóna Istvánné Bak Eszter 161. Jóna László Jóna Lászlóné Jóna Eszter özv. Juhász Mártonné: Nahalka Mária 185? 164. Kis Bálint Kis Bálintné Török Mária Klein Antalné Rosenberg Regina Klein Károly id. Koto Rafael ifj. Koto Rafael 170. ifj. Koto Rafaelné Garan Borbála id. Koto Rafaelné Szakál Eszter id. Kovács lajos KovácsLLajosné Palcsák Anna Kovács László Kovács Lászlóné Boros zsuzsanna Leskó József Leskó József Leskó Józsefné Lukács Erzsébet özv. Lukács Istvánné Hangó Erzsébet Majoros János Majoros Jánosné Pogány Zsófia Maksa József özv. Marek János Marek János Marek Jánosné Bíró Julianna Maurnyi László Maurnyi János Maurnyi Jánosné Bodnár Julianna özv. Máté Lajosné Bodnár Julianna Mizser István Mizser János Mizser Jánosné Simon Zsuzsanna Mizser Károly Mizser Károlyné Farkas Zsuzsanna Molnár Károlyné Kalós Apollónia Németh István Németh Istvánné Bak Terézia Obágy Bertalan Obágy József Ifj. Obágy Lajos Obágy Lajosné Gönczi Mária Oláh Ferencz 203. Oláh Ferenczné Dely Lídia Oláh János Oláh Jánosné Mudrány Julianna Palcsó István Palcsó István 208. özv. Palcsó Istvánné Dely Mária Palcsó Istvánné Vostyár Julianna id. Pap János ifj. Pap János id. Pap Jánosné Pogány Terézia Pap József 214. Pap Klára vitéz Parajdi István 1895.

25 216. vtz. Parajdi Istvánné Bíró Katalin id. Pogány János ifj. Pogány János 219. Pogány Jánosné Bak Eszter Pogány Lajos Pogány László Pogány Lászlóné Ardai Julianna Pogány Rafael Pogány Sámuel Pogány Sámuelné Gereguly Margit Porumba Jenő Porumba Jenőné Darányi Ilona Pozsgai István Rito József Rito Józsefné Bak Julianna Róth Szerén ifj. Silye János Silye Jánosné Jóna Zsófia Silye Jánosné Tarcali Teréz Silye László Simon Dániel Simon Dánielné Kiss Mária 238. özv. Simon Dánielné Tőzsér Mária Smalkó Sándor elköltözött törölve 240. törölve elköltözött 241. Szakal László Szakal Zsigmond 243. ifj. Szakal Zsigmond Szakal Zsigmondné Garan Zsófia Tarczali Borbála Tarczali István Tarczali Istvánné özv. Garan Borbála id. Tarjányi Bertalan ifj. Tarjányi Bertalan id. Tarjányi Bertalanné Bak Teréz Tarjányi Ferencz Tóth Bálint Tóth Bálintné Dely Erzsébet ifj. Tóth Lajos Tóth Lajosné Csillik Ilona Tóth László Tóth Lászlóné Kovács Klára 258. Tóth Miklós Tóth Miklósné Farkas Mária Thuróczy Endre Thuróczy Endréné Luzsinszky Mária Ungár Dávidné Ungár Hermina özv. Varga Andrásné Tóth Mária Varga László Vostyár János Vostyár Jánosné Jóna Julianna Vostyár László Vostyár László Vostyár Lászlóné Bak Klára Zabos Zsuzsanna Zingi Julianna évi pót névjegyzék 1. Bak Istvánné Garan Klára Bak Mária Barcsák János ifj. Berecz Miklós Dely Gábor Dely Istvánné Dely Piroska Dely Istvánné Dely Zsuzsanna Dely Rafael Dudás László Fuczkó Józsefné Obágy Irén Garan András Garan Rafael Izsó Antal Jóna István Kovács László Ligacs István Mizsér Árpád Oláh Lajos Pap Jánosné Marek Katalin Pap Julianna Simon Lajos Spitzer Dezső 1886.

26 23. Spitzer Dezsőné Ungár Malvin Vostyár Eszter Vostyár István évi pótnévjegyzék 1. Bak Istvánné Garan Klára ifj. K. Bak János Bak Mária Barcsák János ifj. Berecz László ifj. Berecz Lajosné Ardai Eszter ifj. Berecz Miklós Béres Jánosné Moko Apollónia Bokros János Dely Gábor Dely Istvánné Dely Piroska Dely Istvánné Dely Zsuzsánna Dely Rafael ifj. Dudás László Fodor Sándor Fuszkó Józsefné Obágy Irén Garan András Garan Illés Garan Rafael Győri Géza Izsó Antal Jóna Illés Jóna István Kovács László Ligacs István Mizser Árpád Mizser Istvánné Bak Zsuzsánna Oláh Lajos ifj. Palcsó László Pap Jánosné Marek Katalin Pap Julianna Simon Lajos Spitzer Dezső Spitzer Dezsőné Ungár Malvin ifj. Szakál Zsigmondné Garan Irma ifj. Tóth Miklós Varga Lászlóné Kovács Mária Vostyár Eszter Vostyár István Zádor Lajos (nevek után a leánykori név és a születési évszám) Az eredeti választói névjegyzék fejléce

27 A Jósvafőn használt leggyakoribb keresztnevek 1772 és 1867 között A jósvafői családtörténeti könyvünk készítése során részletesen tanulmányoztuk az anyakönyveket. Ennek egyik mellékterméke az alábbi névgyakorisági statisztika: A 10 leggyakoribb leánynév: A 10 leggyakoribb fiúnév: Sorszám Név I d ő s z a k Mária Julianna Susánna Borbála Erzsébeth Judith Éva Klára Lídia Zsófia Sorszám Név I d ő s z a k István János Jósef Mihály Dániel András Ferenc Pál Sándor Lajos Néhány ebben a korszakban előfordult ritka név: Fiú: Ábrahám, Benjámin, Levente, Rachel, Rafael, Sámuel, Gedeon, Emánuel, Eduárd; Leány: Apollónia, Augusztusz, Debóra, Krisztina, Rebeka, Johanna, Paulina, Cecilia, Amália

28 Az es szabadságharc emlékei Jósvafő környékén Az 1999-ben megjelent JÓSVAFŐ (Település a világörökséggé nyilvánított barlangok kapujában ANP) című könyvecskénk készítésekor bukkant Székely Kinga szerkesztő a Bécsi hadügyi levéltárban őrzött korabeli kőnyomatra, amely Schlick osztrák tábornok visszavonuló csapatait ábrázolja a Jósafői szorosban január 26-án. A kép keletkezésének körülményeit kutatva jutottam el a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum intézményébe, ahol Dr. Holló József vezérőrnagy, főigazgató segítségével fontos dokumentumokhoz jutottam a 153 évvel ezelőtti eseményekről. Ezekből következzen itt kettő: Részlet Doberdói Breit József: MAGYARORSZÁG 1848/49. évi függetlenségi harcának KATONAI TÖRTÉNETE, I.KÖTET A téli hadjárat ; Budapest, 1929., Grill Károly Könyvkiadóvállalata c. kötetéből; p= Február 10-én Parrot dandára Szénig [Színig a szerk.], az egész vonat Szilasig jutott, a többi csapatok pihenőt tartottak. 11-én parrot dandár 13 órányi fáradságos menet után Tornalyára ért, a vonatnak azonban a legnagyobb megeröltetés dacára alig egy harmadrésze juthatott át az aggteleki hegyeken; Fiedler dandára Józsafő és Aggteleket, a Pergen dandár Petrit, a Kriegern dandár Szén, Perkupa és Varbócot s végül a Deym-dandár, mint a hadtest utóvédje, Szilas, Komjáthi és Nádaskát szállotta meg. Február 12-én Parrot Batka, Dulháza és Tamásiig, pergen Beje, lenke, Királyi és Méhiig, Kriegern Gömör és Tornaljáig, Deym pedig Agtelek, Józsafő, Petri és Szénig jutott. Rajtaütés Szénnél (1949. február 13-án) A Piller- és Guyon-hadosztályok a vett parancs értelmében február 12-én Schlicket követve Tornára értek, ahol híre érkezett, hogy az osztrákok utóvéde az éjjelt Szénnél tölti. Ezt éjjel rajtaütéssel meglepni szándékozván, Piller hadosztályát akként indítá el Tornáról, hogy pitymallatkor Szén alá érjen; így történt s a hadosztály elővédje oly váratlanul csapott rá a mit sem sejtő, különben is gyönge erejű előőrsökre, hogy azokat pár pillanat alatt visszavetve, velük egyidejűleg jutott a helységbe, itt az álmukból felvert osztrákok között páni félelmet és rendetlenséget okozván. A helységben 4 gyalog század, 1 vértes osztály és ½ lovas üteg szállásolt, de ellenállás kifejtésére egyik sem gondolhatott, hanem jó részük levágatván, illetve foglyul ejtetvén, a többi amerre csak lehetett, legtöbbje félig meztelenül gyorsan elillant, a tisztek podgyásza és a csapatok összes tábori szerelékei szintén a magyarok kezébe estek.

29 Részlet Borus József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata Az ellentámadás problémája 1849 februárjában Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, c. kötetéből; p= A teljes körülzárással fenyegetett császári hadtest február 8-án már Kassán és közvetlen környékén összpontosult, elszigetelve mind a budai császári főhadiszállástól, mind a Görgey-hadtestet követő Götz és Jablonowski császári tábornokok erőitől. Szorult helyzetében Schlik este 9 órára haditanácsot hívott egybe, melyen három javaslat merült fel: Eperjesen keresztül áttörni Galiciába; Kassából Szaragosszát csinálni, azaz a városban védekezni; az ellenség döntő támadásának bekövetkezte előtt visszavonulni Szepsin Tornán keresztül Tornaljáig és Rimaszombatig, és kapcsolatot keresni a fősereggel. A haditanács e legutóbbi lehetőséget választotta, és a hadtest éjfélkor már megkezdte az elvonulást nyugati irányba, Szepsi felé. A menet nagy nehézségek közepette, egyszer jeges, máskor sáros utakon, magyar huszároktól álandóan kísérve és támadva, lehangolva haladt keresztül Tornán és Aggteleken. Így azután nem került sor Miskolcnál a Dembinski által feltételezett csatára, s az altábornagy épp február 10-én, amikorra ő császáriakkal való megütközést tervezte, értesült arról, hogy Schlik hadteste onnan jókora távolságra Torna felé vonul. Abban a reményben, hogy Edelényen át oldalba tudja támadni, február 11-éna Kazinczy-hadosztállyal elindulva, Sajószentpéter felé ment. Útközben azonban hírt kapott az ellenség előnyéről, ezért Sajószentpéterről nem Edelény, hanem Putnok irányába folytatta a menetet. Ez utóbbi helységben értesült arról, hogy a Schlik-hadtest Tornalján táborozik. A kapott hír szerint a legénység parancsra hozzálátott fehérneműjének kimosásához, s ebből Dembinski azt következtette, hogy az ellenség hosszabb ideig marad Tornalján és környékén.a császáriak megtámadásához viszont a Kazinczy-hadosztály nem volt elegendő, ezért az altábornagy segítséget kért az ekkor neki még alá nem rendelt Görgeyhadtest legközelebbi, Piller János ezredes vezette hadosztályból. Erre a segítségre azonban várakozni kellett, s ezzel elkövette a későbbi működésére is annyira jellemző hibát: időt engedett az ellenségnek. Ha ugyanis mindjárt megérkezésekor támad, csak a császáriak elővéd dandárának egy részével keveredik harcba, mivel a hadtest zöme február 11-én még Jósvafő és Szilas között éjjelezett.

30 Településtörténeti adatok Jósvafő község 1940-ben készült Műszaki leírása -ból Készítette a M. kir. Állami Földmérés M. kir. 1. földmérési felügyelőség: Németh Ferenc m. kir. főmérnök; Lukács István ; Szedélyi Elek m. kir. mérnök gyak.; Rege Béla m. kir. mérnök gyak.; Boro Ernő szigorló mérnök; Rehák Flórián irodadíjnok. 1. Terület. Földrészletek és lakóházak száma Méretarány Térképlapok Számozott Terület (hold) Földrészletek száma száma lakóház házhely alap al részlet Beltelek 1: Külsőség 1: Összesen: Dűlők elnevezése

31 Sorszám Mostani elnevezés Régi elnevezés 1. Beltelek Belsőség, Máloldal, Jósvavölgy, Csáté 2. Serédy oldal Lázoldal 3. Fenyves oldal Kalyta, Papgallya, Fenyves 4. Kukoricás Kishegy, Kishegyalja, Csárdakert 5. Alsórétek Alsórét 6. Rétoldal Rétoldal 7. Porcogó Porcogó 8. Nagykőtető Nagykőtető 9. Andrássyhegy Palonták, Kispéter 10. Kovácsgallya Új hegy, Kovács gallya 11. Váraditető Tugyis 12. Cseresnyéskútvölgy Cseresnyéskút, Dobogó, Mizseroldal, Kispéteroldal 13. Tölgyes Tölgyes 14. Nemesoldal Nemesoldal 15. Keskenyoldal Keskenyoldal, Farkasoldal, Szőlőtető 16. Nádasdyhegy Lipinye gallya 17. Szelcze Szelcze 18. Nagyoldal bükk mögött Nagyoldal bükk megett 19. Zsomboly Zsomboly 20. Kismező Kismező, Kuriszlai 21. Hegyerdő Hegyerdő 22. Hegytető Hegytető 23. Malom felett Óriságödör, Malom felett 24. Nagymező Gergés bérc, Nagymező 25. Nagyoldal Nagyoldal 26. Lófej Lófej 27. Tohonyabérc Tohonya 28. Tohonyagallya Tohonya gallya, Kerekgárdony 29. Vataitető Mezna 30. Kisgallya Kisgallya 31. Tohonyavölgy Tohonyabérc része 32. Kecsőoldal Kecsőoldal 33. Kecsővölgy Kecsővölgy 34. Somosoldal Somosoldal

32 3. A terep és birtokviszonyok leírása Jósvafői Helytörténeti Füzetek 16. Az egész község területén hegyek, völgyek, fennsíkok és szakadékok váltakoznak. A belsőség minden oldalról domboktól körül vett völgyben fekszik, ahova három patak völgye vezet. A Jósva patak a belsőség határától nyugatra, attól nem messze ered, ahol az aggteleki cseppkőbarlang jósvafői bejárata is található. A belsőség túlnyomórészt zártsorú építkezés főleg utcafronton. A patakok és terepalakulat miatt számos tömbre bomlik. A kertek fásítottak. A belsőség túlnyomórészt erdőkkel határos. A telkek nagysága m 2 között változik. Koronauradalmi erdő 2 tagban, melyeket a mintegy 200 méter széles Szelcze völgy választ csak el egymástól. Hegyes, dombos terület 979 hold nagyságban (16, 18 dűlők.) Patakok völgyei erősen elaprózottak tekintve, hogy kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Túlnyomórészt szántók és csak a vizesebb terület rét. A telkek nagysága m 2 (4, 5, 31, 33 dűlők). Régi szőlőterület, mozaikszerű elrendezéssel. A mintegy 800 birtoktestből álló területen a telkek nagysága m 2 között váltakozik. Művelési ágak szerint szántók, rétek, kertek, szőlőkés erdők. Hullámos, dombos terep korlátolt összlátási viszonyokkal (7-15 dűlők). Az úgynevezett Szelcze koronauradalmi erdő közé beékelve, hosszan nyúlik a színi határig, szabályos birtoktestekkel, melyek nagysága m 2 között váltakozó szántók (17 dűlő). Túlnyomórészt fennsíkon helyezkednek el, ahol szakadékos területek és vízmosások váltják egymást. Említett dűlőkben tekintettel a nem régi keletű tagosításra, az elaprózottság kicsi. A telkek nagysága m 2 között váltakozik (19, 20, 23, 24, 28 dűlők). Hegyoldalakon elhelyezkedő hosszú, nagyobb területen magánerdők, melyek birtokhatára sok esetben bizonytalan (2, 25, 28, 29, 34 dűlők). Egyházi és úrbéres erdők, szántók, legelők, völgyekkel, szakadékokkal tarkítva (3, 6, 21, 22, 27, 30, 32 dűlők). A községből a közl út szerpentinszerűen vezet Aggtelek felé. Németh Ferenc m.kir. főmérnök

33 4. Birtoktipusok, művelési ágak kimutatása Birtok- Birtoktípusok M ű v e l é s i á g a k h o l d b a n típusok száma összes terület átlagos terület szántóföld Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Adómente Beltelkek terület % Törpe terület birtok % hold Kisbirtok terület % hold terület hold % terület hold % terület hold % Közép terület birtok hold % Összesen Legjobban szétaprózott birtokok A tulajdonos neve Birtoktípus Terület holdban Földrészletek száma Garan Dániel és fel. Törpe birtok szül. Bokros P. 0 5 hold Dely istván és fel. Kis birtok szül.dely Piroska 5-10 hold Izsó Antal hold 24 2 Garan Dániel és f Garan Miklós és f hold szül Ludmann Irma Mizser Károly 22 1 Maldegheim Lajos hold 98 1 gróf Özv. Garan Dánielné 76 1 sz. Zajdó Lídia és társai Jósvafői ref.egyház Közép birtok M. kir. állam és Koronauradalom hold 978 2

34 A jósvafői Tájház vendégkönyvéből (IX.) Nagyon kedves, békés falunak ismertük meg Jósvafőt. nagyon jó természeti adottságai vannak. Mikor itt voltam tavasszal, még kevés volt a turista, talán ezért is éreztük jól magunkat, és töltöttünk néhány felejthetetlen napot Várnai Ágnes nagyon szép a falu, a múltba és a mesékbe visz vissza. A kiállítások is érdekesek és különlegesek. Illés Viktória, Miskolc Itt jártunk házassági évfordulónk alkalmából. Erika és Vince; Nagy élményt nyújtott! Egy kis sziget a múltból, hiszen a múltunk a jelenünk és a jelenünk a jövőnk. Kovácsné Kuzma Erika; A tájház a régmúltat, a vidéki élet szépségeit mutatta meg nekünk. Köszönjük! Nagyon tetszett a tájház, jóleső érzés volt legalább pár percre visszacseppenni a régmúlt nyugodt, békés életébe. Jó érzés, hogy van, aki őrzi a múltunkat Lantai Ági Nászutunk egyik gyönyörű állomása volt. Egy pár Egy nép nem élet a múltja nélkül. Köszönjük, hogy itt láthattuk A putnoki környezetvédők Életemnek legtisztább, legromantikusabb évei, a gyerekként falun töltött évek jutottak eszembe! Gyönyörű, megható a régi paraszti egyszerűség és egyben ésszerűség. Köszönöm az emlékeztetést, gratulálok a gyűjteményhez. Dr. Boroskán Géza, Debrecen;

35 Ezt írták Jósvafőről

36 Dr. Kessler Hubert levele a M. kir. Törvényszékhez Leskó József italmérési engedélye ügyében ( )

37 Vásárhelyi (Porumba) Jenő Jósvafő főjegyzője számára kedves két levele 1928-ból és 1935-ből A Tornai Járás Főszolgabírója 1817/1928 szám. Tárgy: A jósvafői körjegyzői állásnak helyettesítés útján való betöltése Véghatározat A nyugdíjazás folytán megüresedett jósvafői körjegyzői állásra, az 1886 évi XXII.tc. 84 alapján Porumba Jenő tornaszentandrási segédjegyzőt helyettesítem be. A hivatal átvételét folyó évi július hó 21. napjának délelőtt 9 órájára tűzöm ki, miért is Porumba Jenő helyettes körjegyzőt felhívom, hogy ezen időpontban Jósvafőn a körjegyzői hivatalban nálam jelentkezzék. Jósvafői körjegyzőt felhívom, hogy a hivatal átadása céljából, a kitűzött időpontra a községi bírákat a pénzkezelési naplókkal, a kezelt pénzzel és értékekkel, s egyéb szükséges okmánnyal együtt a körjegyzői hivatalba rendelje be. Miről a további intézkedések megtétele céljából Alispán Úrnak jelentést teszek, egyben a tornaszentandrási és jósvafői körjegyzőket és Porumba Jenő helyettes körjegyzőt a tornaszentandrási és jósvafői körjegyző útján értesítem. Bódvaszilas, július hó 15. PH Fáy sk. főszolgabíró Abauj-Torna Vármegye Alispánja 3853/1935 ai. szám Tekintetes Vásárhelyi Jenő körjegyző Úrnak Abból az alkalomból, hogy Abauj-Torna vármegye a Baradla cseppkőbarlangnak a vármegye területén levő részét a Magyar Turista Szövetségnek átadta, s ezzel a barlang megyei kezelése megszűnt, elismerésemet és köszönetemet kell kifejeznem Körjegyző Úrnak azért az odaadó és lelkes munkálkodásért, mellyel a barlanggal kapcsolatos tennivalókat, hivatalos kötelességét messze meghaladó módon ellátta. Körjegyző úr önzetlen munkájával egy magas célt: Hazánk természeti szépségeinek feltárását és idegenforgalmának emelését szolgálta. Szikszó, 1935 évi április hó 29-én. PH. Szentimrei Pál sk. alispán

38 Vásárhelyi Jenő két verse Anyám Anyám! Anyám, ha tudtad volna Hogy íly sokáig élek én, Talán-talán nem szültél volna, Hisz életem egy vén legény. Zene, vigasság, bú és bánat Zavarják egymást mint szokás Mosolyt sugárzó szemem világa Keserves sírás.jajgatás. Anyám, te jó vagy, most is mondom, Embert nevelt áldott szíves, Anyám! Ma áldlak hulló könnyel Tudom látod, s el is hiszed. Ma is látom fehér hajadban Szép évek szálltak énfelém Anyám! Te áldott öregasszony Lelkemben élsz s szeretlek én Mióta Ő nincs, nincs senkim nekem, Pedig de szép volt, ez a szerelem. Mint hattyú, kócsag úgy lebegtek el Nem fájt nekik. Jaj! Mi lesz velem? De félnek tőlem mind, s a félsz messze jár Félelmük remény gyenge napsugár Távolból küldött üzenet a vágy Ébresztő álom, aludni nem hágy. Öreg bánatok barangolnak bennem A jó és a rossz harcolnak felém Miért a harc és miért sok semmi? Mióta Ő nincs, csak űrnek kell a fény 1921/2000

39 T a r t a l o m Jósvafői egyházlátogatási jegyzőkönyv 1758-ból Élelmiszerek feldolgozása, tartósítása a XX. század elején Jósvafőn (Nadanicsek Imréné Gereguly Piroska) Kis Bálintról Kis Dániel Jósvafő reformkori naplóíró pap-tanítójáról nevezték el a Gyomaendrődi Általános Iskolát és Óvodát Ötletek a jósvafői településfejlesztési koncepcióhoz (Izápy Gábor) Dokumentumfilmet mutattak be Jósvafőről Egy megsárgult újságcikk. Egy II. Világháború előtti elemi népiskolai értesítő szükséges tudnivalói Jósvafői választói névjegyzékek a múlt század 30-as éveiből A Jósvafőn használt leggyakoribb keresztnevek 1772 és 1867 között A es szabadságharc emlékei Jósvafő környékén Településtörténeti adatok Jósvafő község 1940-ben készült Műszaki leírása -ból A jósvafői Tájház vendégkönyvéből (IX.) Ezt írták Jósvafőről Dr. Kessler Hubert levele a M. kir. Törvényszékhez Leskó József italmérési engedélye ügyében ( ) Vásárhelyi (Porumba) Jenő Jósvafő főjegyzője számára kedves két levele 1928-ból és 1935-ből Vásárhelyi Jenő két verse

40 Megjelent a Jósvafői Helytörténeti Füzetek első 15 száma CD-n! Kapható a Tájház ajándékboltjában, vagy utánvétellel igényelhető az alábbi címen: szinlo@axelero.hu.