Anyagtudomány Előadás. Nem-vas fémek és ötvözeteik Színes- és könnyűfémek

Átírás

1 - 14. Előadás Nem-vas fémek és ötvözeteik Színes- és könnyűfémek 1

2 A nem-vas fémek osztályozása Az alapfém szerint pl. alumínium, réz, magnézium, titán, stb. alapú fémek és ötvözeteik bizonyos tulajdonságok szerint könnyűfémek (pl. Mg, Be, Al, Ti és ötvözetei) színesfémek (pl. Cu és ötvözetei) nemesfémek (Au, Ag, Pt) nehezen olvadó fémek (W, Mo, Ta, Nb) szuperötvözetek, stb. 2

3 Nem-vas fémek néhány jellemző tulajdonsága (13.1. táblázat) Anyag Sűrűség kg/dm 3 Young modulus E, MPa Szakítószilárdság R m, MPa Fajlagos szilárdság R m / Ár US$/kg Alumínium 2, ,30 Berillium 1, ,00 Cink 7, ,25 Magnézium 1, ,00 Nikkel 8, ,00 Ólom 11, ,80 Réz 8, ,45 Titán 4, ,15 Wolfram 19, ,00 Vas 7, ,22 3

4 Előállítási költség szerinti sorrend Sorrend Anyag Ár US$/kg Ár arány a vashoz 1 Vas 0,22 1,0 2 Ólom 0,80 3,6 3 Cink 1,25 5,7 4 Alumínium 1,30 5,9 5 Réz 2,45 11,1 6 Magnézium 3,00 13,6 7 Nikkel 9,00 40,9 8 Titán 12,15 55,2 9 Wolfram 22,00 100,0 10 Berillium 660, ,0 4

5 Különböző szempontok szerint, különböző rangsorok Sűrűség szerint: Mg, Be, Al, Ti Zn, Fe, Ni, Cu, Pb, W Szilárdsági jellemzők szerint: Fe, Ni, Ti, Cu, W Előállítási költségek szerint: Fe, Pb, Zn, Al, Cu, Mg, Ti, W, Be Fajlagos paraméterek szerint R m / alapján R m /ár alapján (R m / )/ár alapján Összegezett rangsor: Fe, Al, Mg, Ti, Cu, Zn, Ni, Be, Pb, W 5

6 Nem-vas fémek különböző szempontok szerinti rangsorolása (13.2. táblázat) Anyag R m / R m /Ár (R m / )/Ár Halmozott Rangsor sorszám Vas , Alumínium , Magnézium , Titán , Réz , Cink , Nikkel , Berillium , Ólom , Wolfram ,

7 A színalumínium jellemzői a könnyűfémek közé tartozik, sűrűsége = 2,75 kg/dm 3 kis olvadáspontú: T olv = 656 o C a könnyűfémek között a gyakorlati felhasználás szempontjából a legfontosabb jelentősége a magyar ipar szempontjából fokozott: érce a bauxit az egyetlen amely Magyarországon jelentős mennyiségben fordul elő kristályszerkezete szfk rendszerű jól alakítható felületén jól tapadó, magas olvadáspontú (T olv = 2050 o C) oxidréteg keletkezik jó korrózióállóság, rossz hegeszthetőség kis keménységű, kis szilárdságú szín állapotban igen lágy, a gyakorlatban ötvözeteit használjuk 7

8 Az alumínium előállítása a bauxitból nedves kémiai eljárással timföld (Al 2 O 3 ) Magyarországon a Bayer-féle lúgos timföldgyártás terjedt el elektrolízissel a timföldből kohóalumínium (99,0-99,7%) az elektrolízis nagy villamos energia igénye miatt előállítási költsége lényegesen magasabb, mint az acélé 4 kg bauxitból 2 kg timföld 1 kg színalumínium állítható elő az iparban felhasznált legtisztább Al az ún. 4 kilences alumínium az Al 99,99, amely további ismételt elektrolízissel nyerhető a kohóalumíniumból 8

9 Az alumínium ötvözése Az Al ötvözők csoportosítása Szilárdságnövelő ötvözők: Cu, Mg, Si Korrózióállóságot növelő ötvözők: Mn, Sb Szemcsefinomító ötvözők: Ti, Cr Hőszilárdságot növelő ötvözők: Ni Forgácsolhatóságot javító ötvözők: Co, Fe, Bi 9

10 Alumínium ötvözetek jellegzetes egyensúlyi diagramja Hőmérséklet ( o C) T Al olv. olv + olv+ C E D Al F Tömegszázalék, % G Al m Me n ábra 10

11 Alumínium ötvözetek nemesítésének fémtani alapjai Elvi alapját a jellegzetes Al-ötvözet egyensúlyi diagram jelenti A nemesítés célja: az Al-ötvözet szilárdságának növelése finom-eloszlású precipitátumok kiválásának biztosításával a nemesítés lényege: homogenizáló izzítás homogén -szilárd oldatos mezőből gyors hűtéssel túltelített -szilárd oldatos fázis létrehozása ezt követő kiválásos keményítő hőkezeléssel a jól alakítható -szilárd oldatos fázisban finom-eloszlású precipitátumok (szegregátumok) kiválásának biztosítása 11

12 Alumínium ötvözetek nemesítésének elvi hőfok-idő diagramja T Al olv. T Hőmérséklet ( o C) T 1 + olv. C Homogenizáló izzítás Kikeményítés T 2 Al F ábra Idő (s) 12

13 Az alumínium ötvözetek nemesítésekor lejátszódó fémtani folyamatok az alapmátrix-szal koherens GP-I. (Guinier-Preston) zónák keletkezése az alapmátrix-szal koherens GP-II. (Guinier-Preston) zónák keletkezése az alapmátrix-szal inkoherens ' -fázis létrejötte az egyensúlyi -fázis kialakulása GP-I. GP-II. ' -fázis -fázis 13

14 A GP I - Guinier Preston zónák keletkezése a megeresztés első fázisában a kiinduló, túltelített -szilárd oldatból a megeresztés első szakaszában Cu-atomok válnak ki meghatározott kristálytani rendezettséggel; a kiváló rézatomok az {100} kristálytani síkokon gyűlnek össze az alapmátrix-szal koherens szerkezetet alkotva. A kiválások vastagsága néhány atom-méretnyi (0,4-0,6 nm értékű), míg a síkon belüli kétirányú kiterjedésük 8-10 nm nagyságú. Mivel a Cu-atomok átmérője mintegy 11 %-kal kisebb, mint az alumínium atomoké, a rács a kiválások környékén tetragonálissá torzul. Az így kialakuló koherens precipitátum a GP-1 zóna 14

15 Alumínium ötvözetekben kialakuló koherens precipitátumok Koherens precipitátumok ábra 15

16 A GP II - Guinier Preston zónák keletkezése a megeresztés második fázisában a GP I. zóna keletkezését követően a zóna rézatomjai éppen annyi atomot kötnek magukhoz, amennyi a vegyület képződéséhez kell (tehát Cu-atomonként két Al-atomot): ezek az atomok kezdetben rendezetlenül helyezkednek el, a megeresztési idő előre haladtával a vegyület kristályainak megfelelő helyzetet foglalnak el (de még nem képeznek vegyületet). Az ily módon kialakult - legalább kétféle atom alkotta - szerkezet ugyancsak koherens az alapmátrix {100} síkjával, vastagsági mérete 1-4 nm, síkbeli kiterjedése pedig a nm értéket is elérheti. Az ilyen szerkezetű képződményt nevezzük GP II. zónának, amelynek kialakulása további keménység- és szilárdság növekedést eredményez. 16

17 A ' -fázis keletkezése a megeresztés előre haladtával A GP-II. zónák kialakulását követi az alapmátrix-szal inkoherens ' -fázis létrejötte, az alapmátrixtól különböző, tetragonális szerkezettel rendelkezik vastagsága nm nagyságú. Ez tulajdonképpen már az ötvözetre jellemző fémes vegyület precipitátum, amelynek az összetétele azonban még különbözik az egyensúlyi -fázis összetételétől. 17

18 A -fázis keletkezése A GP-zónákból mikroszkópon is látható precipitátum olyan módon lesz, hogy azok diffúzió révén növekedésnek indulnak. Amikor a növekedő részecske mérete már elegendően nagy ahhoz, hogy az összetételének megfelelő rácsszerkezetbe való átmenet legalább annyi energiát szabadít fel, amennyi a részecske felületi energia növekedését kompenzálja, tulajdonképpen akkor következik be a szó szoros értelmében vett precipitáció, létrejön az önálló szerkezettel rendelkező -fázis, amely az alapmátrix felé határfelülettel rendelkezik 18

19 HV Alumínium ötvözetek jellegzetes kikemény nyítési görbg rbéje GP II. GP I. 130 o C ' 190 o C ábra A kikeményítés ideje [nap] 19

20 Az alumínium ötvözetek fő csoportjai Alakítható Al-ötvözetek nemesíthető, alakítható ötvözetek nem nemesíthető, alakítható ötvözetek Öntészeti Al-ötvözetek nemesíthető, önthető ötvözetek nem nemesíthető, önthető ötvözetek speciális öntészeti ötvözetek (dugattyú-ötvözetek) 20

21 Az alumínium ötvözetek fő csoportjai Hőmérséklet ( o C) T Al Al olv + olv. olv+ C E D F G Al m Me n alakítható 2 - önthető 3 - alakítható, nem-nemesíthető 4 - alakítható, nemesíthető 21

22 Ipari alumínium ötvözetek Alakítható Al-ötvözetek nemesíthető alakítható ötvözetek AlCuMg (Dural) nagy szilárdságú (Rm ~ 500 MPa) a Cu-tartalom miatt korrózióra hajlamos AlMgSi nagy szilárdságú jó korrózióálló alkalmazás: villamos távvezetékek, bányabiztosító szerkezetek AlZnMgTi (Hegal) jól hegeszthető de korrózióra hajlamos 22

23 Az AlZnMgTi (Hegal-ötvözet) keményedési görbéje R p, R m (MPa) R p R m A A (%) Idő a gyors hűtés után (nap) ábra 23

24 Ipari alumínium ötvözetek Alakítható Al-ötvözetek nem-nemesíthető, alakítható ötvözetek AlMg (Hydronálium) homogén szilárd oldatos ötvözet jó korrózióálló, tengervízálló ötvözet AlMn homogén, szilárd oldatos ötvözet jó korrózióálló alkalmazás:» élelmiszeripari alkalmazások» különféle edények, tejszállító tartályok 24

25 Öntészeti alumínium ötvözetek Szilumin csoport szilícium bázisú öntészeti Al-ötvözetek Mg-csoport Mg- bázisú öntészeti Al-ötvözetek Cu-csoport Cu- bázisú öntészeti Al-ötvözetek Dugattyú-ötvözetek rézbázisú (amerikai) szilumin-bázisú európai japán 25

26 Öntészeti alumínium ötvözetek Szilumin csoport eutektikus, vagy közel eutektikus összetételű, nagy Si-tartalmú ötvözetek öalsi Si = 12% jól önthető öalsimg nemesíthető is kokillaöntésre kiválósan alkalmas Mg-csoport öalmg3 7 legjobb korróziálló öntészeti ötvözetek a hydronálium önthető változata 26

27 Öntészeti alumínium ötvözetek A rezes-csoport öalcu öalcuni öntéskor nem hajlamosak lunker képződésre Dugattyú-ötvözetek követelmények HB min = 80 (a dugattyúgyűrű hornyok kiverődésének elkerülése érdekében) hőszilárdság o C-ig 27

28 Dugattyú-ötvözetek Rézbázisú (amerikai dugattyú-ötvözetek) Szilumin bázisú (európai dugattyú-ötvözetek) Hypereutektikus (japán dugattyú-ötvözetek) 28

29 Rézbázisú (amerikai) dugattyú-ötvözetek) DöAlCuNi (ún. Y-ötvözet) HB = jó hővezető: = 24x10-6 o C -1 alkalmazás: elsősorban Diesel-motoroknál DöAlCuSi HB = jó hővezető: = 22x10-6 o C -1 alkalmazás: nagy hőterhelésű Diesel-motoroknál 29

30 Szilumin-bázisú dugattyú-ötvözetek DöAlSi (európai dugattyú-ötvözetek) eutektikumos összetételű HB = jó hővezető = 20x10-6 o C -1 alkalmazás: elsősorban személyautókban KS-280 (japán dugattyú-ötvözetek) Hyper-eutektikumos összetételű (Si = 22%) további ötvözők: 1,5% Cu, Ni, Co HB = 130 = 17x10-6 o C -1 alkalmazás: csendes járású, kis fogyasztású motorokban 30

31 A magnézium és ötvözetei A Mg a gyakorlatban alkalmazott fémek közül a legkönnyebb, sűrűsége = 1,7 kg/dm 3 olvadáspontja: T olv = 650 o C rácsszerkezete: tömött hexagonális képlékenyalakítás szempontjából egyetlen kedvező csúszási síkja van hidegen rosszul alakítható alakíthatósága magasabb hőmérsékleten némiképp javul viszonylag lágy fém, a szín Mg folyási határa R p = 70 MPa az oxigénhez igen nagy az affinitása korrózióállósága az Al-nél gyengébb 31

32 A Mg ötvözetei fő ötvözője: az Al, járulékos ötvözői: Zn, Mn legfontosabb ötvözetei az ún. elektron ötvözetek 3-6% Al: alakítható elektron ötvözetek 6-9% Al: önthető elektron ötvözetek kis sűrűsége miatt (kis szilárdsága ellenére) fő alkalmazási területe a repülőgépipar 32

33 Az Al - Mg egyensúlyi diagram (13.7. ábra) o C 600 olv. Hőmérséklet ( o C) o C Al 12 Mg o C Al 3 Mg Al Tömeg % Mg 33 Mg

34 A Titán és ötvözetei Bár a titán a kilencedik leggyakrabban előforduló elem a földkéregben, gyakorlati alkalmazása viszonylag új keletű szélesebb körű alkalmazását különösen a repülőgépipar és az űrtechnika fejlődése ösztönözte. A titánt kétféle ércéből, az ilmenitből (FeO-TiO 2 ), illetve a rutilból (TiO 2 ), többnyire az ún. Kroll-eljárással állítják elő. Az előállítás technológiája metallurgiai eljárás során először TiCl 4 -ot állítanak elő, amelyből Na-mal, vagy Mg-mal való redukálással nyerik a tiszta titánt. Az oxigénhez való rendkívüli affinitása miatt gyártása csak vákuumban lehetséges. 34

35 A szín Titán tulajdonságai rácsszerkezete szobahőmérsékleten tömött hexagonális: ez az ún. -titán az -titán 882 o C-on átalakul térben középpontos köbös rácsú, ún. -titánná. A hexagonális rácsa ellenére a szín titánnak viszonylag jó az alakíthatósága. Az alakíthatóságát a C, O és N szennyezők rontják: ezekből az elemekből egészen kis tartalom is rideggé, törékennyé teszi. Olvadáspontja a többi könnyűfémhez viszonyítva magas: T = 1670 C. Olvasztása vízhűtéses réztégelyekben, villamos ívvel történik. Az elektródák nagyszilárdságú titánfémből készülnek és az igen erősen reagáló fémfürdőt vákuummal, vagy argon védőgázzal védik az O és N felvétele ellen. 35

36 A szín Titán fizikai, mechanikai tulajdonságai A Ti sűrűsége 4,5 kg/dm 3, szilárdsági tulajdonságai a tisztasági fokkal, illetve az ötvözéssel és a szövetszerkezettel jelentősen változnak (ld táblázat). A kereskedelmi tisztaságú titán folyási határa az ötvözetlen lágyacélénál jóval nagyobb. Rugalmassági modulusa (E = MPa) azonban csak mintegy fele akkora, mint az acéloké. A titánból készített szerkezetek szilárdsága az acélokéval egyező, merevsége azonban - a közel feleakkora rugalmassági modulus miatt -azonos méretek mellett csak mintegy félakkora. 50 %-os hidegalakítás a folyási határt 800 MPa értékre növeli, miközben a nyúlás alig egytizedére, 5 %-ra csökken. 36

37 A Titán és ötvözetei mechanikai tulajdonságai Megnevezés Folyási határ Rp, MPa Szakítószilárdság Rm, MPa Fajlagos nyúlás A, % Nagytisztaságú titán Kereskedelmi titán (99,0 %) Ti ötvözet (5 % Al-2,5 % Sn) Ti ötvözet (6 % Al-4 % V) Ti ötvözet (13 % V-11 % Cr) táblázat 37

38 A szín Titán kémiai tulajdonságai, alkalmazási területei A tiszta titán korrózióállósága azonos, mint a 18 % Cr 8 % Nitartalmú austenites saválló acéloké. Csak a halogén savakkal, a kén- és foszforsavval szemben nem korrózióálló. Korrózióállóságát a felületén kialakuló vékony, tömör oxid-hártya (TiO 2 ) biztosítja. E tulajdonság teszi kiválóan alkalmas-sá különféle vegyipari berendezések, valamint sebészeti implantátumok készítésére. A kereskedelmi tisztaságú titánt elsősorban kiváló korrózióállósága miatt hőcserélők, reaktor-tartályok, szivattyúk, különféle vegyipari és olajipari berendezések gyártásához alkalmazzák. A különféle szennyezők a szilárdságát növelik, a korrózióállóságát erőteljesen csökkentik. Kis sűrűsége és kiváló mechanikai tulajdonságai alapján a repülőgépipar és az űrtechnika egyik legfontosabb stratégiai anyaga. 38

39 A réz és ötvözetei - A réz előállítása A rezet érceiből kohászati úton nyerik Szulfidos érceit pörköléssel oxidálják és a rezet oxidjából C-nal redukálják. A kohóréz sohasem tiszta, hanem kb. 1 % szennyezést tartalmaz Pb, Bi, Sb, As, Ni, Fe és nemesfémek alakjában. Színréz előállítása a kohórézből elektrolízissel történik. Pozitív pólusként, anódként a lapokká öntött kohórezet, negatív pólusként, katódként vékony lemezzé hengerelt színrezet, elektrolitként rézszulfát és kénsav vizes oldatát használják. Az elektrolízis során a színréz a katódra csapódik, a szennyezések részben oldatba mennek, részben oldatlanul a kád fenekére rakódnak. Az így nyert színrezet katódréznek, elektrolitréznek hívják 39

40 A színréz tulajdonságai A Cu szabályos felületen középpontos köbös kristályrendszer szerint kristályosodik így az {111} síkcsalád biztosítja jó alakíthatóságát. Szilárdsági tulajdonságait olyan ötvözőkkel növelik, amelyek a Cu-mal korlátolt szilárd oldatokat alkotnak. De képződnek a rézötvözetekben fémes vegyületek is, leginkább elektronvegyület alakjában. Ezek az ötvözőelemekben dúsabb rézötvözetekben a szilárd oldat mellett második, rendszerint kemény fázisként jelennek meg és rontják a szilárdsági tulajdonságait. A réz hidegalakítással keményíthető: 80 %-os keresztmetszet-változást okozó hidegalakítás a szilárdságot 90 %-kal növeli, a nyúlást 75 %-kal csökkenti. 40

41 A színréz tulajdonságai A színréz villamosvezető képessége az ezüst után az összes fém között a legjobb: 58 m/ mm 2. Ez teszi a legjobb ipari vezetőanyaggá. Szilárd oldatokat alkotó szennyező anyagai kis mennyiségben is lényegesen rontják vezetőképességét: hatásuk sorrendjében a P, Al, As, Fe, Sb, Sn, Zn; kevésbé, de szintén rontja a vezetőképességet az Pb, Ag, S, O. Korrózióval szemben a réz jól áll ellen. Nedves levegő megtámadja a felületét, de a levegő CO 2 -tartalmával rézkarbonát védőréteget, "patinát" képez, amely a korrózió terjedésének gátat vet. 41

42 A színréz néhány jellemző tulajdonsága A jellemző megnevezése Értéke sűrűség = 8,9 kg/dm 3 olvadáspont T = 1083 o C táblázat hőtágulási együttható = 17x10-6 mm/m o C villamos vezetőképesség e = 58 m/ mm 2 szakítószilárdság R m = 200 MPa fajlagos nyúlás A = 40 % keménység HB = 60 42

43 A réz ötvözetei A réz fő ötvözői: Zn, Sn, Al; járulékos ötvözői: Pb, Ni, Mn. A legfontosabb ötvözetei: a Cu-Zn ötvözet, amely sárgaréz néven ismert (80 % Cu fölött a tombak megnevezést használjuk), a Cu-Sn ötvözet, amely ónbronz néven ismert, a Cu-A1 ötvözet az alumínium-bronz, és a Cu-Sn-Zn ötvözet, az ún. vörösötvözet. 43

44 A cink (Zn) és ötvözetei A Zn előfordulása ércei szulfidos, vagy karbonátos előállítása kohászati úton pörköléssel, majd redukálással eredmény: a huta-horgany elektrolízissel eredmény: finomított huta-horgany 44

45 A cink tulajdonságai alacsony olvadáspont: T = 419 o C jól önthető alakíthatóság: hexagonális rendszerű, csak egy csúszási sík o C között kevésbé jól alakítható o C között jól alakítható (hengerelhető) 200 o C fölött rideg Mechanikai tulajdonságai R m =150 MPa A=15% 45

46 A cink alkalmazása a színhorganyt lemezek gyártására horganyzásra használják ötvözésre ötvözetei fő ötvözői: Al és Cu 46

47 Az ólom és ötvözetei A szín ólom tulajdonságai kékesszürke, levegőn sötétszürkére oxidálódik sűrűsége: 11,3 kg/dm 3 olvadáspontja: T= 327 o C mechanikai tulajdonságai R m = MPa HB=7-8 (a leglágyabb fém) A=30-50% kristályrendszere: felületen középpontos, köbös, ezért kiválóan alakítható alacsony újrakristályosodási hőmérséklete T= o C) miatt ideálisan képlékeny anyag 47

48 Az ólom alkalmazási területei Kénsavnak, sósavnak jól ellenáll kénessavval szembeni ellenállása az összes fém között a legjobb kénsavgyártás klórmészgyártás fontos anyaga kádbélések csövek készítésére kábelek bevonására 48

49 Az ólom ötvözetei Pb-Sb ötvözet ezüstfehér fém olvadáspontja: T=630 o C sűrűsége: 6,7 kg/dm 3 rideg, törékeny Pb-Sn ötvözet T=183 o C-on olvadó eutektikumot képez lágyforrasz anyagként Sb-nal együtt csapágyfémként nyomdaiparban betűfémként 49

50 Az ólom ötvözetei Pb-Sn-Bi ötvözet az összetétellel jól szabályozható alacsony olvadáspontú ötvözet hármas eutektikuma 100 o C-on olvad olvadó biztosíték Wood fém: Cd ötvözéssel olvadáspontja 60 o C-ra csökkenthető 50

51 Az ón (Sn) és ötvözetei előfordulása fehér ón ezüstfehér színű 13,2 o C felett tetragonális rácsszerkezetű szürke ón 13,2 o C alatt köbös gyémántrácsú szürke porrá esik szét (csak tartós túlhűtéssel) 51

52 Az ón (Sn) és ötvözetei tulajdonságai mechanikai tulajdonságok R m = MPa A= 40% hidegen jól alakítható vékony lemezekké, fóliává hengerelhető alkalmazása élelmiszer ipar konzerv dobozok fóliák, tubusok kiöntő csapágyfémként lágyforrasz anyagként 52

53 Útmutató a vizsgára készüléshez Tananyag: az előadás és a gyakorlatok anyaga, kivéve a mikroszkópos gyakorlati témaköröket és a mechanikai anyagjellemzők témaköröket (amelyeket csak az évközi zh-n kérünk számon, mint gyakorlati témakört) javasolt könyv, segédlet: Tisza Miklós: alapjai tankönyv, az előadás PowerPoint vázlataival, mint vezérfonal 53

54 Útmutató a vizsgára készüléshez Vizsgaidőpontok: dec. 20: Hétfő dec. 27: Hétfő jan. 03: Hétfő jan. 10: Hétfő jan. 17: Hétfő jan. 24: Hétfő Vizsgára jelentkezés: a Neptun rendszeren keresztül a szorgalmi időszak végéig (2010. dec.12.) 54

55 Útmutató a vizsgára készüléshez Vizsgáztatás rendje írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli : kezdés 8.00 órakor a hirdető táblára kiírásra kerülő beosztás szerint időtartam: 100 perc vizsgakérdések az egész éves tananyagból szóbeli: ugyanaznap, a vizsgázók számától függő kezdési időponttal (általában óra körül) a teljes tananyagból átfogó tudás felmérés megajánlott vizsgajeggyel rendelkezőknek csak szóbeli vizsga (feltétele: 4-es, vagy annál jobb megajánlott jegy az évközi teljesítmény alapján) 55

56 Útmutató a vizsgára készüléshez A vizsgára felkészüléshez a gyakorlatvezetők, tanszéki oktatók konzultációt biztosítanak Konzultációs időpontok a tanszéki hirdetőtáblákon olvashatók Konzultációra már a felkészülés közben érdemes menni, amikor tudnak kérdezni Azt kell megkérdezni, amit nem értenek! Ne korábbi évek zárthelyi kérdései alapján készüljenek a tananyagot kell elsajátítani, aki így tanul, az meg tudja válaszolni a kérdéseket 56