ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése
|
|
- Klára Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros Ferenc Budapest, 2007
2 Tartalomjegyzék 1. Fertőző betegségekről Ragadós száj és körömfájás Hólyagos betegség Kéknyelv betegség Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak Megbetegedések bejelentésével kapcsolatos irányelvek: A megbetegedések bejelentésével kapcsolatos hazai és uniós jogszabályok: Az irányelvek magyarázata: Ellenőrzési kritériumok Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (TSE/BSE-vel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (RSZKF, kéknyelv betegség, sertések hólyagos betegségével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor):
3 Megbetegedések bejelentése Az egészséges állat szabályos élettevékenység mellett optimális tartási körülmények között genetikai képességének megfelelően termel. A nem egészséges állat többnyire szemmel láthatóan még nem beteg, de a termelése már nem a megfelelő szintű. A beteg állat valamely szerve rendellenesen működik, a betegség valamely tünete megállapítható. A betegségek keletkezésének külső és belső okai lehetnek. A külső okokat feloszthatjuk élő illetve élettelen kórokokra. Élő kórokok lehetnek a baktériumok, vírusok, prionok, gombák, paraziták, az élettelen kórokok közé tartoznak a mechanikai hatások (traumák), hőhatások, anyagellátási zavarok. A beteg állat legtöbb esetben már jól felismerhető a testtartása, mozgása, viselkedése alapján. Fertőző betegségeknek nevezzük azokat a kórformákat, amelyek során egy alacsonyabb rendű kórokozó egy magasabb rendű szervezetet betegít meg, és abban kóros folyamatot indít meg. A kórokozók lehetnek paraziták, baktériumok, chlamydiák, rickettsiák, vírusok, szubvirális kórokozók. 1. Fertőző betegségekről A fertőző betegségek egyidősek az állatvilág és az ember létezésével. Már az ókorban is keresték a járványok eredetét. A 19. század tudósainak munkája tisztázta végül is a különböző baktériumok szerepét a fertőző betegségek oktanában. Ebben az évszázadban az elektromikroszkóp felfedezése, tökéletesítése, a különböző biológiai kutatómódszerek fejlődése (szövettenyészetek, genetikai kutatások) tette lehetővé a vírusok megismerését. A fertőző betegségek elleni védekezés is hosszú múltra tekint vissza. Már a IV. században Apsyrtius is hangsúlyozta a fertőzött állatok elkülönítésének fontosságát. A háziállat állományok egyes kórokozóktól való mentesítésével pedig már a 18. században is foglalkoztak (pl. keleti marhavész), amikor tulajdonképpen magát a kórokozót nem is igen ismerték. A fertőző betegség kialakulásának feltétele a fertőző ágens bejutása a szervezetbe és a fertőzött szerv fogékonysága a kórokozó iránt. A kórokozó képesség, vagy patogenitás a mikroorganizmus megbetegítő képességét jelenti. Ha ez a megbetegítő képesség több állatfajra is kiterjed, széles spektrumúnak nevezzük a kórokozót, ha csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni, akkor szűk spektrumúnak. A kórokozókat obligát és fakultatív megbetegítő képesség szerint is feloszthatjuk. Az obligát patogenitás azt jelenti, hogy a 3
4 kórokozó minden, a kórokozó iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. A fakultatív patogén kórokozó csak bizonyos hajlamosító tényezők hatására, illetve a szerv vagy a szervezet ellenálló képességének csökkenése esetén képes kóros folyamatot megindítani a szervben vagy a szervezetben. A környezeti tényezők változatos módon és sokoldalúan befolyásolhatják a kórokozót, a gazdaszervezetet, valamint a fertőzés megeredését, terjedését. A fertőző betegség akkor képes járvánnyá válni, ha nagy virulenciájú és terjedési képességű kórokozó állatról állatra terjed. A járványok térbeli terjedése szerint megkülönböztetjük az endémiát, epidémiát, pándémiát. Az endémia kisebb méretű járvány, az epidémia esetén a betegség egyik állományról a másikra terjed, akár nagyobb tájegységet is érinthet. Egész földrészeket érintő járványkitörés esetén pándémiáról beszélünk. A járványok időbeli lefolyása szerint megkülönböztetünk robbanásszerű járványt, amikor az állatállományok gyorsan, egymás után betegednek meg, illetve elhúzódó járványt, amikor a betegség terjedése lassú. Ha egy állatállományban fertőző betegség gyanúja merül fel, akkor azt az állategészségügyi hatóságnak azonnal be kell jelenteni. A fertőző betegségek megelőzésében legfontosabb a fertőzés behurcolásának megakadályozása, illetve a már kialakult betegség felszámolása, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tétele, a fertőtlenítés végrehajtása. A fertőző betegségek egy állományba való behurcolásának megakadályozása érdekében be kell tartani bizonyos általános járványvédelmi szabályokat. Ezek a következők: Az istállók egyszerre való kiürítése, betelepítése, alapos takarítás, különböző állatfajok egymástól elkülönített tartása, a vadon élő állatok, a rágcsálók, vadmadarak távoltartása a haszonállatoktól, idegen állományból származó állatok karanténozása, a karanténozás ideje alatt ismételt vizsgálatok elvégzése, az elhullott állatok, az állati eredetű termékek, hulladékok szakszerű kezelése. A fertőző betegségek járványos méretű elterjedésének megakadályozásában az általános járványvédelmi intézkedéseken túl bizonyos esetekben a vakcinás védelemnek is nagy szerepe van. Megkülönböztetjük a passzív és az aktív immunizálást. A passzív immunizálás során mesterséges úton, az adott kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót (ellenanyagot) adunk az állatnak. Passzív immunitás természetes úton is kialakulhat magzati korban, úgy, hogy a maternális vagyis az anya szervezete által termelt - ellenanyagok átjutnak a placentán (a méhlepényen keresztül) a magzatba, így az újszülöttek már bizonyos mértékű passzív immunitással jönnek világra. Haszonállataink egy részének placentáján nem jutnak át az ellenanyagok, ezek az újszülöttek az anya föcstejével veszik fel az ellenanyagot. A kolosztrum (föcstej) ellenanyagtartalma az ellés idején a legmagasabb, 4
5 majd rohamosan csökken. Az aktív immunizálás során a szervezetbe élő, legyengített, vagy elölt kórokozót juttatunk, így alakul ki a szervezet immunválasza. A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megjelenését, ún. kitörését a következőképpen is feloszthatjuk: elsődleges betegségi kitörés az, amikor a betegség megjelenése nem kapcsolódik járványügyileg egy megye területén egy előző kitöréshez, vagy az első kitörés egy másik megyében történt meg. Másodlagos kitörésről pedig akkor van szó, ha a betegség járványügyileg kapcsolatba hozható egy megyében már bekövetkezett előző kitöréssel. Közvetlenül az EU bizottságnak és külön minden egyes tagállamnak huszonnégy órán belül be kell jelenteni, ha az ország területén bármely ilyen jellegű betegség előfordulását hivatalosan megerősítik, vagy a betegség kitörésével kapcsolatosan zárlatot illetve egyéb igazgatási korlátozásokat vezetnek be. Szintén be kell jelenteni az utolsó kitörés megszűnése után a zárlat feloldását, illetve az egyéb igazgatási jellegű korlátozás feloldását is. Az Állategészségügyről szóló 2005 évi CLXXVI. Törvény értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek a következők: 1. ragadós száj-és körömfájás 2. hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérődzők pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja 7. bőrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlő és kecskehimlő 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 5
6 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása 35. súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) 37. lazacok fertőző kevésvérűsége 38. kis kaptárbogár fertőzöttség 39. Tropilaelaps atka fertőzöttség 40. sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) A fentiek közül egyebek mellett - külön jogszabály rendelkezik a ragadós száj- és körömfájás, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, a sertések hólyagos betegsége valamint a kéknyelv betegség elleni védekezésre irányuló intézkedésekről. 2. Ragadós száj és körömfájás A ragadós száj- és körömfájás a hasított körmű állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők) nagy ragályokozó képességű, heveny lefolyású, lázas általános tünetekkel és hólyagképződéssel járó vírusos betegsége. A vírusnak több típusa van, ezek csak saját típusuk ellen létesítenek immunitást. A vírus ellenálló, hígtrágyában akár 40 napig is képes életben maradni A jellemző klinikai tünetek: - az általános tüneteken túl- nyálzás, levertség, hólyagok a száj és az orr nyálkahártyáján, a csülök mentén, következményes sántaság, nehezített mozgás. 6
7 A betegség ellen a tartósan mentes országok, és 1992-től kezdődően az Európai Unió országai, így hazánk is a kórokozó felbukkanása esetén a vírus esetleges tünetmentes fennmaradásának elkerülése céljából - kizárólag igazgatási intézkedésekkel védekeznek. Az Európai Unió hatályos rendelete a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv, a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv. Ennek 3. cikkelye tartalmazza a gazdálkodó által teljesítendő követelményeket. Az állattartó köteles a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni. Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak, minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a ragadós száj- és körömfájás vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost az állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha a ragadós száj- és körömfájás gyanúját vélelmezve a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a vonatkozó Tanácsi irányelv 3. cikkelyében foglalt kötelezettségeket messzemenően teljesíti. A betegség elleni védekezés részletes szabályait a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet tartalmazza. A jogszabály szerint a ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegségről vagy annak gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A betegséggel fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokat távol kell tartani olyan helyektől, ahol a vírussal való fertőződéssel vagy kontaminációval (érintkezés útján) veszélyeztetnének fogékony állatokat. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatással járhat. 7
8 Az állattartó telepek ellenőrzése során az alábbi kérdéseket kell az állattartónak feltenni. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az állományban az elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított? Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 3. Hólyagos betegség A sertések hólyagos betegsége (SVD): a sertések lázzal, általános tünetekkel és főleg a lábvégeken, a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján hólyagok képződésével járó megbetegedése. A klinikai tünetei hasonlítanak a ragadós száj- és körömfájásra, de enyhébbek a tünetek, és csak a sertés betegedik meg. A vírus igen ellenálló, szennyes istállókörnyezetben 12 hétig is fertőzőképes maradhat. A betegség elleni védekezés szabályait az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedésekről, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedésekről szóló, december 17-i keltezésű 92/119/EGK Tanácsi irányelv tartalmazza. A hatályos hazai jogszabály a sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet. Ennek értelmében az állat tartója, illetve ellátó állatorvosa, ha a sertések hólyagos betegségére gyanút keltő jeleket észlel, köteles haladéktalanul értesíteni a hatósági állatorvost. Az Állategészségügyről szóló évi CLXXVI. Törvény értelmében az állattartó köteles állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség 8
9 továbbvitelének megakadályozására adott utasításait a jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul végrehajtani. Ennek betartására vonatkozó ellenőrzések során az alábbi kérdéseket vizsgáljuk: Ha az állata beteg, vagy váratlanul elhullik, szól-e az állattartó az állatorvosnak? Pontosan kinek, és milyen módon szokta a fenti eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt 3 hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy a testtömege jó étvágya ellenére is csökkent? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Volt-e elhullás az elmúlt 3 hónapban? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő bejelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatással járhat. 4. Kéknyelv betegség A kéknyelv betegség szúnyogok által terjesztett betegség, amely az erek falának megbetegedése miatt ödémákkal, vérzésekkel, a nyálkahártyák kifekélyesedésével jár. A betegség érintkezéssel nem terjed, jelentkezése a szúnyogok előfordulásának megfelelően szezonális. A betegség Afrikában őshonos, de behurcolással más kontinensekre is eljutott. Elsősorban a juhok fogékonyak, szarvasmarháknál, bivalyoknál csak enyhébb megbetegedést észleltek. A vírus szarvasmarhákban évekig fennmarad anélkül, hogy klinikai tüneteket okozna. Európa számára a behurcolás megakadályozása a fontos. Az erről szóló uniós rendelet a Tanács november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, a hazai jogszabályok pedig a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól. Az ebben foglaltak szerint, aki a kéknyelv betegséget észleli, köteles ezt bejelenteni az ellátó állatorvosnak. Állatokat tartó, tenyésztő üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. 9
10 Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. A fenti követelmények ellenőrzése során ugyanazokat a kérdéseket kell ellenőrizni, mint a sertések hólyagos betegségével (SVD) kapcsolatos követelmények ellenőrzésénél. Ha az állata beteg, vagy váratlanul elhullik, szól-e az állattartó az állatorvosnak? Pontosan kinek, és milyen módon szokta a fenti eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt 3 hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy a testtömege jó étvágya ellenére is csökkent? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Volt-e elhullás az elmúlt 3 hónapban? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. 5. Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) a központi idegrendszer lassan kialakuló, gyulladásos jelenségek nélküli, degenerációval járó elváltozása, amely hosszabbrövidebb idő alatt mindig a gazdaszervezet elhullásához vezet. A fertőző, szivacsos agyvelőbántalmak háziállatokban (juh, szarvasmarha, macska), vadon élő kérődzőkben, és (bizonyoa, még egzakt módon nem bizonyított vélemények szerint) az emberben is előfordulhatnak. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmát először ban észlelték Angliában. Ez prionok okozta megbetegedés volt, ami (valószínűleg) úgy alakult ki, hogy súrlókórban elpusztult juhokból készült húslisztet is etettek szarvasmarhákkal. Igen hosszú a lappangási idő, akár 3-5 év is lehet. Klinikai tünetek: viselkedés megváltozása, élénkség, abnormális testtartás, hátulsó testfél gyengesége. Az állatok nyugtalanná, nehezen kezelhetővé válnak, a hang- és fényingerekre túl érzékenyen reagálnak. Lassan súlyosbodnak a tünetek, idővel mozgászavar is kialakulhat. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmakat okozó prionok extrém ellenállóak, fertőtlenítőszerekkel nem inaktiválhatók, biztos elpusztításukhoz 133 C, és 20 perces behatási idő szükséges. A szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzése érdekében számos hatósági intézkedést vezettek be. Az Európai Parlament és a Tanács a 999/2001/EK rendelete tartalmazza az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. A hazai rendeletek közül az 10
11 állategészségügyről szóló évi CLXXVI. Törvény, valamint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25) FVM rendelet foglalkozik. Az állattartóra, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személyre vonatkoznak az alábbi előírások: Az élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérjét, vagy ilyet tartalmazó takarmány- az alábbi kivételekkel nem etethető fel. Minden élelmiszertermelő állattal beleértve a kérődzőket is külön engedély nélkül etethető a tej, tejtermékek, tojás és tojástermékek, valamint a nem kérődző eredetű zselatin. A nem kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, a di- és trikálciumfoszfátot, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Halak esetében vérlisztet tartalmazó takarmány is feletethető Amennyiben az állattartó a kérődző állatok etetéséhez állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmányt használ, súlyosan megszegi a vonatkozó jogszabályokat, gazdaságon kívüli és gazdaságon belüli hatásai is lehetnek, és az okozott kár maradandó. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni azokban az esetekben, ha az állattartó tulajdonát képező vagy az általa gondozott, illetve az állatok szállításával foglalkozó személyek esetében a szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat; A szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását- tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak; Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a fertőző szivacsos agyvelőbántalom, vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha 11
12 fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúját vélelmezi, és a bejelentést haladéktalanul megteszi, akkor a vonatkozó uniós jogszabályban foglaltakat is messzemenően teljesíti. Az állategészségügyi törvény fent említett rendelkezésének az a lényege, hogy egy bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanújának megállapítása, vagy kizárása olyan mélyreható ismereteket kíván, amelyeket az állattartótól elvárni illetve megkövetelni nem lehet. Az egészséges állat viselkedését a beteg állat viselkedésétől azonban minden állattartó, meg tudja különböztetni, és ennek megfelelően állata normálistól eltérő viselkedéséről az állatorvost képes tájékoztatni. Az állattartó bejelentése alapján a szükséges ismeretek birtokában levő állatorvos feladata a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúját kizárni, vagy azt megerősíteni és az adott betegséget megállapítani. Az állategészségügyi hatóság által a fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúja esetén végrehajtandó járványügyi intézkedéseket a gyanús állat elkülönítése, megalapozott gyanúnál az állat diagnosztikai célból történő leöletése, illetve szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén forgalmi korlátozás elrendelése- az állattartónak tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közre kell működnie. A fertőző szivacsos agyvelőbántalom megállapítása esetén végrehajtandó hatósági intézkedéseket- amelyek közé tartozik a végrehajtott járványügyi nyomozás, illetve a járványi nyomozás alapján meghatározott állatok leöletése, illetve a hullák és az állati eredetű hulladékok szakszerű ártalmatlanítása- az állattartónak tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közre kell működnie. Az állattartónál elvégzett ellenőrzések során az alábbiakra ki kell térni: Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot, stb.)? Ha az állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szóle az állatorvosnak? Pontosan kinek és milyen módon szokta az állatok megbetegedését, illetve elhullását jelenteni? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? 12
13 Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? 13
14 6. Megbetegedések bejelentésével kapcsolatos irányelvek: Az Európai Parlament és a Tanács május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., , 1. o.) A Tanács november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 315., , 11. o.) A Tanács december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., , 69. o.) A Tanács november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., , 74. o.) 7., 11., 12., 13. és 15. cikk 3. cikk 3. cikk 3. cikk 7. A megbetegedések bejelentésével kapcsolatos hazai és uniós jogszabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról. 7, 11, 12, 13 és 15. cikk Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 22/2004. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet módosításáról A Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 23/2005. (III.23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről 5. -a tartalmazza a vonatkozó szabályokat A Tanács 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről. 3. cikk. Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 14/2003. (II.14.) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól 14
15 A Tanács 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról. 3. cikk. Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól 8. Az irányelvek magyarázata: Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról 7. cikk Az állattartó élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérjét, vagy ilyet tartalmazó takarmányt - az alábbi kivételekkel nem etethet fel. Minden élelmiszertermelő állattal beleértve a kérődzőket is külön engedély nélkül etethető a tej, tejtermékek, tojás és tojástermékek, valamint a nem kérődző eredetű zselatin, továbbá a nem kérődzőkből vagy kizárólag a kérődzők bőréből, írhájából gyártott hidrolizált fehérje. A nem kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, a di- és trikálciumfoszfát, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Halak esetében vérlisztet tartalmazó takarmány is feletethető 11. cikk E cikkben foglaltak teljesítése érdekében az állattartó köteles a TSE gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tulajdonát képező vagy az általa gondozott, illetve szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat. Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a TSE vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha TSE gyanúját 15
16 vélelmezi a bejelentést haladéktalanul megteszi, akkor a 12. cikkben foglaltakat messzemenően teljesíti. Megjegyzés: Az állategészségügyi törvény fent említett rendelkezésének az a lényege, hogy egy bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanújának megállapítása, vagy kizárása olyan mélyreható ismereteket kíván, amelyeket az állattartótól megkövetelni nem lehet. Az egészséges állat viselkedését a beteg állat viselkedésétől azonban minden állattartó, meg tudja különböztetni, és ennek megfelelően állata normálistól eltérő viselkedéséről az állatorvost képes tájékoztatni. Az állattartó bejelentése alapján a szükséges ismeretek birtokában levő állatorvos feladata a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúját kizárni, vagy megállapítani. 12. cikk Az állategészségügyi hatóság által a TSE gyanú esetén végrehajtandó járványügyi intézkedéseket a gyanús állat elkülönítése, megalapozott gyanúnál az állat leöletése diagnosztikai célból, illetve szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén forgalmi korlátozás elrendelése - tartalmazza. Az állattartónak ezen intézkedéseket tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közreműködnie. 13. cikk A TSE megállapítása esetén végrehajtandó hatósági intézkedéseket tartalmazza, amelyek a VII. mellékletben felsorolt szempontok alapján végrehajtott járványügyi nyomozás, illetve a járványi nyomozás alapján meghatározott állatok leöletése, illetve ártalmatlanításának elrendelése és végrehajtatása. Az állattartónak ezen intézkedéseket tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közreműködnie. 16
17 A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv, a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv. 3. cikk Az állattartó köteles a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló 2005 évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez az RSZKF vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha RSZKF gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 17
18 A Tanács 92/119/EKG irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről. 3. cikk 3. cikk Az állattartó köteles a sertések hólyagos betegségének gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a sertések hólyagos megbetegedése vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A Tanács 2000/75/EK irányelvelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról. 3 cikk A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha sertések hólyagos megbetegedésének gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 3. cikk Az állattartó köteles kéknyelv betegség gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a kéknyelv betegség vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha kéknyelv betegség gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 18
19 9. Ellenőrzési kritériumok Minden olyan esetben fennáll az állatjárvány gyanúja, amikor az állatok a fajtára nézve abnormális viselkedést produkálnak vagy betegség tünetei fedezhetők fel rajtuk, amelyek a kezelés ellenére sem szűnnek. A keresztmegfelelés keretében az alábbiakat vizsgálják és értékelik: Jelentés gyanú, vagy járvány kitörése esetén Állatjárvány gyanúja vagy kitörése esetén az állattartónak a lehető leghamarabb értesítenie kell egy állatorvost vagy a község polgármesterét, vagy a rendőrséget, vagy egy hatósági állatorvost. Járványtól függően különböző lehet az állományban a lefolyás és az elterjedés. A tünetek, amelyek egy állatjárványra ill. egy gyanús esetre jellemzőek, az alapul szolgáló megbetegedéstől függően igen különbözőek lehetnek. Ezenkívül sok állatjárvány lefolyása nélkülözi a külső jeleket. Közreműködés Az állattartó, ill. az állattartó által az állatok felügyeletével megbízott személy közreműködése járvány esetén feltétlenül szükséges, ezért az állatjárvány-törvény is előírja azt. A haladéktalan bejelentés lehetővé teszi, hogy a hatóság gyorsan és célirányosan cselekedjen. Minél gyorsabban meg tudják kezdeni a járvány elleni küzdelmet, annál kisebbek lesznek az állatveszteségek, valamint a gazdasági károk. Az esetleges helyszíni ellenőrzésekre nézve fontos: Állatjárvány ill. annak gyanúja esetén a következőket kell dokumentálni: a betegség első jelei fellépésének időpontja a betegség megfigyelt jelei bejelentés időpontja A keresztmegfelelési kötelezettségek keretében itt különösen az alábbi jelentésköteles állatjárványokat kell megemlíteni: ragadós száj- és körömfájás sertések hólyagos betegsége kéknyelv betegség Fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE/BSE) 10. Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (TSE/BSE-vel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Szabad-e élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etetni (pl. csont és húslisztet, toll-lisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.) igen/nem 19
20 Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? igen/nem Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 11. Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (RSZKF, kéknyelv betegség, sertések hólyagos betegségével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? igen/nem Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az állományban az elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 20
21 Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 21
L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja
L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. július 30.) az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség
RészletesebbenMUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2)
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.10.31. L 272/11 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1629 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. július 25.) a betegségeknek a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek
RészletesebbenMagyar joganyagok - 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet - az állatbetegségek bejelent 2. oldal A betegség bejelentésének kötelezettsége 3. (1) Az 1. sz
Magyar joganyagok - 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet - az állatbetegségek bejelent 1. oldal 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások
A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)
Részletesebben41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. -ának 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.25. C(2018) 4785 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018.7.25.) a betegségeknek a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi
Részletesebben115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet. az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról
115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról (Egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) Az állategészségügyről szóló
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete
A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
RészletesebbenA 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról
RészletesebbenSzarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.
Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm
Részletesebben113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet. az állatbetegségek bejelentésének rendjéről. A rendelet alkalmazási köre. Fogalommeghatározások
113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában,
RészletesebbenMadárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető
Madárinfluenza 2016 Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető 2017.02.02. 1 Madárinfluenza 2016 Az influenza elnevezés
RészletesebbenBiológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban
Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,
RészletesebbenKéknyelv betegség. rövid ismertető
Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,
Részletesebben113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet
113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában,
RészletesebbenJárványügyi intézkedést követő kártalanítás. a kártalanítási eljárás és annak feltételei
Járványügyi intézkedést követő kártalanítás a kártalanítási eljárás és annak feltételei Jogszabályi háttér Az egyes állat járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló
Részletesebben(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG
2005.1.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 17/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT LÉTREJÖTT, A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK
Részletesebben1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez
1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének
Részletesebben69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről
69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban:
Részletesebben54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet. Általános rendelkezések
54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről Az állategészségügyről szóló 1995.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 11. (OR. en) 13182/16 AGRILEG 147 VETER 97 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. október 11. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
Részletesebben1. (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.
113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről 2013.06.17 5 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági
RészletesebbenAz ASP gazdasági hatásai
Az ASP gazdasági hatásai A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései c. konferencia Budapest, 2018. március 20. dr. Ózsvári László tanszékvezető egyetemi docens Törvényszéki Állatorvostani,
Részletesebben179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések
179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi
Részletesebben179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről
179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi
RészletesebbenANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY
ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc A NASZÁLYI
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenNÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenNational Food Chain Safety Office. Dr. Abonyi Tamás NÉBIH Mátraháza, november 24.
National Food Chain Safety Office Dr. Abonyi Tamás NÉBIH Mátraháza, 2018. november 24. Afrikai lópestis AHS Fertőző kevésvérűség EIA Tenyészbénaság Nyugat-nílusi láz WNF Az utóbbi években elvégzett vizsgálataink
RészletesebbenA hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában
A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2018. március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában Dr. Nemes Imre elnökhelyettes, NÉBIH Afriai sertéspestis (ASP, ASF)
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1627/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Debreceni
RészletesebbenA malacok fontosabb felnevelési betegségei
A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:
Részletesebben148/2007. (XII. 8.) FVM
1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.
RészletesebbenA vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály
A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran
RészletesebbenAZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS BEHURCOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS A MEGELŐZÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK
AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS BEHURCOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS A MEGELŐZÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Dr. Márton Lázár Dr. Földi Zsolt Dr. Kocsis Melinda 2015. Kóroktan
RészletesebbenAujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet
Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzatának. 12/2005.(VI.07.).sz. rendelete. az állattartás rendjéről
Bucsa Község Önkormányzatának 12/2005.(VI.07.).sz. rendelete az állattartás rendjéről 1 Bucsa Község Önkormányzatának 12/2005.(VI.07.).sz. önkormányzati rendelete az állattartás rendjéről Bevezető Bucsa
RészletesebbenL 24 Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 24 Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. január 27. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK A Politikai És Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/135
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció
RészletesebbenVITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.
VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai
Részletesebben31/2009. (III. 27.) FVM rendelet. Általános rendelkezések
31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott
RészletesebbenAz sertés-egészségügy aktuális
Az sertés-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Sertésegészségügyi szakmai nap Oroszháza Gyopárosfürdő,
RészletesebbenVilágméretű kihívások
Veszélyes vírusok a sertéstenyésztésben ASP, PED, Seneca A vírus Dr. Abonyi Tamás, igazgató, NÉBIH ÁDI IX. Panadditív Takarmányozási Konferencia 2018. október 4. Világméretű kihívások ASP Seneca vírus
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1628/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Kaposvári
RészletesebbenFoglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban
Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi
RészletesebbenFertőző betegségek felosztása járványtani szempontból
Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át
RészletesebbenA hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken
A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken Dr.Krisztalovics Katalin EMMI Országos TisztifőorvosiFeladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály
RészletesebbenHazai és nemzetközi helyzetkép és teendők a állategészségügyben
Hazai és nemzetközi helyzetkép és teendők a állategészségügyben dr. Gombos Zoltán főosztályvezető Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Földművelésügyi Minisztérium Jelenlegi Uniós szabályrendszer: Járványügyi
RészletesebbenHATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2008. április 25.) (EGT-vonatkozású szöveg) (2008/425/EK)
2008.6.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 159/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
RészletesebbenMilyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos
Tesztt megolldások néllküll Szakttanácsadók Továbbképzése Számadó 2007 0..3 verziió kérdéseii 2007 Köllcsönös megffellellttettés sorsz szakterület Kérdés 1 2 Az egészséges állatra jellemző: 2 2 A beteg
RészletesebbenA B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 140. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. szeptember 19., hétfő Tartalomjegyzék 64/2016. (IX. 19.) FM rendelet Egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 69732
RészletesebbenA járványtan záróvizsga kérdései (2012/2013 tanév záróvizsgáira)
1 A járványtan záróvizsga kérdései (2012/2013 tanév záróvizsgáira) 1. A fertőző betegségek fogalma, a fertőzés forrásai, a fertőzés megeredésének feltételei (a kórokozó és a gazdaszervezet viszonya, a
RészletesebbenMELLÉKLET V. MELLÉKLET
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 157 final ANNEX 5 MELLÉKLET V. MELLÉKLET Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a
RészletesebbenMadárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
RészletesebbenA 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak
A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,
RészletesebbenA SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE
VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY évi 102. szám 17441
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 102. szám 17441 A vidékfejlesztési miniszter 77/2012. (VII. 27.) VM rendelete az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének
RészletesebbenAktuális járványhelyzet Közép- Európában
FÖLDMŰVELÉSÜGYI Aktuális járványhelyzet Közép- Európában dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos 2018. április 20. Nagybánya É l e l m i s z e
RészletesebbenFertőző kevésvérűség
Fertőző kevésvérűség Az idei hazai előfordulás tapasztalatai Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Dr. Szögyényi Zsuzsanna, Dr. Abonyi Tamás, Dr. Vladár Dorottya Jogszabályi háttér Bejelentési kötelezettség
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 17. (OR. en) 11367/17 AGRILEG 137 VETER 61 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. július 17. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete
A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenA gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI
A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.2.6. C(2019) 595 final A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (2019.2.6.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IX. mellékletének és a 142/2011/EU bizottsági rendelet
RészletesebbenV. A Kormány tagjainak rendeletei
4536 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 50. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 29/2016. (IV. 11.) FM rendelete az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048897/03 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 14. (OR. en) 6294/17 AGRILEG 42 VETER 16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. február 13. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
Részletesebben16724/12 EVN/md DG B1
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. január 15. (OR. en) 16724/12 Intézményközi referenciaszám: 2012/0326 (NLE) AELE 84 CH 50 AGRILEG 175 VETER 76 AGRI 794 OC 689 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
RészletesebbenAzonosítási és nyilvántartási rendszerek
Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi
RészletesebbenZoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján
Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária Kerekes Kata NÉBIH-ÉKI 2014. április 15. Miről lesz szó? Hogyan
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
Részletesebben12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott
RészletesebbenMARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.
Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E
RészletesebbenMÓDOSÍTÁSOK előterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
8.3.2018 A8-0026/ 001-001 MÓDOSÍTÁSOK 001-001 előterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Adina-Ioana Vălean Newcastle-betegség elleni védekezés A8-0026/2018
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 15. (OR. en) 16696/1/11 REV 1. Intézményközi referenciaszám: 2010/0326 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. december 15. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2010/0326 (COD) 16696/1/11 REV 1 AGRILEG 124 VETER 48 CODEC 1977 PARLNAT 326 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenMire kell figyelni a halegészségügyi jogszabályi előírások változása kapcsán?
Mire kell figyelni a halegészségügyi jogszabályi előírások változása kapcsán? Sáregres, 2009. február 18. Dr. Ózsvári László PhD, MBA Állategészségügyi és állatjóléti osztályvezető FVM Víziállat-egészségügyi
Részletesebben2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51
2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,
RészletesebbenL 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja
L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.9.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2004. augusztus 13.) a klasszikus sertéspestis Szlovák Köztársaságban 2004-ben történő felszámolásához való közösségi pénzügyi
RészletesebbenBizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez
I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.
RészletesebbenJOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN
JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19. Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által
Részletesebben31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól
31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott
Részletesebben95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet
95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól Az állattenyésztésről szóló
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.26. COM(2015) 217 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági
RészletesebbenLIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13.
LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13. T A R T A L O M S z á m T á r g y Oldal Miniszteri rendeletek 11/2008. (II. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények
RészletesebbenA MÁOK Szakmai irányelvek szabályzata Módosult: április 26-án, hatályos április 27-től
A MÁOK Szakmai irányelvek szabályzata Módosult: 2017. április 26-án, hatályos 2017. április 27-től Általános szakmai irányelvek A szolgáltató állatorvos kamarai tagok részére az Etikai Szabályzat szakmai
RészletesebbenAz állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár
Az állami kártalanítás szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 1 Támogatási rendszerek Állategészségügy: Egyes állatbetegségek megelőzése,
RészletesebbenLABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK
LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon
RészletesebbenMagyar joganyagok - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet - az Állat-egészségügyi Szabályza 2. oldal d) az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vi
Magyar joganyagok - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet - az Állat-egészségügyi Szabályza 1. oldal 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995.
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenEllenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
Részletesebben