Php ismétlés. Munkakönyvtár - környezet
|
|
|
- Aurél Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Php ismétlés Bevezetés - történelem PHP, azaz Hypertext Preprocessor. Tulajdonképpen kiszolgálóoldali programozási nyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. Segítségével aktív, dinamikus weboldalakat készíthetünk. A hagyományos HTML lapokkal ellentétben azonban a kiszolgáló a PHP parancsokat nem küldi el az ügyfélnek, azokat a kiszolgáló oldalán a PHP értelmező dolgozza fel. A PHP modult az Apache webszerverbe illesztve lehet használni és a PHP kódot közvetlenül a HTML lap forrásszövegébe írhatjuk. Ráadásul a programjainkban lévő HTML elemek érintetlenül maradnak. Ennek óriási előnye, hogy az oldalak dizájnja és lefutási logikája a lapon belül világosan elkülöníthető egymástól. Így külön ember avagy emberek foglalkozhatnak az oldal felépítésével, látványával, míg mások a programot írják, anélkül, hogy egymás munkájába komolyabban beavatkoznának. A PHP lehetőséget ad elválasztani a kódolási, tervezési és az összeállítási szakaszt. A kódok végezhetnek adatbázis-lekérdezést, dinamikusan létrehozhatnak képeket, fájlokat olvashatnak, írhatnak, kapcsolatot létesíthetnek távoli kiszolgálókkal, stb. Végül pedig a PHP kódok kimenete a megadott HTML elemekkel együtt kerül az ügyfélhez, s számára a PHP kód rejtett marad. A PHP előnyei: Nyílt forráskódú Hordozható: UNIX, Linux, Windows rendszereken egyaránt használható Rengeteg hasznos függvényt tartalmaz, továbbiak szerezhetők hozzá az Internetről. Apache és IIS alatt egyaránt működik CGI-ként és modulként is használható. Munkakönyvtár - környezet A PHP nyelv A HTML lap forráskódjában az Apache felismeri a PHP kilépő szekvenciát <? és attól kezdve a PHP kódot értelmezi, a lezáró szekvenciáig. Mindezt azon kiterjesztésű fájlok esetén teszi, melyeket az Apache httpd.conf fájljában megadtunk: AddType application /x-httpd-php.php Elnevezés Kezdőelem (kilépő szekvencia) Záróelem (lezáró szekvencia) Hagyományos <?php Rövid <? ASP stílusú <% %> Script elem <SCRIPT LANGUAGE= PHP > </SCRIPT> <html> <body gbcolor=white> <? print Hello!<p> ; print Ezt a PHP fordító írja ide. ;
2 </body> </html> A futtatás eredménye: Hello Ezt a PHP fordító írja ide. Az Apache észlelte a <? jelet, ettől kezdve végrehajtotta a PHP nyelvű utasításokat, ennek eredményét küldi el a webszerver a kliens gép böngészőjének: <html> <body gbcolor=white> Hello<p>Ezt a PHP fordító írja ide.</body> </html> A szerkesztett dokumentum állhat csupán PHP kódból is: <? print <body gbcolor=white> print Hello!<p> ; print Ezt a PHP fordító írja ide. ; print </body> ; Megjegyzések: # vagy // : egy soros megjegyzés /* több soros megjegyzés */ Változó deklarálás: Az egyszerű skalár változók többféle típust tartalmazhatnak, ezeket a program használatuk során automatikusan konvertálja a megfelelő típusra. Változó bevezetése a $ jel segítségével történik, ezt követi a változót azonosító név. Példák: Számok: $a = 1234; # Egész, tízes számrendszerben $b = -1234; # Egész, tízes számrendszerben $c = 0123; # Nyolcas (octal) számrendszerbeli szám $d = 0x12; # Tizenhatos (hexa) számrendszerbeli szám $e = ; # Lebegőpontos (double) szám $f = 123.1e2; # Lebegőpontos (double) szám Karakteres típus: $s1= Szöveg ; $s2= Szöveg ; $s3= Szöveg benne ezt használhatom ; $s4= Szöveg benne ezt használhatom ; Logikai típus (boolean): $L=true; # true vagy false
3 A backslash karakterek a C-hez hasonlóan használhatók. Példa <? $a=1; $b=2; $c=$a+$b; $s1= $a + $b = $c ; $s2= $a + $b = $c ; print Első: $s1 <br> ; print Második: $s2 <br> ; Eredmény: Első: $a + $b = $c Második: = 3 # esetén a $ jeleket szövegnek értelmezi # esetén a változók értékeit behelyettesíti. Szöveg összefűzés (konkatenáció). (pont) operátorral. Használatakor a változók érékeit behelyettesítve fűzi a szöveghez. Pl.: <? $a=1; $a=2; $s= Összegük: ; $eredmeny = $a. +.$b. =.$c; print Az eredeti számok: a =.$a, b=.$b <p>\n ; print $s.$eredmeny; >? Eredmény: Az eredeti számok: a=1 b=2 Összegük: = 3 Típus lekérdezése és módosítása: Típus lekérdezése a gettype() függvény segítségével történik: print gettype($a); Típus módosítása pedig a settype() függvénnyel. settype ($a,'string'); Explicit típuskonverzió alkalmazásakor a a változó neve elé zárójelbe írt adattípus segítségével a változó értékének általunk meghatározott típusúvá alakított másolatát kapjuk. $tarolo = (double)$a; Példa: </head> <body> <? $a=3;
4 print gettype($a); settype ($a,'string'); print"<br>"; print gettype($a); print"<br>"; print ("$a+4"); //Explicit típuskonverzió $tarolo = (double)$a; print "<br>"; print gettype($tarolo); print"<br>"; print($nev = "alma"); $nev="enni ".$nev."!"; print"<br>"; print($nev); print"<br>"; </body> </html> Eredmény: integer string 3+4 double alma Enni alma! Tömbök és asszociatív tömbök: Tömbök: Egyszerű számokkal indexelt tömb. Jelzésére a [] karaktereket használjuk a változó neve után. Tömbök létrehozása: $t[0]= alma ; $t[1]= körte ; $t[]=5; # integerként jön létre, az utolsó helyen. $t[]= citrom ; # stringként jön létre, az utolsó helyen. $m[0][0] = 1 ; # többdimenziós tömb $m[0][1] = 2 ; Asszociatív tömb: Valamilyen hivatkozással indexelt tömb, pl.: stringgel, változóval. $s[ alma ]=1; $s[ citrom ]=2; #$s[$citrom] ként is hivatkozhatunk rá. $s[$szilva]=3; #$s[ szilva ] ként is hivatkozhatunk rá. Operátorok, kifejezések: Egyszerű aritmetika: Operátor Példa Művelet + $a + $b Összeadás - $a - $b Kivonás
5 * $a * $b Szorzás / $a / $b Osztás % $a % $b Maradékképzés Bitműveletek: Operátor Példa Művelet & $a & $b Bitenkénti logikai ÉS $a $b Bitenkénti logikai VAGY ^ $a ^ $b Bitenkénti logikai KIZÁRÓ VAGY ~ ~ $a Bitenkénti logikai NEM < $a < $b Bitrotáció (shift) balra > $a > $b Bitrotáció (shift) jobbra Értékadás: Operátor Példa Művelet = $a=5 Egyszerű értékadás = (.. =..) $a=($b=5)+2 Többszörös értékadás ($a=7, $b=5) +=, -=, *=m /=, %= $a+=$b Hozzárendelés: $a=$a+$b &=, =, ^=, ~= $a&=$b Hozzárend.: $a=$a&$b <= %a<=2 $a=$a<2 >= $a>3 $a=$a>3.= $a.=$b $a=$a.$b: szöveg típusú változóra vonatkozik, illetve eredményeként szöveget kapunk. Logikai (összehasonlító) operátorok: Operátor Példa Művelet == $a==$b Egyenlősség === $a===$b Azonosság (azonos, ha értéke és típusa is megegyezik)!= $a!=$b Egyenlőtlenség!== $a!==$b Nem azonos < $a<$b Kisebb > $a>$b Nagyobb <= $a<=$b Kisebb vagy egyenlő >= $a>=$b Nagyobb vagy egyenlő (E1)?(E2):(E3) ($a=2)?($b=2):($c=2) Értékadás kiértékelés alapján Logikai operátorok: Operátor Példa Művelet && (and) $a && $b, $a and $b És kapcsolat (or) $a $b Vagy kapcsolat
6 xor $a xor $b Kizáró vagy kapcsolat!! $a Tagadás Növelés, csökkentés: Operátor Példa Művelet ++ ++$a Kifejezés=$a, majd $a=$a $a Kif=$a, majd $a=$a-1 ++ $a++ $a=$a+1, majd kif=$a -- $a-- $a=$a-1, majd kif=$a Vezérlési szerkezetek: IF ELSEIF ELSE if ($a==$b) { print A és B egyenlőek<br> ; elseif ($a<$b) { print A kisebb,mint B<br> ; else { print A nagyobb, mint B<br> ; WHILE elöltesztelő ciklus $i=0; while ($i<5) { print $i <br> ; $i++; { jelek használata helyett használható az endwhile utasítás is, a jel helyén. DO WHILE hátultesztelős ciklus $i=0; do { print $i <br> ; $i++; while ($i<5); FOR for ($i=0; $i<5; $i++) { $j=$i*$j; print $i ; FOREACH Használata elsősorban tömbök esetén indolkolt, amikor valamilyen műveletsort a tömb minden egyes elemével el akarunk végezni. Egész számokkal indexelt tömbök esetén a ($tömb as $érték) alakot használjuk, ahol a foreach a $tömb elemeit sorban behelyettesíti az $érték változóba, és ezt használhatjuk a ciklusmagban. $t[]= Egy ; $t[]= Kettő ;
7 $t[]= Három ; foreach ($t as $x) print $x ; Asszociatív tömböknél a tömb indexét (key) és az adott elem értékét (value) is megkaphatjuk a ($tömb as $kulcs => $érték) kifejezéssel. foreach ($GLOBALS as $kulcs =>$érték) { print $kulcs => $érték <br>\n ; SWITCH-CASE számokkal, stringekkel egyaránt. switch ($a) { case 0: print 0<br> ; break; case 1: print 1<br> ; break; default: print semmi <br> ; break; BREAK, CONTINUE - Break: megszakítja az aktuális blokkot, kilép belőle - Continue: a ciklus hátralevő részét átugorva a következő iterációt indítja. Függvények: function függvénynév (paraméterlista) { return visszatérési érték; Paraméterek, visszatérési érték (return) nem kötelező. A függvényeken belül használt változókat a PHP lokálisnak tekinti, ezért, ha globális változót szeretnénk használni, azt kétféle módon tehetjük meg: - globals kulcsszót felhasználva deklaráljuk a változókat: global $a,$b; - $GLOBALS[] tömböt felhasználva a függvényen kívüli változókra nevükkel hivatkozhatunk. Például: function fuggv ($a) { $ip=$globals[ REMOTE_ADR ]; print A kliens gép IP címe: $ip<br> ; Paraméter értékének átadása: - Érték szerinti átadás: $a: A megadott változónévvel létrejött egy lokális, átmeneti példány a változóból, a függvény ezt használja. - Hivatkozás vagy referencia szerinti átadás: &$a: ez esetben nem keletkezik lokális példány, hanem a globális hivatkozással dolgozunk. Az include és require utasítások: Segítségükkel PHP kódunkba külső fájlokat szúrhatunk be. A külső fájl egyaránt lehet egyszerű szövegfájl (HTML) vagy PHP forráskód.
8 - include: beolvassa és értelmezi (HTML esetén egyszerűen kiírja) a beszúrandó fájlt. Pl.: szabányos fejléc alkalmazásakor: include( header.html ); - require: hozzáfűzi az adott PHP állományhoz a megadott fájlt a megadott helyen. Pl.: saját függvényeinket célszerű külső fájlokba szervezni, ilyenkor a require a jobb választás: require( functions.php ); Környezeti változók: A PHP a saját változóink mellett előre definiált változókat és konstans értékeket is szolgáltat, ezek segítségével főleg a program futási környezetéről, az operációs rendszerről, a kliensről és egyéb rendszerspecifikus adatokról kaphatunk képet. Egy HTML form GET-tel vagy POST-tal történő elküldésekor az input mezőket a PHP automatikusan PHP változókká alakítja. Néhány példa: $GLOBALS[]: asszociatív tömb, mely az összes PHP változót tartalmazza. Elsősorban saját függvényeinken belül lehet jól használni, ahol a változók alapvetően lokálisak. A tömb segítségével bármelyik globális változót elérhetjük. $HTTP_GET_VARS[]: A GET metódussal átadott paramétereket tartalmazó asszociatív tömb. $HTTP_POST_VARS[]: A POST metódussal átadott paramétereket tartalmazó asszociatív tömb. $QUERY_STRING: A GET metódusnál megismert QUERY_STRING környezeti változó. $PHP_AUTH_USER: Jelszavas védelem esetén a felhasználó által begépelt loginnév. $PHP_AUTH_PW: Jelszavas védelem esetén a felhasználó által begépelt jelszó. $REMOTE_ADDR: a kliens IP címe $REMOTE_USER: ha van login neve $DOCUMENT_ROOT: A szerver fő dokumentum könyvtárának elérési útvonala. $HTTP_USER_AGENT: A kliensgép böngészője $PATH: PATH környezeti változó, ahol a rendszer a futtatható prg-ket keresi. $SERVER_SOFTWARE: A http szerver neve, verzió $SERVER_PROTOCOL: A szerver által használt protokoll és verziószáma. pl.: HTTP/1.0 $SERVER_ADDR: Szerver IP címe. $SERVER_NAME, SERVER_ADMIN: Teljes host neve, admin címe. $GATEWAY_INTERFACE: A szerver által támogatott CGI protokoll és verziószám. pl.: CGI/1.1 <html> <head> <title>űrlap</title> </head> <?php $f1="alma"; $f2="banán"; $f3="citrom"; <body> <?php foreach ($GLOBALS as $kulcs=>$ertek)
![{ print "\$GLOBALS[\"$kulcs\"] ==$ertek<br>"; </body> A PHP környezetéről, az Apache webszerverről, támogatott alrendszerekről (modulokról) és ezek állapotairól a phpinfo() függvénnyel kaphatunk](/docs-images/57/40636319/images/9-0.png "tájékoztatást. <? phpinfo(); Néhány hasznos függvény: - isset($változó): Ha a változóhoz már rendeltünk értéket, a függvény visszatérési értéke: true, egyébként false lesz.")
9 { print "\$GLOBALS[\"$kulcs\"] ==$ertek<br>"; </body> A PHP környezetéről, az Apache webszerverről, támogatott alrendszerekről (modulokról) és ezek állapotairól a phpinfo() függvénnyel kaphatunk tájékoztatást. <? phpinfo(); Néhány hasznos függvény: - isset($változó): Ha a változóhoz már rendeltünk értéket, a függvény visszatérési értéke: true, egyébként false lesz. Űrlapokról származó információk feldolgozása: Form.html állomány: <html> <head> <title>ürlap</title> </head> <body> <form action="urlap.php" method="post"> Név: <br> <input type="text" name="f"> <br> Cím:<br> <textarea name ="cim" rows="5" cols="40"></textarea> <br> <input type="submit" value="ok!"> <input type="reset" value="mégsem"> </form> </body> </html> Az urlap.php fájl tartalma: <html>
10 <head> <title>űrlap eredmény</title> </head> <body> <?php print $_POST[f]; print $_REQUEST[f]; print "Név: <b>$http_post_vars[f]</b><br>"; //print "A címed: <P>\n\n<b>$_POST[cim]</b>"; print "A címed: <b>$cim</b>"; </body> </html> Eredménye: Név: Ka Pál A címed: Otthon Fájlkezelés: - file_exists(): if (file_exists( proba.txt )) print Létezik! ; - is_file(): if ( is_file ( proba.txt ) ); print fájl ; - is_dir(); if ( is_dir ( proba ) ); print könyvtár ; - is_readable() - is_writeable() - is_executable() - filesize() print filesize( proba.txt ); - fileatime(); - utolsó megnyitás dátuma $atime = filetime( proba.txt ); print date( Y.m.d. H:i,$atime); # :56 - filemtile(); - utolsó módosítás dátuma - filectime(); - utolsó változás dátuma - touch(); - fájl létrehozása, ha nem létezik. Ha már létezik, tartalma nem változik meg, de a módosítás dátuma a függvény végrehajtási idejére módosul. pl.: touch( \alma\file.txt ); - unlink(); - fájl törlése. Fájlt törölni, írni, olvasni, módosítani csak akkor lehetséges, ha egy fájlon a megfelelő jogosultságokkal rendelkezünk. - fopen() file megnyitása. Két paramétere van: a fájl elérési útja, a megnyitási mód. r olvasás, w írás, a hozzáfűzés: visszatérési értéke egy egész szám, ún. fájlazonosító. Ezt változóként tárolhatjuk, majd ezzel hivatkozhatunk a fájlra a későbbiekben. $fa = fopen ( proba.txt, r ); pl. 2.:
11 if ($fa = fopen ( proba.txt, w ) ) { # $fa műveletek pl. 3.: ($fa = fopen( proba.txt, w ) ) or die ( A fájl nem nyitható meg! ); Ha az fopen() true értékkel tér vissza, a die() nem hajtódik végre, kül. a kif. jobb oldalán a die() kiírja a paraméterben szereplő karakterláncot és megszakítja a program futását. - fclose($fa): file lezárása. - fgets(): Fájl tartalmának beolvasása, sorról-sorra. Két paramétere van, a fájl azonosító, egy egész szám. Utóbbi meghatározza, hogy legfeljebb hány bájtot olvasson ki a PHP, amíg sorvége vagy fájlvége jelet nem talál. Addig olvas, amíg újsor karakterhez ( \n ) nem ér, a megadott bájtnyi adatot ki nem olvassa, vagy a fájl végét el nem éri. $sor = fgets( $fa, 1024); - feof(): Fájl végére értünk-e. Visszatérési értéke true, ha a fájl végére értünk, különben false. while (! feof($fa) ) { $sor = fgets($fa,1024); print $sor<br> ; - fread(): tetszőleges mennyiségű, előre meghatározott méretű adat olvasása fájlból. Visszatérési értéke a megadott mennyiségű adat lesz, kivéve, ha elérte a fájl végét. $reszlet = fread ( $fa, 16); - fseek(): az olvasás helyének beállítása. fseek( $fa, 64); - fgetc( $fa); - karakterenkénti olvasás. - fwrite(); fputs(); - fájlba írás. fwrite( $fa, Szia ); - flock(); fájl zárolása. A második paraméter: 1- megosztott: más folyamatok olvashatják a fájlt, de nem írhatják. 2 kizáró: más folyamatok nem olvashatják, nem írhatják. 3 felszabadítás. flock( $fa, 1); - mkdir(): könyvtár létrehozása. mkdir ( proba_konyvtar,0777) # teljes jog - rmdir ( proba_konyvtar ); # törlés - opendir(); könyvtár megnyitása olvasásra. $kvt = opendir ( konyvtar ); - readdir(): könyvtár tartalmának olvasása. $kvtnev = proba_dir ; $kvt = opendir($kvtnev); while (gettype ($fajl = readdir($kvt))!=boolean) { if (is_dir( $kvtnev/$fajl )) print (D) ; print $fajl<br> closedir($kvt);
12 Objektumok: class elso_osztaly { var $nev = alma ; function koszon() { print Üdv! ; $obj1 = new elso_osztaly(); $obj ->koszon();
10. ÓRA. Fájlok használata
10. ÓRA Fájlok használata A programozási nyelvek egyik legfontosabb lehetõsége, hogy fájlokat lehet létrehozni, olvasni, írni velük. A PHP-nek szintén megvannak ezek a tulajdonságai. Ebben a fejezetben
PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT
alapjai, bevezetés Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu PHP Personal Home Page (Tools) Script nyelv -> interpretált Elsősorban weboldal (dinamikus) tartalmak előállítására
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS. Fájlkezelés PHP-ben
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS 2015-2016 Fájlkezelés PHP-ben Fájlok és könyvtárak kezelése 2 A PHP a Javascript-hez hasonlóan, nem képes a felhasználó merevlemezén
PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv
PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló
PHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
Tartalomjegyzék. I. rész Az elsõ lépések
Tartalomjegyzék Bevezetõ I. rész Az elsõ lépések 1. óra PHP: személyes honlaptól a portálig..... 3 Mi a PHP?............................................ 4 A PHP fejlõdése.......................................
Informatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
Szkriptnyelvek II. Perl programok
Szkriptnyelvek II. Perl programok Perl Practical Extraction and Report Language Interpreteres nyelv alkalmas szövegfeldolgozó alklmazások készítésére strukturált programszerkezet Szubrutinok támogatása
A C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
Java programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
Webprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
PHP MySQL, Java JDBC MySQL. Adatbázisok az iskolában 2012 Dr. Balázs Péter Palatinus Endre és Erdőhelyi Balázs diái alapján
PHP MySQL, Java JDBC MySQL Adatbázisok az iskolában 2012 Dr. Balázs Péter Palatinus Endre és Erdőhelyi Balázs diái alapján Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes
Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája
A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)
Szoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS. Űrlapok
WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Űrlapok 2 Globális és környezeti változók Globális és környezeti változók 3 A globális változók azok a változók, amelyeket a program legfelső szintjén, azaz a függvényeken kívül
Occam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
Apple Swift kurzus 3. gyakorlat
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Dátum: 2016.09.20. Apple Swift kurzus 3. gyakorlat Kollekciók: Tömb: - let array = [] - üres konstans tömb - var array = [] - üres változó tömb - var array = [String]()
Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)
Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
Programozási nyelvek Python
Programozási nyelvek Python A nyelv története és jellemzői 2 A nyelv története Tervező Guido van Rossum (1956, Hollandia) Befolyásoló nyelvek ABC (pl. blokkok jelölése behúzással); Modula-3; C; C++; Unix
file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
A JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI
Internet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
C programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
Operációs rendszerek gyakorlat
Operációs rendszerek gyakorlat 10. Gyakorlat Vakulya Gergely Az alapértelmezett változó - I. Sok függvény és vezérlési szerkezet alapértelmezett változóval tömörebbé tehető $_ while, , print, stb. 2
A PHP nyelv alapjai. Web-Sky Consulting Kft Tóth Imre 2009
A PHP nyelv alapjai Web-Sky Consulting Kft Tóth Imre 2009 Előadások címei 1. PHP nyelv alapjai 2. Objektumorientáltság a PHP-ben 3. A Http és a PHP kapcsolata 4. Adatbázis kezelés a PHP-ben 5. MVC alapjai
Fájlkezelés. Fájlok beágyazása az include() függvénnyel
Fájlkezelés I.1. Fájlok beágyazása az include() függvénnyel Az include() függvény lehetıséget ad arra, hogy fájlt ágyazzunk be a PHP dokumentumokba. A fájlban szereplı PHP kód úgy hajtódik végre, mintha
Vezérlési szerkezetek
Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
Forráskód formázási szabályok
Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más
Bevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb
Bevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATTÁROLÁS, FÁJLOK
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATTÁROLÁS, FÁJLOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Dinamikus szerveroldali webprogramozás:
A PHP nyelv. 4. óra Az alkotóelemek 5. óra Vezérlési szerkezetek 6. óra Függvények. 8. óra Objektumok
II. RÉSZ A PHP nyelv 4. óra Az alkotóelemek 5. óra Vezérlési szerkezetek 6. óra Függvények 7. óra Tömbök 8. óra Objektumok 4. ÓRA Az alkotóelemek Ebben az órában már mélyebben elmerülünk a nyelv rejtelmeiben.
Hálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése Python 1 Python nyelv Alapok 2 Általános jellemzők A Python programozási nyelv egy általános célú magas szintű nagyon széles körben elterjedt ingyenes program nyelv, amely
Web fejlesztés IV. Illés Zoltán ELTE TTK Informatika I n f o r m a t i k a
Web fejlesztés IV. Illés Zoltán ELTE TTK Informatika zoltan.illes@elte.hu Ami eddig volt HTML interaktív elemek SSI, CGI jelentése,használata Kliens oldali nyelv Javascript Szerver oldali eszköz Shell
Python tanfolyam Python bevezető I. rész
Python tanfolyam Python bevezető I. rész Mai tematika Amiről szó lesz (most): Interpretált vs. fordított nyelvek, GC Szintakszis Alaptípusok Control flow: szekvencia, szelekció, iteráció... Függvények
Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1
Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
Web-technológia PHP-vel
Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
Bevezetés a programozásba. 8. Előadás: Függvények 2.
Bevezetés a programozásba 8. Előadás: Függvények 2. ISMÉTLÉS Helló #include using namespace std; int main() cout
Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban
Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus
Smalltalk 2. Készítette: Szabó Éva
Smalltalk 2. Készítette: Szabó Éva Blokkok Paraméter nélküli blokk [műveletek] [ x := 5. 'Hello' print. 2+3] Kiértékelés: [művelet] value az értéke az utolsó művelet értéke lesz, de mindet kiírja. x :=
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási
Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program
Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,
III. RÉSZ Munka a PHP-vel
III. RÉSZ Munka a PHP-vel 9. óra Ûrlapok 10. óra Fájlok használata 11. óra A DBM függvények használata 12. óra Adatbázisok kezelése MySQL 13. óra Kapcsolat a külvilággal 14. óra Dinamikus képek kezelése
Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
1. Alapok. Programozás II
1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph
Internet programozása. 3. előadás
Internet programozása 3. előadás Áttekintés Hogyan használjuk az if szerkezetet arra, hogy bizonyos sorok csak adott feltételek teljesülése mellett hajtódjanak végre? Hogyan adhatunk meg csak bizonyos
AWK programozás Bevezetés
09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
Jelszavak helyes megválasztása, szótáras törés. Pánczél Zoltán
Jelszavak helyes megválasztása, szótáras törés Pánczél Zoltán 1 Miért fontos a megfelelő jelszó? Nagyban növeli a rendszer biztonságát. Könnyű jelszó = Nincs jelszó A teljes rendszer biztonsága tőlünk
Javacript alapismeretek
Javacript alapismeretek Mi az a JavaScript, mire alkalmazzuk? A JavaScript egy olyan programozási nyelv, melyet eleinte direkt a HTML hiányosságainak pótlására fejlesztettek ki. Segítségével létrehozhatunk
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
Internet programozása 1. előadás Áttekintés
Mi a PHP? A PHP fejlődése A PHP 4 újdonságai Miért pont PHP? A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Andrikó Imre Internet programozása c. tárgy előadásain Internet programozása 1. előadás Áttekintés
Komputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
Szerver oldali technológiák Szerver oldali script nyelvek PHP
Szerver oldali technológiák Szerver oldali script nyelvek Áttekintés Szerver oldali technológiák Szerver oldali script nyelvek Formkezelés Állománykezelés Cookie (süti) Szessziókövetés MySQL adatbázishozzáférés
Programozási nyelv Java
Programozási nyelv Java 1. gyakorlat Félév tematikája Bevezetés, alapok Vezérlési szerkezetek Eljárások, függvények Csomagok Tömbök, adatbevitelek Osztályok, objektumok, Interfészek Öröklődés, absztrakt
1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3
Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás
Osztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv II (Utasítások, fuggvények) CBEV2 / 1 Kifejezés utasítás Kifejezés utasítás, blokk
A programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom
Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,
Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
PHP programozás alapjai
PHP programozás alapjai A PHP manapság az egyik leggyakrabban használt web programozási nyelv. Nyílt forrású, fejlesztő környezete is könnyen telepíthető, a legtöbb LINUX verzió is tartalmazza. Egyike
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
Programozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás
Python bevezető foglalkozás program, programozás, programnyelvek a Python nyelv és az IDLE környezet változók és adattípusok konzol input és output (input(), print()) vezérlési szerkezetek (if/else, while)
Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós május 6. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. május 6. Parancssori paraméterek Parancssorban történ programindításkor a program nevét követ en szóközökkel elválasztva paraméterek (command
Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban