ARANYKOR NYUGDÍJPÉNTZÁR év I. negyedévi befektetési környezet bemutatása

Átírás

1 ARANYKOR NYUGDÍJPÉNTZÁR év I. negyedévi befektetési környezet bemutatása Bevezető A tavaly év végi enyhe megnyugvást sajnálatosan éles fordulattal év első három hónapjában újból drasztikus árfolyamesések követték. A nemzetközi kockázatkerülési hajlandóság felerősödése közepette régiónk, s különösen Magyarország került a befektetők fókuszába, amely kétes dicsőség következtében térségünk értékpapírjai és devizái relatíve is többet veszítettek értékükből, mint a fejlett és némely fejlődő országoké. Elegendő csak arra gondolni, hogy a március elejére egy euróért 317 Ft-ot kellett fizetni! A globális viszonylatban is újraerősödő negatív befektető hangulatban hazánk még specifikusan is nehezebb helyzetbe került, hiszen idehaza, a magyar gazdaságnak egyszerre két problémával kell megküzdenie. Egyrészt adott, hogy a világgazdaság lassulásával legfőbb export piacaink kereslete, megrendelései erőteljesen csökkentek, másrészt a költségvetés már eddig is magas hiánya miatt még alacsonyabb állami megrendeléseket és beruházás-ösztönzéseket lehet végrehajtani. Így tehát e kettős probléma Magyarországon a fejlett országokban bevált és jelenleg is alkalmazott módszerekkel (költségvetési kiadások növelésével és a kamatok csökkentésével) nem orvosolható. Az idei első negyedév végére, azonban az Egyesült Államokból elkezdtek olyan makrogazdasági és vállalati eredmények napvilágot látni, amelyek a befektetők számára azt jelezték, hogy reális esély van arra, hogy a világméretű gazdasági válság mélypontját már elérték a tőkepiacok. Ennek köszönhetően a részvénypiacokon látványos erősödés indult el március hónapban, amely pozitív változás azóta is kisebb-nagyobb visszaesésekkel ugyan, de folytatódott. Makrogazdasági áttekintés 1. Gazdasági növekedés (GDP): A KSH közleménye szerint Magyarország gazdasági növekedése 0,5% volt a évben. Ez az igen alacsony érték a világgazdasági válságot már jelző IV. negyedéves 2,3%-os GDP visszaesésnek a számlájára írható. Hazánk tavalyi gazdasági növekedése nem csak abszolút értékben, de relatíve is alacsony, hiszen a cseh és lengyel GPD 4-5% között, a szlovák és román pedig 7-8% között mozgott. A évre az elemzői és a kormány által közölt várakozások szerint a GDP visszaesése meg fogja haladni az 5%-ot. Ez a januári és februári (-21% év/év és - 25,4% év/év) ipari termelési adatokat látva sajnos nem tűnik pesszimista feltételezésnek. 2. Infláció Idén az első negyedévben folytatódott a tavaly elindult dezinflációs folyamat. Március hónapban már 2,9% volt az év/év mutató, amely teljes összhangban van az MNB középtávú 3%-os inflációs céljával. A fogyasztói árindex kedvező alakulásának folytatódását a magas bázishatás, valamint az alacsony élelmiszer és energiaárak biztosították. 1

2 3. Államháztartás Az áprilisban megjelent statisztikai adatok szerint a tavalyi évben 895 milliárd Ft-os hiánnyal zárt a magyar államháztartás, amely a GDP 3,4%-ának felel meg, és 1,5 százalékponttal jobb, mint a évi adat. A hiány csökkentése az idei évben a tervek szerint tovább kell, hogy folytatódjon. E szándék kivitelezhetőségét azonban az év elejétől számított 566 milliárd Ft-os deficit, valamint a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatti bevételtervektől való elmaradás megkérdőjelezi. Sok múlik továbbá azon, hogy a fizetett kamatok esetében a forint árfolyama hogyan alakul a évben, ugyanis az államadósság közel 40%-a devizában van finanszírozva. Állampapírpiac, kamatok Egy évvel ezelőtt, az első negyedév értékelésében azt írtuk, hogy: év január-március időszakát olyan állampapír piaci sokk jellemezte, amelyre még évben sem volt példa Magyarországon. Sajnos idén a tavalyi értékelésből csak a dátumokat kellett kicserélni, vagyis: év január-március időszakát olyan állampapír piaci sokk jellemezte, amelyre még évben sem volt példa Magyarországon. A leírtak részletesebb magyarázatához szükséges, hogy szétválasszuk a fejlett és fejlődő országok kötvénypiacait, ugyanis azok viselkedése jelentősen eltér egymástól. A nemzetközi kötvénypiacok teljesítményét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik, hogy mennyi kötvényt kívánnak kibocsátani az egyes államok (mennyi pénzt kívánnak nyomtatni), illetve mekkora a globális kockázatvállalási hajlandóság. Előbbi esetében normál körülmények között egyre nagyobb mennyiségű köténykibocsátás egyre alacsonyabb árfolyamon, azaz egyre magasabb hozamígérvény mellett tud megvalósulni. A mostani időszak azonban nem normális időszak, ugyanis pánikhangulatban és szélsőséges kockázatkerülési hajlandóság mellett a befektetők nem törődve mással csak a biztonsággal, olyan magas áron is hajlandók megvásárolni a fejlett országok (USA, Németország, Japán) állampapírjait, amelyeken már alig van hozamuk (például amerikai kincstárjegyek tömegét vették a befektetők 0,2%-os! hozam mellett). Más szóval, a gazdaságélénkítésre szánt euró és dollár milliárdok okozta kibocsátási dömping ellenére is, a fejlett országok állampapír piacai érezhetően erősödtek. A fejlődő országok egy részének (beleértve Magyarországot is) a megítélése és állampapír piacaiknak viselkedése az imént leírtaknak éppen az ellentétje. Az újra felerősödött kockázatkerülési hajlandóság, valamint térségünk egyre romló gazdasági kilátásainak hatására régiónk kockázatosságának megítélése jelentősen romlott. Magyarország és Ukrajna hitelbesorolását nemzetközi minősítő cégek leminősítették, a világ Közép-Kelet Európára, s annak várható finanszírozási összeomlására fókuszában óriási tőkekivonási hullám indult el. Ennek következtében a lengyel zlotyi, a cseh korona újabb mélypontokat értek el, illetve a forint történetében először áttörte a 300 Ft/Euró lélektani határt. Magyarország külső adósságával kapcsolatos aggodalmak a tetőfokra hágtak, amelyek az erős külföldi eladós nyomással kisérve a tavalyi sokkokból éledező hazai állampapír piacot ismét teljes dermedtségbe (senki nem volt hajlandó magyar kötvényt vásárolni) és likviditásnélküliségbe taszították. 2

3 A leírtak alapján a magyar állampapírok teljesítményét bemutató legfőbb indexek teljesítményei az alábbiak szerint alakult a időszakban: RMAX CMAX MAX , , , , , , I. negyedév 1,68% -6,96% -9,36 RMAX: 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű értékpapírok teljesítményét mérő index CMAX: vegyes lejáratú, az RMAX és a MAX indexek egyedi súlyozásából összeállított index MAX: egy évnél hosszabb futamidejű államkötvények teljesítményét mérő index Az alábbi grafikon bemutatja az egyes állampapír indexek hozamának változását az idei év első három hónapjában: Hazai állampapírindexek teljesítménye időszakban 4,00% 2,00% 0,00% ,00% -4,00% -6,00% RMAX CMAX MAX -8,00% -10,00% -12,00% -14,00% Január hónapban a jegybank az infláció folytatódó csökkenésével indokolva, 0,50 százalékponttal csökkentette az alapkamat mértékét, amely az előbb részletezett államcsődkockázatok emelkedése miatt azonban tovább már nem tudott folyatódni. A válság súlyosságát jelzi, hogy az európai központi bank megfelezte az euró-zóna irányadó kamatlábát. Az USA-ban már tavaly év végén elérték azt a mélységét, ahol már további monetáris lazításnak nincs többlethaszna, így ott a kamat nem változott Változás (bp. v. %) HUF alapkamat 10,0% 9,50% -50 bp. EUR alapkamat 2,50% 1,25% -125 bp. USD alapkamat 0,25 0,25% - EUR/USD 1,41 1,33-5,88% EUR/HUF 264,78 309,22 +16,78% USD/HUF 187,91 233,00 +24,00% 3

4 Magyar és régiós részvénypiacok A év első negyedévének első felében hasonlóan az egy évvel korábbihoz, nagy mértékű árfolyamesés zajlott le a világ tőkepiacain. Térségünk tőzsdéi továbbra is együtt mozogtak a fejlett országok piacaival, mégpedig igen nagy volatilitással. S mint azt korábban említettük, a negyedév során a térség országai negatív példaként felkerültek a nemzetközi sajtó címlapjaira. Februárban a lett kormány körüli nehézségekről szóltak a hírek, március elején pedig Magyarországon és Csehországban bontakozott ki kormányválság. Mindezek természetesen nem segítették a részvénybefektetők optimizmusának visszanyerését. A MOL januárban megegyezett a horvát kormánnyal az INA veszteséges gáz üzletágának kiszervezéséről és egyúttal stratégiai irányítói pozíciót is szerzett a horvát olajtársaságban. A negyedév végén bombaként robbant a hír, miszerint az ÖMV a MOL-ban lévő több mint 20%-os részesedését eladta a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek a Szurgutnyeftegaz-nak. A részvénypakett Ft-ért cserélt gazdát, míg én, azaz a negyedév utolsó napján még Ft-on zárta a tőzsdei kereskedést a magyar olajtársaság részvénye. A közép-európai bankok piacain hatalmas eladói nyomás söpört végig az idei év első három hónapjában. A magyar állam 1,4 milliárd euró értékű devizaforrást nyújtott az OTP-nek. A bank a megállapodásért cserébe vállalta, hogy a kapott forrást magyarországi vállalati ügyfélkörnek helyezi ki. Az OTP részvények 32%-kal értékelődtek le a negyedév során. A globális gyógyszerszektor értékeltsége is esett az említett időszakban, annak ellenére, hogy hagyományosan defenzív szektorról van szó. Fontos azonban tudni, hogy mind a RICHTER, mind az EGIS társaságok eredményére kedvezően hat a forint gyengülése, hiszen jelentős export kitettséggel rendelkeznek amellett, hogy nincsenek devizahiteleik. Noha utóbbi az orosz, ukrán piacon fizetési nehézségekről számolt be, mégis 15%-ot emelkedett a részvényára. A RICHTER azonban nagyjából neutrális hírek mellett is 10%-ot meghaladó mértékben esett. A vérzivataros időkben ugyancsak defenzívnek tekintett telekom szektor, ezúttal tényleg védelmet nyújtott a befektetőknek, ugyanis a Magyar Telekom árfolyama stagnált az idei év első három hónapjában. A cég bejelentette, hogy részvényenként 74 Ft osztalékot fog fizetni, amely az akkori árfolyamokat tekintve igazán attraktív ajánlatnak számított. A hazai és a szomszédos országok tőzsde indexeinek teljesítményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Változás (hozam) BUX , ,8-9,56% WIG20 (lengyel) 1 789, ,85-15,53% PX50 (cseh) 858,2 749,7-12,64% CETOP20 (régiónk) 1 539, ,8-9,46%* ATX (osztrák) 1 750, ,62-3,1% *:forintra korrigálva! 4

5 Globális fejlett és fejlődő részvénypiacok Az idén napvilágot látott makrogazdasági adatok csökkenő GDP, növekvő munkanélküliség, növekvő készletek - szerint tovább mélyült a világgazdasági válság az idei év első negyedévében, ennek megfelelően a tőzsdéken is lejtmenettel indult a 2009-es év. A befektetői hangulat március elején érte el az újabb mélypontját, amely abban tükröződött, hogy a részvénypiacokon elestek a tavaly október-novemberi eddigi mélypontok. Barack Obama, mint az Egyesült Államok új elnöke az amerikai epicentrumú válság menedzselésére újabb intézkedéseket vezetett be. Többek között újabb bankmentő csomagot fogadott el a kongresszus, bár ennek ellenére a pénzügyi szektor mutatta az egyik legrosszabb teljesítményt az első negyedévben. A Bank of America és a Citigroup is állami tőkét kapott. De további jelentős mértékű gazdaságélénkítő programok is elfogadásra kerültek. Mindezzel egyértelműen az a kormányzat célja, hogy stimulálják a fogyasztást, illetve tompítsák a gazdasági visszaesés mértékét. A gazdaságélénkítés azonban nem csak az USA-ban indult el, a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 több alkalommal is összeült. Ezen ülések egyikén elfogadták, hogy az IMF források jelenlegi 250 milliárd dolláros keretét 750 milliárd dollárra emelik Ilyen mértékű összehangolt lépésre eddig még nem volt példa a G20-aknál. Mindez váratlanul, de mindenképpen pozitívan érintette a piacokat. A leírtak hatására, illetve néhány kedvezőbbnek minősített makromutató hatására azonban március végére a drasztikus részvényár-zuhanás megállt, s egy pozitív korrekció kezdett kibontakozni. Az első negyedéves általános fejlett piaci áresések és hatalmas volatilitás mellett, azonban ki kell emelni a fejlődő országokat, illetve azon belül Ázsiát, Dél-Amerikát és Oroszországot, akik az újból emelkedésnek indult olajárnak, illetve a világgazdasági válság ellenére is fennmaradt gazdasági növekedésüknek köszönhetően pozitív hozamot tudtak nyújtani a befektetőknek. Az alábbi táblázatban láthatók a meghatározó fejlett országok részvényindexeinek és általánosságban leginkább elfogadott fejlődő piaci referencia index teljesítménye az idei első negyedév alapján: Változás (hozam) S&P 500 (amerikai) 903,25 797,87-11,67% DJ Eurostoxx 50 (ny-európai) 2 447, ,13-15,38% DAX-30 (német) 4 810, ,76-15,08% FTSE-100 (angol) 4 434, ,14-11,46% NIKKEI-225 (japán) 8 859, ,53-8,47% MSCI World (fejlett) 920,23 805,22-12,50% MSCI Emerging (fejlődő) 567,04 569,97 0,52% Az alábbi grafikonon az Aranykor Nyugdíjpénztár által referenciaként használt részvényindexek idei első negyedéves teljesítményét mutatjuk be: 5

6 Hazai és legfőbb globális nemzetközi tőzsde indexek teljesítményének alakulása időszakban 12,00% 9,00% 6,00% 3,00% 0,00% ,00% ,00% -9,00% -12,00% -15,00% MSCI World (USD) MSCI Emerging (USD) BUX (HUF) -18,00% -21,00% -24,00% -27,00% -30,00% Alternatív befektetések A hazai ingatlanbefektetési alapok piacán a tavaly novemberi likviditási válsága miatt sajnálatosan a legtöbb nyíltvégű alapnál folytatódtak az ingatlanok leértékelése (néhol drasztikus mértékben). A jelentősen meghosszított elszámolási határidők (90 munkanap) mellett voltak olyan alapok, akiknek a fennmaradásuk érdekében zártvégűvé kellett alakulniuk. A hazai ingatlanpiac gyakorlatilag továbbra is mozdulatlan állapotban van, például a korábbi évek legizgalmasabb területén, az irodapiacon továbbra sem történnek adás-vételek, a finanszírozási nehézségek miatt projektek szakadnak félbe, vagy szűnnek meg, így nagyon nehéz reálisan megállapítani az ingatlanon forgalmi értékét. A nyersanyagok tekintetében már vegyesebb képet kapunk, az élelmiszerek közül a gabonafélék árai idén tovább esetek (búza -12,77%, kukorica -0,55%, rizs -18,62%), de például a cukor 22,80%-os emelkedést produkált. Egységesebben szerepeltek az első negyedévben a (nemes)fémek, emelkedett a réz (30,82%), az ezüst (15,28%), az arany (5,09%) ára. A világgazdasági növekedés egyik fókusz nyersanyaga a nyersolaj ára szintén emelkedni tudott, mégpedig 8-11%-ot, amelyet a befektetők a recesszióból való kilábalás egyik kedvező előjelének tekintettek. Az alábbi táblázatban e két területen alkalmazott referencia indexek idei első negyedéves teljesítményét mutatjuk be: Változás (hozam) BIX (ingatlan) 156,78 147,44-5,96% DBLCI (árutőzsde) 980,1 926,47-5,47% 6