A mordvinföldi párhuzamos helynévadásról. MATICSÁK Sándor
|
|
|
- Anikó Magyarné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 8. DEBRECEN, 2001 A mordvinföldi párhuzamos helyadásról MATICSÁK Sándor 1. Vegyes nemzetiségű vidékeken gyakori jelenség, hogy a falvak egy részének két vagy több neve van, s e nevek a lakosság nyelvében értelmileg megfelelnek egymásnak... írja Kniezsa István a párhuzamos helyadással foglalkozó alapvető tanulmányában (1944: 3). A magyar tani szakirodalomban e témakörrel viszonylag kevesen foglalkoztak, 1 holott a nevek kölcsönzése és a rendszerek egymásra hatása számos kérdést rejt(het) magában. A határontúli magyarlakta vidékeken egymás mellett élnek a települések és településrészek magyar és nem magyar (szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, német) nevei. Névtani szempontból ugyanilyen helyzetben van a Középső-Volga-vidék is: a finnugor (mordvin, cseremisz) és törökségi (csuvas, tatár) lakosságra rátelepedő orosz népesség nyelvi fölényével párhuzamosan a vidék hálózatát is átalakította, igyekezve azt a saját képére formálni. Ennek következményeként e területen (is) egyfajta toponimikai többnyelvűség jött létre. A magyar szlovák és a mordvin orosz rendszer-együttélés tágabban szemlélve a finnugor és az szláv tani rendszerek együttéléseként értelmezhető. 1 Pl. Gerstner Károly: Magyar német kettős földrajzi nevek Komárom megyében. In: MNyTK 160 (1981): ; Inczefi Géza: Adatok a párhuzamos helyadáshoz. In: Nyr. 82 (1958): ; Janitsek Jenő: A párhuzamos helyadás Tiszaveresmart rendszerében. In: NyIrK 36/1 (1992): 81 84; Kálmán Béla: Párhuzamos helységnevek. In: MNyTK 183 (1989): ; Kaszás József: Párhuzamos és többszörös adás Alsólendva és környéke földrajzi neveiben. In: Hungarológiai Közlemények 6 (1974): 17 23; Reuter Camillo: A párhuzamos helyadás és a Temesköz történeti hely(ség)anyaga. In: MNyTK 183 (1989): ; Szabó T. Ádám: Magyar román német párhuzamos helyadás: Brassó Braşov Kronstadt. In: NÉ 11 (1986): 54 57; Uő: Magyar román német párhuzamos helyadás: Kolozsvár ~ Cluj Napoca ~ Klausenburg. In: NÉ 9 (1984): 7 11; Vörös Ottó: A helyadás gyakorlata a magyar német délszláv nyelvhatáron. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Kapcsolatok és kölcsönhatások a század fordulóján. Bp. Wien 1989/1:
2 MATICSÁK SÁNDOR Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a magyar szlovák (román stb.), illetőleg az orosz mordvin (csuvas stb.) átadás és átvétel során nemcsak az egyes nevek többé-kevésbé önkényes, véletlenszerű átvételéről van szó, hanem ezek a nevek beilleszkednek az átvevő-átalakító nyelv tani rendszerébe, s így jelentős szerkezeti változásokon mennek/mehetnek keresztül (ami sok esetben természetszerűleg hangtani változásokkal is jár). Ezt a jelenséget a személy + falva tipikusan finnugor szerkezet szlovák, ill. orosz megfelelőivel szemléltetem: a) Magyar szlovák helypárok: Ábrahámfalva ~ Ábrahámová, Ádámfalva ~ Adamovce, Andrásfalva ~ Ondrášová, Arnótfalva ~ Arnutovce, Bálintfalva ~ Valentová, Bánfalva ~ Bánová, Benefalva ~ Benice, Betefalva ~ Bijacovce, Biterfalva ~ Bitarová, Bodófalva ~ Bodovice, Borcfalva ~ Borcová, Draskfalva ~ Dražkovce, Farkasfalva ~ Farkašovce, Gyánfalva ~ D anová, Gyulafalva ~ Dulice, Hencfalva ~ Hincovce, Ivánkafalva ~ Ivančiná, Márkfalva ~ Marček, Mátéfalva ~ Matejovce, Mecsedelfalva ~ Mečedelovce, Miksófalva ~ Mikšová, Pongrácfalva ~ Pongrácfalva, Szőkefalva ~ Savčina, Tonkaháza ~ Tomčany, Vahotfalva ~ Vahotovice, Vitkfalva ~ Vitkovce (Kniezsa 1944: 8, 12, 17). b) Mordvin orosz helypárok (md. veľe falu ): Aľka veľe ~ Aľkino, Armej veľe ~ Armejevka, Boraž veľe ~ Baraševo, Cibaj veľe ~ (Poľskoje) Cibajevo, Kaľäj veľe ~ Kaľajevo, Kapazeľe ~ Kapasovo, Kobeľe ~ Kabajevo, Kočkur veľe ~ Kočkurovo, Kolaź veľe ~ Kalaśevo, Kućän veľe ~ Kučeńajevo, Kuraj veľe ~ Kurajevo, Muraj veľe ~ (Novaja) Muravjovka, Norad veľe ~ Narovatovo, Nosak veľe ~ Nosakino, Od Draka veľe ~ (Novoje) Drakino, Oťažeľe ~ Aťaševo, Pardeľe ~ Paraďejevo, Poju veľe ~ Pajevo, Polaj veľe ~ Palajevka, Povoďele ~ Povoďimovo, Sudoź veľe ~ Sudośevo, Suroďeľe ~ Suroďejevka, Tustat veľe ~ Tustatovo (Maticsák 1996: 258). 2. A finnugor tani rétegek orosz átvételével foglalkozó kutatók számos rendszerezési kísérletet vázoltak. Az orosz finn toponimikai rendszereket vizsgálva Vasmer öt csoportot különít el: teljes átvétel, részleges fordítás, a determináns ellipszise, teljes fordítás, a szubsztrátum toponima orosz affixumot kap. Szerebrennyikov (1959: 40 43) az egymás mellett élő nevekről szólva a változások következő okait emeli ki: fonetikai adaptáció, nyelvjárási eltérések (más nyelv járásokból átvett toponimák), népetimológia, rendszerkényszer (be illeszkedés az átvevő nyelv rendszerébe), analógia (pl. az orosz ra igen jellemző -ovo/-jevo végződés elterjedése, vagy a többes számban álló 390
3 A MORDVINFÖLDI PÁRHUZAMOS HELYNÉVADÁSRÓL nevek), egymástól független változatok, fordítások és részfordítások (csak az egyik elemet ültetik át), valamint grammatikai adaptáció. Turkin (1988: ) zürjén nyelvi anyagon végzett vizsgálatai alapján az adaptációt négy kategóriába sorolja: a) fonetikai adaptáció: a magánhangzók és a mássalhangzók megváltozása; b) morfológiai adaptáció: a finnugor nyelvek nem-nélkülisége és az orosz nyelv grammmatikai nemei közti ellentmondás feloldásaként a szubsztrátum az oroszba bekerülve nemet kap, illetve az orosz nyelv szabályai szerint részt vesz az affixációs folyamatokban; c) szemantikai adaptáció: népetimológia, teljes tükörfordítás, részleges tükörfordítás (csak a jelzőt fordítják le, a második elemet nem); d) hangsúlyváltozás: a finnugor nyelvek első szótagi hangsúlya és az orosz változó hangsúly közti ellentét. Agejeva (1989: 93) észak-orosz anyagon végzett szinkrón vizsgálati módszerrel a variánsoknak hat fajtáját különíti el: helyesírási, fonetikai, fonologikus, morfologikus, morfonologikus és lexikai. A Nyizsnyij Novgorod-i terület anyagát felhasználva Uhmilina (1971: ) a következő csoportokat különíti el: a) lexikai variánsok: teljesen független párok; a jelző elhagyása, ill. csak a jelző megmaradása; b) szóképzési variánsok: tövek és képzőelemek szerinti párok; c) grammatikai variánsok: nemek és számok szerinti párok; d) fonetikai variánsok Ezek a tanulmányok a kiindulópontjukban hiányosak: fő kategóriáknak egyrészt az egy nyelven belüli, ill. a nyelvek közötti érintkezések révén létrejött párokat kellene tekinteni, másrészt pedig a nevek közötti kapcsolatok meglétére, ill. hiányára kellene figyelmet fordítani. Ennek alapján a párhuzamos nevek kategoriázálását a következőképpen írhatjuk le: 1) a nyelvek szerint lehetnek: a) egy nyelven belül párhuzamosan élő nevek (pl. or. Ańńenkovo ~ Voskŕeśenskoje ~ Čeremhovij kľuč); b) két vagy több, azonos területen beszélt nyelvben meglévő párok (md. Isa veľe ~ or. Novije Verhissi); 2) a nevek közti kapcsolat alapján lehetnek: a) olyan párok, sorok, amelyek között semmiféle kapcsolat nincs (pl. or. Briľakovo ~ Makarij) (= egymástól független variánsok); b) olyan párok, amelyeknek tagjai között valamilyen nyelvi kapcsolat létezik (= adaptáció, vö. 2.2.). 391
4 MATICSÁK SÁNDOR 2.2. Az adaptáción belül a következő csoportokat lehet elkülöníteni (bővebben lásd Maticsák 1995): a) fonetikai adaptáció: md. Kuzim ~ or. Guzinci, md. Kliška ~ or. Gluškovo; md. Sajća ~ or. Zajćevo, md. Aťemaŕ ~ or. Aťemar, md. KRtaž ~ Kurtaški, md. PaŔca ~ Parca, md. Gaľćovka ~ or. Gaľčovka, md. Kaćälaj ~ or. Kačelaj; md. peše + ľäj > or. Pišľa csuv. Apaš ~ or. Abaševo, csuv. Arapus ~ or. Araboš, csuv. Pălapuš ~ or. Balabaš, csuv. Uslapa ~ or. Oslaba; csuv. Tusay ~ or. Dosajevo, csuv. T emeškin Sali ~ or. D emeškino; csuv. Alkukassi ~ or. Algukassi, csuv. Takana ~ or. Tagani; csuv. Arśunakassi ~ or. Arźunakasi, csuv. Amaśir ~ or. Amaźir, csuv. Tuśi ~ or. Tuźi; b) morfológiai adaptáció: md. Alkaj > or. Alkajevo, md. Anaju > or. Anajevo, md. Boldu > or. Boldovo, md. Kolapa > or. Kolopino, md. Kolamaz > or. Kolomasovo, md. Pšeń > or. Pšeńevo, md. Sazan > or. Sazonovka, md. Tirgak > or. Turdakovo, md. Tolku > or. Tolkovka, md. Žarav > or. Žuravkino; cser. Dosaj > or. Dusajevo, cser. Juraš > or. Juraška, cser. Karagul > or. Karakuľino, cser. Munaj > or. Munajka; csuv. Čemey > or. Čemejevo, csuv. Kečče > or. Kičkejevo, csuv. Nuraš > or. Norusovo, csuv. Pajmit > or. Bajmetovo, csuv. Šamăt > or. Šumatovo, csuv. Tohtar > or. Toktarovo; bask. Jaktikuľ > or. Jaktikuľevo, bask. Kanli > or. Kanlino, bask. Sterlibaš > or. Sterlibaševo; c) szemantikai adaptáció: népetimológia: Hudoľejka (or. hudo rossz ) < md. kudo/kud ház ; Višľej (or. vise magasabb ) < md. vašo/vaša csikó ; tükörfordítás: 1) személyi eredetű településnevek fordítása: md. Mokšeń Kolamaz > or. Mordovskoje Kolomasovo, md. Od Avkiman > or. Novoje Avkimanovo, md. Od Sazan > or. Novaja Sazonovka, md. Pokš Ermeźenka > or. Boľšije R emeźenki, md. Tašto Čamza > or. Staroje Čamźino, md. Viŕ Sazan > or. Ľesnaja Sazonovka, md. Viška Ićalo > or. Malije Ičalki (md. mokšeń moksa, od új, pokš nagy, tašto régi, viŕ erdő, viška kis ); 2) közi eredetű településnevek fordítása: a) teljes tükörfordítás: md. Ľepľäj > or. Oľhovij, md. Pičeveľe > or. Barki, md. Šuvarńa > or. Pesčanka, md. Kužo > or. Novaja Poľana, md. Od Kužeńa > or. Novaja Poľana; b) részleges tükörfordítás: md. Mokšeń Pimbur > or. Mordovskij Pimbur, md. Od Pičemorga > or. Novaja Pičemorga, md. Pakśa Tavla > or. Napoľ- 392
5 A MORDVINFÖLDI PÁRHUZAMOS HELYNÉVADÁSRÓL naja Tavla (md. ľepe éger, ľäj folyó, piče fenyő, veľe falu, šuvar homok, kužo tisztás, pakśa mező ) Az egymás mellett élő, de egymástól független variánsokat a Középső-Volga-vidék orosz anyaga alapján (Gorbunov 1965: 108; Karpenko 1965: 17 18; Poszpelov 1962: 9 11; Uhmilina 1973: ) a következő főbb csoportokba sorolhatjuk: a) a változatok a település alapításának körülményeit tükrözik: az egyik antroponimikus eredetű, az alapító, a tulajdonos neve alapján, a másik pedig valamilyen későbbi fejlemény: Abramiha ~ Daľńaja, Fjodorovka ~ Bukati; b) az egyik utalhat valamilyen foglalkozásra, szociális állapotra: Kuzńečiha ~ Novaja, Mokrij Majdan ~ Mokra; c) az egyik igen gyakran egyházi eredetű: Pokrovskoje ~ Dvoŕanskij Umis, Uspenskoje ~ Savinskije; d) az egyik kifejezheti a település jellegét: S eľišči ~ Tagajevo, Usad ~ Jelfimovka; e) az egyik utalhat a környezetre: Černoŕečje ~ Murziha, Nagornoje ~ Tolčkovo, Oľhovka ~ Abonosimovo. A XX. század elejéig a kétnevűség általános jelenségnek számított, sőt sokszor egy falunak három vagy több neve is lehetett: ezek közé tartozhatott a földbirtokos nevéből alakult település-forma, az egyházi és a népi, pl. Ańńenkovo ~ Voskŕeśenskoje ~ Čeremhovij kľuč. Példák három re: Bočkovo ~ Malij Rožok ~ Samoduŕiha; Verhńaja Veľetma ~ Volčiha ~ Čupalejka; négy re: Novośeľe ~ Ultiš ~ Permjevo ~ Kusakino, Veľikuša ~ Meľiči ~ Kutmari ~ Rameń; öt re: Fomkino ~ Ośinovij kust ~ Veršina Jeŕikli ~ Novaja Jeŕikla ~ Andŕejevskij vrag; Maŕino ~ Maŕevka ~ Maŕientaľ ~ Rog ~ Zažońiha (Nyikonov 1960: 186; 1965: 150). Az újranevezés motivációit Nyikonov a Rjazanyi területen vizsgálta, 126 átkeresztelt településen. Ezeknek mintegy fele a rossz hangzás miatt vált szükségessé. A régi nevek 13%-a a nagybirtokos, a tulajdonos nevét viselte, 2%-a pedig egyházi volt, s így 1917 után ezek átalakítására is sor került (Nyikonov 1965: 160). Ma a hivatalos nevekben a variánsok megszűntek, az egymás mellett élő nevek közül az egyik egyeduralkodóvá lett. A variánsok alaposabb vizsgálatához ezért célszerűnek látszik régebbi, XIX. sz. végi XX. sz. eleji anyagot felhasználni. Ilyen jellegű vizsgálatot Uhmilina végzett a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság adatainak felhasználásával. Statisztikája alapján a járásokat négy csoportra lehet osztani. A legtöbb változat a Lukojanovi, Knyaginyini és Arzamaszi járásokban, azaz a kormányzóság déli részén élt, ott, ahol az orosz lakosság viszonylag későn telepedett le. Ezzel szemben az északi részen, az orosz népesség korábbi lakóhelyén található a legkevesebb variáns (Uhmilina 1973: 290). 393
6 MATICSÁK SÁNDOR A Penzai kormányzóság népszámlálási adatai (Ópravoqnaá kniga po Penzenókoj gubernii na 1894 god. Penza, 1894) alapján végzett vizsgálataim a következő képet mutatják: Járás Települések % n év Szaranszki ,2 51,8 Ny.-Lomov-i ,0 50,0 Penzai ,0 50,0 Kerenszki ,5 47,5 Moksanyi ,5 46,5 Inszari ,4 44,6 Csembari ,8 44,2 Gorogyiscsei ,1 38,9 Narovcsati ,2 33,8 Kr.-szlobodszki ,5 14,5 Ha ezt a táblázatot összehasonlítjuk Uhmilina Nyizsnyij Novgorod-i adataival, eltérő képet kapunk. Ott tizenegy közül mindössze három járásban haladta meg a 30%-ot a többnevű települések száma, itt viszont csak egy járásban marad a szám 30% alatt. A Nyizsnyij Novgorod-i összátlag 17,32%, a penzai pedig 42,18%. Uhmilina a betelepülés idejét fogadja el a különbségek okaként, a települések korai volta és a településnevek többfajta elnevezése eszerint egymással egyenesen arányos volna. Véleményem szerint ez a Penzai kormányzóságban nem állja meg a helyét, hiszen az elsődleges betelepülések (Krasz noszlobodszki, Inszari, Gorogyiscsei járás) területén nem túlságosan magas a többnevű települések százalékos aránya. Úgy hiszem, a Penzai kormányzóságban ez az ok a nemzetiségi viszonyokban keresendő. A kevert, mordvin orosz területeken az adaptáció, a mordvin nevek eloroszosítása révén jöttek létre párhuzamos nevek (a nem hivatalos és hivatalos nevek viszonyát itt a mordvin és az orosz nevek szembeállítása determinálta). A csak elenyésző mordvin (és tatár) l akosság, illetőleg a csak oroszok által lakott területeken viszont a változatokat az orosz nyelven (és adási típu sokon) belüli viszonyok határozták meg: egyházi nevek, földesurak neveiből alakult helynevek, természeti környezetre utaló nevek stb. Feltehetőleg ezzel lehet magyarázni azt, hogy a kormányzóság mordvinok által legsűrűbben lakott területein (a Krasznoszlobodszki járásban, valamint az Inszari és Gorogyiscsei járás egy részén), to- 394
7 A MORDVINFÖLDI PÁRHUZAMOS HELYNÉVADÁSRÓL vábbá a tatárok lakta Narovcsati járásban a többnevű települések viszonylag ritkábban fordulnak elő. 395
8 MATICSÁK SÁNDOR Irodalom Agejeva 1989: R. A. Ageeva, Gidronimiá ruóókogo Óevero-Zapada kak iótoqnik kulyturno-iótoriqeókoj informacii. Moókva. Cigankin 1981: D. V. Cügankin, Ruóóko mordovókie mexûázükovüe kontaktü (na lekóiqeókom urovne). Trudü Mordovókogo Nauqno-Ióóledovatelyókogo Inótituta Ázüka, Literaturü, Iótorii i Ékonomiki 61. Óaranók : Toponimiqeókaá óiótema mordovókih ázükov. Lekóikologiá óovremennüh mordovókih ázükov. Óaranók Czeglédi 1982: Czeglédi, Katalin, Contributions to the Microtoponimy of the Chuvash Republic. Chuvash Studies. Budapest Gorbunov 1965: P. Á. Gorbunov, K voproóu o toponimah Tambovókoj oblaóti. Vóeóoúznaá konferenciá po toponimike ÓÓÓR (1965 goda). Tezióü dokladov i óoobwenij. Leningrad Karpenko 1965: Ú. A. Karpenko, Problema variantov v toponimike. Vóeóoúznaá konferenciá po toponimike ÓÓÓR (1965 goda). Tezióü dokladov i óoobwenij. Leningrad Kniezsa 1944: Kniezsa István, A párhuzamos helyadás. Egy fejezet a településtörténet módszertanából. Településtörténeti Tanulmányok 2. Budapest. Maticsák 1995: Maticsák, Sándor, Über die russische Adaptation der mordwinischen Siedlungsnamen. Linguistica Uralica 31: : Maticsák Sándor, A veľe/veľ falu utótagú településnevek a mordvinban. CIFU 8/V: Jyväskylä. Nyikonov 1960: V. A. Nikonov, Iótoriá oóvoeniá Órednego Povolxyá po materialam toponimii. Voproóü geografii 50: : Vvedenie v toponimiku. Moókva. Poszpelov 1962: E. M. Poópelov, Toponimika i kartografiá. Voproóü geografii 58: Szerebrennyikov 1959: B. A. Óerebrennikov, O metodah izuqeniá toponimiqeókih nazvanij. Voproóü ázükoznaniá 1959/6: Turkin 1988: A. I. Turkin, Adaptaciá komi toponimov ruóókim ázükom. ÓFU 24: Uhmilina 1971: E. V. Uhmilina, Variantü nazvanij naóelennüh punktov Gorykovókoj oblaóti. Onomaótika Povolxyá 2: : Parallelynüe nazvaniá naóelennüh punktov Gorykovókoj oblaóti. Onomaótika Povolxyá 3:
9 A MORDVINFÖLDI PÁRHUZAMOS HELYNÉVADÁSRÓL Versinyin 1990: V. I. Versinin, Marijóko udmurtókie kontaktü: po dannüm toponimii Nixnego Prikamyá. Voproóü grammatiki i kontaktirovaniá ázükov. Ixevók Zaicz 1989: Zaicz Gábor, A mordvin helytípusok. Névtudomány és művelődéstörténet. Zalaegerszeg
A hivatalos és nem hivatalos mordvin településnevek kérdésérõl
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM XXXIII, 145 152 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 1996. ÉVKÖNYVE A hivatalos és nem hivatalos mordvin településnevek kérdésérõl A Mordvin Köztársaság
A MORDVIN NÉVTANI KUTATÁSOK ETIMOLÓGIAI PROBLÉMÁI
A MORDVIN NÉVTANI KUTATÁSOK ETIMOLÓGIAI PROBLÉMÁI 1. Nemrég jelent meg a mordvin nyelvészek doyenjének, a 85 évesen is aktív D. V. CIGANKIN professzornak a legújabb névtani tárgyú könyve, a mordvinföldi
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 90 független hivatkozást ismerek, amelyek 21 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák 2. A mássalhangzó-torlódások feloldási módjai 2. a torlódó msh-k közé bontóhang kerül leggyakoribb közszavakban és helynevekben is a) közszavakban:
In memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012)
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. DEBRECEN, 2012 In memoriam Bereczki Gábor (1928 2012) 2012. április 4-én váratlanul elhunyt Bereczki Gábor egykori tanárom,
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 152 független hivatkozást ismerek, amelyek 22 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI
RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI I. Lektorált szakkönyvek, monográfiák egyedüli szerzőként 1. A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 9.) Debrecen, 2005.
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen
angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)
Ssz 1 2 3 4 5 6 osztatlan i képz szakpárjának egyik tagja angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő
Á Á ü ő ő ő ő ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő
KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)
Н. В. Казаева: Апеллятивная лексика в топонимии Республики Мордовия Типография Красный Октябрь, Саранск ISBN
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 13. DEBRECEN, 2006 Н. В. Казаева: Апеллятивная лексика в топонимии Республики Мордовия Типография Красный Октябрь, Саранск
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
Szombathely, 2011. február 1. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika Név és társadalom 2010/2011. II. félév Előadások kreditszerzés módja: kollokvium 1. Segédtudomány vs. önelvű tudomány.
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak Orosz szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
2011. évi teljesítés
eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000
4. Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban A jelentéshasadás. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk.
BÁBA BARBARA PUBLIKÁCIÓI Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. BÁBA BARBARA (NEMES MAGDOLNA) 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen. 338 lap. 2. Földrajzi
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
A tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.
tárfelelős személy neve tárért felelős szervezeti eség neve Típusa Előfeltétel 2 Típusa Előfeltétel 1 jánlott félév Féléves óraszám Heti óraszám Kötelezőség Kredit Értékelés Típus tanári szak neve: német
Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü
Ü ö ő ó ó ó ü ö Ó ö ú ó ó ó ő Ü ó ó ú ü ő ó ó ő ö ó ó ó ö Á ú ó ó ö ó ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ü ö ó ú ű ó ó ö ö ú ő ó ó ő ö ü ó ó Ő ó ó ö ö ö ö ó ó ü ö ö ő ő ó ö ö ó ó ü ű ö ű ö ű ó ú ü ö ó ö ó ó Á ó ó
Külgazdasági és Külügyminisztérium. 1. sz. Melléklet
1. sz. Melléklet A meghirdetett vendégoktatói ösztöndíjak a 2018/2019-es tanévtől és a fogadóintézmények által meghatározott feltételek 1. Strasbourg (Franciaország), Strasbourgi Egyetem francia szakos
TAKÁCS JUDIT SZAKMAI ADATLAPJA. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai
TAKÁCS JUDIT SZAKMAI ADATLAPJA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai Kossuth Lajos Tudományegyetem 1999 tanár BTK Finnugor nyelvész
bevndorlk könnyen beteleplfrettek' s Így szmos kevert (esetleg ksőbb teljesen eloroszosodott) falu jöhetett ltre. Pldul 1588-ban az egykori erza közpo
ű ö Á ő ű ő ú ö Í ű ő ő ő Á ö ú ő ő ő ő ő ö Í ö ő ű ö ö ö ö ű ö ő Í ú ö ö ő ő ö ú ő ö ö ö bevndorlk könnyen beteleplfrettek' s Így szmos kevert (esetleg ksőbb teljesen eloroszosodott) falu jöhetett ltre.
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I 2 0 1 5. 0 2. 0 5. B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely
ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő
ü ö ő ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő Á Á ö ő ő ő ű ú ö ő ő ú Ó É ő ö ü ő ő ú ö ö Ü ö ü ö ü Ú ű ö ő ő ú ú ü ő ö Ü ő ü ö ő ő ü Ü ö ü ü ü ü ö ü ő ö ű ő ő ő ü ő ö
é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö
é é í Í Í í ö é ő ó ö ü é ó é ü ő ö ő ö é é ö ő ö é ő é ó ö ü é é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő í ű ő ö í í ö é é é ö é Ö ő é ő ü ö é é ő úő ö ö ő é é é é é é é é é é ü ú é ú ó é é ú ú é ő ó ó é ú é é
BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ.
Hivatkozásjegyzék 1. A fanevet tartalmazó helynevek morfológiai szempontú vizsgálata. In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
török hódoltság nyom ai helyneveinkben *
kisebb eltéréseket: a térbeli viszonyítást kifejező előtagok közül azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyx Túlsó- jelző például csak a mikrotoponimáknál fordul elő. 3. A szembenálló tagok száma és minősége alapján
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd
Városok Magyarországon (és Európában)
Városok Magyarországon (és Európában) Városépítészeti séták Veszprém megyében rendezvénysorozat Balatonfűzfő, 2018. július 3. Körmendy Imre Magyarország városhierarchiája 1910 ben 1 A városok fejlesztése,
KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban
Maticsák Sándor A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek 1 között mindössze három államalkotó található: a magyarság mellett a finnek (a finnt anyanyelvként
A cseremisz melléknév török kapcsolatai
BERECZKI GÁBOR A cseremisz melléknév török kapcsolatai A great number of Cheremis adjectives can determine nouns as well as verbs, which is characteristic of Turkic languages. With a possessive suffix,
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK OROSZ SZAKIRÁNY a 2016-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A
Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
2017. november 9 10-én KÖLCSÖNHATÁSOK
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke és a Finn Nagykövetség Finnország függetlenségének 100. évfordulója tiszteletére 2017. november 9 10-én konferenciát szervez KÖLCSÖNHATÁSOK Magyarok
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú
ü Ú ú ü ú ű ű ű ü ü ü ü ü Ó Á Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú ú Ü ü ü ü ü Ü ü ü ü Á ü ü Ü ú ü ü ü Ö ú ü ű ü ü ü ü ü ú ü ú
Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
Ö Á ű Á Ú Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű Ö ű ű ű ű Ö Ú Á Á ű ű ű ű ű Á Ó Ó Á Á Ó Ú Ó Ó Ó Á Ó Ö Á Ú Ú Ö Ú ű Ú Ú Ú Ú Ó ű ű Ó ű Á Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ú ű Ú ű ű Á ű Ó ű ű Ö ű Ú Ó Á Ú Á ű Á
ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö
Á ó ö ő ó ó ő ő ő ő ő ó ó Á ö ö ő ő ö ő ő ő ó ö ó ó ó ó ó ő ú ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ő ö ű ö ő ő ő ö ö ő ő ó ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő
Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő
ő ö ű Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ü ő ö ő ö ü ő ő ö ö ö ü ő ö ü Ö ő ö Ü ű ö ö ö ő ö ü ö ö ö ö ü ő ő ö ü ö ő Á Ö Ű Á ö ö ü Á Ö Ú ő ő ö üő Ö
A magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
= tulajdona), és a víznév (Bega) a területnévről
SZEMLE Szavak - nevek - szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1997. 502 l.zyxwvutsrqponmlkjihg Ismerve az emlékkönyvek genezisét,
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő ő Ö ő ü űő Ö ú ő ü ú ö ő ö ü ő ü ö ő ö ő Ő ő ü ő ö ü ő ü ö ő ő ű ö ő ö ö ö ü ö ú
ő ö ü ő ő Ó ő ü ü ő Ü ő ő ő ő ő ö ő É ö ő ő ö ö ü ő ü ü ő ő ő ü ü ő ő ü ő ü ö ő ő ő ö ö Ö ő ő ö ő ő Ó ö ö ü ű ő ő ü ő ő ő ő ü ő ő ü ü ö ő ő ü Ó ő ő ü ú ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő
Ú ű Á ű
Ú ű Á ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű Ü ű Ö ű ű Ó Ő ű Ö ű Ö Ü Ő ű ű Ü ű ű Á Á Á Á Á ű Á Ú Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á ű ÁÁ ű Á Á Á ű Á ű Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű
ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü
ü ö ü ü ü ö ö ö ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü ö Ö ö ü ü ű ü ö ö ö Ü ű Ü ű Í Í ü ú ü ö ú ö ö ö Á ö ű ö Ö ö ö Ö ö ü ö ö ü ö ü ü ö Í ű ü ü ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö Ö ö ü ö ö ö ú
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 2. Idegen nyelvi hatások a nyelvi részrendszerekre 4. Lexémarendszer és az idegen nyelvi hatások műveltség terjedése > nagy területeket fog át kereskedelem
Negyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú
ú ő ű ő ú ő ő ő ú ő ő ő ű ú ú ő ő ú ő ő ő ő Ú ú ő ű ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú ú ű ő ő ő ő ő ő ű ú ő ő ú ő ú Ü ú ú ű ő ő ú ő ő ú É ő ő ú ő ő ő ő
Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó
ö ü Ö ü ü ó í í ö ö í ü ú ü ó ü ó Ö ö í ú ü ó ó í ó ü ó ü ö Ö ü ö Ö ü ü ü ó Ö ö í ú ó ó ó ó ü ó Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü
ű ő ő ü ű ő ő ő Ő ő őű ü ő Ü ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü ő Ú ő ő ő ő ő ő Ö ő ü ő ő Ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ő ő ő ő ü ő ő ü Ó Ő ő ű ű ő ő ő ő Ó ü ő ű ő ő ü ü Ü Ó ő Ó ő ő ő Ő Ő ő ő Ü ő Ü
ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö
ű Ü É ú ö ű ö ö ö ö ö ö ú ú ú Ö ö É É ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö Ö ö ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö Í ö ú Í ú ö ú ú ú ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö Ö É É ö ö ö ö ö ö ö
Másold le! Másold le a szóláshasonlatot! Ugrik, mint a béka. Javítás
1. Másold le! 2. Másold le a szóláshasonlatot! Ugrik, mint a béka. 3 3. a) Kisbetű? Nagybetű? Pótold! b) Ellenőrizd le! A helyes megoldásokat megtalálod az 1. mellékletben. c) Másold le a szavakat! 4.
A Legfőbb Ügyészség 2006. évi költségvetési alapokmánya
A Legfőbb Ügyészség 2006. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám:
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban Előadó: Dr. Péter Zsolt Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Az előadás főbb témakörei Témaválasztás indoklása
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú
a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható
Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014
Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014 Az előző két év gyakorlatához hasonlóan a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar
Ismertetések Rezensionen Reviews Katsauksia Рецензии
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 9. DEBRECEN, 2002 Ismertetések Rezensionen Reviews Katsauksia Рецензии Н. В. Казаева: Эрзянские географические нaзвания (лексико-семантическая
A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok
A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szlovák szakirány a 2016-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
A Szabolcs-Szatmár magyei Múzeumok Igazgatósága tudományos munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1975~1977-ben
A Szabolcs-Szatmár magyei Múzeumok Igazgatósága tudományos munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1975~1977-ben Az 1970-es évtizedben egyre nagyobb számban jelentek meg cikkek, kiállítás vezetők, ismertetések
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK CSEH SZAKIRÁNY a 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga k
1. A dolgozat témájának bemutatása:
1. A dolgozat témájának bemutatása: Zala megyében, a Mura folyó mentén 7 községben és a beköltözések révén 2 városban kaj horvát nyelvjárást beszélő mintegy 8-9 ezer fős népcsoport él. Dolgozatom témája
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
ű ö
ű ö ű ö ű ö ö ű ö ű Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ö ű ö ö ö Í ö ű ű ű ű ű Í Í ö ö ű ö ö ű ö ö ö ö ö ö ű ö ö Ó ű ö Ö ö ö ö ű ö
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK SZLOVÉN SZAKIRÁNY 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
A Debreceni Egyetem képzési programja 2019/2020. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Orosz, lengyel Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi, modern filológia Képzési ciklus: alap Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős
Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.
Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) http://www.drama.hu/jatektar/ http://www.google.com/ Czinegéné L.J. 2014 Tanulói feladatlap 1. Jelöld a magánhangzókat! (Karikázd
ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó
ű ö Á É Ű Ö É Á ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó ű ö Á ö ó ó ö Á ü ó ű ö ö ű ö í Á ö ű ö í í ű ö ö ö ö ü ö ó ö í ű í ö í ö ó
Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179
JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,
Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez
(Az OKTV első fordulójából továbbjutott tanuló hozza magával a következő fordulóba.) 1. sz. melléklet Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez... Az élő idegen nyelvek versenyén a szlovén nemzetiségi nyelv kivételével
Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez
1. sz. melléklet (Az OKTV első fordulójából továbbjutott tanuló hozza magával a következő fordulóba.) Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez... Az élő idegen nyelvek versenyén a szlovén nemzetiségi nyelv kivételével
Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás
Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön
MAGYAR-ROMAN-NÉMET PÁRHUZAMOS HELYNÉVADÁS: KOLOZSvÁR,.v CLU~- NAPOCA~ KLAUSENBURG
f.2.! I"V ~ rv ~ nem csupán magyar név, hanem éppúgy lehetett német és szláv ~s; a középeurópai népek közös, lat~nban gyökeredzó kultúrhagyatéka. Ezenkivül a szerbhorvátok azzal, hogy a ~~ Pozsca nevet