A qumráni tekercsek fordítása Fröhlich Ida "A qumráni szövegek magyarul" című könyve alapján:

Átírás

1 ÉNOK KÖNYVE Az Ószövetségi Apokrif és Pszeudoepigráf Válogatásából James H. Charlsworth verzió alapján magyarul A qumráni tekercsek fordítása Fröhlich Ida "A qumráni szövegek magyarul" című könyve alapján: Letöltve: n. A könyvhöz fűzött, kék színnel jelzett kommentárokat Jó Teofilosz ( írta 2012 májusában. Az õrangyalok könyve 1. Könyv [1-36] 1 1. Énok áldásának szavai, amelyekkel megáldotta a kiválasztottakat és az igazakat, akik majd a nagy nyomorúság 1 idejében fognak élni; amikor minden gonoszság és istentelenség el lesz távolítva. 2. És példázatokban beszélve így szólt: Énok, egy igaz ember, akinek szemét az Isten felnyitotta és látomásban látá a Szentséges személyét a mennyekben, amit angyalok mutattak meg nekem, és tõlük hallottam mindent, és tõlük értettem meg azokat, amiket láttam, de mindezek a dolgok nem ezé a nemzedéké, hanem egy távolié, amely majd ezután fog eljönni. 3. A választottakat érintõen szólok, és az õ számukra szól a példabeszédem: A Szentséges és Hatalmas, a világ Istene eljön majd a lakhelyérõl. 4. És a földre tapos akkor a Sinai Hegyén 2 ; eljön seregeit vezetve; és megmutatkozik a mennyei hatalom minden erejével. 5. Félelem szállja meg akkor mind az élõket; és az õrangyalok megrettennek. Rettegés és félelem ragadja meg akkor mind a föld lakóit, bárhol is lakoznak a földön. 6. A magas hegyek megrázkódnak, és a magasságok a mélybe szakadnak, és viaszként olvadnak meg a lángokban. 1 A nagy nyomorúság mint az utolsó időket, az Úr visszajövetele előtti időszakot jelölő fogalom a Bibliában először Dániel próféta könyvében szerepel (12:1), és Jézus tkp. erre hivatkozott, illetve ezt erősítette meg (Mt 24:21). Amennyiben Énókh könyve valóban pszeudoepigráf irat, a szerzője minden bizonnyal ismerhette Dániel könyvét. Az 1:2-ben egy további érdekes utalás/párhuzam figyelhető meg Dániel könyvével a távoli nemzedékre, amelyhez a prófécia szól (vö. Dán 8:26, 12:4, 12:9). 2 Egyes vélemények szerint, ha Énókh írta volna a könyvet, nem írhatta volna a Sínai-hegy nevét a könyvbe, mert a) akkor az még nem is létezett, és/vagy b) a hegyet csak később nevezték Sínainak és nem túl gyakori, hogy egy próféta egy földrajzi helyre a jövőbeli nevén utaljon (megjegyzem, egyezzünk meg abban, hogy ez önmagában nem lehetetlen!). Ehhez hozzátehetjük, hogy a Zakariás 14:3-4 szerint az Úr nem a Sínaira, hanem az Olajfák hegyére tér majd vissza. Ezt egy további jellel erősítette meg Jézus Krisztus, aki az Olajfák hegyéről ment fel a Mennybe, és ezután az apostoloknak az angyalok kijelentették, hogy Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe. (Apcs 1:11). 1

2 7. A föld megnyílik, majd magába omlik, és minden, ami azon van, elpusztul; amikor az ítélet ideje eljön minden emberre, még a választottakra is. 8. De a választottaknak mégis békességet ad; megóvja õket, és megkegyelmez nekik. És mindannyian az Istenhez fognak tartozni; boldogok és áldottak lesznek õk, és az Isten dicsõségének fénye ragyog rájuk. 9. Íme! Eljött az Úr tízezernyi szentjével, ítéletet végrehajtani mindenek fölött, és elpusztítani az istenteleneket, megfeddni minden élõt az istentelen munkájukért, melyeket istentelenül elkövettek ellene, és minden súlyos beszédért, melyeket az istentelen bûnösök ellene szóltak Figyeljetek meg mindent; ahogy az égitestek mûködnek, hogy pályájukról nem térnek le, nem változtatnak azon, és a mennyei testek hogyan kelnek és nyugszanak, rendben, mind a kiszabott idõben, és nem szegik meg soha a számukra meghatározott rendet. 2. Nézzetek a földre, és tartsátok figyelemben a rajta történõ dolgokat, a kezdettõl a végig, hogy milyen állhatatosak, hogy egy sem változik meg a föld dolgaiból, hanem Isten munkái mind jól láthatóak számotokra. 3. Nézzétek a nyarat és a telet, hogyan telik meg az egész földet vízzel, és a felhõk, és a harmat, és az esõk vizei hogy borítják be Figyeljétek meg, és látni fogjátok, hogy (telenként) minden fa elszáradtnak látszik, leveleiket lehullajtva, kivéve tizennégy fát, melyek nem vesztik el, hanem megtartják öreg lombjaikat három vagy négy évig, mielõtt új lombok takarják be õket És figyeljétek meg a nyári napokat is, hogyan süt le a fennlévõ nap a földre. És a naptól jövõ hõség miatt árnyékot kerestek, és a föld is perzselõdik a nap hevében, és nem taposhatjátok a földet vagy a köveket azok forrósága miatt. 3 Ugyanezt idézi Júdás apostol a levele versében. Egyesek szerint ez bizonyíték arra, hogy Júdás illetve kortársai értékes forrásnak tartották Énókh könyvét, másrészt arra, hogy Júdás igei szinten erősítette meg ezzel, hogy a könyv valóban Énókhtól származik. Ez elméletileg lehetséges, de logikailag tévedés. Logikailag a Bibliában található Júdás levélből mindössze annyit lehet bizonyítottnak tekinteni, hogy ez a konkrét prófécia valóban Énókhtól származott. (Ugyanis az Ige tévedhetetlenségének alapelve szerint Júdás nem írhatta volna, hogy Ezekről is prófétált pedig Énok, ha az idézet valójában nem Énókhtól származott volna.) Mindazonáltal lehetséges, hogy Énókh könyve valóban tartalmaz eredeti, Énókhtól származó próféciákat, ugyanakkor korrumpálódott a szövege más iratokkal való keveredés által, és emiatt nem kerülhetett be a Bibliába. Annyi bizonyos, hogy ha Isten akarta volna, hogy Énókh könyve mint a Szentírás része legyen ismert örökké, akkor gondoskodott volna róla, hogy bekerüljön a kánonba. Azt a verziót személy szerint nem tartom elképzelhetőnek, hogy a könyv ma tévedésből, emberi akarat miatt nem része az Igének. 4 A 2-5. fejezetet is hivatkozási alapként hozzák fel azok a kutatók, akik Énókh könyvének hitelességét megkérdőjelezik. A természettudományos tények és a Biblia összhangját vizsgáló kutatók nagy része ugyanis egyetért abban, hogy a mostani éghajlathoz hasonló módon elkülönülő évszakok nem voltak az özönvíz előtt (vö. 1Móz 8:22), illetve eső egyáltalán nem esett (vö. 1Móz 2:5 és 1Móz 9:8-17), hanem a Földön az évszakokat okozó 23,5 -os tengelyferdeség az özönvízzel járó kataklizmakor, a víz körforgása pedig a Föld körüli feltételezett jég- vagy vízburok (vö. 1Móz 1:7) összeomlásakor (szintén az özönvízkor vö. 1Móz 7:11-12) alakulhatott ki. Vagyis ezen álláspont szerint Énókh valószínűleg nem tudhatta, mi az a nyár és a tél, sőt mi a felhő, és mi az eső, így ez megkérdőjelezi, hogy valóban az özönvíz előtt élő Énókhtól származnak-e ezek az írások. Hozzá kell tennünk, hogy a jelzett igehelyek önmagukban szintén nem cáfolják meg, hogy Énókh lenne a szöveg szerzője, mivel a 2-5. fejezetet próféciaként is értelmezhetjük, amibe belefér, hogy Énókh előre látta az évszakokat és az özönvíz utáni világot. 2

3 5 1. Figyeljétek meg, ahogyan a fák zöld levelekkel takarják be magukat és gyümölcsöket teremnek: okuljatok mindezekbõl, és vegyétek figyelembe mind az õ munkáit, és tudjátok meg, hogy õ, aki mindörökké él, hogyan teremtett mindent olyanná, amilyen az lett. 2. És az õ munkáit évrõl-évre bevégzik, és minden feladatukat betöltik aszerint, amint õ meghatározta, és el nem térnek a nekik adott feladatok bevégzésétõl, hanem akként mûködnek, ahogyan Isten azt elrendelte számukra. 3. És lássátok, ahogyan a tenger és a folyók vizei is hasonlóképpen és változatlanul bevégzik azt, ami nekik adatott az õ rendeletébõl. 4. De ti, akik nem voltatok állhatatosak, sem az Úr parancsolatait nem cselekedtétek, hanem elfordultatok és büszke, súlyos szavakat szóltatok a tisztátalan szájaitokkal az õ hatalmassága ellen. Ó, ti keményszívûek, számotokra nem lesz békesség. 5. Azért utálni fogjátok majd napjaitokat, az életetek évei elillannak, és megsokszorozódnak a pusztulásotok évei az örök utálatosságban, és kegyelmet nem leltek. 6. a. Abban az idõben a neveiteket mindörökké utálatossággá teszitek az igazak elõtt. b. És mindazok, akik átkoznak, általatok fognak átkot mondani. c. A bûnösök és az istentelenek veletek szórják majd átkaikat, így lesznek majd az istentelenek a ti átkozóitokká. d. És mind az [igazak?] vigadozni fognak, e. És a bûnök bocsánatot nyernek akkor, f. És kegyelem, és békesség, és teljes türelem adatik: g. Üdvösséget nyernek, és csodálatos fényt. i. És ti, mindannyian, akik bûnösök vagytok, nem nyertek üdvösséget. j. Hanem maradandó átok alatt vagytok. 7. a. A választottaknak pedig fény jár, kegyesség és béke. b. És õk örökölni fogják a földet. 8. És akkor a választottaknak bölcsesség adatik, és élni fognak, soha többé nem követve el bûnt. Sem istentelenségbõl, sem büszkeségbõl kifolyólag. Hanem aki bölcs, az alázatos. 9. És nem lesz többé áthágás, nem lesz bûnös cselekedet az életükben többé. Nem is halnak meg az [isteni] haragtól vagy bosszútól, hanem betöltik az életük napjait. 10. Életük békében halad majd, és örömeik évei megsokszorozódnak, örök gyönyörûségben és békességben, az életük minden napján át És lõn abban az idõben, miután az emberek fiai megsokasodának a földön, hogy leányaik születtek, akik bájosak és szépek voltak. 2. És amikor az angyalok, a mennyek fiai látták õket, kívánkoztak utánuk, és így beszéltek egymás között: Menjünk és válasszunk feleségeket magunknak az emberek fiai közül, és legyenek gyermekeink tõlük És Shemjáza, aki a vezérük volt, azt mondta nekik: Félek attól, hogy ragaszkodtok az elhatározásotokhoz és meg is teszitek azt. 4. És én pedig egyedül fogok szenvedni majd, ilyen nagy gonoszságért. 5. Azok, válaszolva neki, ezt mondták: Mindannyian megesküdünk; 6. És fogadalommal kössük magunkat közös átkok alá, hogy ezen a terven nem változtatunk, hanem véghez visszük azt. 7. Ezután mind megesküdtek és a reá jövõ átkok alá közösen kötötték magukat. Teljes számban kétszázan voltak, akik Járed idejében 7 alászálltak az Árdiszra, ami az Ármon 5 Az 5. fejezet képe az üdvösségről teljes összhangban van a Bibliával. 6 Az első két vers nagyjából azonos az 1Móz 6:1-2-vel. 7 Járed az 1Móz 5 leírása szerint Énókh apja volt. Járed a Genesis időszámítása szerint között élt (0=Ádám teremtése) tehát Énókh könyve szerint az első óriások már jóval az özönvíz (1656) előtt 3

4 hegyének csúcsa. 8. Azt a hegyet azért Ármonnak hívják, mert annak csúcsán esküdtek meg és vetették magukat közös átok alá. Ezek a vezéreik nevei: Szamlázaz, aki a vezérük volt, Uraklbárméel, Rámláel, Kokábel, Támiel, Rámuel, Dánel, Ázákéel Baráqjéel, Asáel, Ármáres, Bátráel, Anánel, Szeráquel, Szamszávéel, Szatárel, Turel, Jomjáel, Száriel. Ezek voltak a tízek vezérei Õk, és a velük lévõ többi angyal feleségeket vettek magukhoz, mindegyik azt, akit kiválasztott magának, akikkel egybekeltek, és velük megfertõzték magukat. 2. És megtanították õket varázslatokra, bûvöletekre és a gyökereket vágni, és megismertették velük a növényeket. 3. Azok teherbe estek, és hatalmas óriásokat szültek, kiknek magassága háromezer könyöknyi 8 volt. 4. Ezek felélték az emberek minden termését, amíg azok nem bírták õket tovább eltartani. 5. Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy azokat falják fel. 6. És kezdtek bûnöket cselekedni a madarak, állatok, csúszómászók, és halak ellen is, és egymásnak estek, hogy egymást felfalják és igyák egymás vérét. És a föld vádat emelt a törvénytelenek ellen 9. megszülettek. (Annál is inkább, hogy Énókh 987-ben ragadtatott el az Úrhoz, tehát közel 700 évvel az özönvíz előtt.) A Genesis nem határozza meg a pontos kezdetét és időtartamát az óriások időszakának, a bibliai szöveg megengedi ezt az óriások korszakát viszonylag hosszúra nyújtó verziót is. A Biblia a bukott angyalok lázadásának pontos körülményeiről vagy a résztvevők neveiről azonban semmit nem ír, csak a lényeget: az emberi asszonyokkal való szexuális kapcsolatot említi, és hogy tőlük származtak az óriások (vagy nephilimek). 8 Egy könyököt általában cm-esnek tekintenek az átváltáskor; ez alapján a 3000 könyöknyi méret egészen hihetetlen méretű (1,2-1,5 km magas!) óriásokat jelentene. 9 Érdekes, hogy ez a leírás tkp. összhangban van a Bibliával, még ha az nem is taglalja az óriások tetteit ilyen részletességgel. Mózes 1. könyvében a következőket olvashatjuk: 1Móz 6:5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. 1Móz 6:6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. 1Móz 6:7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem. ( ) 1Móz 6:11 A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással. 1Móz 6:12 Tekinte azért Isten a földre, és íme meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útját a földön. 1Móz 6:13 Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és íme elvesztem őket a földdel egybe. Az Énókh 7:4-6 pedig arról számol be, hogy az óriások először felélték a föld minden termését, azután embereket is kezdtek enni, végül egymásnak estek és egymást is felfalták, egymás vérét itták stb. Az 1Móz 6:11 és 13 kétszeresen is hangsúlyozza az erőszakoskodást és a föld megromlását. Énókhnál ennek részleteit olvassuk, gyakorlatilag gátlástalan gyilkolászást és erőszakot, a fegyverkészítés kezdeteit stb. látunk. Majd hozzáteszi azt az érdekes megjegyzést, hogy a föld vádat emelt a törvénytelenek ellen. A Biblia az elejétől a végéig nagyon következetes abból a szempontból, hogy az ártatlanok kiontott vére (bosszúért) kiált Istenhez a földről (ld. 1Móz 4:10, 4Móz 35:33-34; bővebben lásd Ruff Tibor A vér kiáltása c. cikkét az Új Exodus XVII. évf. 1. számában - Azt a párhuzamot is érdemes megfigyelni, hogy amint Énókh is említi a madarak, állatok, csúszómászók és halak ellen elkövetett bűnöket (ezek mibenlétéről nem ír, de itt az öldöklésen kívül felmerülhet a genetikai kísérletek gyanúja is, hiszen ha az ember génállományát megronthatták az angyalok [ld.: óriások], akkor az állatokét is), úgy a Biblia is említi, hogy Isten nem kizárólag az ember teremtését bánta meg, hanem az ember és a barmok, a csúszómászók és a madarak teremtését is! (1Móz 6:7) A versben ismételten megerősíti, hogy minden test megrontotta az útját a földön, és Isten határozottan el akart törölni minden testet. Nem tudhatjuk, hogy az óriásoknak az állatok elleni dolgai pontosan miben nyilvánulhattak meg, de egyesek szerint 4

5 8 1. És Azázel megtanította az embereket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak kardokat, és késeket, és pajzsokat, és mellvérteket, és megismertette velük a föld mélyén rejlõ különbözõ fémeket, és azok megmunkálásainak mûveleteit 10, és a karkötõk, és ékszerek, és az öntvények használatát, a szemhéjak kifestését, és mindenféle értékes köveket, és minden színeknek festéshez való keverését. 2. És megsokasodott az istentelenség, és paráznaságokat követtek el, és mindnyájan eltévelyegtek, romlottakká lévén minden utaikban. 3. Shemjáza tanította meg nekik az elbájolást és a gyökerek vágását, Ármáres az elbájolás alóli feloldást, Barákjéel (tanította) az asztrológiát, Kokábel a csillagképet, Ázákéel a felhõk és jelek ismeretét, Szerákiel a földnek jeleit, Szamszávéel a nap jeleit, Száriel a hold útját. 4. És ahogyan az emberek pusztultak, felsírtak, és siralmaik feljutottak a mennybe 9 1. És Mikháel, Uriel, Ráfael és Gábriel lenézve a mennybõl, látták a sok vérontást ami a földön történt, és minden törvénytelenséget, ami a földet sújtotta. 2. És ezt mondták egymásnak: A föld városai kihaltakká váltak, és siralmaik feljutottak a mennyek kapujához. 3. És most hozzátok, a mennyben lévõ szent lényekhez könyörögnek 11 az emberek lelkei, mondván: Vigyétek a mi ügyünket a Magasságos elé. 4. És azt mondák õk a korok Urának: Urak Ura, istenek Istene, királyok Királya, és a korok Istene, a Te trónodnak dicsõsége minden nemzedékben és minden korban (fennáll), és a Te neved szent, dicsõséges és áldott, minden korokban! 5. Te teremtettél meg mindent, és Neked van erõd mindenek felett: minden dolog meztelen és nyitott Te elõtted, minden dolgot látsz, és semmi nem rejtheti el magát Elõled. mindennek komoly vonatkozásai lehetnek pl. a Biblia szempontjából (is) rejtélyes sorsú dinoszauruszok tekintetében. 10 Nem bibliai, de további érdekes párhuzam, hogy a görög mitológia szerint egy (az óriásokkal/nefilimekkel bizonyos tekintetben sok közös vonással rendelkező) titán (Prométheusz) lopta el a tüzet az istenektől és tanította meg használatát az embereknek, illetve ő tanította őket állatáldozatok bemutatására az isteneknek. Énókh könyvében Azázellel kapcsolatban nem merül fel a tűz kérdése, de az öntvények és a fémmegmunkálás megtanítása elképzelhetetlen a tűz általi kohászati eljárások nélkül. Jól látható, hogy Énókhnál a fémmegmunkálás tulajdonképpen minden formája az istentelenség felé vezető utat jelenti: vagy fegyvereket, vagy ékszereket, vagy bálványokat készítettek általa az emberek. Az ékszerek, karkötők stb. a Bibliában gyakran összekapcsolódnak a testi paráznasággal, az öntvények pedig a bálványimádással (szellemi paráznaság), így a Bibliától sem áll távol ez az elképzelés. 11 Ez a részlet szintén gyakran felhozott érv Énókh könyvének bibliaellenességére, mivel a Bibliában sehol nincs arra utalás, hogy az emberek a (jó) angyalokhoz imádkoznának (sőt, ez kifejezetten bibliaellenes cselekedet lenne). Továbbá Pál leszögezi, hogy egy a közbenjáró Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus. Ugyanakkor nem feltétlenül kell ezt a verset, és ez alapján az egész könyvet ilyen egyoldalúan megítélni. Egyrészt, a Jelenések 8. része szerint egy angyal tartja azt a tömjénezőt, amellyel jóillatot gerjeszt a szentek könyörgéseihez a királyiszék előtt álló arany oltáron. Ugyanitt azt olvashatjuk, hogy a szentek könyörgései a tömjén füstjével együtt az angyal kezéből jutnak Isten elébe. Így a Vigyétek a mi ügyünket a Magasságos elé kiáltás már nem is tűnik annyira bibliaellenesnek, mert a Jelenések 8 angyala pontosan ezt teszi. Továbbá a Zsidókhoz írt levél három helyen is az új szövetség közbenjárójának nevezi Jézust. Mivel Énókh természetesen még nem az Újszövetség idején élt (hisz még az Ószövetség sem lett megkötve), ezért nem ítélhetjük el olyan egyszerűen az itt leírt gyakorlatot, mondván, hogy Krisztus az egyedüli közbenjáró ember és Isten között. Valójában a Bibliából Ábel és Kain történetén kívül nagyon-nagyon keveset tudunk az özönvíz előtti istentiszteletről. Harmadszor, a 9:3-ban lévő megfogalmazás feltehetőleg nem az élő emberekre utal, amikor azt írja, az emberek lelkei könyörögnek a szent angyalokhoz, hogy említsék meg az ügyüket Isten előtt. Ez inkább az ártatlan vér kiáltásához hasonlóan azt jelentheti, hogy az ártatlanul megöltek holt lelkei az Istentől kijelölt helyükről kiáltanak az igazságszolgáltatásért (vö. 1Móz 4:10, Jel 6:9-10, 8:3-4). 5

6 6. Láttad, mit tett Azázel, aki megtanított minden igazságtalanságot a földön, és megnyitotta elõttük az örök titkokat, amelyek a mennyekben voltak [fenntartva], és amelyek után az emberek vágyakoztak, hogy megtanulhassák azokat: 7. És Semjáza, kinek hatalmat adtál társai fölött, hogy vezesse õket. 8. Akik lementek a földön élõ emberek lányaihoz, és az asszonyokkal háltak, és így megfertõzték magukat, és feltártak elõttük mindenféle bûnt. 9. Az asszonyok óriásokat szültek, és azoktól az egész föld vérrel és igazságtalansággal telt meg. 10. És lám, most pedig a meghaltak lelkei felkiáltanak, és kérelmeik feljutnak a mennyek kapujába, siralmaik felszálltak: és nem szûnik meg, a törvénytelen cselekedetek miatt, melyek a földön elterjedtek. 11. Te mindent tudsz, mielõtt azok megtörténnek, látod mindezeket és megtûröd, s nem mondod meg nekünk, mit tegyünk velük mindezek miatt." Ekkor megszólalt a Magasságos, a Szentséges, és Hatalmas, szólt, és elküldte Urielt a Lámek fiához, mondván neki: 2. "Menj el Noéhoz, és az én nevemben mondd neki rejtsd el magad és nyilvánítsd meg számára a közeledõ véget: hogy az egész föld el lesz pusztítva, és özönvíz fog eljönni az egész földre, ami elpusztít mindent, ami azon van. 3. És ezért utasítsd õt, hogy megmenekülhessen, és az õ magja megmaradjon a világ eljövendõ nemzedékeiért" És Ráfaelnek pedig azt mondta az Úr: "Kösd meg Azázelt, kezét s lábát, és vesd õt a sötétségbe: vágj egy nyílást a sivatagba, amely Dudáel-ben van, és oda vesd õt. 5. És helyezzél rája durva, éles köveket, s takard õt be sötétséggel, és hadd lakjon ott örökké, és takard be orcáját, hogy ne láthasson világosságot. 6. És az ítéletnek nagy napján a tûzre lesz vetve És gyógyítsátok meg a földet, amelyet az angyalok megrontottak, és hirdessétek a föld gyógyulását, hogy felgyógyuljanak a csapásból, és nehogy kipusztuljanak az emberek összes gyermekei a titkos dolgok miatt, melyeket a Vigyázók tártak fel, és tanítottak fiaiknak. 8. És az egész föld megromlott a munkáikon keresztül, melyeket Azázel tanított: neki tulajdoníts minden bûnt." 9. És Gábrielnek pedig mondá az Úr: "Menj a fattyúk és a semmirekellõk ellen, a paráznaság gyermekei ellen: és pusztítsd el a Vigyázók gyermekeit az emberek közül, [okozd azt, hogy meginduljanak]: küldd egyiket a másik ellen, hogy egymással harcolva pusztuljanak el: Mert napjaik nem lesznek hosszúak. 10. És a kérelmeknek nem fogsz engedni, melyeket hozzád intéznek apáik azok érdekében; mert az örök életben reménykednek, ám mindegyikük ötszáz évet fog élni." 11. És mondá az Úr Mikháelnak: "Menj, kösd meg Semjázát és társait, akik egybekötötték magukat az asszonyokkal, megfertõzve magukat minden tisztátalansággukkal. 12. És amikor fiaik leölik egymást, és látták az õ szeretteik pusztulását, kösd meg õket szorosan, hetven nemzedék idejéig a föld mélységeiben, amíg eljön az ítéletük napja és a bevégzõdésük, az itéletnapig, amely örökkön át tartó ítélet Nem feltétlenül tekinthető ellentmondásnak, de a Genesisben maga Isten szól Noénak, és figyelmezteti az özönvízről, míg itt Urielen keresztül üzente meg az özönvizet. 13 A bukott Azázel ítélete összhangban van a bukott angyalok ítéletéről, tartózkodási helyéről szóló újszövetségi kijelentésekkel (vö. 2Pét 2:4, Júd 6., 1Pét 3:19-20). 14 Énókh könyvének használói a hetven nemzedék próféciáját előszeretettel használják az idők vége meghatározásának eszközéül. A hetven nemzedék mint időtartam nehezen határozható meg. Szokták pl. 50 évnek tekinteni az 1 nemzedéket - ezzel számolva (70*50=3500) azt kapjuk, hogy ennél már mindenképpen 6

7 13. Akkor majd a tüzes mélységhez lesznek vezetve: gyötrelemre és börtönre, örökreszóló elzárásra. 14. És innentõl mindazok, akik a kárhozatra lesznek ítélve és elpusztulnak, velük együtt lesznek megkötve a nemzedékek végéig. 15. És pusztítsd el a semmirekellõk lelkeit, és a Vigyázók gyermekeit, mert rosszat tettek az emberiséggel. 16. Pusztíts el minden helytelen dolgot a föld színérõl, és legyen vége minden gonosz munkának: Mutatkozzon meg az igazság, és az igazságosság kinyíló növénye: és áldás legyen az; mert el lesznek ültetve az igazság, és igazságosság munkái, igazságban és gyönyörökben mindörökké. 17. És akkor megmenekülnek majd mind az igazak, és élni fognak, amíg gyermekek ezreit nemzik, fiatalságuk és öregkoruk [szombatjaik] minden napját békességben töltik be. 18. Akkor az egész föld igazságosságban lesz majd megmunkálva, és fákkal lesz az teleültetve, mert áldásokkal fog megtelni. 19. És kívánatos fákkal és szõlõvel ültetik be: és az elültetett szõlõ bõséges termést fog hozni. 20. És tisztítsd meg a földet minden elnyomástól, és minden igazságtalanságtól, és minden bûntõl, és minden istentelenségtõl. És pusztítsd el a föld színérõl mindazt a tisztátalanságot, amely elterjedve betöltötte azt. 21. És az emberek gyermekei mind igazakká válnak, és minden nemzet hálát ad és dicsõít engem, és mindanyian imádatot adnak nekem. 22. És a föld meg lesz tisztítva minden undokságától, és minden bûntõl, és minden büntetéstõl, és minden gyötrelemtõl, és ezeket többé soha nem hozom rájuk, nemzedékrõl több nemzedék/idő telt el az özönvíz óta. Tehát 50 évnél többet kell jelentsen 1 nemzedék, amennyiben a prófécia igaz. Azt, hogy az özönvíz pontosan mennyi idővel ezelőtt volt, nem nagyon lehet bibliailag meghatározni, de azt végig lehet vezetni a Bibliából, hogy az özönvíz (Ádámtól 1656 évvel) és az Exodus (2668) között nagyjából 1000 év telt el. Az Exodus idejét a történészek kb. az i. e század környékére teszik. Tehát ezek alapján az özönvíz (tág hibahatárral) ~4500 évvel ezelőtt történt. Maradva a feltételezések szintjén (jómagam, a könyv kétes eredete miatt, nem tartom kiemelten fontos próféciának a 70 nemzedékről szóló jövendölést, de az érdekessége miatt érdemes megvizsgálni), a Mózes zsoltárában (Zsolt 90:10) leírt évet is tekinthetjük esetleg 1 nemzedéknek. Akkor a 70 nemzedék az 70*70=4900 év, vagy 70*80=5600 év. Fontos, hogy a Jelenések az örök ítéletet a Messiás 1000 éves királysága utánra teszi, amely még el sem kezdődött, tehát még x (ahol x a mai naptól az 1000 éves királyság kezdetéig hátralévő idő) év eltelik addig, amíg a bukott angyalok el lesznek oldva és meg lesznek ítélve. Ez esetben egy nemzedéket 70 évnek sem tekinthetünk, mert 4900 ( x) 3900 év már bőven eltelt az özönvíz óta. Ha egy nemzedéket 80 évnek tekintünk, akkor özönvíz + kb év az ítélet időpontja, vagyis az 1000 éves királyság = 4600 évvel az özönvíz után kezdődik, tehát mostanhoz képest kb. 1 évszázadon belül, vagy mintegy 100, talán 200 év múlva. Tekintve azt az Egyházban ma szinte általános meggyőződést és a mai világban megfigyelhető számos jelet/beteljesülő próféciát (leginkább: Izrael helyreállítását), ami szerint nagyon közel vagyunk Krisztus visszajöveteléhez, ez az 1 nemzedék = 80 év értelmezés látszik a legelfogadhatóbbnak az általam vizsgált lehetőségek (50, 70, 80) közül. Ha pedig 1 nemzedéknek az Énókh életének korszakához legközelebbi (és ezért talán az értelmezéshez legjobban illő) meghatározást, az 1Móz 6:3 szerinti 120 évet tekintenénk, akkor a 70 nemzedék 70*120 = 8400 év lenne, ami még a mai naptól közel 4000 évvel későbbre tenné az örök ítélet idejét. Bár nem szabad elhamarkodott kijelentéseket tennünk, de személyes benyomásom és a világ mai képe alapján rendkívül valószínűtlen, hogy még ilyen sok idő legyen hátra az 1000 éves királyság végéig, mert ez azt jelentené, hogy még 3000 évig ki kellene húznunk valahogy Krisztus visszajöveteléig. Mivel az 1 nemzedék idejének meghatározása láthatóan igen esetleges, ezért szerintem abszolút nem érdemes erre a próféciára bármiféle hitet építeni, vagy ezt Krisztus visszajövetelének ideje meghatározására használni. Összességében, amennyiben netán valóban Énókh írta ezt a szöveget, és igaz a prófécia a bukott angyalok 70 nemzedékre szóló megkötözéséről, akkor feltehetőleg 1 nemzedéknek körülbelül 80 évet kellene számolnunk. 7

8 nemzedékre mindörökké És azokban a napokban megnyitom majd az áldások tárházait, melyek a mennyekben vannak, hogy leküldjem azokat a földre, az emberek fiainak munkáira és tevékenységeire. 2. És akkortól az igazság a békességgel társulva együtt lesz majd a világ minden napjában, az emberek nemzetségein keresztül Mindezen dolgok megtörténte elõtt Énok el volt rejtve, és senki az emberek fiai közül nem tudta, hogy hol volt elrejtve, vagy hol lakott ezalatt és mi történt vele Napjait a szentségesekkel töltötte, teendõi velük és a Vigyázókkal voltak kapcsolatosak. 3. És én, Énok, áldottam a dicsõség Urát, a korok Királyát, és nocsak! 4. A Vigyázók hívtak engem Énokot, az írnokot és mondák nekem: Énok, te, aki az igazságosság írnoka vagy, menj, és mondd meg a mennyei Vigyázóknak, azoknak, akik elhagyták lakhelyüket a magas mennyekben, az örök szent helyet, és megfertõzték magukat az asszonyokkal, és azt tették, amit a föld gyermekei tesznek, feleségeket választva maguknak: 5. Nagy pusztulást hoztatok a földre: és nem lesz számotokra béke vagy bûnbocsánat. 6. És amennyire örömüket lelték a gyermekeikben, látni fogják az õ szeretteik legyilkolását, és siránkozni fognak a gyermekeik pusztulásán, és esedezni fognak örökkön át, de békét és könyörületet nem kapnak Énok pedig elment és ezt mondta: "Azázel, számodra nem lesz béke: szigorú ítélet lett rendelve ellened, hogy láncokba rakjanak téged: 2. És nem lesz türelem irántad többé, kérelmeid sem lesznek meghallgatva a gonoszságok miatt, amelyeket tanítottál, és azon igazságtalanságok és bûnök miatt, melyeket az embereknek megmutattál." 3. Azután pedig elmentem, és mindannyiukhoz egyszerre beszéltem, és félelem volt õbennük, rettegés és remegés ragadta meg õket. 4. És kérelmeztek engem, hogy közbenjárjak értük, hogy bûnbocsánatot kaphassanak, és olvassam föl kérelmeiket a mennyek Urának jelenlétében. 5. Mert attól az idõtõl fogva õk nem beszélhettek (Hozzá), és nem emelhették szemeiket a mennyek felé a bûneik szégyene miatt, amely kárhozatot hozott rájuk. 6. Én pedig leírtam a kérelmeiket és imáikat a szellemeiket illetõen és az egyéni cselekedeteik miatt, és kérelmüket, hogy bûnbocsánatot nyerhessenek. 7. És eltávoztam onnan, és leültem a Dán vizei mellett, Dán földjén, a Hermontól délre 16 : olvastam kérelmeiket, amíg el nem aludtam. 8. És íme, egy álom jött rám, és látomások töltöttek be, és fenyítések látomásait láttam, és egy hang utasított engem a mennyek fiainak megdorgálására. 9. És amikor felébredtem, elmentem hozzájuk, és mindannyian együtt ültek és arcukat elfedve 15 Ezt, amennyiben Énókhnak tulajdonítanánk a könyvet, vajon úgy kellene-e értenünk, hogy Énókh valahogy a Mennyből juttatta le prófétálásai könyvét az emberekhez, vagy pedig a földön írta meg, de Isten előre kijelentette neki, hogy el fog ragadtatni az égbe? Újabb kérdéses pont, de önmagában semmit nem cáfol. Énókh akár megprófétálhatta, hogy mindezen dolgok megtörténte előtt (mik is a mindezen dolgok? az örök békességről, a bűntelen, helyreállított világról beszél előtte, ami még ma is a jövőt jelenti) ő el lesz rejtve, és senki nem tudja majd, mi történt vele. 16 Itt ismét Énókh koránál jóval későbbi földrajzi helyek neveivel találkozunk. Jákób fia, Dán még nagyon-nagyon soká volt megszületendő Énókh kora után, és még később kapta csak meg a Hermontól délre lévő földet Kánaánban. Ez elég erősen Énókh könyvének eredetisége ellen szól, de legalábbis azt valószínűsíti, hogy a szövegbe később betoldottak részleteket. 8

9 siránkoztak Ábelsjáil-nál, ami Libanon és Széneszér között fekszik. 10. És elmondtam nekik mindazokat a látomásokat, amelyeket álmomban láttam, és elkezdtem beszélni az igazságosság szavai szerint, és megfeddtem a mennyei Vigyázókat Ezek az igazság könyvének szavai az örök Vigyázók megfeddésére, azok szerint, amit a Szent Hatalmas meghatározott a látomásban. 2. Amit az álmomban láttam, azt most a nyelvem húsának beszédével, és szájamnak lehelletével mondom el: amit a Hatalmas arra adott az embereknek, hogy beszéljenek azzal, és a szívükben pedig megértsék. 3. Mert ahogyan megteremtette Õ az emberi értelmet azért, hogy általa megérthessék a bölcsességet, úgy teremtett meg engem is, és erõt adott nekem a Vigyázók, a mennyek gyermekeinek megfeddésére. 4. Leírtam a kérelmeiteket, és látomásomban láttam azt, hogy kérelmeitek soha nem lesznek meghallgatva az örökkévalóság napjain át; és az ítélet ki lett róva reátok. 5. Mert mostantól nem ereszkedhettek fel a mennyekbe az örökkévalóságon át, hanem a földben maradtok megkötve mindörökké, amíg a világ napjai tartanak. 6. De mindezek elõtt látni fogjátok a ti szeretett fiaitok pusztulását, és nem lesz többé gyönyörötök bennük, mert szemeitek elõtt, kard által hullanak el. 7. És az õ érdekükben benyújtott kérelmeitek nem lesznek meghallgatva, sem azok, melyeket magatokért kértek: mégha imádkozva és siralmakkal kéritek 18 is mindazokat, miket szavaitokkal a könyvemben megírtam. 8. És íme, látomást láttam 19, eképpen: Látomásban a felhõk magukhoz hívtak engem; és köd 17 Roppant érdekes, hogy Énókh könyvében olyasmivel találkozunk, ami ószövetségi viszonylatban képtelenség: ember ítél meg angyalokat Isten rendelése szerint. Ez egészen Pál apostolig nem volt kijelentve a Bibliában, hogy a (bukott) angyalokat emberek fogják megítélni! (1Kor 6:3) Tehát, bár ószövetségi kontextusban ez elképzelhetetlen, mégis Énókh könyvének ezen állítása összhangban van az Újszövetséggel, amely a teljes kijelentés birtokában, a valós jelentőségében képes látni az ember teljes megváltásának majdani következményeit. Ez akkor is roppant figyelemreméltó, ha fenntartásokkal kezeljük Énókh könyvét. Ugyanis ehhez valami olyan mennyei látás kellett, amivel nem is a mostani, hanem még a számunkra is a jövőt jelentő világkorszakba látott bele a könyv írója! Az angyalok megítélésének súlyát jól érzékelteti a 2Pét 2:10-12, ill. a Júdás levél verse: jelenleg még a jó angyalok sem mernek káromló ítéletet mondani bukott társaikra. Ezek alapján nekem az a véleményem, hogy akárki is írta Énókh könyvét, óriási mennyei látással rendelkezett. A könyv mindenképpen még az ószövetségi időkben keletkezett, viszont az Ószövetségből még egyáltalán nem következett, hogy az emberek Krisztus által ekkora tisztességben fognak részesülni vagyis ezt a dolgot csakis Isten jelenthette ki a könyv írójának. (Még a 8. Zsoltárból sem kikövetkeztethető ezt csak később, a Zsidókhoz írt levél 2. részében értelmezte úgy a szerző, hogy kevés időre tette Isten kisebbé Krisztust/az embert az angyaloknál, de az eredeti szövegben az van, hogy az embert kevéssel tette kisebbé Istennél [más fordításban az angyaloknál ].) 18 Ebben a leírásban érdekes az a nézőpont (és szinte empátia-szerű hozzáállás), ahogy Énókh a bukott angyalokról ír: nem mulasztja el megemlíteni, hogy ezek az angyalok szerették az óriásokat, vagyis az asszonyoktól született gyermekeiket, és sírva könyörögtek az Úrhoz értük, sajnálták őket, akikben korábban gyönyörködtek. Persze mindez kétes értékű, hiszen az Úr egyáltalán nem gyönyörködött bennük, sőt miattuk telt meg erőszakossággal és utálatossággal a Föld annyira, hogy el is pusztította vízözön által. Mégis, Énókh a bukott, ellenséges és nagyon is kártékony tevékenységű angyalokat is érző lényekként mutatja be. 19 Véleményem szerint az itt kezdődő, több fejezeten át (egészen a 36. fejezetig) tartó látomás az egyik legnagyszerűbb, legmonumentálisabb, legfantasztikusabb leírás, amit valaha a Világegyetemről emberek leírtak. Ez vagy egy olyan ember (Énókh) látomása a Mindenségről, akinek tényleg Isten mutatta meg mindezeket a titkokat, vagy egy olyan csodás irodalmi alkotás, amit több évezreddel ezelőtt egy rendkívüli fantáziával megáldott ember írt arról, hogyan képzeli el az Univerzumot. Énókh könyve, még ha nem is vehetjük szentírásnak, de az is bizonyos, hogy nem kell károsnak tekintenünk (mint amit azért jónéhány apokrifről és pszeudoepigráfról el lehetne mondani). A Biblia lényegéből nem vesz el, és nem tesz hozzá: csupán kiegészítheti egy nagy látókörű, mesés leírással egy régmúlt kor emberétől, és 9

10 borított be, és a csillagok járásai és a villámlások gyorsasága ragadott el, és a szelek felrepítettek, s felemelve a mennyekbe vittek. 9. És ott elindultam, amíg egy fal közelébe értem, amely kristályból volt felépítve és tüzes nyelvek fogták körbe: ekkor félni kezdtem. 10. És keresztül mentem a tûznyelveken, miután egy kristályból épült hatalmas házhoz értem. És a ház falai kristállyal voltak burkolva, és a padlója szintén kristályból volt. 11. A mennyezete olyan volt, mint a csillagok és villámok boltozata, és tüzes Kérubok jártak benne, és az égboltjuk tiszta volt, mint a víz. 12. És lángoló tûz ölelte át a falakat, és a bejáratai tûzben izzottak. 13. És bementem a házba, és az forró volt mint a tûz, és hideg, mint a jég: nem volt ott látható az élet örömének semmi jele: félelem szállt meg, és remegés fogott el. 14. És amint rázkódtam és remegtem, arcra estem, és egy látomást láttam. 15. Íme! Egy másik házat láttam, amely nagyobb volt az elõzõnél, és a nyitott bejárata elõtt álltam, amely lángoló tûzbõl épült. 16. És minden tekintetben csodaszép volt, annyira csodálatos, hogy ki sem tudom fejezni ékességének mértékét. 17. A padlója tûzbõl készült, fölötte villámok csapkodtak és a csillagok ösvényei haladtak, és a mennyezete szintén tûzbõl volt. 18. És láttam ott egy méltóságos trónt: kinézete olyan volt, mintha kristályból készült volna, és kerekei mint a ragyogó nap, és Kérubok voltak a látomásban. 19. A trón alól lángoló tûz lövelt ki, hogy rá sem tudtam tekinteni. 20. És a Hatalmas Dicsõség ült a trónon, és ruhája a napnál erõsebben ragyogott, és fehérebb volt a legfehérebb hónál Az angyalok közül egyetlen egy sem léphetett hozzá, hogy az arcára tekintsenek, annak csodálatossága és dicsõsége miatt, és egyetlen test nem nézhet arra. 22. A lángoló tûz körbe vette Õt, és egy hatalmas tûz égett elõtte, hogy senki nem mehetett közelébe: tízezerszer tízezernyi angyal állt elõtte, de nem volt szüksége tanácsadókra. 23. És a legszentebbek, akik közel álltak hozzá, nem mozdultak el a közelébõl, el sem hagyták jelenlétét. 24. És mindeddig az arcomra borulva álltam ott, remegve: És az Úr szájával szólított engem és ezt mondta: Jöjj hozzám Énok, és hallgasd szavaim. 25. És egyike a szentségeseknek hozzám jött és felébresztett engem, lábaimra állított és az ajtóhoz vitt. Én pedig lehajtottam a fejem És hallottam a hangját, amint szólt hozzám és válaszolt nekem, én pedig figyeltem mind arra, amint mondott: Ne félj Énok, te igaz ember vagy, az igazságosság írnoka; jöjj hát közelebb és halljad hangomat. 2. És mondd meg a mennyek vigyázóinak [õrangyaloknak], akik elküldtek, hogy közbenjárj értük: Nektek kellene az emberekért közbenjárnotok, és nem pedig az embernek tiértetek: 3. Miért hagytátok el a magas, szent és örök mennyet, és háltatok asszonyokkal, és fertõztétek meg magatokat az emberek leányaival, és vettétek õket feleségül, és tettetek úgy, mint a föld gyermekei, és nemzettetek óriásokat fiakként. 4. És bár szentek, szellemek voltatok, élvén az örök létet, mégis tisztátalanná tettétek valami olyat mond el a teremtés titkairól, amit a Biblia alapján álló szilárd, de kíváncsi hívő ámulattal próbál elképzelni és megérteni, miközben olvassa 20 Az ebben a fejezetben található mennyei leírás összhangban van a Bibliában található más (Ezékiel, Dániel, János) leírásokkal Isten Dicsőségének jelenlétéről, királyiszékéről, az angyali imádatról, az Úr formájának megjelenéséről stb. Még az angyalok tízezerszer tízezernyi száma is stimmel: Dán 7:10, Jel 5:11. Az egyetlen potenciális ellentmondás, hogy a 21. versben azt írja, egyetlen angyal sem tekinthet az Úr arcára Jézus ezzel szemben azt állította, hogy akik őbenne hisznek, azoknak az angyalai mindenkor látják az Atya arcát. (Mt 18:10) 10

11 magatokat az asszonyok vérével, és gyermekeket nemzettetek a test vérével, és csakúgy, mint az emberek gyermekei, ti is test és vér után sóvárogtatok, mint mindazok, akik meghalnak és elpusztulnak. 5. Mert azért adtam én õnekik feleségeket, hogy azokat terherbe ejtsék és gyermekeket nemzzenek tõlük, és eképp ne legyen hiányuk nekik semmiben a földön. 6. De ti, akik elõzõleg szellemi lények voltatok, éltétek az örök életet, és halhatatlanok voltatok a világ minden nemzedékén át. 7. És ezokból számotokra nem rendeltem feleségeket; mert a mennyek szellemlényeinek a mennyekben van lakozásuk. 8. És mostantól, az óriások, akik a hús és a szellem keveredésébõl jöttek létre, gonosz szellemeknek lesznek õk nevezve a földön, és a föld lesz az õ lakhelyük. 9. Gonosz szellemek hagyták el a testeiket; mert születésük emberi, és elsõdleges eredetük pedig a mennyek szent õrangyalaitól van; gonosz szellemek lesznek õk a földön és gonosz szellemeknek lesznek nevezve Mert a mennyek szellemeinek a mennyekben lesz a lakhelyük, de a földön létrejött szellemeknek, akik a földön születtek meg, azoknak a földön lesz a lakhelyük is. 11. És az óriásoktól jött lelkek gyötrik, elnyomják, pusztítják, támadják és a rombolás munkáival sújtják a földet és bajokat okoznak azon: bár élelmet nem esznek, mégis éhesek és szomjasak és sérelmeket okoznak. 12. És ezek a lelkek felkerekednek az emberek gyermekei ellen és az asszonyok ellen, mert õk maguk is azoktól származnak Attól a naptól fogva, amikor az óriások le lesznek gyilkolva és el lesznek pusztítva, és halállal halnak, a testeiket elhagyó szellemek megindulnak majd és pusztítani fognak, anélkül, hogy ítéletben részesülnének és így pusztítanak majd egészen a nagy itélet eljövetelének beteljesedéséig, amelyben maga a kor is beteljesedik, az õrzõangyalok és az istentelenek felett, igen, mindennek beteljesedése eléri õket teljesen. 2. És az õrangyaloknak pedig, azoknak akik megkértek téged, hogy járj közbe õértük, azoknak, akik az elõzõekben a mennyekben voltak, mondd ezt: 3. "Ti a mennyekben voltatok, de nem lettek megnyilvánítva nektek sem a mennyek minden titkai, azokat pedig amelyikeket ismeritek, azok haszontalanok, amelyeket szívetek 21 Az e fejezetben található leírás a gonosz szellemekről egyértelműen a később az Újszövetségben démonokként (görögül daimón) vagy tisztátalan szellemekként (görögül akatharton pneuma) leírt szellemekkel azonosíthatóak. A Biblia nem ad tájékoztatást a gonosz szellemek, démonok eredetéről, származásáról, csupán bizonyos jellemzőket határoz meg, így pl.: rendelkeznek intelligenciával, az embernél nagyobb szellemi akaraterővel, tudattal, kívánságokkal, érzelmekkel (tudnak pl. félni), ismeretekkel (pl. képesek személyeket felismerni), névvel; jellemzőjük a csalás és hitetés, továbbá a test nélküli, de test birtoklására kívánkozó állapot; jellemzőjük, hogy engedelmességre és távozásra kényszeríthetők a názáreti Jézus nevével; és az is, hogy az emberből való kimenetelük/kiűzésük után víz nélküli helyeket keresnek, de nem tudnak megnyugodni, újra visszakívánkoznak valamilyen testbe (akár állatéba). Érdekes, hogy az Énókh könyvében, itt a 15. részben róluk megtalálható leírás nemcsak hogy összhangban van azokkal a jellemzőkkel, melyeket az Újszövetségből tudhatunk a démonokról, hanem egy elfogadható, logikus, mondhatni plauzibilis elméletet ír le a származásukról. (Ami persze vagy igaz, vagy nem, de nem ismert olyan elmélet, mely ennél alátámaszthatóbb lenne. Tudomásom szerint Derek Prince-nek volt egy olyan érdekes feltételezése, hogy a démonok akár egy ítélet alá került preádámi faj szellemei is lehetnek, amit a tohú vá bohú-ra alapozott réselmélet akár bibliailag lehetővé is tenne, de igazából semmi konkrétum nem támasztja alá. Énókh könyvének leírása viszont elfogadható magyarázatot ad számos kérdésre: pl. miért erősebbek a démonok az embereknél, miért vágyakoznak olyannyira az emberi test után, miért elégíthetők ki a vágyaik az emberi testen keresztül, miért korlátozottabb a mozgásterük, mint a többi gonosz szellemi lénynek, pl. a bukott angyaloknak, fejedelemségeknek, hatalmasságoknak stb., és esetleg bár ez csupán spekuláció arra is, hogy miért utálják a vizet.) 11

12 keménységében megmutattatok az asszonyoknak, és azokon a titkokon keresztül az asszonyok és a férfiak sok gonoszságokat követtek el a földön." 4. Ennekokáért mondd meg nekik: "Nincs számotokra békesség." És megfogtak és egy olyan helyre vittek engem, ahol az ottlevõk olyanok voltak mint a lángoló tûz, és amikor úgy akarták, emberként jelentek meg. 2. És egy olyan helyre vittek engem, ahol sötétség volt, és egy hegyhez, amelynek a csúcsai az egekbe értek. 3. És láttam az égitestek lakhelyét, és a csillagok tárhelyeit, és a mennydörgését és a legmélyebb mélységekét, ahol tüzes íj volt, és nyilak és azoknak tegezük, és egy tüzes kard, és minden villámlásét. 4. És az élõ vizekhez vezettek engem, és a nyugati tüzekhez, ahol a nap mindig nyugovóra tér. 5. És egy tüzes folyóhoz értem, ahol a tûz vízként folyik, és beleömlik a nyugat felõl álló nagy tengerbe. 6. Láttam a nagy folyókat és a nagy folyóhoz értem, nagy sötétséghez, és egy olyan helyre mentem, ahol nem megy hús [test]. 7. Láttam a téli sötétség hegyeit és helyet, ahol a mélységek vizei fakadnak. 8. Láttam a föld minden folyójának száját, és a mélységnek száját Láttam a szelek tárhelyét: Láttam, hogyan látta Õ el azokkal az egész teremtést és a föld szilárd alapjait. 2. És láttam a föld szegletkövét: Láttam a négy szelet 22, amely [a földet és a] menny boltozatát tartja. 3. És láttam, ahogy a szelek feszítik az égboltot, és megállapodnak a föld és menny között: ezek a mennyek oszlopai. 4. Láttam a mennyek szeleit, amelyek körbeforgatják a napot és a csillagokat a pályáikon Láttam a földi szeleket, amint a felhõket viszik 24 ; Láttam az angyalok ösvényét 25 : Láttam a föld végénél honnan kezdõdik a menny boltozata. 6. És továbbmenve láttam egy helyet, amely ég éjjel és nappal, ahol hét csodás kövekbõl álló hegy áll, három kelet felé, három pedig dél felé feküdve. 7. Azok, amelyek kelet felé néztek, azok közül egy színes kõböl volt, és egy gyöngybõl, és egy jácintból, és a dél felõl állók pedig vörös kõbõl. 8. De a középsõ felnyúlt a mennybe, mint az Isten trónja, alabástromból, és a csúcsa a trónusnak zafírból volt. 22 A négy szél Zakariás könyvében (Zak 6:5), a Jelenések könyvében (Jel. 7:1-2) és Jézusnak a visszajöveteléről szóló próféciájában (Máté 24:31, Márk 13:27) is megtalálható. 23 Érdekes, hogyan írja le az égitestek körmozgását. Amennyiben nem ihletett az irat, úgy ezt erre utaló jelnek ill. hibának is tekinthetjük, mivel a Nap és a csillagok Földről látszó körbefordulása a Föld forgásának tudható be, nem mennyei szeleknek (miközben a Biblia könyveinek egyikében sem találhatunk olyan árulkodó jelet, melyet a tudományos/csillagászati ismeretekkel meg lehetne cáfolni, pl. semmi olyan nincs benne, hogy a Föld lapos lenne, vagy hogy a Föld körül keringenének az égitestek). Ugyanakkor érdemes átgondolni azt is, hogy mi van, ha itt nem is az égitestek Földről való látszólagos körmozgásáról van szó, hanem a saját mozgásukról! Ismert tény ugyanis, hogy a csillagoknak is van saját, elliptikus pályán történő mozgásuk, így pl. a Nap a Tejútrendszer középpontja (valószínűleg egy fekete lyuk) körül végez körmozgást, attól kb fényévnyire található pályáján, kb. 226 millió évenként téve meg egy fordulatot. Vagyis voltaképpen nincs semmi tévedés abban, hogy Énókh körbefordulni látta a Napot és a csillagokat de ha így van, akkor honnan tudhatta?! 24 Mintha egy űrhajós beszámolója lenne az ISS fedélzetéről! 25 Vajon ugyanazt látta-e Énókh, mint Jákob? És álmot láta: Íme egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és íme az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. (1Móz 28:12) 12

13 9. És lángoló tüzet láttam. 10. És ezek mögött a hegyek mögött az a terület fekszik, ahol a nagy földnek a vége van: ott váltak a mennyek teljessé. 11. És egy mély mélységet láttam, ahonnan mennyei tûzoszlopok törtek fel, és ahová tûzoszlopok zuhantak alá, s megmérhetetlen volt a mélységük és magasságuk is. 12. És amögött a mélység mögött egy helyet láttam, ahol nem volt felül égbolt, és nem volt szilárd föld alul: nem volt ott víz, nem voltak madarak sem, hanem kietlen és rettenetes hely volt az. 13. Láttam ott hét csillagot, amelyek olyanok voltak mint hatalmas égõ hegyek, és kérdeztem azok felõl. 14. Az angyal pedig azt mondta: Ez a hely a menny és a föld vége: ez a csillagoknak, a mennyei seregeknek a börtöne. 15. És a csillagok, amelyek a tûzben forognak, ezek azok, amelyek áthágták az Úr parancsolatát felemelkedésük kezdetén, mert nem jöttek fel a nekik megszabott idõben. 16. És harcolt velük, és megkötözte õket addig, amíg bûnük beteljesül, (igen, még) tízezer esztendeig És Uriel ezt mondta nékem: Itt fognak majd állni azok az angyalok, akik egybekötötték magukat az asszonyokkal, és akiknek szellemei különbözõ formákat öltve megfertõzik az emberiséget, és akik félre fogják majd õket vezetni, hogy a démonoknak, mint isteneknek áldozzanak, (itt fognak õk várni), az ítélet nagy napjáig, amikor ítélet alá esnek és eljön a végük. 2. És az angyaloktól származó asszonyok, akik eltévelyegtek és szirénekké 26 lesznek. 3. És én, Énok, egyes egyedül láttam látomásban minden dolognak a végét: és egyetlen ember nem fogja azt látni, amit én láttam Ezek a nevei azoknak a szent angyaloknak, akik mindig vigyáznak Uriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki a világ és Tartarosz 28 felett ügyel. 3. Ráfael, egyike a szentséges angyaloknak, aki az emberek szellemei felett ügyel. 4. Ráguel, egyike a szentséges angyaloknak, aki büntetést mér a világra és az égitestekre. 5. Mikháel, egyike a szentséges angyaloknak, aki az emberiség jobbik része fölött ügyel, és a káosz felett. 6. Szarákiel, egyike a szentséges angyaloknak, aki azoknak az embereknek a szellemei felett áll, akik szellemükben vétkeztek. 26 A Biblia nem tesz említést angyaloktól származó asszonyokról (igaz, Ádámtól az özönvízig Éván kívül egyetlen nőről sem), és a görög mitológiából ismert szirének (Akhelóosz folyamisten és Melpomené múzsa leányai) is meglehetősen távol állnak a bibliai világképtől. Megjelenésük a szövegben görög mitológiai hatásra utalhat Énókh könyvében. 27 Ezen hét szent angyal közül csak Mikháel és Gábriel neve szerepel a Bibliában. Mikháel, aki Énókhnál az emberiség jobbik része fölött ügyel, a Bibliában mint Izrael és esetleg tágabb értelemben mint Isten választottainak védőangyala jelenik meg (Dán 12:1, Jel 12:7), ami nagyjából megfelel az Énókhnál található leírásnak (bár a Bibliában a káosz fogalma nem szerepel ez a szó is görög mitológiai hatásra utalhat a könyvben). A Gábrielhez csatolt feladatokkal nem találkozhatunk a Bibliában, ott Gábriel csak akkor jelenik meg, mikor Dánielnek, Zakariásnak (Keresztelő János apjának) és Máriának (Jézus anyjának) vitt Istentől származó fontos üzeneteket. 28 Az alvilág/mélység egy bizonyos részének görög neve, a Bibliában mindössze 1 helyen szerepel ezen a néven (2Pét 2:4) mint a bűnbe esett angyalok fogságának helye. (Egyéb újszövetségi helyeken a mélység/alvilág az Abüsszosz szóval szerepel.) Összességében a Tartarosz és a szirének megjelenése Énókh könyvében ismét arra utal, hogy a könyv szövegét hellén befolyások is alakíthatták. 13

14 7. Gábriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki Ikiszát [a kígyók], a Paradicsom, és a Kérubok felett áll. 8. Rémiel, egyike a szentséges angyaloknak, akit Isten azok fölé rendelt, akik majd felkelnek Innen, tovább mentem egy másik helyre, ami még káoszban volt. 2. Itt, rettenetes dolgokat láttam: Nem láttam ott sem mennyeket felülrõl, sem megszilárdult földet, hanem az a hely káoszban volt és rettenetes hely az. 3. Láttam azon a helyen a mennyek hét csillagát együtt megkötve, mint nagy hegyeket, amelyek a tûzben égnek. 4. Ekkor megkérdeztem: Milyen bûnök miatt vannak õk megkötve, és milyen oknál fogva lettek ide vetve? 5. Uriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki velem volt, válaszolt: Énok, miért kérdezel, és miért vagy buzgó az igazat megtudni? 6. Ezek a mennyek csillagai közül valók, azok, akik az Úr parancsolatait megszegték és itt megköttettek tízezer évre, amíg a bûnükért kijáró idõ betöltõdik. 7. Innen egy másik helyre mentem, ami az elõzõnél is rettenetesebb volt, és ahol szörnyû dolgot láttam: ott hatalmas tûz égett és lángolt és a hely egy szakadék volt, egészen a mélység legaljáig, megtelve leereszkedõ tûzoszlopokkal: melyeknek sem méretét, sem erejét nem tudtam felmérni, és azt sem, hogy honnan eredtek. 8. Megszólaltam, és mondtam: Milyen félelmetes ez a hely, még látni is szörnyû! 9. Ekkor Uriel válaszolt nekem, egyike a szentséges angyaloknak aki velem volt, és mondta: Énok, miért van benned félelem és rettegés? 10. Én válaszoltam neki: Mert félelmetes ez a hely, és a kínok látványától. Õ pedig mondta nekem: Ez a hely az angyalok börtöne, és itt lesznek fogvatartva örökké Azután onnan egy másik helyre mentem, és a nyugati irányban mutatott nekem egy magas és hatalmas, kemény kõbõl álló hegyet. 2. És abban négy, szépkinézetû üres helyet láttam, melyek mélységesek, szélesek és nagyon símák voltak. A síma, üres helyek mélyek és rájuknézve sötétek voltak. 3. És akkor, Ráfael, egyike a szent angyaloknak aki velem volt, megszólalt, mondván; Ezek a sima ürességek azért vannak itt, hogy (azokba) a halottak lelkeinek szellemei egybe legyenek gyûjtve, igen az emberiség gyermekeinek minden lelkei ide gyûlnek össze. 4. És ezek a helyek arra lettek teremtve, hogy magukba vegyék azokat az itélet napjáig, amíg eljön számukra a meghatározott itélet napja. 5. És én láttam ott egy halott embernek a lelkét, amint kérelmezni és akinek a hangja felszállt a mennybe amint kérelmezett. 6. És megkérdeztem Ráfaelt, az angyalt aki velem volt, kérdezve tõle: Ez a szellem, akinek esedezõ hangja így feljut a mennybe, kinek a szelleme az? 7. És õ válaszolt nekem, mondván, Ez az a szellem, amely elhagyta Ábelt, amikor testvére Káin megölte õt, és vádait hozza elõ, amíg annak magja teljesen kipusztul a föld színérõl, és amíg az õ magja az emberek magjai közül teljesen ki lesz írtva. 8. Azután kérdeztem õt tovább mindezekrõl, az itéletekrõl és a síma ürességekrõl: Miért vannak azok külön, egymástól elválasztva? 29 Akik majd felkelnek : amennyiben ez a feltámadott szentekre utal (több mint valószínű), akkor az, hogy Isten Rémielt föléjük rendelte, ellentmondásban áll a Bibliával, mely szerint a feltámadás utáni világban nem az emberek lesznek az angyalok alá rendelve, hanem épp fordítva. 30 A 21:7-10. versben található leírás jól illeszkedik a Gyehenna mint az örök ítélet helyének újszövetségi képéhez. 14

15 9. És õ válaszolt nekem, mondván: Ez a három hely arra való, hogy ezekben a halottak lelkei elkülönüljönek. És az igazaknak, olyan elkülönített hely lett készítve, ahol a ragyogó forrás vize van. 10. A bûnösöknek pedig olyan hely készült, ahol amikor meghalnak és testüket a földbe temetik és az itélet nem végzõdött be rajtuk az életük folyamán. 11. Itt az õ szellemeik elkülönülnek ebben a nagy fájdalomban az itélet nagy napjáig és büntetéséig, és (ott) az átkozottak kínjaival fizetnek meg a szellemeik 31. Ide köti meg õket örökre. 12. És ilyen elosztásba lettek elhelyezve a szellemek, amelyek kérelmeznek és közzéteszik pusztulásuk körülményeit, amikor elpusztultak a bûnösök korában. 13. És egy olyan helyre vannak elkülönítve azon emberek szellemei, akik nem lesznek igazak, hanem gonoszul, istentelenül éltek és a törvénytelenek társai: de szellemeik nem lesznek megbüntetve az ítélet napján, s feltámadni sem fognak innen Ezután ekként áldottam a dicsõség Istenét: Áldott légy Uram, az igazságosság Ura, aki mindörökké uralkodik És onnan (elindulva) egy másik helyre mentem, nyugati irányba, a föld legtávolabbi végére. 2. És ott, egy szüntelenül égõ tüzet láttam, melynek ereje nem lankad sem éjjel sem nappal, hanem állandóan égett. 3. És én megkérdeztem, így szólván, Mi ez a meg nem szûnõ (dolog)? 4. Akkor, Ráguel, egyike a szent angyaloknak, aki velem volt, válaszolt nekem, mondván, Ez (a dolog) amit itt láttál az (a tûz) útvonala, és az a tûz, amely a nyugat irányába ég, azok a mennyei égitestek Onnan a föld egy másik területére mentem, ahol egy éjjel-nappal égõ tûzhegységet mutatott nekem. 2. És amögé kerülve láttam hét csodálatos hegyet, amelyek mind különböztek egymástól, és azok kövei fönségesek és szépek voltak, teljességgel pazar, ragyogó látványúak és világos külsejûek: 3 három kelet felõl, egymásbaérve, és három dél felõl, egymásbaérve, mély szakadékokkal, amelyek egymásba értek. És a hetedik hegy ezek között állt, s magasabb volt a többinél, 4. Magasságában egy trónusra hasonlított: és illatos fák vették körül a trónt. Azok közt volt egy fa, amilyet soha nem szagoltam még, nem is volt belõle több, vagy ahhoz hasonló: illata minden illatot felülmúlt, és levelei, virágai és ágai nem száradnak el sohasem; 5. a gyümölcse szépséges, és hasonlított a gyümölcs a pálmafa datolyáira. Akkor azt mondtam: Milyen szépséges ez a fa, illatos és levelei tetszetõsek, és virágainak megjelenése pompás. Akkor Mikháel, egyike a szent és méltóságos angyaloknak, aki vezetõjük, és aki velem volt, válaszolt nekem És ezt mondta nekem: 'Énok, miért kérdezel engem a fák illatáról, és miért kívánod megismerni az igazságot?' 2. Én pedig válaszoltam: Mindent meg szeretnék tudni, különösen errõl a fáról.' 3. Erre így válaszolt: 'Ez a magas hegy amit láttál, amelynek csúcsa olyan, mintha Isten 31 Érdekes, hogy a holtak szellemeinek ilyenfajta elkülönítése hasonló Jézusnak a Lázárról és a gazdag emberről mesélt történetében található látásmódjához (Luk 16:19-31). 32 Ez utóbbi, harmadik csoport viszont ellentétesnek tűnik a Bibliával, mivel az csak két csoportot különít el: azokat, akik az életre támadnak fel, és azokat, akik a kárhozatra, a második halálra támadnak fel. De mindenképpen következetes abból a szempontból, hogy minden ember fel fog támadni, és ítéletben fog részesülni (Jel. 20. rész). 15

16 trónusa lenne, ez az Õ trónja, ahová majd leül a Szent Hatalmasság, a Dicsõség Ura, az Örök Király, akkor, amikor eljön a földet meglátogatni az Õ jóságában. 4. És az illatos fát illetõen, halandó ember nem érintheti ezt meg a nagy ítélet idejéig, amikor bosszút áll mindenen és véghezvisz [mindent] mindörökké. 5. Akkor megadatik majd az igazaknak és a szenteknek. A gyümölcse a választottak eledele lesz: a szentélybe lesz átültetve, az Úrnak, az Örök Királynak templomába. 6. Akkor örömmel vigadnak majd, boldogok lesznek, És be fognak majd lépni a szentélybe, És az illata átitatja majd csontjaikat, És hosszú életet élnek majd a földön, Amilyet õsatyáik éltek: És azokban a napokban nem lesz többé bánat vagy vész, Sem kínok sem csapások nem érik már õket.' 7. Ezek után áldottam a Dicsõség Istenét, az Örök Királyt, aki eltervezte ezen dolgokat az igazakért, és véghezvitte mindezt és megígérte nekik És onnan a föld közepére mentem, ahol egy áldott helyet láttam, 2. és ott lombos fák voltak teljes virágzásban. 3. És ott láttam egy szent hegyet, és a hegy aljánál, keleti irányban egy patak áramlott dél irányába. És kelet felõl egy ennél magasabb hegyet láttam, és köztük egy keskeny és mély szakadék volt: 4. Abban egy patak is folyt a hegy aljában. És kelet felõl egy másik hegy volt, 5. alacsonyabb, mint az elõzõ és kisebb is, és egy mély, száraz szakadék volt közöttük: és egy másik mély és száraz szakadék volt a három hegy tetõfokain. És mindegyik szakadék mély és keskeny volt, kemény sziklákból (állt), és nem voltak fák 6. azokban. És csodálkoztam a sziklákon, és álmélkodtam a szakadékon, igen nagy csodálkozással Ekkor megszólaltam: 'Mire való ez az áldott föld, amely telve van fákkal, s ez az átkozott völgy a közepén?' 2 Ekkor Uriel, egyike a szent angyaloknak aki velem volt, válaszolt és mondta: Ez az átkozott völgy azoké, akik mindörökre átkozottak: Ide lesznek majd egybegyûjtve mind az átkozottak, akiknek ajka helytelen szavakkal illette az Urat és az Õ dicsõségérõl durván beszéltek. Ide lesznek egybegyûjtve, és ez lesz az ítéletük helye. 3. Az utolsó napokban igazságos ítélet jön rájuk mindörökké az igazak jelenlétében: itt áldják majd a könyörületest, a dicsõség Urát, az Örök királyt. 4. Az elmúlt dolgok ítéletének napjaiban áldják majd Õt irgalmáért, 5. aszerint amellyel kiválasztotta õket. Akkor áldottam a dicsõség Urát és elõsoroltam dicsõségét és magasztaltam Õt dicsõségesen Onnan pedig továbbmentem kelet felé, a sivatagi hegylánc közepette, 2. és láttam egy vadont és elhagyatott volt az, fákkal és növényekkel teli. És víz áradt 3. felülrõl. Észak-nyugatnak ömlött mint egy bõséges folyam [ami árad] felhõket és felszálló párát képezve minden oldalon És azután egy másik helyre mentem a sivatagban; és ezt a 2. hegyet keleti irányból közelítettem meg. 3. És ott láttam tömjén és mirha illatát ontó illatos fákat, és hasonlítottak a fák a mandulafára is. 16

17 30 1,2 És ezek mögött elmentem távol keletnek, és láttam egy másik helyet, és völgyet (telve) vízzel. És 3. volt abban egy fa, olyan színû mint a mézgás jóillatú fák. És annak a völgynek az oldalain láttam illatos fahéjat. Ezeket elhagyva továbbmentem kelet felé És láttam más hegyeket, és közöttük erdõs ligeteket, és azokból 2. nektár áradt, melynek neve sarara és galbánum. És ezek mögött a hegyek mögött láttam egy másik hegyet a föld keleti végeinél, amelyen aloe-fák voltak, és minden fa telve volt csepegõ 3. mirhával, mintha mandulafák volnának. Ha azt valaki elégette, édesebben illatozott, mint bármely jóillatú dolog És ezek után, ahogy észak felé néztem a hegyeken túl, hét hegyet láttam, tele a legfinomabb nárdussal és illatos fákkal és fahéjjal és fûszerekkel. 2. És ekkor felmentem ezen hegyek ormára, messze a föld keleti felén, és átsuhantam az Erythraea-i tenger fölött, és messze elhagytam azt, és elsuhantam Zotiel angyal mellett. 3. És eljutottam az Igazságosság Kertjébe, és voltak ott fák számosan, nagyon hatalmasak, gyönyörûségesek és pompásak és fenségesek, és ott állt a tudás fája, melynek szent gyümölcsét ették és nagy bölcsességet tanultak abból. 4. Ez olyan magas volt, mint az erdei fenyõk, és levelei olyanok mint a karob fáé 5. és gyümölcsei olyanok, mint a szõlõfürtök, gyönyörûségesek: és az illata mint a messzire illatozó fáké. 6. Akkor azt mondtam: Milyen gyönyörûséges eme fa, és mily szemet gyönyörködtetõ a látványa! Akkor Raphael a szent angyal, aki velem volt, válaszolt nekem szólván: Ez a bölcsesség fája, melyrõl a te régi atyád és a te koros anyád, akik elõtted éltek, ettek és megismerték a bölcsességet és szemeik megnyíltak, és felismerték, hogy mezítelenek, és kiûzettek a kertbõl És onnan továbbmentem a föld végei felé és hatalmas vadállatokat láttam, mindegyik különbözött a másiktól; és (láttam) madarakat, melyek úgyszintén különböztek megjelenésükben és szépségükben és hangjukban. És az állatoktól keletre láttam a földnek végeit, melyen a mennyek 2. nyugodtak, és a mennyek ajtaját nyitva. És láttam ahogy a mennynek csillagai elõsorjáztak, és 3. megszámláltam a kapukat amelyeken keresztül haladtak, és leírtam minden kijáratot az egyes csillagok szerint, számukat és neveiket, feladatukat és pozicióikat, az 4. idejüket és hónapjaikat, ahogy Uriel, a szent angyal aki velem volt, megmutatta nekem. Mindent megmutatott nekem és mindent leírt nekem: neveiket is felírta nekem, és törvényüket és rendjeiket Onnan továbbmentem észak felé, a földnek végei felé, és láttam ott egy hatalmas és 2. pompás eszközt az egész föld végeinél. És láttam itt három nyitott ajtót a mennyben: mindegyiken keresztül északi szelek áramlottak: amikor ezek fújnak, hideget és jeget és fagyot és 3. havat és párát és esõt hoznak. És amikor az egyik bejáraton keresztül fújtak, az jót hozott, de a másik két kapun keresztül fújva erõszakosság és nyomorúság jött a földre, és erõszakkal 33 Az Éden kertjére utal. 17

18 fújtak És onnan nyugati irányba mentem, a föld végeire, és ott a mennyek három kapuját láttam, olyanokat, amelyeket keleten is láttam, ugyanannyi számban, ugyanannyi kijárattal És onnan délre mentem a földnek végeire, és láttam ott három nyitott kapuját a mennynek: s onnan jött a harmat, az esõ és a szél. 2. És onnan kelet felé mentem az egek végei felé, és láttam itt a mennynek három keleti kapuját nyitva és kicsiny kapukat 3. felettük. Ezeken a kicsiny kapukon át a menny csillagai jöttek és futották útjukat nyugat felé azon az ösvényen, melyet mutattak nekik. És ahányszor csak láttam ezt, mindig áldottam a Dicsõség Urát, és folyamatosan áldottam a Dicsõség Urát, aki nagyszerû és dicsõséges csodákat munkál, hogy bemutassa az Õ munkájának nagyszerûségét az angyaloknak és a szellemeknek és az embereknek, hogy dícsérhessék az Õ munkáit és minden teremtményét: hogy láthassák az Õ hatalmának munkáit, és dicsérhessék az Õ kezeinek nagyszerû munkáit, és áldják Õt örökké. II. Könyv (37-71) Példázatok könyve Ez a második alkalommal kapott látomások a bölcsesség látomásai amelyeket Énok, Járed fia, Mahalálel fia, Kainán fia, Énos fia, Szeth fia, Ádám fia látott És ez a bölcsesség szavainak kezdete, amelyekkel felemelt hangon szólok azokhoz, akik a földön laknak: Hallgassátok, ti régiek, és hallgassátok ti, akik majd a jövõben lesztek eljövendõk, a Szentséges szavait, amiket a Szellemek Ura elõtt mondok. 3. Jó volt kijelenteni a régi idõk embereinek, de azoktól sem tartjuk vissza a bölcsesség kezdetét, akik ezután jönnek. 4. A mai napig soha nem adatott embernek akkora bölcsesség 35, mint amit én a Szellemek Urától megkaptam értelmem szerint, a Szellemek Urának jóakaratából, Aki az örök élet sorsára rendelt engem. 5. Most hát három példabeszédet ültetett el bennem, és én hangom felemelve mondtam el azoknak, akik a földet lakják Az elsõ példázat: Amikor megnyilvánul az igazak gyülekezete, és a bûnösök megítéltetnek bûneikért, és elûzettetnek a föld felszínérõl, 2. és amikor az Igazságos megjelenik majd az igazak arca elõtt, õ, akinek elrendelt cselekedetei a Szellemek Urától függnek, és aki világosságot mutat az igazaknak, és a föld választottainak akkor hol lesz majd a gonoszok helye, és hol lesz megnyugvása azoknak, akik megtagadták a Szellemek Urának nevét? Jobb lett volna nekik ha nem születnek meg Amikor az igazak titkai megnyilvánulnak, és a bûnösök megítéltetnek és a gonoszok ki lesznek taszítva az igazak és a választottak jelenlétébõl, Énókh itt leírt nemzetségtáblája azonos a Genesisben leírt nemzetségtáblával. 35 Ez ( a mai napig megfogalmazásban) nem mond ellent annak, hogy a bibliai tradíció szerint Salamont tartják a valaha volt legbölcsebb embernek Salamon jóval később élt Énókhnál. (Egyébként, hogyha szigorúan tartjuk magunkat a bibliai szöveghez, a Biblia azt nem állítja Salamonról, hogy nem volt/nem lesz nála bölcsebb ember. Ezért a Biblia akár azt is megengedné, hogy Énókh bölcsebb volt nála ) 36 Vö. Máté 26:24 és Márk 14:21. 18

19 attól az idõtõl kezdve nem birtokolják a földet többé sem az uralkodók, sem a fejedelmek: És képtelenek lesznek a szentek arcára nézni, mert a Szellemek Ura a saját maga ragyogását öntötte a szentek, igazak és választottak orcájára Akkor elpusztulnak majd a hatalmasok és a királyok. És az igazaknak és szenteknek kezébe adatnak. 6. És attól az idõtõl fogva senki nem fog magának könyörületet kérni a Szellemek Urától. Mert az életük a végéhez ért És eljön majd az idõ, azokban a napokban, hogy a kiválasztott és szent gyermekek leszállnak a magas mennyekbõl, és magjuk eggyé válik majd az emberek gyermekeivel És kapta azokban a napokban Énok a hevesség és harag könyveit, és a nyugtalanság és kiûzetés könyveit. És nem kapnak akkor könyörületet, így szól a Szellemek Ura. 3. És azokban a napokban egy forgószél felemelt engem a földrõl, és letett a mennyek végében. 4. És láttam ott egy újabb látást, a szentek lakóhelyét és az igazak pihenõhelyét. 5. Látták itt szemeim az õ lakóhelyüket együtt az Õ angyalaival, és az õ pihenõ helyüket a szentekkel. És esedeznek és könyörögnek és imádkoznak az emberek gyermekeiért, és igazságosság áradt elõttük akár a víz, és irgalom akár a földnek harmatja: így van ez közöttük örökkön örökké. 6. És látták szemeim azon a helyen az igazságosság és hit Egyedüli Választottját, és láttam lakóhelyét a Szellemek Urának szárnyai alatt. És igazságosság uralkodik az õ napjaiban, és az igazságosak és választottak számlálatlanul állnak majd Õelõtte örökkön örökké. 7. És mind az igazságosak és választottak erõsek lesznek Õelõtte, mint a tüzes lángok, és szájuk áldassal lesz telve. És az ajkaik magasztalják a Szellemek Urának nevét, és az igazságosság soha nem romlik meg Õelõtte. 8. Óhajtottam ott lakozni, és szellemem vágyakozott arra a lakóhelyre. És ott lészen majd osztályrészem, mert így lett eldöntve felõlem a Szellemek Ura elõtt. 9. Azokban a napokban imádtam és magasztaltam a Szellemek Urának nevét áldásokkal és imádsággal, mert Õ elvégezte felõlem, hogy áldás és dicsõség lesz részem, a Szellemek Urának jóakarata szerint. 10. Szemeim hosszú ideig figyelték azt a helyet, és én áldottam Õt és imádtam Õt, mondván: Áldott Õ, és legyen áldva a kezdetektõl mindörökké. És így legyen Õelõtte szüntelen. Õ a világ teremtése elõtt tudja mi az, ami örökké tart, és mi fog történni generációról generációra. Akik nem alszanak mind áldanak Téged: õk a Te dicsõséged elõtt állnak és áldanak, imádnak és magasztalnak, mondván: Szent, szent, szent a Szellemek Ura: megtöltötte a földet szellemeivel. És látták szemeim itt mindazokat, akik nem alszanak: Õelõtte állnak és áldják mondván: Áldott légy, és áldott legyen az Úr neve örökkön örökké. És arcom elváltozott, mert már nem bírtam rátekinteni És azután százezerszer százezer, tízmilliószor tízmillió 39, számtalan és megszámlálhatatlan sokaságot láttam állni a Szellemek Urának dicsõsége elõtt. 2. És a Szellemek Ura mellett négy jelenlétet 40 láttam, akik különböznek azoktól, akik soha nem alszanak, és hallottam az õ nevüket: mert az angyal aki velem volt, tudatta velem az õ neveiket, és õ megmutatott nekem minden rejtett dolgot. 3. És hallottam a négy jelenlét hangját, amint a dicsõség Ura elõtt dicséreteket zengtek. 4. Az elsõ hang áldotta a Szellemek Urát mindörökkön örökké. 5. És a második hangot hallottam, amint áldja a Kiválasztottat 41 és a választottakat, akik a 37 Vö. Dán. 12:3 és Máté 13:43, talán Fil 2:15 és 1Kor 15: Ezen a ponton a szöveg ellentmond annak, amit Jézus mondott a feltámadás utáni, dicsőséges testet felöltő szentekről. Lásd: Máté 22:23-30., Luk 20: Ez elméletben kizárja, hogy magjuk legyen, s kivált, hogy az eggyé váljon az emberek gyermekeivel. 39 Ez annyi mint 10 milliárd és 100 billió (százezer milliárd). A megszámlálhatatlan pedig megszámlálhatatlan! (Vö. Jel 7:9-17) 40 A négy jelenlét valószínűleg azonos a négy Kerubbal ill. a négy lelkes állattal (Ez. 1 és 10 és Jel. 4) (talán azonosak a szeráfokkal is Ézs 6:1-6). 41 Utalás a Krisztusra. 19

20 Szellemek Urán függenek. 6. És a harmadik hangot hallottam, amint közbenjár a földön lakozókért, esedezve értük a Szellemek Urának nevében És Hallottam a negyedik hangot, amint elhárítja a sátánokat és megtiltja nekik, hogy a Szellemek Ura elé járuljanak a földön lakozókat vádolni. 8. Ezután megkérdeztem a velem lévõ békesség angyalát, aki megmutatott nekem minden rejtett dolgot: Ki ez a négy jelenlét, akiket láttam és akiknek szavait hallván, mindent leírtam? 9. És õ válaszolt nekem: Az elsõ az Mikháel, a könyörületes és hosszútûrõ: a második, aki a betegségek és az emberek gyermekeit sújtó minden ártalom fölött áll, az Ráfael: és a harmadik, aki az erõk fölé lett helyezve, hogy azokat uralja, az Gábriel: és a negyedik, aki a reményteli megtérés fölé van helyezve, azok számára akik az örök életet öröklik, az Pénuel És õk a Szellemek Urának négy angyala, és a négy hang amit akkor hallottam És ezek után láttam a mennyek minden titkait és azt, hogy hogyan van az uralom felosztva és azt, hogy hogy vannak az emberek cselekedetei mérlegekben megmérve És láttam ott az igazak lakhelyeit és a szentek lakhelyeit, és szemeimmel láttam, amint minden bûnöst elûztek onnan, mindazokat, akik megtagadták a Szellemek Urának nevét, és elragadták õket onnan: mert nem lakhatnak õk azon a helyen, a Szellemek Ura által meghatározott büntetésbõl. 3. És szemeim látták a villámlás és mennydörgés titkait, és a szelek titkait, amint elosztják azokat, hogy fújjanak szerte a földön, és a felhõk titkait és a harmatét. És 4. láttam ott, honnan jönnek ki és honnan töltik be a poros földet. És láttam ott lezárt kamrákat, amelyekbõl a szelek szétosztatnak, a jégesõ és a szél kamráját 45, a köd kamráját és a felhõk kamráját 46, és minden felhõ onnan lebeg ki a föld fölé a 5. világ kezdete óta. És láttam a nap és a hold kamráit, ahonnan elõállnak és ahová visszatérnek, és dicsõséges visszatérésüket, és azt, ahogyan egyik feljebbvaló a másiknál, és 42 A Biblia nem írja, hogy valamilyen angyal/szellemi lény esedezne/közbenjárna az emberekért az Úr előtt, csak a Szent Szellemről és a Krisztusról állítja ezt. Sőt, mint arra már korábban utaltam, az 1Tim 2:5 szerint egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus. 43 Az angyalok ilyen leírása legalábbis aggályos bibliai szempontból. Mikháel mint könyörületes és hosszútűrő leírása olyan tulajdonságokkal ruházza fel az angyalt, amelyeket a Biblia következetesen Istennel kapcsolatban alkalmaz. Hasonlóképp, Ráfael mint aki a betegségek és ártalmak felett áll, szintén sérteni látszik az Úrról való bibliai kinyilatkoztatást, hiszen a 2Móz 15:26 egyértelműen mondja: Én vagyok az Úr, a te gyógyítód (héberül Jahve Ráfa = az Úr a gyógyító). Ebből az következik, hogy nincs szükség egy angyali közbenjáróra a gyógyításhoz, az Úr maga a gyógyító. Ez a fajta megközelítés az angyalokról a görög-római istenekhez és a katolikus védőszentekhez teszi őket hasonlóvá. Emiatt nem árt óvatosnak lenni Énókh könyvének az angyalokról és szerepükről való ilyen leírásaival. 44 A cselekedetek mérlegekkel való lemérése nem bibliai, hanem pogány vallásokból és mitológiákból származó jelkép. A Jelenések 20:12-13 szerint az emberek cselekedetei nem mérlegeken vannak mérve, hanem könyvekben vannak feljegyezve, és az ítélet az élet könyvének, valamint a cselekedetek könyveinek tartalma alapján fog megtörténni, nem egy mérleg jobbra vagy balra billenése alapján. Ez a mérleg-jelkép a görög mitológiai Themisz istennővel, a római Justitia istennővel és az egyiptomi Ozirisz istennel kapcsolatosan fordul elő, illetve számos más keleti vallásban is felbukkan (pl. tibetieknél a mérleg két serpenyőjébe dobott fehér és fekete kavicsok). Mivel a Bibliában a mérleg ilyen jelképes alkalmazása egyáltalán nem fordul elő, az ókori pogány vallásokban viszont általánosan elterjedt, ezért nagyon alapos okkal feltételezhetjük, hogy ez a szövegrész is pogány forrásokból származik vagy azok által erősen befolyásolt. 45 A jégeső tárházát a Biblia is említi Jób könyvében (Jób 38:22). 46 Ehhez hasonlót pedig a Zsoltárok könyve említ (Zsolt 33:7 és 135:7), valamint a Jeremiás 51:16. 20