A S A P IE N T IA S Z E R Z E T E S I H IT T U D O M Á N Y I F Ő ISK O L A B I B L I A T U D O M Á N Y I T A N S Z É K É N E K K IA D V Á N Y A I

Átírás

1 A S A P IE N T IA S Z E R Z E T E S I H IT T U D O M Á N Y I F Ő ISK O L A B I B L I A T U D O M Á N Y I T A N S Z É K É N E K K IA D V Á N Y A I M a r t o s L e v e n t e B a l á z s Misztikus malom Zsoltáridézetek a páli levelekben

2 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai Balogh Katalin, Szatmári Györgyi és Szabó Xavér OFM közreműködésével szerkeszti: Xeravits Géza 8. kötet

3 Misztikus malom Zsoltáridézetek a páli levelekben M artos Levente Balázs Sapientia Főiskola L Harmattan Budapest 2012

4 L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino-Italia T. / F.: A kiadásért felel Gyenes Ádám. A Kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Telefon: harmattan@harmattan.hu A sorozat arculatterve: Xeravits Géza A kötetet szerkesztette: Xeravits Géza Nyomdai előkészítés és borító: Takács Zita Sokszorosítás: Robinco Kft. Martos Levente Balázs, 2012 Sapientia Főiskola, 2012 L Harmattan Kiadó, 2012 ISSN ISBN

5 Tartalom B evezetés Kutatástörténeti bevezetés Kutatástörténeti bevezetés Pál apostol íráshasználatához Az idézetek meghatározása és a terminológia Idézetek, szövegtörténet és szövegkritika A páli íráshasználat keresztény előtörténete testimonia; florilegia A páli íráshasználat a korai zsidó íráshasználat tükrében Íráshasználat és teológia Bevezetés a Zsoltárok könyvéhez a páli irodalom összefüggésében A Zsoltárok könyvének héber és görög szövege Zsoltárok a páli irodalomban. Kutatási előzm ények Összegzés a páli íráshasználat kutatástörténetéhez Tanulmányunk menete és várható ered m én yei Zsoltáridézetek és zsoltáráthallások m e g h a tá ro z á sa A Pál apostol által idézett zsoltárok eredeti összefüggésükben Zsolt Zsolt Zsolt 9 L X X Zsolt 13 L X X Zsolt 17 L X X Zsolt 18 L X X Zsolt 23 L X X Zsolt 31 L X X Zsolt 35 L X X Zsolt 43 L X X Zsolt 50 L X X Zsolt 68 L X X Zsolt 93 L X X Zsolt 109 L X X Zsolt 111 L X X Zsolt 115 LXX Zsolt 116 L X X Zsolt 139 L X X Összefoglalás a bemutatott zsoltárokhoz

6 4. Zsoltáridézetek a páli levelekben Az 1. Korintusiaknak írt levél keletkezése és fe lé p íté se Kor 3, Kor 10, Kor 15, A 2. Korintusi levél keletkezése és fe lé p íté s e Kor 4, Kor 9, A Rómaiakhoz írt levél keletkezése és felép ítése Róm 3, Róm 3, Róm 4,7k Róm 8, Róm 10, Róm 11, Róm 1 5, Róm 15, Összefoglalás: zsoltáridézetek a Korintusi és a Római levelekben F ü g g e lé k A páli levelekben található idézetek listája D.-A. Koch szerint Zsoltáridézetek a Korintusiakhoz és a Rómaiakhoz írt levelekben A Zsoltárok könyvének szerkezeti v á z la ta Az 1Kor 15,20 28 felépítése A Róm 3,1-8 fe lé p íté s e A Róm 3, fe lé p íté s e A Róm 4,1-25 felép ítése A Róm 8, fe lé p íté s e Irodalomjegyzék Másodlagos iro d a lo m

7 Bevezetés Pál, a népek apostola nemcsak küldött, atya és tanító, bölcs építőmester, önmegtagadó és céltudatos versenyző (Gal 1,1; 1 Kor 4,15; 3,10; 9,24-26), hanem az írások ismerője és értelmezője is, aki vallja, hogy azok értünk írattak meg (Róm 4,24; 1Kor 9,10), azaz Isten általuk hozzánk is szól. Pál az Újszövetség legkorábbi iratainak szerzője. Levelei ezért első dokumentumai annak, ahogy a születő kereszténység Izrael szent iratait olvassa, s bennük érti meg, kicsoda Jézus Krisztus, és mit vitt végbe általa Isten. A ki ír vagy beszél, a nyelv jelrendszerét használja. Emlékezetének kincstárából merít, saját szempontjai szerint szövi beszédének szövetét. Vallási közösségeknek gyakran alakul ki saját nyelvezete is. A saját beszédmód a titkokban való osztozás eszköze. Pál íráshasználatában éppen az a legérdekesebb, ahogyan átveszi és alkalmazza Izrael hitének jelentős fogalmait törvény, igazság, megigazulás, Isten, Úr, és azokat átformálva, új jelentéssel gazdagítva egy új, most alakuló közösség közkincsévé teszi. Az apostol hitének megformálásában és elmélyülésében döntő szerepe van a gyermekkorában elsajátított izraelita hitnek. Valószínűleg a héber Biblia görög változatán tanult meg írni és olvasni. Annak mondatai vésődtek be emlékezetébe, hasonlatai és metaforái lettek mindennapi kenyere. Leveleiben összesen mintegy 100 bibliai idézetet találunk kifejezett formában, tehát bevezető, idéző formulával ellátva. Mintegy 400 alkalommal biztos, hogy bibliai szöveghelyet idéz közvetett módon, tehát úgy, hogy nem jelöli az idézet tényét, hanem olvasói műveltségére bízza, felismerik-e vagy sem, honnan vette a kifejezést. Az idézett vagy általában felhasznált ószövetségi szövegek közül a korai kereszténység számára a Zsoltárkönyv volt a legismertebb és talán ezért a legfontosabb is. M artin Hengel a Zsoltároskönyv korai keresztény jelentőségéről szólva így fogalm az: A Zsoltároskönyv (Izajás m ellett) lényegében a legfontosabb keresztény irat az első és m ásodik században. Máté evangéliuma csak a m ásodik század m ásodik felében válik meghatározóvá. 1 Erich Zenger pedig arra a nyilvánvaló tényre utal, 1 Er ist im Grund (neben Jesaja) die wichtigste christliche Schrift im 1. und 2. Jahrhundert. Erst in der 2. H älfte des 2. Jahrhunderts holt das M atthäusevangelium auf. M. H e n g e l, Die 7

8 Misztikus malom hogy sem az Újszövetség, sem a második század keresztény irodalma nem teremtett 'ú j' keresztény imádság- vagy énekgyűjteményt. A z őskeresztény és korai keresztény közösségekben bizonyosan keletkeztek spontán karizm atikus és entuziaszta módon 'zsoltárok és him nuszok' (vö. 1Kor 14,15.26; Kol 3,16; E f 5,19), ezeket azonban nem gyűjtötték öszsze, hogy a kánoni Biblia vagy az egyházi rendelkezések részévé váljanak. A m ikor krisztológiai tévtanításokat ítél el, Tertullianus, az első latin egyházatya m ár Kr. u. 200 körül Dávid zsoltáraira hivatkozik, amelyeket a platonizáló eretnekekkel szemben m int Jézus valódi emberségének bibliai bizonyítékait m utatja fel: Ebben a zsoltárok is mellettünk állnak, nem az aposztata, eretnek és platonista Valentinuséi, hanem Dávid szent és általánosan elismert zsoltárai. Dávid Krisztusról énekel nekünk, általa pedig Krisztus énekel nekünk önmagáról. 2 A zsoltárok szépsége és jelentősége indít arra, hogy keressük használatuk közvetlen jeleit az ősegyház egyik legjelentősebb teológusának és m isszionáriusának, a leveleivel is apostolkodó Pál apostolnak írásaiban. Írásainak gazdagságát és hitvallásának értékét csak akkor tehetjük magunkévá egészen, ha forrásait a héber Bibliában és a születő egyház hitében feltárjuk, illetve kialakulásának menetét figyelemmel kísérjük. Abban a meggyőződésben bocsátjuk útjára tanulmányunkat, hogy az írások tanulmányozása Isten és az általa megszólított ember párbeszédének véget nem érő folyamatához tartozik, s ezért a betűk szolgálatán túl a Lélek erejét teszi elérhetővé. Tém ánk az intertextualitás és a Biblia kánoni olvasatának gondolatköréhez illeszkedik. Úgy véljük, hogy az intertextualitás szövegtani m o delljét jól kiegészíti a teológiai jellegű kánoni olvasat. Természetesen egyik sem tekinthet el a szöveg keletkezés- és szövegtörténetének vizsgálatától. Éppen a későbbiekben még értelmezendő intertextualitás fogalm a felveti a részben eredetileg különböző nyelven keletkezett szövegek és szerzőik közötti kom m unikáció tényleges lehetőségének kérdését, tehát azt a kérdést, hogy egyáltalán olvashatta vagy ismerhette-e legalább felületesen, és ha igen, milyen form ában és milyen nyelven a feltételezett Septuaginta als christliche Schriftensam m lung, In: M. H e n g e l, A. M. S c h w e m e r (Hrsg.), Die Septuaginta zwischen Judentum und Christentum (W UNT 72; Tübingen 1994) Vö.: E. Z e n g e r u. a., Einleitung in das Alte Testament (Kohlham m er Studienbücher Theologie 1,1; Stuttgart-Berlin -Köln 1995) 254.

9 Bevezetés háttérszöveget a vizsgált szöveg szerzője. Tanulm ányunk ezért szükségszerűen a zsoltárok eredeti héber szövege, a közvetítő nyelvként használt és értelmezett görög zsoltárfordítás, illetve a páli levelek görög eredeti szövegének kapcsolatát vizsgálja. A Zsoltárok könyvének eltérő héber és görög szám ozása technikai jellegű megjegyzést tesz szükségessé. Bár a tudományos kutatás a Zsoltárok könyvét általában az eredeti, héber szöveg szám ozása szerint közli, helyesebbnek látszik, hogy jelen esetben általában a Septuaginta számozását közöljük, de m indig külön jelöljük, hogy erről, a görög szöveg szerinti számozásról van szó. Tanulm ányunkban abból indulunk ki, hogy Pál apostol előre kész görög fordítás szövegét használta fel, amely valószínűleg a Septuaginta szövege volt. M ivel leginkább ennek a görög szövegnek és a páli levelek szövege kapcsolatának vizsgálatával foglalkozunk, helyesnek látszik, hogy a görög számozást használjuk és jelöljük, mégpedig úgy, hogy a zsoltár száma mögé beillesztjük a Septuagintára utaló hagyományos L X X jelet. M indazonáltal ahol nem tüntetjük fel, hogy a Septuaginta számozásáról van szó, ott az vagy m egegyezik a görög és a héber szövegben, vagy a héber szerint idézzük a zsoltárok némelyikét, olyan esetekben, amikor nem közvetlenül idézett szövegről van szó. A héber számozást használjuk a zsoltárokat eredeti összefüggésükben vizsgáló fejezetben. A franciaországi Vézelay katedrálisának egyik oszlopfője Mózest és Pált ábrázolja együtt, amint egy m alom nál dolgoznak. Mózes egy zsák tartalmát önti a kézi malom ba, amelynek túloldalán Pál tartja a másik zsákot. A hajtókerék négy küllője keresztet form áz. M ózes rövid ruhában és szandálban, rabszolgaként, Pál a római polgárok hosszú tunikájában, mezítláb áll, szemét megigézve a pergő lisztre függeszti.3 Az Ószövetség a búza, amelyet megőröl a misztikus m alom, hogy az Újszövetség lisztjévé változzon. Az maradt, ami volt, mégis megváltozott. A művészien megfaragott oszlopfő készítője valószínűleg ismerte a párizsi St. Denis kolostor Suger apátjának ( ) versét, amely az ottani templom egyik üvegablakát díszítette: Ld. ehhez és a következőkhöz: H. d e L u b a c, Typologie A llegorie Geistlicher Sinn. Studien zu r Geschichte der christlichen Schriftauslegung. Aus dem Französischen übertragen und eingeleitet von Rudolf Voderholzer (Theologia Romanica X X III; Einsiedeln -Freiburg 1999) VII. 9

10 Misztikus malom Tollis agendo molam de furfure, Paule, farinam. Mosaicae legis intima nota facis. Fit de tot granis verus sine furfure panis, Perpetuusque cibus noster et angelicus.4 M agyar fordításban: Hajtva a malmot, Pál, liszttől válaszd el a korpát. Mózesi törvénynek titkát tárjad elénk. Ily sok búzából korpátlan, tiszta kenyér lesz, Táplál vég nélkül minket s angyalokat.5 Lyoni Szent Iréneusz minden keresztényről mondja, hogy éjjel-nappal kérődzik, azaz meditál a Törvény szavain, megrágja újra meg újra, hogy eledele legyen (Adv. Haer. V,8, lelki értelmezés Lev 11,2-höz). Az em ber m aga is őrli, m orzsolja, koptatja a szavakat, amelyeket másvalaki a szájára adott. Azután egyszer elcsendesül a m alom (vö. Préd 12,4), és átölel az Isten csendje, amelyben örök életre ébredünk. A megőrölt búza és az új liszt ez alkalom mal nemcsak eucharisztikus jelkép, hanem az Ó- és Újszövetség egységének és különbségének példázata is. Ahhoz azonban, hogy az Ige asztalánál valódi táplálékot találjunk, szükséges a Biblia két egymásra utaló részletét egységben látni. Am it a középkori oszlopfő Mózes és főként Pál m unkájának tulajdonít, azt az ő segítségével m a is el kell végeznie a keresztény hívőnek, hogy táplálékhoz jusson az írás szavaiból. Kötetünket tehát jó szívvel ajánljuk nekik, a hitben és az írások ismeretében elm élyülni vágyóknak, bár tisztában vagyunk nemcsak sokféle hiányosságával, hanem a felvetett tém ák szinte átláthatatlan sűrűségével is. Aggodalm asabban, de aggályainkat félretéve fordulunk a tudomány m űvelőihez is, kezdőkhöz és haladókhoz, remélve, hogy a nem zetközi irodalom ban olyan sokat vitatott téma m agyar nyelvű tárgyalása valam elyes szolgálatot jelent m ajd. Végül hálával adjuk kezébe kötetünket mindazoknak, akik azt előre meg is szolgálták: jó szavukkal, biztatásukkal és bátorításukkal, ellenőrző és jóváhagyó figyelmükkel. Köszönöm, hogy a kötet alapját képező dolgozatot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara a 4 PL 186,1237. Idézi H. d e Lubac, Typologie Allegorie Geistlicher Sinn, VII. 5 Ld. M a r o s i E. (szerk.), A középkori művészet történetének olvasókönyve. Ford. Babits M ihály et al. (Budapest 1997)

11 Bevezetés es évben lefolytatott habilitációs eljárás keretében Dr. Kocsis Imre, Dr. Rózsa Huba és dr. Tarjányi Béla professzor urak szakvéleményére alapozva elfogadta. Hálával tartozom Egresits Ferencnek, aki éveken át a Győri Hittudományi Főiskola rektoraként a habilitációs eljárást támogatta, illetve dr. Veres András megyéspüspököm nek, aki a növendékpapság nevelésére és a tudományos m unkára nem csak szabaddá tett, hanem ennek a m unkának a jelentőségét újra meg újra meg is erősítette bennem. Köszönöm dr. Gyürki László prelátus úrnak a kötet végső tartalmi, illetve Kontra Attila hallgatóm nak a nyelvi ellenőrzését. Köszönöm a megjelentetésben nyújtott segítséget Dr. Xeravits Géza professzor úrnak szellemi, illetve Etelka I. Steiner-Sigm ond asszonynak anyagi értelemben. 11

12 A jelenkori biblikus kutatás egyik legjelentősebb témája az íráshasználat kérdése. A bibliai szövegek jelentős része nemcsak külső forrásokra, hanem már meglévő szent iratokra is támaszkodik. Az érvényes tekintélybe kapaszkodó bibliai szerzők egymásra mutató szövegeiből olykor finom, alig hallható párbeszéd bontakozik ki, másutt az eredetit átformáló szabadságukkal kápráztatnak el. A Zsoltárok könyve az Ószövetség, Pál leveleinek korpusza viszont az Újszövetség kivételes jelentőségű gyűjteménye. Pál levelei nemcsak különleges teológiai teljesítményt jelentenek, hanem emellett első dokumentum ai annak, ahogy a születő kereszténység Izrael szent iratait olvasta. Könyvünk a páli íráshasználat kérdéseibe kíván bevezetni, illetve nyomon követi azt, ahogy a zsoltárok fohászai és himnuszai Pál hitét építették. M artos Levente Balázs katolikus pap, a G yőri H ittudom ányi Főiskola és a G ál Ferenc H ittudom ányi Főiskola tanára.