Kárpát-medencei Nemzetőrség Egyesületet.

Átírás

1 ALAPSZABÁLY 1

2 Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezet működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezéseire figyelemmel megalapították a Kárpát-medencei Nemzetőrség Egyesületet. A Közgyűlés módosította az Egyesület korábban elfogadott Alapszabályát és helyette a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt fogadta el. Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott, demokratikus úton megválasztott önkormányzattal rendelkező civil szervezet (jogi személy), amely a tagok közös, tartós, a jelen alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Kárpát-medencei Nemzetőrség büntetlen előéletű és nemzetőr fogadalmat tett magyar állampolgárok, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, illetve (később) az általuk létrehozott civil szervezetek, és egyéb civil szervezetek, mint jogi személyek szövetsége. Az Egyesület Az egyesület önálló jogi személyiségű Hagyományőrző és érdekvédelmi egyesület, Magyarország alkotmányos rendjének keretei között működik, és annak törvényeit elismeri. o nyilvántartott tagsággal rendelkezik; o nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból, szolgáltatásait bárki igénybe veheti; o gazdasági tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, o gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja, o tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A Kárpát-medencei Nemzetőrség Egyesület augusztus 28-án 13 órakor tartott közgyűlésén 15 alapító tag egybehangzó akaratnyilvánításával az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt hatályon kívül helyezi, és az alábbi egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el, melyet május 14. napján módosít. 2

3 Az egyesület neve: Kárpát-medencei Nemzetőrség Az egyesület rövidített neve: KMNO Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Carpathian Basin National Guard ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyesület székhelye: 5540 Szarvas, Béke u. 3. B. lph. 2. emelet 14. Az egyesület színe: Fekete, királykék, arany. Az egyesület jogállása: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezet működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény alapján létrehozott civil szervezet, önálló jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. Saját névvel, székhellyel, tagjaitól elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és a képviseletét ellátó szervekkel rendelkezik. Az Egyesület demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Az Egyesület bélyegzője: Körbélyegző, középen a kardot tartó turul, bélyegző szélén körben az Egyesület neve: Kárpát-medencei Nemzetőrség. Az Egyesület jelmondata: Hazámat szolgálom! Az Egyesület zászlója: Fehér alapszínű, körbe a szegélyen piros, fehér, zöld háromszög díszítéssel, középen a kardot tartó turul, felirata felül Kárpát-medencei, alul Nemzetőrség. Az Egyesület célkitűzései: Az egyesület a nemzeti hagyományokat tisztelő és ápoló, a nemzeti kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló civil szervezet, mely tiszteli a haza szabadságáért küzdők eszményeit és áldozatát. A Kárpát-medencei Nemzetőrség legfőbb célja: a nemzetőr és katonai hagyományok ápolása, azoknak a jelen korhoz való adaptálása, az ezzel kapcsolatos ünnepségek szervezése, azokon való részvétel. A Kárpát-medencei Nemzetőrség Egyesület a történelem során megalakult nemzetőrségek, katonai hagyomány ápolását kívánja felvállalni. Ennek megfelelően részt vesz a Honvédelmi Minisztérium, társadalmi szervezetek által szervezett ünnepségek, évfordulók ünneplésében, koszorúzásokkal, köztéri szobrok felavatásával, hősi halottakról való megemlékezéssel tiszteleg azok előtt a hősök előtt, akiknek neve példaként kell, hogy tovább éljen a felnövekvő generáció előtt. 3

4 Az egyesület fontos céljaként tűzte ki, hogy a Kárpát-medence térségében működő, azonos célokat kitűző és hasonló elveket valló társszervezetekkel kapcsolatot létesítsen, közös találkozókat szervezzen, például: Szlovákiában /Felvidék/, Ukrajnában /Kárpátalja/, Romániában /Erdély/, Szerbiában /Délvidék/, Ausztriában /Őrvidék/ hiszen a történelmi Magyarország határai ezen országok területeinek egy részét is magában foglalta. A társszervezetekkel való közös megemlékezések, elmélyítik a nemzetek közötti barátságot, kapcsolatot, segítenek az új generációknak, hogy megértsék jobban történelmünket. Az Egyesület célja továbbá, a legszorosabb együttműködés kialakítása a honvédséggel, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szerveket irányító minisztériumokkal, és az országos hatáskörű állami szervekkel, azok területi, regionális és helyi szerveivel, a rendvédelemmel és a honvédelemmel kapcsolatos nem fegyveres tevékenységek, különösen a képzés, a nevelés, a fiatalok tudatformálása, a hazaszeretetre való nevelés, a honvédelmi tradíciók ápolása az önkéntes tartalékos, a szerződéses, illetve hivatásos szolgálatra való felkészítés tekintetében. Az Egyesület célja, hogy az ország területén működő különböző nemzetőr-, polgárőr- és egyéb őrszolgálatok számára olyan szakmai-, kiképzési- és tudásbázist szolgáltasson, melynek segítségével az ország közbiztonságának és belső rendjének ügye mellett elkötelezett önkéntesek, szervezeti hovatartozásuktól függetlenül, egységesebben és eredményesebben szolgálhassanak. Az egyesület tevékenysége: Az Egyesület a céljainak elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: Szociális tevékenységek végzése: családok segítése, időskorúak gondozása,családok védelme, családok jólétének erősítése, karitatív munkavállalás, gyermekvédelem, bekapcsolódás a szociális ellátások biztosításába - Nevelési és oktatási tevékenységek: a felnövekvő generáció történelem szeretetének kialakítása, ennek érdekében a különböző oktatási intézményekben előadások tartása a magyar történelem adott korszakairól, szem előtt tartva a nemzeti ünnepeinket, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - Kulturális tevékenység: közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, hagyományőrzés, a kiemelt kulturális örökség védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele - hagyományőrző tevékenységek: emlékhelyek felállítása; ünnepélyek rendezése; történelem kutatása, levéltári kutatás; a fiatalok erkölcsi nevelése. - Emberi és állampolgári jogok védelmével kapcsolatos tevékenységek: ingyenes jogsegély nyújtás a gyermekek jogaival, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével, nemzetiségek jogaival, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogaival kapcsolatosan 4

5 - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységek: társszervezetekkel való szoros együttműködés, nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése, esélyegyenlőség kulturális autonómia megerősítésére, önszerveződés szerveződésének / működésének támogatása - sport tevékenységek: az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek elősegítése, a gyermek és ifjúsági sport, hátrányos helyzetű ifjúsági csoportok, valamint a hátrányos helyzetű ifjúsági csoportok sport támogatása - közrend és közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységek: önkéntes tűzoltás, és mentés - ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenységek: polgári védelemben, katasztrófavédelemben való közreműködés, helyreállítás, részvétel a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében, elhárításában A honvédelmi nevelés kapcsán együttműködik a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelemre neveléshez és felkészítéshez kapcsolódó ösztönző-nevelő képzésében, az önkéntes tartalékos jelöltek állításában, a lehetőségekhez képest közvetlenül és a honvédelmi sporttevékenységek, hagyományok ápolásának társadalmi támogatása és szervezése útján is. A neveléssel, oktatással és ismeretterjesztéssel összhangban együttműködik az Országos Rendőr-főkapitánysággal, a bűnmegelőzés, a kábítószer terjesztésének és fogyasztásának megakadályozása érdekében. Elősegíti más nemzetőr szervezetek (a továbbiakban együtt: Nemzetőrség) tevékenységéhez nélkülözhetetlen egységes jogi szabályozás és jogi védelem kialakítását és alkalmazását, biztosítani törekszik érdekeik képviseletét és védelmét minden fórumon, Magyarország alkotmányos rendjével összhangban. Társadalmi munkában bűnmegelőzési, közbiztonsági, megelőző vagyonvédelmi, a gyermek- és ifjúságvédelmi, baleset-megelőzési és a környezetvédelmi tevékenységet végez, az e tevékenységekre vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat véleményezi, kidolgozza. Az Egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. Az Egyesület tevékenységét a Kárpát-medence területén fejti ki, kapcsolatot keres és teremt a Kárpát-medence területén működő nemzetőr, tűzoltó, polgárőr és egyéb civil rendvédelmi egyesületekkel és szövetségekkel. Az egyesület céljait megvalósító szervezetek munkáját elősegítő információk: jogszabályok, módszertani ajánlások és útmutatók, nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások, a külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatlétesítés és a kapcsolatok folyamatos ápolása során szerzett tapasztalatok, szakmai konferenciák, továbbképzések, segédletek, 5

6 Az egyesület politikamentessége. Az egyesület politikai pártoktól és csoportosulásoktól független, tevékenységét az állami és társadalmi szervekkel együttműködve fejti ki. A pártoktól támogatást nem fogad el, a pártoknak támogatást nem nyújt. Politikai tevékenységet semmilyen szinten nem fejt ki és nem támogat. Országos és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGOK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI Az egyesület tagjai Az egyesület tagjai lehetnek alapító tagok rendes tagok tiszteletbeli tagok pártoló tagok Az egyesület rendes tagja (a továbbiakban: tagja) az lehet, aki nagykorú és cselekvőképes, és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, valamint aki a jelen Alapszabályt elfogadja és magára nézve kötelezőnek tartja aki a tagdíjat az egyesület részére megfizette. A tagsági jogviszony keletkezése: o alapító tagsággal o tagfelvétellel A tagfelvételi kérelmet írásban kell az egyesület Elnökségéhez benyújtani. A tagfelvételi kérelemről az egyesület elnöksége egyszerű többséggel dönt és erről a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatja a tagságot. Tiszteletbeli tag lehet az a magyar állampolgár, aki az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását személyes tekintélyével, tevékenységével jelentős mértékben elősegítette, elősegíti, vagy a jövőben e célok megvalósításához hatékony segítséget kíván nyújtani. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagjai választják, és amennyiben a felkérést elfogadja, és erről írásban nyilatkozik, az Egyesület tagjává válik. Tiszteletbeli taggá választható továbbá az a nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki szakmai tevékenységével vagy a Kárpát-medencei Nemzetőrség külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett. 6

7 A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselőnek nem választható. Pártoló tag az a személy, aki az Egyesület tevékenységét anyagilag önként felajánlott támogatásával előmozdítja, az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását vagyoni hozzájárulásával elősegíti, de az Egyesület tevékenységében egyébként nem vesz részt. Pártoló tagként jogi személy is felvehető. A jogi személy tevékenysége az Egyesülettel kötött szerződéssel rendezhető. A rendes tagként történő felvételről, a pártoló tagi státusról, és a felajánlott támogatás elfogadásáról a Közgyűlés határozattal dönt. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag köteles az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit teljesítenie, kifejezetten köteles a tagdíj megfizetésére. A tag magatartása nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását, az Egyesület tevékenységét. A tagok jogai Az Egyesület rendes (alapító) tagjainak jogai: Az Egyesület rendes (alapító) tagja részt vehet a Kárpát-medencei Nemzetőrség tevékenységében és rendezvényein, igénybe veheti szolgáltatásait. Az Egyesület Közgyűlése döntéseinek meghozatalában tanácskozási és szavazati jogának gyakorlásával részt vehet, ha kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására, és annak a jegyzőkönyvben egyéni / kisebbségi véleményként való feltüntetésére. Minden tagnak azonos mértékű szavazata van. Minden tag választhat és választható az Egyesület szerveibe, illetve tisztségviselői közé, kiemelve, hogy tisztségviselővé csak a rendes tagok közül lehet választani. A választások során tekintettel kell lenni az összeférhetetlenségi szabályokra. Részt vehet (tanácskozási, javaslattételi joggal) az Elnökség és a Bizottságok ülésein, továbbá az Egyesület által szervezett kiképzéseken, szakmai továbbképzéseken. A tag betekinthet az Egyesület irataiba, a Közgyűlések, elnökségi ülések jegyzőkönyveibe, azokról másolatot kérhet. Javaslatot, előterjesztést tehetnek az Egyesület bármely szervéhez, indítványt tehetnek az Egyesület tevékenységének fejlesztésére, az Egyesület céljait, feladatait, helyzetét és gazdálkodását érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek az Egyesület tisztségviselőitől. Jogainak sérelme esetén panaszt tehet, a Kárpát-medencei Nemzetőrség testületi szerveinek döntése ellen jogorvoslatért az Egyesület Közgyűléséhez, illetve a Közgyűlés sérelmes döntése ellen a bírósághoz fordulhat, tudomására jutásától számított 30 napon belül. A rendes tagnak joga van a Kárpát-medencei Nemzetőrség tagja megnevezés használatára. 7

8 Az Egyesület rendes tagja jogosult a Kárpát-medencei Nemzetőrség egyenruhájának, rendszeresített felszerelési tárgyainak, jelzéseinek, díszítéseinek, ékítményeinek használatára, illetve viselésére. Az egyesület védjegyoltalommal védett egyenruháját és annak ékítményeit csak a Kárpát-medencei Nemzetőrség központilag regisztrált és érvényesített személyre szóló KMNO tagsági igazolvánnyal rendelkező tagok viselhetik. Az Egyesület pártoló tagjainak jogai: részt vehet az Egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az Egyesület bármely szervéhez, igénybe veheti az Egyesület célja érdekében az Egyesület által közvetlenül, vagy közvetve biztosított lehetőségeket. Az Egyesület tiszteletbeli tagjainak jogai: részt vehet az Egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az Egyesület bármely szervéhez, A tagok kötelezettségei Az Egyesület rendes (alapító) tagjainak kötelezettségei: Az Egyesület tagjai kötelesek megtartani a jogszabályokban, az Egyesület Alapszabályában és egyéb szabályzataiban előírtakat, ezen belül személyesen valamint akadályoztatása esetén meghatalmazottja útján kötelesek: folyamatosan részt venni a vezető szervek és a bizottságok munkájában, tevékenységében, az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, feladataikat a tőlük elvárható módon, legjobb képességeik szerint teljesíteni, a birtokukba került egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával óvni és lehetőség szerint gyarapítani, e vagyontárgyak használatával összefüggésben őket anyagi és jogi felelősség terheli, a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni, az Egyesület tagjaihoz méltó magatartást tanúsítani, az Egyesület egységét megőrizni, az Alapszabályban meghatározott (egyéb) kötelezettségeiknek eleget tenni. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei: az Alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit megtartani, vagyoni hozzájárulás egyszeri vagy többszöri szolgáltatásával az Egyesület céljainak megvalósításában közreműködni, ezzel összefüggésben az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, ha a pártoló tag jogi személy, köteles az Egyesülettel kötött szerződéseinek eleget tenni. 8

9 Az Egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei: elősegíteni az Egyesület céljainak megvalósítását, lehetőségeihez képest személyes tekintélyével, tevékenységével törekedni az Egyesületnek, mint szervezetnek, illetve az Egyesület tagjainak kapcsolatát ápolni a határon túli magyarsággal. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE, ÉS MEGSZÜNTETÉSE Az Egyesület tagjának tagsági viszony megszűnik: az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével, a tag kilépésével, a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával, a tag kizárásával, a jogi személy tag megszűnésével, illetve ha annak megszüntetését bíróság elrendeli, a természetes személy tag halálával. Kilépés A tag tagsági jogviszonyát az egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A jogviszony a kilépési nyilatkozat Elnök általi kézhezvételét követő 30. nap lejártával szűnik meg. Egyesület általi felmondás A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, ha az egyesületi tagság az Alapszabályban meghatározott feltételhez kötött, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek. A felmondási idő 30 nap. A felmondást a feltételnek meg nem felelésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül írásban kell az érintettel közölni. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt. Kizárás A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. Az Elnökség az ügy körülményeinek vizsgálatára igénybe veheti a Fegyelmi Bizottságot, amely a vizsgálat végén jelentést terjeszt az Elnökség elé. Az Elnökség a kizárásról ülésen dönt, melyre a kizárással érintett tagot legalább 8 nappal az ülés előtt igazolható módon meg kell hívni, és meg kell küldeni számára az Egyesület rendelkezésére álló Fegyelmi Bizottsági jelentést, amennyiben ilyen készült, illetve meg kell küldeni részére az egyéb rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. 9

10 Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. Nem lehet az egyesület tagja, illetve nyilvánvalóan sérti az Egyesület, illetve a tagok méltányolható érdekeit és ezért kizárható az Egyesületből, akinek életpályája és közéleti magatartása az Egyesület céljaival és feladataival ellentétes, vagy ezekkel nem egyeztethető össze. Kizárni azokat a tagokat lehet, akik (vagy jogi személyiség esetén: melynek természetes személy tagjai) magatartásukkal súlyosan sértik az Egyesület érdekeit, zavarják tevékenységét, vagy szándékosan kárt okoznak, vagy az Egyesület Alapszabályával nem összeegyeztethetően cselekednek, magatartásukkal jogszabályt, Alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan, vagy ismételten sértenek. Ki lehet zárni azokat a tagokat is, akik felszólítás ellenére tartósan nem vesznek részt az Egyesület tevékenységében, vagy a Közgyűlés által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesznek eleget. Ki kell zárni azt a tiszteletbeli tagot, pártoló tagot, akit egyéb tevékenységével összefüggésben a bíróság a közügyek gyakorlásától eltilt, valamint azt a pártoló tagot, aki (amely) 6 hónapon túli határidővel elmulasztja vállalásának teljesítését. A kizárt tag 48 órán belül köteles leadni az Egyesület Elnökének a szolgálati igazolványát, érvénytelenítésre, utána visszakapja, mert saját tulajdonát képezi. Az Egyesület tagjának tagsági viszonya megszűnése esetén a természetes személy tagok és a jogi személy tagok, valamint annak természetes személy tagjai a központilag regisztrált és személyre szóló Kárpát-medencei Nemzetőrség tagsági igazolvány használatára nem jogosultak, a rendszeresített felszerelési tárgyakat, ruházatot, jelzéseket, ékítményeket nem viselhetik. Minden jogukat és jogosultságukat elveszítik az Egyesületben. Az Egyesület ruházata A KÁRPÁT-MEDENCEI NEMZETŐRSÉG RUHÁZATA Az Egyesület tagsága magáénak vallva az 1848-as és 1956-os nemzetőrök történelmi hagyományait, nemzetőr egyenruhát, személyét megillető nemzetőr rendfokozattal visel. Az Egyesületben rendszeresített felszerelési tárgyakat, ruházatot, jelzéseket, díszítéseket, ékítményeket és annak viselésének rendjét az Kárpát-medencei Nemzetőrség Országos Parancsnoka által jóváhagyott Öltözködési utasítás tartalmazza. 10

11 AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE ÉS TESTÜLETI SZERVEI Az Egyesület testületi szervei: a Közgyűlés az Elnökség az Felügyelő Bizottság az Etikai Bizottság /később alakul/ a Fegyelmi Bizottság A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve, döntéshozó jogkörrel, a tagokból, illetve a jogi személy tagok képviselőiből álló Közgyűlés. Az Egyesület Közgyűlését az Elnökség legalább félévente egy alkalommal köteles összehívni. A tagok jogosultak a Közgyűlésen részt venni, tanácskozási, illetve szavazati jogot gyakorolni, felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlésen annak valamennyi az 1. sz. mellékletben felsorolt tagja tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. A Közgyűlésen a pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. A Közgyűlést össze kell hívni minden olyan alkalommal is, amikor az Egyesület működése érdekében szükséges. Soron kívül - harminc napon belül - össze kell hívni a Közgyűlést, ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, valamint, ha a Felügyelő Bizottság elnöke azt írásban kezdeményezi. Össze kell hívni a Közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy előreláthatólag az esedékes tartozásokat az esedékességkor nem fogja fedezni, vagy a kitűzött célok elérése veszélybe került. A Közgyűlést az Elnökség nevében az Elnök hívja össze. Amennyiben az arra jogosult (jelen esetben az Elnök, vagy az Elnökség tagja) akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, az Felügyelő Bizottság jogosult a Közgyűlést összehívni. A Közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal, rendkívüli közgyűlés esetében 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. 11

12 A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele (50% + 1 fő), minősített többséget igénylő kérdésben több, mint 2/3-a, illetve ¾-e, a minősített többséget igénylő kérdés jellegétől függően jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta; A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést ugyanazon napra, későbbi időpontra ismételten össze lehet hívni, ezt azonban a tagsággal a meghívóban előre közölni kell. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben, szereplő ügyekben, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra, azonos napirenddel, a határozatképtelenség miatti újra összehívás jogkövetkezményeire történő utalással kell összehívni. Az új összehívás időpontja az eredeti Közgyűlés meghívójában már eleve megjelölhető. A távolmaradás következményeire már az eredeti meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét. 12

13 Az Egyesület Közgyűlése nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Közgyűlés határozatait nyilvánosságra hozza az egyesület honlapján. Határozathozatal a Közgyűlésen Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő tagok, céljainak módosításához, egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Közgyűlés jelenlévő tagjainak a háromnegyedes szótöbbsége szükséges az Elnök, az Elnökség, az Felügyelő Bizottság elnökéhez és tagjainak megválasztásához és visszahívásához, átalakulás kimondásához, az egyesület éves beszámolójának és gazdálkodása vonatkozásában, az Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója elfogadásához. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív); a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell); az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát ( igen ; nem ; tartózkodás szerint); továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével; A Jegyzőkönyvet a Levezető Elnök és a Jegyzőkönyvvezető aláírja, a kettő megválasztott Jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (Jegyzőkönyv-kivonatot) kérhet. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet. A közgyűlés határozatairól határozatok könyvét kell vezetni! A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések az Alapszabály elfogadása és módosítása, az éves beszámoló jóváhagyása, elfogadása valamint az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elfogadása, az Egyesület éves költségvetésének az elfogadása az Egyesület éves munkatervének elfogadása, a vezető tisztségviselők (Elnök, Elnökségi Tagok) megválasztása, valamint visszahívása, és díjazásának megállapítása a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll az Egyesület szabályzatainak elfogadása, fellebbezés folytán döntés a tag kizárása ügyében, az Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása az Egyesület gazdálkodásáról 13

14 a tagsági díj mértékének és fizetési ütemezésének évenkénti meghatározása döntés az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározásáról, ezek esetén, a hitelezők kielégítése után (meg)maradó egyesületi vagyonról való rendelkezés, döntés minden olyan kérdésekben, amelyet az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal a Egyesület Tiszteletbeli Elnöke, Tiszteletbeli Elnökségi Tag címek adományozása az elnökség javaslatára, minden olyan kérdésben való döntés, melyet a Ptk. kötelezően előír, de az Egyesület jelenlegi helyzete azok nevesítését még nem indokolja. A Közgyűlés Határozatait az Egyesület tagjainak elektronikus, személyes vagy postai úton meg kell küldeni. A Közgyűlés tisztségviselői Levezető Elnök: Az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén Elnökhelyettes; együttes akadályoztatásuk esetén az Elnökség által a tagjai közül erre kijelölt (felkért) tag. Jegyzőkönyvvezető: a Levezető Elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlevők közül megválasztott személy. Jegyzőkönyv-hitelesítők: a Levezető Elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévő tagjai közül megválasztott legalább kettő személy. Az Elnökség Az Elnökség a Közgyűlés által öt évre választott 7 tagú irányító testület, melynek tagjai saját testületi felelősségükre döntenek a hatáskörükbe tartozó minden kérdésben. Alakuláskor az Alakuló Közgyűlés 1 fő Elnököt 1 fő Elnökhelyettes és 5 fő elnökségi tagot választ titkos szavazással. Az Elnök, Elnökhelyettes és az Elnökségi tagok újraválaszthatók. A későbbiekben az Elnököt az Elnökség tagjai választják maguk közül. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, ott az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg Közhasznúsági mellékletet készíteni. A Közhasznúsági mellékletet nyilvánosságra kell hozni az Egyesület és honlapján Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Bármely elnökségi tag indítványára az Elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg. 14

15 Az Elnökség ügyrendjét és munkatervét maga állapítja meg. Két Közgyűlés között az Egyesület munkáját az Elnökség irányítja és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Tagjai e tevékenységüket díjazás nélkül végzik, a tevékenységükkel összefüggésben felmerülő igazolt készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak; Feladatai ellátásához, szükség esetén szakértőket kérhet fel; Bizalmatlansági indítványt terjeszthet a Közgyűlés elé az Elnök és/vagy Elnökhelyettes, Elnökségi tagok, visszahívására, amelyet soron kívül, de legkésőbb az elfogadásától számított 60 (hatvan) napon belül összehívott rendkívüli közgyűlés elé kell terjeszteni; Az Elnökség az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke és Tiszteletbeli Elnökségi Tag cím adományozását kezdeményezheti a Közgyűlés felé az arra kiszemelt és alkalmas személyeket előterjesztve. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnökségi Tagja tanácskozási joggal vehet részt az Elnökség ülésein. Az Elnökség ülését az Elnök szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles összehívni. Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökségi tagok bármelyike össze hívhatja szükség szerint, de legalább háromhavonta. Az ülés helyéről és időpontjáról, a napirendekről legalább 7 (hét) nappal az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az Elnökség tagjait. Az értesítés történhet személyes kézbesítéssel, postai vagy elektronikus úton. Az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a megismételt elnökségi ülést ugyan arra a napra, de legkésőbb négy napon belül ismételten össze kell hívni. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet. Az ülés jegyzőkönyvét az Elnök írja alá, és az Elnökség egyik tagja hitelesíti. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi határozatokról határozatok könyvét kell vezetni Az Elnökség határozatait nyilvánosságra hozza az Egyesület honlapján. 15

16 Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések a Közgyűlések összehívása, időpontjának és napirendi pontjainak meghatározása a költségvetés előkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése az Egyesület tevékenységének értékelése és beszámoló készítése a Közhasznúsági melléklet elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése az Egyesület napi tevékenységének irányítása az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala s végrehajtása az Egyesület szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése a Közgyűlésen való részvétel, ott az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre való válaszadás, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről való beszámolás tagság nyilvántartása az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése az Egyesület átalakulásához, szétválásához, egyesüléséhez, vagy megszűnéséhez vezető okok mindenkori vizsgálata, és a szükséges intézkedések megtétele döntés minden olyan kérdésben, amelyeket a Közgyűlés a hatáskörébe utal. Az Elnökség határozatait az érintetteknek elektronikus vagy postai úton vagy személyes kézbesítés útján meg kell küldeni. A Közgyűlés és az Elnökség működésére vonatkozó közös szabályok Az Egyesület Elnöke köteles a Közgyűlésen, illetve az elnökségi üléseken meghozott határozatokról évente, folyamatos sorszámmal ellátott nyilvántartást (Határozatok Könyve) vezetni, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányára (ha lehetséges személye) megállapítható Azokat, akikre vonatkozóan a határozatok döntést tartalmaznak e határozatokról írásban értesíteni, kell. A határozatokat bárki megtekintheti, azokról másolatot készíthet. A határozatok gyűjteménye nyilvános, azokba előzetes bejelentkezés esetén az elnök, vagy az általa kijelölt elnökségi tag betekintést biztosít 30 napon belül Vezető tisztségviselők: 1 Elnök 1 Elnök helyettes 5 Elnökségi tag Egyéb tisztségviselők: 1 Felügyelő Bizottsági elnök 2 Felügyelő Bizottsági tag 1 Fegyelmi Bizottsági elnök 2 Fegyelmi Bizottsági tag AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI 16

17 Az Elnök Elnök: Farkas Gyula Az Elnök szervezi és irányítja az Elnökség munkáját, segíti és felügyeli a Közgyűlés határozatainak, illetve az Elnökség által hozott döntések, ajánlások végrehajtásának megszervezését. Képviseli az Egyesületet az országos, területi, regionális, megyei hatóságok és más egyéb társadalmi szervezetek, települési önkormányzatok előtt. Az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogot. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az Elnökség döntéseinek és irányelveinek megfelelően az Egyesület működését, ügyvitelét, anyagi és pénzeszközeinek felhasználását. Dönt az Egyesület tevékenységét érintő minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy jelen Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Felelős az Egyesület anyagi és pénzeszközeinek célszerű szabályos felhasználásáért, tárolásának és őrzésének megszervezéséért. A Közgyűlésnek javaslatot tesz a támogatások felhasználására. Összehívja és vezeti az Elnökségi üléseket, az Elnökség nevében összehívja a Közgyűlést. Irányítja az Egyesület külső kommunikációs tevékenységét, sajtóreferense útján tájékoztatja a hírközlő szerveket az Egyesület tevékenységéről. Vezeti a Határozatok Könyvét. Vezeti a beérkező és kimenő levelek nyilvántartását. Az Elnök, az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot önállóan gyakorolja. Az Egyesület nevében harmadik személyekkel szerződéseket köt, és ellenőrzi azok megvalósulását. Az Egyesület Elnöke beosztásától függően jogosult az Országos parancsnok vagy Országos Parancsnok helyettes cím használatára. Az Egyesület elnökségi tagjai beosztásuktól függően jogosultak az Országos Parancsnok helyettes cím használatára. Javaslattételi jogköre van a Közgyűlés felé a nemzetőr főtiszti és tábornoki kinevezések valamint előléptetések tekintetében. 17

18 Az Egyesületet harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt elsősorban az Elnök képviseli, illetőleg jegyzi. E jogkörében közvetlenül és személyesen jár el: - az Elnök egy személyben önállóan; - az elnökségi tagok, együttesen. Az Egyesületet az Elnök akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott Egyesület neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja. Az Egyesületet az erre felhatalmazott (vezető) tisztségviselők közül bármelyik kettő akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott Egyesület neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket együttesen írják. Az Egyesület képviseletére jogosultak közül az Elnök rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett. Elnökhelyettes: Fodor János Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke Támogatja az Elnök és az Elnökség munkáját. Tevékenyen részt vesz az Egyesület hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében, szervezésében, működési feltételeinek kialakításában. Az Egyesület Tiszteletbeli elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az egyesület elnökhelyettese teljes jogkörrel képviseli az egyesületet az elnök akadályoztatása esetén Az elnökségi tag A mindenkori Elnökség munkáját támogatja, elősegíti, jogait és kötelezettségeit az elnökségi határozatok szabályozzák Elnökségi tagok: o Csonka Miklós Tamás o Horváth Jenő o Fejér István o Mihaliczkó Mihály o Tóth Krisztián Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. 18

19 A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az Felügyelő Bizottság A Közgyűlés az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot választ, nyílt,- ha pedig a tagok egyharmada kéri - titkos szavazással. Az Felügyelő Bizottság egy Elnökből, 2 tagból álló testületi szerv. Tagjainak és elnökének mandátuma 3 évre szól. Az Elnök és a Bizottsági tagok újra választhatók. Felügyelő Bizottság elnöke, tagjai: Elnök: Tagok: Püski Zsuzsanna Éva Papp Tünde Ágnes Csukás Lajos A Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok Az Felügyelő Bizottság tagja az Egyesületben más tisztséget nem viselhet. Az Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja, aki az Egyesületben más tisztséget visel, az Egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetve az Egyesületnél annak gazdálkodásával kapcsolatban bármilyen feladatot ellátó személy, továbbá e személy közeli hozzátartozója. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő Bizottság működése Az Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság Elnöke irányítja és szükség szerint, de legalább évente két alkalommal, az évi rendes Közgyűlések előtt legalább 30 nappal ülésezik. Az Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az Egyesület Elnökét tájékoztatja, és amelyről a Közgyűlésnek beszámol. 19

20 A Bizottság tagjait az ülésének helyéről és időpontjáról, a napirendekről legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően a Bizottság Elnöke értesíti, írásban. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is összehívható. A Bizottság íly módon való összehívását az Egyesület bármely tagja írásban kezdeményezheti. Az Felügyelő Bizottság a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet. Az ülés jegyzőkönyvét az Elnök írja alá, és a Bizottság egyik tagja hitelesíti. Az Felügyelő Bizottság működésének belső szabályait maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozó feladatok: Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzése A társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogi szabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése. A tagdíjak befizetésének ellenőrzése Az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata és arról beszámoló készítése és a Közgyűlés elé terjesztése A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése A gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének előirányzott bevételének és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata Az Egyesület vagyona megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése Az intézkedésre jogosult bármely bizottság, illetve a Közgyűlés összehívása Az Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni a szervezet tagjairól, (vezető) tisztségviselőiről, munkavállalóiról tájékoztatást kérni. Az ellenőrzések megkezdéséről az Felügyelő Bizottság Elnöke tájékoztatni köteles a szervezet Elnökét Az ellenőrzés során az Felügyelő Bizottság a pénzügyi,- gazdasági,- illetőleg belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok (ellenőrzési terv) szerint jár el. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke - a vizsgálat befejezésétől számított 15 (tizenöt) napon belül - tájékoztatja a szervezet elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal azok megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet, és intézkedési tervet kell az Elnökség elé terjeszteni. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását - az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 (harminc) napon belül - az Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi, és az ellenőrzésről beszámolót készít a Közgyűlés számára. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezet eredményre, akkor az Felügyelő Bizottság elnöke szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását. 20

21 A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy A szervezet működése során olyan súlyos jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé. A vezető tisztségviselők felelősségének megállapítását megalapozó tény, körülmény merül fel. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Felügyelő Bizottság indítványára 30 (harminc) napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Felügyelő Bizottság Elnöke is jogosult. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Az Felügyelő Bizottság tevékenységéről és a szervezet gazdálkodásáról a Bizottság elnöke a szervezet Közgyűlésén köteles beszámolni. A Felügyelő Bizottság Elnöke Tevékenységét és feladatait az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően végzi. Vezető tisztségviselő (jelen pontban vezető tisztségviselő alatt a felügyelő bizottsági tagot kell érteni, tekintettel arra, hogy a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján a felügyelő bizottság tagjaira is alkalmazni kell a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró okokat is) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet a felügyelő biztosság tagja, aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője. 21

22 FEGYELMI BIZOTTSÁG A Közgyűlés a saját tagjai közül Fegyelmi Bizottságot hoz létre, amely a vezető szervektől (Elnökség, Közgyűlés) elkülönült - 3 (három) tagból álló fegyelmi szerv. A Bizottság tagjai közül maga választja meg a Fegyelmi Bizottság elnökét. Fegyelmi Bizottság tagjai: Elnök: Elnökségi tagok: Zetényi Csukás László Laczkó Krisztián Kordoványi Péter Az Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: FB) feladatai és hatásköre Az ügyrendjét maga állapítja meg; Kidolgozza az Egyesület Fegyelmi Szabályzatát és az Elnökség egyetértésével a Közgyűlés elé terjeszti Tapasztalatairól és határozatairól a Közgyűlésnek számol be; A Fegyelmi Szabályzat keretei között ellenőrzi a szervezet tagjainak és (vezető) tisztségviselőinek alapszabályszerű működését (magatartását). Ennek során az Alapszabályba ütköző cselekmény alapos gyanúja esetén a tagoktól és a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást vagy felvilágosítást, illetőleg jelentést kérhet, Elnöke minden vezető szerv (Elnökség, Közgyűlés) ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet; Fegyelmi eljárásának eredményeként elmarasztaló vagy felmentő határozatot hoz, továbbá arról, illetőleg a jelentést készít az Elnökség kérésére a kizárási eljárással kapcsolatosan, és ezen jelentést megküldi az Elnökség részére Fegyelmi elmarasztaló határozatával szemben emelt jogorvoslati kérelmet az ügyben keletkezett iratokkal és írásbeli észrevételeivel a Közgyűlés elé terjeszti; A Bizottság létrehozását követő 8 (nyolc) napon belül ül össze és szükség szerint tart ülést. A Bizottság üléseinek helyéről és időpontjáról, a napirendekről legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell a Bizottság tagjait. A Fegyelmi Bizottság mind három tagja jelenléte esetén határozatképes. A határozathozatalhoz két tag egybehangzó nyilatkozata szükséges. A Fegyelmi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet. Az ülés jegyzőkönyvét az Elnök írja alá, és a Bizottság egyik tagja hitelesíti. 22